EP-KÉPVISELŐI NYÍLTLEVÉL-SOROZAT MAGYARORSZÁG POLGÁRAIHOZ (102.)

Standard

orbanlepentrump-d000230C4d3c49ae53188Trump, Orbán és a mexikói felállás

„Európában is vannak Donald Trumpok, igaz, európai változatai nem olyan nagyhangúak és magabiztosak, mint az amerikai, de ők is fennhéjáznak, irreális dolgokat ígérnek, a nemzet nagyságára hivatkoznak” – ezt írta nemrég a tekintélyes német Spiegel, legutóbb pedig a The Economist címlapján Orbán portréja mellett a szélsőséges Marine Le Pen és a nemrég elnök-jelöltnek választott Donald Trump szerepelt. „Illusztris” társaság, amelyre a magyar kormányfőnek inkább nem kellene büszkének lennie, mégis úgy látszik, hogy az egykor erősnek és verhetetlen stratégának tartott Orbán mára teljesen elgurította a pöttyöst és inkább akar közéjük tartozni. Valószínűleg elfáradt, beletunyult a kirakat kúriája melletti stadion monoton zajába, a marionett-média és a nyakkendős slepp állandó hajbókolásába. Ő már ki van fizetve, ahogyan mondta egyszer, most már kigombolhatja a feszülő nadrágot, nyugodtan morzsálhat a padlóra, dughatja zsebre a kezeit bármilyen protokoll eseményen és ajánlhatja Donald Trumpot a szabad világ egyik legerősebb vezetőjének. Hogy a republikánusok jelöltje mit mond, mit képvisel és kik állnak mögötte, az neki részletkérdés.
Persze, nyilván van abban számítás, hogy ha a leendő Hillary-adminisztráció kioszt majd a Fidesz-kormánynak néhány kokit és sallert, akkor majd arra hivatkoznak: mindezt nem azért kapták, mert megint ellopták a magyar adófizetők pénzét és befeküdtek valamelyik féldiktatúrának, hanem mert egykoron Trump mellett tették le a garast. De, szerintem ennél jóval egyszerűbb a helyzet. Orbán Viktor egyszerűen abban érdekelt, hogy minél nagyobb legyen a bizonytalanság, a káosz, a széthúzás Európában és a világban, mert akkor a saját kis szemétdobján szerinte bármeddig kiskakas lehet. (Ez pedig tökéletesen megfelel az olyan nagyhatalmi játékosoknak is, mint Vlagyimir Putyin.)
Egy dolgot viszont a Fidesz első embere végzetesen elszámol, és azt az apróságot most hagyjuk is, hogy a saját érdekei mentén nemcsak nemzetét és országát, de láthatóan a teljes európai közösséget is tönkreteszi. Trump mögött – immár Orbánnal egyetemben – ugyanis olyan támogatók állnak, mint az EU- és idegenellenes francia Le Pen, az EU- és idegenellenes holland Wilders, a briteket zátonyra futtató Farage, az egykor háborús bűnökkel vádolt Šešelj, a vállaltan rasszista Panagiotarosz, vagy az ugyancsak sajátos világképet kreáló és nem éppen nemzeti együttműködés-párti orosz Zsirinovszkij. Ha egy hollywoodi filmben lennénk (Andy Vajna miniszteri biztos nyilván érti a hasonlatot), akkor ilyen karaktergárda mellett borítékolható végül a mexikói felállás. Amikor mindenki fegyvert fog mindenkire. És az sohasem jelent jót. Orbán legsúlyosabb tévedése ugyanis a nemzetállami kekeckedéssel, hogy azzal csakis egyedül maradni lehet. Nemzetállami szabadságharcosokból nem lesznek szövetségesek, nem lesznek partnerek. Mert nem is lehetnek. Trump, aki saját mondatai szerint még atomot is kész Európára dobni, ha szükséges, könnyedén vált bármikor retorikai célpontot: a bevándorló latinok után holnap bárki jöhet. Az EU-t most Orbán szájíze szerint ostorozó Le Pen és Wilders rezzenéstelenül löki bármikor félre a magyar érdekeket, ha a sajátjaik úgy szolgálják. Ez a nacionalizmus lényege és a magyar miniszterelnök megint rossz lóra tesz. Hiába érzi magát még mindig vátesznek, megingathatatlan stratégának, a gyűlölettel hajtott gépezete előbb-utóbb falnak ütközik.
Orbán Viktor vízválasztó, az illiberális államot meghirdető tusványosi beszéde után megfogadtam, hogy európai képviselőként nyílt levélben fogom minden héten figyelmeztetni a közvéleményt a rezsim bűneire. Százkettedik alkalommal kongatom a harangokat, de addig folytatom, amíg szükség van rá. Mert európai demokrataként ez a dolgom.

dr. Ujhelyi István
az MSZP alelnöke, Európai Parlamenti képviselő
2016. július 31.

EP-KÉPVISELŐI NYÍLTLEVÉL-SOROZAT MAGYARORSZÁG POLGÁRAIHOZ (101.)

Standard

tusTusványos a cinizmus fellegvára lett

Két éve hangzott el Tusványoson a magyar kormányfő illiberális államot meghirdető, sok tekintetben vízválasztó beszéde. Azóta több mint száz vasárnapi nyílt levélben hívtam fel a figyelmet az orbáni rezsim bűneire és ezt európai demokrataként folytatni is fogom, ameddig szükség lesz rá. Orbán tegnap ismét csak Tusványoson lépett fel és szavai ezúttal sem nélkülözték a hazug cinizmust. Tulajdonképpen már az is külön elemzést érdemelne, hogy a magyar kormányfő miért mindig az ország közigazgatási határain kívül és nem magyarországi helyszínen, a magyar választók előtt mondja el korszakalkotónak szánt, de mindenképpen vitát generáló beszédeit, hanem a Bálványosi Szabadegyetemen hirdet jövőképet és víziót. Orbán mindig ezt a számára lejtő pályának ácsolt színpadot használja arra, hogy teszteljen, provokáljon, uszítson. Mikor mire van szükség. Annak idején itt beszélt arról, hogy Romániát nem feltétlenül kellene felvenni az Európai Unióba; itt beszélt arról, hogy szerinte a baloldal, amikor csak teheti „ráront saját nemzetére”, hogy a baloldali politikusok azért „nem szeretik a magyarokat, mert magyarok”, de itt rajzolta fel az azóta kiépített illiberális állam körvonalait is. A miniszterelnök itt nevezte „sztároknak” a fél-demokráciákat és itt állította követendő példaként a sötét geopolitikai játszmákban főszereplő Oroszországot és azt a Törökországot is, amelynek vezetője most épp egy kétséges hátterű puccsot felhasználva számol le mindenkivel, aki gondolkodni mer és rúgja fel az emberi jogok írott és íratlan garanciáit.
Tusványos egykoron fennkölt alapüzenete sajnos mára belefulladt a fideszes cinizmusba. Érdemes felidézni, hogy Orbán legutóbb azzal érvelt sajátos államfelfogása mellett a tusványosi színpadon, hogy „a liberális magyar állam nem védte meg a közösségi vagyont”. Ehhez képest zsebre dugott kézzel, feszengő vigyorral asszisztál azóta is ahhoz, hogy a rokonsága, barátai, „jobbkeze” vagy épp a jobbkeze rokonsága miként lopja szét a közösségi vagyont hányingerkeltő gátlástalansággal. Tusványos mostani üzenete szerint a nyugat-európai fiatalokkal szemben a magyar ifjúság tudja: ha betartja a törvényeket, ha szorgalmas és tiszteli a szüleit, akkor többre jut majd mint ők. Ehhez képest a magyar fiatalok sokszázezres nagyságrendben menekülnek el az országból és keresnek boldogulást épp Nyugaton. A törvények betartására pedig inkább saját minisztereit és államtitkárait kellene rászorítania a Fidesz első emberének.
Tusványos elmúlt évtizedeit átlapozva különösen beszédes az emlék, hogy a programsorozat első eseményét a Fidesz még a brit Szociál-Liberális Demokratákkal közösen szervezte. Azóta a világ és a Fidesz liberális értékei is nagyot fordultak. Így lett egy egykor felvilágosult, nemzetösszetartó kezdeményezésből egy egykor felvilágosult, mára megfáradt és talajt vesztett politikus állami pénzekből megtámasztott, cinikus színpada. Kár érte.

dr. Ujhelyi István
az MSZP alelnöke, Európai Parlamenti képviselő
2016. július 24.

Ujhelyi: Magyarország is sokat profitálhat a 2018-as EU-Kína turisztikai évből

Standard

_89997727_chinesetourist-149473192Nagy fejlődési lehetőség előtt áll a magyar turisztikai szektor, ha sikerül kihasználni a kínai turizmusban rejlő lehetőségeket. Ebben érdemi előrelépést, egyfajta mérföldkövet jelenthet a 2018-as „EU-Kína turisztikai év”, amelyről Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke tett bejelentést a legutóbbi, pekingi EU-Kína csúcstalálkozón.
Jelenleg 107 millió kínai turista indul útnak évente, közülük 3,7 millióan választják Európát úti célul. Az előrejelzések azt mutatják, hogy 2024-ig 200 millió fölé fog emelkedni a kínai utazók száma, akik minden más turistánál többet költenek majd szállásra, étkezésre és vásárlásra. Magyarország is sokat profitálhat a kínai beutazásokból, ha sikerül megtartania és növelnie vonzerejét. Tavaly közel negyven százalékkal nőt a kínai vendégéjszakák száma, ez a tendencia pedig a legfrissebb adatok szerint idén is folytatódik.
A jelenleg épp Kínában tárgyaló Ujhelyi István vezetésével nemrég új, nemzetközi szervezet alakult Brüsszelben. Az “OBOR Committee”, vagyis az EU-Kína közötti turisztikai és kulturális fejlesztéseket koordináló bizottság elsődleges célja, hogy kihasználva befolyását magas szintű együttműködési hálózatot hozzon létre a kínai, illetve az európai diplomaták, üzletemberek és politikusok között, ezzel segítve a turisztikai ágazat és kulturális kapcsolatok fejlődését.
”A következő 10-15 évben Európa és benne Magyarország számára az lesz az egyik legizgalmasabb kérdés, hogy ki és milyen mértékben tudja a turizmusból befolyó hasznot lefölözni. Ha hajlandóak vagyunk pénzt fordítani a turisztikai ágazat fejlesztésére, az felmérhetetlen bevételt jelenthet Magyarországnak” – fogalmazott Ujhelyi István, az Európai Parlament közlekedési és turizmus bizottságának alelnöke pekingi tárgyalásai során.

Peking, 2016-07-18

EP-KÉPVISELŐI NYÍLTLEVÉL-SOROZAT MAGYARORSZÁG POLGÁRAIHOZ (100.)

Standard

Middle-AgesVigyázz Viktor, a kőbalta nagyobbat üt!

Ha az innováció jelképe a newtoni alma, akkor az orbáni rezsim szimbóluma mindenképpen a kőbalta kell, hogy legyen. A Fidesz ugyanis mindent visszaszorít, lenyom, betilt vagy megbüntet, ami egy kicsit is előremutató, amely lépést tart a technológia és így a világ fejlődésével. Van abban valami freudi, hogy az Európai Bizottság éppen aznap mutatta be az európai innovációs eredménytábláját és kimutatását, amikor Magyarországon az egyik innovatív szolgáltató (Uber) bejelentette, hogy a kormányzati szankciók miatt kivonul az országból. Magyarország ráadásul a hátsó mezőnyben foglal helyet az összehasonlításban, a kutatási és innovációs teljesítményben a tagállamok többsége jóval előttünk végzett. Annak ellenére, hogy a gazdasági növekedés és az innovációba irányuló befektetés között közvetlen kapcsolat áll fenn, a magyar kormány vállaltan a középkori viszonyokat igyekszik fenntartani a Kárpát-medencében. Igaz ez akkor is, ha Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter – megpróbálva némi józan hangot becsempészni a kormányzati elmebajnokságba – azt mondja, hogy a magyar gazdaságnak minél több innovatív cégre van szüksége; hiszen maga Orbán Viktor jelentette be legutóbb Békéscsabán, hogy szerinte a jövő nem az innovációban és a start-up cégek támogatásában van. Már az is szerencse, hogy a „start-up” szót egyáltalán ki tudta mondani a miniszterelnök, hiszen – egy kiszivárgott, őszinte beszédnek köszönhetően- Kubatov pártigazgatótól régóta tudjuk, hogy a kormányfő nemrég még a különbséget sem ismerte a fax és az e-mail között.
Hogy a bukás előtt álló miniszterelnök vajon saját frusztrációinak leplezése vagy a görcsös hatalmi vágy (esetleg mindkettő) miatt építi le tudatosan a magyar társadalom szellemi immunrendszerét, még nem egyértelmű. A tudatosság viszont bizonyítható: a felsőoktatás elsorvasztása és kiéheztetése, a közoktatásban véghezvitt dúlás, a tankötelezettség korhatárának leszállítása, a társadalomtudományok helyett az egyszerű szakképzésre helyezett túlzó hangsúly, az aktív fiatalság külföldre kényszerítése, a kutatás-fejlesztés mostohagyerekként való kezelése és minden innovatív kezdeményezés erőszakos megfojtása ugyanis egyfelé mutat. Szellemileg legyengült, akaratában és lehetőségeiben korlátozottabb társadalmat akar, mert szerinte egy ilyen tömegen könnyebb uralkodni; mert szerinte a magabiztos vezetői karakter így jobban érvényesül. De Orbán Viktor ismét csak téved. Az újabb, sokadik ipari forradalom kellős közepén nem lehet összeszerelő üzemet építeni a Nobel-díjas tudósok országából, a jövőnk nem a közmunkások, hanem az innovatív fejlesztők kezében van. És ezt a típusú fejlődést megállítani, mesterségesen elfojtani nem lehet. Orbán azt hiszi, hogy ha csak kőbalta van az emberek kezében, akkor tovább maradhat a bársonyszékében. Pedig bárkit el lehet kergetni a hatalomból, a kőbalta ráadásul még nagyobbat is üt, mint egy tablet. Miniszterelnök úr, ha esetleg azért nem értené ezt a hasonlatot, mert nem tudja, hogy utóbbi micsoda, úgy nézze meg az interneten, vagy kérje meg valamelyik asszisztensét, hogy mutassa meg azt a furcsa kütyüt a kezében.
863 nappal vagyunk a miniszterelnök vízválasztó, az illiberális államot meghirdető tusványosi beszéde után. Akkor megfogadtam, hogy európai képviselőként nyílt levélben fogom minden héten figyelmeztetni a közvéleményt a rezsim bűneire. Századik alkalommal kongatom a harangokat, de addig folytatom, amíg szükség van rá. Mert európai demokrataként ez a dolgom.

dr. Ujhelyi István
az MSZP alelnöke, Európai Parlamenti képviselő
2016. július 17.

Nem ezt a sorsot kívánom Magyarországnak – interjú Ujhelyi Istvánnal a Brexitről

Standard

DSC03579Körinterjút intéztünk a magyar Európai Parlamenti képviselőkhöz. Ujhelyi István az MSZP képviselőjeként több fórumon is kifejtette már összefoglaló véleményét a Brexitről. Olyasmit is hallottunk már tőle, hogy az Európai Unió a jelenlegi formájában nem fenntartható, változtatásokra van szükség. Most őt kérdezzük a Brexitről és annak 20 részterületet érintő hatásáról. (MindenAmiAnglia.co.uk)

– Mit gondol, a Brexit inkább pozitívan vagy negatívan érinti Magyarországot?

– Mivel hasonlóra még nem volt példa az Európai Unió történetében, így pontos listát egyelőre nem lehet felállítani a hatásokat illetően. Annyi bizonyos, hogy a britek kiválásával egy kétségkívül gyakran kerékkötő, kiváltságokat követelő és akadékoskodó politikát folytató, de mégiscsak egy erős és stabil demokrácia, illetve egy gazdasági nagyhatalom távozik az elitklubból. Ennek nemcsak a britekre, de az Unióban maradó tagországokra nézve is komoly hatásai lesznek; a negatívak egy részét már most érezzük. Sajnálom, hogy az egyébként megtévesztett többség így döntött, de nézzük a jó oldalát: a Brexit után az Unió remélhetőleg megrázza magát és felgyorsulnak azok a folyamatok, amelyek egy jobban működő, mélyebben integrált szövetséggé teszik a reformokra érett együttműködést. Ha valami, ez mindenképpen pozitív hatás lehet. Csak az a kérdés, hogy ebből a folyamatból Magyarország kiveszi-e majd a részét, vagy a kormány szándékainak megfelelően inkább kimaradunk belőle és a perifériára szorulunk.

– A jelenleg tudható információk alapján a Brexit milyen hatással lesz a Nagy-Britanniában élő magyarokra?

– A David Cameron és az EU vezetői között még a referendum előtt megkötött egyezség a Brexit eredményével érvényét vesztette, vagyis az akkor papírra vetett jog- és támogatáskorlátozások nem lépnek hatályba. Ugyanakkor a britek kiválásával újabb, jóval komolyabb korlátozásokkal kell esetleg szembenéznie majd a jelenleg az Egyesült Királyságban élő és dolgozó magyaroknak, ezt csak a válást követően látjuk majd pontosan. Hozzá kell tennem, hogy a kilépési tárgyalások még el sem kezdődtek, a brit kormány a döntést hivatalosan még be sem jelentette, vagyis a hosszú és lassú folyamatnak még a legelején vagyunk. Addig pedig, amíg meg nem szárad a tinta a válási papírokon, minden marad a régiben. Egyet biztosan tudok: európai parlamenti képviselőként mindent el fogok követni, hogy a kint élő és dolgozó magyarokat semmilyen hátrány ne érje a kilépés után sem. Mivel a britek már rádöbbentek, hogy rossz döntést hoztak és az EU-val szoros kapcsolatban kell maradniuk, ezért szerintem a tárgyalási pozíciók nem rosszak. Várható például, hogy a szabad piaci hozzáférés egyik feltétele a szabad mozgás és munkavállalás biztosítása lesz, vagyis ha nem is minden marad a régiben, de nem kell lemondani minden megszerzett jogról és lehetőségről.

– Vajon a Nagy-Britanniában élő magyarok a helyzetük romlásával Magyarországra térnek vissza, vagy egy másik EU-tagállamot keresnek, ahol boldogulhatnak?

– Bárcsak őszintén azt tudnám mondani, hogy biztosan hazatérnek Magyarországra, azonban a kint élő magyarokkal való aktív kapcsolatom és a legfrissebb kutatások tapasztalatai is azt támasztják alá: azok a szociális és társadalmi kényszerek, amelyek miatt annak idején a kivándorlás mellett döntöttek, még nem múltak el. Vagyis, jóval valószínűbb, hogy másik uniós tagállamot választ majd a többségük, mintsem a hazatelepülést. Mi, európai demokraták azon dolgozunk, hogy legyen értelme és legyen hova hazaköltöznie a kivándoroltaknak. Olyan országot építünk, amely hazavárja és nem elüldözi ezeket a fiatalokat.

– Merész és dicséretes kiállásnak tartja, hogy a britek megszavazták az Európai Unióból történő kilépést, vagy inkább felelőtlenségnek?

– Egy nép által hozott döntés mindig a demokrácia győzelme. Jelen esetben azonban nehéz elvonatkoztatni attól a ténytől, hogy a Brexit mellett kampányoló politikai kalandorok beismerték, hogy ordas nagy hazugságokkal megvezették és becsapták a választókat. Boris Johnson és Nigel Farage is menekül már a felelősség elől, inkább másnak adják át a kényelmetlen feladatokat. A britek rosszul döntöttek, de ez az ő döntésük. Mi tudomásul vesszük és megyünk tovább. A hazug politikai kufárokkal pedig nekik kell elszámolniuk.

– Vajon a Brexit hatására más országok is népszavazást hirdetnek a kérdésben?

A francia és holland szélsőjobboldal máris bejelentette, hogy hasonló referendumot tartana szükségesnek, de még a cseh államfő is tett ezzel kapcsolatos bejelentést; a dominóelv tehát nem zárható ki. Az a kérdés csak, hogy a tagállamok tanulnak-e a britek tragikus tévedéséből, vagy a saját kárukon akarják megtapasztalni: az Európai Uniónak nincs alternatívája. Jóval veszélyesebb az, amit a magyar kormány művel ebben a kérdésben. Dupla fenekű, kétértelmű mondatokkal uszít, plakátokon hergeli a népet az európai közösség ellen. Orbán és a Fidesz felelőtlenül kiengedte a szellemet a palackból és ha tovább feszíti a hangulatot, a végén már nem fogja tudni visszazárni. Rendkívül veszélyes játékot játszanak és végletesen magukkal ránthatják az egész országot. Feltéve, ha hagyjuk nekik.

DSC00705– Ön szerint az Európai Unió a jelenlegi formájában fenntartható? Ha nem, milyen változtatásokra lenne szükség a javításában?

– Egy jól működő Európai Uniónak nincs alternatívája. Egy rosszul működőnek viszont csak az van. A jelenlegi intézményrendszeri működés nem fenntartható, az európai polgárok eltávolodtak az európai eszmétől, nem feltétlenül hisznek a közösség erejében. Meg kell nekik mutatni, be kell nekik bizonyítani, hogy az Unió békét és prosperitást hozott a kontinensnek, az ezzel szembenálló nemzetállami gőg pedig csakis háborút és feszültséget szít. Átláthatóbb működésre és gyorsabb döntéshozatalra van szükség, a regionális, helyi kérdéseket pedig minél lejjebb kell vinni, nem elefántcsonttornyokban meghozni. Szomorú, de a választók nincsenek tisztában azzal, hogy a fideszes propagandával szemben az Európai Unió mi magunk vagyunk, a döntéseket mi hozzuk, a Fidesz-kormány tagjai is ott ülnek minden egyes, utólag hazug módon kifogásolt döntés meghozatalánál. Csak egyetlen példát hadd hozzak, ami jól mutatja a Fidesz és Orbán hazugságát az európai döntésekkel kapcsolatban. Az Európai Bizottság kezdeményezésére az Európai Parlament – a fideszes EP-képviselők szavazatával – korábban nagy többséggel fogadta el a roaming-díjak eltörléséről szóló javaslatot, amely a mechanizmus értelmében végül a tagállami kormány- és államfőket tömörítő Európai Tanács asztalára került. A vélhetően multiérdekek által befolyásolt vezetők azonban ellenálltak és csak lépcsőzetes, időben kitolt díjcsökkentést engedtek. Tudható, hogy a magyar kormány sem támogatta a mielőbbi és teljes díjkivezetést, vagyis a magyar kormány asszisztálásával fúrták meg, hogy az emberek már az idei nyáron olcsón telefonálhassanak haza külföldről. Fideszes szóhasználattal élve: az emberek helyett a multik oldalára álltak. Hát, ennyit arról, hogy ki és hogyan dönt Brüsszelben. Az Európai Unió átalakítására, a kétsebességes modell létrehozására a Brexit után máris megindultak az érdemi folyamatok; mi azon vagyunk, hogy ennek Magyarország ne vesztese, hanem nyertese legyen. Sajnos, a kormány egyelőre inkább a vesztes oldalra terelné hazánkat.

– Magyarországnak fontolóra kellene vennie, hogy a jövőben az Európai Unió tagjaként kíván-e tovább működni?

– Vállalom, hogy aki az Unióból való kilépés mellett kampányol, vagy csak napi politikai és kommunikációs érdekek miatt belengeti ennek lehetőségét, az bizonyos értelemben hazaárulást követ el. Magyarországnak az Európai Unióban van a helye. Sem társadalmunk, sem gazdaságunk nem elég erős ahhoz, hogy kiszakadjunk ebből a szövetből. Az Európa-pártiság pedig nem jelent kritika nélküliséget. Tudjuk, látjuk, hogy mi az Unió hibája és azon vagyunk, hogy változassunk rajta. De, aki hazardírozik, könnyen úgy járhat, mint Cameron és a britek. Nem ezt a sorsot kívánom Magyarországnak.

– Számos Eu-tagállamban kampányolnak a szélsőséges pártok a kilépéssel már most, napokkal a Brexit után. Várható ezen politikai formációk erősödése a közeljövőben?

– Bár állítom, hogy a szélsőséges és EU-ellenes erők még nem értek csúcsra Európában, mégis szerintem a Brexit épp, hogy faragni fog a követőikből. Azon egyszerű oknál fogva, hogy a brit kilépés tökéletesen megmutatja: milyen károkkal, milyen lemondással és krízissel jár, ha egy ország a távozás mellett dönt. Érdekes egyébként és egyben megnyugtató is, hogy szemben Orbán és a Fidesz politikájával a magyar választók jelentős többsége EU-párti, sőt, a mélyebb integráció híve. Van tehát remény.

– Mennyiben befolyásolja a magyarországi turizmust a Brexit?

– Az már most látható, hogy a brit beutazásokat illetően jelentős változások előtt állunk, bizonyos fapados repülőtársaságok máris átalakításokat, komoly strukturális csökkentéseket lengettek be. Uniós tagság nélkül a szabad mozgás is korlátozottabb lesz, így például a brit fiatalok körében divatos, a budapesti bulinegyedbe történő hétvégi átruccanás is bonyolultabb, sőt, drágább lesz. Turisztikai szakpolitikusként kezdeményeztem az Európai Bizottságnál, hogy tekintsük át a Brexit hatásait az európai piacon és dolgozzunk ki akciótervet az esetleges fékezőhatásokkal kapcsolatban.

– 57 százalékkal nőtt a rasszista bűncselekmények száma a Brexit után Nagy-Britanniában, a Sky News értesülései szerint. Mi a véleménye a jelenségről? Miként lehet megfékezni, illetve várható-e, hogy más tagállamokban is emelkedhet a rasszista indíttatású bűnesetek száma?

– Ez a következménye annak, ha plakátokon uszítunk társadalmi csoportok vagy nemzetek ellen, ha engedjük a populista szélhámosoknak, hogy bűnbakot kreáljanak. Sajnálatos, hogy a Brexit kapcsán testi és verbális erőszakban fakad ki a végletesen felhergelt indulat. Ez egyértelműen a hatalmi vágytól vezérelt és indulatkampányokat folytató politikai vezetők felelőssége. Európai parlamenti képviselőként a rendelkezésemre álló eszközökkel mindent el fogok követni, hogy a külföldön élő magyarokat meg tudjuk védeni a gyűlölettől.

– Pontosan mennyi idő elteltével érezhetünk változásokat szerte Európában, illetve Magyarországon, amelyek közvetlenül a Brexit hatásának tudhatóak be? Melyek lesznek ezek?

– Ahogy korábban is jeleztem már: a Brexit nyomán felgyorsultak azok a folyamatok, amelyek az Unió átformálását, egyfajta kétsebességes Európa létrehozását célozzák. Az erre vonatkozó német-, francia-, olasz elképzelések egy részét már látjuk, de nyilván még további javaslatok is születnek majd. Miután a brit kormány még nem jelentette be hivatalosan a kiválást, így a tényszerűen megvalósuló, formális változásokra még várnunk kell. De, az biztos és személyes tapasztalataimon is érzem, hogy a változás már elindult. Semmi sem ugyanolyan, mint a brit referendum előtt.

– Hogyan befolyásolhatja a magyarországi import-export helyzetet a Brexit?

– Nem volt eddig sem jelentős a magyar export-teljesítmény a britek felé, alig négy százaléka csak a teljes magyar külkereskedelemnek, így jelentős hatású változásra nem kell számítani. Az viszont bizonyos, hogy a Brexit a magyar gazdaságot is érinti, a forint és a tőzsde is esett a kiválás hírére. A kérdés nyilván arra vonatkozik, hogy az uniós tagság megszűnésével újra bevezetik a vámkötelezettséget, ami jelentős drágulást és piaci átalakulást hoz magával. Kétségtelen, hogy az Európai Unió egyik alapértéke a termékek és szolgáltatások szabad áramlása, a határok és korlátozások nélküliség, ez pedig az uniós tagság eldobásával szintén megszűnik. Optimistább vagyok azonban, hiszen bizonyos, hogy egy Uniós kívüli brit állam is szoros kapcsolatra törekszik majd az európai közösséggel, így kizárt, hogy ne szülessen hamar egy szabad piaci együttműködési megállapodás. Az persze kérdés, hogy mikor és milyen feltételekkel.

– Mennyiben járult hozzá az EU-n belüli migráció a Brexithez?

– A magyar kormánypárt és tenyérből etetett médiája azt sulykolja, hogy a harmadik országból érkezett migránsok és Brüsszel elhibázott menekültpolitikája miatt léptek ki a britek az Unióból. Ez hazugság. Ugyanúgy, mint Farage és a UKIP kampányszlogenjei. Persze, nem hagyta nyomtalanul a brit választókat a menekültkérdés sem, de pontosan látható, hogy az EU-val szembeni elégedetlenség egyik legfőbb pontja épp a belső migráció, vagyis a Közép-Kelet-Európából érkező munkavállalók jogai, támogatásai, ellátása volt az egyik erős feszültségpont. Nem véletlenül tárgyalt ezekről a kérdésekről Cameron az EU vezetőivel és nem véletlen, hogy a Brexit után felerősödtek a betelepülő uniós polgárokkal szembeni támadások.

enap12– Mennyiben járult hozzá az EU-n kívülről érkező migráció a Brexithez?

– Ahogy az előző kérdésben jeleztem is, a menekültkérdés is része volt a Brexit-kampánynak (emlékezetes, ahogyan Nigel Farage pózol a migránsokat ábrázoló provokatív plakátok előtt), de állítom, hogy nem ez volt a döntő. Ráadásul az EU-ellenes politikai erők ebben is hazudtak a választóknak. Azt követelték, hogy Nagy-Britannia kapja vissza saját határait, hagy védje meg saját maga az országát. Szeretném jelezni, hogy a britek eddig sem volt részesei a schengeni övezetnek, vagyis eddig is különálló határellenőrzésre voltak jogosultak. Való igaz, hogy a Calais-i kikötőben ma is menekültek ezrei várják, hogy valamilyen legális vagy illegális módon átjuthassanak a szigetországba. De, az igazság az, hogy ez a kérdés ebben a formájában valójában közrendvédelmi és határrendészeti feladat, nem pedig menekültügyi probléma. A Brexit-kampányban a hazug populisták persze a különbségekkel nem foglalkoztak.

– Befolyásolja-e a Brexit az Európai Unió menekültpolitikáját?

– Annyiban mindenképpen, hogy az európai közösségben megerősödik a német dominancia, a britekkel pedig egy jelentős szereplőt veszítünk el, aki egyébként hatékonyan kivenné a részét a közös feladatokból és felelősségből. Az EU menekültpolitikája egyre világosabb megoldási javaslatokat kínál, amelyeket azonban néhány – a brit hazárdpolitikát követő – tagállami kormány rendre megakadályoz.

– Tarthatunk-e csökkenő EU-s beruházásoktól a Brexit hatására?

– A britek kilépése nem csak a brit választók és a brit gazdaság számára jelent majd visszaesést, hanem nyilvánvalóan átalakítja, módosítja az uniós költségvetést is. A britek nettó befizetői voltak az európai közösségnek, vagyis jóval többet tettek be a közösbe, mint amennyit kivettek onnan. Az általuk befizetett pennyknek köszönhetően kapott például Magyarország fejlesztési támogatásokat. Ez a jelentős befizetés hiányozni fog a következő hét éves költségvetésből, a németeknek, franciáknak és más befizető államoknak kell ezt a terhet átvállalniuk, egyúttal bizonyos, hogy az elosztható keretek is csökkenni fognak emiatt. Az EU nyilván még jobban figyelni fog arra, hogy mire költik majd a közösség pénzét: miniszterelnöki kisvasútra vagy az európai polgárok életét megkönnyítő és javító beruházásokra.

– A magyar kormány meglehetősen ellentmondóan kommunikál. Míg a népszavazás előtt EU-párti hirdetést jelentetett meg Nagy-Britanniában, most némely nyilatkozat arra enged következtetni, hogy a Fidesz leginkább Anglia döntését preferálja. Ön szerint melyik a hiteles álláspont?

– Orbán Viktor és a Fidesz mindig is kétkulacsos játékot játszott. Ez a virtigli populista politika. Az sem lehet elhinni nekik, amit kérdeznek. Orbánék a tűzzel játszanak, amikor az Európai Unió ellen hangolják a magyar közvéleményt, mert úgy járhatunk, mint a megtévesztett britek, hogy egyszer csak visszafordíthatatlanul előáll egy kritikus tömeg, amely kilöki Magyarországot az európai közösségből. Az pedig végzetes lehet. Az angol lapban feladott hirdetés ugyancsak provokatív PR-akció volt, amellyel a nemzetközi közvélemény előtt akarta megint megmutatni magát a kormányfő. Ugyanakkor egy párhuzamot kénytelen vagyok felrajzolni. Ha az október 2-i kvótanépszavazás előtt Angela Merkel német kancellár, vagy például Jean-Claude Juncker Európai Bizottsági elnök fizetett hirdetést adna fel a Népszabadságban, amelyben a számukra előnyös álláspontról próbálnák meggyőzni a magyarokat, biztos vagyok benne a kormány és lakájmédiája hörgő, habzó szájjal kelne ki a nemzeti szuverenitás megbecstelenítése és a brüsszeli beavatkozás ellen. Ennyit a kettős mércéről és a populista provokációkról.

– Ha a Nagy-Britanniában élő magyarok nagy része visszatérne hazánkba, képes lenne-e Magyarország visszafogadni őket, és megfelelő megélhetési feltételeket biztosítani számukra?

– Ez az egyik legfontosabb kérdés a kivándorlással kapcsolatban. A válasz ugyanis vélhetően az, hogy nem. A magyar társadalmi és gazdasági berendezkedés nincs arra felkészülve, hogy tisztes megélhetést és szociális biztonságot nyújtson a hazatelepülni vágyóknak. Éppen ennek hiánya miatt mentek el több százezren az országból. Orbán ezért is örül annak, hogy a csalódott, de aktív és tettre kész fiatalok inkább távol vannak az országtól, mert ha maradni kényszerülnének, ez a tömeg már bizonyosan rágyújtotta volna a kormányra a Kossuth teret. Mi, európai demokraták azon dolgozunk, hogy Magyarország mielőbb hazavárja polgárait és biztonságot, tisztes megélhetést tudjon nyújtani nekik.

– Mennyi idő múlva kerülhet sor a tényleges kilépésre?

– Megjósolhatatlan a pontos dátum, mert – ahogy jeleztem is korábban – a brit kormány még nem jelentette be hivatalosan a kilépésről szóló döntést, így a tárgyalások még el sem kezdődtek. A szakértők úgy számolnak, hogy egy-, talán két év is eltelik még, mire sikerül minden kérdésben lezárni a válási papírokat. Személy szerint nem tartom kizártnak, hogy az akkori brit kormány a kilépés záródokumentumairól – amelyben bizonyosan számos húsbavágó és fájó pont lesz a britek számára – újabb népszavazást írnak ki, ami akár a teljes folyamat felülírásával is járhat. Igaz, Nagy-Britannia helyzete akkor sem lesz már a régi.

– Ön személy szerint mit tart a legnagyobb lehetségesen bekövetkező problémának a Brexit után?

– Azt, ha a britek hibájából az uniós tagállamok nem tanulnak, hanem engednek a populisták hazug és megtévesztő kampányának. Ha egyre több helyen győznek a kalandorok és írnak ki hasonló népszavazásokat, az ugyanis az Unió végét jelenti. Ha az Európai Unió szétesik, akkor nem nehéz megjósolni, hogy a kontinensen rövid időn belül egymásnak fognak feszülni a szuverén nemzetállami érdekek és kompromisszumos megoldások helyett az aktuálisan legerősebb fél fogja érvényesíteni az akaratát. Magyarország számára ez pedig ismét csak végzetes lehet számos kérdésben. Ugyancsak instabilitást okozhat, ha a Brexit-tárgyalások értelmezhetetlenül elhúzódnak, ez pedig ismét csak a populisták térnyerését segíti. A brit kilépés kétségkívül fordulópont Európa életében. Az Unió most vagy megrázza magát és összezár, megerősíti bástyáit és szorosabbra fűzi a szövetséget, vagy elpusztul. Elszomorító, hogy a felelős magyar kormány ez utóbbira játszik. Történelmi bűnüket generációk fogják megfizetni.

2016-07-14 / MindenAmiAnglia: JABRONKA RICHÁRD

 

Újabb 160 ezer fiatallal tolt ki a kormány – reagálás az Uber kivonulására

Standard

uber-vs-taxi-title-card

Alig több mint tíz nap múlva kivonul Magyarországról Európa legnagyobb közösségi alapon szerveződő személyszállítási szolgáltatója, amely a 21. századi technika segítségével közvetlenül, egyszerűen és gyorsan kapcsolta össze a keresletet a kínálattal.
Az Uber kivonulásáért egyértelműen az Orbán-kormány a felelős. Az MSZP kezdettől fogva azt képviselte, hogy a kormány üljön tárgyalóasztalhoz a piac szereplőivel, és dolgozzon ki velük közösen egy olyan megoldást, amely az utasok mellett a taxisok és az Uber-sofőrök számára is elfogadható.
Az Orbán-kormány nem volt hajlandó egy asztalhoz ültetni a piaci szereplőket és megoldást találni a közösségi személyszállítás megjelenésével kialakult helyzetre. Orbán Viktor és kormánya ezzel ismét világossá tette, hogy alkalmatlan a 21. századi Magyarország vezetésére.
A kormány büntető politikája miatt ma az Uber vonul ki, holnap más innovációra építő szolgáltatók hagyhatják el hazánkat, a fővárosba érkező több tízezer fiatalról nem is beszélve.
Az Uber magyarországi története megerősíti azt is, hogy ez a kormány már csakis a közpénzek ellopásában hajlandó az innovatív megoldások támogatására.

.

Ujhelyi István,
az EP közlekedési és turizmus bizottságának alelnöke,
az MSZP alelnöke

2016.07.13.

MSZP: a Fidesznek csak az európai közösség pénze kell

Standard

EPPlenaryvoteAz MSZP európai parlamenti (EP-) képviselője szerint a kormánynak, a Fidesznek csak az európai közösség pénze kell, a kontrollból és a felelősségből nem kérnek.

Ujhelyi István hétfőn ezt azzal kapcsolatban közölte az MTI-vel, hogy Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára vasárnap közölte, a magyar baloldal azzal, hogy támogatta az EP jelentését a kényszerbetelepítésről, világosan állást foglalt a kérdésben.
Az államtitkár strasbourgban július 6-án elfogadott, a 2014-2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret választások utáni felülvizsgálatának előkészítése: a Parlament észrevételei a Bizottság javaslatát megelőzően című dokumentum egyik pontját kifogásolta. E szerint minden országnak teljes körű felelősséget kell vállalnia a menekültválsággal és az ezzel foglalkozó újraelosztási mechanizmusra vonatkozó döntéssel kapcsolatban. Kérik az Európai Bizottságot, hogy vezessen be egy pénzügyi bonus-malus mechanizmust azzal kapcsolatban, hogy a tagállamok teljesítik-e vagy sem az unió által elfogadott intézkedések alá tartozó kötelezettségvállalásaikat; támogatja, hogy az ezen intézkedéseket nem teljesítő tagállamok szankcionálásából származó minden pénzügyi hozzájárulás extra bevételként az uniós költségvetésbe folyjon vissza.
A szocialista Ujhelyi István szerint “a Fidesz, a kormányzati propaganda és az állami lakájmédia” láthatóan mindent elkövet annak érdekében, hogy a hírek ne az ország valós állapotáról és a kormánypártiak valós szándékairól szóljanak.
A kormány számára a menekültválság ugyanis csak ürügy arra, hogy kivezessék Magyarországot az Európai Unióból – hangsúlyozta. Hozzátette: a Fidesznek valójában az európai értékekkel, a saját jobboldali pártcsaládjával és a magyar emberekkel van vitája. Az Európai Néppárt számos képviselője – így például a külügyi bizottság néppárti elnöke, Elmar Brok is – a Fidesszel szemben szavazott – mutatott rá a kifogásolt passzussal kapcsolatban. A kormánypárt jobban tenné, ha a Brexit-kampányban megtapasztalt hazug hangulatkeltés helyett meghallaná az emberek többségének véleményét, a magyarok ugyanis több Európát, biztos és erős uniós tagságot és szorosabban együttműködő szövetséget akarnak – fogalmazott.

2016. július 11., hétfő (MTI)

EP-KÉPVISELŐI NYÍLTLEVÉL-SOROZAT MAGYARORSZÁG POLGÁRAIHOZ (99.)

Standard

brexitvioKi védi meg az erőszaktól a kivándorolt magyarokat?

Ötvenhét százalékkal nőtt a rasszista gyűlölet-bűncselekmények száma az uniós népszavazás óta Nagy-Britanniában, közel napi kétszáz verbális vagy fizikai támadás ért már a szigetországban élő bevándorlókat, többségében Kelet-Közép-Európából érkezett munkavállalót. Londonban legutóbb uszító mondatokat festettek egy lengyel kulturális központ falára, de számos rendőri jelentés szól véres, fizikai atrocitásokról is. Európai parlamenti képviselői irodámhoz is tucatnyi jelzés és megkeresés érkezett már Angliában élő magyaroktól, akiket a Brexit óta szóbeli, két konkrét esetben enyhébb fizikai támadás is ért; tudhatóan azért, mert kelet-európai munkavállalók.
Ez az eredménye annak, ha populista pártvezetők, egyfajta politikai terroristaként bűnbakot kreálnak embercsoportokból és uszító kampányt indítanak ellenük. Ez az eredménye az EU-ellenes hadjáratnak, a hazug és erkölcstelen nyilatkozatoknak. Ez egyértelműen a hatalmi vágytól vezérelt és gyűlöletkampányokat folytató politikai vezetők felelőssége. Azzal, hogy nemcsak tűrik, de hergelik is az indulatokat, felelőssé válnak minden egyes támadásért. És ebben nincs különbség Nigel Farage és Orbán Viktor között. A Fidesz miniszterelnöke plakátokon uszít az Európai Unió ellen, miközben brit tükörképe számára mi vagyunk az „élősködők”, mi vagyunk azok, akik elveszik a munkájukat, a segélyeiket, a jólétüket. Ha mi gyűlölködünk, ne csodálkozzunk, ha valakik minket is gyűlölni fognak.
Európai parlamenti képviselőként a rendelkezésemre álló eszközökkel mindent elkövetek azért, hogy a külföldön élő magyarokat meg tudjuk védeni az ellenük irányuló verbális vagy fizikai erőszaktól. Elvárom, hogy a magyar kormány is ezt tegye: gyűlöletkeltés helyett felelős politikát!
856 nappal vagyunk a miniszterelnök vízválasztó, az illiberális államot meghirdető tusványosi beszéde után. Akkor megfogadtam, hogy európai képviselőként nyílt levélben fogom minden héten figyelmeztetni a közvéleményt a rezsim bűneire. Kilencvenkilencedik alkalommal kongatom a harangokat, de addig folytatom, amíg szükség van rá. Mert európai demokrataként ez a dolgom.

dr. Ujhelyi István
az MSZP alelnöke, Európai Parlamenti képviselő
2016. július 10.

Október 2. legyen az európai család ünnepe!

Standard

euOrbán Viktor és a Fidesz kvótanépszavazása nem több mint hamis provokáció. Nincs olyan hatályos uniós döntés, amelyről a referendum szól. A kormány által kierőszakolt népszavazásnak nincs jogi következménye, az Európai Uniós tagságunk értelmében a közös, uniós döntéseket ilyen formában nem lehet felülírni. A menekültkrízis kapcsán a kormánypártok parlamenti többségének most is megvan a joga és lehetősége, hogy konkrét lépéseket tegyen, vagy akár csak egy parlamenti állásfoglalással „üzenjen Brüsszelnek”. De a Fidesznek valójában irányítható és jól használható gyűlölet kell, ennek eszköze pedig a többmilliárd forintért megtartott ál-referendum. A Fidesz népszavazásának egyetlen célja a magyar választók megtévesztése, félelmeik felkorbácsolása, józan ítélőképességük lerombolása. Október másodika nem lehet a „Huxit” előszobája, nem lehet a magyar történelem újabb sötét napja. Legyen helyette Európa ünnepe! A Fidesz provokációja helyett mutassuk meg, hogy mi az európai családhoz tartozunk és az európai család tagjai is maradunk! Európa, a mi családunk! Ez a mi válaszunk.

dr. Ujhelyi István
az MSZP alelnöke, európai parlamenti képviselő
2016-07-08

Ujhelyi: a kvótareferendum hazugság

Standard

00345564Ez a népszavazás nem több szélsőséges provokációnál – fogalmaz Ujhelyi István. Az MSZP alelnöke, európai parlamenti (EP-) képviselője felhívta a figyelmet: nincs ugyanis olyan uniós döntés, amelyről jelen esetben véleményt kellene mondani. Vagyis, egy feltételezett, papíron nem létező európai határozatról szavaztatják meg az országot, amelyet ráadásul hiába utasítana el a többség, ebben a formában jogi következménye sincs. Ujhelyi szerint Orbán Viktor és kormánya hazaáruló kampányt folytat, s a vesztébe vezeti az országot, hiszen a Brexit új helyzetet teremtett: “most már nincs időhúzás, nincs szőnyeg alá seprés. Európa vagy összerántja magát, vagy elpusztul”. Népszava-interjú.

– Áder János után szabadon: a helyzet valóban változatlan?

– Inkább azt mondom, hogy a nemzetközi helyzet fokozódik. A brit népszavazás másnapján új korszakra ébredtünk, az eseményekből pedig mindenkinek okulnia kell. A magyar kormány nem tanul mások, de még a saját hibáiból sem. A birodalmi múlttal és erős gazdasággal bíró Nagy-Britannia is láthatóan megroggyant az Európai Unióval való szakítástól, gazdasági és politikai válság formálódik a szigetországban. Ehhez képest a magyar kormány tagjai folytatják az Unió elleni szabadságharcot és immár nyíltan vállalják kilépési szándékukat. Ehhez csatlakozott Áder János köztársasági elnök is, akit az európai közösséghez való viszonyáról és még EP-képviselőként tett – egyébként integráció és mélyen Európa-párti – vállalásairól kérdeztem. Az államfőtől eddig gyenge székelyviccre – meg a kvótareferendum kiírására – futotta csak, amely jól mutatja a jobboldali politikai elit hozzáállását Európához.

– Tehát Magyarország az Unió tagja marad?

– Ha rajtunk, európai demokratákon múlik, akkor bizonyosan. Ha Orbán Viktoron és kontrollt-vesztett pénznyelőin múlik, akkor nem feltétlenül. A legfrissebb felmérések azt mutatják, hogy a magyar választók egyelőre nagy többségben az EU és – ez talán még érdekesebb – a mélyebben integrált, azaz szorosabban együttműködő európai szövetség pártján állnak, vagyis szemben a Fidesz mostani, avítt, Európában csak háborút szító nemzetállami víziójával. Hangsúlyozom: egyelőre. Az oligarchák fogságában vergődő kormánynak láthatóan semmi sem drága, ezért addig tolják a populizmus biciklijét, ameddig késő nem lesz. Pedig elég lenne Orbán nagy barátjának, David Cameronnak a példájából tanulni: hazárdjátékosként és kizárólag saját politikai győzelméért képes volt addig feszíteni a közhangulatot, míg a megtévesztett tömeg akarata visszafordíthatatlanná vált. Orbánék a plakátkampánnyal, a kétfenekű mondatokkal, a veszélyes uszítással és az Unióról szóló aljas hazugságokkal már kiengedték a szellemet a palackból. Remélem nem késő még visszazárni.

– De ez csak a kvótareferendum kommunikációs kampánya, vagy esetleg egy tagságról szóló népszavazás is felmerülhet?

– A kvótareferendum alapjaiban hazugság. Beszéljünk egyenesen: ez a népszavazás nem több szélsőséges provokációnál. Nincs ugyanis olyan uniós döntés, amelyről jelen esetben véleményt kellene mondani. Vagyis, egy feltételezett, papíron nem létező európai határozatról szavaztatják meg az országot, amelyet ráadásul hiába utasítana el a többség, ebben a formában jogi következménye sincsen. Pontosan látható, hogy a dolog nem szól másról, mint az emberek éberségét fenntartani, beszédtémát, félnivalót adni nekik. Tipikus goebbelsi technika ez, aki olvas történelemkönyveket, ismeri a hasonló példákat. A kormány valódi szándéka jól tetten érhető. Legutóbb Szijjártó Péter külügyminiszter beszélt arról, hogy “Brüsszelt meg kell állítani”, a népszavazás célja pedig nem más, mint hogy megmutassa Brüsszelnek: nem folytathatnak “az európai emberek akaratával ellentétes” politikát. Szomorú, de a választók elől azt eközben elhallgatják, hogy az Európai Unió mi magunk vagyunk, a döntéseket mi hozzuk, a Fidesz-kormány tagjai ott ülnek minden, utólag hazug módon kifogásolt döntés meghozatalánál. Csak egyetlen példát hadd hozzak, ami jól mutatja a Fidesz és Orbán hazugságát az európai döntésekkel kapcsolatban. Az Európai Bizottság kezdeményezésére az Európai Parlament – a fideszes EP-képviselők szavazatával – korábban nagy többséggel fogadta el a roaming-díjak eltörléséről szóló javaslatot, amely a mechanizmus értelmében végül a tagállami kormány- és államfőket tömörítő Európai Tanács asztalára került. A vélhetően multiérdekek által befolyásolt tagállami vezetők azonban ellenálltak és csak lépcsőzetes, időben kitolt díjcsökkentést engedtek. Tudható, hogy a magyar kormány sem támogatta a mielőbbi és teljes díjkivezetést, vagyis a magyar kabinet asszisztálásával (is) fúrták meg, hogy az emberek már az idei nyáron olcsón telefonálhassanak haza külföldről. Fideszes szóhasználattal élve: az emberek helyett a multik oldalára álltak. Hát, ennyit arról, hogy ki és hogyan dönt Brüsszelben.

– Valódi oka lehet Orbán Viktornak kivezetni az országot az EU-ból?

– Orbán vagy elvesztette józan ítélő- és cselekvőképességét, vagy egyszerűen a hatalmi mámor és az anyagi javak habzsolása kényszeríti az EU-val való szembenállásra. A jelenlegi, sokszor valóban rosszul és gyenge hatékonysággal működő EU ugyanis még szemet huny a demokrácia, a jogállam és az egyszerű emberi tisztesség ellen elkövetett bűntettei felett. Kioszt néhány kokit és sallert, elfogad néhány elítélő határozatot, de aztán mindig hagyja, hogy a zsebre dugott kezű miniszterelnök diadalittasan hazabotorkáljon Felcsútra. A Brexit viszont új helyzetet teremtett, most már nincs időhúzás, nincs szőnyeg alá seprés. Európa vagy összerántja magát, vagy elpusztul. Egy szorosabban működő Unióban viszont – ahol például szövetségi ügyészség felügyelheti a közösségi források felhasználását – nem lehet kisvasutakra, egyéb gyermekkori álmok megvalósítására, “saját lábon álló” rokonokra, közvagyonból hízó strómanokra költeni a közpénzeket. Egy jól, jobban működő EU-ban az Orbánhoz hasonló despotákat börtönbe teszik, nem szószéket adnak nekik. Az EU éppen ebbe az irányba halad, Orbánék pedig éppen ezért fordulnak végletesen a másik irányba. A tragédia, hogy mindannyiunkat a szakadékba fognak rántani. Ha hagyjuk.

EP-038037A_Schulz_Ujhelyi– Milyen következményekkel járna az országnak a kilépés?

– Mivel hasonlóra még nem volt példa, ezért pontos következménylistát nem lehet összeállítani. A britek kríziséből viszont érdemi következtetéseket már le tudunk vonni. A magyar gazdaságot jelenleg az uniós források, vagyis a nyugati befizető államok adócentjei tartják működésben. Ha megszűnnek a támogatások, hamar maga alá omlik a teljes rendszer. Csak azok tudnak majd túlélni, akik állami megbízásokból, családi kölcsönökből, letelepedési kötvények százalékából kellően sokat felhalmoztak az offshore-számláikon vagy horvátországi villáikban. Azok viszont biztos vesztesek lesznek, akik jelenleg is külföldön tanulnak vagy dolgoznak, mert egy magyar kilépés után elveszítjük ezt a szabadságunkat is. Az újra záródó határokról, útlevél-ellenőrzésekről, a vámok miatt növekvő árakról, a fizikai védelmünk meggyengüléséről már nem is beszélve. A békés brit társadalomban őrületes szociális szakadék repedt fel a Brexit nyomán, elképzelni is szörnyű, milyen társadalmi krízis alakulhat ki egy olyan, egyébként is megosztott országban, ahol az országgyűlési választások végeredményét hídfoglalásokkal vitatják, a kormányellenes tüntetések tévéostromig fajulnak, a fákat védő, vagy épp népszavazni akaró polgárokat pedig tarfejű verőemberekkel bírják “jobb belátásra”. Magyarország sem gazdaságilag, sem társadalmilag nem elég erős ahhoz, hogy leszakadjon Európáról. Aki mégis erre felé tolja az országot, vagy csak eszement módon belengeti a lehetőségét, az szerintem köztörvényes hazaárulást követ el. Pont. Nincs mit szépíteni rajta.

– Ha mégis csupán játék a szavakkal ez a kampány, mi a cél?

– Orbán Viktor mindig azt a játékot játszotta itthon és külföldön is, hogy berúgta az ajtót és öles léptekkel átgázolt a tisztesség és erkölcs határán. Az ezt követő felháborodás, tüntetés és fenyegetés után háromlépésnyit mindig visszahúzódott, amit az erkölcs oldalán állók tévesen meghátrálásként ünnepeltek. Holott Orbán így is legalább két ölnyivel beljebb volt minden tisztességes határon. Nagy lendülettel és erőszakosan tolta kijjebb újra és újra a határokat. Úgy, hogy a végén már fel sem horkantunk, amikor ismét megerőszakolta a demokráciát és a jogállamot. Mert már túl magasan van az ingerküszöb. Ki emlékszik még arra, amikor a Medgyessy-kormány első kancelláriaminisztere, Kiss Elemér azért mondott le posztjáról, mert egykori (!) ügyvédi irodája néhány megbízást kapott a kormánytól? Akkor még botrányt, összeférhetetlenséget, erkölcstelenséget kiáltottunk. Most pedig miniszteri sógor, koma, testvér, kollégiumi ismerős tolja ki talicskával a magyar emberek pénzét, bármiféle következmény nélkül. Egyszerűen hányingerkeltő. Erről szól a kvótareferendum és az Unió-ellenes kampány is. Addig tolni az ingerküszöböt, ami után, ha visszalépnek két centit, még mindig túlteljesítették az eredeti tervet. Ez a habonyi taktika addig működik, ameddig az emberek hagyják, hogy kifosztható, szétrabolható hülyének nézzék őket. Vagy, ameddig túl nem feszítik a húrt és egyszer csak ott találjuk majd magunkat, mint a britek.

– Orbán szerepet kíván vállalni az EU elkerülhetetlen reformjának folyamatában?

– Ha komolyan gondolná, hogy egy erősebb, jobb Európai Uniót és benne Magyarországot akar építeni, akkor nem plakátolná tele az országot uszító szövegekkel, nem vétózna meg minden közös megoldásra tett javaslatot. Akkor nem rabolná le a svédasztalt és hagyná hátra a mosogatnivalót. Azt mondta egyszer a kormányfő, hogy ne azt figyeljük, amit mond, hanem amit tesz. Nos, amit tesz, az az európai közösséget romba döntő, felelőtlen és gerinctelen populizmus.

– Mit jelent, hogy egy múlt héten elfogadott EP-határozat kiköti: “ugyan néhányan az integráció lassításának pártján vannak, az EU magját mindenképpen meg kell erősíteni”?

– Hogy kétsebességessé válik az Európai Unió: a magországok együttműködése szorosabbá és kontrolláltabbá válik, aki pedig ezt nem vállalja, az a perifériára szorul. Utóbbiak immár háborítatlanul utazhatnak majd a kisvasútjaikon, ülhetnek a stadionjaikban, de további közösségi forrást és védelmet már nem fognak kapni. Az mindenképpen figyelemreméltó, hogy a Fidesz EP-képviselői mind megszavazták ezt a határozatot, miközben odahaza a nemzetállami retorikát harsogják. Jól láthatóan zavarban vannak a kollégák: tudják, mi lenne a helyes, de nem, vagy csak részben merik azt is tenni. Történelmi és gerincpróbáló időszak ez. Elválik, ki hogyan vizsgázik.

– Hasonlóképp vészjósló a Martin Schulz-Sigmar Gabriel, vagy az alapító tagállamok külügyminiszterei között kötettett paktum is?

– Az Európai Parlament német elnöke és a német alkancellár közös dolgozata csak egy a sok közül, amely a lehetséges, új európai struktúrákat vázolja fel. Sigmar Gabriel és francia kollégája Emannuel Macron korábban már felvetette egy kétkamarás Unió lehetőségét, de nemrég olvashattuk Frank-Walter Steinmeier német- és Jean-Marc Ayrault francia külügyminiszter javaslatait is, amelyek a Brexit után ugyancsak felgyorsítanák az átalakulási folyamatokat. Vészjósló tény, hogy ha továbbra is szabadságharcot folytatunk, akkor nem lesz olyan forgatókönyv, amelyben végül ne a vesztesek oldalára sodródnánk.

– Lenne esélye Magyarországnak a “sebesebb” Európához tartozni?

– Van esélye és csak ez az egy esélye van. Ha kimaradunk a belső körös Unióból, ha deklaráljuk a kívülállásunkat, akkor újabb generációkra elveszítjük az európai fejlődés lehetőségét. Ez a választópont, ez a jelenkor Magyarországának legfontosabb eldöntendő kérdése: Európát vagy Orbánisztánt választjuk?! A magyar történelem során sokszor döntöttünk már rosszul. Most elég lenne helyesen.

Megjelent a Népszava 2016.07.06.-i számában, a szerző: Bíró Marianna