“Európai szinten kell garantálni a minőségi gyermekkor feltételeit!”

Standard

dsc02883“Ha egy gyermek csak rossz minőségű oktatásban részesülhet, ha a szülei küzdenek a megélhetésért, ha egy család nélkülözésben kénytelen élni, akkor a gyermek még azelőtt végérvényesen a társadalom szélére kerülhet, mielőtt maga dönthetne saját sorsáról. Ez hosszú távú társadalmi és gazdasági következményekkel is jár. Ezért elengedhetetlen és összeurópai érdek, hogy az Európai Unióban minden gyermek számára biztosítottak legyenek a minőségi élet feltételei” – fogalmazott nyitóbeszédében Ujhelyi István szocialista EP-képviselő a gyermekkor minőségi javításáról szóló konferencián, az Európai Parlamentben. Az Európai Szülők Szövetsége és más szakmai szervezetek által kezdeményezett tanácskozáson bemutatták azt a kutatást is, amely egy egységes szabályozás kialakításának megvalósíthatóságát és benne a szülők szerepét vizsgálta.
Ujhelyi István az esemény házigazdájaként többek között arról beszélt hozzászólásában: bár a gyermekgondozással kapcsolatos szakpolitikák a tagállami kompetenciák részei az EU-ban, nem szabad elfelejteni, hogy vannak olyan közös európai eszközök és módszerek, amelyekkel érdemben javíthatóak a gyermekek és szüleik életminősége. Az MSZP európai képviselője szerint a nemzeti kormányoknak is fel kell ismernie: a gyermekkor minősége nagyban meghatározza, hogy egy felnövekvő társadalom a későbbiekben sikeres lesz-e, vagy kudarcra ítéltetett.
dsc02886„Nem nyugodhatunk meg addig, amíg egyetlen gyermek is hiányt szenved valamiben Európában. Minden gyermeknek biztosítani kell a hozzáférést a minőségi egészségügyhöz, a gyermekjóléti szolgáltatásokhoz, az oktatáshoz, a megfelelő lakhatáshoz és táplálkozáshoz. Sajnos, magyar állampolgárként tudom, hogy sokak milyen szörnyű helyzetben élnek. Csak Magyarországon több mint negyvenezer gyermek éhezik mindennap, miközben a társadalom közel fele a létminimum alatt él” – fogalmazott a konferencián Ujhelyi, hozzátéve: egy országról mutatott kép nagyban múlik azon, hogy miként bánik saját állampolgáraival. „Olyan kormányzati döntések, amelyek lecsökkentik a tankötelezettség határát – mint azt tette a magyar kormány -, nem megoldják a problémákat, pusztán a szőnyeg alá söprik. Ezzel szemben valódi, igazságos és fenntartható megoldások szükségesek!” – mondta az MSZP európai parlamenti képviselője.

Brüsszel, 2016-11-08

EP-KÉPVISELŐI NYÍLTLEVÉL-SOROZAT MAGYARORSZÁG POLGÁRAIHOZ (116.)

Standard

yd-20160707-nato-081-macaristanA Fidesz-kormány valljon színt: meddig tekinti még példaképnek az Erdoğan-rezsimet?!

„Ennek az évtizednek az egyik kiemelkedő politikai vezetőjét köszönthetjük Magyarországon” – ezekkel a szavakkal méltatta nemrég Orbán Viktor magyar kormányfő Recep Tayyip Erdoğant, az akkor még miniszterelnökként Budapestre látogató, jelenlegi török államfőt. A Fidesz első embere példátlanul sikeresnek és eredményesnek írta le török „kollégájának” politikáját, egyszersmind követendő példaként felmutatva az általa épített illiberális államot. Orbán vonzódása a meglehetősen visszás politikai gyakorlatokhoz nem előzmény nélküli: vízválasztó tusványosi beszédében már „nemzetközi sztárként” írta le a török modellt. A vonzódás, azóta csak mélyült. Orbán pár hónapja egy német lapnak adott interjújában a török kormánnyal való viszonyát „szorosnak és bizalomteljesnek” nevezte, az Erdoğánhoz fűződő kapcsolatát pedig régi, személyes jóbarátságként írta le. Még azt is hozzátette, hogy a török államfővel mélyenszántóbban tud beszélgetni a fociról, mint mondjuk Putyinnal. Ez ám az igazi, férfias kötelék.
Törökországban az elmúlt időszakban súlyos, a nyugati, felvilágosult demokráciákban vállalhatatlan folyamatok zajlanak. Az egyébként is erősen autoriter és nyíltan illiberális államban – meglehetősen furcsa körülmények között lezajlott – puccskísérlet után soha nem látott tisztogatás vette kezdetét. Több mint hatvanezer embert, bírókat, tanárokat, orvosokat bocsátottak el állásukból, húszezer embert pedig letartóztattak. A török állami vezetés egészen odáig merészkedett, hogy homályos indoklással kormánykritikus újságírókat dugtak rács mögé, ellenzéki, világi médiumokat zárattak be vagy hallgattattak el. Néhány napja tizenegy ellenzéki politikust vettek őrizetbe, közöttük a török törvényhozásban mandátummal rendelkező, Erdoğanékkal szemben politizáló képviselőket. Példátlan tettek egy „példaértékű” országtól. A magyar kormány eközben az elsők között biztosította támogatásáról a török államfőt és tette világossá az álláspontját: „nincs jele annak, hogy Törökországban antidemokratikus folyamatok mennének végbe.”
Ezzel szemben tény, hogy Ankara vállaltan eltávolodott a demokratikus alapelvektől és agresszív tetteivel tovább terheli az EU-török partnerséget is. Orbán Viktor és a magyar kormány külügyi vezetése a törökországi eseményekkel kapcsolatban nem játszhat tovább kétkulacsos játékot. Egy európai ország vezetése nem tekinthet követendő példaként egy ilyen rezsimre. Felszólítom az Orbán-kormányt, hogy a szólás- és véleményszabadság korlátozása, a politikai ellenfelek elleni – minimum megkérdőjelezhető – eljárások kapcsán határozottan és egyértelműen foglaljon állást! Valljon színt, vállalja fel: továbbra is követendő példaként tekint-e Erdoğan rezsimjére?! Igaz, a magyarországi eseményeket és a kormányzati bűnözést látva tulajdonképpen már meg is adták a választ.
Orbán Viktor vízválasztó, az illiberális államot meghirdető tusványosi beszéde után megfogadtam, hogy európai képviselőként nyílt levélben fogom minden héten figyelmeztetni a közvéleményt a rezsim bűneire. Száztizenhatodik alkalommal kongatom a harangokat, de addig folytatom, amíg szükség van rá. Mert európai demokrataként ez a dolgom.

dr. Ujhelyi István
az MSZP alelnöke, Európai Parlamenti képviselő
2016. november 6.

Zöld lámpa az „Európa Turisztikai Fővárosa” programnak: 2018-ban már meg is lehet az első díjazott

Standard

dsc02938Nagy többséggel az Európai Parlament legutóbbi plenáris ülése is támogatta azt a kísérleti projektjavaslatot, amelyet Ujhelyi István szocialista EP-képviselő és Renaud Muselier francia néppárti politikus közösen jegyez. A képviselők kezdeményezésének célja, hogy – az Európa Kulturális Fővárosa címhez hasonlóan – hozzák létre az „Európa Turisztikai Fővárosa” elismerést is, ezzel segítve a turisztikai szektorban rejlő lehetőségek kiaknázását és az európai turizmus stratégiai fejlesztését.

Az EP pénzügyi szakbizottságának legutóbbi ülésén megszavazták, hogy a 2017-ben megvalósításra kerülő programok között az Ujhelyi-javaslat is szerepeljen, költségvetésként pedig 2,5 millió eurós, azaz több mint 750 millió forintos költségvetést rendeltek hozzá. A programnak az Európai Parlament legutóbbi plenáris ülése is zöld lámpát adott, így megkezdődhet az elismerés pontos feltételrendszerének kidolgozása.

Ujhelyi a plenáris döntést követő szakmai egyeztetések során kezdeményezte egy intézményközi egyeztető testület felállítását, amelynek tagjait az Európai Bizottság, az Európai Parlament, a Régiók Bizottsága és a turisztikai szervezetek képviselői adhatják. „A legfontosabb cél, hogy a program előkészítése során minél szélesebb kör bevonásra kerüljön és minden szakmai és politikai szempontot meg lehessen jeleníteni. Az első díjak odaítélése 2018-ban várható” – fogalmazott Ujhelyi.

Az MSZP európai parlamenti képviselője hangsúlyozta: fontos siker és eredmény, hogy az Európai Parlament is áldását adta a javaslatra, ez a turisztikai szektor és a regionális együttműködésben gondolkodó európai városok, így a programban várhatóan résztvevő magyar települések és turisztikai vállalkozások számára is nagy lehetőség. Ujhelyi emlékeztetett rá, hogy a turizmus a harmadik legerősebb gazdasági ágazat Európában, amely közel huszonötmillió embernek biztosít megélhetést és közel 350 milliárd euró éves bevételt teremt. A szocialista EP-képviselő hozzátette: az „Európa Turisztikai Fővárosa” cím elnyeréséhez erős európai dimenzióval bíró, egyedi turisztikai programot kell létrehoznia majd a pályázó városoknak, illetve régióknak.

Brüsszel, 2016.11.02.