Tíz város van versenyben az „Okos Turizmus Európai Fővárosa” címért

Standard

tourcapCélegyenesbe fordult az Ujhelyi István EP-képviselő által kezdeményezett uniós turisztikai program, az „Okos Turizmus Európai Fővárosa” címért jelenleg tíz város van még versenyben. Az Európa Kulturális Fővárosa programhoz hasonló turisztikai kezdeményezést Ujhelyi István szocialista és Renaud Muselier francia néppárti EP-képviselő közösen nyújtotta be az Európai Bizottsághoz, amely tavaly a program megvalósítása mellett döntött és többmillió eurós költségvetést rendelt hozzá.
A „European Capital of Smart Tourism” nevet viselő programban a megtisztelő cím elnyeréséhez erős európai dimenzióval bíró, egyedi turisztikai programot kell létrehoznia a pályázó városoknak. Ujhelyi István tájékoztatása szerint a program célja, hogy támogassa a fenntartható és innovatív turisztikai fejlesztéseket és minél szélesebb körben megismertesse az „intelligens turizmus” nyújtotta előnyöket.
A pályázat első körében 38 város jelentkezését értékelte ki a zsűri, az utolsó körben jelenleg még tízen vannak versenyben: Brüsszel, Helsinki, Ljubljana, Lyon, Malaga, Nantes, Palma, Poznań, Tallin és Valencia. Közülük végül két „turisztikai okos fővárost” választ majd ki az európai zsűri, de négy további város is elismerést vehet majd át négy külön kategóriában: fenntarthatóság, elérhetőség, digitalizáció és kulturális örökség, valamint kreativitás. A díjátadó az Európai Turizmus Napján lesz néhány hét múlva, Brüsszelben.
Ujhelyi István a program kitalálójaként rámutatott: a turizmus a harmadik legerősebb gazdasági ágazat Európában, amely közel huszonötmillió embernek biztosít megélhetést és közel 350 milliárd euró éves bevételt teremt. „1950-ben még alig 25 millió turistát tartottak nyilván a világban, 2000-ben már 700 milliót, 2012-ben pedig ez a szám elérte az egymilliárdot.  Nem kell különösebb jóstehetség ahhoz, hogy belássuk: a turizmus lesz a jövőben is az egyik vezető gazdasági ágazat, ezért a fenntartható és ’okos’ turisztikai megoldásokat díjaznunk kell és példaként felmutatnunk. Magyarország számára is kiemelkedő fontosságú az ágazat, ezért bízom benne, hogy jövőre már magyar döntős és magyar győztes pályázó is lesz” – tette hozzá a szocialista politikus.

Brüsszel, 2018-08-30

Orbán Olaszországban: kinek hazudik majd a kormányfő?

Standard

13000Orbán Viktor kedden Olaszországba látogatott, hogy Matteo Salvinivel, az olasz koalíciós kormány kisebbik pártjának elnökével tárgyaljon. A találkozónak különös keretet biztosított, hogy az olasz belügyminiszteri posztot is betöltő Salvini az egyik leginkább kvótapárti politikus Európában, az általa fémjelzett olasz kormány pont az Orbán féle, közös együttműködésre képtelen akarnokok miatt vonná meg egyes közép-európai tagállamoktól az uniós forrásokat. De nem ezért meglepő a két EU-ellenes politikus feltűnő barátkozása. Salvini már korábban kijelentette, hogy a jövő májusi európai parlamenti választásokra egy új, szélsőjobboldali alapokon nyugvó populista pártformációt hozna létre, ezzel komolyan veszélyeztetve az olyan középutas nagy pártok érdekeit, mint az egyelőre még a Fideszt is sorai között tudó Európai Néppárt (EPP).
Ne felejtsük azonban, hogy virtigli nacionalisták szövetsége még sosem emelt egy nemzetet sem a történelem győztesei közé. Az olasz és a magyar kormány eddig sem törekedett az Európát feszítő kihívások valódi kezelésére, csupán megakasztanak minden megoldási javaslatot, miközben a közösséget zsarolják.
Sokatmondó tény, hogy Salvinin kívül Orbán még szeptemberben találkozik Erdogan török, illetve Putyin orosz elnökökkel is, akik boldogan pezsgőt bontanának egy új, befolyásos Európa-ellenes frakció brüsszeli megalakulásának hírére. Így rögtön érthetővé válik a közös európai értékeket semmibe vevő Róma-Budapest tengely forrósodása, ám ettől még Orbánnak választania kell: esetleg Salvini mellé állva elárulja a magyar népet, akik egyértelműen az EU fősodrához szeretnének tartozni, vagy olasz tárgyalópartnerének fordít hátat még bimbózó szövetségük legelején. Mindkettő szemébe egyszerre ugyanis nem hazudhat.

Ujhelyi István
EP-képviselő, az MSZP EP-választási kampányfőnöke
Bárány Balázs
MSZP külügyi titkára, elnökségi tag

Budapest, 2018-08-28

EP-KÉPVISELŐI NYÍLTLEVÉL-SOROZAT MAGYARORSZÁG POLGÁRAIHOZ (206.)

Standard

image.aspxAmikor a NER már a sajátjait fenyegeti

Az orbáni abszurd uralma alatt hozzászokhattunk már az olyan meglepő lépésekhez, amelyekről egészen addig azt mondtuk: na, egy európai országban ilyet azért már nem mernek megtenni. Aztán mindig merték. Mindig arrébb rúgták az ingerküszöböt, hogy a közélet kisfiús csínynek érezze a gerinctelen bűnöket. Emlékszünk még arra, amikor a baloldali kormányok idején Kiss Elemér kancelláriaminiszter azért mondott le, mert az általa vezetett tárca szerződést kötött egy olyan ügyvédi irodával, amelyben korábban érdekeltsége volt? Az évszázad botrányának kiáltották, etikai kódexet dolgoztunk ki a hasonló esetek kiküszöbölésére és minden tárcavezetőnek nyilatkoznia kellett korábbi érdekeltségeiről, nehogy még csak a gyanú árnyéka is felvetődjön a jövőben. Hol vannak már azok az idők, amikor (helyesen) ilyen magasan volt az ingerküszöb, az erkölcsi határ és hol vannak már azok az idők, amikor a botlásoknak, hibáknak még voltak következményei? A mostani hét egyik híre, hogy a miniszterelnök strómanja és a miniszterelnök veje immár nyíltan is közös üzletbe fog, úgy repkednek az ismeretlen hátterű milliárdok, hogy az ember csak kapkodja a fejét. És hiába a tiltakozás, a felháborodás: a közvélemény már csak megvonja a vállát. Tudjuk, hogy lopnak. Na és? Látjuk, hogy az a luxusterepjáró, amiből útszélre repül a használt pelenka, valójában a mi adófizetői pénzünkből van. Na és, ez van. Mindenki tudja, hogy a kormányfő vagyonnyilatkozata a magyar választók legundorítóbb, cinikus szembeköpése. Mindenki a bőrén érzi a NER buldózerszerű térnyerését: ha nem idomulsz, akkor véged. Mégis, a többség megvonja a vállát; mondván, na és. Azt hiszik, jól van ez így, hogy legalább őket békén hagyja a rendszer. De rossz hírem van: a Nemzeti Együttműködés Rendszerében mindenki sorra kerül. A NER olyan, mint az aligátor. Ha táplálékot lát, lecsap, megeszi, addig habzsol, amíg lehet. Még akkor is, ha már nem éhes; ha lehetőséget lát, már tátja is a száját. Nincs konszolidáció, nincs mértékletesség, nincs kiegyezés, nincs megúszás.
A polgári oldal tisztességes szereplői is hiába hiszik – mint az európai néppárt képviselői Brüsszelben -, hogy a rendszer formálható, belülről visszafogható, mentesíthető a teljes fékevesztettségtől. Ugyan. A fülkeforradalom gondolkodás nélkül agyonlövi saját tábornokait is, ha odajut a legfelsőbb elit érdeke. Jobb esetben békés elvonulást biztosít a süllyesztőbe, rosszabb esetben nyilvános megalázkodásra kényszeríti, esetleg hazaáruló ügynökként olvassa majd a nevét valamelyik lakájkiadványban. Amikor a rendszer odáig jut, hogy a kormányzati közlönylapban nyíltan megfenyegetnek egy, a polgári jobboldallal eddig közösséget vállaló színművészt, mert az közös fotót (pontosabban közösségi videót) készít a kormányoldalon patás ördögnek kikiáltott Kálmán Olgával, akkor azért sokakban meg kell, hogy szólaljon végre a vészcsengő. Akkor a polgári jobboldal tisztességes szereplőinek is érteniük kell: ez nem az a polgári demokrácia, amiről ők beszélnek. Ezzel nem vállalhatnak közösséget.
Már akkor szólni kellett volna, amikor a magát nemzetinek mondó tábor vezetői „magyarokra” és „nem magyarokra” osztották az országot. Amikor kisajátították a kokárdát, kétségbe vonták a politikai versenytársak nemzeti elkötelezettségét. Már akkor szólni kellett volna. Most, amikor saját támogatóikat fenyegetik, saját legbelsőbb közösségük tagjait rekesztik ki, akkor a tisztességes polgári jobboldaliaknak is ideje lenne kimondaniuk: ez nem kereszténydemokrácia, csak egy hazugságra épülő családi vállalkozás.
A magyar miniszterelnök vízválasztó, az illiberális államot meghirdető, 2014-es tusványosi beszéde után megfogadtam, hogy európai képviselőként nyílt levélben fogom minden héten figyelmeztetni a közvéleményt a rezsim bűneire. Kétszázhatodik alkalommal kongatom a harangokat, mert úgy látszik, még mindig szükség van rá. És mert radikális európai demokrataként ez a dolgom.

dr. Ujhelyi István
Európai Parlamenti képviselő
az MSZP EP-választási kampányfőnöke
2018. augusztus 26.

ATV Egyenes beszéd – 2018.08.09.

Standard

333Az ATV Egyenes beszéd című műsorában az MSZP európai parlamenti kampányáról és elsősorban az A MI EURÓPÁNK című konzultációról kérdezték Ujhelyi Istvánt. A teljes beszélgetés az alábbi linken visszanézhető: ITT.

Csaknem húszezren vettek már részt az EU jövőjéről rendezett konzultációban

Standard

Néhány hét alatt csaknem húszezren vettek részt az Európai Unió jövőjéről “A mi Európánk” címmel indított konzultációban, amelynek online szakaszát mostantól utcai aláírásgyűjtéssel egészítik ki – jelentette be 2018. 08. 23.-án, sajtótájékoztatón Ujhelyi István MSZP-s európai parlamenti képviselő, az ellenzéki párt EP-kampányfőnöke.

Csaknem húszezren vettek már részt az EU jövőjéről rendezett konzultációban

Standard

tutujNéhány hét alatt csaknem húszezren vettek részt az Európai Unió jövőjéről A mi Európánk címmel indított konzultációban, amelynek online szakaszát mostantól utcai aláírásgyűjtéssel egészítik ki – jelentette be csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón Ujhelyi István MSZP-s európai parlamenti képviselő, az ellenzéki párt EP-kampányfőnöke.
Mint mondta, az európai közösség “formálódik most is, a hétköznapokban”, zajlik a gondolkodás arról, hogyan nézzen ki a következő nemzedékeknek stabilitást, biztonságot, fejlődést adó Európa, éppen ezért kérik mindenki véleményét e kérdésben, függetlenül attól, szimpatizál-e a szocialista párttal.
Szeretnénk, ha minél több magyarhoz jutnánk el – fogalmazott, feladatuknak nevezve, hogy egyszerre képviseljék a haza érdekét uniós szinten és “hazahozzák” az európai értékeket Magyarországra.
Tüttő Kata, az MSZP elnökségi tagja az eddigi eredmények alapján arról beszélt: szinte minden válaszadó az EU tagjaként képzeli el Magyarországot, ahogy a többség úgy nyilatkozott, az eurózónához csatlakozást hatékonyabb eszköznek tartja a válságkezelésre, mint a jegybanki műkincsvásárlást.
A válaszokból az derül ki, hogy sokkal többen szeretnének kórházakra, felszerelésekre költeni, mint kisvasútra – közölte.

2018-08-23 / MTI

Szétcincálná az uniót az orbánizmus

Standard

nQmfOpkc_2_1000x700– Lesz az Európai Unió „vezetője” Orbán Viktor?

– Magasztos „európai vezető”, amelyet ő a tükörben szeretne látni, a lakájmédiája pedig láttatni, biztosan nem lesz. Ugyanakkor már most is meghatározó figura: tagja annak a „hazug brüsszeli elitnek”, amelynek a leváltását a legutóbbi tusványosi beszédében meghirdette. Az európai közösség jelenlegi irányát és – nem egy esetben hibás – döntéseit ugyanis a keresztény-konzervatív európai jobboldal határozza meg, amelynek a magyar kormányfő is aktív tagja. Orbán ezen felül azoknak a nacio-populista erőknek az egyik legerősebb alakja – háta mögött egy országnyi hatalommal és tengernyi ellopott pénzzel –, amelyek legszívesebb szétcincálnák az uniót.

– Néhány éve azt érezhettük, Orbán kifelé kormányoz a közösségből, ami a nyakára hozhatná az Európai Ügyészséget, de mintha most reménye lenne arra, hogy a saját nemzetállami populista képére formálhatja az uniót.

– Sokan mondják, Orbánnak víziója van Európáról, ezért jár minimum egy lépéssel más politikusok előtt. De ez hazugság! Egyet tud: az ő rendszere összeférhetetlen azzal az Európai Unióval, amelyet a világégést hozó háborúk után összeraktak az alapító atyák, éppen a hozzá hasonló politikai akarnokok miatt. Az unió nemcsak gazdasági érdekközösség, hanem a békét, stabilitást, demokratikus értékeket tűzzel-vassal védő intézményrendszer. Orbán hosszú távú dinasztiaalapítási szándékai pedig összeférhetetlenek ezzel. El kellett döntenie, kifelé viszi Magyarországot ebből a közösségből – ahogyan azt a Brüsszel ellen hangoló kampánnyal tette –, vagy előáll egy új politikával, mint tette Tusványoson. Négy éve a saját illiberális rendszerét hirdette meg, most ennek kiterjesztését a kelet-közép-európai tagállamokra. És itt jön, amit említett: Orbán megpróbálja a saját képére, berendezkedésére formálni az uniót. Pontosan tudja, hogy sohasem lesz „európai vezető”. De azt is tudja, hogy ha három-négy hasonló kormányfőt maga mögé tud állítani a térségben, akkor nem lesz rajta fogás. Ez utóbbi viszont egyenlő az európai közösség szétverésével.

– Mi lesz, ha jövőre túlnyerik magukat a populisták és euroszkeptikusok, akik egymással sem értenek szót, de abban közösek, hogy gyűlölik az idegent, az emberi jogokat és a liberalizmust?

– Ha létezne az Európai Egyesült Államok, közös választott vezetővel, egyfajta birodalomra hasonlító, kiforrott hatalmi gépezettel, és azt foglalná el Orbán Viktor, akkor a saját képére tudná formálni a közösséget. Ahogyan Trump próbálja ezt az Amerikai Egyesült Államok élén. De az Európai Uniót éppen a belső egyensúly és a kompromisszumkényszer működteti, és ha ilyen politikai erők vennék birtokukba, azonnal darabokra esne szét. A populista nacionalisták soha nem tudnak hosszú távon közös célokat és építkezést felmutatni. Az olasz újfasiszta, a magyar horthysta és az idegenellenes német AfD képtelen lenne átfogó parlamenti többséget adni, hiszen alapvető kérdésekben nem értenek egyet, még a menekültkrízis egyébként közös pontnak látszó kezelésében sem. Amikor a „Hungary first” érdekei szembe találkoznak, mondjuk, a populista „Germany first” érdekeivel, azonnal feloldhatatlan a feszültség. Ezzel együtt nem dőlhetünk hátra, mert bár hosszú távú építkezésre ez a populista blokk képtelen, az európai közösség – feltehetően külső nagyhatalmi erők által támogatott – szétverésére pont elégséges.

– Mit tapasztal a kevésbé reflektorfényben lévő EP-szakbizottságokban?

– Szinte ölre megyek azokban a vitákban, amelyekben az egységes vízumpolitikáról, közlekedési fejlesztésekről beszélünk. Az euroszkeptikusok azt mondják: adjátok a pénzt a nemzeti kormányoknak, azok majd elköltik. Csak akkor nem találkozna egymással a két autópálya vagy külön szabályzata lenne a légi irányításnak a francia és az olasz térségben.

– Az EU tűzzel-vassal védi a demokratikus intézményrendszert – mondta az imént. A magyar választó viszont azt látja, tehetetlen a rendszerszintű korrupcióval szemben. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) hiába tárt fel tíz ügyet, még nyomozás se nagyon indul.

– Európa nem volt felkészülve egy Orbán-típusú emberre. Extrém lesz a párhuzam, de kifejező: úgy, ahogyan a berlini olimpia idején sem volt felkészülve a korai Hitlerre. Eszébe nem jutott az alapító atyáknak, hogy egy ilyen figura ekkora túlhatalomra tehet szert. És hát az ég áldja meg, nem tudok elégszer rámutatni – ez a másik válaszom –, Európát az európai jobboldal irányítja! A német kormány szövetségi kancellárjától az Európai Tanács, az Európai Bizottság és az Európai Parlament elnökein át a legfontosabb biztosokig és bizottsági elnökökig mindenhol az európai keresztény pártcsalád politikusa ül. Orbán elvtársai. Ha a brüsszeli intézményeket ostorozzuk, legalább ezzel legyünk tisztában!

– Erre utalt a Politicóban megjelent véleménycikkében is, ahol azt írta: az Európai Néppárt (EPP) „bűnrészessé vált a magyar demokrácia halálában”

– A konzervatív pártcsaládon belüli sakkjátszmák és a parlamenti mandátumok számolgatása is szempont a néppártiak számára, hiszen Tajani parlamenti elnök esélyesebb egy szocialista jelölttel szemben, ha a fideszes szavazók is voksolnak rá. A nyugat-európai politikusok sokáig azt hitték, Orbán nem veszélyes, és Merkel szerint is jobban lehet kezelni házon belül. Mi itthon tudjuk, hogy ez nem igaz. Amikor ostorozom a saját S&D-frakciómat és az Európai Szocialista Pártot, azt azért teszem, hogy észrevegyék: attól mi még nem lehetünk elégedettek Junckerrel, mert adott két tockost Orbánnak. Ez az európai tehetetlenség és kiüresedettség, amelyet sokszor látunk, éppen a jobboldali pártcsaládnak köszönhető. Ez egy fontos kitétel, mert a kormányfő idehaza rendszeresen arról beszél: a brüszszeli liberális, „sorosista” elit, karöltve a szocialistákkal, rendszeresen ráront a nemzetre. Ehhez képest a brüsszeli elit ő maga. Mindenhol a párttársai ülnek. Ezek a politikusok asszisztáltak ahhoz, hogy Orbán lebonthassa a médiaszabadság, az alkotmányosság és a jogállamiság pilléreit. Azért írtam a Politico-cikket, hogy figyelmeztessem őket: Európa és benne Magyarország sorsa nagyban függ attól, hogy meddig asszisztálnak Orbán Viktorhoz.

– A migráció és annak kormánykommunikációja évek óta gúzsba köti a hazai közéletet. Nem nehéz megjósolni, mi várható az EP-kampányban. Lesz fogás e nyálkás populizmuson?

– Szálazzuk szét. Évek óta bírálom az uniót azért, mert a működése nem elég erős ahhoz, hogy az immunrendszerének a gyengeségeit kiküszöböljük. De én nem szétszedni akarom, hanem erősebbé és egységesebbé tenni. Nem igaz tehát az a propagandaszöveg, hogy a szocialisták szerint úgy jó minden, ahogy van.

– Van elég kormánymédia, amely ezt szajkózza.

– Ettől mi még azt gondoljuk, hogy az Európai Unión változtatnunk kell. Egyik példája éppen a menekültkrízis, amit összekevertek a migránskérdéssel, teret adva a populistáknak. Az elmúlt időszakban egyébként minden olyan döntés megtörtént, amiért két-három éve könyörögtünk: jelentős költségvetési többletet kap a közös határvédelem, a menekültekkel kapcsolatos tagállami és európai intézkedések ügye, benne a kitoloncolási keret növelésével, és nagyságrendekkel több pénz lesz a határokon kívüli megelőzésre, vagyis a migráció okainak megfékezésére helyben.

– Van érdeklődés „A mi Európánk” című konzultációjuk iránt?

– Jóval túl vagyunk a tízezredik beérkezett véleményen, ami meglepő, mert lényegében csak most indul az ezzel összefüggő és az S&D-frakció együttműködésével tervezett kampány.

– Milyen EP-kampányra számít?

– A szerencsés nyugat-európai választó kétféle kampánnyal fog találkozni: a szélsőséges és idegenellenes orbáni populizmus paneljei mellett minden értelmes politikai erő el fogja mondani, milyen döntések születtek meg az európai térségben, és ezek miért fontosak a folytatáshoz. Mi azért vagyunk szerencsétlen helyzetben itthon, mert néhány kivétellel minden médium az orbáni agymosást folytatja majd, miszerint nélküle azonnal milliókat telepítenének be a szomszédjainkba. Arra törekszem, hogy ne akarjunk belemenni abba a zsákutcába, hogy csak a Fidesz Európájáról beszélünk. Én a mi Európánkról szeretnék beszélni, ami békét, fejlődést, stabilitást ad és egy nagy európai együttműködés felé mutat. Kicsit egyébként olyan lesz ez az EP-kampány, mint a nagy birodalmi gépezettel szemben erdőbe szorult partizánegységek, akik tudnak sikereket elérni, de jelentős eszközrendszerre nem számíthatnak.

– És magas választói részvételre sem.

– Szerintem lesz érdeklődés, mert Orbán a magyar EP-választások történetében először megemelte a tétet, kormányzati kampány fogja biztosítani a részvételt.

– Tippelnék: krónikus migránsozással, esetleg újabb „Nemzeti Konzultációval” hangolják majd a Fidesz-híveket.

– Mi ezzel szemben valódi párbeszédet folytatunk és a választók valódi értékelésére, álláspontjára vagyunk kíváncsiak. „A mi Európánk”-konzultáció ilyen, nem propagandakonyhákban kimért, irányított hergelésről szól. Akik értik, milyen a mi Európánk, és értik, hogy az EP-választás is egy lehetőség Orbán hatalmának elgáncsolására, azoknak el kell menni szavazni májusban. Egyetlen európai demokrata sem maradhat otthon, mert tényleg sorsfordító lehet az eredmény.

– Talpra áll addig az ellenzék a tavaszi gyomorszájon rúgás után?

– Nem a magyar ellenzék van válságban, hanem a magyar demokrácia. A demokratikus intézményeknek csak egy kis szeletét jelentik az ellenzéki pártok. Mi van a civilekkel, a szakszervezetekkel, a független sajtóval?

– A civileket éppen bedarálja az államhatalom. A korrupciót bírálók mellett már a Madártani Egyesület sincs biztonságban.

– A civileket felmorzsolta, a sajtó nagy részét bedarálta, a szakszervezeteket eljelentéktelenítette a Fidesz. A fő kritika nyilván az ellenzéki pártokat éri, hiszen mi indulunk a választásokon, de lássuk be, nem egyedül vagyunk a pályán ilyen lerongyolódott mezben és fizikumban. Ezért említettem a partizánegységeket, máshogy nem megy. Így, ebben az állapotunkban fogunk nekimenni a kampánynak. A szocialista pártnak egyébként az elmúlt három hétben mindennap volt érdemi politikai akciója. A kivándorlás ügye, az utasok jogaival visszaélő repülőcégek gyakorlata kapcsán létrehozott Fapados Etikai Kódex, a nyíradonyi cigánysor vízellátása, A mi Európánk programja, hogy csak az utóbbiakat mondjam. A Magyar Szocialista Párt feléledt. Kívülről is ezt hallom, és belülről is így élem meg. Az persze kérdés, hogy a többi ellenzéki erő minket akar majd folyamatosan kiütni a nyeregből vagy hajlandóak-e csatasorba állni a kormány ellen.

– Az EP-választás listás, nincs összefogáskényszer. Ez akár jó hír is lehetne.

– Mi biztosan együttműködő partnerekkel, de önálló szocialista logikával indulunk el az európai parlamenti választásokon.

– Mire számít: a kampányra tekintettel lesz bátorsága az EU intézményeinek a Magyarország ellen elkezdett eljárásokat folytatni? Kötelezettségszegési eljárások, esetleg a 7-es cikkely intézménye. És lenyeli vagy kiköpi a Fideszt az Európai Néppárt?

– Erről is írtam a Politico című, befolyásos brüsszeli lap hasábjain Anna Maria Corazza Bildt svéd néppárti képviselő véleményére reflektálva. A néppártiak tudják, hogy ősszel el kell dönteniük, mihez kezdenek Orbán Viktorral. Nem egyszerű a helyzetük. Eközben – a csapdahelyzetüket tovább elemezve – a szeptember közepén esedékes plenáris ülés tárgyalja a Sargentini-jelentést, és a teljes parlamentnek szavazni kell róla. A teljes néppárti masszának is.

– Miközben azt is mérlegelniük kell, hogy ha kivetik magukból a Fideszt, akkor két kézzel kap utánuk a populista bázis.

– De azt is, hogy azok a sajtóhírek, amelyek arról szólnak, hogy mit engedett meg az Európai Néppárt Orbán Viktornak, rombolják az ottani kereszténydemokrata pártok hitelességét. Hiszen ők éppen az ilyen emberek ellen próbálnak fellépni a saját hazájukban. Orbán és Wilders barátkozására a holland mérsékelt jobbközépnek értelmes reakciót kell adnia. Nem sunnyoghat tovább az európai jobboldal. Októberben pedig az Európai Bizottság következő, jobboldali elnökjelöltjéről kell döntenie a Néppártnak. Ekkor a Fidesznek és Orbánnak is színt kell vallania, aki legutóbb a „brüsszeli elit” leváltását és teljes sorcserét hirdetett. Ilyen kijelentések után rendkívül szánalmas és humoros látni azokat a felvételeket, amelyeken a Fidesz potentátjai öt évvel ezelőtt a Hősök terén kampányolnak – a most minden kormányzati szócső által iszákos sorosistának beállított – Junckernek.

– Milyen eredménnyel lenne elégedett?

– Európai szinten nincsenek hiú reményeim. Azért fogok küzdeni, hogy egyben maradjon a mi Európánk. Apai felelősség, hogy nem hagyjuk tönkretenni mindazt, ami biztonságot, stabilitást, békét és fejlődést biztosít a gyermekeinknek. Magyar viszonylatban a kormány és a rendszer egyik legnagyobb bírálója maradok, és ehhez gyűjtök voksokat a jövő májusi EP-választáson. Azt javaslom az MSZP-nek, vegyük vissza a tőlünk jogtalanul elbitorolt nemzeti érzést, emeljük magunkhoz a hazafiságot, és a haza, a szeretet és Európa hármasában fogalmazzuk meg a kampányunkat. Bízom benne, hogy mindez együtt több mandátumot jelent majd, mint 2014-ben.

Szerző: Balassa Tamás | Megjelent a Vasárnapi Hírek 2018. augusztus 17.-i lapszámában

EP-KÉPVISELŐI NYÍLTLEVÉL-SOROZAT MAGYARORSZÁG POLGÁRAIHOZ (205.)

Standard

szent-istvan-stop_0A Fidesz beteg logikája alapján Szent István királyunk is Soros-ügynök

Először úgy gondoltam, hogy augusztus 20-a előestéjén kedélyes viccet csinálok abból: vajon a Magyar Idők mikor üzeni meg egy kultúrharcos cikkben a Szent István királyunk emlékét őrzőknek, hogy vége a dalnak, mert egy virtigli Soros-ügynök támogatóinak nincs bocsánat a Nemzeti Együttműködés Rendszerében. Végül elvetettem a kedélyeskedést: nem csak azért, mert történelmi nagyjaink emlékével nem illik olcsó tréfát űzni, de az orbáni abszurd is bármennyire komikus, mégiscsak véresen komoly és mindannyiunk bőrére megy.
Most, amikor Orbán Viktor meghirdette az illiberális kereszténydemokráciát, a keresztény magyar állam megalapítójának törvényei különös fontosságúak és példaértékűek. Nézzük tehát Szent István egyik aktuálisnak ható intelmét a neki kijáró komolysággal. A vendégek befogadásáról és gyámolításáról szóló rész többek között azt emeli ki: a római birodalom is attól lett erős, hogy „sok nemes és bölcs áradt hozzájuk különb-különb tájakról”. Az Imre hercegnek címzett intelem szerint az udvar fényét emeli és az országot „díszíti”, ha a hozzánk érkezők különböző nyelveket és szokásokat hoznak magukkal. „Mert az egy nyelvű és egy szokású ország gyenge és esendő.” – írja államalapító királyunk. Szent István megparancsolta tehát fiának, hogy a „jövevényeket” jóakaratúan gyámolítani kell és becsben tartani. Közel ezer évvel később, Magyarország aktuális vezetője „magyar Magyarországról” és „etnikai homogenitásról” beszél.
A keresztény államiság megteremtőjének intelmei természetesen nem hozhatóak közvetlen párhuzamba a jelenlegi menekült- és migránsválság okozta krízissel és az arra adott válaszokkal. Nem is teszem. A valós keresztény értékek és az azokat csak pénzéhes politikai célok érdekében felmutató Fidesz közötti különbséget azonban tökéletesen példázzák. Orbán keresztény értékekről beszél, de ennek nevében csak gyűlöletet árul. Nemzetről beszél, de elvitatja az őt kritizálók magyarságát. Európáról beszél, de csak putyini hang jön a szájából. Egységről és együttműködésről beszél, de megbélyegez és kirekeszt minden tőle másképp gondolkodót. Így lenne a Fidesz beteg logikája alapján Szent István királyunk is egy bűnös Soros-ügynök, aki a „jövevények gyámolítását” hirdeti és ezért – a legutóbb áterőszakolt törvények értelmében – akár az igazságszolgáltatás elé is állítható lenne. A párhuzam abszurdnak tűnhet, de semmivel nem abszurdabb, mint a mostani rendszer maga.
A magyar miniszterelnök vízválasztó, az illiberális államot meghirdető, 2014-es tusványosi beszéde után megfogadtam, hogy európai képviselőként nyílt levélben fogom minden héten figyelmeztetni a közvéleményt a rezsim bűneire. Kétszázötödik alkalommal kongatom a harangokat, mert úgy látszik, még mindig szükség van rá. És mert radikális európai demokrataként ez a dolgom.

dr. Ujhelyi István
Európai Parlamenti képviselő
az MSZP EP-választási kampányfőnöke
2018. augusztus 19.

EP-KÉPVISELŐI NYÍLTLEVÉL-SOROZAT MAGYARORSZÁG POLGÁRAIHOZ (204.)

Standard

youth_silhouette-1A „Fiatal Demokratáknak” csak szégyenkeznivalójuk van a fiatalok világnapján

Belegondoltak abba, hogy azok a 18 éves fiatalok, akik jövőre már szavaznak az európai parlamenti és az önkormányzati választáson, mindössze tízévesek voltak, amikor Orbán Viktor megkezdte az illiberális állam kiépítését? Belegondoltak már abba, hogy van egy generáció, amely közéleti ébredése óta csak Orbánt látta a kormányfői székben? Amely úgy ismeri meg a körülötte lévő világot, hogy azt a Fidesz miniszterelnöke magyarázza el neki, hogy a fideszes narratívát sulykolja körülötte minden pórázra kötött médium? Nem csoda, hogy többségük elfordult a politikától, sokezernyien pedig épp hátizsákjukat pakolják, hogy követve társaikat külföldre költözzenek.
Az ENSZ közgyűlésének döntése értelmében 1999 óta ezen a napon ünnepeljük a fiatalok nemzetközi világnapját. Az egykoron „Fiatal Demokraták Szövetségeként” megalakult – akkor még radikálisan liberális – jelenlegi kormánypártnak és csatolt kirakatszervezeteinek azonban csak szégyenkeznivalója van ezen a napon. Nem hogy megoldásuk, egyetlen szavuk sincs, amikor több mint félmillió magyar fiatal elvándorol az országból és válluk sem rendül, amikor az állami hivatalok is megerősítik: további negyedmillió készül távozni. Rezzenéstelenül tűrik, ahogy a fiatal vállalkozások nem tehetség, hanem párttagkönyv, vagy rokoni-haveri kapcsolat mentén nyerhetnek csak megbízásokat. Gerincroppanás nélkül elnézik, ahogy a fiatal generációk segítésére létrehozott Új Nemzedék Központok kapcsán visszás módon felhasznált uniós pénzekről, megtagadott adatszolgáltatásról, rejtélyes viharok során megsemmisült könyvelésről szólnak a hírek.
A National Democratic Institute legfrissebb felmérése szerint a magyar fiatalok többsége elégedetlen a magyarországi helyzettel és a demokratikus kereteket sutba dobó kormányzás helyett olyan vezetést akar, ahol a döntéseket megfontolt jogalkotás és konzultáció előzi meg. Fontos, hogy többségük számára az európai identitás meghatározó, szemben a kormányzati propaganda által sulykolt szlogenekkel. Meg kell mutatni, be kell tehát bizonyítani ennek a generációnak, hogy nem egy felcsúti dinasztia úri birtokán nőnek fel, hanem egy európai, felvilágosodott, kritikus és szolidáris közösségben. A baloldali, szociáldemokrata erőknek ebben a munkában, a fiatal generációk megszólításában sok lemaradása és hiánya van, de előny a hátrányban, hogy a tisztesség, a korrektség, az igazság és az elszántság a mi oldalunkon van.
A magyar miniszterelnök vízválasztó, az illiberális államot meghirdető, 2014-es tusványosi beszéde után megfogadtam, hogy európai képviselőként nyílt levélben fogom minden héten figyelmeztetni a közvéleményt a rezsim bűneire. Kétszáznegyedik alkalommal kongatom a harangokat, mert úgy látszik, még mindig szükség van rá. És mert radikális európai demokrataként ez a dolgom.

dr. Ujhelyi István
Európai Parlamenti képviselő
az MSZP EP-választási kampányfőnöke
2018. augusztus 12.

Ujhelyi cikk a Politicoban: “Itt az idő, hogy az EPP döntsön a fidesz sorsáról!”

Standard

poiticA Politico híroldal hasábjain megjelent cikkével Anna Maria Corazza Bildt, az Európai Néppárt svéd képviselője adta legutóbbi jelét annak, hogy az Európai Néppárt egyre gyakrabban csalódik legharciasabb tagpártjában, a Fideszben. Megszámolni is nehéz, hogy az elmúlt években hány alkalommal figyelmeztette már őket az EPP, hogy ne lépjenek át egy bizonyos “vörös vonalat”. Ezúttal azonban úgy tűnik Orbánéknak számolniuk kell majd tetteik következményeivel.
Örömteli, hogy a jelek szerint az EPP egyes tagjai már tudatában vannak a Fidesz által kiépített politikai modell veszélyeinek. Corazza Bildt írása még inkább figyelemreméltó annak tükrében, hogy az EPP mindeddig meglehetősen vehemensen védelmezte a Fideszt. A magyar kormánypárttal folytatott „építő jellegű párbeszéd” pátosza mögé bújva mindeközben az EPP bűnrészessé vált a magyar demokrácia halálában.
Régóta időszerű, hogy az EPP is belássa: a Fidesz stratégiája saját európai pártcsaládjuk megosztásán alapszik, mindeközben egy olyan populista irányba sodorva őket, amely mentes minden olyan európai értéktől és politikai pillértől, ami az európai pártot igazán befolyásossá és erőssé teszi. Orbán bevándorlásügyben, illetve menedékkérőket illetően használt retorikája mindössze egy ügyesen felépített kommunikációs fegyver, mely csupán arra szolgál, hogy az alapvető európai értékekre és a demokráciára sokkal veszélyesebb tevékenységeiről elvonják a figyelmet.
Az országot kiárusították a kormányhoz hű oligarchák egy csoportjának, akik egyúttal a média jelentős részét is birtokolják – másra sem használva azt, mint politikai ellenfelek módszeres levadászására és lejáratására. Mindeközben az állami média egy hatalmas propaganda gépezetté változott, egyenesen a miniszterelnöki kabinetiroda felügyelete alatt. Az Állami Számvevőszéknek vagy a Legfőbb Ügyésznek (Orbán örökös szövetségese és korábbi szobatársa) az a feladata, hogy kizárólag ellenzéki pártokat zaklassanak, a kormányhoz vagy Orbán családjához köthető korrupciós ügyeket egyszerűen nem vizsgálják ki. Továbbá a politikailag érzékeny ügyeket nemsokára kiszervezik egy gondosan kiválogatott bírói gárda által irányított különbírósági rendszerbe.
Minden állami szerv a kormány feltétlen támogatását szolgálja, egyszersmind elfojtva bármilyen civil vagy politikai kezdeményezést, ami az ország újrademokratizálódását célozná. Az elmúlt nyolc évben az EPP tétlenül nézte egy fiatal demokrácia halálát. Orbán következő lépése, hogy kiterjessze befolyását a kelet-közép európai régióban és azon túl is – a tervet eközben Moszkvából lelkesen támogatják.
Az EPP-nek döntenie kell: ha bent tartják maguk között a Fideszt, azzal a párt radikalizációját és a kereszténydemokrata közösségben kialakuló folyamatos feszültséget kockáztatják; ha kizárják őket, azzal azokat a populistákat erősíthetik meg, akik az egyébként EPP által uralt európai politikai tér szétverésére szerződtek. Egy igencsak kellemetlen dilemma a 2019-es európai választások előtt.

Ujhelyi István
Az S&D magyar delegációjának vezetője
Az MSZP európai parlamenti választási kampányfőnöke
2018.08.08.

Megjelent a Policito-ban: LINK