EP-KÉPVISELŐI NYÍLTLEVÉL-SOROZAT MAGYARORSZÁG POLGÁRAIHOZ (252.)

Standard

jegyzetcover222Kamuzás mesterfokon, avagy a nagy fideszes barbatrükk

Sokáig nem értettem, de tényleg úgy van, hogy a fideszesek tökéletesen elhiszik magukról: nyugodtan bármilyen ordító önellentmondásba is kerülhetnek saját magukkal (erre alább hozok két egyszerű példát) és hazudhatnak bármilyen orbitálisat (Mészáros Lőrinc tényleg egy üzleti zseni, vagy hogy Soros György egyszemélyben felzabálja a hős magyar hazát), mert úgy sem lesz következménye. Tényleg elhiszik, hogy bármit megúszhatnak, mert a mögöttük álló tömegek úgyis mindent bevesznek, és úgysem kérdeznek vissza. És még ha ez úgy tűnik, hogy részben így is van, én azért pár világos példával csak megpróbálok megint rámutatni: tisztelt magyar választók, Önöket totál hülyére veszik ezek a politikai szélhámosok!
Azt pontosan tudjuk, hogy Orbán Viktor miniszterelnök egyik illiberális szövetségese és „harcostársa”, mi több „példaképe” a korábbi olasz belügyér, Matteo Salvini. Személyét a fideszes-szélsőjobbos szubkultúrában popsztárokéhoz hasonló rajongás övezi, tulajdonképpen bármit tehet és mondhat, a Fidesz-támogatók kétkézzel dobálják rá a lájkokat. Főleg, ha a menekültkérdést és az illegális migrációt tudatosan összemosva az Európai Unió ellen szónokol. Azt azonban valahogy ugyanez a kör hajlamos figyelmen kívül hagyni, hogy éppen Salviniék azok – és ebben a jelenlegi olasz kormány is ugyanazon a platformon van -, akik teljes erővel támogatják a kötelező elosztási kvótát. Vagyis azt a mechanizmust, ami ellen a Fidesz tűzzel-vassal tiltakozik; bármit képesek leszavazni, amelyben akár csak említésszerűen is szerepel ez a kifejezés. Még egyszer tehát: a Fidesz egy olyan EU-ellenes politikai kalandort tart példaképének és hősének, aki épp a Fidesz szerint a magyar nemzethalállal egyenlő szolidaritási mechanizmust erőlteti az Uniónál. Ez ám a barbatrükk!
De lépjünk eggyel tovább: ezekben a hetekben fontos vita zajlik az európai színtéren, elsősorban a következő hétéves uniós költségvetés kereteiről és a tagországoknak jutó forrásokról, valamint a koronavírus miatti helyreállítási csomag prioritásairól. Utóbbi kapcsán az Európai Bizottság nem a hagyományosnak tekinthető elosztási kulcsokat alkalmazná, hanem szolidaritási szempontokat is figyelembe vettek, vagyis leegyszerűsítve: amelyik tagállamot jobban megviselte a járvány, oda több segítő forrást juttatnának. A Fidesz ki is kelt már magából, sokatlátott delegációvezetőjük izmos szavakkal kordonozta körbe a brüsszeli döntéshozókat, mondván: „egy ország jobb teljesítményét nem lehet azzal büntetni, hogy kevesebb forráshoz jut, míg a rosszabbul teljesítő ország jutalmul többet kap”. Hiába, a Fidesz mindig is sajátosan értelmezte a közösségi szolidaritást, de nem is ez az érdekes. Hanem, ahogy Deutsch Tamást a főnöke – véletlenül vagy tudatosan, de – később simán otthagyta a kommunikációs sztráda autópálya-pihenőjében. Orbán Viktor ugyanis nemrég közleményben tudatta: telefonon üzent Salvini barátjának, hogy „Magyarország és a V4 támogatja az EU Olaszország megsegítését célzó terveit”. Mégiscsak van szolidaritás, csak „okosba”. Apró finomságok ezek és nyilván a diplomáciai játékokba, a tárgyalási technikákba, a politikai kártyajátékba sok minden belefér. Ráadásul maga Orbán mondta egyszer, hogy nem arra kell figyelni, hogy mit mond. Tartok attól, hogy a kormány nemcsak a hazai közvélemény, de az uniós partnerek előtt is eltagadja a magyar társadalom valós helyzetét. Paradicsomi állapotokat hazudik, aztán meg csodálkozik, hogy nem kapunk annyit az uniós gyorssegélyből, mint a valós helyzetüket felvállaló és bemutató déli országok. Mindezt csak azért hozom fel ismét Önöknek, hogy ennek megfelelően figyeljék és fogadják a narancs-elit minden állítását. Egyik nap ezt mondják, a másik nap azt, a harmadik nap pedig már le is tagadják, hogy valaha mondták. A NER politikai és kommunikációs kiszolgálói nem holmi megingathatatlanul szilárd erkölcsi, keresztény-nemzeti, konzervatív, morális talpazaton állnak és eszerint cselekednek. Valami egészen más hajtja őket. Nem nehéz kitalálni, hogy micsoda.
A magyar kormányfő vízválasztó, az illiberális államot meghirdető, 2014-es tusványosi beszéde után megfogadtam, hogy európai képviselőként nyílt levélben fogom minden héten figyelmeztetni a közvéleményt a rezsim bűneire. Kétszázötvenkettedik alkalommal kongatom a harangokat, mert úgy látszik, még mindig szükség van rá. És mert radikális európai demokrataként ez a dolgom.

dr. Ujhelyi István
Európai Parlamenti képviselő
2020. június 28.

Európai Polgár Díjra jelöli az egészségügyi dolgozókat az MSZP

Standard

europrizeAz Európai Orvosok Állandó Bizottságát, velük együtt pedig szimbolikusan minden egyes egészségügyi dolgozót jelöli idén Ujhelyi István az Európai Polgár Díjra – ezt az MSZP EP-képviselője jelentette be a közösségi oldalán közvetített online sajtótájékoztatóján.
Az elismerést minden évben az Európai Parlament adja át a díjazottaknak, az idei jelölés határidejét a koronavírus okozta korlátozások miatt június végéig meghosszabbították. Az Európai Polgár Díjra olyan magánszemélyeket vagy szervezeteket lehet jelölni, akik kivételes teljesítményt nyújtottak az uniós tagállamok polgárai közötti kölcsönös megértés elmélyítésében és a szorosabb integrációban, vagy erősítették például az európai szellemiséget a határokon átnyúló együttműködésekkel. A jelöléseket minden tagállamban egy nemzeti zsűri értékeli, amely három EP-képviselőből, egy nemzeti civilszervezet és egy nemzeti ifjúsági szervezet képviselőiből áll. Az általuk rangsorolt legfeljebb öt jelöltet továbbítják az Európai Polgári Díj kuratóriumához, amely meghozza a végső döntést a díjazottakról; ennek a testületnek élén az Európai Parlament elnöke áll.
Ujhelyi István a sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy a koronavírus járvány időszakában az egészségügyi dolgozók az első frontvonalban harcoltak az európai polgárok életéért. „Egyes adatok szerint világszerte több mint kétszázezer egészségügyi dolgozó kapta el a koronavírust és tragikus módon sokan bele is haltak a fertőzésbe. Áldozatvállalásuk és hivatástudatuk kiemelt tiszteletet érdemel. Álláspontom szerint nem lehet tehát más az Európai Polgár Díj egyik idei díjazottja, mint az ’egészségügyi dolgozó’, közöttük az orvosok, az ápolók, a betegszállítók, a mentősök, a gyógyszerészek, a szociális gondozók, minden olyan egészségügyi szakember, aki része a közellátásnak. A brüsszeli székhelyű, európai orvosi kamara jelölése szimbolikusan minden egészségügyi dolgozó elismerését jelenti. A hivatalos felterjesztést a mai napon megtettem, bízom benne, hogy a magyar nemzeti zsűri leendő tagjai kivétel nélkül támogatni fogják majd a javaslatomat” – fogalmazott Ujhelyi István.
Az Európai Orvosok Állandó Bizottságát (CPME – Comité Permanent Des Médecins Européens) 1959-ben alapították, jelenleg már közel harminc tagja van. A CPME képviseli a nemzeti orvosi szövetségeket egész Európában; elősegíti a legmagasabb szintű orvosi képzést és az orvosi gyakorlatot annak érdekében, hogy minden beteg számára biztosítható legyen a legmagasabb szintű egészségügyi ellátást Európában. A CPME magyar tagszervezete a Magyar Orvosi Kamara.
Az elmúlt években számos kiemelkedő magyar személyiség és civilszervezet nyerte már el az Európai Polgár Díjat, így többek között Böjte Csaba, Ferge Zsuzsa, Kozma Imre atya, a Miskolci Speciális Felderítő és Mentőcsoport, a Nagycsaládosok Egyesület vagy épp az átlátszó.hu szerkesztősége.

Budapest, 2020-06-23

EP-KÉPVISELŐI NYÍLTLEVÉL-SOROZAT MAGYARORSZÁG POLGÁRAIHOZ (251.)

Standard

dajcstomi_pinokkioTudták?! A fideszesek már megint cserbenhagyták Önöket!

Valami egészen furcsa perverzió a fideszes EP-képviselőknél, hogy szavakban és kirakati szereplésekben rendszerint mást mondanak, mint ahogyan aztán végül cselekszenek. Ráadásul azt hiszik, hogy ezt senki nem veszi észre. Bátran kiállnak a közmédia kamerái elé, hogy a nők jogainak megerősítéséről beszéljenek, majd amikor csak tehetik, leszavazzák az erre irányuló javaslatokat az Európai Parlamentben. Korrupcióellenes fellépésről papolnak, de szinte egyedüliként nem támogatják a plenáris ülésen az Európai Ügyészségről szóló állásfoglalást. Agyrém, hogy „baloldali médiatúlsúlyról”, meg „morális fölénnyel bíró jobboldali újságírásról” szövegelnek, de a médiapluralizmus és a szólásszabadság kiterjesztését szorgalmazó indítványoknál stikában nemmel szavaznak, vagy kimennek a mosdóba gombnyomás helyett. Sokatlátott delegációvezetőjük arról hadovál, hogy az EU semmilyen segítséget nem nyújt Magyarországnak a védekezésben, majd sunyiban azért megszavazzák a támogatások megteremtéséről szóló állásfoglalásokat a plenárison. Az elmúlt időszakból szinte csak ilyen példákat lehetne hozni és most sem említeném fel a Fidesz EP-képviselőinek magatartását, ha közben nem álszent magaslatról oktatnának erkölcsről és tisztességes politizálásról. Azt hiszik, magas lovon ülnek, de közben csak egy dakota póni van alattuk.
Az Európai Parlament eheti plenáris napirendjén ismét számtalan fontos dosszié szerepelt, elsősorban a koronavírus elleni védekezéssel és a járvány utáni helyreállítással kapcsolatban. A Fidesz nemcsak Magyarországon, de Brüsszelből is igyekszik a nagy vírusölő képében tetszelegni (az ellenzékieket pedig ennek kapcsán pitiáner indokokkal támadni), miközben ezen a héten is tehettek volna valamit, de ehelyett a „bátor” tartózkodást választották. Még szerencse, hogy az európai parlamenti képviselők többségére lehetett számítani, így a jövő évi költségvetéssel kapcsolatos dokumentum simán átment, hiába szavaztak ellene a szélsőjobboldali hőzöngők és a Fidesz képviselői. Csak, hogy mindenki számára világos legyen: a hivatkozott jelentés többek között azt mondta ki, hogy a jövő évi költségvetésnek elsősorban a koronavírus járvány hatásainak enyhítésére és a fellendülés támogatására kell összepontosítania, de olvasható benne az a megállapítás is, hogy a tagállamoknak szolidaritást kell mutatniuk egymással a járvány következményei elleni küzdelemben. A Fidesz nem érezte fontosnak támogatni, hogy a kohéziós politikának kulcsfontosságú szerepet kell játszania a gazdasági fellendülés ösztönzésében, vagy hogy az uniós polgári védelmi mechanizmus kapacitását (ennek forrásait a magyar kormány is kihasználta, csak igyekszik letagadni) meg kell erősíteni a hatékonyabb segítségnyújtás érdekében.
A Fidesz képviselői vagy azért nem szavazták meg – korábban tapasztalt sunyi viselkedésük folytatásaként – ezt a dokumentumot sem, mert szerepelt benne egy kósza „menekült” kifejezés, esetleg a szociális intézkedések megerősítésével nem értettek egyet, vagy az volt a bajuk, hogy az uniós források kifizetése kapcsán a jelentés felvetette a jogállamiság garanciáinak szükségességét. Utóbbi továbbra is a Fidesz egyik legnagyobb parasztvakítása: olyan eljárás ellen tiltakoznak, amit simán elkerülhetnek, ha betartják a legalapvetőbb erkölcsi és demokratikus, európai szabályokat. Hogy a fociklubelnök-képviselők is értsék: aki nincs lesen, az ellen nem fújnak. Ennyi.
A magyar kormányfő vízválasztó, az illiberális államot meghirdető, 2014-es tusványosi beszéde után megfogadtam, hogy európai képviselőként nyílt levélben fogom minden héten figyelmeztetni a közvéleményt a rezsim bűneire. Kétszázötvenegyedik alkalommal kongatom a harangokat, mert úgy látszik, még mindig szükség van rá. És mert radikális európai demokrataként ez a dolgom.

dr. Ujhelyi István
Európai Parlamenti képviselő
2020. június 21.

Európai Parlament: elfogadták Ujhelyi István javaslatait a turizmus megmentése érdekében

Standard

turizmusJelentős többséggel, 587 igen és mindössze 32 ellenszavazattal fogadta el az Európai Parlament plenáris ülése tegnap este azt a turisztikai ágazatról szóló állásfoglalást, amelynek egyik kidolgozója és beterjesztője Ujhelyi István szocialista EP-képviselő volt. Az MSZP európai politikusa – aki egyben az Európai Parlament illetékes szakbizottságának turizmusért felelős első alelnöke – erről szombati online sajtótájékoztatóján számolt be a közösségi oldalán. Ujhelyi az elfogadott állásfoglalással kapcsolatban kiemelte: több mint huszonhétmillió ember megélhetését biztosítja a turizmus Európában, Magyarországon is legalább félmillió ember függ részben vagy egészben az ágazat sikerétől. Hangsúlyozta, hogy a hozzáférhető adatok alapján 6-10 millió, a turisztikai szektorban dolgozó európai munkahelye, illetve megélhetése vált kérdésessé a koronavírus-járvány miatti helyzetnek köszönhetően, ezért azonnali segítségnyújtásra van szükség. „Nem multi-milliárdos oligarchák szállodafejlesztéseit akarjuk erőltetett módon tovább segíteni, hanem azokat a megoldásokat keressük, amelyek a turisztikai ipart működtető kis- és középvállalkozásokat, mikro- és családi üzleteket, a benne dolgozókat és a turisztikai piac igénybevevőit, vagyis az utasokat, a pihenni vágyókat támogatja ebben a szorult helyzetben” – fogalmazott Ujhelyi István. Az MSZP EP-képviselője hozzátette: sajnálatos, hogy a Fidesz-kormány a kevés mozgósítható hazai forrásból inkább a multi-milliárdosok fejlesztéseire adott pénzt, nem pedig a szektorban dolgozó emberek munkahelyeinek védelmét tartotta elsődlegesen fontosnak.
Ujhelyi István az Európai Parlament által most elfogadott, 45 pontos javaslatcsomag legfontosabb elemei közül többek között az azonnali segítségnyújtás szükségességét emelte ki. Mint mondta: „lélegeztető-gépre kell tenni” az ágazati szereplőket, hogy a járványhelyzet miatti likviditási problémákat át tudják hidalni. „Szükség van egy olyan hosszútávú, 2050-ig szóló turizmusfejlesztési stratégiára is, amely a fenntartható és okos megoldásokat részesíti előnyben az Európai Zöld Megállapodás (European Green Deal) célkitűzéseivel harmonizáló módon. Európának továbbra is a leglátogatottabb célpontnak kell lenni a nemzetközi turizmusban, ehhez azonban új stratégiára és új fejlesztéspolitikára van szükség. Véget kell vetni a dömpingszerű tömegturizmusnak, a turisztikai szezont 12 hónapra kell bővíteni és Európa teljes területére ki kell terjeszteni a turisztikai szolgáltatásokat” – fogalmazott Ujhelyi István. Az állásfoglalás tartalmazza azt is, hogy a jövőben be kell vezetni egy olyan európai válságkezelési mechanizmust a turisztikai ágazatban, amely gyors és már bejáratott protokollokat tartalmaz a hasonló globális krízishelyzetekre. „Olyan európai utasbiztosítási rendszer kell például, amely az európai térségen belül csőd-, vagy más krízis esetén jóvátételt tud biztosítani az utasok számára. De ugyanide tartozik, hogy a tagállamoknak ezentúl összehangoltabban kell nyitniuk és zárniuk a határaikat hasonló helyzetben, még egyszer ugyanis nem élünk túl egy olyan folyamatot, ahol a kormányok egymásra licitálva, koordináció nélkül hoznak nehéz helyzetbe turisztikai vállalkozásokat és utazókat” – mondta online sajtótájékoztatóján az MSZP EP-képviselője. Hozzátette: szintén fontos követelés, hogy (az újjáépítési csomaghoz hasonlóan) a következő hétéves uniós büdzsében is legyen külön költségvetése sor a turizmus számára.

Budapest – 2020.06.20.

Ujhelyi: támogatom a Székely Nemzeti Tanács aláírásgyűjtésének meghosszabbítását

Standard

plen„Elsők között írtam alá a Székely Nemzeti Tanács aláírásgyűjtését a nemzeti régiókról és támogatni fogom a leadási határidő félévvel történő meghosszabbítását is az eheti plenáris ülés erről szóló szavazásán” – fogalmazott Ujhelyi István, az MSZP EP-képviselője brüsszeli online sajtótájékoztatóján, aki az utazási korlátozások feloldásának köszönhetően három hónap után lehet jelen ismét személyesen a plenáris ülésen. Mint elmondta, az Európai Parlament ezen a héten tárgyalja az Európai Polgári Kezdeményezések – ebbe tartozik a Székely Nemzeti Tanács javaslata is – határidejének visszamenőleges meghosszabbítását a koronavírus miatti korlátozásokra hivatkozva. Szintén napirenden szerepelnek az Európai Bizottság javaslatai a következő hétéves költségvetés kereteiről és a vírushelyzet utáni újjáépítési csomag részleteiről. Ujhelyi István ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy az MSZP álláspontját képviselve szorgalmazni fogja a Magyarországnak járó agrártámogatások és a kohéziós források mértékének megőrzését. Hozzátette: az Orbán-kormány azonban szerintük csak akkor költheti el ezeket a támogatásokat, ha betartja az európai értékeket és garantálja a jogállamiságot. „Továbbra is tartom magamat ahhoz az állásponthoz, hogy csak olyan költségvetési csomagot fogok megszavazni, amelyben szerepelnek a jogállamisági kritériumok. Ne költhesse egyetlen tagállami kormány sem szabálytalanul a saját oligarcháira az uniós forrásokat! Ha ezt teszi, akkor az Európai Bizottság csavarja ki a kezeiből az uniós források feletti döntés lehetőségét és adja oda ezeket a pénzeket közvetlenül az önkormányzatoknak, civileknek, gazdálkodóknak, a valódi érintetteknek!” – fogalmazott online sajtótájékoztatóján Ujhelyi István. Az MSZP politikusa a plenáris ülés napirendje kapcsán hozzátette, hogy az Európai Parlament a héten elkezdi tárgyalni az Európa jövőjéről szóló konferencia kereteit és tartalmát is. „A következő hónapokban olyan gondolkodást indítanak el az európai intézmények, amelynek eredménye meghatározza, hogy milyen keretek között és milyen szabályok mentén fogjuk átformálni az Európai Uniót. Ezzel kapcsolatban az MSZP képviselőjeként beadott írásbeli hozzászólásomban ismét az európai egészségügyi minimumok létrehozása mellett érvelek. Újraválasztásomkor ugyanis világos egyéni vállalásom volt az egészségügyi rendszerek közötti egyenlőtlenségek elleni harc sikerre vitele, ebben pedig máris jelentős lépéseket tettünk előre, például az S&D-frakció által közösen megfogalmazott Európai Egészségügyi Unió koncepciójával” – mondta Ujhelyi István. A szocialista politikus kiemelte, hogy az egészségügy szervezése jelenleg kizárólag tagállami hatáskörbe tartozik, ebben azonban a koronavírus tapasztalatai alapján most „jelentős forradalom várható”. Ujhelyi tájékoztatott arról is, hogy a plenáris ülés napirendjén szerepel az a turisztikai szektor védelméről és újraindításáról szóló szakmai jelentés is, amelynek a szociáldemokrata képviselőcsoport részéről a társszerzője volt. Hangsúlyozta, hogy a turizmusipar több mint huszonhétmillió európai munkahelyet biztosít, ezért külön figyelem és konkrét segítségnyújtás illeti meg a gazdasági mentőintézkedések során.

Brüsszel – 2020-06-17

EP-KÉPVISELŐI NYÍLTLEVÉL-SOROZAT MAGYARORSZÁG POLGÁRAIHOZ (250.)

Standard

7pontkonzul7év/7pont: indul a szakmai párbeszéd!

Továbbra is igyekszik titkolni a Fidesz-kormány, hogy az Európai Bizottság átfogó konzultációt kezdeményezett a Magyarországnak járó uniós források felhasználásáról. Úgy látszik, hogy Orbán Viktor csak az általa irányított kérdésekben hajlandó – akkor is csak látszólag – kikérni az emberek véleményét, az szerintük már nem fontos, hogy mire költsük a következő hét évben Magyarországnak járó uniós támogatásokat. Nyilván azért nem akarnak erről nemzeti-konzultálni, mert ők már fejben, de legalábbis egy felcsúti kockásfüzetben már előre leosztották maguk között.
Az MSZP azonban határozottan állítja, hogy a magyar embereknek, a civilszervezeteknek, szakszervezeteknek és önkormányzatoknak igenis beleszólása kell, hogy legyen a 2021-2027 közötti időszakban várható több mint hétezer-milliárd forintnyi uniós forrás sorsába. Mert ez a magyar emberek pénze, nem pedig a kormányfő rokonságáé vagy oligarcha barátaié! A szocialista párt elsőként fogalmazott meg konkrét javaslatcsomagot ennek a hétezer-milliárd forintnak az ésszerű és szükségszerű felhasználásával kapcsolatban. Rögzítettük, hogy számunkra a következő évek uniós forrásainak fókuszában az embernek kell állnia. Azt szorgalmazzuk, hogy a magyar embereknek járó támogatást elsősorban munkahelyteremtésre és védelemre fordítsuk, ezeknek a pénzeknek az oktatást, az esélyegyenlőséget, a szociális védelmet, a méltó lakhatást, a méltányos időskori jövedelmet és kiemelten minden polgár minőségi egészségügyi ellátását kell szolgálnia. Fontos része az MSZP platformjain teljes egészében elérhető dokumentumnak, hogy a kormánytól való kiszolgáltatottság csökkentése érdekében jelentős mértékben növelni kell az önkormányzatok által közvetlenül is lehívható forrásokat, így a települések az állami szintre emelt korrupciót kikerülve tudnának támogatást kérni a számukra fontos fejlesztésekre, például szociális bérlakás-programra, vagy helyi egészségügy-fejlesztésre, regionális közlekedési-, vagy épp oktatási- és környezetvédelmi programjaikra.
Annak ellenére, hogy az Orbán-kormány sunyít az európai konzultációval kapcsolatban, az MSZP aktívan támogatja az uniós források felhasználásával kapcsolatos uniós párbeszédet. Éppen ezért a következő hetekben érdemi konzultációt fogunk kezdeményezni és folytatni a társadalmi partnerekkel, így az önkormányzati szövetségek, a szakszervezeti föderációk, a kiemelt civilszervezetek képviselőivel az uniós pénzek következő hétéves felhasználásáról. A Fidesz Európa-ellenes politikája sajnálatos módon jelentősen csökkentette a kormánypárt befolyását és tárgyalási pozícióját Brüsszelben, ezért minden követ meg kell mozgatnunk ahhoz, hogy Magyarország nyertese és ne vesztese legyen a következő uniós költségvetésnek!
A magyar kormányfő vízválasztó, az illiberális államot meghirdető, 2014-es tusványosi beszéde után megfogadtam, hogy európai képviselőként nyílt levélben fogom minden héten figyelmeztetni a közvéleményt a rezsim bűneire. Kétszázötvenedik alkalommal kongatom a harangokat, mert úgy látszik, még mindig szükség van rá. És mert radikális európai demokrataként ez a dolgom.

dr. Ujhelyi István
Európai Parlamenti képviselő
2020. június 14.

Az azonnali.hu olvasói kérdezték

Standard

602x338_cmsv2_1336294c-0c23-5cc4-a3bd-d24039391d0b-4541990Annyi interjút készítettünk már politikusokkal és egyéb közszereplőkkel az Azonnalin, hogy úgy gondoltuk, most rajtatok a sor! Kérdéseiteket az Azonnali Instagram-oldalán, a sztorinkban tehettétek fel, és az volt az egyetlen megkötésünk, hogy a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban kérdezzetek. Így is tettetek.

10-es skálán mennyire tartja ijesztőnek a szabadságjogokra nézve, hogy a járvány alatt az ellenzék és a társadalom nagy része a kijárási szabályok szigorítását követelte?
Ujhelyi István: „Ha a kérdés arra vonatkozik, hogy mennyire ijesztő az, ha maga a társadalom többsége követeli saját maga szabad mozgásának az elrendelését, akkor mindenképpen 5 feletti lenne az osztályzat. Ez ugyanis két dolgot jelent: vagy valóban nagyon komoly veszély van, aminek megfékezésére az egyetlen józan megoldás a kijárás korlátozása vagy pedig a társadalom többségével egy mocskos propaganda-gépezet agymosással elhitetett valamit, amitől ezért – egyébként alaptalanul – rettegnek. Előbbire a koronavírus-járvány a példa, amely során a korlátozások (legalábbis jelen tudásunk szerint) megfelelő válaszok voltak és csökkentették a kockázatokat. Az iskolák bezárását például az ellenzék jogosan és helyesen követelte, ezt a kormányzat először még feleslegesnek mondta. Utóbbira pedig jó példa a Fidesz aljas játékára, amellyel állandó feszültségben és harci állapotban tartja az ország egyik felét: éppen mindig attól kell rettegni, akit plakátra raknak. Utóbbira láttunk már példát a múltban is, ezek társadalmi hatásairól azóta a történelemkönyvek sötét lapjain olvashatunk.”

Mi a véleménye az EU járvány elleni fellépéséről?
Ujhelyi István: „Számtalan alkalommal elmondtam már, hogy az EU messze nem tökéletes intézmény, de jelenleg nincs jobb megoldásunk arra, hogy az európai közösség békében éljen és fejlődjön. Az Unió ugyanakkor cselekszik és a lehető legtöbb segítséget nyújtja a tagállamoknak, még akkor is, ha csatahajóként lassabban fordul, mint egy gyorsnaszád. Az azonban szánalmas hazugság, amikor a kormánypártiak azzal hergelnek, hogy az EU nem tett semmit: csak én magam 12 olyan uniós eszközt mutattam be az elmúlt időszakban, amely Magyarország számára is rendelkezésre állt a védekezés során, annak ellenére, hogy az Orbán-kormány ezek közül csak néhányat vett igénybe és még azt is igyekszik eltitkolni. Csak egyetlen példa: az Európai Globalizációs és Alkalmazkodási Alapban több mint százmillió eurós keret áll rendelkezésre ahhoz, hogy tömeges elbocsátások esetén célzott módon adjunk pénzt továbbképzésre, vállalkozás beindítására, átmeneti időszak finanszírozására. A magyar kormány az elmúlt tíz évben egyszer sem igényelt pénzt ebből az alapból, pedig lett volna rá lehetősége és most sem teszi, amikor a gyárak sorban rúgják ki a munkások százait. Az EU válságkezeléséhez tartozik még egy fontos tény, amelyet sokan nem tudnak, vagy nem tartanak fontosnak. Az egészségügy teljes egészében tagállami hatáskör, vagyis az Unió intézményei csak ajánlásokat, javaslatokat tehetnek a kormányoknak arra, hogyan tudják jobban és hatékonyabban működtetni az egészségügyi rendszereiket. Azok tehát, akik most az EU válságkezelését kritizálják az egészségügy területén, de közben vasvillával tiltakoznak az uniós hatáskörök megerősítésével szemben, jobb lenne, ha inkább szép csendben lecsoszognának a pályáról. Én azon dolgozom, hogy létrejöjjön az Európai Egészségügyi Unió, benne egyik fontos pillérként azok a minőségi kötelező ellátási minimum-sztenderdek, amelyeket minden tagállamban biztosítani kell. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a koronavírus felgyorsította az ezzel kapcsolatos folyamatokat, immár egyre többen álltak be a kezdeményezésem mögé, így a megvalósítás is egyre közelebb kerül. De arra is büszke vagyok, hogy ’benne van a kezem’ abban, hogy a most bejelentett újjáépítési terv egészségügyi részében a forráskeretet a huszonháromszorosára emelték. Azért ez nem kis dolog.”

Mit gondol a deglobalizációról a járvány után?
Ujhelyi István: „A járvány csak megerősített abban az álláspontomban, hogy mélyebb integráció és együttműködés nélkül szétesik az európai közösségünk és azzal nemcsak a béke projektje dől össze, de a gazdasági fejlődés és a szociális biztonság is szétporlad. Amikor a Fidesz „erős nemzeti tagállamok laza szövetségéről” beszél, akkor valójában megint csak blöfföl és hülyíti az embereket. Nem tudom feltűnt-e bárkinek is, hogy nem is szokták ezt a víziójukat kifejteni. Azért nem, mert a szlogenen túl nincs mögötte semmi. Nemzeti máz mögé bújva bomlasztanak, miközben a mélyebb integráció, a szorosabb összekapcsolódás nemhogy a nemzeti identitás elvesztését, de épp hogy megerősítését jelentheti. A járvány azoknak is bebizonyította, hogy mélyíteni kell az integrációt, akik eddig a laposföld-elméletet is belájkolták a közösségi oldalakon. Ideje végre felfogni, hogy jelen generációnk olyan kihívásokkal néz szembe, amelyekre csak és kizárólag közös válaszokat lehet adni. A globális felmelegedést nem állítja meg egy határkerítés. A világjárványokat nem lehet kétharmados parlamenti többséggel betiltatni. De a világhatalmi játszmákban sem lehet sikerrel kártyázni, ha csak egy szál huszárgatyában kuruckodunk. Az európai közösség akkor erős és befolyásos, ha egységes szereplőként lép fel. Aki ez ellen dolgozik, az a magyar sorsközösség jövője ellen is dolgozik.”

EP-097553F_Plenary_6Milyen hatással lesz a járvány a társadalom összetartására vagy polarizációjára?
Ujhelyi István: „Én bevallom, azt gondoltam, hogy ez a krízis be fog temetni bizonyos árkokat és – talán végleg – félretol bizonyos politikai abszurditásokat. De miközben a magyar emberek képesek voltak az összefogásra, segítették egymást és bizonyították ennek a nemzetnek a valós összetartó erejét, addig a Karmelita kolostor magaslatain tovább tobzódott a bosszúszomjas leszámolási őrület és a bödőcsi közpénzbulémia. Már az első pillanatban világossá tette a hatalom, hogy a nagy nemzeti összefogást csak hercig facebook-posztokban hirdeti, de amikor tenni is lehetne érte, máris ugyanaz a pökhendi ficsúrsereg bújt elő a fideszes sorokból. Sajnos, az a tudatos hergelés megint, amit ebben az időszakban is képesek voltak elkövetni – tudniillik, hogy az „ellenzék a vírusnak drukkol” vagy az a végtelenül gusztustalan és igaztalan hadjárat, amit a főpolgármesterrel szemben folytattak -, mind tovább mélyíti az árkokat a társadalomban. Orbán Viktorék újabb lehetőséget szalasztottak el arra, hogy végre egyszer ne csak hazugmód beszéljenek, de tegyenek is a nemzet egységéért. De úgy tűnik, nekik ez tényleg nem fontos. Nem úgy a közpénzek kitalicskázása, amelyre azért még a veszélyhelyzet alatt is figyelmet tudtak fordítani.”

Milyen új káros szokása lett a járvány alatt (Netflix binge watching, házhoz rendelés stb.)?
Ujhelyi István: „Káros szokásom nem feltétlenül lett, hacsak nem az, hogy a „home office” miatt felfedezett új lehetőségeknek köszönhetően kényelmesebben és így sűrűbben, többféle platformon tudtam immár elérni a brüsszeli csapatom tagjait, akik ennek nyilván rendkívüli mód örültek. De az online találkozók egyszerűsége azonnal le is terhelte a naptáramat: reggeltől estig tele vagyok hivatalos találkozókkal, webkonferenciákkal, hiszen a Brüsszelben vitt területeim (turizmus, közlekedés és egészségügy) vastagon érintettek a válságkezelésben. A karantén időszak számomra azért is volt különleges, mert a krízis legerősebb napjaiban született meg hatodik gyermekem, Bercell. A politikában eltöltött elmúlt húsz évem szinte állandó rohanással és munkával telt – nincs ez másként most sem, ha nincs járvány -, így bevallom kevesebb időt tudtam a gyermekeimmel tölteni, mint egyébként szerettem volna. Ez a pár hét azonban kényszerűen lelassított és sok mindent be tudtunk pótolni a családdal. Nem is emlékszem, hogy mikor játszottam ennyit egy mini műanyag-konyhában guggolva, nem létező teát töltögetve a babák csészéibe.”

Nem úgy kellett volna a kórházi ágyakat felszabadítani, ahogy a járvány alakul, tehát fokozatosan?
Ujhelyi István: „A kórházi ágyak felelőtlenül elrendelt kiürítése az orbáni válságkezelés legnagyobb és legsúlyosabb hibája. Ezt ők is pontosan tudják, csak nem merik bevallani. Kásler Miklós bebizonyította a tökéletes alkalmatlanságát, azok a magyarázkodások pedig, amelyek azóta születtek és a kiürítést elrendelő miniszter helyett az orvosok, sőt már a betegek nyakába varrják a felelősséget, egyszerűen kritikán aluliak. Káslernek távoznia kell, az egészségügy irányítását pedig átszervezni, külön minisztérium és felelős vezetők kezébe adni. A kormányzat szégyenletes titkolózása miatt egyelőre még nem látunk tisztán ebben a kérdésben, de ki merem jelenteni, hogy sok ártatlan életbe került ez a felelőtlen és érzéketlen döntés. Idővel minden részlet ki fog derülni, a felelősök pedig nem kerülhetik el a felelősségre vonást: nemcsak a politikait, de akár a büntetőjogit sem.”

Megjelent az azonnali.hu oldalon 2020.06.05.-én

EP-KÉPVISELŐI NYÍLTLEVÉL-SOROZAT MAGYARORSZÁG POLGÁRAIHOZ (249.)

Standard

jegyzetcovlerSzégyellje magát miniszter-helyettes úr!

Kedvem lenne szakítani a kulturált beszéddel és olykor azzal a bayerzsolt-féle nyelvi szabadsággal, a keresztény-konzervatív médiacelebek félobszcén stílusában kimondani azt, amit gondolok, és ami adott esetben tökéletesen indokolt is lenne. Szívesen közölném például Schanda Tamás miniszter-helyettes úrral, az Innovációs és Technológiai Minisztérium fiatal vezetőjével, hogy merre is visz annak az útja, aki közfeladatot ellátó ember létére ennyire pökhendi, lekezelő és pitiáner tud lenni. Szívesen elmondanám neki: túl fiatal még ahhoz, hogy máris ennyire eldeformálja a hatalom és a közszolgálatot illiberális módon úgy értelmezze, hogy a köz szolgálja a hatalmat és nem fordítva. Schanda úr nemes egyszerűséggel lenézi a magyar választópolgárokat – ami egy kereszténydemokrata párt alelnökétől különösen elszomorító -, azokat mindenképpen, akik nem a jelenlegi hatalom támogatói. Schanda miniszter-helyettes úr ugyanis hosszú hetek óta nem hajlandó érdemi és részletes tájékoztatást adni arról, hogy miként csoportosítják át az uniós forrásokat a járvány elleni védekezésre és mely elérhető alapokból igényelünk erre támogatást. Először a Pénzügyminisztériumnak küldtem ezzel kapcsolatban kérdéssort, ahonnan hosszú várakoztatás után az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz küldtek. Utóbbi tárcától Schanda Tamás küldött először választ (eddig azt sem tudtam, hogy van ilyen nevű államtitkár a NER-lovagok sok száz fős listáján), pontosabban pusztán hömpölygő vádaskodást: volt itt elmúltnyolcévezés, brüsszelezés, „dilettáns bürokratázás”, csak épp válaszadás nem. Miután újból elküldtem a miniszter-helyettesnek a kérdéseket, arra kérve, hogy ha már engem (mint megválasztott EP-képviselőt) nem tisztel, tisztelje azokat a választókat, akiket képviselek, és akiknek a nevében az egyébként közérdekű tájékoztatást kérem. Érdemi válasz ezúttal – újabb várakoztatás után – sem érkezett, Schanda miniszter-helyettes mindössze annyit közölt, hogy a kormány az első csatát megnyerte a vírussal szemben, most már a második csatát vívják, és ha ebben segíteni nem tudok, legalább ne akadályozzam benne őket. Gondolom ezért a frappáns riposztért extra konyakos meggy járt a titkárságon, talán még fel is küldték a Karmelitára a szövegmásolatot, hogy a Főnök is lássa: mi itt az ITM-ben aztán nagyon szétoltottuk ezt a szocit.
Szégyellje magát Schanda úr! Velem szemben pimaszkodhat, régóta vagyok ebben a szakmában és elég ütésálló. Sőt! Szégyellje magát azért, mert abban a székben, amiben trónol, ez a pökhendiség nem megengedett. Ön egy közszolga, akit többek között azok a választók fizetnek, akiket én is képviselek. Ön nem velem volt lekezelő, hanem azokkal az emberekkel, akiket Önnek szolgálnia kell. Ez a fajta kontrollvesztés azok sajátja, akik túl régóta és túl sokat voltak a hatalom közelében. Vigyázzon, mert ilyen fiatalon ez a gőg most még magason tartja, de nagyon mélyre is löki a végén!
És, hogy melyek voltak azok a súlyos kérdések, amelyekkel „hátráltattam” a járványölő kormány hősies védekezését? Megosztom Önökkel, hogy tudják: ezekre a kérdésekre nem hajlandó a kormány hosszú hetek óta válaszolni, helyette az időt és a papírt lekezelő pocskondiázásra használja. Előbb-utóbb mindegyikre választ fogunk kapni:

1. Az Európai Bizottság elnöke által március 13-án bejelentett Koronavírus-reagálási befektetési kezdeményezés, illetve az április 2-án bejelentett Koronavírus-reagálási befektetési kezdeményezés plusz értelmében az Európai Bizottság a vonatkozó szabályozási keretek módosításával és teljes körű rugalmassá tételével lehetőséget nyújt a tagállamoknak arra, hogy az Európai Strukturális és Beruházási Alapok részeként a Kohéziós Alapok forrásai átcsoportosításra kerülhessenek annak érdekében, hogy ezen források a koronavírus-járvány okozta válsághelyzet enyhítését szolgálják. Tervezi-e, illetve tett-e már lépéseket Magyarország kormánya a jelenlegi 2014-2020 közötti többéves pénzügyi keret részét képező Kohéziós Alapok átcsoportosítására? Mely projektek, programok forrását tudja, illetve akarja átcsoportosítani a kormány?

2. Az Európai Bizottság 2020. április 17-én jóváhagyta azt az 1 milliárd euró összegű magyar támogatási programot, amelynek deklarált célja a magyar vállalkozások megsegítése a koronavírus-járvány idején. Az ideiglenes keret alapján jóváhagyott 1 milliárd euró értékű mentőcsomag mekkora hányadát képezi az Európai Strukturális és Beruházási Alapokból származó források átcsoportosítása?

3. Tervezi-e Magyarország kormánya a válsághelyzet negatív munkaerő-piaci következményeit csökkenteni azáltal, hogy igénybe veszi az Európai Globalizációs és Alkalmazkodási Alapból ezen célra rendelkezésre álló forrásokat? Az elmúlt években eddig miért nem vettük igénybe egyetlen egyszer sem?

4. A koronavírus-reagálási beruházási kezdeményezés részeként, a vonatkozó jogszabályok módosítása révén a közegészségügyi válsághelyzetek is az Európai Unió Szolidaritási Alapja által finanszírozott vészhelyzetnek minősülnek. Kívánja-e Magyarország kormánya a koronavírus-járvány jelentette válsághelyzetet az új forrásként rendelkezésre álló Európai Unió Szolidaritási Alap forrásait felhasználni? Ha igen mire és milyen mértékben? Ha nem, miért nem?

5. Élni kíván-e Magyarország kormánya a Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz révén új forrásként rendelkezésre álló 2,7 milliárd euró értékű kerettel? Tervezi-e Magyarország kormánya, hogy támogatási kérelmet nyújt be az Európai Bizottsághoz?

A magyar kormányfő vízválasztó, az illiberális államot meghirdető, 2014-es tusványosi beszéde után megfogadtam, hogy európai képviselőként nyílt levélben fogom minden héten figyelmeztetni a közvéleményt a rezsim bűneire. Kétszáznegyvenkilencedik alkalommal kongatom a harangokat, mert úgy látszik, még mindig szükség van rá. És mert radikális európai demokrataként ez a dolgom.

dr. Ujhelyi István
Európai Parlamenti képviselő
2020. június 7.

Középpontban az ember! – erre költené az MSZP az uniós forrásokat

Standard

7pontHét pontban foglalta össze Ujhelyi István szocialista EP-képviselő a pártja álláspontját a következő hét éves uniós költségvetéssel kapcsolatban. Az MSZP politikusa szombati online sajtótájékoztatóján elmondta: a 2021-2027 közötti időszakban várhatóan több mint hétezer-milliárd forintnyi uniós támogatás állhat majd Magyarország rendelkezésére, ennek részleteiről még zajlanak a tárgyalások. Az Európai Bizottság a következő hónapokban véglegesíti a tagállami kormányokkal a rendelkezésre álló forrásokra vonatkozó terveket, azonban a hatályos rendeletek értelmében nem állami szereplőket is bevonnak a tervezésbe. „Bár az Orbán-kormány igyekszik minden eszközzel elhallgatni ezt az európai konzultációt, a brüsszeli intézmények ettől függetlenül várják a civilszervezetek, önkormányzatok, gazdasági- és szociális partnerek véleményét a Magyarországnak járó források elköltésére vonatkozóan” – fogalmazott Ujhelyi István, hozzátéve: az MSZP az első olyan szervezet, amely konkrét és részletes választ nyújt be az uniós konzultációval kapcsolatban. „7 év, 7ezer-milliárd, 7 pont” – ezt a címet viseli az MSZP állásfoglalása, amely „tükörképe” annak a javaslatcsomagnak, amelyet a szocialisták országgyűlési frakciója fogadott el a jövő évi költségvetéssel, illetve annak hangsúlyaival kapcsolatban.
Ujhelyi röviden ismertette az MSZP közösségi platformjain teljes terjedelmében elérhető 7 pontos javaslatot, amelynek kiindulópontja, hogy a következő hétéves költségvetés fókuszában – így Magyarországon is – az embernek kell állnia. „A szükséges infrastrukturális fejlesztések mellett olyan szociálisan érzékeny, a társadalom valós igényeire összpontosító forrásfelhasználásra van szükség, amely fokozott hangsúlyt fektet a munkahelyteremtésre és védelemre, a nők és a férfiak közötti bérszakadék mérséklésére és felszámolására, de törekszik a méltóságteljes életszínvonalat biztosító minimálbér kialakítására is az Európai Unió kapcsolódó törekvésével összhangban. A Magyarország számára rendelkezésre álló forrásoknak – többek között – az oktatást, a képzést és az egész életen át tanulást, a biztonságos és rugalmas foglalkoztatást, az esélyegyenlőséget, a méltányos munkafeltételek biztosítását, a szociális védelmet és a társadalmi befogadást, méltó lakhatást, a méltányos időskori jövedelmet kell szolgálnia” – fogalmazott az MSZP EP-képviselője. Ujhelyi a további pontokat ismertetve elmondta: kiemelten fontos, hogy radikálisan megemeljék az egészségügyi programokra fordítható keretek összegét és minőségi minimum-sztenderdeket vezessenek be a közegészségügyi ellátórendszerekben. Hasonlóképp szerepel az MSZP 7 pontos javaslatai között, hogy érdemben növeljék az ifjúsági munkanélküliséget csökkentő garanciaprogramok összegét és hozzáférhetőségét, de szintén szerepel a szocialisták javaslatcsomagjában az uniós zöldprogram (European Green Deal) támogatása és az ezzel kapcsolatos források prioritásként való kezelése is. „Csökkentenünk kell a magyar kormánytól való kiszolgáltatottságot és el kell kerülnünk azt, hogy az állami szintre emelt korrupció miatt a magyar emberek helyett kormány-közeli oligarchák zsebében kössenek ki az európai közpénzek. A következő hétéves uniós költségvetésben tehát garantálni kell, hogy az önkormányzatok közvetlenül tudjanak a számukra fontos fejlesztésekre, például szociális bérlakás-programra, vagy helyi egészségügy-fejlesztésre, regionális közlekedési-, vagy épp oktatási- és környezetvédelmi programjaikra pályázni” – olvasható az MSZP állásfoglalásában.
Ujhelyi István a sajtótájékoztatón kijelentette: a szocialisták határozottan támogatják azt a javaslatot, amely jogállamisági kritériumhoz kötné az uniós források kifizetését. „Támogatjuk, hogy az uniós források kifizetését az Európai Ügyészséghez való csatlakozás feltételéhez kössék. Ugyanakkor határozott álláspontunk, hogy Magyarország és polgárai semmiben sem szenvedhetnek kárt a jelenlegi kormány EU-ellenes politikája miatt. Ezért csak olyan mechanizmust fogadunk el, amely kiveszi ugyan az uniós támogatás feletti döntés lehetőségét a jogállamiság útjáról letért kormányok kezéből, de azokat közvetlen brüsszeli pályáztatással továbbra is biztosítja a végső kedvezményezettek számára, vagyis a magyar emberek, a magyar vállalkozások, civilszervezetek és önkormányzatok számára” – ismertette Ujhelyi a szocialisták javaslatát. Az európai parlamenti képviselő hozzátette: az MSZP várja a szakmai- és civilszervezetek álláspontját is az uniós forrásokkal kapcsolatban és elvárják a kormánytól, hogy sunnyogás helyett indítson valódi és nyilvános társadalmi párbeszédet ezzel kapcsolatban. Az MSZP EP-képviselője kitért a Fidesz-kormány „nemzeti konzultációjára” is, amely szerinte az uniós párbeszéddel ellentétben csak egy „ál-konzultáció”. Ujhelyi úgy vélte: a fideszes konzultáció csak a kormányzati agymosás egyik eszköze, és milliárdos költségét szerinte inkább a válság miatt bajba került munkavállalók megsegítésére kellene költeni.

Budapest – 2020.06.06.

7 év, 7ezer-milliárd, 7 pont

Standard

aa–    Állásfoglalás az EU 2021-2027 közötti költségvetésének magyar prioritásairól –

Több mint hétezer-milliárd forintnyi uniós támogatás állhat majd Magyarország rendelkezésére a következő hétéves költségvetésben. A 2021-2027 közötti időszak részleteiről jelenleg is tárgyalnak az uniós intézmények és a tagállamok, a programok döntő hányadának megvalósítása jövőre kezdődhet meg. Az Európai Bizottság a következő hónapokban véglegesíti a tagállami kormányokkal a rendelkezésre álló forrásokra vonatkozó terveket, azonban a hatályos rendeletek értelmében nem állami szereplőket is bevonnak a tervezésbe. Bár az Orbán-kormány igyekszik minden eszközzel elhallgatni ezt az európai konzultációt, a brüsszeli intézmények ettől függetlenül várják a civilszervezetek, önkormányzatok, gazdasági- és szociális partnerek véleményét a Magyarországnak járó források elköltésére vonatkozóan.
A Magyar Szocialista Párt (MSZP) számára eddig is kiemelten fontos volt, hogy hazánk minél hatékonyabban és minél célzottabban tudja felhasználni az Európai Uniós forrásokat, ám egyértelmű, hogy a koronavírus-járvány társadalmi és gazdasági hatásainak mérséklésében most még inkább kiemelt szerepe lesz az elkövetkező hét évben Magyarország számára rendelkezésre álló forrásoknak.  Ezért – egyúttal az Európai Bizottság által megnyitott konzultációra adott válaszként is – konkrét javaslatot teszünk az uniós milliárdok felhasználásának súlypontjaira.

1.
A következő hétéves költségvetés fókuszában az embernek kell állnia!
A szükséges infrastrukturális fejlesztések mellett olyan szociálisan érzékeny, a társadalom valós igényeire összpontosító forrásfelhasználásra van szükség, amely fokozott hangsúlyt fektet a munkahelyteremtésre és védelemre, a nők és a férfiak közötti bérszakadék mérséklésére és felszámolására, de törekszik a méltóságteljes életszínvonalat biztosító minimálbér kialakítására is az Európai Unió kapcsolódó törekvésével összhangban. Szociális Európát kell építenünk a következő hét évben, ennek kereteit a tagállamok által elfogadott Szociális Jogok Európai Pillére és az abban szereplő célok egyértelműen kijelölik. A Magyarország számára rendelkezésre álló forrásoknak – többek között – az oktatást, a képzést és az egész életen át tanulást, a biztonságos és rugalmas foglalkoztatást, az esélyegyenlőséget, a méltányos munkafeltételek biztosítását, a szociális védelmet és a társadalmi befogadást, méltó lakhatást, méltányos időskori jövedelmet kell szolgálnia.

2.
Legyen az egészségügy kiemelt jelentőségű terület az Európai Unió számára!
A koronavírus járvány okozta válság egyértelműen rámutatott arra, hogy radikálisan meg kell növelni az egészségügyi programokra fordítható keretek összegét a következő hétéves költségvetésben. Az előző pénzügyi ciklusban megalázóan alacsony volt ez a forrás. Bizakodásra ad okot, hogy a koronavírus-járvány utáni újjáépítési csomag („NextGenerationEU”) részeként bemutatott EU4Health-programhoz már 9,4 milliárd eurós keretet javasolt rendelni az Európai Bizottság; hasonlóan kiemelt forráseszközt várunk el a hétéves költségvetésben is. Ezzel együtt a büdzsé tervezésével párhuzamosan át kell tekinteni annak lehetőségét és szükségességét, hogy miként tudunk több uniós jogkört, illetve integrált felügyeletet biztosítani az uniós intézményeknek az egészségügy területén. A járvány bebizonyította, hogy a tagállami ellátórendszerek között tarthatatlan egyensúlytalanságok vannak, ezt pedig minőségi minimum-sztenderdek bevezetésével, integráltabb európai felügyelettel és jelentős forrásnöveléssel lehet feloldani. Magyarország esetében ez különösen igaz.

3.
Fókuszban a jövő generáció!
Külön intézkedések és forrásaikban megerősített programok szükségesek a várhatóan felerősödő ifjúsági munkanélküliség mérséklése érdekében. Érdemben növelni kell az Ifjúsági Garanciaprogram által kezelt támogatás összegét és szélesíteni annak hozzáférhetőségét, valamint célzott, az önkormányzatok által közvetlenül is lehívható forrást kell teremteni például bérlakás-építési programok finanszírozásához. Meg kell erősíteni és lehetőség szerint bővíteni azokat az európai kezdeményezéseket, amelyek az európai fiatalok egymás közötti megértését és kapcsolatteremtését segíti, így például biztosítani kell az ingyenes InterRail-bérlet program, a DiscoverEU hosszútávú jövőjét. A gyermekszegénység sajnálatos módon az egész Európai Unió területén jelentős kihívás, így Magyarország esetében is. Ezért a gyermekszegénység elleni küzdelemnek szintén kiemelt prioritást kell élveznie a 2021-2027 közötti költségvetési ciklus keretében Magyarországra érkező Európai Szociális Alap + felhasználásának tervezésekor.

4.
Zöldfordulat – European Green Deal!
Míg a digitalizáció fejlődése magában hordozza a folyamatos és radikális változást, a klímasemlegesség eléréséhez először magunkon kell kezdenünk a radikális változtatást. Az EU új növekedési stratégiáját jelentő európai zöld megállapodás (European Green Deal), valamint az Unió digitális- és ipari stratégiái létfontosságúak az EU fenntartható jövőjéhez, így hosszútávú versenyképességének megőrzéséhez is. A következő időszak újjáépítésének egyszerre kell szolgálnia a válságból való mihamarabbi kilábalást, és a jövő gazdasági és társadalmi modelljének kiépítését, amely szavatolja a jövő generációk biztonságát. A digitális infrastruktúrába és készségekbe való beruházás hozzá fog járulni a versenyképesség és a technológiai szuverenitás fokozásához. Ennek megfelelően az MSZP álláspontja szerint a rendelkezésre álló források felhasználása során kiemelt prioritásnak kell lennie a zöld- és digitális átmenet mielőbbi megvalósulásának. Javasoljuk, hogy elsősorban a következő területekre helyezzük a hangsúlyt a forrástervezés során: nagyszabású épület-korszerűsítési hullám elindítása, a tiszta hidrogén-, a megújuló energiák jelentős mértékű növelése hazánk energiamixében, a tiszta közlekedés, a fenntartható élelmiszerek és az intelligens körforgásos gazdaságba való beruházás, amelyek a fenntarthatóság mellett mind az elkövetkező évtizedek fejlődésének motorjai lehetnek.

5.
Közvetlen forrásokat az önkormányzatoknak!
Különösen fontos, hogy érdemben növeljük azoknak az alapoknak a számát, amelyekből a magyarországi települések közvetlenül pályázhatnak uniós támogatásért. Csökkentenünk kell a magyar kormánytól való kiszolgáltatottságot és el kell kerülnünk azt, hogy az állami szintre emelt korrupció miatt a magyar emberek helyett kormány-közeli oligarchák zsebében kössenek ki az európai közpénzek. A következő hét éves uniós költségvetésben garantálni kell, hogy az önkormányzatok közvetlenül tudjanak a számukra fontos fejlesztésekre, például szociális bérlakás-programra, vagy helyi egészségügy-fejlesztésre, regionális közlekedési-, vagy épp oktatási- és környezetvédelmi programjaikra pályázni. Kiemelten fontos például egy olyan közvetlenül elérhető alap létrehozása, amelyből a jelentős orvos- és szakápolói hiányt az önkormányzatok célzott támogatással (bérkiegészítéssel, helyi szolgálati lakás vagy egyéb szolgáltatás biztosításával) csökkenteni tudják a saját, érintett régióikban.

6.
Jogállamisági kritériumokat!
Határozottan támogatjuk azt a javaslatot, amely jogállamisági kritériumhoz kötné az uniós források kifizetését. Közös értékeink és elveink érvényre juttatását nem lehet mérlegelés tárgyává tenni. Fel kell tehát ruházni az Európai Uniót olyan eszközökkel, hogy tagjait folyamatosan az értékek képviseletére és az alapelvek betartására késztesse; enélkül nincs erős Európa. Ellentmondás, ha elvárjuk az Uniótól, hogy vegye rá a normakövetésre a tagállamok kormányait, de vonakodunk attól, hogy ehhez a szuverenitásunkat esetleg csorbító felhatalmazást adjunk. Támogatjuk, hogy az uniós források kifizetését az Európai Ügyészséghez való csatlakozás feltételéhez kössék. Ugyanakkor határozott álláspontunk, hogy Magyarország és polgárai semmiben sem szenvedhetnek kárt a jelenlegi kormány EU-ellenes politikája miatt. Ezért csak olyan mechanizmust fogadunk el, amely kiveszi ugyan az uniós támogatás feletti döntés lehetőségét a jogállamiság útjáról letért kormányok kezéből, de azokat közvetlen brüsszeli pályáztatással továbbra is biztosítja a végső kedvezményezettek számára, vagyis a magyar emberek, a magyar vállalkozások, civilszervezetek és önkormányzatok számára.

7.
Védjük meg a kohéziós- és agrártámogatásokat!
Az európai politikában egyre nagyobb hangsúllyal megjelenő stratégiai prioritások – mint például a zöld- és a digitális átállás megvalósítása -, illetve a koronavírus járvány miatt kialakult szociális- és gazdasági krízis jelentős mértékben át fogja alakítani a következő pénzügyi keret egészét, illetve annak célkitűzéseit. Az MSZP minden körülménytől függetlenül határozottan állítja: a kohéziós alapok által finanszírozott felzárkózást segítő hagyományos uniós fejlesztéspolitikák, valamint a közös agrárpolitika keretében Magyarországra érkező források érdemben nem sérülhetnek és azok keretösszege érdemben nem csökkenhet, hiszen ezek az elmúlt években többszörösen bizonyították szerepüket és fontosságukat.

Budapest – 2020. 06. 01.