Turizmus.com: “Utazni kell…”

Standard

terr2Az ókori “hajózni kell, élni nem muszáj” bölcsességét talán úgy fogalmazhatjuk újra, hogy “utazni kell, legfeljebb máshogyan”. Utazni ma legalább annyira kell, mint, amennyire évezredekkel ezelőtt a tengereken árut szállítani. Az egyiptomi, tunéziai, vagy afganisztáni, sőt, akár a törökországi merényletekre még lehet azt a választ adni, hogy nem kell ezekbe az országokba utazni, mert ott vallási polgárháború zajlik. De Párizs és Brüsszel más. Ezek a robbantások nem Franciaországról, vagy Belgiumról szóltak. Ezekkel egész Európát akarták megfélemlíteni, bizonytalanná tenni.

A március 22-i, brüsszeli repülőtéri terrorakció visszavetheti a légi forgalmat, legalábbis a szabadidős turizmusban, s a közeli, autós úti célok felé terelhetik azokat, akiknek nem muszáj üzleti célból, vagy családlátogatás miatt repülőre szállniuk. A metróban elkövetett támadás már azt is eredményezheti, hogy az utazók, hacsak tehetik, kerülni fogják a nagyvárosokat, vagy a nagy tömeget vonzó helyeket, például fesztiválokat, sporteseményeket, vagy akár múzeumokat és hatalmas szállodákat. Persze korai lenne még megszabadulni a légitársaságok, vagy a nagy szállodavállalatok részvényeitől, de nem elképzelhetetlen, hogy a tragédiából a belföldi, illetve regionális turizmus még profitálhat is, s minden eddiginél nagyobb lesz a kereslet az airbnb típusú szálláshelyek, a kis panziók és a bérautók iránt.

Szerkesztőségünk megkérdezett néhány szakembert, mit gondol a tragédia turizmusra gyakorolt rövid távú hatásról, s mi lehet az ágazat hosszú távú önvédelmi reakciója? A legtöbben, vélhetően, további információkra várnak, ez lehetett az oka, hogy csak kevés választ kaptunk, azokat viszont idézzük, röviden:

Kam Jandu a rövid távú hatásról elmondta: ahogyan az a párizsi terrortámadások alkalmával is történt, számos, az adott városba közlekedő járat törlésére lehet számítani. A látogatók száma Párizs esetében mostanra (a tragédia után 4 hónappal – a Szerk.) kezd visszatérni a megszokott szintre. Brüsszelben is minden bizonnyal valami hasonló várható.

Az ágazat lehetséges reakciójáról szólva a Budapest Airport légiközlekedési igazgatója elmondta, hogy a borzasztó események ellenére emlékeztetni kell utasainkat, hogy a légiközlekedés az utazás legbiztonságosabb formája. A biztonsági szolgálatok minden bizonnyal a korábbiaknál még szigorúbban fognak gondoskodni az utasok biztonságáról. Fontos, hogy az ilyen, minden bizonnyal terroristák által elkövetett cselekmények ne eredményezzék a mindennapi élet, az utazás és a turizmus leállását. A brüsszelihez hasonló incidensek teljességgel elfogadhatatlanok, s nem szabad hagyni, hogy eltántorítsanak minket attól, hogy a lehető legteljesebb módon éljük mindennapi életünket, aminek része az utazás.

A Parliamentary Intergroup on Tourism - fostering Europe's competitiveness and growth ?

Ujhelyi István EP-képviselő szerint a rövidtávú következmények hamar láthatóak lesznek. Ahogyan Törökország esetében is a tragikus támadások nyomán a beutazások száma érdemben csökkent, s ugyanez történt Párizs esetében is. A terrorizmus európai megjelenése egyértelműen és érdemben befolyásolja az európai turisztikai szektort, ezzel mindenképpen számolni kell.

Az Európai Parlament Közlekedési és Turizmus Bizottságának turizmusért felelős alelnöke a turizmus ágazat lehetséges válaszáról szólva kifejtette, hogy tevőleges, uniós politikai vezetői attitűdre van szükség. Elmondta, hogy az Európai Parlament Tourism Task Force szervezetének elnökeként kezdeményezi az Európai Bizottságnál, hogy azonnal készítsen gyorselemzést a legveszélyeztetettebb ágazati területek kárairól és azok lehetséges kompenzálásáról. Felidézte, hogy a tavaly novemberi, akkor még be nem váltott, brüsszeli fenyegetések idején a belga hatóságok sajátos kezdeményezéssel próbálták felhívni a figyelmet arra, hogy Brüsszel élhető és szerethető város, nem pedig egy félelembe taszítható európai település. Telefonfülkéket állítottak fel Brüsszel különböző frekventált pontjain, amelyeket bárki felhívhatott a világ bármely pontjáról és érdeklődhetett a helyiektől, illetve az arra járóktól, milyen az élet a belga fővárosban. A félelemkeltéssel szemben a hivatkozotthoz hasonlóan kreatív, hatásos eszközök kellenek a szektor érdekében. De, leginkább az európai közösség békéjének, egyensúlyának helyreállítására, a terrorizmussal szembeni egységes és határozott fellépésre van szükség – fogalmazott a képviselő.

Erdei Bálint szerint a rövid távú hatások már az első napon is érezhetőek voltak. A Zaventem repülőtérről induló, illetve ide érkező járatok törlése miatt, ez értelemszerűen több NO SHOW-t eredményezett és vélhetően fog eredményezni a következő napokban is. Csökkenni fog a Brüsszelbe szabadidős céllal utazók száma. Amennyiben a mait nem követi több hasonló merénylet (ez az egyetlen, amiben bízhatunk), akkor néhány hét múlva ismét visszaáll a normális forgalom.

A MUISZ elnöke a hosszú távú ágazati reakcióval kapcsolatban kifejtette, hogy a szakma nyilvánvalóan megpróbál mindent elkövetni azért, hogy a terrorizmus ne tudja megállítani a turizmus fejlődését. Ugyanakkor arra is fel kell hívjuk a figyelmet fogalmazott -, hogy minden utazási döntés előtt a legfontosabb szempont a biztonság kell legyen. Végezetül kifejtette: bízzunk abban, hogy beutazási szempontból Budapestet és Magyarországot a külföldi utazók változatlanul biztonságos úti célnak vallják és a mai robbantás nem lesz jelentős hatással a magyarországi beutazásokra.

Megjelent: turizmus.com (2016.03.22.)

Minden külföldön élő magyarnak biztosítani kell az egyenlő szavazati jogot!

Standard

Person voting

Nem tartotta kizártnak, hogy a Fidesz a külföldön dolgozó magyaroknak is biztosítani fogja a levélben szavazás lehetőségét; legalábbis erre tett utalást Gulyás Gergely, az Országgyűlés törvényalkotásért felelős fideszes alelnöke legutóbb egy konferencián. A kormánypárti politikus hozzátette: ebben az esetben is azonban csak országos listára voksolhatnának a külföldön élő magyarok, mert minden más különbségtétel alkotmánysértő lenne. A Fidesz láthatóan megpróbál visszakozni az erkölcstelen, a kamupártokat közpénzzel kitömő, az egyenlő szavazati jogot nyomokban sem garantáló választási törvénye kapcsán; kár, hogy a kormánypárt esetében már sem a tisztességes szándékban, sem a szavak hitelességében nem lehet bízni.
Emlékezetes ugyanis, amikor 2006-ban Szijjártó Péter – akkor még a Fidesz szóvivőjeként – a könnyített állampolgárság megadása kapcsán azt mondta, hogy „a határon túliak nem kérnek választójogot, ezért a Fidesz sem kívánja ezt biztosítani számukra”. Répássy Róbert korábbi igazságügyi államtitkár 2010-ben úgy fogalmazott: „a Fidesz elképzeléseiben nem szerepel, hogy a kettős állampolgárság mellett szavazati jogot is adjon a határon túli magyaroknak”, Martonyi János pedig egyenes azt állította: „soha nem kapcsoltuk össze a magyar állampolgárság kérdését a választójog ügyével, a két dolog nem kezelhető együtt”. Azóta tudjuk, hogy a Fidesz sokszázezer újonnan állampolgárságot szerző, határon túli magyarnak garantálta a könnyített, levélben szavazás lehetőségét, míg az elsősorban a Fidesz országlása miatt külföldre menekült sokszázezer magyarnak csak a külképviseleteken biztosította a szavazás lehetőségét, amellyel így alig néhányan tudtak csak élni. Jól tudták miért teremtettek egyenlőtlen és törvénysértő feltételeket: a 2014-es választáson levélben leadott határon túli szavazatok 95,49 százalékát a Fidesz-KDNP gyűjtötte be. Az EBESZ (Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet) hivatalos jelentése nemrég kimondta: az egypárti választási törvény jogosulatlan előnyökhöz juttatta a Fideszt 2014-ben, amely tulajdonképpen egyenlő a választási csalással. A kormánypártok választási rendszere tehát egyértelműen alkotmányellenes, erkölcstelen és szégyenletes.
A Fidesz vállaltan cserbenhagyta és átverte a külföldre vándorolt magyarokat, másodrangú és felesleges állampolgárokká minősítve őket. Az, hogy a kormánynak immár szándékában áll a munkavégzés vagy tanulás céljából átmenetileg külföldön tartózkodó sok százezer magyar állampolgár levélben szavazásának biztosítása, mindenképpen támogatandó. Elfogadható azonban csak abban az esetben lehet, ha ez alkotmányellenes megkülönböztetés nélkül, az egyenlő szavazati jog garantálásával, vagyis az egyéni és listás szavazás egyidejű biztosításával történik. Ellenkező esetben a Fidesz-KDNP nem marad más, mint csalók gyülekezete, akik hol elferdített törvényekkel, hol kopaszokkal akadályozzák az állampolgárok jogainak gyakorlását.

dr. Ujhelyi István
az MSZP alelnöke, európai parlamenti képviselő

Brüsszel, 2016. március 29.

Inforádió: Ujhelyi szerint csak jóval erősebb együttműködés védheti meg Európát

Standard

infoEurópa polgárait csak egy jóval erősebb együttműködés védheti meg a terrorizmustól – mondta az InfoRádiónak Ujhelyi István szocialista Európai Parlamenti képviselő.

“Döbbenetes, tragikus eseménysorozat történt. Mindenki kereste egymást; családtagokat, kollégákat, én is az összes képviselőirodát igyekeztem elérni, hogy mindenki épségben be- vagy hazaért-e. Lezárták az európai negyedet, így nem jutottam be az irodába. Vissza fog térni a normális élet, de a lelkekben marad egy folyamatos félelem. Emlékeztessük magunkat arra, hogy az elmúlt években Madridban, Londonban, Párizsban és Brüsszelben történtek ilyen terrorcselekmények, amelyek azt mutatják, hogy Európa gyengesége nem az elmúlt egy-két vitáiból fakad. Schiffer András kezdte el mondani, hogy Európának föl kell fedeznie, hogy csak egy jóval erősebb együttműködés védheti meg a polgárait” – mondta Ujhelyi István.

Hozzátette: “Az Európai Parlament addig tudja végezni a munkáját, ameddig a jelenlegi alapszerződés szerint elér a keze. Az Európai Bizottság is csak addig tudja letenni a javaslatait, ameddig jogában áll. A magyar sajtóban az európai hírekről azt látható, hogy sajnos a miniszterelnökök az Európai Tanács ülésein rendszeresen zsibvásárhoz hasonlóan alkudoznak egymással, nincs jól kitalálva ez a mechanizmus. Ha Európa globális gazdasági szempontból versenyképes akar maradni, szociális békét és jó hátteret, megélhetést, biztonságot akar biztosítani a polgárainak, és nagyhatalmi szempontból meg akarja védeni a hatalmas polgárságát, akkor sokkal erősebb együttműködés kell.”

“A brüsszeli támadás, azt mutatja, hogy az Iszlám Állam, ha ők lehettek a kiagyalói, most Európa szívébe, fővárosába, az unió intézményrendszerének fővárosába harapott bele. Magánemberként tragikusan éljük meg, döbbenet, felelős döntéshozóként nem tehetünk mást, hogy megkeményedünk és eldöntjük végre, hogy Európa kaotikusan akarja megélni a következő évtizedeket vagy sokkal egységesebb, erősebb hatalmi gépezetként” – hangsúlyozta az MSZP Európai Parlamenti képviselője.

A 2016.03.23.-án adásba került hanganyag visszahallgatható: ITT

EP-KÉPVISELŐI NYÍLTLEVÉL-SOROZAT MAGYARORSZÁG POLGÁRAIHOZ (84.)

Standard

semjen1A KDNP elveszítette keresztény jellegét

Azt mondja Ferenc pápa, hogy az egyház hivatása az, hogy szeresse Jézust, és a szegény és elhagyatott emberben felismerje az Ő arcát. A katolikus egyház vezetője szerint a világon sehol nem szabad bezárni az ajtót azok előtt, akik egy jobb élet reményében más országokban keresnek menedéket. Azt mondja a magyar kormány, hogy mi nem fogadunk be senkit, mert nem akarunk az asszonyainkat hordákban levadászó „migráncsokat”, akiknek ráadásul „ösztönrendszere, biológiája és genetikai adottsága” is különböző. Én, európai szociáldemokrataként továbbra is azt vallom, hogy a befogadásnak valóban van és kell legyen határa, a szolidaritásnak azonban nincs és keresztényi értelemben nem is lehet. Vannak, akik ezt a tanítást látványosan elfelejtik; ráadásul úgy, hogy eközben a keresztényi erkölcs egyetlen hiteles képviselőjének és a katolikus egyház “lándzsahegyének” tartják magukat. Az ilyen politikailag inkorrekt időkben nem kell félni kimondani: a KDNP láthatóan és végérvényesen elveszítette keresztény jellegét. Legutóbbi közleményükben például arról írtak, hogy végre az Egyesült Államok alsóháza is népirtásnak mondta ki a szíriai és iraki keresztények esztelen mészárlását. Hasonló döntés nemrég az EP asztalán is szerepelt, magam is támogattam. A teljesen hiteltelenné vált kisebbik kormánypárt közleménye azonban további figyelemre méltó, mivel egészen pontosan így fogalmazott: “nekünk, a világ most békésebb területein élőknek felelősségünk van azon testvéreinkkel szemben, akiket a világ legnagyobb fekélye, az Iszlám Állam és egyéb terrorista szervezetek szisztematikusan legyilkolnak, elüldöznek hazájukból.” Tehát miközben a Fidesz-KDNP szögesdrótot húz, bezárja a menekülttáborokat és mindenkit – ráadásul, mily cinikus, épp a keresztény Európa állítólagos védelmében – visszazavarna a halálos háborúba, ahonnan jött; eközben közleményekben szólít fel együttérzésre a Szíriából és Irakból menekülő keresztényekkel. Durván túlzó, de ebből fakadó kérdés: ezek szerint a halál elől menekülőnek csak akkor jár magyarországi menedék, ha Bibliát is hoznak magukkal? Ez lenne Isten parancsa? Aki valóban a keresztény tanításokat követi, az együttérez és szolidáris mindazokkal, akik a gyilkosság, a kínzás és az erőszak elől menekülnek. Aki valóban a keresztény tanításokat követi, az nem plakátokkal és zsigeri gyűlölettel uszít másokkal szemben. Azok, akik erkölcsi magaslatról beszélnek, de a hangjuk csak erkölcsi mélységből visszhangzik, valójában álszent hazugok. Azokat pedig, akik faji- vagy vallási alapon válogatnak az emberek között, a történelem nem kereszténydemokratáknak, hanem valami egészen másnak nevezi.
743 nappal vagyunk a miniszterelnök vízválasztó, az illiberális államot meghirdető tusványosi beszéde után. Akkor megfogadtam, hogy európai képviselőként nyílt levélben fogom minden héten figyelmeztetni a közvéleményt a rezsim bűneire. Nyolcvannegyedik alkalommal kongatom a harangokat, de addig folytatom, amíg szükség van rá. Mert európai demokrataként ez a dolgom.

dr. Ujhelyi István
az MSZP alelnöke, Európai Parlamenti képviselő
2016. március 20.

“Mit kíván a nemzet?”

Standard

Megjelent a Népszabadság 2016.03.14-i számában

Orbán Viktor azt hirdeti, hogy elég a politi­kailag korrekt szóhasználatból, ideje a nevén nevezni a dolgokat. Ám legyen. ­Orbán Viktor és a rezsim döntéshozói nem elég, hogy vérbő daganatként élősködnek az ország testén és fékevesztett maffiózókként lopják el a közvagyont, de aljas indokból el is árulják a magyar emberek, a teljes magyar nemzet hosszú távú érdekét is. Igen, igaza van Orbánnak, nem kell udvariaskodni tovább, fel kell vállalni annak kimondását, hogy
a Fidesz az európai közösség elleni gyűlöletkeltéssel és az unióval szembeni szabadságharcával tudatos és előre megfontolt hazaárulást követ el. Ez már nem puszta hazardírozás, ez már nem rafkós pávatánc, ez nem unortodox magyar virtus; ez a magyar nemzet érdekeinek vak és tragikus következményekkel járó elárulása. Pont.
Némi leegyszerűsítéssel, de biztosan állítható, hogy a magyar történelem szinte minden – akár véres – konfliktussal járó ­törekvése a honfoglalástól a forradalmakon és szabadságharcokon át egészen a rendszerváltásig mind azt a szándékot szolgálta, hogy a magyar nemzet egy felvilágosult és gyarapodó ­európai közösség tagja legyen. Hogy elérjen oda, ahol most vagyunk.
A tizenhárom évvel ezelőtti népszavazáson a választók nyolcvannégy százaléka döntött az uniós tagság mellett, és – bár az akkori remények, kivált a ködös és rózsaszín álmok nem váltak valóra maradéktalanul – a magyar emberek erős többsége, több mint hetvenhárom százaléka továbbra is az unió pártján áll. A Political Capital egyik tavalyi tanulmánya pedig egyértelművé tette, hogy a magyar válaszadók több mint fele, egészen pontosan hatvanhat százaléka az EU további, még mélyebb integrációjának a híve. Vagyis ­arra az aktuális kérdésre, hogy „mit kíván a magyar nemzet?”, a válasz egyértelmű: megkérdőjelezhetetlen tagságot az Európai Unióban és a nemzetállami külön utak helyett mélyebb integrációt. Szorosabb, egységesebb, együttműködőbb és szolidárisabb Európát s benne Magyarországot. Azt, amit Orbán Viktor és a Fidesz is támogatott, amikor még nem adták el a lelküket a hatalomnak, illetve a lenyúlható eurók és a ki tudja, még honnan érkező pénzek, rubelek csábításának.

14forum_cel-EuropaAz egyre inkább ­mag-Európára és perifériaországokra szakadó közösségünk kapcsán Orbán Viktor a következő évek „nagy intellektuális kihívásának” nevezte annak eldöntését, hogy Magyarország a közös európai pénzt használó euró­pai egységhez (és mint ilyen a tovább haladó magországokhoz) csatlakozzon-e inkább, vagy maradjon kívülálló, önálló, amolyan kuruc nemzetállam. Legyen nagyon világos, a kormányfő egészen pontosan arról beszélt, hogy szerinte az önálló gazdaságpolitika, az önálló nemzetpolitika és az önálló szo­ciálpolitika (!) feladását jelenti a mélyebb integráció, amivel kapcsolatban ugyan nem foglalt állást, de szerinte ez a nemzeti önállóság feladásával egyenlő. ­Leegyszerűsítve: a nemzeti önállóság Orbán számára azt jelenti, hogy senki ne szóljon bele, senki ne lásson rá arra, hogy miként alakítja a gazdaságpolitikánkat, miként és mennyit költünk szociális juttatásokra. Szerinte a nemzeti önállóság része nem mérni a mélyszegénységet Magyarországon (mert akkor nincs is), vagy magánpénzzé minősíteni a jegybankból kitalicskázott közpénzek ­százmilliárdjait. Ne legyünk tovább politikailag korrektek: Orbán számára a nemzeti önállóság a háborítatlan lopáshoz való joggal egyenlő. Az ­európai közösség mélyebb integrációja pedig ebben akadályozná meg. Ezért ellenzi, nem másért.
A magyar miniszterelnök nem ostoba, csak végletesen aljas. Pontosan tudja, hogy Magyarország biztonsága és jövője egy együttműködő, egységes és szolidáris Európában van. Most azonban a hatalmi mámor és a pénzéhség felülír mindent; nem számít más, „csak a Fidesz”. Pedig Orbán Viktor tisztában van azzal, hogy – idézet tőle – „Brüsszel nem Moszkva”. Tisztában van azzal, hogy, mint azt még 2009-ben a Magyar Nemzetben írta: „Egy erős, szolidáris és összehangoltan cselekvő Európai Unió sokkal jobban helyt tud állni a globális versenyben, és hatékonyabban tud szembenézni a jelenlegihez hasonló jelentős kihívásokkal, mint a tagállamok külön-külön.” A jelenleg az unió szétverését szolgáló különutasságot képviselő Orbán Viktor ugyanitt még azzal érvelt, hogy „balgaság lenne a teljesen szuverén nemzetállamok Európájáért kardoskodnunk”. A Fidesz vezetője szerint „sokszor olyan kudarcokért is Európát szidjuk – akaratlanul is a kormányzat érdekeinek megfelelően –, amelyekért pedig nem az EU, hanem a magyar kormány a felelős. Csak éppen a kormány kommunikációs gépezete a felelősséget ügyesen áthárítja Brüsszelre, ami azért is lehet sikeres, mert az Európai Unió­hoz történt csatlakozásunkkor azt gondoltuk, hogy a legnagyobb problémát a szuverenitásunk feladása jelenti.” Ezek Orbán szavai. Amelyek világossá teszik, hogy tisztában van a valósággal és azzal, ami abból következik, de jól sejthető érdekből mégis azzal ellentétesen cselekszik. A nemzet ellenében cselekszik.
Egyetlen tétel még: a Fidesz 2009-es európai parlamenti választási programja feketén-fehéren rögzíti, hogy szerintük az ­Európai Uniót olyan eszközökkel kell felruházni, hogy tagjait folyamatosan az értékek képviseletére és az alapelvek betartására tudja késztetni; enélkül ugyanis nincs erős Európa. „Ellentmondás, ha elvárjuk az uniótól, hogy vegye rá a normakövetésre a tagállamok kormányait, de vonakodunk attól, hogy ehhez a szuverenitásunkat esetleg csorbító felhatalmazást adjunk” – ez (volt) a Fidesz alapvetése nem is olyan régen. Most ezt és vele együtt a magyarságot árulják el az álkurucos, „Brüsszel” elleni gyűlöletkeltésükkel.
A magyar kormányfő az állami rádióban legutóbb – az újkori magyar történelem legsúlyosabb mondatát elejtve – azt mondta, hogy „nem csinálunk Európát Magyarországból!”. És hogy mit kíván a magyar nemzet? Ennek az ellenkezőjét. Orbán nélkül.A Fidesz az európai közösség elleni gyűlöletkeltéssel és az unióval szembeni szabadságharcával tudatos és előre megfontolt hazaárulást követ el.

A szerző Ujhelyi István, az MSZP alelnöke, európai parlamenti képviselő

EP-KÉPVISELŐI NYÍLTLEVÉL-SOROZAT MAGYARORSZÁG POLGÁRAIHOZ (83.)

Standard

orbanbicepszA magyar miniszterelnök bátorsága

Van egy szó, amelyet Orbán Viktor egyre többet és egyre tudatosabban használ az utóbbi időben – nyilván mert ezt írja elő neki a kommunikációs mágus -, de mintha a jelentését nem teljesen értené. Ez pedig a „bátorság”. A kormányfő nem egyszer érvelt már azzal, hogy a magyar nép mindig is a bátrak közé tartozott, hogy nem átallott szembeszegülni tatárral, törökkel, némettel, szovjettel, bármilyen elnyomó zsarnokkal, ha kellett. „Megértettük, hogy két dolgot nem bocsát meg a történelem: a gyengeséget és a gyávaságot. Olyan időket élünk, mikor a gyengéknek és gyáváknak nem osztanak lapot” – fogalmazott nemrégiben. De, Orbán olyankor is örömmel használja a bátor kifejezést, amikor annak a legkevésbé sincs helye. Néhány éve például az emberi jogokat és a sajtószabadságot igencsak sajátosan értelmező török elnök, Recep Tayyip Erdogan méltatásakor fogalmazott úgy:„mindannyian olyan bátrak szeretnénk lenni”, mint a török államfő. A magyar miniszterelnök legutóbb pedig a százezrével külföldre menekült magyarok fiatalokat nevezte bátraknak, hozzátéve, hogy a „legmozgékonyabb, legbátrabb fiatalokat” nem is lehet megakadályozni abban, hogy elvándoroljanak. Azon most tegyük túl magunkat, hogy mindenki más, aki Magyarországon marad, ezen orbáni értelmezés szerint gyáva. A magyar kormányfő viszont ezzel azokat a százezreket minősíti cinikusan, akik nagyrészt az ő politikája miatt hagyták el az országot. Valóban komoly bátorság kell ahhoz, hogy valaki egy tőle idegen környezetben kezdjen új életet, de bátor kalandvágynak beállítani a sokszor családokat megroppantó szociális kényszert, több mint gusztustalan.
Ami pedig Orbán bátorságát illeti, a magyar kormányfő inkább gyávaságról tesz tanúbizonyságot. Lehet hanyagul zsebre dugott kézzel sétálni, ha közben kopaszok lökik félre a népszavazási kérdéseket, ha megfelelési kényszeres sajtófőnökök állják útját a kérdezőknek, ha csak a kézből etetett médiának mer nyilatkozni, ha csak zártkörű rajongói klubokban vagy lengyel honból importált bérünneplők előtt mer szónokolni vagy ha kommandósok zárják a háza körüli utcákat, nehogy szembejöjjön a magyar valóság. Nehogy egy óvatlan pillanatban megzavarják a bátor kormányfőt a tények. Tudja Miniszterelnök úr, hogy Önnel ellentétben kik az igazi bátrak? Például azok a pedagógusok, akik a kormányzati fenyegetés, az állami média hazugságai és zaklatásai, a megtorlástól való félelem ellenére is kiállnak az igazuk mellett és hallatják a hangjukat. Március 15-én azt hirdetik, hogy „tiszteletet a bátraknak!”. Nos, akkor mutassanak tiszteletet például a bátor pedagógusoknak. Itt az alkalom.
736 nappal vagyunk a miniszterelnök vízválasztó, az illiberális államot meghirdető tusványosi beszéde után. Akkor megfogadtam, hogy európai képviselőként nyílt levélben fogom minden héten figyelmeztetni a közvéleményt a rezsim bűneire. Nyolcvanharmadik alkalommal kongatom a harangokat, de addig folytatom, amíg szükség van rá. Mert európai demokrataként ez a dolgom.

dr. Ujhelyi István
az MSZP alelnöke, Európai Parlamenti képviselő
2016. március 13.

Ujhelyi az NVI-botrányról a strasbourgi plenárison

Standard

“Vigyázz Európa, mert a történelem megismételheti önmagát!” – így kezdte parlamenti felszólalását Ujhelyi István, az MSZP EP-képviselője a strasbourgi plenáris ülésen 2016.03.07.-én. A szocialista politikus a Nemzeti Választási Irodánál történt “kopasz-botrány” kapcsán szólalt fel az Európai Parlamentben.

EP-KÉPVISELŐI NYÍLTLEVÉL-SOROZAT MAGYARORSZÁG POLGÁRAIHOZ (82.)

Standard

pavaElég a pávatáncból, Viktor!

„Az Orbán Viktornak szóló üzenet úgy hangzik, hogy ha európai megoldást akarunk a menekültválságra, akkor neked is el kell mozdulnod, nem ragaszkodhatsz csak a magyar állásponthoz, hanem hozzá kell járulnod a kompromisszumhoz. Ez egész konkrétan azt jelenti, hogy részt kell vennie a tehermegosztásban, és nem lehet, hogy erődöt építünk Európából” – ezt Manfred Weber, az Európai Parlament néppárti frakcióvezetője nyilatkozta a bajor kormányfő és a magyar miniszterelnök minapi találkozója előtt. Orbán hátrább is húzta a felcsúti agarakat, a Seehoferrel közösen tartott sajtótájékoztatóján már nem győzte hangsúlyozni, hogy az Uniós szerződések betartása a legfontosabb és nem szándékozik gyengíteni sem a német kormányt, sem – a fideszes politikai kommunikációban az ördög fegyverének tekintett menekültkvóta legnagyobb támogatóját – a német kancellár Angela Merkelt. Hogy a magyar kormányfő ehhez képest épp milyen zakót húz majd magára az európai vezetők holnapi csúcstalálkozóján (kurucos különutast vagy bölcs, közös megoldásban érdekelt európait), még nem tudjuk. Az biztos, hogy az orbáni pávatáncból végképp elég, a menekültválság megnyugtató megoldása a magyar kormányfő hozzáállásán is múlik. Hiszen az Európai Tanács tagjaként aktív részese a döntéseknek, saját felelőssége tehát, hogy segíti a megoldást, vagy – ahogyan eddig – csak akadályozza annak kiérlelését. A populista hatalomhajhászásnak, a plakátokon árult gyűlöletnek, a virtigli lopásokról figyelmet elterelő „migráncs-propagandának” immár vége kell legyen.
A kialakult helyzet ugyanis az európai közösség egységének, a schengeni vívmánynak és – ez az elsődleges – menekülő emberek életének a megmentéséről szól. A tagállami kormányfők gáncsoskodása egyértelmű okozója az eddigi kudarcnak; Orbán állításával ellentétben ugyanis nem „Brüsszel”, hanem néhány, a jobbikos operatőrnők módjára mindent és mindenkit felrúgó miniszterelnökök miatt nincs működő megoldás. Nem lehet tovább halogatni és tologatni a kompromisszumot, a most következő Európai Tanácsülésen az állam- és kormányfőknek érdemben döntésre kell jutniuk. Elengedhetetlen, hogy kézzelfogható előrelépés történjen a krízis nehezét vállaló országok humanitárius és anyagi támogatásáról, a schengeni szabadságot ideiglenesen felrúgó intézkedések sorsáról és következményéről, a közös terhekből részt és szolidaritást nem vállaló tagállami kormányok kötelezettségeiről, vagy éppen a dublini szabályok teljes átírásáról.
Orbán Viktor részese és felelőse a menekültkrízis közös európai megoldásának. Ha csak pávatáncra és gáncsoskodásra képes, akkor nem csupán a válság megoldását hátráltatja (tudatosan, saját és/vagy külföldről sugallt érdekei szerint), de végérvényesen kiírja a magyar nemzetet is az európai közösségből. Ez utóbbi pedig a legnagyobb tragédia.
729 nappal vagyunk a miniszterelnök vízválasztó, az illiberális államot meghirdető tusványosi beszéde után. Akkor megfogadtam, hogy európai képviselőként nyílt levélben fogom minden héten figyelmeztetni a közvéleményt a rezsim bűneire. Nyolcvankettedik alkalommal kongatom a harangokat, de addig folytatom, amíg szükség van rá. Mert európai demokrataként ez a dolgom.

dr. Ujhelyi István
az MSZP alelnöke, Európai Parlamenti képviselő
2016. március 6.