EP-KÉPVISELŐI NYÍLTLEVÉL-SOROZAT MAGYARORSZÁG POLGÁRAIHOZ (261.)

Standard

jegyzetcover8Nem ciki pártpropagandistának lenni, csak letagadni gáz!

Orbánék kétségtelenül egyik legravaszabb húzása az volt, hogy amint tudtak rátenyereltek az állami hírügynökségre, ingyenessé tették az MTI immár kontrollált és általuk befolyásolt híreit, leuralták a nyilvánosságot és gombamód szaporították azokat a kamu-, illetve részkamu intézeteket, amelyek minden esetben az ő álláspontjukat szajkózzák a nyilvánosságban. Mindenki látta már azokat az egyenöltönyös „szakértőket” és „elemzőket”, akik a kormánysajtóban robotikusan mondják a központilag kiadott paneleket. Ne legyen tévedés, ők egytől egyig fizetett pártpropagandisták. Nincs ebben semmi ciki egyébként, pártpropagandistának lenni teljesen legitim állás (a közpénzből való finanszírozása azért felvet kérdéseket), csak az a végtelenül szánalmas, amikor ezt megpróbálják eltagadni. Bevallom, nem is értem az olyan – magukat nem kormányszolgának tartó – médiumokat, amelyek kritika nélkül szólaltatják meg rendszeresen a hír- és elemző anyagaiban például Deák Dánielt, aki egy szintén állami pénzekkel kitömött kormányközeli intézet komoly elemzőjének igyekszik mutatni magát, de a fideszes narratíva kizárólagos és remegve igyekvő felmondása végtelenül komolytalanná teszi.
Hasonló a helyzet a szintén ügyes névválasztással Alapjogokért Központnak hívott propagandaintézettel. Önmagában megmosolyogtató, hogy csak a kormányzat által megtiport emberi alapjogokért nem sikerült kiállniuk egyetlen alkalommal sem az elmúlt időszakban, igaz, nem is rejtik túl nagy véka alá helyzetüket: vállalt céljuk „ellenpólust” képezni a napjainkban az „élet számos területén túlburjánzó emberi jogi fundamentalizmussal és politikai korrektséggel szemben.” Szeretném még egyszer leszögezni, hogy pártpropagandistának lenni nem ciki, megpróbálni független és objektív szakembernek mutatkozni közben viszont már annál szánalmasabb. Ez igaz jelen esetben is. Az Alapjogokért Központ manapság azzal vetette észre magát, hogy egy általa szervezett, erősen fideszes „magánrendezvény” (ejtsd: kerti party egy kastélyban) után a fél kormány házikaranténba került; a koronavírust hordozóknak természetesen ezúton is gyors felépülést kívánunk. De nem csak emiatt tökéletes példa a „független intézet”, amely vaskos közpénzekből működik: a Fidesz pártalapítványától és az MNB egyik alapítványától is milliókat kaptak. A közpénzben fürdő cég vezetője az a Szánthó Miklós, aki a KDNP ifjúsági szervezetének volt tagja, de a sajtóhírek szerint képviselte már a Fidelitas-t is az Európai Néppárt ifjúsági tagozatában. Jelenleg egyébként nem mellesleg az állami segítséggel összetákolt, több száz újságot és egyéb médiumot kontrolláló fideszes médiagólem vezetője. A központ stratégiai igazgatója az a Kovács István, aki a Fidesz EP-listáján szerepelt még tavaly és pont lecsúszott a mandátumszerzésről. Törcsi Péter kutatási igazgató pedig a hírek szerint rendkívül szerencsésen alapít céget, 2018-ban ahogy elindította saját tanácsadó vállalkozását, máris milliós megrendelést kapott a Miniszterelnökségtől és a Fidesz országgyűlési frakciójától. De a központ vezetői között szerepel Panyi Miklós igazgató-helyettes is, aki szemérmesen csak annyit ír magáról a honlapon, hogy az Európai Parlament „néppárti frakciójának magyar sajtótanácsadója” volt, ami lefordítva annyit jelent, hogy a fideszes EP-képviselők sajtótitkáraként dolgozott. A cég vezető elemzői közül többen nemrég még a Miniszterelnökség és a kormánypropagandával foglalkozó Miniszterelnöki Kabinetirodán dolgoztak, a kormánymédiában rendszeresen szereplő Párkányi Eszter elemző pedig nem is olyan rég még a Fidelitas szóvivőjeként tartott sajtótájékoztatókat. És még mielőtt az – épp Kovács Istvánék Megafon-projektje által kiképzett – kormánypárti kommentkommandó kifent klaviatúrával rám ugrana: nincs ezzel semmi gond. Képzett, világlátott emberek dolgoznak ennél a kormányközeli intézetnél. Pontosabban ennél az intézetnél is. A baj azzal van, hogy adófizetői pénzzel tömik ki ezeket a propaganda-vállalkozásokat (vagy, ahogy a kormányzati sajtó írná „álcivileket”), az általuk közvetített elemzéseket, kijelentéseket, állításokat pedig néhányan komolyan veszik és nem a Fidesz-kormány újracsomagolt álláspontjaként kezelik. Orbánék jól működő, profi megmondó-hálózatot építettek ki a nyilvánosság befolyásolására. Ha ezt látjuk, tudjuk és ennek megfelelő komolysággal viszonyulunk a szereplőihez, akkor hajlíthatják bárhogy a valóságot, az mindig utat fog törni magának.
A magyar kormányfő vízválasztó, az illiberális államot meghirdető, 2014-es tusványosi beszéde után megfogadtam, hogy európai képviselőként nyílt levélben fogom minden héten figyelmeztetni a közvéleményt a rezsim bűneire. Kétszázhatvanegyedik alkalommal kongatom a harangokat, mert úgy látszik, még mindig szükség van rá. És mert radikális európai demokrataként ez a dolgom.

dr. Ujhelyi István
Európai Parlamenti képviselő
2020. augusztus 30.

Ujhelyi kész kiperelni a kormánytól a titkosított egészségügyi tanulmányt

Standard

titkosKözérdekű adatigényléssel fordult a Belügyminisztériumhoz az MSZP európai parlamenti képviselője azzal a tanulmánnyal kapcsolatban, amelyet a kormány az egészségügy szükséges reformjáról rendelt meg. „A benyújtott adatigénylés tizenöt napos határideje a mai nappal lejár, így ha nem kapok kielégítő választ, akkor az Európai Parlament közegészségüggyel foglalkozó bizottságának tagjaként kész vagyok kiperelni a kormánytól ezt a dokumentumot!” – jelentette be csütörtöki, online sajtótájékoztatóján Ujhelyi István. Az MSZP európai politikusa emlékeztetett: az Orbán-kormány 352 millió forintért rendelt átfogó elemzést a magyar egészségügy lehetséges reformjáról egy neves nemzetközi tanácsadócégtől, az elkészült dokumentumot azonban az MSZP egyelőre hiába akarja megismerni, azt a szocialista képviselő Bangóné Borbély Ildikó írásbeli kérdésére adott kormányzati tájékoztatás szerint tíz évre titkosították. Ujhelyi álláspontja szerint a magyar embereknek joga van megismerni, hogy az adóforintjaikból finanszírozott elemzés milyen megállapításokat tett az egészségügyi rendszer hibáit illetően. Az MSZP EP-képviselője rámutatott, hogy ugyanez a nemzetközi tanácsadócég készített hasonló tanulmányt a szlovák kormányzatnak is, amely azonban nyilvánosságra hozta a dokumentumot és nemzeti konszenzusra törekedve a szakmai szervezetek, valamint az ellenzéki pártok képviselőivel közös, átfogó konzultáció keretében vitatja meg a lehetséges átalakítások részleteit.
Ujhelyi István az egészségügy jelenlegi állapotával kapcsolatban elmondta, hogy a hiteles adatok szerint csak az elmúlt egy évben több mint hatezer egészségügyi dolgozó hagyta el az eddig is szakemberhiánytól szenvedő ágazatot. „Az is tény, hogy az Orbán-kormány ideje alatt mélypontra süllyedt az egészségügyi közkiadások mértéke, ezzel szemben viszont jelentősen megnőttek a magyar emberek egészségügyi magánkiadásai. Ezért dolgozunk az Európai Parlamentben annak az Európai Egészségügyi Uniónak a megteremtésén, amely biztosítja az azonos minőségi kritériumok alapján nyújtott egészségügyi szolgáltatásokat minden európai polgárnak” – fogalmazott Ujhelyi, hozzátéve: ez utóbbi egyik fontos lépése egy átfogó stressz-teszt elvégzése a tagállami ellátórendszerekben, amelyek kiszűrik a hibákat és hiányosságokat. Ujhelyi felszólította a kormányt, hogy mielőbb végezze el ezt a stressz-tesztet, ugyanakkor hozzátette: sajnos, a hivatkozott tanulmány titkosítása jól mutatja a kormány hozzáállását az ügyben. Az MSZP európai politikusa figyelmeztetett: ha ezeket a lépéseket a kormány nem teszi meg, azzal azt is kockáztatja, hogy nem fér majd hozzá a következő hétéves uniós költségvetésben az egészségügy fejlesztésre fordítható támogatásokhoz.
Ujhelyi a sajtótájékoztatón megismételte: azt várja a kormánytól, hogy hozza nyilvánosságra a közpénzből rendelt egészségügyi tanulmányt, annak tartalmát ismertesse az Országgyűlés szakbizottságával és az érintett EP-képviselőkkel, indítson róla átfogó szakmai vitát az érintett egészségügyi szervezetekkel és mielőbb végezze el az Európai Parlament által is szorgalmazott stressz-tesztet az ágazatban.

Budapest – 2020.08.27.

EP-KÉPVISELŐI NYÍLTLEVÉL-SOROZAT MAGYARORSZÁG POLGÁRAIHOZ (260.)

Standard

jegyzetcover7A magyar egészségügy nemzetbiztonsági kockázattá vált!

Orbán Viktor néhány évvel ezelőtt, már miniszterelnökként azt mondta: „azt, hogy milyen lelkülete van egy országnak, az mutatja meg, hogy mennyire törődik, milyen színvonalon törődik, mennyire tartja fontosnak polgárai sorsát.” A jelenlegi kormányzat ehhez képest deklaráltan harmadrangú területként kezeli az egészségügyet és vele a magyar polgárok egészségét, sorsát. Egy valóban nemzeti kormánytól elvárható lenne, hogy az egészségügyet nemzeti ügyként kezelje és ne csak szavakban, de tettekben is tegyen érte. Miközben Orbán Viktor arról szónokol az állami médiában, hogy a magyar egészségügyi rendszer „Európában a legjobban teljesítők közé tartozik”, a magyar valóság közben több mint riasztó. Az Eurostat és az OECD adatai alapján Magyarország az EU halállistájának egyik vezetője. Kimondani is hátborzongató, de egy magyarországi kisváros lakosságával megegyező, sokezer ember életét lehetett volna megmenteni az elmúlt években, ha jobb lenne a magyar egészségügy. Hazánk nemcsak a kezelhető/gyógyítható halálozás kapcsán teljesít tragikusan (az EU-tagországok utolsói között végeztünk, csak Románia, Lettország, Bulgária és Litvánia produkált rosszabb adatokat), de a megelőzhető halálesetek számában már egyenesen mi vagyunk a legrosszabbak. Nálunk regisztrálták a legtöbb ilyen halálesetet, az EU átlag kétszeresét. Ezek azok a halálozások, amelyek megelőző- és szűrőprogramokkal, életmódváltással elkerülhetőek lennének. A statisztikai adatokból jól látszik, hogy ha az egészségügyi rendszerünk olyan színvonalú lenne, mint Ausztriában, akkor az ottani hasonló adatok arányait figyelembe véve Magyarországon tízezerrel kevesebb ember halt volna meg. Ennyit számít, hogy az ember a határ melyik oldalán él.
Ki kell jelentenünk, hogy a magyar egészségügy helyzete nemzetbiztonsági kockázat lett! Azonnali és radikális lépések kellenek az egészségügyben, hogy megfordítsuk a romló statisztikát és mind több emberéletet tudjunk megmenteni az értelmetlen és megelőzhető haláltól. A mai napon ezért levélben kértem tájékoztatást Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkártól a kormány stratégiai elképzeléseiről, ahogyan arról is: mire és milyen formában akarják elkölteni a következő hétéves európai költségvetés egészségügyre szánt forrásait. Ugyancsak választ várok a kormány képviselőjétől arra: mikor kívánják végrehajtani azt az ágazati stressz-tesztet, amely megmutatná az egészségügyi rendszer hibáit, fekete foltjait és alapot biztosítana az alapvető és átfogó minőségi kritériumok megteremtéséhez. Emlékezetes, hogy az Európai Parlament még július elején fogadta el azt a stratégiai koncepciót, amely az uniós közegészségügy javítását és megerősítését szolgálja. Ennek egyik fontos pillére volt annak az „Európai Egészségügyi Uniónak” a koncepciója – benne a stressz-teszt szorgalmazásával -, amelynek kidolgozásában aktív szerepet vállaltam. Rendkívül meglepne, ha a kormányzat nem akarná végigcsinálni ezt a minden szempontból hasznos stressz-tesztet, hiszen a javaslatot a Fidesz EP-képviselői is – igaz, csak az előzetes aknamunkájuk csődje után – megszavazták és támogatták, vagyis elvben tükrözi a kormányzat álláspontját is. Számomra az egészségügy helyzete nemzeti ügy, amely elsődleges prioritást kell, hogy élvezzen. A magát nemzetinek mondó kormány is lassan bizonyíthatná, hogy neki Magyarország nem csak plakátokon az első.
A magyar kormányfő vízválasztó, az illiberális államot meghirdető, 2014-es tusványosi beszéde után megfogadtam, hogy európai képviselőként nyílt levélben fogom minden héten figyelmeztetni a közvéleményt a rezsim bűneire. Kétszázhatvanadik alkalommal kongatom a harangokat, mert úgy látszik, még mindig szükség van rá. És mert radikális európai demokrataként ez a dolgom.

dr. Ujhelyi István
Európai Parlamenti képviselő
2020. augusztus 23.

Orbán még mindig csak mismásol a belarusz ügyben

Standard

mismasVilágos üzenetet küldött az Európai Unió a mai csúcstalálkozó után Lukasenka belarusz diktátornak: az európai közösség nem fogadja el az elcsalt választás eredményét, a demokratikus ellenzék elleni agresszió miatt pedig személyre szabott, célzott szankciókat léptetnek életbe a felelősökkel szemben.
A magyar kormány álláspontja az elmúlt hetekben pávatánchoz hasonlított, Orbán Viktor és a Fidesz vélhetően személyes üzleti érdekek miatt nem volt hajlandó egyértelműen elítélni a Belaruszban történteket. Orbán most is gyáva maradt és csak mismásolt az ügyben: egyértelmű kiállás helyett bebújt a V4-ek szoknyája mögé és igyekezett kibekkelni a csúcstalálkozót.
Az EU álláspontja azonban határozott és egyértelmű. Az ugyanakkor, hogy Orbán Viktor is hallgatólagosan egyetért vele, még messze nem elég. A magyar kormányfő volt ugyanis az, aki személyes látogatásával korábban legitimálta, sőt bátorította a belarusz diktatúra vezetőit. Alapvető politikai és erkölcsi elvárásunk Orbán Viktorral és kormányával szemben, hogy bátran álljanak végre a demokráciáért küzdő belarusz ellenzék mellé!

Ujhelyi István
EP-képviselő (MSZP)
Budapest – 2020.08.19.

EP-KÉPVISELŐI NYÍLTLEVÉL-SOROZAT MAGYARORSZÁG POLGÁRAIHOZ (259.)

Standard

jegyzetcover6Miről tárgyalt Lukasenka és Orbán valójában?

Egyre élesebb a helyzet Belaruszban, a demonstrációk nyomán már több mint hétezer embert vettek őrizetbe, közöttük hetven újságírót. A belarusz diktátor, Lukasenka már Putyin segítségét várja, de a demokratikus ellenzék mögött is „külföldi beavatkozást”, külföldi összeesküvést sejt. Milyen ismerős retorika, nem? Az Európai Unió álláspontja egyértelmű a vélhetően elcsalt belarusz választás kapcsán: Ursula von der Leyen bizottsági elnök is súlyos szankciók kiszabását szorgalmazta, de az uniós külügyminiszterek is egységesek a szigorításokat illetően; diplomáciai források szerint egyedül a magyar kormány húzódozik egyelőre. A Fidesz láthatóan zavarban van a belarusz terror ügyében, a kormány illetékese egyelőre csak annyit közölt: „olyan EU-s döntésekre van szükség, amelyek nem lehetetlenítik el Fehéroroszország és az EU kapcsolatépítését.” A magát kereszténydemokratának mondó Hollik István pedig egészen odáig jutott, hogy azzal ütötte el a belarusz ellenzékiek megveretéséről szóló újságírói kérdést, miszerint „ahogy mi sem szeretjük, hogy beleszólnak a mi dolgainkba, úgy mi is tiszteletben tartjuk a többi ország szuverenitását.” Egészen vérfagyasztó ez a cinizmus és gyávaság, Hollik úr nyilván nem látta azokat a felvételeket, amelyek a belarusz tüntetéseken készültek és ahol – például – az egyik rendőrségi jármű konkrétan áthajt egy egyébként békés, menekülő demonstrálón. Az Európai Néppárt ifjúsági szervezete is közleményben ítélte el az erőszakot és – nem fogják kitalálni – csak két olyan tagszervezetük volt, amelyik a hírek szerint nem írta alá a dokumentumot: a Fidelitas és a KDNP ifjúsági szervezete.
Orbánék nyilvánvalóan nem politikai, hanem valamilyen más, sötét közös érdek miatt védik a belarusz diktátort és erőszakos rezsimjét. Emlékezetes, hogy idén júniusban a magyar kormányfő Minszkben járt, ahol kölcsönösen udvaroltak egymásnak Lukasenka diktátorral. Orbán kijelentette, hogy “a két nép és a két ország sokkal közelebb van egymáshoz, mint azt gondolni szoktuk”. Lukasenka pedig erre rácsatlakozva kijelentette: Magyarország a legközelebbi partnerük az EU-ban, mert “mindenki másnál jobban megért bennünket”. Egészen nyilvánvaló, hogy nem pusztán a belarusz atomenergiai megoldások vizsgálata, vagy épp a belarusz baromfiágazat modernizációjának magyar kapcsolódási lehetőségei miatt legitimálta jelenlétével Orbán a belarusz rezsimet. Ennél jóval sötétebb biznisz húzódik a háttérben. Ennek ismerete pedig nemzetbiztonsági érdek, ezért arra szólítottam fel a mai napon a kormányt, hogy hozza nyilvánosságra a két vezető közötti tárgyalások jegyzőkönyvét, emlékeztetőit; derüljön ki, hogy mit üzletel Orbán a belarusz diktátorral. Elég az orosz rulettből, tisztán kell látnunk a Fidesz minszki játékával kapcsolatban!
A magyar kormányfő vízválasztó, az illiberális államot meghirdető, 2014-es tusványosi beszéde után megfogadtam, hogy európai képviselőként nyílt levélben fogom minden héten figyelmeztetni a közvéleményt a rezsim bűneire. Kétszázötvenkilencedik alkalommal kongatom a harangokat, mert úgy látszik, még mindig szükség van rá. És mert radikális európai demokrataként ez a dolgom.

dr. Ujhelyi István
Európai Parlamenti képviselő
2020. augusztus 16.

MSZP: az EU támogatása mellett állampolgári segítség is kell a szabad médiának!

Standard

 „Egy lépésre állunk attól, hogy a kormány függőségi viszonyt alakítson ki minden hazai médiummal kapcsolatban, ezért nemcsak az Unió támogatása, de a magyar állampolgárok segítsége is kell a szabad sajtó megvédéséhez” – ezt Ujhelyi István szocialista EP-képviselő mondta pénteki online sajtótájékoztatóján. Az MSZP európai politikusa rámutatott: a fehérorosz diktátor, Lukasenka is elsőként az internetet kapcsoltatta le, hogy megakadályozza a szabadságukért harcoló demokrata ellenzékiek tájékozódását és információátadását. Ujhelyi elmondta, hogy brüsszeli munkatársaival összegyűjtötték azokat a jelenleg rendelkezésre álló pályázatokat és programokat, amelyek segítséget nyújthatnak a még meglévő, független szerkesztőségeknek és kisebb médiaműhelyeknek; a tizenegy különálló program listáját közzé is tette személyes honlapján. (Elérhetőség: ujhelyi.eu/europasegit) A szocialista képviselő arra kérte a magyar újságírókat és szabad orgánumokat, hogy nézzék át a listát és lehetőség szerint minél több programhoz próbáljanak meg kapcsolódni. „Európa segít, mert a szabad sajtó fontos európai alapérték. Ugyanakkor a tizenegy pontos lista alapján hiányérzetem is van: nincs elég forrás és az uniós intézmények még mindig nem értik, hogy az európai demokráciánk, a békénk, a stabilitásunk múlik azon, hogy eljutnak-e a valós hírek és információk az európaiakhoz, azon belül is a magyarokhoz” – fogalmazott Ujhelyi István, aki ezzel kapcsolatban bejelentette: hivatalos levélben az Unió soros német elnökségéhez és a Bizottság, a Tanács, valamint a Parlament elnökéhez fordult, szorgalmazva, hogy a következő hétéves uniós költségvetésben legyen dedikált forrásalap a kormányzatoktól és érdekköreiktől független sajtóorgánumok közvetlen támogatásához.
Az MSZP EP-képviselője az online sajtótájékoztatón hangsúlyozta azt is, hogy a médiafogyasztási szokások átalakulása és a politika nyomulása miatt az olvasóknak is segítenie kell a szabad sajtó működését. Ujhelyi elmondta, hogy jó példát szeretne mutatni, ezért több példányban előfizetett a Jelen című hetilapra, csatlakozott a 444.hu támogatói akciójához és előfizetője lett a Magyar Hang című újságnak is, ahogyan támogatni kíván további online és printlapokat is. „Nyilván nem az én előfizetéseim fogják megoldani a szerkesztőségek esetleges működési problémáit, de ha minden ellenzéki szavazó csak egy számára értékes lapot vagy portált támogat, akkor azzal a saját szabadságunkat, a magyar demokrácia életben maradását is támogatjuk. Én EP-képviselőként Brüsszelben, magyar állampolgárként pedig itthon is mindent megteszek, de bízom benne, hogy sokan mások is csatlakoznak ehhez. Sok kicsi, sokra megy!” – fogalmazott online tájékoztatóján Ujhelyi István.

Budapest – 2020.08.14.

Európa segít: pályázati- és programlehetőségek a szabad szerkesztőségeknek!

Standard

freemediaEURÓPAI UNIÓS TÁMOGATÁSOK A MÉDIASZEKTOR SZÁMÁRA

Az Európai Bizottság 2020. április 20-án elfogadta a médiát támogató, és a szektor számára rendelkezésre álló ez évi programok keretösszegeit. A támogatások szétosztása pályázatok útján történik, és a részletes pályázati felhívások a következő hónapok során jelennek majd meg.

1.    Európai-szintű reagálási mechanizmus a sajtó- és médiaszabadság megsértésének esetén (An Europe-wide response mechanism for violations of press and media freedom)
A reagálási mechanizmus alapvető célja a sajtó- és médiaszabadság egyes tagállamokban és tagjelölt országokban tapasztalható romló tendenciából fakadó negatív következmények mérséklése, mind az egyes tagállamokban mind pedig a tagjelölt országokban. Emellett fontos szempont a sajtó- és médiaszabadság sérelmének szisztematikus nyomon követése az Európai Unió egész területén. A mechanizmus révén az Európai Unió intézményrendszere rá kíván világítani az egyes tagállamokban tapasztalható jogsértésekre, és gyakorlati segítséget kíván nyújtani az újságírók számára.
A pályázati felhívás a tervek szerint a következő szereplőket kívánja megszólítani:
•    nonprofit szervezet (magán vagy állami)
•    nemzetközi szervezetek
•    egyetemek
•    egyéb oktatási intézmények
•    kutatóközpontok
A pályázat keretében elnyert források a következő tevékenységek finanszírozására használhatóak fel:
•    Az európai szintű gyorsreagálási mechanizmust megtervezése és létrehozása a média szabadsága és az újságírók biztonságának biztosítása érdekében
•    Jogi és gyakorlati támogatás nyújtása
•    A médiaszabadság helyzetének figyelemmel követése az Unióban és a tagjelölt országokban
•    Tudatosító kampányok szervezése a médiaszabadság és az újságírók biztonsága témájában
•    Kommunikációs tevékenységek

További információk és az előző pályázati időszak részletei: https://ec.europa.eu/digital-single-market/en/news/pilot-project-europe-wide-response-mechanism-violation-press-and-media-freedom

2.    Határokon átívelő oknyomozó újságírói alap (Cross-border investigative journalism fund)
A jelenlegi, dinamikusan fejlődő és változó médiakörnyezetben igen jelentős kihívás a minőségi újságírás és különösen a kiemelkedően erőforrás-igényes oknyomozó újságírás fenntartása. Az Európai Bizottság ezen „előkészítő akció” (preparatory action) keretében kíván többletforrást biztosítani az újságírók számára.
Az Európai Bizottság által eddig közzétett információk alapján olyan projektek számára kíván támogatást nyújtani, amelyben legalább két tagállami újságíró a közös munka során több tagállam állampolgárainak közös érdeklődésére számot tartó kérdéseket, problémákat és kihívásokat tárnak fel ezáltal megerősítve az európai nyilvánosságot és médiaszférát.
Ez az előkészítő akció nagyban az „Újságírói nyomozáshoz nyújtott európai kutatási támogatások, # IJ4EU” projektre épül.

További információk és az előző pályázati időszak részletei: https://ec.europa.eu/digital-single-market/en/news/preparatory-action-cross-border-investigative-journalism-fund

3.    Uniós támogatás a kisebb méretű online média számára: támogatás a minőségi hírtermékek számára, küzdelem a fake news ellen (EU grants for small-scale online media: supporting high-quality news products and tackling fake news)
Önálló és dedikált uniós támogatások azon kis méretű online médiumoknak, amelyek fejleszteni kívánják a tényellenőrzési képességeiket és készségeiket. Emellett fontos szempont a „tényellenőrzők” és akadémikusok munkájának és kutatásainak támogatása az innovatív megoldások fejlesztése és minél szélesebb körű elterjesztése érdekében, ideértve a tényellenőrző szervezetek, a média és az egyetemek közötti együttműködés előmozdítását és szorosabbra fűzését.
A „pilot project” hozzájárul a Bizottság az online dezinformáció kezelése és a médiainnováció előmozdítása érdekében tett erőfeszítéseihez a digitális egységes piac kiteljesítése érdekében. A projekt kiegészíti az “Online dezinformáció kezelése: európai megközelítés” című Bizottsági kommunikációban és a dezinformációs cselekvési tervben meghatározott célokat és intézkedéseket. A „pilot project” által támogatott tevékenységek a „Médiaműveltség mindenkinek” előkészítő akcióra (preparatory action) épülnek, kiegészítve azt, elsősorban nem a polgárokra, hanem sokkal nagyobb hangsúllyal a média szereplőire összpontosítva. Emellett ezen projekt támogatja a Bizottság kezdeményezéseit a médiaszabadság és a pluralizmus, a minőségi média és az újságírás előmozdítása terén is.
További információk és az előző pályázati időszak részletei:
https://ec.europa.eu/digital-single-market/en/news/pilot-project-media4change-future-investigative-story-lab
https://ec.europa.eu/digital-single-market/en/news/pilot-project-media4change-future-investigative-story-lab

4.    A közösségi média integritása (Integrity of social media)
A „pilot project” az Európai Bizottság platform megfigyelési és „fake-news” kezdeményezésének, valamint az Európai Parlament Európai Tudományos és Médiaközpontjának munkáját kívánja részben kiegészíteni részben pedig építeni rá. A projekt legfőbb célja az, hogy figyelemmel kísérje, azonosítsa, tanulmányozza a felhasználók észlelésének manipulálására tett erőfeszítéseket. A projekt elősegíti a Digitális Média Európai Megfigyelőközpontja tevékenységeit, különös tekintettel a dezinformációs jelenség elemzésére, a multidiszciplináris közösség kialakítására, valamint a Megfigyelőközpont hosszú távú fenntarthatósági stratégiájának kidolgozására és kialakítására.
A pilot project legfőbb célkitűzései
•    A dezinformáció terjedésének elemzése, illetve a dezinformációs kampányokra adandó hatékonyabb válaszok kutatása.
•    Megfelelő szakmai és etikai normákon alapuló, ellenőrzési folyamat létrehozása egy megbízható multidiszciplináris hálózat felépítésével, amely képes hatékonyabban kezelni a dezinformáció jelenségét.
•    Megfelelő finanszírozási mechanizmusok kidolgozása, amelyek lehetővé teszik a magán / állami szervezetek számára, hogy támogassák a dezinformáció kezelésével és a függetlenségük megőrzésével foglalkozó nemzeti / regionális központok munkáját.

5.    Médiatulajdonosi monitor (Media ownership monitor)
A digitális technológia csökkentette a tömegkommunikáció piacára való belépési költségeket, ezáltal számos új gazdasági szereplő számára nyitott meg egy szigorúan szabályozott piacot. Ennek révén kialakult egyfajta, a tulajdonosi koncentráció irányába mutató tendencia. A piaci kudarc, a szabályozási hiányosságok és az algoritmikus hírterjesztés új kockázatokhoz vezetett a médiapluralizmus tekintetében. Következésképpen a médiatulajdon átláthatósága elengedhetetlen, mivel ez a piac értelmezésének előfeltétele, amely viszont szükséges az összefonódások ellenőrzéséhez és vagy a szabályozási beavatkozáshoz. Mindezért az Európai Bizottság célja, hogy a projekt hozzájáruljon a Médiapluralizmus Monitor által a tulajdonosi viszonyok és a kontroll tekintetében eddig elvégzett munkához.
A kezdeményezés legfőbb célkitűzései:
•    Egy, a nyilvánosság számára elérhető adatbázis létrehozása, amely tartalmazza a közvéleményt formáló kulcsfontosságú média adatokat és az azokat birtokló vagy egyéb módon irányító vállalati és magánszemélyek adatait
•    Az ország-specifikus környezet, a jogi értékelés és 10 kockázati mutató kidolgozása
•    A kutatás eredményének részletes ismertetése

6.    Médiatanácsok a digitális korban (Media Councils in the digital age)
A „Médiatanácsok a digitális korban” „pilot projectet” követően ezen kezdeményezés legfőbb célja, hogy tovább erősítse a sajtó- és médiatanácsok helyzetét az összekapcsolódó médiakörnyezetben, és elősegíti számukra a médiaszabályozás megfelelő céljainak elérését. Ezenkívül támogatni kívánja a média szabályozó testületeinek online világba való áttérését, továbbá elő kívánja segíteni és fokozni kívánja a szabályozók és az internetes média érdekelt felei között folytatott párbeszédet.
• A jelenleg működő médiaszabályozó testületekről szóló online adatbázis fenntartása és az európai médiatanácsok munkájának előmozdítása;
• A páneurópai munkacsoport működésének támogatása;
• A kapcsolatok elmélyítése és a tapasztalatok cseréjének fokozása a tagállamok és a tagjelölt országok médiatanácsai és más médiaszabályozási testületek között;
• Közvetlen támogatás nyújtása a rászoruló európai sajtó- és médiatanácsoknak;
• A sajtó / média tanácsok bevonása a digitális kor média etikájáról szóló globális párbeszédbe (részvétel a globális internetes konferenciákon stb.).
• A sajtó / média tanácsok láthatóságának növelése a nemzetközi / érdekelt felek fórumain
• Rendezvények és konferenciák szervezése és támogatása;
• Kommunikációs tevékenységek biztosítása

7.    Médiaműveltség mindenki számára (Media Literacy for all)
A kezdeményezés alapvető célja a médiaműveltséggel kapcsolatos oktatási és innovációs tevékenység előmozdítása olyan új oktatási anyagok és / vagy szolgáltatások fejlesztésének elősegítése révén, amelyek a dezinformáció konkrét példáira építenek. Ezen felül, további cél olyan módszerek kidolgozására, amelyek felhívjak a médiafogyasztók figyelmét azokra a bevett metodikákra, amelyek segítségével a rosszindulatú szereplők létrehozzák majd terjesztik a dezinformációt. Az ilyen oktatási anyagoknak figyelembe kell venniük a különféle online platformok és a közösségi médiaszolgáltatások különféle jellemzőit.
Várt eredményként az Európai Bizottság a médiaműveltségi ismeretek bővítését, a dezinformáció káros politikai és társadalmi hatásainak fokozottabb ismeretét jelöli meg a projektben résztvevő tagállamok társadalmainak legszélesebb körében. Az európai dimenzió, a határokon átnyúló tevékenységek és együttműködés a projektek központi elemét képezik.

8.    Az oknyomozó újságírás és a médiaszabadság támogatása az Európai Unióban (Supporting investigative journalism and media freedom in the EU)
A „pilot project” pénzügyi és gyakorlati támogatást kíván nyújtani a minőségi újságírás és a média szabadságának az Európai Unión belüli ösztönzéséhez. A kiírást követően pénzügyi forrásokat kíván biztosítani az újságírók és a sajtó számára az úgynevezett „best practice-ek” cseréjéhez; innovatív eszközök és források beszerzéséhez, elsajátításához és fejlesztéséhez annak érdekében, hogy a megszülető médiatermékek magasabb minőséget képviselhessenek. Mindemellett a projektnek uniós szinten elő kell mozdítania az oknyomozó újságírás és a médiaszabadság területén aktív médiaszakemberek és szervezetek közösségének felépítését.
Végül, de nem utolsó sorban – összhangban az EU stratégiai célkitűzéseivel – a projekt hozzá kíván járulni a médiaszabadság, a minőség és az etikus újságírás fontosságának tudatosításához, amely az egészséges demokráciák megkerülhetetlen építőkövei.

További részletek: https://ec.europa.eu/digital-single-market/en/news/media-freedom-and-investigative-journalism-call-proposals

9.    Európai közszféra – új online média ajánlat az európai fiatalok számára (European public sphere: a new online media offer for young Europeans)
A fiatalabb korosztályok tagjai globálisan, és így unió szerte is főként online tájékozódnak, fogyasztanak híreket, információkat és egyéb online tartalmakat, elsősorban a közösségi média és tartalommegosztó platformok használata révén. Alapvetően az Internet szolgál a nemzeti és az uniós témákról való információszerzés elsődleges eszközeként. A hagyományosabb médiumok számára azonban kihívást jelent a fiatalok érdeklődésének és figyelmének felhívása. Emellett részben egy a fiatalokra kiemelt hangsúlyt fektető európai ügyekkel és témákkal, az európai dimenzióval foglalkozó, transznacionális média közszféra hiánya is jelentős kihívást jelent. A „pilot project” célja a fiatalok számára releváns témák lefedése, az EU valóban fiatal polgárainak felvértezése a jelenlegi és jövőbeli információs platformokon keresztül, olyan számukra releváns tudással, témákkal és tartalmakkal, amelyek kifejezetten a fiatalabb közönség számára készülnek.

További részletek: https://ec.europa.eu/digital-single-market/en/news/pilot-project-european-public-sphere-new-online-media-offer-young-europeans

10.    Európai digitális platform minőségi tartalomszolgáltatók számára (Digital European platform of quality content providers)
A cél a jelenlegi (transznacionális, nemzeti és regionális) online tartalomterjesztési megoldások feltérképezése és a minőségi (audiovizuális és szöveges) tartalom terjesztésére szolgáló új európai digitális platform létrehozásának feltételeinek feltárása.
Alapvető feltétel egyrészt az uniós szabályozási kereteknek való megfelelés, másrészt pedig egy olyan üzleti modell kialakítása, amely alapvetően eltér a mai domináns online platformok adatkereskedelmi modelljeitől. A kialakításra kerülő alternatív európai platform egyszerre egyesítené és szolgáltatná a tartalmat azzal a céllal, hogy azonosítható forrásokból előállított minőségi tartalmat biztosítson a fogyasztók számára.
A „pilot project” továbbá meghatározná, hogy az európai platform miként kerüljön kialakításra annak érdekében, hogy könnyebbé váljon az audiovizuális és nem audiovizuális tartalom határokon átnyúló terjesztése. A projekt feladata annak azonosítása is, hogy melyek azok a technológiai elemek, amelyek szükségesek a platform hosszú távú sikerének biztosításához. Végül, de nem utolsó sorban, a projekt keretében megszülető tanulmánynak választ kell adnia arra is, hogy hogyan lehetne összekapcsolni ezt az új platformot az olyan, már meglévő platformokkal, mint az Europeana, annak érdekében, hogy hálózatot hozzon létre a közszolgálati műsorszolgáltatók, az újságkiadók és a kulturális szervezetek (azaz egyetemek, színházak, múzeumok) adatbázisai között.

További információ:
•    Az Európai Unió médiaszabadsággal foglalkozó projektjeiről: https://ec.europa.eu/digital-single-market/en/media-freedom-projects
•    A 2020-ban kiírásra kerülő “pilot projectek” és “preparatory actionok” számára forrást allokáló hivatalos döntésről szóló dokumentum:
https://ec.europa.eu/transparency/regdoc/rep/3/2020/EN/C-2020-2259-F1-EN-MAIN-PART-1.PDF?fbclid=IwAR2vwdTSDxx4kKqQHaDsmN-XPmNdEG5Ik3LtzeVzn3vjS996gMTw4t67F88
•    A 2020-ban kiírásra kerülő “pilot projectek” és “preparatory actionok” számára forrást allokáló hivatalos döntésről szóló dokumentum melléklete: https://ec.europa.eu/transparency/regdoc/rep/3/2020/EN/C-2020-2259-F1-EN-ANNEX-1-PART-1.PDF?fbclid=IwAR3Y4llbzsV_mi-21M18auqQk6VK6wFcm0WqMV_tRknThMKcG08Lff-um7U
•    A médiához kapcsolódó pályázati kiírások (a fent felsorolt pályázatok is ezen a felületen fognak megjelenni a kiírást követően): https://ec.europa.eu/digital-single-market/en/newsroom/funding-opportunity/all/all/all

A médiaszektor hitelprogramokkal történő támogatása a COVID válságot követő időszakban
új elem az EU támogatáspolitikájában: a hitelgarancia intézményét kiterjesztette a média és kulturális szektor résztvevői számára. Ezzel azonnali segítséget és likviditást biztosítva a válságot követő időszakban. A konstrukció lehívásában szükséges nemzeti szinten működő pénzügyi szolgáltató, akihez az igényeket, a pályázatokat be lehet adni. A hitelgarancia lényege, hogy az Európai Befektetési Bank átvállalja a kockázatot a nemzeti szinten működő bankoktól. Jelen pillanatban még nincs magyar közvetítő – legalábbis az uniós oldalak eddig nem számoltak be magyar szerződésről és támogatott projektről. Ez a hitelgarancia segítséget nyújthat színházaknak, újságoknak (nyomtatott és online), nagyobb fesztiváloknak. Mivel azonban ez a lehetőség egy meghatározott keretig érvényes és határideje van, minél előbb lépni kell az érintetteknek.
Bővebb információ és részletek:
https://ec.europa.eu/digital-single-market/en/financial-guarantee-facility-culture-creative
https://www.eif.org/what_we_do/guarantees/cultural_creative_sectors_guarantee_facility/businesses_active_in_the_ccs

2020.08.14.

EP-KÉPVISELŐI NYÍLTLEVÉL-SOROZAT MAGYARORSZÁG POLGÁRAIHOZ (258.)

Standard

jegyzetcover5A magyar emberek eurót akarnak!

Emlékeznek még, hogy mit mondott Orbán Viktor néhány évvel ezelőtt még ellenzéki vezetőként? A „gyengébb forint gyengébb államot jelent, gyenge forintot pedig csak gyenge emberek akarhatnak”. Sőt, azt is kijelentette, hogy a forint árfolyamának tudatos leértékelése egyszerű lopás, mert „ellopják vele a pénzt az emberek zsebéből” azzal, hogy a fizetésüket leértékelik. Nos, amikor a Fidesz átvette a hatalmat 2010-ben, az euró árfolyama kevéssel haladta meg a 280 forintot, manapság pedig – amikor állítólag mi vagyunk minden fejlődés és növekedés motorja – történelmi magaslatokban van az árfolyam, már 350 körül kell fizetni egyetlen euróért. A forint tudatos gyengítése miatt az infláció is óriási, minden importunk drágult, így mindenkinek többet kell fizetnie a kasszáknál. Orbán korábbi mondatait visszaidézve: a jelenlegi hatalom mindannyiunkat meglop, amikor a forint leértékelésével jelentős összeget vesz ki a zsebünkből.
A Fidesz két dologra szokott rendszeresen és szívesen hivatkozni: a közép-kelet-európai régiós országok helyzetére és gyakorlatára, valamint a magyar emberek – így vagy úgy – kikért véleményére. Nos, ha a régiónkat nézzük, az éllovas szerepünkből kezdünk igencsak hátramaradni: a szlovákok és a szlovének után immár Bulgária és Horvátország is bejelentette, hogy még idén csatlakoznak az euró előszobájának tekintett ERM2-höz, és 2023-ban bevezetik a közös valutát. Ami pedig az emberek véleményét illeti – amit Orbánék saját állításuk szerint egyfajta iránytűként követnek -, szintén világos utat jelöl ki. A Népszava felkérésére a Publicus Intézet végzett legutóbb reprezentatív felmérést, amely szerint a lakosság több mint 51 százaléka akar magyar eurót és csak 37 százalék utasítja el azt, a többiek bizonytalanok vagy nincs véleményük. Nem meglepő, hogy az elutasítók között elsősorban azok a kormánypárti szavazók vannak, akik a Fidesz Európa-, és Unió-ellenes politikáját is kérdés nélkül támogatják.
Az eurócsatlakozás az uniós szerződések egyik vállalt pontja, vagyis kötelességünk teljesíteni. Vitás kérdés lehet, hogy a magyar gazdaság készen áll-e az első lépésekre (a forintinfláció például messze van még az elvárttól), valamint, hogy mikor a legjobb csatlakoznunk, de a szándéknak ettől függetlenül egyértelműen látszania kell. Illetve kellene. Ehhez képest a magyar kormány még csak megfigyelői státuszt sem kér az eurózóna országok tárgyalóasztalánál, pedig ezzel kötelezettség nem, fontos információ és lehetőség annál több jár. Végtelenül szomorú, hogy a magyar kormány a közös valuta kérdését is arrogánsan, lekezelően és pusztán a kormánypárt érdekkörének személyes gazdagodási igénye szerint kezeli. A Fidesz szakembereinek vállalnia kellene az érdemi és tartalmi vitát ezzel kapcsolatban és egyértelművé tenni a magyar emberek számára, hogy mit és miért gondol erről az államhatalom. Az pedig a minimális elvárás, hogy a kormány mielőbb tegyen asztalra egy menetrendet, amely legalább céldátumot megjelöl az euró bevezetése kapcsán. Ennek hiányában ugyanis csak azt bizonyítják, hogy a gazdaságunk mégsem áll olyan betonbiztos alapokon, mint azt a házi propaganda állítja, a forinttal pedig tényleg folyamatosan a magyar emberek kárára hazardíroznak.
A magyar kormányfő vízválasztó, az illiberális államot meghirdető, 2014-es tusványosi beszéde után megfogadtam, hogy európai képviselőként nyílt levélben fogom minden héten figyelmeztetni a közvéleményt a rezsim bűneire. Kétszázötvennyolcadik alkalommal kongatom a harangokat, mert úgy látszik, még mindig szükség van rá. És mert radikális európai demokrataként ez a dolgom.

dr. Ujhelyi István
Európai Parlamenti képviselő
2020. augusztus 9.

EP-KÉPVISELŐI NYÍLTLEVÉL-SOROZAT MAGYARORSZÁG POLGÁRAIHOZ (257.)

Standard

jegyzetcover2334Stressz-tesztet és minőségi kritériumokat a magyar egészségügyben!

Orbán Viktor miniszterelnök a szokásos, állami rádióinterjújában azt mondta: „a magyar egészségügy Európában a legjobban teljesítők közé tartozik.” A kormányfő vélhetően napszúrást kapott a balatoni nyaralása idején, hiszen a magyar polgárok, akik mindennap megtapasztalják a magyar valóságot, egészen más körülményekkel és tapasztalatokkal találkoznak. Még a miniszterelnök „jobbkeze”, Matolcsy György által vezetett Magyar Nemzeti Bank legfrissebb versenyképességi jelentése is erősen kritikus volt az egészségügy helyzetével kapcsolatban, kiemelve többek között, hogy az elkerülhető halálozási arány Magyarországon a duplája az uniós átlagnak, de a visegrádi országokkal történő összehasonlításban is tragikusan szerepelünk ezen a területen. Mi sem bizonyítja még jobban, hogy Orbán önfényező állítása merő hazugság, mint hogy maga a kormány rendelt meg nemrég közel háromszázmillió forintért egy átfogó reformtanulmányt az egészségügyi rendszer átalakítására. Az egészségügy irányításában és szervezésében meglévő világos és egyértelmű kormányzati káoszt jól mutatja, hogy a neves külföldi céget nem Kásler Miklós és az EMMI bízta meg a munka elvégzésével, hanem Pintér Sándor belügyminiszter. Elvárom a magyar kormánytól, hogy az egészségügyi rendszer átalakítása a lehető legnagyobb átláthatóság és a lehető legszélesebb szakmai egyeztetések mentén történjen meg. Ezért elvárom a kormánytól, hogy az augusztus 7.-ig, vagyis jövő hét péntekig elkészülő tanulmányt minél előbb hozzák majd nyilvánosságra, az érintett szakmai szervezetekkel pedig érdemben vitassák meg annak megállapításait, mielőtt döntéseket hoznak.
Az Európai Parlament néhány héttel ezelőtt elfogadott egy átfogó közegészségügyi stratégiát, amely az uniós egészségügyi rendszerek javítását és megerősítését szolgálja. Ennek az átfogó anyagnak az egyik fontos pillére volt annak az „Európai Egészségügyi Uniónak” a koncepciója, amelynek kidolgozásában aktív szerepet vállaltam. Ez a parlamenti állásfoglalás többek között kimondta, hogy megkülönböztetés nélkül mindenkinek joga van a modern és mindenre kiterjedő egészségügyi ellátáshoz, ezért érdemben foglalkozni kell például az egészségügyi dolgozók elvándorlásával és az ezzel járó egyensúlytalansággal. Ugyancsak ez a parlamenti dokumentum, az Európai Egészségügyi Unió koncepciója szólította fel az uniós tagállamokat arra, hogy sürgősen végezzenek stressz-teszteket egészségügyi rendszereiken a gyenge pontok azonosítására. Ehhez kapcsolódóan pedig felszólítottuk az Európai Bizottságot, hogy a tesztek eredményei alapján tegyen javaslatot a minőségi egészségügyi ellátás minimum-követelményeiről szóló irányelvre, garantálva a betegek biztonságát és az egészségügyi dolgozók tisztességes munkakörülményeit. Az Orbán-kormány nyilván nem ellenzi az Európai Egészségügyi Unió koncepcióját, hiszen – bár először igyekeztek megfúrni a javaslatot, végül – minden fideszes európai parlamenti képviselő támogatóan, azaz egyetértően szavazott az állásfoglalásról. Erre hivatkozva szólítom fel a kormányt, hogy aktívan támogassa az Európai Egészségügyi Unió megvalósítását és legyen az első olyan tagállami kormány, amely elvégzi saját egészségügyi rendszerén a javasolt stressz-tesztet. Ha Orbán állításának megfelelően Európa legjobban teljesítő egészségügyi rendszerével rendelkezünk, akkor nincs mitől tartaniuk. Ha pedig a Fideszt valóban érdekli az emberek egészsége, jóléte és élete, akkor ugyancsak támogatja ezt a vizsgálatot, hiszen mindannyiunk érdeke, hogy a magyar emberek jobb, biztonságosabb, minőségibb ellátást kapjanak. Mert minden magyar megérdemli az európai szintű ellátást!
A magyar kormányfő vízválasztó, az illiberális államot meghirdető, 2014-es tusványosi beszéde után megfogadtam, hogy európai képviselőként nyílt levélben fogom minden héten figyelmeztetni a közvéleményt a rezsim bűneire. Kétszázötvenhetedik alkalommal kongatom a harangokat, mert úgy látszik, még mindig szükség van rá. És mert radikális európai demokrataként ez a dolgom.

dr. Ujhelyi István
Európai Parlamenti képviselő
2020. augusztus 2.