KlikkTv – 2020.07.15.

Standard

fdfdffeePénteken és szombaton lesz az az uniós csúcs, ahol eldől, milyen formában valósul meg az európai gazdaságmentő csomag. Ujhelyi István, a MSZP Európai Parlamenti képviselője azt mondta: „azért dolgozunk, hogy az európai értékekkel együtt, a magyaroknak szánt forrásokat is megmentsük”.
Sajnálkozva jegyezte meg, hogy „azok a tagállami államfők, akiknek most gyors segítségre van szükségük, képesek lennének szemet hunyni a jogállamisági kritériumok felett”. Azonban hozzátette: „többször megszavaztuk és az Európai Parlament ragaszkodik ahhoz, hogy minden tagállam számára kötelező a jogállami és európai értékek betartása.”
Ujhelyi a magyarok és az európai emberek sikerének nevezte, hogy több mint kétharmados többséggel elfogadták az Európai Egészségügyi Unió programját, amelynek megszavazását a Fidesz megpróbálta megakadályozni.

A KlikkTv teljes beszélgetését az alábbi linken nézhetik meg: ITT.

Jön az uniós stresszteszt a magyar egészségügyben

Standard

1281452Az EU meghatározhatja, hogy mi az a minimum, amit az egyes nemzeti egészségügyi rendszereknek nyújtaniuk kell a polgáraik számára – mondja a Népszavának adott interjújában Ujhelyi István, szocialista EP-képviselő.

Az Európai Parlament a napokban elfogadta a közegészségügyi stratégiáról szóló 56 pontos állásfoglalást. Benne azt az „Európai Egészségügyi Unióról” szóló javaslatot is, aminek ön volt az egyik készítője. Elégedett?
Hogyne volnék az! Ami történt az óriási siker. Olyan jelentős, átfogó állásfoglalás még nem született az Európai Parlament történetében, mint a pénteki plenáris ülésen, amikor a képviselők nagy többséggel megszavazták koronavírus utáni időszakra vonatkozó közegészségügyi stratégiát. Benne az MSZP által szorgalmazott Európai Egészségügyi Unió koncepcióját. Amikor néhány éve elkezdtem házalni az ötlettel, leginkább csak legyintettek, sokan azt mondták: az egészségügy nemzeti hatáskör, nem jutok semmire, eleve vesztes helyzetbe sodrom magam. Igaz, akkora áttörésre, hogy a javaslatainkat az Európa Parlament a COVID-19-járvány utáni uniós népegészségügyi stratégiájáról szóló állásfoglalásával el is fogadják,  magam sem számítottam.

Nyilván az áttörést a COVID-járvány is segítette.
Valóban. A vitában is sokan beszéltek arról, hogy mennyire szükség lenne a politikai és gazdasági együttműködés mellett egy erős egészségügyi unióra is. Az új koronavírus-járvány azt is megmutatta, hogy sokak életét mentheti meg, ha a tagországok között van közvetlen és gyors adatcsere. Sőt egy olyan együttműködés kívánalma is szerepel az elfogadott pontok között, amely segítené, hogy akár speciális tudású szakemberek, vagy nagy értékű eszközök „utazhassanak” oda, ahol a legnagyobb szükség van rájuk. Egy ilyen rendszerben a gyógyszerek és az orvosi berendezések stratégiai készleteinek jobb koordinálásával lehetne reagálni egy-egy egészségügyi válságra. Az európai gyógyszerstratégia, ami hamarosan nyilvánosságra is kerül, már tartalmazza azokat az uniós eszközöket, amelyekkel biztosítható a létfontosságú szerek azonnali elérhetősége.

Mit jelent majd a gyakorlatban az, hogy van közegészségügyi stratégiája az unióinak?  
Az öt nagy párt a közös állásfoglalásként jóváhagyott 56 pontban konkrét feladatokat szab meg az Európai Bizottságnak. Záros határidőn belül e határozatnak megfelelő irányelveket kell készíteniük, s e munka állásáról időről időre be is kell számolniuk a parlamentnek. A gyakorlatban ez azzal is jár:  az unió meghatározhatja, hogy mi az a minimum, amit az egyes nemzeti egészségügyi rendszereknek nyújtaniuk kell a polgáraik számára. Ez következik abból a „tizedik pontból”, amely az egyik azok közül, amit magam képviseltem és amiért olyan erősen lobbiztam is.

Hogyan érik majd el, hogy a magyar egészségügyben ugyanazt kapja a beteg, mint a például hollandban?
Ez nem azonnal következik be, de az oda vezető folyamat már elkezdődött. A most készülő hétéves költségvetésben a korábbi 300-400 millió eurónál bizonyosan jóval több jut majd egészségügyi programokra. A járvány okozta válság orvoslására készült újjáépítési csomagban pedig máris soha nem látott összeget, 9,4 milliárd eurót szánnak az egészségügyi rendszerek fejlesztésére. Nem mindegy, hogy a forrásból kinek, mennyi jut. Amikor erről döntenek, nyilván előveszik majd azt is, hogy ki, hogyan szerepelt az úgynevezett stresszteszten. A bank-, és az energiaszektorban már jó ideje úgynevezett stressztesztekkel vizsgálják ily módon, hogy e rendszereknek milyen az állapota. Most az egészségügy is sorra kerül. Minden kormányzatnak – valószínűleg az év végéig – egységes módszerekkel el kell végeznie ezt a tesztet. Az eredmények alapján majd meg tudjuk határozni azt is, hogy mi az a minimum, amit valamennyi tagállam képes teljesíteni. Azt is látjuk majd, hogy mit kell fejleszteni, és az alapján lehet majd a szükséges forrásokat odairányítani az uniós költségvetésekből.
Pontosan mit vizsgál, mit mér ez a teszt?                                               
Erre még a bizottságnak kell javaslatot készítenie a parlament számára.  De a tesztnek már a következő költségvetési ciklus elején meg kell lennie. Szerintem elsősorban azt kellene vizsgálni, hogy a különböző egészségügyi ellátórendszerekben mik azok a tényezők, amelyek a leghatékonyabban szolgálják az ellátottak és a dolgozók biztonságát. S ha ezeket azonosítottuk, már láthatjuk azt is, hogy ezekben nekünk hol vannak a gyengeségeink. A javításukra pedig pályázhatunk az uniós forrásokért. Arra nem tudok még válaszolni, hogy nálunk kinek kellene elvégeznie ezt a tesztet. Az eljárás részletei – és így a végrehajtói – nem ismertek, várjuk a Bizottság javaslatát. A magyar kormányban nincs túl nagy bizalmam. Ezzel együtt is, ha fel akarjuk használni az egészségügy fejlesztésére szánt uniós forrásokat, és ez gondolom a kormány érdeke is, akkor be kell mutatnia a valóságot. Ezt segítheti az is, hogy mostantól miden évben az európai szemeszter keretében elkészülő ország-jelentéseknek külön is ki kell térni, hogy az adott ország hol tart, mi jellemzi éppen a jóléti és egészségügyi rendszereit.

Mennyi juthat az említett 9,4 milliárd eurós összegből Magyarországnak?
Még nem tudom, mert nincs elfogadott költségvetés, de azon dolgozom, hogy ne csak a kormány, hanem az önkormányzatok és a civil szervezetek is közvetlenül is pályázhassanak egészségfejlesztő, vagy az ellátást javító programjaikkal. Ezért hamarosan országjárásra indulok, minél több önkormányzathoz szeretnék eljutni azzal a kéréssel, hogy vegyék elő, vagy ha nincs, készítsenek koncepciót arra, hogyan tudják megerősíteni a településeiken például az alapellátást. Vagy milyen népegészségügyi eszközzel tudnak az önkormányzatok tenni helyben azért, hogy a polgáraik minél később szoruljanak rá orvosi ellátásra. Ez az első lépés ahhoz, hogy akár saját maguk is sikeresen pályázhassanak a reményeim szerint közvetlenül elérhető uniós forrásokra.

Danó Anna (Népszava) – 2020.07.16.

Klubrádió – 2020.07.13.

Standard

Az Európai Parlament által elfogadott egészségügyi állásfoglalásról és az Európai Egészségügyi Unió koncepciójáról beszélt Ujhelyi István a Klubrádió Esti gyors című műsorában. A beszélgetés az alábbi videóban is meghallgatható.

EP-KÉPVISELŐI NYÍLTLEVÉL-SOROZAT MAGYARORSZÁG POLGÁRAIHOZ (254.)

Standard

jegyzetcover222A Fidesz mindent elkövetett az Európai Egészségügyi Unió ellen, végül inkább megszavazta

Valóban történelmi eredmény született ehét pénteken, amikor az Európai Parlament nagy többséggel kimondta, hogy Európai Egészségügyi Uniót akar. Azt a koncepciót, amelynek alapjait a szociáldemokrata frakció tette le, és amelynek kidolgozásában magam is oroszlánrészt vállaltam. Újraválasztott EP-képviselőként ugyanis egyértelmű vállalásom volt, hogy még ebben a ciklusban leteszem az európai döntéshozók asztalára azt a minőségi követelményrendszert, amely garantálja a betegbiztonságot és mindenki – így minden magyar – számára az európai szintű egészségügyi ellátást. A minimum-követelmények keretrendszerét többek között a Magyar Orvosi Kamara szakembereivel közösen állítottuk össze, az így kialakult program pedig fontos pillére lett az ennél szélesebb körű Európai Egészségügyi Unió koncepciójának. Számomra kiemelkedő eredmény és az eddigi munkám visszaigazolása, hogy az EP több mint kétharmados többséggel mondott igent a közegészségügyi stratégiáról szóló állásfoglalásra: ez a döntés ugyanis világosan és egyértelműen megalapozta az egészségügyi ellátás európai szintre emelését. Megerősített lendülettel folytatom ezt a munkát a következő hónapokban is annak érdekében, hogy az Európai Egészségügyi Unió minél hamarabb és minél hatékonyabban megvalósuljon.
Ebben a munkában a magyar ellenzéki EP-képviselőkre biztosan számíthatok, ugyanis a DK, a Momentum és a Jobbik képviselői is támogatták ezt a javaslatcsomagot és kiálltak az „Ujhelyi-terv” mellett. Miért is ne tették volna, hiszen ez minden magyar ember számára jobb és biztonságosabb egészségügyi ellátást hozhat. Éppen ezért döbbentem meg, amikor a Fidesz európai parlamenti képviselői nyilvánvalóan pusztán személyes, pitiáner bosszú miatt (más indok ugyanis nehezen hozható fel) mindent elkövettek annak érdekében, hogy elgáncsolják a nevemhez kötődő koncepciót. Az újonc fideszes EP-képviselő, Tóth Edina például a plenáris ülésen ugrott neki nyíltan a programnak, mondván „a magyar baloldali javaslatokkal, többek közt Ujhelyi István állásfoglalásával ellentétben nem európai egészségügyi minimumszolgáltatásra van szükség, hanem az Unió polgárainak maximális egészségvédelmére.” A szójáték ügyes és a szűk tábor fülének biztos jól is cseng, de attól még hazug csúsztatás marad. Mindenki maximális egészségvédelmet akar (erről szól a most elfogadott koncepció is), azokban az országokban azonban, ahol az egészségügy állapotáért kizárólagos felelősséggel tartozó tagállami kormányok hagyták lerohadni a rendszereket és csak kivonják belőle a pénzt, ott igenis szükség van egy olyan szolgáltatási minimumra, amely garantálja a betegbiztonságot és az emberi méltósághoz elengedhetetlen körülményeket. A Fidesz kizárólag két dolog miatt ellenezte ezt a programot: 1. mert a szocialista Ujhelyi István neve szerepel rajta, 2. mert megvalósulása esetén a kormánynak kötelező lesz több pénzt tennie a közegészségügybe és ellenőrizhető módon javítania az ellátórendszer minőségén.
A Fidesz mindent el is követett, hogy keresztbe feküdjön: a Néppártot fellázítva külön szavazást kért például a minimum-követelményekről szóló bekezdésről. A sunyi akció azonban kudarcot vallott, mert az EP-képviselők többsége ennek ellenére megerősítette ezt a paragrafust is az állásfoglalásban. A Fidesz képviselői olyannyira zavarba jöttek ettől, hogy a végszavazáson már nem tudtak mást tenni, mint megszavazni a teljes csomagot, benne azokkal a pontokkal, amelyek ellen minden módszert bevetettek. Egyedül Trócsányi Lászlónak nem szóltak időben, ő ugyanis végül a teljes közegészségügyi stratégiára nemmel szavazott. Minden magyar érdeke, hogy az Európai Egészségügyi Unió koncepciója megvalósuljon, ezért örömteli, ha ebben nemzeti konszenzus alakult ki és a Fidesz végül azért támogatta szavazatával a programot, mert meggondolta magát és belátta, hogy tévedett. Ha viszont csak a két rossz közül a kevesebb arcvesztéssel járó álláspontot választották, de továbbra is személyeskedő, politikai harcot folytatnak, akkor ismét csak azt bizonyítják: a saját önző érdekeiken túl semmi más nem érdekli őket. Engem mindig csak megerősít, ha gáncsolni próbálnak, így a választók biztosak lehetnek benne: ha ellenszélben is, de meg fogom valósítani ezt a programot. Az alapjait most hivatalosan is letettük és erre büszkének kell lennünk.
A magyar kormányfő vízválasztó, az illiberális államot meghirdető, 2014-es tusványosi beszéde után megfogadtam, hogy európai képviselőként nyílt levélben fogom minden héten figyelmeztetni a közvéleményt a rezsim bűneire. Kétszázötvennegyedik alkalommal kongatom a harangokat, mert úgy látszik, még mindig szükség van rá. És mert radikális európai demokrataként ez a dolgom.

dr. Ujhelyi István
Európai Parlamenti képviselő
2020. július 12.

Ujhelyi országjárásra indul az Európai Egészségügyi Unióval

Standard

kkookAzután, hogy az Európai Parlament nagy többséggel elfogadta a közegészségügyi stratégiáról szóló állásfoglalást és benne az MSZP által szorgalmazott Európai Egészségügyi Unió koncepcióját, a párt EP-képviselője országjárásra indul, hogy személyesen kérje ki az érintett önkormányzatok, szakmai- és civilszervezetek véleményét a megvalósításról – erről beszélt szombati online sajtótájékoztatóján Ujhelyi István, az egészségügyi koncepció egyik kidolgozója. Mint ismert, az Európai Parlament pénteken elfogadta azt a dokumentumot, amely tartalmazza többek között az MSZP politikusa által megfogalmazott javaslatokat is, például a minőségi egészségügyi ellátás minimumkövetelményeinek meghatározását és az ezzel kapcsolatos tagállami stressz-tesztek elvégzését.
Ujhelyi István a tájékoztatón emlékeztetett rá, hogy az alapkoncepció kidolgozásában nemcsak a Magyar Orvosi Kamara, de számos további magyar és európai, szakmai civilszervezet is segítette. Az MSZP képviselője hangsúlyozta, hogy a javaslat célja nem az egészségügyben érvényes kormányzati hatáskörök elvonása, hanem annak biztosítása, hogy egy erőteljesebb európai koordináció és egy megnövelt büdzsé, valamint konkrét minőségi követelmények segítségével ugyanolyan szintű szolgáltatások legyenek minden uniós tagállamban. Ujhelyi szerint tarthatatlan egyensúlytalanság és egyenlőtlenség van az egészségügyi rendszerek színvonala között, ezeket pedig mindenképpen csökkenteni kell a minőségi standardok bevezetésével. „Tarthatatlan, hogy míg Németországban tizenkét ápoló jut ezer emberre, addig Magyarországon ennek csak a fele. Németországban háromszor kevesebb az esélye annak, hogy valaki akár halálos kórházi fertőzést kap, mint nálunk. Tarthatatlan, hogy több mint huszonötezer ápoló hiányzik a magyar egészségügyből és már több mint hétezer orvos hagyta el a magyar intézményeket. Ahogyan az is tarthatatlan, hogy egy szakmai jelentés szerint nemrég volt olyan év, amikor legalább harminckétezer ember életét meg lehetett volna menteni egy jobb és időben cselekvő ellátórendszerrel, illetve hatékonyabb népegészségügyi beavatkozásokkal. Ez egy kisebb város lélekszáma” – fogalmazott Ujhelyi. Az MSZP európai politikusa kiemelte azt is, hogy Magyarország jelenleg az uniós átlag felét költi az egészségügyre, ami egyértelműen mutatja az ágazatért kizárólagos felelősséget viselő kormányzat hozzáállását.
Ujhelyi István a sajtótájékoztatón arra kérte a kormányt, hogy támogassa az Európai Egészségügyi Unió megvalósítását és például az elsők között végezze el azt a stressz-tesztet, amely megmutatja a magyar ellátórendszer gyenge pontjait. Az MSZP európai politikusa arra is felszólította a kormányt, hogy „ne zsaroljon” az uniós újjáépítési költségvetés kapcsán, hiszen ezzel veszélyezteti annak a közel tízmilliárd eurós büdzsének az elérését is, amelyet egészségügyi fejlesztésekre fordíthatnak majd a tagállamok.

Budapest – 2020. 07. 11.

Ujhelyi: történelmi siker az Európai Egészségügyi Unió megszavazása

Standard

euugy2Jelentős többséggel (526 igen és 105 nem, valamint 50 tartózkodás mellett) fogadta el az Európai Parlament mai plenáris ülése a koronavírus utáni időszakra vonatkozó közegészségügyi stratégiát, benne az MSZP által szorgalmazott Európai Egészségügyi Unió koncepciójával – erről Ujhelyi István EP-képviselő, a program felelőse számolt be a szavazást követően. A szocialista politikus történelmi sikernek nevezte, hogy ötpárti közös állásfoglalás részévé tették azt a programot, amely európai szintű egészségügyi ellátást szorgalmaz minden tagállamban, többek között kötelező minőségi standardok előírásával.
„Az volt az egyik legfontosabb vállalásom újraválasztott EP-képviselőként erre a parlamenti ciklusra, hogy az európai döntéshozók asztalára teszem az egészségügyi ellátórendszerek minőségjavításáról szóló javaslatot, ezzel támogatva a magyar emberek betegbiztonságát és európai szintű ellátását. A Magyar Orvosi Kamarával és számos más hazai, illetve nemzetközi egészségügyi szervezettel közösen ki is dolgoztuk ennek a kereteit. Hosszas munkával most jutottunk el oda, hogy le tudtuk tenni ennek a széleskörű programnak az európai, intézményi alapjait” – fogalmazott Ujhelyi, rámutatva: a parlamenti állásfoglalás alapján az Európai Bizottságnak ezután irányelvet kell majd alkotnia például a minőségi minimum-követelményekkel kapcsolatban azon stessztesztek alapján, amelyeket a tagállamokban végeznek el a közeljövőben. Ujhelyi szintén fontos mérföldkőnek nevezte, hogy a parlamenti dokumentum végre érdemben kimondja: néhány tagállam jelentős mértékben szenved az „agyelszívástól”, vagyis az egészségügyi szakdolgozók elvándorlása miatt keletkezett szakember-hiánytól. A most elfogadott állásfoglalás felszólítja az európai intézményeket és tagállamokat arra is, hogy tanuljanak a koronavírus adta leckéből és sokkal erősebb együttműködéseket alakítsanak ki az egészségügyben: hozzák létre az „Európai Egészségügyi Uniót”. Ez utóbbi annak a szociáldemokrata frakció által korábban elfogadott átfogó javaslatcsomagnak az elnevezése, amelyben számos, a minőségi betegellátást, intézményi és költségvetési bővítést szorgalmazó intézkedés szerepel és amelynek egyik kidolgozója az MSZP EP-képviselője volt.
„Forradalmi fejlesztések és átalakítások jönnek az egészségügyben. Az újjáépítési csomagban szereplő 9,4 milliárd eurós ’EU4Health’ program már áttörést jelent, de a következő hétéves költségvetésben sem lehet majd korlátozott az egészségügyi fejlesztésekre, szolgáltatások javítására, beruházásokra költhető keret. A most elfogadott stratégia fontos támaszték lesz a következő időszakban, sajnálatos, hogy a Fidesz EP-képviselői inkább gáncsolták, mintsem segítették ezt a történelmi jelentőségű dokumentumot; még a végszavazásnál sem voltak egységesen támogatóak” – fogalmazott a plenáris ülés végén Ujhelyi István, aki egyúttal bejelentette: még idén országjárásba kezd, ahol önkormányzatokkal és szakmai szervezetekkel egyeztet majd az Európai Egészségügyi Unió megvalósításának részleteiről.

Brüsszel – 2020.07.10.

Ujhelyi: ötpárti összefogással valósulhat meg az Európai Egészségügyi Unió

Standard

euugy1Ötpárti összefogás sorakozott fel az „Európai Egészségügyi Unió” koncepciója mögött, a magyar emberek minőségi ellátását is biztosító uniós közegészségügyi stratégiát várhatóan nagy többséggel fogadja majd el az Európai Parlament plenáris ülése – jelentette be szerdai online sajtótájékoztatóján Ujhelyi István szocialista EP-képviselő, a koncepció egyik kidolgozója. Az MSZP politikusa rámutatott, hogy a kapcsolódó dokumentumot a szociáldemokrata frakcióval közösen jegyzi az Európai Néppárt, a liberális ReNew frakciója, de a Zöldek és a szélsőbaloldali GUE képviselőcsoport is csatlakozott az állásfoglaláshoz. A dokumentum vitáját szerdán tartják a brüsszeli intézményben, a végszavazásra pénteken kerül sor.
„Az volt az egyik legfontosabb vállalásom újraválasztott EP-képviselőként erre a parlamenti ciklusra, hogy az európai döntéshozók asztalára teszem az egészségügyi minőségjavítás kritériumrendszeréről szóló javaslatot, ezzel támogatva a magyar emberek egészségügyi ellátáshoz való hozzáférését és a magyar egészségügy minőségének javítását. A koronavírus miatti járvány felgyorsította az eseményeket és az S&D frakció támogatásával már most meg tudjuk teremteni ennek a programnak az alapjait” – fogalmazott Ujhelyi, hangsúlyozva: elfogadhatatlan, hogy jelentős minőségbeli különbségek vannak az európai tagállamok egészségügyi ellátó rendszereiben, ahogyan az sem tartható, hogy Magyarországon belül is más szintű szolgáltatást kapnak a betegek, függően attól, hogy hol jelentkeznek ellátásra.
A szocialista politikus ismertetése szerint a közös állásfoglalás felszólítja az európai intézményeket és tagállamokat, hogy tanuljanak a vírus adta leckéből és sokkal erősebb együttműködéseket alakítsanak ki az egészségügyben: „hozzák létre az Európai Egészségügyi Uniót”. Ez utóbbi koncepció egyébként a szociáldemokrata frakció által korábban elfogadott reformcsomag elnevezése, ebben szerepel többek között egy olyan minőségi minimum-követelményekkel kapcsolatos keretrendszer létrehozása, amely megőrizve a tagállami hatásköröket, garantálja a minőségi ellátást, a betegbiztonságot és az egészségügyi dolgozók méltó munkakörülményeit.
Ujhelyi az állásfoglalással kapcsolatban kiemelte azt is, hogy a dokumentum történelmi áttörésként rögzíti a tagállami ellátórendszerek közötti súlyos egyensúlytalanságok tényét és az egészségügyi szakdolgozók elvándorlása miatt kialakult tagállami egyenlőtlenségek veszélyét is. Az MSZP európai politikusa hozzátette: fontos eredmény, hogy az európai újjáépítési csomagban 9,4 milliárd eurót rendeltek az egészségügyi programok finanszírozására, amely sokszorosa a korábbi költségvetésekben erre a területre költött összegnek. „Az állásfoglalásban azt is rögzítjük, hogy a következő hétéves uniós költségvetésben az egészségügyre szánt források mértéke nem korlátozható, ugyanis hosszútávú beruházásokra és kötelezettségvállalásokra van szükség. Célzott uniós forrásokra például a kórházi infrastruktúra megerősítése és az egészségügyi szolgáltatások kapcsán, méghozzá világos kritériumok alapján” – fogalmazott Ujhelyi István, hozzátéve: bízik benne, hogy komoly többségi támogatást kap majd az általa is jegyzett egészségügyi állásfoglalás és nem lesz olyan magyar EP-képviselő, aki ellene szavazna a dokumentumnak.

Brüsszel – 2020. 07. 08.

EP-KÉPVISELŐI NYÍLTLEVÉL-SOROZAT MAGYARORSZÁG POLGÁRAIHOZ (253.)

Standard

jegyzetcoverA Fidesz letett a nemzeti önbecsülés megerősítéséről

Orbán Viktor és kormánya tudatosan gyengíti a forintot és nyerészkedik vele a magyar emberek kárára, miközben a magyar érdekekkel és saját korábbi hitvallásukkal szemben távol tartják hazánkat az euró-zónához való csatlakozástól. Ez több mint bűn. Az euró bevezetése nem választás kérdése, hanem vállalt kötelességünk, amelyet a csatlakozási szerződés aláírásával vállaltunk. A Fidesz a közös valutával kapcsolatban évek óta össze-vissza beszél és rendre az éppen aktuális – leginkább a kitartott oligarchák – anyagi érdekeit figyelemben tartva viszonyul az euró bevezetéséhez. A Fidesz 2009-es, de jelenleg is hatályos európai parlamenti programjában még épp azért ostorozta a korábbi kormányokat, amiért nem tartották prioritásnak az euró bevezetését. „A jelenlegi pénzügyi, gazdasági válságban az euró kiállta a próbát, bebizonyította, hogy stabil pénznem (…) Ha az eurózónán belül érte volna Magyarországot a mostani krízis, először is nem lett volna forintválság. Másodsorban a lakosság által külföldi devizában felvett hitelek nem drágultak volna meg (…) Mindent meg kell tenni tehát, hogy Magyarország minél hamarabb az euróövezet tagja lehessen (…), az euró bevezetéséhez szükséges maastrichti konvergencia-kritériumokat nem vitatni, hanem teljesíteni kell” – olvasható a szövegben. Sőt, a dokumentum szerint a Fidesz úgy tartja, hogy „a nemzeti önbecsülés szempontjából is fontos fegyvertény lesz az euró bevezetése.” Ha akkor nem hazudtak, akkor egyszerűen nem lehet másként értelmezni a jelenlegi kormányzati politikát, mint hogy Orbán Viktor és a Fidesz lemondott a nemzeti önbecsülés megerősítéséről, mégpedig egyszerű, primitív nyerészkedés miatt.
Varga Mihály jelenlegi pénzügyminiszter néhány évvel ezelőtt, még államtitkárként azt mondta: az euróhoz való csatlakozás egyelőre nem érné meg Magyarországnak, „ugyanakkor, ha a régiónkból további országok lépnek be az övezetbe, abból Magyarország sem maradhat ki.” A miniszter ezek szerint vagy nem olvassa a híreket, vagy már elfelejtette korábbi vállalását, a szlovákok és a szlovének után ugyanis immár Bulgária és Horvátország is bejelentette, hogy még idén csatlakoznak az euró előszobájának tekintett ERM2-höz, és 2023-ban bevezetik a közös valutát. Azzal, hogy Magyarország még csak céldátumot sem jelöl meg az euró bevezetésével kapcsolatban – holott a legfrissebb felmérések szerint is a magyar társadalom több mint 65 százaléka támogatná -, világosan és egyértelműen szembemegy a magyar érdekekkel. Hazánk ugyanis így kimarad a mag-országok belső köréből és kiszorul bizonyos döntésekből, illetve nem részesül azok előnyeiből, védelmi hálójából.
Orbán Viktor még 2004-ben, ellenzéki vezetőként azt mondta: a „gyengébb forint gyengébb államot jelent, gyenge forintot pedig csak gyenge emberek akarhatnak”. Azt is hozzátette, hogy a forint kormányzati gyengítése tulajdonképpen egyszerű lopás, mert „ellopják vele a pénzt az emberek zsebéből” azzal, hogy a fizetésüket leértékelik. Amikor a Fidesz átvette a hatalmat 2010-ben, az euró árfolyama kevéssel haladta meg a 280 forintot, most pedig (amikor állítólag az aranykor köszöntött be a kormánynak köszönhetően) történelmi magaslatokban van az árfolyam, már 356 forintot kell fizetni egyetlen euróért. Ennyit a Fidesz által emlegetett nemzeti önbecsülésről és Orbán Viktor gyenge államáról.
A magyar kormányfő vízválasztó, az illiberális államot meghirdető, 2014-es tusványosi beszéde után megfogadtam, hogy európai képviselőként nyílt levélben fogom minden héten figyelmeztetni a közvéleményt a rezsim bűneire. Kétszázötvenharmadik alkalommal kongatom a harangokat, mert úgy látszik, még mindig szükség van rá. És mert radikális európai demokrataként ez a dolgom.

dr. Ujhelyi István
Európai Parlamenti képviselő
2020. július 5.

Ujhelyi: az uniós újjáépítési források minimum két százalékát a kulturális szektornak kellene kapnia!

Standard

muvesz„A pénz rendelkezésre áll, a tagállami kormányokon múlik, hogy mennyiben tartják fontosnak a kulturális ágazat szereplőinek megmentését” – fogalmazott Ujhelyi István szocialista EP-képviselő a koronavírus miatt létrehozott uniós újjáépítési csomag részleteivel kapcsolatban. Az MSZP európai politikusa hangsúlyozta, hogy a turisztikai szektor mellett a kulturális ipar szenvedte el a legnagyobb károkat a járvány miatt, a több tízmillió ember megélhetését biztosító ágazatok túléléséhez és újraindulásához ezért azonnali segítségre van szükség. Ujhelyi bejelentette, hogy támogatja Mariya Gabriel kultúráért is felelős uniós biztos javaslatát, miszerint az EU vezetői által bejelentett újjáépítési csomag 560 milliárd euró értékű egyik pillérjének forrásaiból minimum 2 százalékot célzottan a kulturális szektor szereplői kellene, hogy megkapjanak. „Hosszas tárgyalást folytattunk például az európai cirkuszi szövetség vezetőivel és Gabriel biztossal közösen arról, hogy milyen azonnali segítségre szorulnak a csőd szélére került cirkuszi társulatok, vagy hozzájuk hasonlóan a színházak, tánccsoportok, zenészek, a közönség finanszírozásától függő egyéb kreatív műhelyek. Megállapodtunk abban, hogy közös erővel sürgetjük a tagállami kormányokat abban, hogy az Unió által rendelkezésre bocsájtott támogatások ezen részének legalább a 2 százalékát csak ezek az ágazati szereplők kapják, ezzel megmentve őket a biztos csődtől” – fogalmazott Ujhelyi István, hozzátéve: a napokban ezért több kulcsszereplővel közösen minden tagállami kormány kultúráért felelős vezetőjét meg fogják keresni írásban, kérve támogató lépéseiket. Az MSZP politikusa elmondta, hogy az Európai Bizottság által bejelentett „NextGenerationEU” nevet viselő újjáépítési csomag egyik pillére egy olyan 560 milliárd eurós csomag, amelyből 310 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás, míg a fennmaradó 250 milliárd eurós keret egy kedvezményes hitellehetőség; ezen keretek 2 százaléka is már jelentős segítséget nyújtana, ha célzottan jutna el az érintettekhez. „A szükséges alapokat tehát megteremtettük, innen már csakis a tagállami kormányok felelős döntésén és jószándékán múlik, hogy ebből mennyit fordítanak azokra a munkavállalókra – így például a kulturális szektor szereplőire -, akik valóban rászorulnak. Bízom benne, hogy nem lesz olyan tagállami kormányzat, amely ne fogadná el ezt a javaslatot” – tette hozzá Ujhelyi István.
Ehhez kapcsolódik, hogy Alexis Georgoulis görög EP-képviselő kezdeményezésére a mai napon több EP-képviselő (köztük az MSZP politikusának támogató aláírásával) nyílt levelet juttatott el az Európai Bizottsághoz, amelyben több szolidaritást várnak el a kulturális ágazat szereplőivel. A levél szerzői rámutatnak, hogy a kulturális és kreatív ipar érintettjei a koronavírus járvány ideje alatt komoly szolidaritást mutattak, amikor a karantén időszakban ingyenes online műsorokat, produkciókat kínáltak a közönségnek, ebből a szolidaritásból azonban vajmi keveset kaptak eddig vissza. A képviselők érdemi összefogást és közös cselekvést szorgalmaznak az érintettek támogatására, mondván a kultúra nem luxus, hanem alapvető szükséglete egy társadalomnak, amely elősegíti az emberek közötti kohéziót és motorja tud lenni a gazdaságnak is.

Brüsszel – 2020.07.02.

ATV Egyenes beszéd – 2020.06.29.

Standard

Európai Polgár Díjra jelölte az európai egészségügyi dolgozókat az MSZP. Erről és sok minden másról, elsősorban az európai egészségügyi minimumprogramról beszélgetett Ujhelyi István az ATV stúdiójában. A teljes beszélgetés itt nézhető vissza: