EP-KÉPVISELŐI NYÍLTLEVÉL-SOROZAT MAGYARORSZÁG POLGÁRAIHOZ (68.)

Standard

Orbán-Lázár

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Lázár János elárulta az orbáni politikát!

Abszurdnak nevezte a kivándorlás veszélyeiről szóló nyilatkozatokat Orbán Viktor, mondván ez a fogalom nem is létezik, hiszen mindez csak „egy közös gazdasági térben történő szabad munkavállalás”. A kormányfő egy másik alkalommal azt mondta, hogy „ez a modern idők szava”, amit meg kell érteni. A Fidesz központi propagandája láthatóan nem változik, a legfrissebb riasztó statisztikákra is – mint a viccbéli Móricka – csak a menekülthullámmal tudnak válaszolni, mondván nem a kivándorlás, hanem a bevándorlás jelent manapság problémát. Pedig, elég lenne csak Bod Péter Ákos volt jegybank-elnököt idézni nekik (ugye mindenki emlékszik rá, korábban őt ajánlotta miniszterelnök-jelöltnek Orbán Viktor), aki legutóbb egy befolyásos szakmai konferencián fejtette ki, hogy Magyarországon a legnagyobb problémát a tömeges kivándorlás és a munkaerőhiány okozza majd néhány éven belül. És valóban: az elmúlt években hetven százalékkal nőtt meg a Németországban és ötvenhét százalékkal a Nagy-Britanniában dolgozó magyarok száma, az elvándoroltak összességben már elérhetik a hatszázezret. A kivándorlás 2010 után gyorsult fel látványos módon és mélyen elgondolkodtató, hogy jelenleg a 19-30 év közötti fiatalok fele, a 30-40 éves korosztály közel harmada külföldön szeretne dolgozni. Több mint aggasztó, hogy többezer orvos hagyta el hazánkat, tíz kórháznyi szakember hiányzik a magyar egészségügyből. És erre mondja a kormány, hogy nincs probléma.
Vannak azért, akik kibeszélnek ebből a kánonból; ami – függetlenül az uszító és vállalhatatlan félmondatoktól – valami józanságot villant a kormányzati sötétségben. Lázár János ugyanis a legutóbbi kormányinfón határozottan elárulta az orbáni politikát. A Miniszterelnökséget vezető miniszter arról értekezett, hogy a demográfiai és munkaerő-piaci helyzet kezelésére nem az Európába tartó bevándorlókat, hanem a határon túli és a kivándorolt magyarokat kell helyzetbe hozni. Azt mondta: a kormány elsődleges feladata az, hogy azokat a fiatalokat, akiket „a megélhetés kényszere elvisz ebből az országból”, itt tartson. Lázár hozzátette: „mégiscsak furcsa helyzet, hogy vannak fiatalok, akik elhagyják Magyarországot a megélhetés és a munkakényszer miatt, és helyettük mondjuk Afrikából hoznánk olcsó munkaerőt.” Azon most egy pillanatra lépjünk túl – bár hátborzongatóan szégyenteljes a szöveg -, hogy a kormány egyik vezetője milyen módon és kritériumok alapján szelektálna ember és ember között. Lázár kicsúszott mondata ugyanis azt bizonyítja: Orbánék tisztában vannak a helyzettel, ismerik és felismerik a problémát. Mégis bagatellizálják, negligálják, szőnyeg alá söprik. A százezer számra elvándorló magyar fiatalok nekik csak addig jók, míg nem szavaznak, nem a Kossuth téren hőbörögnek és rekordméretben (csak tavaly 920 milliárdot) utalnak haza az itthon maradottaknak és ezzel növelik Varga Mihály statisztikáit. És ami a legszebb mindenben: állítólag ők lennének az igaz magyar, az igaz nemzeti összetartozás kormánya. Eddig az ellenkezőjét bizonyították.
491 nappal vagyunk a miniszterelnök vízválasztó, az illiberális államot meghirdető tusványosi beszéde után. Akkor megfogadtam, hogy európai képviselőként nyílt levélben fogom minden héten figyelmeztetni a közvéleményt a rezsim bűneire. Hatvannyolcadik alkalommal kongatom a harangokat, de addig folytatom, amíg szükség van rá. Mert európai demokrataként ez a dolgom.

dr. Ujhelyi István
az MSZP alelnöke, Európai Parlamenti képviselő
2015. november 29.

Magyarország a hazánk, Európa a jövőnk

Standard

cc Az MSZP kongresszusának ajánlott vitairat; készítette: Ujhelyi István –

“Az európai gyökerek olyan mélyek, hogy az európai eszme minden válságot, forradalmat túl fog élni” – fogalmazott Jean Monnet, az Európai Unió egyik alapító atyja. Valljuk, hogy így van. És akarjuk, hogy így is legyen. Jelenkorunkban az európai közösség a világégések utáni – és egy nem remélt világégés előtti – legmélyebb válságát éli, a megoldások pedig egyelőre csak középtávon láthatóak. Mi, magyarok egy keletről érkező, de mindig nyugatra tartó büszke nemzet tagjai vagyunk, amely számos történelmi viharon keresztül is mindig a szellemében és értékvállalásában nyugatos felvilágosodás felé tartott. Az Európához való tartozásunkról és a szabad értékválasztásunkról szólt 1848 szabadságharca, 1956 forradalma és 1989 rendszerváltása is. Európa és benne Magyarország mostani kihívásai miatt pedig erről kell, hogy szóljon 2015 és az utána következő időszak is. Napjainkban az emberi jogokra, az igazságos és szabad tömegdemokráciára és a nyugatos szolidaritásra épülő európai vízió, a Nobel-békedíjas európai projekt került válságba. Választanunk kell a nemzeti egoizmus táplálta különállás és a nyomában megvalósuló kétsebességes Unió, vagy a valós, értelmes kompromisszumok mentén szorosabbra fűzött integráció között. Addig, amíg még van választási lehetőségünk.

Felelős európai demokrataként valljuk, hogy az Európai Unió szellemiségének és céljainak nincsen alternatívája; működésének és felépítésének viszont igen. Közösségünk nem fordulhat vissza a békés integráció útján, nem zárkózhat be tudatlan gyűlölet emelte falak mögé, de határozottan és radikálisan meg kell reformálnia az Unió működését, belső és külső feszítésekkel szembeni védelmi reflexeit.

Magyarország érdeke, hogy Európa egységes szövetség legyen. A jelenkor háborús tapasztalatai megmutatták, hogy a különálló, agresszív egonacionalizmuson alapuló nemzetállami megoldások csupán átmeneti eredményt hoznak, hosszútávon kizárólag a meglévő problémák elmélyítését és eszkalálását jelentik. Aki nemzeti álérdek mögé bújva bontja Európa egységét, az Magyarországot is védtelenné teszi. Fel kell vállalni, hogy nem jelenti sem a nemzeti identitás, sem a szuverenitás feladását, ha a rövidtávú nemzeti érdekeket adott esetben felülírja a hosszú távú európai érdek. A közösség tagjaként késznek kell mutatkozni a kiérlelt kompromisszumokra és csakis azokra. Partnerséget, védelmet és szolidaritást csak akkor várhatunk el, ha ezeket magunk is készek vagyunk biztosítani európai szövetségeseinknek. Egy bölcs és megfontolt döntés soha nem egyenlő a gyengeséggel.

A jelenlegi Európai Unió csak részlegesen képes az értékközösségünk és benne Magyarország érdekeit szolgálni. Mi, európai demokraták sem szeretjük az Uniót olyannak, amilyen most. Ezért újra kell gondolni az Európai Unió alapszerződéseit, az európai közösség béketeremtő, befogadó és szabad szellemiségét megőrizve a leghatékonyabb és leggyorsabb jogi megoldásokkal újra kell fogalmazni az intézményi működés garanciát, javítani kell a hatékonyságot és biztosítani kell a progresszív, de megfontolt politikai integráció lehetőségét. Magyarország érdekeivel ellentétes és hosszú távon csak lemaradást és értékvesztést jelent, ha megvalósul a kétsebességes Európa, amelyben bizonyosan a perifériára szorulunk: feltehetően több önrendelkezéssel, de kevesebb forrással, gazdasági lehetőséggel és védelemmel. A mindenkori magyar kormánynak arra kell törekednie, hogy Magyarországot a mag-Európához kösse: ne hagyja az Unió másodlagos tagjai közé silányítani, egy másodkörös schengeni övezet részévé tenni. Magyarországnak csak a haladó Európában van helye. Magyarország a hazánk, Európa a jövőnk.

Hazánk érdeke, hogy az európai szövetség képes legyen betartatni az Európai Unió szerződéseit és demokratikus alapelveit minden tagország kormányával. Az Uniót képessé kell tenni arra, hogy értékeinek védelme ne csak papíron valósuljon meg, de megfelelő eszközrendszere is legyen a tagállami kormányokat a szerződések és az európai szellemiség betartására. Nem tartható, hogy az európai közösség bármely tagja gazdasági vagy politikai kalandorsággal megbontsa a szövetséget és az alapértékeket tisztességesen tartó tagállamokkal fizettesse meg annak pénzbeli és politikai árát. Igaz a tétel, miszerint a magyar polgárt is sok szempontból az Európai Unió óvja – nem egy esetben saját kormányának politikájával szemben.

A gazdasági válság és az Európát feszítő finanszírozási problémák kétségtelenül átértékelik az euró-övezet hatékonyságának kérdését, a stabilitáshoz azonban stabil álláspontok is szükségesek. Míg korábban a mindenkori kormányok a közös valuta mielőbbi bevezetésében látták Magyarország biztonságának garantálását, most tudatosan mind távolabbra kerül az euró-övezethez való csatlakozás céldátuma. A kétsebességes Unió vélhetően a közös valuta mentén válik majd szét, ezért szorgalmazzuk az euróról és annak magyarországi bevezethetőségéről a mielőbbi széleskörű és nyilvános vita megtartását.

Európa konzervatív, néppárti vezetői láthatóan zsákutcába kormányozták az Uniót, ezért az európai baloldalnak büszkén és hangosan fel kell vállalnia: nincs több kiegyezés és háttéralku, ideje a teljes paradigmaváltásnak! Megalkuvás nélkül érvényt kell szereznünk annak az elvárásnak, hogy az Európai Unió által rendelkezésére bocsátott fejlesztési források minél nagyobb hányadát az emberi erőforrás fejlesztésére kell fordítani. Az Uniónak új prioritást kell kijelölnie a forráselosztásban: ideje befektetni az emberbe! Megalkuvás nélkül biztosítani kell annak lehetőségét, hogy minden dolgozni képes és dolgozni akaró polgár munkalehetőséghez jusson. Az európai társadalmi modell megőrzésének garanciája, ha ösztönözzük a munkaerő-mobilitást, de fékezzük a gazdasági kényszerkivándorlást; ha célzott forráselosztással biztosítjuk a fenntartható munkahely-teremtés, átképzés garanciális alapjait. A magas ifjúsági munkanélküliség csökkenti az Unió társadalmi kohézióját és gazdasági versenyképességét. Az európai közösségnek a következő években első és kiemelt feladata kell legyen a munkanélküliség felszámolása. Megfelelő szociális biztonság és gyarapodás nélkül csak sérülékeny és jogai csorbítását könnyebben eltűrő társadalom marad.

Európa egyik legfeszítőbb kérdése a harmadik országból érkező bevándorlás és az ebből fakadó szociális és társadalmi feszültség. Nem kell félnünk kimondani, hogy a nyugati világ másod- és harmadgenerációs bevándorlóinak teljes és általános integrációja nem sikerült, ezért a folyamatok mélységi kiértékelése elengedhetetlen. A befogadó, multikulturális világ ugyanakkor nem mondott csődöt: a probléma gyökerét leginkább az adhatja, hogy valójában meg sem valósítottuk. Valós párbeszédre, valós együttműködésre van szükség az európai muszlim közösségekkel, amelyeknek határozottan megvan a kötelessége és felelőssége is a fizikai fenyegetést jelentő radikalizmus kiszűrésében, elítélésében és a közösségükből való kiemelésében. Az iszlám fanatizmus ugyanakkor nem mosható össze a menekültkrízissel. Az általánosító gyűlölet csak további gyűlöletet szül, a gyűlölet pedig fizikai erőszakot és visszafordíthatatlan békétlenséget. Aki az Európát jelentős kihívások elé állító menekülthullám és az Európát megsebző terrorizmus közé egyenlőségjelet tesz, az a terroristák stratégiáját erősíti. A fenyegető radikalizmust minél egységesebb fellépéssel, összevont titkosszolgálati eszközökkel és infrastruktúrával, az Europol jogosítványainak kibővítésével és megerősítésével lehet hatékonyan megakadályozni; az egyre feszítőbb menekülthullámot pedig egységes európai határőrizeti rendszerrel, a schengeni határok összehangolt kontrolljával, a frontországok anyagi és humánerőforrással történő megerősítésével lehet érdemben kezelni. Tény, hogy Európa elöregedik, a tömegesen érkező bevándorlók pedig bizonyos számban és szervezettségben az európai közösség előnyét szolgálhatják. Ugyanakkor szem előtt kell tartani, hogy a befogadásnak van ugyan határa, a szolidaritásnak viszont nincs.

Az Unió egyik legfontosabb politikai vívmányát, a schengeni határokat, a szabad humán- és árumozgás lehetőségét minden eszközzel meg kell tudni védeni és fenn kell tudni tartani. Ez elsődleges prioritás.

eu2A magyar nemzetpolitikában nemzeti koalícióra van szükség. Teremtsük meg a nemzeti minimumot a határon túliak érdekképviseletében! A magyarsághoz való tartozás vállalás és nem származás kérdése: magyar az, aki magát annak vallja. Magyarország köteles minden alkotmányos eszközzel segíteni a külhoni magyarok boldogulását, nemzeti és nyelvi önazonosságuk megerősítését, az egyetemes magyar nemzet erősítését. Alapvető célunk, hogy minden magyar a szülőföldjén boldogulhasson, a helyi magyar közösségek döntsenek saját sorsukról, saját jövőjükről. A magyar belpolitikának nincs helye a határainkon túl! A magyar állampolgárság egyoldalú, könnyített megadásának elvét támogatjuk, de álláspontunk szerint a magyar közösségek autonómiatörekvéseit mindez alapvetően gátolja, jelenlegi rendszerében pedig számos, nem kívánt visszaélésre ad lehetőséget. Valljuk, hogy a magyar nemzet valódi egysége is csak egy erős Európában teremthető meg.

Hazánk egy euro-atlanti, védelmi és gazdasági szövetség részese. Ez jelent számunkra fejlődést és fizikai védelmet. Éppen ezért szövetségi politikánk is egyértelmű: hazánk az uniós- és NATO-tagországok szövetségese. Mi, szociáldemokraták a minél mélyebb és minél szélesebb integrációt képviseljük: ezért támogatjuk Ukrajna európai törekvéseit és Szerbia – majd idővel a többi balkáni állam – minél előbbi uniós csatlakozását. A Kelet-Közép-Európai országok a következő időszakban geopolitikailag kulcsfontosságú helyzetben lesznek: hidat képezhetnek az Unió és az európai közösségben még teljes jogú tagsággal nem rendelkező, de határozottan Európába igyekvő országok között; szervezhetik azok együttműködését. Egy ilyen új, regionális szövetség mediátor szerepet tölthet be Európa és Ázsia között is, beleértve a helyenként agresszorként fellépő Oroszország és a világban egyre érdemibb befolyással bíró gazdasági nagyhatalom, Kína irányába.

A szuverén nemzetállamok egyedül nem képesek sem saját társadalmi és gazdasági fejlődésük, sem saját fizikai védelmük biztosítására. Magyarország jelenleg csak egy erős és egységes Európában van biztonságban. Újra kell gondolni az Unió kereteit, de a módosítás során nem fejthető vissza az eddigi szövetség. Ma nem egy formális Európai Egyesült Államokra van szükség, de a mostaninál egy jóval mélyebben integrált, hatékonyabb és szigorúbb együttműködésre szorított szövetségre, amely képes megvédeni magát – akár saját tagországainak, az európai értékeket megtagadó, puccsista ámokfutásával szemben is.

Több Európa kell, hatékonyabb európai intézményrendszerrel. Az európai baloldal támogatja a közös Európai Ügyészség felállítását, mert így egyetlen tagállami politikai elit sem palástolhatná törvénytelenségeit a befolyásuk alá hajtott vádhatóságokkal. Az európai baloldal támogatja a mind szorosabb és összehangoltabb pénzügypolitikát, mert ez kiszámíthatóságot és koherenciát teremt, egyúttal megakadályozza, hogy bármely tagállam kormányfője saját megalomániája kiélésére fordítsa a közös forrásokat. Az európai baloldal támogatja a közös európai hadsereg felállítását, mert társadalmunk és szűkebb közösségeink biztonságát a változó geopolitikai térben csak egy egységes és gyorsreagálású haderő képes hosszútávon garantálni.

Európában válság van. De ezt a válságot a populista szólamok ellenére sem Európa okozza. Hanem éppen, hogy Európa hiánya. A kétségtelenül reformra érett európai intézményrendszerek működésképtelenségére való szüntelen hivatkozás a felelősség hazug és gyáva áthárítását, valamint a problémák eszkalálását jelenti. Valójában ugyanis éppen a tagállami miniszterelnökökből és döntéshozókból álló Európai Tanács akasztja meg rendre a közösség kiérlelt döntéseit: az egységes biztonságpolitikától egészen a roaming-díjak mielőbbi kivezetéséig.

Magyar nemzetünk mindig Európa felé tartott. Most, hogy végre otthon vagyunk, történelmi tévedés lenne visszafordulni.

Budapest, 2015. november 22.

A Fidesz még mindig nem érti: a gyermekszegénység elleni küzdelem alapvető kötelesség!

Standard

poor-childNagy többséggel, a Szocialisták és Demokraták frakciójának támogatásával fogadták el a gyermekszegénység felszámolását szorgalmazó Zuber-jelentést az Európai Parlament legutóbbi plenáris ülésén. A több mint ötven javaslatot tartalmazó dokumentum részben a Bizottságnak, részben a nemzeti kormányoknak fogalmaz meg oktatási, foglalkoztatási, egészségügyi és szociális ellátórendszerbeli változtatásokat. A konzervatív jobboldal és benne a Fidesz európai parlamenti képviselői bár a végső jelentésre igennel szavaztak, ezt megelőzően azonban több olyan módosítást is támogattak, amely azt bizonyítja: még mindig nem értik, hogy a gyermekszegénység elleni kérlelhetetlen fellépés alapvető erkölcsi kötelesség.
A néppárti képviselők kivették a végső javaslatból például azt a pontot, amely „kötelező célként” fogalmazta volna meg a gyermekszegénység elleni küzdelmet, de azt is megakadályozták, hogy az Európai szemeszter és az Európa 2020 stratégia irányításának kifejezett prioritásává tegyék az iskolai lemorzsolódási rátát és a gyermekszegénység elleni küzdelmet. A néppárti és a fideszes politikusok azt is leszavazták, hogy külön európai pénzügyi alapot rendeljenek a szegénységben élő gyermekek egészségügyi ellátását, oktatását és szociális biztonságát elősegítő „gyermekgaranciához”.
Tisztességes európai demokrata, tisztességes ember nem tűrheti, hogy akár egyetlen gyermek is éhezzen. Az Eurostat statisztikái szerint Európában huszonhatmillió gyermeket, vagyis minden negyedik gyermeket fenyegeti a szegénység. Magyarországon háromszázezer gyermek él rendkívül rossz táplálkozási körülmények között, ötven-hatvanezer pedig bizonyosan nem jut mindennap rendes táplálékhoz. Ez szégyen. A magyar kormány, de minden egyes felelős döntéshozó szégyene is.
A Fidesz és a KDNP korábban a magyar Országgyűlésben napirendre sem engedte venni a civilek által szorgalmazott nemzeti minimum programot, a családot mindig első helyen említő miniszterelnök pedig látványosan kiment az ülésteremből, amikor másodszor szavazott a T. Ház az ügyről. Elengedhetetlen, hogy törvényi garanciája legyen a gyermekéhezés és a gyermekszegénység felszámolásának; az MSZP legutóbb be is nyújtott egy ezzel kapcsolatos törvénycsomagot, a kezdeményezést azonban a Fidesz-KDNP már a népjóléti bizottságban elgáncsolta. Az Európai Parlament megtette az első lépést, ideje lenne a magyar törvényhozásnak is követnie a példát. Ez nem politikai, hanem erkölcsi kérdés, az emberi tisztesség kérdése.

Bangóné Borbély Ildikó, országgyűlési képviselő

Ujhelyi István, európai parlamenti képviselő

Budapest, 2015-11-26.

Szociáldemokrataként a TTIP-ről: az ördög a részletekben rejlik

Standard

iStock_000009920511Small-612x336“Igen, de…” – nagyjából így jellemezhető a szociáldemokraták és az európai baloldal viszonyulása a TTIP-hez – írja vendégszerzőnk, UJHELYI ISTVÁN, az MSZP európai parlamenti képviselője. A politikus szerint a nem éppen szűk teret adó félmondat korántsem valamiféle orbáni pávatánc, vagy döntésképtelenség, sokkal inkább felelős álláspont, az ördög ugyanis mindig a részletekben bújik meg.

Abban nincs vitánk, hogy a Transzatlanti Szabadkereskedelmi és Befektetési Megállapodás (TTIP) nagy jelentőségű és progresszív előrelépés, amelyből tulajdonképpen mindegyik félnek előnye származik. Hiszen, pont ez a lényeg. Kérdés, hogy miként. A mai, egyre feszültebb és kiegyensúlyozatlan világunkban felértékelődnek a biztos pontok és az erős szövetségek. Ugyanezt látjuk az európai közösségen belül is: vannak, akik épp lebontani igyekeznek a szövetséget, míg mások szorosabbra fonnák a mindannyiunkat egyben tartó köteleket. A kereskedelem liberalizálásából a világ többi részének is előnye származik: az Egyesült Államokon és az Európai Unión kívüli globális jövedelem csaknem százmilliárd euróval nőhet a megállapodás nyomán. Egy, az Európai Bizottság által megrendelt tanulmány szerint érdemi, több mint húsz százalékos kereskedelembővülést is jelenthet a megállapodás; leginkább az autóipar, a vegyipar, a gyógyszeripar és a kozmetikai ipar profitálhatna belőle.

Ami a közvetlen Magyarországot érintő hatásokat illeti: az Egyesült Államokból származó magyar import néhány évvel ezelőtt másfélmilliárd eurót, az összes export majd kétmilliárd eurót tett ki, ami makrogazdasági szempontból csekély nagyságrend. Kevés a valószínűsége tehát annak, hogy – szemben a félelmekkel – a TTIP miatt munkahelyek szűnnének meg Magyarországon. Az Európai Unió és az USA közötti külkereskedelem liberalizálásából mind a magyar exportőrök, mind a magyar importőrök profitálni fognak; ezért egyértelmű és számszerűsíthető is a magyar érdek. Fontos tény, hogy elsősorban a magas szárazföldi szállítási költségek miatt nem valószínű, hogy az amerikai mezőgazdasági tömegtermékek nagy volumenben jelennek majd meg a magyar piacon (ez ugyanis az egyik félelem az agráriumra építkező magyar érdekviszonyok kapcsán), igaz azonban az is, hogy az európainál olcsóbb amerikai agrár-tömegtermék exportjának növekedése árnyomás alá helyezheti majd az uniós piacokat. Emiatt pedig Magyarország fő európai uniós felvevőpiacain is szűkülhetnek majd a magyar értékesítési lehetőségek. Ezzel mindenképpen számolni kell.

PC_logo-300x168Ami érdemben formálja az álláspontunkat, hogy az úgynevezett Investor-State Dispute Settlement (ISDS) mechanizmus, amely alapján a jogviták esetén az amerikai vállalatok az EU-tagállamok kormányait nemzetközi bíróságok elé idézhetik, részese lehet a végső megállapodásnak, és ez a jelenlegi részletek ismeretében kategorikusan elutasítandó. A TTIP-tárgyalások kapcsán ugyanakkor szociáldemokrataként leginkább a transzparencia teljes hiánya miatt vagyok kénytelen szót emelni. A tárgyalások titkosak, az Európai Bizottság csak később fogja tájékoztatni a fogyasztóvédelmi szervezeteket és a civil társadalmat a részeredményekről; még európai képviselőként is csak korlátozottan és szigorú keretek között juthatok információhoz a folyamatokról. Nem lehet leszűkíteni ennek a megállapodásnak a kidolgozását kizárólag a gazdasági szereplőkre; a lehető legszélesebb körben be kell vonni az érintetteket, a civil szervezeteket. Kifejezetten problémás tehát a tárgyalások titkossága, és ebből adódóan a megállapodás egyes antidemokratikus elemei, illetve a szabályozási koherencia megteremtésének körülményei.

Az bizonyos, hogy a TTIP-tárgyalásokból a tagállami kormányok megpróbálnak belpolitikai kérdést csinálni és saját gazdaságpolitikai- és egyéb hibáik elismerése helyett az egyezményre hárítani a felelősséget a problémákért. Magyarország esetében ennél jóval mélyebbre kell menni, hiszen jogos kérdés egy szabadkereskedelmi megállapodás kapcsán, hogy van-e egyáltalán szabad kereskedelem Magyarországon. Van-e tisztességes gazdasági működés, amikor a rokonok, stróman gázszerelők aránytalan és jogtalan előnyökhöz jutnak, amikor az állam agresszívan és igaztalanul beavatkozik a szektorok életébe, kiemelve onnan a számára kedves szereplőket, míg másokat pedig gazdasági perifériára löknek. Fontos tény, hogy a magyar kormány egyelőre nem alakított ki egyértelmű és világos álláspontot az ügyben, ezzel kapcsolatban is össze-vissza beszél; nyilván az amerikai kapcsolatok meglehetős érzékenysége és egyre érzékenyebb volta miatt. Nincsenek ugyanakkor hatástanulmányok, nincsen előkészítés, nincsen konzultáció. Ez is minősíti az orbáni rendszert.

Mi, felelős szociáldemokraták esélyként tekintünk a TTIP-re, amely nem csak Magyarország, de az Európai Unió számára is jelentős előnyöket hordozhat. Ugyanakkor tisztában vagyunk azzal is, hogy az előnyök mellett veszélyek is megbújnak a részletekben, ezért felelősen és higgadtan kell a megállapodáshoz viszonyulnunk. Óvatosság és pragmatizmus, minket ez vezérel a kérdésben. Az MSZP nem támogat olyan megállapodást, amely csorbítja a munkavállalók jogait, éppen ezért elvárjuk a kormánytól is, hogy az álláspontja kialakítása során érdemben vonja be a szakszervezeteket. A TTIP nem helyezheti a tőke érdekeit a társadalmi vívmányok fölé. Az MSZP nem támogatja a génmódosított élelmiszerek dömpingjét sem a magyar mezőgazdaságban; nem szeretnénk, hogy ezek az élelmiszerek elárasszák a magyar piacot, és nem támogatjuk azt sem, hogy a környezetvédelmi és a fogyasztóvédelmi szabályok felpuhuljanak. Ha ezeket kiküszöbölő megállapodást sikerül kötni Európa és az Egyesült Államok között, akkor mindannyian nyertesei leszünk a folyamatnak. Az MSZP ezt támogatja. Befektetési partnerséget, szabad és mindenki számára előnyös szabadabb kereskedelmet akarunk, a társadalom számára előnytelen gazdasági pressziót viszont elutasítjuk. Ilyen egy felelős európai demokrata hozzáállása.

A szerző az Európai Parlament Szociáldemokrata frakciójának képviselője

Megjelent 2015.11.24-én, a Political Capital blogjában.

Ujhelyi: ne hazudja el a Fidesz a gyermekszegénység problémáját!

Standard

12246867_1178479848832866_1596941619906256804_n“Miközben Magyarországon a kormányzat letagadja a problémát és a miniszterelnök főtanácsadója arról beszél, hogy csak felelőtlen szülőknek vannak éhező gyermekei, addig az Európai Parlamentben a mai napon már szavazni is fogunk egy olyan jelentésről, amely a gyermekszegénység felszámolásával kapcsolatban fogalmaz meg konkrét követeléseket” – nyilatkozta Ujhelyi István szocialista európai parlamenti képviselő a strasbourgi plenáris ülés szünetében tartott sajtótájékoztatóján. Az MSZP európai politikusa elképesztőnek nevezte, hogy Európában jelenleg huszonhatmillió gyermek él szegénységben, vagyis minden negyedik gyermek szegény körülmények között él. Ujhelyi rámutatott, hogy miközben ez az európai arány 25-27 százalék, addig az Eurostat adatai alapján Magyarországon a gyermekek 41,4 százaléka, majd minden második gyermek kénytelen szegénységben élni. „Ez is bizonyítja, hogy az elmúlt években tragikus szociális krízis alakult ki a magyar társadalomban. Háromszázezer gyermek él rendkívül rossz táplálkozási körülmények között, ötven-hatvanezer gyermek pedig nem jut mindennap rendes táplálékhoz. Ezért van szükség a most tárgyalt európai parlamenti határozatra, amely több mint ötven pontban fogalmazza meg a képviselők ezzel kapcsolatos javaslatait, követeléseit. Ezek a pontok fontosak lehetnek az Orbán-kormány számára is. Felszólítom a fideszes képviselőket, hogy ne úgy viselkedjenek ezzel kapcsolatban, ahogyan a párttársaik otthon tették! Én támogatni fogom a jelentéstervezetet!” – fogalmazott Ujhelyi, emlékeztetve arra, hogy a Fidesz országgyűlési képviselői először nem engedték napirendre sem venni a Nemzeti Minimum Csoport gyermekéhezést felszámoló javaslatát, a második szavazáskor pedig Orbán Viktor miniszterelnök a gombnyomás előtt kiment az ülésteremből.
– „El fogom küldeni a most szavazásra kerülő európai parlamenti javaslatcsomagot a magyar Országgyűlés minden kormánypárti képviselőjének, hogy tanuljanak belőle és hajtsák végre a gyermekek érdekében. Az egészségügy, az oktatás, a lakhatás és az étkeztetés kérdésében még bőven van mit tennünk Magyarországon!” – mondta strasbourgi tájékoztatóján az MSZP európai politikusa.

Strasbourg, 2015.11.24.

Ujhelyi: a Fidesz ne hazudja el Európában is a gyermekszegénységet!

Standard

„Miközben Magyarországon a kormányzat letagadja a problémát és a miniszterelnök főtanácsadója arról beszél, hogy csak felelőtlen szülőknek vannak éhező gyermekei, addig az Európai Parlamentben a mai napon már szavazni is fogunk egy olyan jelentésről, amely a gyermekszegénység felszámolásával kapcsolatban fogalmaz meg konkrét követeléseket” – nyilatkozta Ujhelyi István szocialista európai parlamenti képviselő a strasbourgi plenáris ülés szünetében tartott sajtótájékoztatóján, 2015.11.24-én. A politikus felszólította a fideszes EP-képviselőket, hogy ne úgy viselkedjenek a témával kapcsolatban, ahogyan a párttársaik otthon tették.

Ujhelyi: meg kell szüntetnünk a gyermekéhezést!

Standard

Az Eurostat statisztikái szerint Európában 26 millió gyermeket, vagyis minden negyedik gyermeket fenyegeti a szegénység. Magyarországon ez az arány 41,4 százalék, ezzel a harmadikok vagyunk az uniós tagállamok között, csak Romániában és Bulgáriában rosszabb a helyzet. Ujhelyi István szocialista EP-képviselő az Európai Parlament plenáris ülésén (2015.11.23.-án) arra hívta fel a figyelmet, hogy közös európai fellépés kell a gyermekszegénység ellen, a közös irányokat pedig minden tagállami kormánynak be kell tartania.

EP-KÉPVISELŐI NYÍLTLEVÉL-SOROZAT MAGYARORSZÁG POLGÁRAIHOZ (67.)

Standard

orb

Kétsebességes Európa – Orbán idejében kapcsol?

Kevesen emlékeznek arra, hogy amikor 2003. áprilisában Medgyessy Péter kormányfő és Kovács László külügyminiszter az athéni Akropolisz lábánál fekvő Attalosz oszlopcsarnokban aláírta a Magyarország uniós csatlakozásáról szóló szerződést, akkor volt egy korábbi miniszterelnök, aki karjait egymásba fonva, némi sértettséggel figyelte a ceremóniát. Sokáig úgy volt, hogy el sem megy a történelmi eseményre, végül Boross Péter részvételétől tette azt függővé. A kerítésekhez manapság különösen vonzódó Orbán Viktor akkor úgy fogalmazott: „Magyarország most már nem a kerítésen kívül, sőt a többi csatlakozni akaró ország sem a kerítésen kívülről nézi és kiált esetleg befelé az Európai Unióba, hanem mi is részei vagyunk a közös döntéseknek.” A Fidesz-vezér azt is hangsúlyozta, hogy a nemzeti érdekek mellett most már egy nagyobb egység közös érdekeit is figyelemben kell tartani, „nagyon fontos tehát, hogy Brüsszelben és Strasbourgban európai megoldásokat kell találni”.
Valamivel több, mint tíz évvel később – megannyi gazdasági, szociális és fizikai csapás után – most ott tartunk, hogy az európai közösség minimum kétfelé szakadhat: Magyarország pedig (ismét) a történelem rosszabbik felén találhatja magát. Mint már annyiszor. Érdemben először a német és a francia gazdasági miniszterpáros vetette fel a kétsebességes-kétkamarás Európa megvalósításának szükségességét, de már Jean-Claude Juncker bizottság elnök (Orbán Viktor néppárti elvtársa) is arról beszél: újra kell gondolni az Unió működési kereteit és egyes tagállamoknak szorosabbra kell fűzniük az együttműködésüket. Hogy mindenki értse: ebben a körben sem lennénk benne. Akárcsak a hollandok által felvetett mini-schengen (egyébként vérlázító) ötletében, ahol épp előttünk zárulna be az újabb határőrizeti kapu.
Amikor a pro-európai erők közös megoldást sürgetnek és a tagállami unortodoxia felelőtlenségére hívják fel a figyelmet, az nem feltétlenül döntésképtelenség vagy „töketlenség”. Aki még most sem érti, hogy jelen helyzetben épp a közösség szorosabbra húzására, egységesebb fellépésre és az idióta egonacionalizmus félretolására van szükség, az történelmi hibát követ el. Lehet, hogy a kétsebesség Európa perifériáján több jogosítványunk lesz és retorzió nélkül lehet majd továbbra is milliókkal kitömni a vejünk zsebét pályázati pénzekkel, lehet majd dorgálás nélkül bilincsben elvinni civilszervezetek vezetőit, kitiltani a média nekünk nem tetsző képviselőit vagy atompaktumot kötni az oroszokkal. De, az biztos, hogy az országot lélegeztető-gépen tartó uniós forrásokból is kevesebb jön majd, ahogyan védelemből, szolidaritásból és fejlődésből is kevesebb jut. Hogy is mondta a Fidesz még ellenzékben az európai programjában? „Mi egy, a tagállamok együttműködését elmélyítő, belső kohézióját növelő, szolidáris, a politikai integráció irányába továbblépő, hatékony, a problémákra koncentráló uniót szeretnénk látni”. Helyes. Kérdés viszont, hogy Orbán időben kapcsol-e?! Látja-e, hogy a manőverei miatt épp a kettészakadó európai közösség szélére sodródunk?! Magyarország a hazánk, Európa a jövőnk. Ezt kellene szem előtt tartani.
11311 órával vagyunk a miniszterelnök vízválasztó, az illiberális államot meghirdető tusványosi beszéde után. Akkor megfogadtam, hogy európai képviselőként nyílt levélben fogom minden héten figyelmeztetni a közvéleményt a rezsim bűneire. Hatvanhetedik alkalommal kongatom a harangokat, de addig folytatom, amíg szükség van rá. Mert európai demokrataként ez a dolgom.

dr. Ujhelyi István
az MSZP alelnöke, Európai Parlamenti képviselő
2015. november 22.

Orvoselvándorlás: életveszélyes a kormányzati közöny

Standard

Azonnali és jelentős fizetésemelést követelt Ujhelyi István az egészségügyi dolgozóknak, mert ha ezt nem kapják meg, nem lesz, aki gyógyítson. Az MSZP EP-képviselője 2015.11.19-i, budapesti sajtótájékoztatóján elmondta, hogy csak Angliában több mint 1700 magyar orvos dolgozik. Már meg is alakították érdekvédelmi szervezetüket, a Brit Magyar Orvosok Szövetségét. Egyébként a brit egészségügyi hatóság két hét alatt engedélyezi a magyar orvosok ottani működését, míg ha ezek a szakemberek szeretnének hazatelepülni, akkor az adminisztratív nehézségek miatt erre hónapokat kell várniuk. A sajtótájékoztató teljes felvétele itt nézhető vissza:

Orvoselvándorlás: életveszélyes kormányzati közöny

Standard

05Az MSZP szerint azonnali és jelentős béremelés kell az egészségügyben az orvosoknak és a nővéreknek, az elvándorlás kezelésére pedig uniós forrás is rendelkezésre állna.
Ujhelyi István, az ellenzéki párt alelnöke, európai parlamenti képviselő csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, semmilyen aktív lépés nem történik a magyar orvosok hazahozatala érdekében, holott az Európai Bizottság egészségügyért felelős biztosa szerint az EU biztosított a magyar kormánynak forrást erre.
Elmondása szerint a biztos írásbeli kérdésére úgy válaszolt: az Európai Szociális Alapból finanszírozhatna olyan programokat a magyar kormány, amellyel itthon tarthatná a rezidenseket. Megjegyezte, csak az Európai Szociális Alapból 4,7 milliárd euró áll rendelkezésre.
Ujhelyi István azt kérdezte a kabinettől, milyen módon kívánja felhasználni ezt az uniós forrást. Ujhelyi István szerint naponta három orvos és két nővér hagyja el a magyar egészségügyet és költözik külföldre a magasabb bérek és a nyugodtabb életkörülmények miatt. Hozzátette: Magyarországon egy diplomás szakápoló fizetése nem haladja meg a 300 eurót, Nyugat-Európában ennek 6-7-szerést keresheti meg. Az ellenzéki politikus felhívta figyelmet arra, hogy a pécsi egyetem orvosi karán készített kutatás szerint a most végző diákok 30-40 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a diplomaosztás után külföldön akar dolgozni.

Budapest, 2015.11.19.