EP-KÉPVISELŐI NYÍLTLEVÉL-SOROZAT MAGYARORSZÁG POLGÁRAIHOZ (155.)

Standard

uttOrbán elszólta magát az uniós tagságunk felmondásáról?

Kevesen vették észre, de Orbán Viktor legutóbbi tusványosi beszédében mintha megüzente volna: ha hatalomban maradnak, Magyarország bizonyosan nem marad az Európai Unió tagja. Ezúttal még a sorok között sem kell különösebben olvasni, Orbán meglehetősen egyértelmű volt. A Fidesz elnöke azt találta mondani az átalakulásokat ecsetelve, hogy „hosszú éveket áldoztunk erre az életünkből, nem is sikertelenül, jól állunk. Egy mozaikkocka nincs a helyén, ezt Brüsszelnek hívják. Ez a következő választás után megoldandó feladat.” Ismét csak megerősítést nyerhettünk tehát arról, hogy a 2018-as választás tétje nem más, mint hogy Orbánisztánt vagy Európát választjuk. A Fidesz fő művének utolsó mozaikkockája tehát vállaltan az Uniós tagság felszámolása és a putyini mintájú féldiktatúra vasbetonba öntése. Ha 2018-ban a helyükön maradnak, ez fog történni. Tegnap Botka László miniszterelnök-jelölt meghívására Szegeden megjelent baloldali politikusok, polgármesterek és közgondolkodók is egyetértettek abban, hogy az Orbán-kormány diplomáciai ámokfutása csak az EU-ból való kilépés tesztüzeme. A Fidesz politikusai lopakodva ágyaznak meg az Unióból való kilépéshez, a „Brüsszel” elleni plakáthadjárat ennek csak a kirakata.
Orbán már 1999-ben is arról beszélt, hogy „van élet az EU-n kívül is”, majd a szélsőjobboldalnak kikacsintva nemrég már gyarmatosításról szónokolt és kéjesen tűrte, hogy egykori polgári körös szövetségesének, Vona Gábornak a párttársai uniós zászlót égessenek, vagy épp kidobják az EU lobogóját a Parlament ablakán. A Fidesz bajsza, Kövér László pedig nem is olyan régen arról beszélt, hogy érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy miként kéne az Unióból „szépen lassan, óvatosan kihátrálni.” Lázár János kancelláriaminiszter még ennél is konkrétabban fogalmazott, amikor jelezte: ha most lenne a csatlakozási népszavazás, vagy nem menne el voksolni, vagy pedig egyenesen nemmel szavazna. De, hogy a kocsmai stílust kedvelő Orbán-hívők is értsék az üzenetet, a nemzeti együttműködés töltőtolla, Bayer Zsolt is megmutatta az utat, amikor azt mondta: „Ott kell hagyni az Uniót, ezt az egész ótvaros disznóólat, ott kell hagyni a francba, le kell zárni a határainkat, azok meg ott rohadjanak meg!”
Ezzel szemben állunk mi, európai demokraták. Valljuk, hogy Magyarország helye egy erős és együttműködő európai közösségben van. Az EU működését és hatékonyságát javítani kell, de szemben Orbánék szándékával állítjuk: hazánk nem lehet Európa ellenzékében. A 2018-as választás tétje tehát nem más: Orbánisztán vagy Európa. Mi, Botka László vezetésével Európát választjuk.
A magyar miniszterelnök vízválasztó, az illiberális államot meghirdető, 2014-es tusványosi beszéde után megfogadtam, hogy európai képviselőként nyílt levélben fogom minden héten figyelmeztetni a közvéleményt a rezsim bűneire. Százötvenötödik alkalommal kongatom a harangokat, de addig folytatom, amíg szükség van rá. Mert európai demokrataként ez a dolgom.

dr. Ujhelyi István
az MSZP alelnöke, Európai Parlamenti képviselő
2017. augusztus 27.

Az Orbán-kormány megszakította a kapcsolatot a józan ésszel

Standard

piriujhelyiHollandia távozó budapesti nagykövete pontosan és objektíven látja a magyar valóságot. Az Orbán-kormány a kritikával szemben az érvek helyett az egyre magányosabb diktatúrák dacreakcióját választotta. A Fidesz azzal, hogy hivatalosan is megszakította a nagyköveti kapcsolatot Hollandiával, valójában az európaisággal és a józan ésszel szakított. A magyar kormány ráadásul épp ezzel az ámokfutásával igazolja vissza mindazt, amit Scheltema nagykövet mondott, vagyis például, hogy Orbánék számára „csak pró és kontra álláspont lehetséges, valaki vagy velünk van, vagy ellenünk”.
Mi, európai parlamenti képviselők felszólítjuk az Orbán-kormányt, hogy egyszer és mindenkorra hagyjon fel a diplomáciai elmebajjal! Magyarország helye az Európai Unióban van. Hollandia az Európai Unió egyik meghatározó, alapító tagállama, a magyar nemzet barátja. A holland nagykövet által megfogalmazott kritika kizárólag az Orbán-kormányt és a Fideszt minősítette, nem pedig Magyarországot vagy a magyar nemzetet. Az orbáni politika bizonyíthatóan kivezeti Magyarországot az európai közösségből, amely a kontinens békéjét, stabilitását és fejlődését biztosítja.

Piri Kati, magyar származású holland EP-képviselő, az S&D-frakció tagja
Ujhelyi István, az MSZP EP-képviselője, az S&D-frakció tagja

Budapest, 2017.08.25.

ATV Egyenes beszéd – 2017.08.17.

Standard

atvebronaieuroMiért van szükség az euró bevezetésére Magyarországon? Merre halad az Európai Unió és mit akarnak a mag-országok? És mikor indul be a “Botka-gőzhenger”? Erről és még sok minden másról is szó esett az ATV Egyenes beszéd című műsorában 2017.08.17.-én. A teljes adás az alábbi linken nézhető vissza: ITT.

HírTV Newsroom: kell-e magyar euró?

Standard

hirtvnewsroomeuoKell-e magyar euró, és milyen hatásai lennének? Vita az euró bevezetéséről Ujhelyi István szocialista EU-képviselővel és Pogátsa Zoltán közgazdásszal a HírTV Newsroom című műsorában, 2017. 08. 17-én. A teljes beszélgetés visszanézhető az alábbi linken: ITT.

EP-KÉPVISELŐI NYÍLTLEVÉL-SOROZAT MAGYARORSZÁG POLGÁRAIHOZ (154.)

Standard

istvanSzent István elfeledett intelmei

„Tartsd mindig eszedben, hogy minden ember azonos állapotban születik, és hogy semmi sem emel föl, csakis az alázat, semmi sem taszít le, csakis a gőg és gyűlölség” – ezt a Szent István-i intelmet emelte ki négy évvel ezelőtt mondott ünnepi beszédében Orbán Viktor. Gőg és gyűlölet helyett alázat, ez volt számára akkor a legfontosabb üzenet. Sajnálatos, hogy az elmúlt években épp a gyűlöletkeltés és a gőg jellemezte kormányzását, legkevésbé az alázat.
Nemzeti ünnepünk, az államalapítás és az államalapító Szent István király emlékét őrző ünnepnap mindig kiemelkedő szakaszhatár az évben: egyszerre az emlékezésé és egyszerre a jövőbenézésé. Szent István, a magyar állam megteremtője, a magyar és az európai történelem kiemelkedő alakja. Döntéseinek köszönhetően hazánk belépett az európai nemzetek sorába, ezen belül is a nyugati kereszténység, Európa felé orientálódott. A Szent István-i küldetés nem más tehát, mint az Európa felvilágosult, nyugatos feléhez való tartozás.
Orbán Viktor és a Fidesz nemcsak, hogy elfelejtette az államalapító céljait és intelmeit, de mintha tudatosan azzal szemben cselekedne. A sajtóból tudjuk, hogy a kormány által a nagykövetségeknek kiküldött kommunikációs sorvezető előírja, hogy a mai megemlékezéseken minden magyar diplomatának azt kell kiemelnie, hogy „Szent István Magyarországa és a Soros-terv között” kell választania a magyaroknak. A rezsim alpári cinizmusát tökéletesen mutatja, hogy azt az államalapító szent királyunkat húzzák bele a „migránsozás” mocsarába, aki – Orbán által korábban követendő példának állított, mára azonban elfeledett – intelmeiben épp arról írt: gyámolítani kell a jövevényeket, mert az egy nyelvű és egy szokású ország „gyenge és esendő”.
Államalapításunk világosan és egyértelműen megmutatja, hogy Magyarország és a magyarok helye Európában, annak is haladó felében van. Mindenki, aki ezzel szemben fogalmazza meg hazánk jövőjét, az a kereszténységben fogant küldetésünk ellen cselekszik. Ha Orbán fontosnak és követendőnek tartja még Szent István királyunk intelmeit, ideje lenne megfogadnia azon Imréhez intézett szavait is, miszerint egy vezetőnek elsők között kell gyakorolnia az alázatosságot, a mértékletességet, a becsületességet és a szerénységet. De első lépésként az is elég lenne, ha nem szakítaná ki helyéről, Európából az ezeréves magyar államot.
A magyar miniszterelnök vízválasztó, az illiberális államot meghirdető, 2014-es tusványosi beszéde után megfogadtam, hogy európai képviselőként nyílt levélben fogom minden héten figyelmeztetni a közvéleményt a rezsim bűneire. Százötvennegyedik alkalommal kongatom a harangokat, de addig folytatom, amíg szükség van rá. Mert európai demokrataként ez a dolgom.

dr. Ujhelyi István
az MSZP alelnöke, Európai Parlamenti képviselő
2017. augusztus 20.

Ujhelyi István a 168Órának: “Kell az euró!”

Standard

euroujhelyipetÉrdemi vita alakult ki az elmúlt napokban arról a kezdeményezésemről, amely az euró bevezetését és az eurózóna tagországainak szorosabb együttműködéséhez való csatlakozásunkat szorgalmazza. Köszönöm mindenkinek, aki megosztotta ezzel kapcsolatos álláspontját és köszönöm azt a sok száz támogató aláírást is, amely alig néhány nap alatt máris beérkezett a honlapomon elérhető petícióra. Mivel a nyilvánosság előtt zajló vitában elhangzott véleményformáló gondolatok meglehetősen távol állnak egymástól (mint például Szent-Iványi István teljes egyetértése és Pogátsa Zoltán „felszínes álgeopolitikai érvekre” való hivatkozása vagy Vágó Gábor „délibábos” képei), ezért az alábbiakban szeretném részletesebben megvilágítani a saját álláspontomat, amely egyértelműsíti az ügy égető aktualitását. Mert, hogy merőben új helyzet van a világban és az európai közösségben, amelyhez alkalmazkodnunk kell. Az euró bevezetésének és az eurózóna tagországaival való együttműködésünknek a szükségessége immáron nem csupán gazdasági, hanem éles politikai kérdés is, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ezek nem „álgeopolitikai érvek”, hanem az európai közösség és benne Magyarország jövőjének húsbavágó kérdései.

Kezdhetném annak a könnyedén elfelejtett ténynek a felidézésével, hogy Magyarország a csatlakozási szerződés aláírásával kötelezettséget vállalt a közös európai valuta bevezetésére, vagyis a tagállami kormányoknak – így a magyarnak is – minimum törekednie kell a kritériumok mielőbbi teljesítésére. Ez persze nem jelenti azt, hogy hazánk teljesítő- és tűrőképességén túl is meg kell feszülni az euróért (a svédek is játékosan rendre kimaradnak), de igenis olyan gazdaságpolitikát kell folytatni, amely elősegíti, hogy az ország teljesítse az inflációra, a kamatra, az árfolyam-stabilitásra és a kormányzati pénzügyi pozíciókra (költségvetési hiány, államadósság) vonatkozó maastrichti kritériumokat. Ahogyan a Fidesz hatályos európai programjában szerepel: „az euró bevezetéséhez szükséges maastrichti konvergencia-kritériumokat nem vitatni, hanem teljesíteni kell”. Tény, hogy az euró kiállta a gazdasági válság próbáját (még ha viharosan is), vagyis a közös valuta egy stabil pénznem. Arról most nem érdemes továbbfolytatni a vitát, hogy ha a krízis annak idején az eurózónán belül ért volna minket, akkor más lenne a devizahitelesek helyzete, nem lett volna forintválság és az európai közösség pénzügyi háttérintézményei is másként viszonyultak volna hozzánk a válság óráiban. Arról is felesleges mélyíteni a vitát (bár kétségtelenül érdemes erről hosszabban is beszélni máskor és más felületen), hogy „előbb európai bérek kellenek, nem pedig európai valuta”. A kettő ugyanis ebben a formában nem függ össze, az általam szorgalmazott mag-országi csatlakozás elsősorban Magyarország európai fősodorban tartását szolgálja, az európai szintű bérezés pedig egy olyan igazságosabb kormányzás hosszútávú eredménye lehet, amelyre Botka László kér felhatalmazást a választóktól.

Magyar euróra azért van elsősorban szükségünk, mert új helyzet van. Nem pusztán arról van szó – amelyre még a Fidesz is hivatkozott néhány évvel ezelőtt az euró bevezetése kapcsán -, hogy az eurócsoport döntései a kívül maradókat is érintik és a mozgásterünket meghatározó döntéseknél jobb ott lenni az asztalnál. Az eurózóna tagországai most arra készülnek, hogy egy kétsebességes európai modell részeként zárványosítsák önmagukat és hátrahagyjanak mindenkit, aki illiberális módon kekeckedik, nem tartja magát az európai értékekhez és szívesebben marad a nagyobb kontrollnélküliséget jelentő periférián. Kevesebb pénz és kevesebb jog, de kevesebb kontroll is. Orbán Viktor pedig épp ez utóbbit akarja. Inkább feladja Magyarország európai jövőjét, fejlődését és biztonságát, csak azért, hogy ne szóljanak rá, ha éppen lopja a közvagyont és meggyalázza a demokratikus elveket. Azért kell beszélnünk a magyar euró mielőbbi bevezetéséről és a kétsebességes modellben választott szerepünkről, mert ez hosszú távon befolyásolja mindannyiunk, de gyermekeink és unokáink életét is. Ha lemaradunk, ha kimaradunk, akkor beláthatatlanul lecsúszunk. A kétsebességes modell nem pusztán gazdaságpolitikai vagy közgazdasági kérdés, sokkal inkább politikai. Ennek mentén formálódik újra az európai közösség belső rendszere és határa, mi pedig ha kimaradunk, elveszíthetjük támogatásainkat, akár szabad utazási, tanulási, munkavállalási lehetőségeinket. Hogy a kérdés mennyire nem „álgeopolitikai érvelés”, azt jól mutatja Orbán tavaly februári nyilatkozata is, amelyben a következő évek „irgalmas vitájának” nevezte az euró bevezetésének ügyét, hozzátéve a politikai síkot is, természetesen a saját, illiberális megközelítéséből. Szerinte a vita arról fog szólni, hogy „Magyarország csatlakozni akar egy, a mostaninál mélyebb európai integrációhoz, egy ’európai egyesült államokhoz’ és azon belül az euró-zónához, vagy pedig önálló gazdaság- és nemzetpolitikát kíván folytatni”. Orbán szavai mögött ott a lényeg, még ha hazugságba is van csomagolva. A vita ugyanis arról szól, hogy akarunk-e a haladók társai lenni, vagy inkább a lemaradást, az autokrata posványt választjuk. Ha teszünk az euró bevezetéséért, ha világossá tesszük, hogy mielőbb az eurózóna tagjai akarunk lenni, akkor van esélyünk a fősodorban maradni. Ez a vita erről szól. Nem állítom, hogy jövő májusban a Botka-kormány első napjaiban máris euróért vesszük majd a kenyeret a boltban (hiszen ez nem is lehetséges), vagy hogy az eurócsoporthoz való csatlakozás automatikus jólétet hoz. De állítom, hogy a közös valutához való tartozás egy védőernyőt, egyfajta garanciát jelent a fejlődésre és mint így hosszú távon esélyt ad az európai bérfelzárkóztatásra is. A kimaradás ezzel szemben csak lecsúszást jelent.

„A forint nevű házból akkor érdemes elköltözni, ha biztonságosabb fedelet találunk” – fogalmazott tavaly Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Mint jeleztem korábban, az euro stabil valuta. Az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank konvergencia-jelentése szerint Magyarország a fontosabb kritériumokból csak az árfolyamra vonatkozó feltételt nem teljesíti, vagyis leegyszerűsítve: az eurócsatlakozás előszobájába való belépés tulajdonképpen politikai döntés kérdése. És, hogy miért fontos ez? A látványosan formálódó francia-német (Macron-Merkel) tengely rövid időn belül jelentősen át fogja alakítani az Európai Uniót. Emlékezetes, hogy Emmanuel Macron – még gazdasági miniszterként – néhány éve közös cikket jegyzett német kollégájával, Sigmar Gabriellel. A forradalmi és iránymutató írás azt sürgette, hogy az eurózóna tagállamainak legyen közös költségvetése, az adókat és a segélyeket hangolják össze, a zónának legyen saját parlamentje és lényegében saját elnöke is. Azóta az eurózóna szorosabbra fűzése nagyobb sebességre kapcsolt, Angela Merkel legutóbb már azt a korábban ördögtől valónak tartott lehetőséget is elfogadhatónak tartotta, hogy bizonyos feltételek teljesülése esetén legyen közös pénzügyminisztere és költségvetése is az euróval fizető tagországoknak. A magnak, a belső Uniónak. Amelyhez még a szlovák miniszterelnök Robert Fico is csatlakozni akar, az eurót használó szomszédunk ugyanis bejelentette: ebből a szorosabb együttműködésből nem akarnak és nem fognak kimaradni. A cseh kormányfő Sobotka is jelezte, hogy a következő kabinetnek muszáj lesz döntenie arról, hogy Csehország bevezesse-e az eurót, mert szerinte, ha kimaradnak a zónából, akkor a többsebességes Európa lassú sávjába kerülnek és ezzel a csehek rosszul fognak járni. (Ennyit a V4-ek Orbán által mutatott EU-ellenes egységéről.) Néhány napja a bolgár pénzügyminiszter jelezte, hogy csatlakozni akarnak az euró bevezetésének előkészítését jelentő ERM-II rendszerhez, mert nem akarnak lemaradni a mag-országoktól. És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy a német-francia tengely mentén Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök is nemrég nyilvánosan kiállt az eurózóna gazdaságpolitikájának egységesítése, vagyis a kétsebességes európai modell megerősítése mellett. Vagyis a világ és benne Európa épp elrobog mellettünk, miközben a magyar kormánytól csak plakátszabadságharcra futja.

A Fidesz programjában az euró bevezetésének szükségességét többek között azzal indokolták, hogy az a „nemzeti önbecsülés szempontjából is fontos cél”. Ehhez képest most a nemzeti szuverenitásunk feladásával érvelnek ellene. Agyrém. A helyzet leegyszerűsítve ez: ha Európában akarunk maradni, akkor az eurót kell választanunk. Mielőbb. És nem hiszem, hogy van európai demokrata, aki ezzel nem ért egyet.

Megjelent a 168Óra internetes kiadásában, 2017.08.15.-én.

Hazug a Jobbik béruniós kampány

Standard

Az MSZP szerint “kamu és a hazug” a Jobbik európai béruniót célzó kampánya. Ujhelyi István, az ellenzéki párt alelnöke kedden Budapesten sajtótájékoztatón, 2017.08.08.-án azt mondta: a kampány szakmailag “kamu és bugyuta”, politikailag pedig “förtelmesen demagóg és hazug”.

Hazug a Jobbik béruniós kampánya

Standard

jobbikeuégetAz MSZP szerint “kamu és a hazug” a Jobbik európai béruniót célzó kampánya. Ujhelyi István, az ellenzéki párt alelnöke kedden Budapesten sajtótájékoztatón azt mondta: a kampány szakmailag “kamu és bugyuta”, politikailag pedig “förtelmesen demagóg és hazug”.

A szocialista európai parlamenti képviselő közölte, a béreket nem az Európai Unió határozza meg, így az európai polgári kezdeményezésnek – az aláírások összegyűjtése esetén – sem lesz következménye. A magyarországi béreket – amelyeket fel kell zárkóztatni a nyugati bérekhez – egy jó magyarországi kormányzás emelheti meg – tette hozzá.
Ujhelyi István azt mondta, a Jobbik politikusainak cáfolata ellenére az ellenzéki párt akciójának tartja, hogy a béruniós polgári kezdeményezést hirdető plakátok lepték el az utcákat. Szerinte egészen elképesztő pálfordulás történt a Jobbikban, hiszen néhány éve még a Jobbik alelnöke (Novák Előd) uniós zászlót égetett azon a rendezvényen, amelyen Vona Gábor pártelnök arról beszélt, népszavazáson kell dönteni az uniós kilépésről. Hozzátette: “zászlóégetőkből, de illiberálisokból sem lesznek európai demokraták”. Az MSZP alelnöke szerint a Fidesz és a Jobbik “kéz a kézben” akarja kivezetni Magyarországot az EU-ból. Európa Orbánnak és Vonának csak a haszonszerzésre kell – mondta.

Ujhelyi István közölte, Botka László, az MSZP miniszterelnök-jelöltje csatlakozott ahhoz az európai baloldali kezdeményezéshez, amelynek célja a szociális Európa megteremtése. Ez egy olyan társadalmi igazságosságot szolgáló program, amely tisztességes munkakörülményeket, tisztességes minimálbér-szabályozást akar, lakhatási támogatást biztosítana európai uniós forrásból és jóval több pénzt juttatna a szociális intézményrendszerek fenntartására – összegezte.

2017.08.08.

EP-KÉPVISELŐI NYÍLTLEVÉL-SOROZAT MAGYARORSZÁG POLGÁRAIHOZ (152.)

Standard

rogánantRogán Antal számoljon el a sunyiban kifolyatott állami támogatásokkal!

Jóval messzebbre, a kormány legfelsőbb köreihez is elér az állami cégek visszás támogatásai körüli botrány. Tényfeltáró újságírók munkája eredményeként tudható, hogy a Fidesz propagandacsoportjaként működő CÖF több mint félmilliárd forint közpénzt kapott támogatásként az állami tulajdonú Magyar Villamos Művektől, amely tranzakciót a Rogán Antal propaganda-miniszter alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) hagyott jóvá. Utóbbi – egyébként felesleges – kormányzati szervezet tűnik fel a polgári- és katonai légiforgalmi szolgáltatásokat ellátó állami cég, a HungaroControl botrányos kifizetése mögött is. Utóbbi 320 millió forint közpénzt adott az Orbán Viktor polgári köréhez és a Fideszhez aktív szálakkal kötődő Szövetség a Nemzetért Alapítványnak, a hivatalos indoklás szerint utánpótlás-toborzásért. Beszédes, hogy az alapítvány éves beszámolójához csatolt független könyvvizsgálói jelentés szerint is csaknem kizárt, hogy a pénzt az állami cég által megfogalmazott célokkal összhangban használja fel az alapítvány. Az ügyben az MSZP feljelentést tett, várjuk a független hatóságok vizsgálatát.
Az Európai Parlament közlekedési bizottságának alelnökeként ugyanakkor súlyos károkozásnak tartom, hogy a Fidesz-kormány kifizetőhelyként kezeli az állami cégeket, ezzel veszélyeztetve azok szakmai hitelességét. A HungaroControl esetében például egy sikeres és prosperáló, nemzetbiztonságilag is kiemelt feladatot végző állami cég nemzetközi megítéléséről és működésének biztonságáról van szó, amelyet a Fidesz komoly veszélynek tesz ki csak azért, mert minden fillért ki akar zsugázni a közösből. A HungaroControl esetében bizonyítható, hogy a támogatás odaítéléséről a Nemzeti Kommunikációs Hivatal és – bár ezt Seszták Miklós miniszter kérdésemre küldött írásbeli válaszában tagadja – a tulajdonosi jogokat gyakorló fejlesztési minisztérium egyetértésével döntöttek. Nehezen elképzelhető tehát, hogy az ehhez hasonló módon sunyiban kifolyatott támogatások ne a kormány tudtával és vélhetően ne Rogán Antal illetékes miniszter személyes utasítására történnének.
Felszólítom Rogán minisztert, hogy tételesen számoljon el minden olyan állami cég által civil csoportoknak, alapítványoknak vagy más szervezeteknek nyújtott támogatással, amelyhez az NKOH egyetértését vagy utasítását adta. Rogán minden egyes közpénz forint esetében adjon számot arról, hogy milyen célból, milyen eredményességgel és milyen indokok alapján döntöttek a közpénzek kifizetéséről. A magyar kormány vegye ki tolvaj kezeit a szakmai feladatokat végző állami cégek kasszájából! Egyetlen fillér közpénzt sem folyathatnak ki saját politikai céljaikra büntetlenül és következmények nélkül!
A magyar miniszterelnök vízválasztó, az illiberális államot meghirdető, 2014-es tusványosi beszéde után megfogadtam, hogy európai képviselőként nyílt levélben fogom minden héten figyelmeztetni a közvéleményt a rezsim bűneire. Százötvenkettedik alkalommal kongatom a harangokat, de addig folytatom, amíg szükség van rá. Mert európai demokrataként ez a dolgom.

dr. Ujhelyi István
az MSZP alelnöke, Európai Parlamenti képviselő
2017. augusztus 6.

A CEU mellett a devizahitelesek kilakoltatásának ügyét is tárgyalná az MSZP és az LMP a parlamentben

Standard

Az LMP csatlakozott az MSZP kezdeményezéséhez, hogy tartson az Országgyűlés rendkívüli ülést nyáron. A szocialisták annak érdekében kezdeményezték a rendkívüli parlamenti ülés összehívását július közepén, hogy módosítsák a felsőoktatási törvényt, miután az Európai Bizottság újabb szakaszba léptette az ügyben Magyarország ellen megindított kötelezettségszegési eljárást. A sajtótájékoztató 2017.08.03.-án történt.