Ujhelyi szembement saját frakciójával a magyar munkavállalók érdekében

Standard

Denmark truck borderTöbb esetben az Európai Parlament szociáldemokrata frakciójával szemben szavazott Ujhelyi István szocialista EP-képviselő a szociális dömpingről szóló javaslat szakbizottsági vitájában. A magyar politikus elutasított minden olyan, a vonatkozó jelentéshez beadott – francia és német nyomásra született – módosítót, amely a közlekedési ágazat kelet-európai, ezen belül is magyar munkavállalóinak érdekeivel szemben szankciókat és büntetéseket helyezett volna kilátásba a szociális dömpingre való hivatkozással. Ez utóbbi az alacsonyabb fizetésekre, szociális kiadásokra vonatkozó kifejezés, amely lehetővé teszi, hogy egyes országok munkavállalói (elsősorban a kelet-európai dolgozók) jóval a nyugati bérszínvonal alatt végezzenek munkát, illetve nyújtsanak szolgáltatásokat. A közlekedési szektorban jelenleg is éles vita zajlik arról, hogy megéri-e a kelet-európai fuvarozók bérét a nyugati sofőrök fizetéséhez emelni, amely így kiegyenlíti ugyan a versenyt (ez a nyugati országok szakmai szervezeteinek és politikusainak érdeke), viszont a kelet-európai szolgáltatókat épp az alacsony ár korlátozásával akár áthidalhatatlan versenyhátrányba, és ezzel akár csődbe is taszíthatja. Ehhez kapcsolódik, hogy az Európai Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezete (ETF) nemrég indította el aláírásgyűjtő akcióját, amely során egyenlő bánásmódot követel a közlekedési dolgozók számára a bérezésben és munkafeltételekben. Annak érdekében, hogy az Európai Bizottság napirendre tűzze a témát, a 28 tagállamból egymillió támogató aláírásra van szükség, ehhez a magyarországi szakszervezetek közreműködésével ötvenezerrel kíván hozzájárulni. Ujhelyi, aki a szociális dömping kérdésében is aktív, konzultatív kapcsolatot ápol a hazai érdekvédőkkel, szintén támogatja a kezdeményezést és ezzel a téma napirendre vételét.
Az EP szakbizottságának legutóbbi ülésén Ujhelyi István, a testület egyik alelnökeként támogatta a szociális dömpinggel kapcsolatos végső jelentést, de csak a megfelelő módosítások elfogadtatása után. A szocialista politikus hangsúlyozta, hogy a tisztességes feltételek megteremtése a közlekedési ágazatban kiemelt feladat. „Beszélnünk kell a szociális dömpingről, biztosítanunk kell a munkavállalók megfelelő körülményeit és törekednünk kell a bérek felzárkóztatására is. Ugyanakkor figyelnünk kell arra, hogy a tagországok protekcionista gyakorlata ne legyen összemosva a szociális dömping kérdésével. Nagyon örülök annak, hogy a közlekedési és turizmus szakbizottság nagy többséggel elfogadta ezt a véleményt, és minden kérdésben sikerült érvényesíteni a magyar álláspontot és a munkavállalói szakszervezetek véleményét. Ebben a kérdésben továbbra is kérlelhetetlenül a magyar érdekeket fogom képviselni, ha kell, saját frakciótársaimmal szemben is” – fogalmazott Ujhelyi István a testület tanácskozása után. A magyar EP-képviselő fontos eredménynek nevezte, hogy a végül elfogadott dokumentumban kiemelten szerepel a szociális dömping pontos megfogalmazásának igénye, az erre hivatkozással történő szankciók lehetőségét pedig sikerült kivenni a szövegből. Ujhelyi kilenc módosító-javaslatot nyújtott be a jelentéshez, ezek szinte mindegyikét beépítették a szakbizottság által elfogadott végső dokumentumba.

2016.04.09.

Brüsszelben és a kivándorolt magyarok körében is gyűjtjük a népszavazást támogató aláírásokat

Standard

VOKS-LOGOA külföldön élő és dolgozó magyarok körében is megkezdtük a népszavazási kérdéseket támogató aláírások gyűjtését. Elsőként Brüsszelben, valamint a magyaroknak nagy számban munkát és otthont adó európai nagyvárosokban, így Londonban, Berlinben, Bécsben, Máltán vagy épp Manchesterben folytatjuk az aláírások gyűjtését; együttműködésben a helyi magyar közösségekkel. Munkatársaim személyesen gyűjtik a szignókat, de a külföldi magyarok csoportjaihoz is eljuttatjuk a vonatkozó aláíróíveket.
Gőgös Zoltán és Kész Zoltán kezdeményezésére jelenleg két kérdésben, a magyar föld szétlopása és az állami vállalatok pofátlan vezetői javadalmazásai kapcsán zajlik az aláírásgyűjtés, ehhez a hónap második felében kapcsolódik majd a vasárnapi boltbezárást érintő, a mai napon hitelesített újabb kérdés. Mindegyik ügy az orbáni rendszer természetéről szól, így a referendumot egyben az Orbán-Habony rezsim elleni népszavazásnak tekintjük.

Ujhelyi István
az MSZP alelnöke, európai parlamenti képviselő
Brüsszel, 2016.04.06.

Államigazgatási akciótervre van szükség a kivándorolt fiatalok érdekében

Standard

   Megdöbbentő adatok kerültek nyilvánosságra a magyar fiatalok elvándorlása kapcsán: soha annyian nem hagyták még el hosszú időre Magyarországot, mint tavaly. Egy városnyi fiatal, majdnem harmincháromezer ember döntött úgy, hogy kénytelen más országban keresni a boldogulását. Ez egy modernkori Trianon, amelyet meg kell állítanunk.
Eddig összesen hetvenhárom magyar fiatalt tudott hazahívni Angliából a kormány és mivel a kitűzött cél legalább ötven fő volt, ezért várhatóan tovább folytatódik, sőt kibővülhet a százmilliós kerettel gazdálkodó “Gyere haza fiatal” program – ez derül ki a programot lebonyolító állami cég megkeresésemre küldött válaszaiból. Vitatható azonban, hogy a hetvenhárom fiatal hazahívására eddig elköltött negyvenkétmillió forint, illetve a program személyi és reklámköltségeire kiadott közel ötmillió forint arányban van-e az elért eredménnyel. A külhonba kényszerült több mint félmillió magyar valós problémáira a kormány ugyanis nem ad hosszú távú választ, külpolitikájával csak nehezíti a helyzetüket, valós érdekvédelmüket pedig meg sem próbálja felvállalni. Célravezetőbb lenne, ha a kormány érdemben szembenézne az elvándorlás következményeivel, a szociális nehézségek miatt külföldi kényszermunkát vállaló magyar fiatalokat pedig nem semmibe venné vagy csak egyszerű kalandoroknak tekintené.
Tartalmi párbeszédre és konkrét lépésekre van szükség. Látványprogramok helyett érdemi segítségnyújtásra van szükség, ez egyszerre jelent érdekvédelmet külföldön és jogérvényesítést belföldön. Ha a magyar kormány valóban elhivatott a kivándorolt magyar fiatalok megsegítése és hazacsábítása mellett, akkor nem propaganda-programokat indít, hanem konkrét intézkedéseket tesz és él az egyébként rendelkezésére álló eszközökkel. Elfogadhatatlan, hogy számtalan bürokratikus akadályba ütközik a magyar fiatalok hazatelepülése. Elfogadhatatlan, hogy a külföldön született magyar gyermekek anyakönyvezése és társadalombiztosítása a magyar bürokrácia leterheltsége miatt továbbra is embertelen várakozást és nehézséget okoz. Elfogadhatatlan, hogy a magyar óvodai- és iskolai rendszer nincs felkészülve a hazatelepülő családok gyermekeinek ellátására, színvonalas nyelvi felzárkóztatására.
Felszólítom a kormányt, hogy készítsen akciótervet a magyar államigazgatás felkészítésére és a hazatelepülni vágyók adminisztratív akadályainak elhárítására. Felszólítom a kormányt, hogy érdemben mérje fel az egyre súlyosbodó kivándorlás demográfiai, szociális és gazdasági következményeit. Ehhez kész vagyok segítséget nyújtani a kivándorolt magyarok érdekképviseletét kiemelt feladatomnak tekintő európai parlamenti képviselőként és a Hazaváró-program elindítójaként.

dr. Ujhelyi István
az MSZP alelnöke, európai parlamenti képviselő
Brüsszel, 2016.04.05.

Matolcsy újabb titkai

Standard

Üzleti titokra hivatkozva nem válaszolt az MNB elnöke a jegybank nemzetközi irodáira vonatkozó kérdésekre, ezért újra felteszik azokat Matolcsy Györgynek – jelentette be Ujhelyi István, az MSZP európai parlamenti képviselője brüsszeli sajtótájékoztatóján 2016.04.04-én. A szocialista politikus rámutatott: az Alkotmánybíróság legutóbbi döntése is megerősítette, hogy a jegybank közfeladatot lát el, kizárólag közpénzzel gazdálkodik, ezért az átláthatóság és a közélet tisztasága érdekében a nyilvánosság előtt elszámolással tartozik.

Matolcsy György újabb titkai

Standard

ujhelyifoÜzleti titokra hivatkozva nem válaszolt az MNB elnöke a jegybank nemzetközi irodáira vonatkozó kérdésekre, ezért újra felteszik azokat Matolcsy Györgynek – jelentette be Ujhelyi István, az MSZP európai parlamenti képviselője brüsszeli sajtótájékoztatóján. A szocialista politikus rámutatott: az Alkotmánybíróság legutóbbi döntése is megerősítette, hogy a jegybank közfeladatot lát el, kizárólag közpénzzel gazdálkodik, ezért az átláthatóság és a közélet tisztasága érdekében a nyilvánosság előtt elszámolással tartozik. A szocialista politikus felidézte, hogy az MNB korábban arról számolt be, hogy a közeljövőben New Yorkban, Párizsban, Buenos Airesben, Hamburgban, Rómában és Bejrútban is nemzetközi irodákat nyit. A hivatalos indoklás szerint azért, hogy a magyar jegybankot és a bankban folyó elemző munkát bekapcsolják a nemzetközi tudományos vérkeringésbe, illetve erősítsék a társ- és partnerintézményekkel fennálló szakmai együttműködést.
2010. november 25. Matolcsy György interjú. Fotó: Kocsis ZoltánUjhelyi az Európai Parlamentben megtartott sajtótájékoztatóján elmondta, néhány héttel ezelőtt azért kereste meg Matolcsy Györgyöt, hogy választ kapjon arra: a tervezett, külföldi MNB-kirendeltségek helyszínét milyen előzetes értékelés előzte meg, a már működő irodák milyen költségvetéssel és feladatokkal működnek, mennyi kiadást jelentenek az ingatlanok bérleti költségei, illetve hány olyan szakembert foglalkoztat a jegybank már most, akik a még el nem készült kirendeltségeken fognak csak később dolgozni. Ujhelyi a sajtótájékoztatón közölte, hogy Matolcsy György egy “semmitmondó levélben titkolódzott tovább”, a kérdések többségére üzleti titokra hivatkozva nem adott érdemi választ. Az MSZP európai parlamenti képviselője szerint már az is elgondolkodtató, hogy miért van szükség a megjelölt helyszíneken közpénzből fenntartott kirendeltségekre. Ujhelyi elképzelhetőnek tartotta, hogy pusztán egy “megalomán network kialakításáról van csupán szó”. A szocialista politikus emlékeztetett, hogy az MNB legutóbb “250 milliárd forintnyi közpénzt talicskázott ki különböző alapítványokba, kétes ingatlanvásárlásokat bonyolított vagy épp megkérdőjelezhető műkincs-kereskedelembe bonyolódott.” Ujhelyi hozzátette, hogy nincs bizalma Matolcsy Györgyben és jegybank-elnöki tevékenységében, ezért arra szólította fel az MNB első emberét, hogy haladéktalanul számoljon el a magyar adófizetők pénzének elköltésével.

Brüsszel, 2016.04.04.

EP-KÉPVISELŐI NYÍLTLEVÉL-SOROZAT MAGYARORSZÁG POLGÁRAIHOZ (85.)

Standard

Hungarian Prime Minister Viktor Orban gives a press conference on February 2, 2011 at the Parliament building in Budapest.  AFP PHOTO / ATTILA KISBENEDEK

Mit érdemel az a bűnös?

Hatvannyolc évvel ezelőtt az Egyesült Államok ezen a napon kezdte meg az Európai Újjáépítési Program végrehajtását. Az úgynevezett Marshall-terv egy súlyos dollár-milliárdokat folyósító segélyprogram volt, amelyből minden olyan háború sújtotta európai ország részesült, amely az újjáépítésben hajlandó volt az Egyesült Államokkal együttműködni. Mindez a gyakorlatban kizárólag Nyugat-Európa újjáépülését és megerősödését jelentette, mivel Európa közép- és keleti része a Szovjetunió érdekszférájába került, és mint így mereven szemben állt az USA-val. Összesen tizennégymilliárd dollárt osztottak szét, amely mai áron nagyjából száznyolcvanezer-milliárd (!) forintnak felel meg. Most már jól látjuk, hogy a Marshall-terv hosszútávon, majdnem végzetesen elmélyítette az Európa nyugati és keleti fele közötti különbségeket; a szovjet érdekszférából csak évtizedekkel később szabaduló keleti blokk azóta sem tudott teljesen felzárkózni az európai elithez.
Ezért kaptunk történelmi esélyt az uniós felzárkóztatási forrásokkal, a német-, olasz-, vagy épp francia adófizetők által biztosított jelentős összegekkel, amelyeket Magyarország felzárkóztatására, felemelésére fordíthatunk. Az uniós csatlakozásunk utáni első tíz évben nagyjából nettó hétezer milliárd forint jött Magyarországra különböző uniós támogatások formájában; ami a Marshall-terv összegeihez képest eltörpül, de mégis jelentős szám. A bejövő támogatás eddig évente átlagosan két százalékkal növelte a magyar nemzetgazdaság teljesítményét; az elmúlt években Magyarországon megvalósult fejlesztések kilencvenhét százalékát uniós társfinanszírozással fizettük.
Szégyenszemre most attól hangos az európai intézményrendszer, hogy az Orbán-rezsim rendszeresen megsérti a közösség értékeit, a folyósított támogatások és források felhasználása pedig erősen megkérdőjelezhető. Orbán Viktor hidegvérrel és előre megfontolt szándékból csakis saját hűbéri rendszerének kiépítésére és felhizlalására használja az uniós pénzeket, nem pedig a leszakadt milliók felemelésére. Vajon mit érdemel az a bűnös, aki most szotyihéjat köpködve szidja az európai közösséget, jogos jussként tekint a felzárkóztatási pénzekre, de közben haveri körben „szétosztja” annak jelentős részét? Mit érdemel az a bűnös, akinek országlása idején mintegy hétszázmillió eurónyi, folyamatban lévő támogatás kifizetését szakítják meg vagy függesztik fel, mert nyilvánvaló szabálytalanságokat találnak a programok irányítása körül és azok ellenőrzési rendszerében? Mit érdemel az a bűnös, aki így nemzete ellenében cselekszik? Kíváncsi vagyok, hogy mindebből mit sikerül majd megértetnie Corina Creţu regionális fejlesztésekért felelős uniós biztosnak a kormány képviselőivel, amikor jövő héten Magyarországra látogat. Az időzítés nem véletlen. A Marshall-tervből annak idején azért maradtunk ki, mert rossz oldalon álltunk. Történelmi bűn lenne ismét odasodródni.
757 nappal vagyunk a miniszterelnök vízválasztó, az illiberális államot meghirdető tusványosi beszéde után. Akkor megfogadtam, hogy európai képviselőként nyílt levélben fogom minden héten figyelmeztetni a közvéleményt a rezsim bűneire. Nyolcvanötödik alkalommal kongatom a harangokat, de addig folytatom, amíg szükség van rá. Mert európai demokrataként ez a dolgom.

dr. Ujhelyi István
az MSZP alelnöke, Európai Parlamenti képviselő
2016. április 3.