Lejárt a brüsszeli határidő, látni akarjuk a kormány válaszát!

Standard

levélA mai nappal lejárt a Fidesz-kormány kéthónapos, hivatalos válaszadási határideje a kabinet jogállami bűnei miatt elindított, úgynevezett kondicionalitási, avagy feltételességi eljárással kapcsolatban. Mint ismert, az Európai Bizottság még április 27-én küldte meg a magyar kormánynak azt az átiratot, amelyben lényegében a Fidesz-kabinet elmúlt éves bűneit sorolta fel és várta azok magyarázatát. A Brüsszelből érkezett levél olyan – egyébként számos alkalommal már rögzített – tételeket tartalmaz, mint hogy a jelenlegi magyar közbeszerzési rendszer visszaélésekre alkalmas, a hatóságok nem kellő objektivitással üldözik a korrupciót, átláthatatlan az uniós források elosztása és az elszámolások ellenőrzése pedig felületes.
Szégyen, hogy Magyarország volt az első olyan tagállam, amellyel szemben elindították ezt a jogállamisági mechanizmust, miután az Európai Unió úgy értékelte, hogy a kormány tevékenysége és a jogállami garanciák hiánya miatt konkrét veszélyben van az EU pénzügyi érdeke, vagyis az európai adófizetők pénze. Ez már nem játék: ennek az eljárásnak az eredményeként akár el is eshetünk a nekünk járó, összesen mintegy 15ezer-milliárd forintos támogatás egy jelentős részétől.
A mai nappal bezárólag a magyar kormánynak elvben hivatalos és részletes választ kellett küldenie az Európai Bizottságnak, kifejtve álláspontját a kifogásokkal kapcsolatban. A magyar nemzet joggal várja el a kormánytól, hogy ebben az ügyben a lehető legátláthatóbb módon tárgyaljon az Európai Unióval, ezért a tisztesség megköveteli, hogy késlekedés nélkül hozzák nyilvánosságra a Brüsszelnek küldött választ és tegyék világossá: milyen garanciákat vállalt a magyar kormány a jogállamiság helyreállítása és az uniós források mielőbbi lehívása érdekében. A Fidesz eddig mindössze annyit közölt az eljárással kapcsolatban, hogy nem hajlandó engedi a magyar gyermekek szexuális felvilágosítása kapcsán meghozott intézkedésekből. Amennyiben a kormány tisztességes és mielőbb nyilvánosságra hozza nemcsak a brüsszeli átiratot, de a teljes magyar választ is, úgy az is egyértelművé válik, hogy ez utóbbi kérdés egyáltalán nem is része az eljárásnak.

Ujhelyi István
európai parlamenti képviselő
Budapest/Brüsszel – 2022. 06. 27.

EP-KÉPVISELŐI NYÍLTLEVÉL-SOROZAT MAGYARORSZÁG POLGÁRAIHOZ (358.)

Standard

tiltakOrbán aláírta Brüsszelben, ami ellen itthon tiltakozik

Ne azt figyeljék, amit mondok, hanem amit csinálok – szól az Orbán Viktornak tulajdonított kijelentés, amely kétségtelenül új értelmet nyert ezen a héten. Azt eddig is tudtuk, hogy a Fidesz miniszterelnöke politikai pávatáncosként rendszerint mást mond Brüsszelben és mást saját választóinak a köztévében, most azonban a sikamlós kétkulacsosság mellett konkrét hazugságon érhető a kormányfő.
Mint arról már közösségi oldalaimon beszámoltam: a Fidesz-KDNP jövő héten egy Európa-ellenes, teljesen abszurd országgyűlési határozatot akar elfogadni az Európai Unió jövőjéről szóló konferenciasorozat kapcsán. Egészen nyilvánvaló, hogy mindezt azért akarják áterőltetni majd az Országgyűlésen, hogy zsarolni tudjanak vele a brüsszeli tárgyalásokon. A határozatban tulajdonképpen eredménytelennek és politikailag motiváltnak írják le a nemzetközi konferencia-sorozatot, a magyar álláspontként pedig többek között az Európai Parlament feloszlatását és az uniós szerződésekből az „egyre szorosabb egységre” való törekvés törlését fogalmazzák meg. Teljes abszurd az egész, nem véletlen, hogy még Navracsics Tibor is úgy nyilatkozott egy rádióinterjúban: még gondolkodik, hogy képviselőként megszavazza-e majd ezt a kormánypárti határozatot.
Ehhez képest Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Tanács (EiT) eheti ülésen egészen más álláspontot képviselt, sőt, a csúcstalálkozót lezáró dokumentumot maga is aláírta, vagyis egyetértett az abban foglaltakkal. Ebben viszont többek között az szerepel, hogy az EiT „tudomásul veszi a konferencia eredményeiről szóló, a három társelnöknek benyújtott jelentésben szereplő javaslatokat”, az azt követő intézkedésekről pedig tájékoztatják a polgárokat. Ez utóbbi tájékoztatás bizonyosan nem történt és nyilván nem is fog megtörténni: a kormányzat ugyanis – mint azt a hivatkozott országgyűlési határozat maga is bizonyítja – konkrétan hazudik a konferencia megállapításairól. A folyamat eredményéről szóló jelentés ugyanis – amelyet ezek szerint a magyar miniszterelnök is szép csendben elfogadott és tudomásul vett – az európai, benne a magyar polgárok véleményét összegezve egészen más megállapításokat tett, mint amilyeneket „magyar álláspontként” a kormánypártok határozatba foglalnak. A zárójelentésben éppen, hogy nem az Európai Parlament feloszlatása, hanem jogköreinek megerősítése mellett foglaltak állást az európai polgárok, például a jogalkotási kezdeményezési jog megadásával. Ezt az EiT záródokumentuma szerint Orbán Viktor tudomásul vette és elfogadta, mint az európai polgárok többségének álláspontját. Ugyancsak szerepel a konferencia jelentésében a szerződések módosításának és a tagállami hatáskörök felülvizsgálatának a megnyitása, de épp ellenkezőleg, ahogyan a Fidesz-KDNP otthon ezt határozatba foglalná. A folyamat eredménye épp, hogy a szorosabb együttműködés, a több európai hatáskör megadása – például az egészségügy területén – mellett szól, nem pedig a szorosabb egységre törekvés eltörlése mellett. Az EiT záródokumentuma szerint Orbán Viktor ezt is tudomásul vette és elfogadta, mint az európai polgárok többségi álláspontját.
A magyar kormánypártok tehát tudatosan hazug tételeket akarnak országgyűlési határozatba foglalni, Orbán Viktor pedig az Európai Tanács ülésén – ha így tetszik – egyáltalán nem védte meg a „magyar álláspontot”, nem jelezte tiltakozását az Európa Jövőjéről szóló konferencia kapcsán elfogadott és tudomásul vett zárójelentés megállapításai kapcsán és nem jelezte, hogy a magyar kormánynak – ahogyan oly sok más ügyben – most is teljesen ellentétes álláspontja van, mint Európa többségének. Ha a kormányfő akkor és ott tiltakozott volna, jelezte volna ellenvéleményét, az – bár nem értettem volna vele egyet – teljességgel legitim lett volna. Így azonban, hogy az EiT záródokumentumának elfogadott konklúzióit tulajdonképpen elhallgatják a magyar nyilvánosságban, ráadásul teljesen megtévesztő, ezzel ellentétes tartalmú országgyűlési határozatot akarnak áterőltetni a magyar Parlamenten, az maga a hazugság. Nagyon remélem, hogy Navracsics Tiborhoz hasonlóan még többen fognak elgondolkodni azon a Fidesz-KDNP padsoraiban, hogy meg lehet-e szavazni ezt a hazug és károsan Európa-ellenes határozatot, sőt, olyanok is lesznek, akik nemcsak elgondolkodnak rajta, de lelkiismeretesen nem is fogják szavazatukkal támogatni.
A magyar kormányfő vízválasztó, az illiberális államot meghirdető, 2014-es tusványosi beszéde után megfogadtam, hogy európai képviselőként nyílt levélben fogom minden héten figyelmeztetni a közvéleményt a kiépült rendszer bűneire. Háromszázötvennyolcadik alkalommal kongatom a harangokat és teszem, ameddig szükség mutatkozik rá. Mert esélyt kell adni az újjászületésnek és a közös hazának.

Ujhelyi István
Európai Parlamenti képviselő
2022. június 26.

MSZP: a Fidesz brüsszeli háborúja miatt a Tungsram dolgozói is áldozattá válnak

Standard

289041189_577532280397365_3822832188101823389_nElutasító választ küldött az elbocsátott Tungsram-dolgozók átfogó megsegítése érdekében lehívható uniós programmal kapcsolatos javaslatunkra a Technológiai és Ipari Minisztérium, ezzel egyértelművé tették: számukra a Brüsszellel való értelmetlen és káros háború sokkal fontosabb, mint a bajba került magyar munkavállalók minél hatékonyabb megsegítése.
Mint ismert, a Tungsram-cégcsoport az idei évben közel 1800 embert kénytelen elbocsátani a válság miatt. A kormány azt állítja, hogy minden segítséget megad az elbocsátásban érintett dolgozóknak ahhoz, hogy mihamarabb újra munkába állhassanak. Ehhez képest hiába fordultunk az illetékes szaktárcához annak érdekében, hogy a magyar kormány hívjon le egy jelentősebb összeget az Európai Globalizációs Alapból az érintett munkavállalók átképzésére, bérkiegészítésére, vagy akár önálló vállalkozásuk elindításának támogatására. Akár többmillió euró is lehívható lenne ebből az alapból, a magyar államnak mindössze a támogatási projekt tizenöt százalékát kellene finanszíroznia. A kormány azonban – amely egyedüliként jogosult ebből az uniós pénzügyi alapból forrást igényelni – nem hajlandó erre. Koncz Zsófia miniszterhelyettes megkeresésünkre ugyanis azt állította: a kormány rendelkezik forrásokkal az esetleges leépítések kezelésére és jelenleg is vannak olyan uniós programok, amelyekből segíteni tudják az érintettek elhelyezkedését.
Legyen tehát világos: a kormánynak lehetősége lenne többmillió eurónyi uniós támogatást lehívni a tömegesen elbocsátott dolgozók közvetlen megsegítésére, azonban nem hajlandóak lehajolni a brüsszeli mentőövért. Végtelenül szomorú, hogy a magát családbarátnak nevező kormány ennyire érzéketlen a bajba kerülő családokkal. Igaz ugyanakkor, hogy nehezen várható más magatartás egy olyan kormányzattól, amely a tehetősek jogos és kiemeltebb közteherviseléséről beszél válság idején, de a kormánypártok kegyéből gazdagodó uraságoktól és vagyonhalmozóktól már egy fillér extravállalást nem szed be.

Komjáthi Imre
az MSZP elnökhelyettese, országgyűlési képviselő

Ujhelyi István
az MSZP EP-képviselője

Budapest – 2022.06.25.

Globális minimumadó: mit érdemel az a bűnös?!

Standard

elhajlSürgősséggel vette napirendre az Európai Parlament mai plenáris ülése a globális minimumadó ügyét; a vita eredménye végül az lehet, hogy a formálódó európai többség a kezdeményezést akár a vétóval fenyegető magyar kormányt megkerülve – az úgynevezett megerősített együttműködés keretében – is megvalósíthatja.
A globális minimumadó ügye kétségtelenül igényli az érdemi vitát, ugyanakkor annak célja és haszna világos: ezzel elérhető, hogy a multicégek is a bevételeikkel arányos felelősséget vállaljanak a válságok idején; elérhető, hogy megakadályozzuk a legnagyobb multik adóparadicsomokban történő adózását és profitjuk jogszerűtlen kimentését. A globális minimumadó az egész Európai Unió és benne Magyarország számára is jelentős többletbevételeket jelentene, amelyeket az adófizetők, a nehéz helyzetbe került családok megsegítésére is lehetne fordítani. A magyar vétóval évi 48milliárd eurótól, vagy közel 19ezer-milliárd forint adóbevételtől esik el az Unió, így Magyarország is.
A Fidesz-kormány meglehetősen sajátos pávatáncot jár ebben a kérdésben: korábban fontos miniszterek is támogatásukról biztosították a javaslatot, sőt a fideszes EP-képviselők semleges tartózkodása mellett a KDNP színeiben Brüsszelben politizáló Hölvényi György még meg is szavazta idén májusban a globális minimumadóról szóló parlamenti határozatot. Ha a fideszes kormányzat kicsit is adna a hitelességére, akkor minimum megrovásban részesítené – legalábbis az állami propaganda szerint – a magyar érdekekkel ellentétes intézkedés bevezetését támogató kereszténydemokrata EP-képviselőt, de megfontoltabb nyilatkozatokra szorítaná rá a kormány illetékes tagjait is. A Fidesz-KDNP politikusainak zavart viselkedése az ügyben ugyanis tökéletesen bizonyítja, hogy itt nem elvi kérdésről vagy nemzeti érdekvédelemről van szó, mindössze a magyar kormány a lengyel példát követve igyekszik újabb zsarolási pozíciót fogni, hogy a befagyott uniós forrásokról szóló tárgyalását megkönnyítse. Pedig utóbbi kapcsán a vétóval zsarolás helyett sokkal eredményesebb lenne a kompromisszumkészség és az európai értékeknek megfelelő garanciák mielőbbi biztosítása, így például az Európai Ügyészséghez való azonnali csatlakozás bejelentése. Zsarolni a piti bűnözők szoktak, a valódi államférfiak hatékony kompromisszumra és eredményre jutnak a hazájuk érdekében.

Ujhelyi István
Budapest/Brüsszel – 2022.06.23.

Hazug és Európa-ellenes határozatot készül elfogadni a fideszes kétharmad

Standard

parlA kormánypárti hazugságvonaton úgy látszik nincsen vészfék, vagy legalábbis nem maradt a régi Európa-párti, tekintélyes fiatal demokratákból senki, aki meghúzná azt az illiberális száguldás közben. A Fidesz részéről Kövér László és Kocsis Máté, míg a KDNP részéről Semjén Zsolt és Simicskó István jegyzik azt a most benyújtott parlamenti határozatot, amely az Európai Unió átalakításáról szóló konferencia-sorozat eredményeként fogalmazza meg a magyar álláspontot. Mindezt teszi úgy, hogy saját Európa-ellenes, szimplán pártpolitikai és az európai közösséget tovább feszítő, működését akadályozó, fideszes hatalmi érdek mentén megfogalmazott tételeket állít be a magyar nemzet egységes és kiérlelt álláspontjaként. Ez nettó hazugság.
Mint ismert, az Európai Bizottság még 2019-ben fogalmazta meg prioritásként, hogy széleskörű és hosszú társadalmi vitában gyűjti össze az európai állampolgárok véleményét az Unió működéséről és tervezett reformjának irányairól. Több mint ötmillióan látogattak el az erre a célra létrehozott online felületekre, közel tizenhétezer különálló ötlet és javaslat került érdemi megvitatásra és majdnem hétezer rendezvényt tartottak az átfogó konferencia-sorozat keretében szerte Európában, néhányra épp az Európai Parlament plenáris üléstermében került sor. Jelentős és elvégzett munkáról van tehát szó, amelyben sokmillióan vettek részt és mondták el véleményüket, ezeket az Európai Bizottság azóta is folyamatosan dolgozza fel – jogalkotási kezdeményezés ősszel várható.
A Fidesz-KDNP parlamenti határozata szerint a konferencia-sorozat „nyílt és demokratikus párbeszéd helyett – az állampolgári hozzájárulások jelentős részének kizárásával – a tagállamok szuverenitásának felszámolásában és az uniós bürokrácia hatalmának növelésében érdekelt erők politikai, ideológiai törekvéseinek kiszolgálójává vált”. A Fidesz-KDNP parlamenti határozatában az is szerepel: a magyar Országgyűlés ugyanakkor üdvözli, hogy a magyar polgárok az európai átlagot messze meghaladó aktivitással vettek részt a konferencia-sorozat eseményein és az Országgyűlés „kiáll a magyar emberek véleménye mellett, miszerint az Európai Uniónak változnia kell, mert felkészületlenül áll napjaink kihívásai előtt.” Ugyancsak tartalmazza a dokumentum, hogy a „magyar álláspont” szerint felül kell vizsgálni az uniós szerződéseket és törölni kell belőle az „egyre szorosabb egység” célkitűzését, bele kell viszont írni, hogy az európai integráció alapját a keresztény gyökerek és a kultúra jelenti, valamint, hogy az Európai Bizottságnak politikailag és ideológiailag semlegesnek kell lennie. Ugyancsak a magyar álláspont részének akarja kimondani a kormánypárti többség, hogy felül kell vizsgálni az EU intézményei útján gyakorolható jogköröket és például szerződéses szinten kell garantálni, hogy minden nép maga dönthesse el: „kivel akar együtt élni”. A Fidesz-KDNP uniós szerződésbe foglalná a további uniós közös adósságfelvétel tilalmát (milyen érdekes, hogy most épp azon helyreállítási alapok lehívását sürgeti, amit épp az első közös adósságfelvétel eredményeként kapnánk meg), de korlátozná az Európai Parlament jogait is, az EP-képviselők delegálását pedig kivenné a magyar polgárok kezéből és a jövőben nem közvetlenül ők választhatnák ki a képviselőiket, hanem a tagállami parlamentek küldenék ki őket Brüsszelbe. Ugyancsak radikális változás lenne a „magyar álláspont” alapján, hogy a tagállami kormányok és a nemzeti parlamentek is kezdeményezhetnének uniós jogalkotási eljárásokat; ezt a jogkört egyébként az Európai Parlament is követeli magának, amit a Fidesz természetesen nem támogat.
A Fidesz-KDNP által most beterjesztett és elfogadni kívánt határozati javaslat több szempontból is rendkívül ártalmas és hazug. Egyfelől az Európai Bizottság által kezdeményezett átfogó konferencia-sorozat sikeres és érdemi volt, abban rengeteg magyar polgár és civil szervezet is részt vett; de a fontosabb eseményeken még a magyar kormány képviselői, államtitkárai, polgármesterei és fideszes EP-képviselői is jelen voltak, vagyis hazugság, hogy nem volt érdemi ráhatásuk a folyamatokra. Ráadásul miközben a kormánypártok parlamenti határozatban rögzítenék a „magyar álláspontot”, valójában semmilyen nyoma és bizonyítéka nincs annak, hogy a magyar állampolgárok ezzel egyetértenének, sőt, ezt akarnák. Ezzel szemben az Európai Bizottság által nyilvánosságra hozott összefoglaló szerint – amelyben vastagon benne vannak a magyar polgárok és civilszervezetek által leadott vélemények is – az európai polgárok többsége nagyobb beleszólást adna a választóknak például az Európai Bizottság elnökének megválasztásába, vagy éppen az általuk megválasztott Európai Parlamentnek. Számos ponton valóban felmerült az uniós szerződések és jogkörök esetleges módosítása, de nem úgy, ahogyan azt a Fidesz most épp belehazudja egy parlamenti dokumentumba, hanem éppen ellenkezőleg: az európai polgárok – beleértve a magyarokat is – többsége több európai ráhatást és befolyást akar például a minőségi oktatás egyenlő hozzáférésében, vagy az egészségügyi ellátórendszerek minőségi minimumszabályainak megalkotásában. Ugyancsak általános vélekedés volt a konferencia-sorozat eredményeként, hogy át kell térni a minősített többségi szavazásra minden uniós döntésnél, a jelenlegi rendszer ugyanis túlzott zsarolási lehetőséget biztosít egyes tagállamoknak, amelyek így megakasztják a közös európai ügyeket; de ugyanez igaz a jogállamiság megsértése miatti szankciókra is, amelyekben szintén új szabályozást szorgalmaznak az európai, beleértve a magyar polgárok.
A Fidesz-KDNP aljas húzásra készül tehát ismét, csak azért, hogy a miniszterelnök zsarolási pozícióit megerősítse az Európai Tanács soron következő csúcstalálkozóján. Ilyen hazugságokat és az európai közösségünket tudatosan gyengítő tételeket tartalmazó parlamenti határozatot elfogadni politikai bűntett. Szomorú, hogy a Fideszben már láthatóan egyetlen európai magyar sem maradt, aki tiltakozzon ellene. Megteszem most helyettük.

Ujhelyi István
európai parlamenti képviselő
Brüsszel/Budapest – 2022. 06. 22.

Lenne uniós pénz a leépített Tungsram-dolgozók támogatására, de a kormány nem igényel belőle

Standard

_LEZ5069„Magyarország így nem előre megy, hanem tönkre” – fogalmazott szerdai online sajtótájékoztatóján Ujhelyi István európai parlamenti képviselő. Az MSZP-s politikus szerint a kormány tehetetlenül és érzéketlenül nézi, ahogy a válságok okozta helyzet fenyegeti a családok létbiztonságát, illetve ahogy a rekordmagas euró-árfolyam és infláció megélhetési válságba sodorja a legkisebb jövedelműeket. Ujhelyi rámutatott, hogy a kormány tétlenül nézi azt is, ahogyan évvégéig mintegy 1800 embert fognak elbocsátani a Tungsram magyarországi gyáraiból, csak Újpesten újabb kétszáz ember elküldéséről érkeztek hírek a napokban. A szociáldemokrata képviselő a sajtótájékoztatón elmondta: az Európai Unió „Globalizációs Alapjából” ilyen esetekben érdemi támogatás igényelhető az elbocsátott munkavállalók átképzésére, bérkiegészítésére, vagy akár önálló vállalkozásuk elindítására, ehhez azonban az érintett tagállam kormányának kell kérvényt benyújtania és mintegy tizenöt százalékos önrészt vállalnia.
Ujhelyi elmondta, hogy az Európai Parlament szerdán kezdődő kétnapos plenáris ülésén dönteni fognak két hasonló kérelemről: a francia kormány az AirFrance csoportos leépítése során elküldött munkavállalóinak megsegítésére igényelt húszmillió eurót, a görög kormány pedig ugyancsak a Globalizációs Alapból igényelt kétmillió eurót, hogy egy villamosipari gyár kirúgott több mint kétszáz dolgozójának átmeneti támogatást tudjon biztosítani. Az MSZP európai politikusa hangsúlyozta: az elmúlt tizenkét évben a magyar kormány egyetlen alkalommal sem hívott még le ebből a sokszázmillió eurós alapból uniós támogatást. „A kormány alibizik és elbábozza az egyeztetést a Tungsrammal és a szakszervezetekkel, de valós segítséget nem nyújt, felfoghatatlan, hogy még ezt az uniós pénzt sem kérik” – fogalmazott Ujhelyi István. A baloldal képviselője hozzátette: egyeztetett az Európai Bizottság illetékes szakértőivel, akik megerősítették, hogy csak a magyar kormány nyújthat be támogatási kérelmet, amelyet várnak is Brüsszelben, mivel a Tungsram ügye teljesen beleillik a hivatkozott alap felhasználási kereteibe. Ujhelyi közölte azt is, hogy korábban Komjáthi Imre országgyűlési képviselővel közösen levélben fordultak az illetékes Technológiai és Ipari Minisztériumhoz az uniós alap felhasználása érdekében, azonban egyelőre semmilyen választ nem kaptak. „A kormánynak úgy látszik fontosabb a NER körüli oligarchák megrendeléshez juttatása és a plusz terhek alóli mentessége, mintsem a magyar emberek létbiztonságának és egészségének biztosítása” – fogalmazott az MSZP politikusa.

Brüsszel/Budapest – 2022.06.22.

EP-KÉPVISELŐI NYÍLTLEVÉL-SOROZAT MAGYARORSZÁG POLGÁRAIHOZ (357.)

Standard

4naposTársadalmi vitát kell folytatnunk a négynapos munkahétről!

Vitán felül áll, hogy az elmúlt évek járványidőszakai és társadalmi változásai jelentősen átírták a mindennapjainkat, elsősorban a munkavégzéssel összefüggő rutinjainkat és megszokásainkat. A covid-időszak bizonyította az úgynevezett „home-office” létjogosultságát és a rugalmasabb munkavégzés hatékonyságát bizonyos ágazatokban. Kifejezetten örülök, hogy az elmúlt hetekben egyre többen foglalkoznak a négynapos munkahét bevezethetőségével Magyarországon is, ezzel a kérdéssel ugyanis a covid-időszak óta behatóbban is foglalkozom európai szakpolitikusként és az egyre intenzívebb társadalmi érdeklődés végre meghozta az időt régi tervem megvalósításához: a négynapos munkahét bevezethetőségéről szóló társadalmi vita elindításához hazánkban.
A több szabadidőt, jobb magánélet-munka egyensúlyt, hatékonyabb kreatív időt biztosító négynapos munkahét rendszere természetesen nem jelent azonnal és minden munkavállaló számára pozitív változást, hiszen egyes ágazatokban kivitelezhetetlen a program, az általános bevezetése pedig egyelőre nem ismert hatásokkal járhat. Éppen ezért üdvözlendő, hogy számos ország már megkezdte a négynapos munkahét kipróbálását, sőt, Magyarországon is vannak már olyan kis és nagyobb vállalkozások, amelyek élesben is tesztelik a módszert és gyűjtik annak tapasztalatait. Belgiumban február óta van lehetőség a rövidebb munkahétre (igaz, a napi óraszám magasabb), Angliában is épp júniusban indult el egy átfogó tesztprogram, a skótoknál kormányzati szintű vállalás volt a négynapos munkahét bevezethetőségének vizsgálata és támogatása, Izlandon pedig már a covid-járvány előtt kipróbálták: milyen az, ha egy munkavállaló 40 óra helyett csak 35 órát dolgozik egy héten, viszont a fizetése nem csökken egy fillért, pontosabban ebben az esetben egyetlen izlandi koronát sem. A projekt sikeresnek bizonyult, a tapasztalatok alapján elmondható, hogy a munkavállalókat kevesebb stressz érte, javult az egészségi állapotuk, pozitív hatással volt rájuk a több magánélet és a produktivitásukon a kevesebb munkaóra egyáltalán nem látszott meg. Az izlandiak jelentős része – akik munkájukból adódóan ezt megtehették – át is álltak már erre a rendszerre.
Az természetesen nem jelenthető ki érdemi vizsgálat és mély társadalmi párbeszéd nélkül, hogy Magyarországon is egyértelműen pozitív hatásai lennének a négynapos munkahét bevezetésének, szociáldemokrata politikusként azonban határozott személyes álláspontom, hogy ha bércsökkenés nélkül növelni lehet a munkavállalók rekreációs idejét és arányosítani a munka és a magánélet közötti egyensúlyt, akkor kötelességünk foglalkozni ezzel a lehetőséggel. Az elmúlt hetekben több nemzetközi szervezettel, kutatóval és mozgalommal egyeztettem a négynapos munkahét tapasztalatairól és magyarországi pilot-projektjeinek megszervezéséről. Legutóbb a 4DayWeekGlobal mozgalom két vezetőjével Andrew Barnesszal és Charlotte Lockharttal egyeztettünk a lehetőségekről az Európai Parlamentben, akik nyitottnak mutatkoztak az aktívabb magyarországi építkezésre is. Eljött tehát az idő, hogy az érdemi és valós társadalmi vitát ebben a kérdésben mielőbb megkezdjük, ennek szervezését és támogatását a baloldal európai politikusaként magamra vállalom: a következő hetekben meg is tartom ennek első programját az Európai Bizottság és az Európai Parlament közös, budapesti központjában, ahol Andor László volt uniós biztos mellett szociológiai- és mentálhigiénés szakértőkkel, szakszervezeti vezetőkkel és munkaadói képviselőkkel közösen beszéljük majd át a négynapos munkahét előnyeit és hátrányait. Ha Magyarország tényleg előre megy, akkor meg kell találnunk a magyar emberek életkörülményeit és mindennapjait jobbá tevő lehetőségeket.
A magyar kormányfő vízválasztó, az illiberális államot meghirdető, 2014-es tusványosi beszéde után megfogadtam, hogy európai képviselőként nyílt levélben fogom minden héten figyelmeztetni a közvéleményt a kiépült rendszer bűneire. Háromszázötvenhetedik alkalommal kongatom a harangokat és teszem, ameddig szükség mutatkozik rá. Mert esélyt kell adni az újjászületésnek és a közös hazának.

Ujhelyi István
Európai Parlamenti képviselő
2022. június 19.

 

 

Ujhelyi konzultálni hívja Navracsicsot az uniós forrásokról

Standard

IMG_4366-15Közös nemzeti ügynek nevezte az uniós forrásokhoz való hozzáférést, ezért konzultációt kezdeményezett Navracsics Tibor tárca nélküli miniszterrel a kérdésben, egyúttal a helyreállítási forrásokkal kapcsolatos kormányzati terv teljes átdolgozására tett javaslatot Ujhelyi István szocialista EP-képviselő szombati online sajtótájékoztatóján. Az MSZP európai politikusa hozzátette, hogy amennyiben létrejön a Navracsics Tiborral történő találkozó, akkor át fogja adni neki azokat az országspecifikus ajánlásokat, amelyeket az elmúlt három évben az Európai Bizottság készített a magyar társadalmi és gazdasági helyzettel kapcsolatban, benne a kormánnyal szembeni legfontosabb kritikákkal és elvárásokkal. Ezeket ugyanis az elmúlt időszakban a kormány szinte egyáltalán nem vette figyelembe.
Ujhelyi hangsúlyozta: a Fidesz-kormány „bűne”, hogy jelenleg befagytak a helyreállítási- és a hazánknak járó egyéb uniós támogatások, szerinte ugyanis az Európai Bizottság nem tesz mást, mint az eddig is leírt és az európai szabályokon alapuló javaslatokat kéri számon a magyar kormányon, amely Ujhelyi meglátása szerint ezzel szemben csak „arcoskodni és harcoskodni” tudott az elmúlt időszakban. Az MSZP politikusa szerint Navracsics – bár jó diplomata – érdemi eredményeket nem tudott elérni brüsszeli bemutatkozó találkozóin, amelyeken az európai döntéshozók visszaüzentek a miniszterelnöknek: egy udvariassági látogatás nem oldja meg a felmerült jogállamisági problémákat. Ujhelyi a sajtótájékoztatón közölte, hogy a helyreállítási alapok felhasználása kapcsán több mint egy éve benyújtott és azóta el nem fogadott nemzeti tervet a kormánynak mindenképpen újra kell írnia, mivel annak sem a tartalma, sem pedig a megszületésének módja nem elfogadható az Unió számára. A szociáldemokrata képviselő rámutatott, hogy a szakszervezetekkel, civil érdekvédőkkel, önkormányzatokkal és ellenzéki pártokkal közösen kellene a tervet újrafogalmazni, az ország teljes lakossága érdekének és a jelenlegi társadalmi és világpolitikai helyzetnek megfelelő célokkal.  „Ez egy nemzeti, közös helyreállítási terv kellene, hogy legyen. A kormány nem nyújtott be még más dokumentumot, sőt a szabályokkal ellentételesen a 6000 milliárdos keretből lehívható 3500 milliárdnyi, olcsó hitelrészre sem adott be még érdemi tervezetet. Erre augusztus vége a határidő, a teljes csomag elfogadásának pedig az év vége. Ha addig nem áll elő új tervvel a kormány és azt nem tudja elfogadtatni Brüsszellel, akkor az összeg 70 százalékát bizonyosan elveszítjük” – fogalmazott Ujhelyi István, hozzátéve: egy új nemzeti tervben a kormánynak világosan meg kell tudnia jelölnie, hogy milyen garanciákat tud adni a korrupció, vagyis az uniós források oligarchák általi felszippantásának megakadályozására, valamint melyek azok a valóban égető társadalmi kérdések, amelyekre ezeket a forrásokat fel akarja használni.
Az MSZP európai parlamenti képviselője azt javasolta, hogy az újonnan összeállított nemzeti tervben nagyobb hangsúlyt kapjanak a magyar emberek mindennapi problémáinak és megélhetési gondjainak valós megoldásai, így például az MSZP által javasolt Esély-kupon élelmiszer támogatás bevezetése, illetve az „örök rezsicsökkentést” biztosító lakossági szintű energiahatékonysági beruházások finanszírozása. Ujhelyi elmondása szerint az MSZP úgynevezett „Létbiztonság-csomagjában” szereplő javaslatok jelentős része ezekből az uniós forrásokból részfinanszírozhatóak. „Kedves Tibor, állok rendelkezésre. Ha valóban nemzeti minimum, hogy hazahozzuk végre az uniós forrásokat, akkor csörögj rám, nézzük át van-e annak esélye, hogy Magyarország megkapja a befagyott forrásokat. De egy dolgot tudomásul kell venni: ehhez jelentős módon hozzá kell nyúlni a kormányzat napi politikai hatalomgyakorlásához, működéséhez, korrupcióhoz való viszonyához és mindenhez, amit mi Orbán-rendszerként ismerünk” – fogalmazott Ujhelyi.

Brüsszel/Budapest – 2022.06.18.

A mentális egészség alapvető jog, kezeljük is ennek megfelelően!

Standard

mentalHúsz év után ismét átfogó jelentést adott ki a WHO a világ mentálhigiénés helyzetéről, a korszakos dokumentumot a mai napon mutatták be egy online eseményen, amelyre a WHO által alapított Páneurópai Mentális Egészség Koalíció tagjaként kaptam meghívást. A jelentés megállapította, hogy a mentális egészség kritikus fontosságú világszerte, az ezzel kapcsolatban felmerülő emberi szükségletekre azonban nem mindenhol születik megfelelő válasz. A WHO célja, hogy jelentésében olyan gyakorlatokat mutasson be a döntéshozók számára, amelyek már beváltak a világ egyes pontjain. Az Egészségügyi Világszervezet egyúttal felhívta a figyelmet, hogy mélyíteni kell a mentális egészség iránti értékeket és elkötelezettséget, valamint meg kell erősíteni a mentális egészséggel foglalkozó rendszereket.
A WHO jelentése is külön foglalkozik a covid-járvány miatti mentálhigiénés problémákkal, amelyekre már számos alkalommal felhívtam a figyelmet. Továbbra is kiemelten fontosnak tartom, hogy a kormányzat döntéshozói megfelelő – a jelenleginél jóval nagyobb – figyelmet fordítsanak a mentális egészség ügyére. A covid-járvány kapcsán több szakmai felmérés is bebizonyította, hogy érdemben megnövekedett a mentális problémák száma, különösen a fiataloknál és gyermekeknél. Erre válaszul dolgoztam ki a szakmai szervezetekkel közösen és tettem a kormányzat asztalára a „Lélekvakcina-programot”, amelyet azonban a kezdeti nyitottság után lelkiismeretfurdalás nélkül söpört le az asztalról a kormány.
Továbbra is fontos szakpolitikai feladatomnak tartom az EP magyar képviselőjeként, hogy a mentális egészség ügye megfelelő figyelmet és támogatás kapjon európai és hazai szinten egyaránt. Ezért voltam az Európai Parlament szociáldemokrata frakciója által kiadott mentálhigiénés stratégiai anyagnak az egyik kezdeményezője és ezért vagyok az Európai Egészségügyi Unió minél szélesebb létrehozásának aktív támogatója. A mentális egészség általános javítása érdekében rendkívül sok a teendőnk, amit csak hátráltat a magyar kormány érthetetlen magatartása, miszerint többszöri kérés ellenére sem hajlandó megosztani a témában készült és állítólag évek óta kész nemzeti stratégiát. A mentális egészséghez való jog alapvető emberi jog. Kötelességünk ennek megfelelően kezelni.

Brüsszel – 2022.06.17.

EP-KÉPVISELŐI NYÍLTLEVÉL-SOROZAT MAGYARORSZÁG POLGÁRAIHOZ (356.)

Standard

forradalAz Európai Unió előre megy, a Fidesz meg hátra

Erről nem számolt be az állami média, de a fideszes sajtóalapítvány kiadványai sem hozták részletes tudósításokban a címlapon, pedig olyan jelentőségű változások kezdődtek el a héten az Európai Parlamentben, amelynek mindannyiunk életét – álláspontom szerint pozitívan – befolyásoló, forradalmi hatásai lesznek. A Fidesz természetesen ezt is megpróbálta megakadályozni; de szokás szerint az Európa-ellenes kisebbséghez szorulva maradtak, a strasbourgi plenáris jelentős többsége ugyanis elfogadta a radikális változtatásokat szorgalmazó parlamenti dokumentumot. De miről is van szó?
Az Európai Parlament eheti plenáris ülésén szavaztunk egy határozatról, amely a jelenlegi és közelmúltbeli válságokra való tekintettel – az uniós szerződések felülvizsgálatára vonatkozó parlamenti joggal élve – változtatásokat szorgalmaz az uniós szerződésekben. Az egyik első és politikai szempontból legizgalmasabb javaslat, hogy vizsgálják felül a tanácsi szavazásokra vonatkozó előírásokat az Unió cselekvési képességének javítása érdekében és vészhelyzetben vagy szankciók kivetésekor az egyhangú többség helyett legyen elég a minősített többség is szavazáskor. Kimondva-kimondatlanul ez azon tagállam(ok) ellen szól, amelyek akár hátsó szándéktól vezérelve is, de gátolják az egységes, vagy legalábbis többségi fellépést adott helyzetben. A klaviatúrát ragadó kormánypárti kommentelőket arra szeretném emlékeztetni, hogy a Fidesz-kormány épp most hosszabbította meg a „veszélyhelyzetet”, amely lehetővé teszi a kompromisszum és ellenszavazatmentes rendeleti kormányzást; épp a hatékonyságra hivatkozva, vagyis mindez nem az ördögtől való, még ha a Fidesz-kormánynak épp nem is tetszik, mert csökkentené Európában a zsarolási potenciálját. Szintén a javaslatok között szerepel, hogy meg kell erősíteni az unió alapértékeit védő eljárást és egyértelműsíteni kellene a jogsértések megállapításának módját, valamint következményeit – ez egyébként teljesen egybecseng a Fidesz utolsó, máig hatályos választási programjának követeléseivel is. Ugyancsak a dokumentumban lévő javaslatok között szerepel, hogy az Európai Parlament kapjon jogszabály-kezdeményezési, módosítási és visszavonási jogkört, a költségvetési eljárás során pedig teljes jogú társjogalkotóvá válhasson; jelenleg ugyanis a hármas intézményi rendszerben sokszor tényleg béna kacsaként próbálja az európai polgároktól közvetlenül kapott felhatalmazással élve képviselni az érdekeiket.
Számomra azonban nem csupán ezek a politikailag is fontos tételek jelentik a változást, hanem szociáldemokrataként azok a megállapítások is, amelyek például a szociális jogok európai pillérének teljes egészében történő végrehajtását és az uniós szerződésekbe történő foglalását szorgalmazzák. A leginkább forradalmi eredményt ezzel együtt szerintem az uniós hatáskörök javasolt módosítása hozhatja el. Nem mondom, hogy egyszerű lesz a tagállamokkal ebben egyetértésre jutni – a nemzeti szuverenitására hivatkozva mindent elutasító magyar kormány például nagy akadály ebben a folyamatban -, de bizonyos vagyok benne, hogy a most elkezdett és megnyitott folyamat végén siker fogja koronázni ezt a lépést. A hatáskörök esetleges újragondolása és módosítása ugyanis megnyitja a kaput például az Európai Egészségügyi Unió teljeskörű megvalósításához, ami magyar szempontból jelentős előrelépés lenne. Jelenleg az egészségügy – mint többek között az oktatás vagy a turizmus – kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozik, vagyis kizárólag a tagállami kormány szólhat bele annak finanszírozásába, működtetésébe és minőségébe. Látjuk is, hogy ahova kevés Európa jut, ott kevesebb is az elvárás. Amennyiben egy hosszú folyamat végén az egészségügy területét legalább részben uniós hatáskörbe lehetne vonni, azzal hamar együtt járhatna az európai szintű ellátás megkövetelése, a tisztességes és méltó ellátáshoz szükséges minőségi kritériumok előírása és betartatása. Jelenleg egy magyar kórházban háromszor többen kapnak akár halálos kórházi fertőzést, mint Németországban. Jelenleg hatszor több daganatos betegséget fedeznek fel még időben Nyugat-Európában, mint Kelet-Európában, pedig ugyanolyan uniós polgárok vagyunk, nekünk is járna ugyanaz az esély a túlélésre, az egészséges életre.
Az Európai Parlament ezen a héten elfogadott állásfoglalása – bár a nagy zajban és viharban kevésbé látszik, de – tényleg egy fontos mérföldkő, amely forradalmi változások kezdőpontja lehet. Az út még hosszú és göröngyös, de bizakodásra adhat okot, hogy az európai polgárok által közvetlenül megválasztott EP-képviselők jelentős többsége támogatta ezt a csomagot; ez érdemi társadalmi támogatást is feltételez. Szomorú, hogy az egykor harcos Európa-párti Fidesz mára összebútorozott az Európa-ellenes hőbörgőkkel és ilyen fontos kérdésekben is inkább a progresszivitás ellen szavaz. Lelkük rajta. Egy csendes európai forradalom kezdődött tehát, ahol az Unió előre megy, a Fidesz pedig hátra.
A magyar kormányfő vízválasztó, az illiberális államot meghirdető, 2014-es tusványosi beszéde után megfogadtam, hogy európai képviselőként nyílt levélben fogom minden héten figyelmeztetni a közvéleményt a kiépült rendszer bűneire. Háromszázötvenhatodik alkalommal kongatom a harangokat és teszem, ameddig szükség mutatkozik rá. Mert esélyt kell adni az újjászületésnek és a közös hazának.

Ujhelyi István
Európai Parlamenti képviselő
2022. június 12.