Ujhelyi István a 168Órának: “Kell az euró!”

Standard

euroujhelyipetÉrdemi vita alakult ki az elmúlt napokban arról a kezdeményezésemről, amely az euró bevezetését és az eurózóna tagországainak szorosabb együttműködéséhez való csatlakozásunkat szorgalmazza. Köszönöm mindenkinek, aki megosztotta ezzel kapcsolatos álláspontját és köszönöm azt a sok száz támogató aláírást is, amely alig néhány nap alatt máris beérkezett a honlapomon elérhető petícióra. Mivel a nyilvánosság előtt zajló vitában elhangzott véleményformáló gondolatok meglehetősen távol állnak egymástól (mint például Szent-Iványi István teljes egyetértése és Pogátsa Zoltán „felszínes álgeopolitikai érvekre” való hivatkozása vagy Vágó Gábor „délibábos” képei), ezért az alábbiakban szeretném részletesebben megvilágítani a saját álláspontomat, amely egyértelműsíti az ügy égető aktualitását. Mert, hogy merőben új helyzet van a világban és az európai közösségben, amelyhez alkalmazkodnunk kell. Az euró bevezetésének és az eurózóna tagországaival való együttműködésünknek a szükségessége immáron nem csupán gazdasági, hanem éles politikai kérdés is, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ezek nem „álgeopolitikai érvek”, hanem az európai közösség és benne Magyarország jövőjének húsbavágó kérdései.

Kezdhetném annak a könnyedén elfelejtett ténynek a felidézésével, hogy Magyarország a csatlakozási szerződés aláírásával kötelezettséget vállalt a közös európai valuta bevezetésére, vagyis a tagállami kormányoknak – így a magyarnak is – minimum törekednie kell a kritériumok mielőbbi teljesítésére. Ez persze nem jelenti azt, hogy hazánk teljesítő- és tűrőképességén túl is meg kell feszülni az euróért (a svédek is játékosan rendre kimaradnak), de igenis olyan gazdaságpolitikát kell folytatni, amely elősegíti, hogy az ország teljesítse az inflációra, a kamatra, az árfolyam-stabilitásra és a kormányzati pénzügyi pozíciókra (költségvetési hiány, államadósság) vonatkozó maastrichti kritériumokat. Ahogyan a Fidesz hatályos európai programjában szerepel: „az euró bevezetéséhez szükséges maastrichti konvergencia-kritériumokat nem vitatni, hanem teljesíteni kell”. Tény, hogy az euró kiállta a gazdasági válság próbáját (még ha viharosan is), vagyis a közös valuta egy stabil pénznem. Arról most nem érdemes továbbfolytatni a vitát, hogy ha a krízis annak idején az eurózónán belül ért volna minket, akkor más lenne a devizahitelesek helyzete, nem lett volna forintválság és az európai közösség pénzügyi háttérintézményei is másként viszonyultak volna hozzánk a válság óráiban. Arról is felesleges mélyíteni a vitát (bár kétségtelenül érdemes erről hosszabban is beszélni máskor és más felületen), hogy „előbb európai bérek kellenek, nem pedig európai valuta”. A kettő ugyanis ebben a formában nem függ össze, az általam szorgalmazott mag-országi csatlakozás elsősorban Magyarország európai fősodorban tartását szolgálja, az európai szintű bérezés pedig egy olyan igazságosabb kormányzás hosszútávú eredménye lehet, amelyre Botka László kér felhatalmazást a választóktól.

Magyar euróra azért van elsősorban szükségünk, mert új helyzet van. Nem pusztán arról van szó – amelyre még a Fidesz is hivatkozott néhány évvel ezelőtt az euró bevezetése kapcsán -, hogy az eurócsoport döntései a kívül maradókat is érintik és a mozgásterünket meghatározó döntéseknél jobb ott lenni az asztalnál. Az eurózóna tagországai most arra készülnek, hogy egy kétsebességes európai modell részeként zárványosítsák önmagukat és hátrahagyjanak mindenkit, aki illiberális módon kekeckedik, nem tartja magát az európai értékekhez és szívesebben marad a nagyobb kontrollnélküliséget jelentő periférián. Kevesebb pénz és kevesebb jog, de kevesebb kontroll is. Orbán Viktor pedig épp ez utóbbit akarja. Inkább feladja Magyarország európai jövőjét, fejlődését és biztonságát, csak azért, hogy ne szóljanak rá, ha éppen lopja a közvagyont és meggyalázza a demokratikus elveket. Azért kell beszélnünk a magyar euró mielőbbi bevezetéséről és a kétsebességes modellben választott szerepünkről, mert ez hosszú távon befolyásolja mindannyiunk, de gyermekeink és unokáink életét is. Ha lemaradunk, ha kimaradunk, akkor beláthatatlanul lecsúszunk. A kétsebességes modell nem pusztán gazdaságpolitikai vagy közgazdasági kérdés, sokkal inkább politikai. Ennek mentén formálódik újra az európai közösség belső rendszere és határa, mi pedig ha kimaradunk, elveszíthetjük támogatásainkat, akár szabad utazási, tanulási, munkavállalási lehetőségeinket. Hogy a kérdés mennyire nem „álgeopolitikai érvelés”, azt jól mutatja Orbán tavaly februári nyilatkozata is, amelyben a következő évek „irgalmas vitájának” nevezte az euró bevezetésének ügyét, hozzátéve a politikai síkot is, természetesen a saját, illiberális megközelítéséből. Szerinte a vita arról fog szólni, hogy „Magyarország csatlakozni akar egy, a mostaninál mélyebb európai integrációhoz, egy ’európai egyesült államokhoz’ és azon belül az euró-zónához, vagy pedig önálló gazdaság- és nemzetpolitikát kíván folytatni”. Orbán szavai mögött ott a lényeg, még ha hazugságba is van csomagolva. A vita ugyanis arról szól, hogy akarunk-e a haladók társai lenni, vagy inkább a lemaradást, az autokrata posványt választjuk. Ha teszünk az euró bevezetéséért, ha világossá tesszük, hogy mielőbb az eurózóna tagjai akarunk lenni, akkor van esélyünk a fősodorban maradni. Ez a vita erről szól. Nem állítom, hogy jövő májusban a Botka-kormány első napjaiban máris euróért vesszük majd a kenyeret a boltban (hiszen ez nem is lehetséges), vagy hogy az eurócsoporthoz való csatlakozás automatikus jólétet hoz. De állítom, hogy a közös valutához való tartozás egy védőernyőt, egyfajta garanciát jelent a fejlődésre és mint így hosszú távon esélyt ad az európai bérfelzárkóztatásra is. A kimaradás ezzel szemben csak lecsúszást jelent.

„A forint nevű házból akkor érdemes elköltözni, ha biztonságosabb fedelet találunk” – fogalmazott tavaly Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Mint jeleztem korábban, az euro stabil valuta. Az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank konvergencia-jelentése szerint Magyarország a fontosabb kritériumokból csak az árfolyamra vonatkozó feltételt nem teljesíti, vagyis leegyszerűsítve: az eurócsatlakozás előszobájába való belépés tulajdonképpen politikai döntés kérdése. És, hogy miért fontos ez? A látványosan formálódó francia-német (Macron-Merkel) tengely rövid időn belül jelentősen át fogja alakítani az Európai Uniót. Emlékezetes, hogy Emmanuel Macron – még gazdasági miniszterként – néhány éve közös cikket jegyzett német kollégájával, Sigmar Gabriellel. A forradalmi és iránymutató írás azt sürgette, hogy az eurózóna tagállamainak legyen közös költségvetése, az adókat és a segélyeket hangolják össze, a zónának legyen saját parlamentje és lényegében saját elnöke is. Azóta az eurózóna szorosabbra fűzése nagyobb sebességre kapcsolt, Angela Merkel legutóbb már azt a korábban ördögtől valónak tartott lehetőséget is elfogadhatónak tartotta, hogy bizonyos feltételek teljesülése esetén legyen közös pénzügyminisztere és költségvetése is az euróval fizető tagországoknak. A magnak, a belső Uniónak. Amelyhez még a szlovák miniszterelnök Robert Fico is csatlakozni akar, az eurót használó szomszédunk ugyanis bejelentette: ebből a szorosabb együttműködésből nem akarnak és nem fognak kimaradni. A cseh kormányfő Sobotka is jelezte, hogy a következő kabinetnek muszáj lesz döntenie arról, hogy Csehország bevezesse-e az eurót, mert szerinte, ha kimaradnak a zónából, akkor a többsebességes Európa lassú sávjába kerülnek és ezzel a csehek rosszul fognak járni. (Ennyit a V4-ek Orbán által mutatott EU-ellenes egységéről.) Néhány napja a bolgár pénzügyminiszter jelezte, hogy csatlakozni akarnak az euró bevezetésének előkészítését jelentő ERM-II rendszerhez, mert nem akarnak lemaradni a mag-országoktól. És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy a német-francia tengely mentén Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök is nemrég nyilvánosan kiállt az eurózóna gazdaságpolitikájának egységesítése, vagyis a kétsebességes európai modell megerősítése mellett. Vagyis a világ és benne Európa épp elrobog mellettünk, miközben a magyar kormánytól csak plakátszabadságharcra futja.

A Fidesz programjában az euró bevezetésének szükségességét többek között azzal indokolták, hogy az a „nemzeti önbecsülés szempontjából is fontos cél”. Ehhez képest most a nemzeti szuverenitásunk feladásával érvelnek ellene. Agyrém. A helyzet leegyszerűsítve ez: ha Európában akarunk maradni, akkor az eurót kell választanunk. Mielőbb. És nem hiszem, hogy van európai demokrata, aki ezzel nem ért egyet.

Megjelent a 168Óra internetes kiadásában, 2017.08.15.-én.

Hazug a Jobbik béruniós kampány

Standard

Az MSZP szerint “kamu és a hazug” a Jobbik európai béruniót célzó kampánya. Ujhelyi István, az ellenzéki párt alelnöke kedden Budapesten sajtótájékoztatón, 2017.08.08.-án azt mondta: a kampány szakmailag “kamu és bugyuta”, politikailag pedig “förtelmesen demagóg és hazug”.

Hazug a Jobbik béruniós kampánya

Standard

jobbikeuégetAz MSZP szerint “kamu és a hazug” a Jobbik európai béruniót célzó kampánya. Ujhelyi István, az ellenzéki párt alelnöke kedden Budapesten sajtótájékoztatón azt mondta: a kampány szakmailag “kamu és bugyuta”, politikailag pedig “förtelmesen demagóg és hazug”.

A szocialista európai parlamenti képviselő közölte, a béreket nem az Európai Unió határozza meg, így az európai polgári kezdeményezésnek – az aláírások összegyűjtése esetén – sem lesz következménye. A magyarországi béreket – amelyeket fel kell zárkóztatni a nyugati bérekhez – egy jó magyarországi kormányzás emelheti meg – tette hozzá.
Ujhelyi István azt mondta, a Jobbik politikusainak cáfolata ellenére az ellenzéki párt akciójának tartja, hogy a béruniós polgári kezdeményezést hirdető plakátok lepték el az utcákat. Szerinte egészen elképesztő pálfordulás történt a Jobbikban, hiszen néhány éve még a Jobbik alelnöke (Novák Előd) uniós zászlót égetett azon a rendezvényen, amelyen Vona Gábor pártelnök arról beszélt, népszavazáson kell dönteni az uniós kilépésről. Hozzátette: “zászlóégetőkből, de illiberálisokból sem lesznek európai demokraták”. Az MSZP alelnöke szerint a Fidesz és a Jobbik “kéz a kézben” akarja kivezetni Magyarországot az EU-ból. Európa Orbánnak és Vonának csak a haszonszerzésre kell – mondta.

Ujhelyi István közölte, Botka László, az MSZP miniszterelnök-jelöltje csatlakozott ahhoz az európai baloldali kezdeményezéshez, amelynek célja a szociális Európa megteremtése. Ez egy olyan társadalmi igazságosságot szolgáló program, amely tisztességes munkakörülményeket, tisztességes minimálbér-szabályozást akar, lakhatási támogatást biztosítana európai uniós forrásból és jóval több pénzt juttatna a szociális intézményrendszerek fenntartására – összegezte.

2017.08.08.

EP-KÉPVISELŐI NYÍLTLEVÉL-SOROZAT MAGYARORSZÁG POLGÁRAIHOZ (152.)

Standard

rogánantRogán Antal számoljon el a sunyiban kifolyatott állami támogatásokkal!

Jóval messzebbre, a kormány legfelsőbb köreihez is elér az állami cégek visszás támogatásai körüli botrány. Tényfeltáró újságírók munkája eredményeként tudható, hogy a Fidesz propagandacsoportjaként működő CÖF több mint félmilliárd forint közpénzt kapott támogatásként az állami tulajdonú Magyar Villamos Művektől, amely tranzakciót a Rogán Antal propaganda-miniszter alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) hagyott jóvá. Utóbbi – egyébként felesleges – kormányzati szervezet tűnik fel a polgári- és katonai légiforgalmi szolgáltatásokat ellátó állami cég, a HungaroControl botrányos kifizetése mögött is. Utóbbi 320 millió forint közpénzt adott az Orbán Viktor polgári köréhez és a Fideszhez aktív szálakkal kötődő Szövetség a Nemzetért Alapítványnak, a hivatalos indoklás szerint utánpótlás-toborzásért. Beszédes, hogy az alapítvány éves beszámolójához csatolt független könyvvizsgálói jelentés szerint is csaknem kizárt, hogy a pénzt az állami cég által megfogalmazott célokkal összhangban használja fel az alapítvány. Az ügyben az MSZP feljelentést tett, várjuk a független hatóságok vizsgálatát.
Az Európai Parlament közlekedési bizottságának alelnökeként ugyanakkor súlyos károkozásnak tartom, hogy a Fidesz-kormány kifizetőhelyként kezeli az állami cégeket, ezzel veszélyeztetve azok szakmai hitelességét. A HungaroControl esetében például egy sikeres és prosperáló, nemzetbiztonságilag is kiemelt feladatot végző állami cég nemzetközi megítéléséről és működésének biztonságáról van szó, amelyet a Fidesz komoly veszélynek tesz ki csak azért, mert minden fillért ki akar zsugázni a közösből. A HungaroControl esetében bizonyítható, hogy a támogatás odaítéléséről a Nemzeti Kommunikációs Hivatal és – bár ezt Seszták Miklós miniszter kérdésemre küldött írásbeli válaszában tagadja – a tulajdonosi jogokat gyakorló fejlesztési minisztérium egyetértésével döntöttek. Nehezen elképzelhető tehát, hogy az ehhez hasonló módon sunyiban kifolyatott támogatások ne a kormány tudtával és vélhetően ne Rogán Antal illetékes miniszter személyes utasítására történnének.
Felszólítom Rogán minisztert, hogy tételesen számoljon el minden olyan állami cég által civil csoportoknak, alapítványoknak vagy más szervezeteknek nyújtott támogatással, amelyhez az NKOH egyetértését vagy utasítását adta. Rogán minden egyes közpénz forint esetében adjon számot arról, hogy milyen célból, milyen eredményességgel és milyen indokok alapján döntöttek a közpénzek kifizetéséről. A magyar kormány vegye ki tolvaj kezeit a szakmai feladatokat végző állami cégek kasszájából! Egyetlen fillér közpénzt sem folyathatnak ki saját politikai céljaikra büntetlenül és következmények nélkül!
A magyar miniszterelnök vízválasztó, az illiberális államot meghirdető, 2014-es tusványosi beszéde után megfogadtam, hogy európai képviselőként nyílt levélben fogom minden héten figyelmeztetni a közvéleményt a rezsim bűneire. Százötvenkettedik alkalommal kongatom a harangokat, de addig folytatom, amíg szükség van rá. Mert európai demokrataként ez a dolgom.

dr. Ujhelyi István
az MSZP alelnöke, Európai Parlamenti képviselő
2017. augusztus 6.

A CEU mellett a devizahitelesek kilakoltatásának ügyét is tárgyalná az MSZP és az LMP a parlamentben

Standard

Az LMP csatlakozott az MSZP kezdeményezéséhez, hogy tartson az Országgyűlés rendkívüli ülést nyáron. A szocialisták annak érdekében kezdeményezték a rendkívüli parlamenti ülés összehívását július közepén, hogy módosítsák a felsőoktatási törvényt, miután az Európai Bizottság újabb szakaszba léptette az ügyben Magyarország ellen megindított kötelezettségszegési eljárást. A sajtótájékoztató 2017.08.03.-án történt.

A Fidesz bűne, ha büntetés éri hazánkat

Standard

ovvEurópai parlamenti képviselőként azért kezdeményeztem a magyar Országgyűlés rendkívüli ülésének összehívását, hogy még időben módosítani lehessen a botrányos felsőoktatási törvényt. Az Európai Bizottság ugyanis nemrég újabb szakaszba léptette a CEU-ellenes módosítások ügyében Magyarországgal szemben megindított kötelezettségszegési eljárást és ha még ebben a hónapban nem történik érdemi lépés, úgy az Európai Bíróság elé kerülhet az ügy, aminek következményeképpen Magyarország súlyos pénzügyi bírsággal számolhat. Az MSZP frakció jelzésére a javaslathoz csatlakozott az LMP – kibővítve a tervezett rendkívüli ülés napirendjét a devizahitel-károsultak kilakoltatásának felfüggesztésével – és a Demokratikus Koalíció, de jelezte részvételét az ülésen a Jobbik képviselőcsoportja is.
Felháborító, hogy a Fidesznek ezekben a kérdésekben is csak zavaros és bárgyú ’sorosozásra’ futotta. A Fidesz ismét bizonyította, hogy továbbra is a felelőtlen és elvtelen ámokfutást választja. Nem törődik sem a rászoruló magyar emberekkel, sem Magyarország európai kapcsolataival. Ha a felsőoktatási törvény és Orbán Viktor politikai magánháborúja miatt súlyos pénzbüntetés éri Magyarországot az kizárólag a Fidesz-kormány felelőssége és bűne lesz.

Ujhelyi István
az MSZP alelnöke
európai parlamenti képviselő

Budapest, 2017-08-05

ATV – Egyenes beszéd / 2017.08.01

Standard

atvsvabyVéget ért a belháború az MSZP-ben? Vagy nem is volt? És meddig marad még hivatalban Orbán Viktor? Erről és egyéb aktuális kérdésekről beszélgetett Ujhelyi Istvánnal az ATV Egyenes beszéd című műsorában Sváby András. A teljes felvétel az alábbi linken nézhető vissza: ITT.

Az EU pénze jöhet, de az intézmények nem kellenek

Standard

13495Nagy-Britannia EU-ból való kilépésével két Európai Uniós intézmény is költözni kényszerül a szigetországból. A londoni székhelyű Európai Gyógyszerügynökségnek, illetve az Európai Bankhatóságnak is új székhely után kell néznie. Az áthelyezés azonban komoly előnyökkel jár majd az új befogadó országnak, ezért számos tagállam igyekszik magához csábítani őket. Sokáig úgy tűnt, hogy a magyar kormány is felismerte a lehetőséget: Lázár János februárban kijelentette, hogy legalább az egyik szervezetet szeretné megszerezni Budapest, ami komoly lökést adhatott volna akár a hazai gyógyszeriparnak, akár a pénzügyi szektornak.
Mára azonban egyértelművé vált, hogy mindez csak gyenge blöff volt, az Orbán-kormánynak a baráti zsebekbe csorgatható eurómilliókon kívül más nem kell az unióból. Az Európai Bizottság közleménye szerint ugyanis Magyarország végül nem pályázott, ezáltal lemondott a lehetőségről, hogy bármelyik intézményt Budapestre költöztessék. Miközben több térségbeli tagállam is erősen lobbizik – mint ahogyan azt magam is tapasztaltam az Európai Parlamenten belül – a két szervezet megszerzéséért, a harcra mindig kész magyar kormány már az elején bedobja a törülközőt. A két intézményt befogadó városról a pályázatok bemutatása után a tagállamok szavazással döntenek, érthető tehát, hogy a magát az unión belül dölyfösen elszigetelő Orbán-kormány fél a megmérettetéstől.

dr. Ujhelyi István,
az MSZP alelnöke, EP-képviselő

2017.08.02.