Román kormányprogram mutat példát az Esély-kupon bevezetéséhez

Standard

Van sikeres megoldás a rászoruló családok támogatására a mostani gazdasági válságban is, úgy hívják: élelmiszer-kupon – erről beszélt közös online sajtótájékoztatóján Ujhelyi István szociáldemokrata EP-képviselő és román frakciótársa Victor Negrescu, korábbi Európa-ügyi miniszter. Az MSZP politikusa arról beszélt az Európai Parlament strasbourgi épületében rögzített tájékoztatón, hogy már „elviselhetetlen a pénzromlás és az árdrágulás”, amelyet szerinte a magyar államnak valamilyen módon mindenképpen kompenzálnia kell. Ujhelyi elmondta: az MSZP javaslata szerint be kell vezetni egy úgynevezett „Esély-kupont”, amely alapvető élelmiszerek vásárlását támogatná havi húszezer forint értékben. A szociáldemokrata képviselő hozzátette, hogy ezt a támogatást azon gyermeket nevelő családok számára szeretnék biztosítani, ahol az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a létminimum szintjét; az egyszülős családoknak; az alacsony nyugdíjban részesülő nyugdíjasoknak; a súlyos fogyatékossággal élőknek; a szociális segélyből élőknek; de részesei lennének a támogatotti körnek a szociális ösztöndíjban részesülő felsőfokú tanulmányokat végzők is. Ujhelyi hangsúlyozta, hogy az MSZP ezt a kezdeményezést is benyújtotta már a magyar Országgyűlésnek a párt úgynevezett „Létbiztonság csomagjának” részeként, ennek költségét pedig részben – a jogállamisági bűnök miatt jelenleg épp befagyasztott – uniós pénzekből fedezni lehetne. A magyar képviselő példaként hozta fel Romániát, ahol az Esély-kuponhoz hasonló intézkedést dolgoztak ki és indítanak el a napokban.
Victor Negrescu, a román szociáldemokraták EP-képviselő a sajtótájékoztatón ezzel kapcsolatban elmondta: a magas infláció és az energiaárak növekedése miatt döntöttek a román kormány tagjaként speciális támogatási programok létrehozása mellett. A mintegy 3,5 milliárd eurós kerettel gazdálkodó „Támogatás Romániának” nevű átfogó program keretében nemcsak a kis- és középvállalkozásoknak, illetve gazdálkodóknak adnak célzott anyagi juttatásokat, de az arra rászoruló társadalmi csoportoknak egyfajta élelmiszer-kupont is biztosítanak, szintén alapvetően uniós forrásból. Negrescu elmondta, hogy 50 eurós támogatást adnak ezen az élelmiszer-kártyán, amelyet kéthavonta töltenek fel, a javaslat alapján egyelőre négy alkalommal. A román EP-képviselő tájékoztatása szerint mintegy 2,5 millió embernek nyújtanak ezzel segítséget, összesen 700millió euró értékben, amelynek felét az Európai Bizottsággal kötött megállapodás értelmében az Unió állja. Victor Negrescu hozzátette, hogy a kártyákat most osztják szét, a hónap végén várhatóan már kézhez vehetik az érintettek, akik – a visszajelzések alapján – kifejezetten örömmel és pozitívan fogadták a kezdeményezést.
Ujhelyi István szociáldemokrata EP-képviselő ezzel kapcsolatban hozzátette: a magyar kormánynak is be kell tudnia vezetni ezt a támogatást, ezzel segítve többmillió, nehéz helyzetbe került magyar embert. „Szükség van az Esély-kupon élelmiszer támogatásra és szükség van hozzá az uniós forrásokra” – fogalmazott Ujhelyi, rámutatva, ha a magyar kormány azért utasítaná el a javaslatot, mert azt a baloldal képviselője fogalmazta meg, akkor jobb, ha tudják, hogy a román szociáldemokraták programjának egyik fő támogatója a Fidesz-kabinettel jelenleg szoros barátságot ápoló Kelemen Hunor RMDSZ-es miniszterelnök-helyettes volt. „Hajrá fiúk, tessék valamit tenni a magyar emberek érdekében is!” – zárta tájékoztatóját Ujhelyi István.

Strasbourg – 2022.06.09.

Európai minimálbér: ne kergessünk délibábot!

Standard

284252257_567667358051762_1724861757994441928_nFontos előrelépés született az európai minimálbér általános rendszerének megteremtésében tegnap este Strasbourgban, ugyanakkor ne vezessük félre a több pénzre váró magyar embereket: sajnos még messze vagyunk attól, hogy a magyar dolgozó is európai szintű minimálbért vihessen haza.
A mostani európai folyamat célja és lényege, hogy minden európai tagállamban legyen meghatározott minimálbér, jelenleg ugyanis hat országban nincs még ehhez kapcsolódó szabályozás. Ugyancsak része a kezdeményezésnek, hogy több munkavállaló élvezze a kollektív szerződés védelmét, jelenleg ugyanis ennek aránya is alacsony és egyenlőtlen az Unióban. Ahhoz, hogy a szabályozás életbe is lépjen, még több akadályt meg kell ugrani: tegnap este a francia uniós elnökség és az Európai Parlament állapodott csak meg a csomagról, a Tanácsnak azonban még jóvá kell azt hagynia, de az Európai Parlamenthez is visszakerül még a végső javaslat jóváhagyásra, valamikor ősszel.
Kétségtelen, hogy az új törvény hatása emelni fogja valamilyen szinten a minimálbér mértékét a tagállamokban, nem várhatjuk – és nem mondhatjuk a választóknak – azonban egyelőre azt, hogy a magyar dolgozók is automatikusan európai szintű béreket fognak keresni. Ez a mostani szabályozási csomag ugyanis elsősorban a minimálbér rendszerének általános kiterjesztéséről szól, a bérek megfelelő rendezése továbbra is elsősorban a kormányoktól függ. Tény, hogy a javaslat azt szorgalmazza: a tagállamok vizsgálják felül az alkalmazott minimálbér mértékét a megváltozott és megnövekedett megélhetési költségek, valamint a méltó életminőség szintje alapján; kérdéses azonban, hogy az érzéketlen szociálpolitikát folytató magyar kormányzat erre hajlandó lesz-e egyáltalán. Az Európai Unió tehát jó irányba indult el, sokat dolgoztunk ezen, de őszintén látni kell: hosszú út áll még előttünk. Mi, szociáldemokraták folytatjuk a megkezdett munkát a munkavállalók, a bérből és fizetésből élő magyarok érdekében, a szükség mellett azonban a realitások és a lehetőségek talaján.

Ujhelyi István
európai parlamenti képviselő
Strasbourg – 2022.06.07.

EP-KÉPVISELŐI NYÍLTLEVÉL-SOROZAT MAGYARORSZÁG POLGÁRAIHOZ (354.)

Standard

alapVálságalapok: ennek is pazarlás lesz a vége?

Egyre nehezebb és költségesebb „megvédeni a családokat”, ráadásul a honvédséget is meg akarják erősíteni, ezért a kormány nemrég egy úgynevezett rezsivédelmi és egy honvédelmi alapot hívott életre ezen feladatok finanszírozására. A kormányfő bejelentése szerint adót vetnek ki az úgynevezett piaci extraprofitra és milliárdos befizetéseket várnak a bankoktól, a biztosítóktól, a nagy kereskedelmi láncoktól, az energiaipari és kereskedő cégektől, telekommunikációs vállalatoktól és légitársaságoktól. Szociáldemokrataként természetesen támogatom azt az elvet, hogy a tehetősek vállaljanak nagyobb felelősséget és vegyék ki jobban a részüket a szociális intézkedések finanszírozásából, a válság leküzdéséből. Ez idáig rendben is lenne, a felelős és hiteles döntéshozatal azonban itt bizonyosan nem áll meg. Az ugyanis már komoly kérdéseket vet fel – bár a válaszokat hosszabb gondolkodás nélkül is mindannyian tudjuk -, hogy a kormány miért csak célzott ágazati szereplőket von be egyoldalúan ebbe a jelentős forráselvonásba és miért hagy ki látványosan olyan szektorális érdekeltségeket, amelyek jelentős vagyonokat nyertek az elmúlt időszakban, most mégsem kell részesei legyenek a közös felelősségvállalásnak. Elég csak például a kaszinókra gondolni, amelyeknek még a kiskereskedőkkel ellentétben az online kasszákat sem kellett bekötniük, viszont a válságos idők ellenére is több mint tízmilliárdos profitot termelnek évente a tulajdonosoknak, így például a honvédelmi miniszter Szalay-Bobrovniczky Kristófnak és a kormánnyal ugyancsak szoros viszonyt ápoló Garancsi Istvánnak. De, ha ez nem lenne elég, épp a válságra való hivatkozással kaptak korábban több mint kétszázmilliós állami bértámogatást is. Vagyis, amikor válság van, az adófizetők kisegítik őket, amikor vissza kellene fizetni ebből valamit, épp őket felejti el bevonni a kormányzat. De ugyanez igaz szinte minden, a Fidesz-kormány kegyeiből és segítségével gyarapodó oligarcha érdekeltségeire is: a válságokon ők leginkább csak nyerészkednek, szolidaritást egyáltalán nem vállalnak.
Ugyanilyen fontos megnéznünk azt is, hogy a beszedett pénzekkel mit és hogyan kezd a kormányzat, hiszen nem elég tisztességesen és minden tehetőst egyaránt megadóztató módon gyarapítani a válságkezelő alapokat, hanem tisztességesen, átláthatóan és a valódi céloknak megfelelően kell el is költeni ezeket a pénzeket. Ebben pedig igencsak rossz a tapasztalatunk. Fontos emlékeztetnünk arra, hogy két évvel ezelőtt a Fidesz-kormány a koronavírus-járványra hivatkozással már létrehozott egy úgynevezett Gazdaságvédelmi Alapot, amelyből több mint négyezer-milliárd forintot (!) folyósítottak, azonban közvetlen gazdaságvédelmi támogatásra mindössze ennek az összegnek csak az egynegyedét költötték. Vagyis, több mint háromezer-milliárd forint (!) ebből az alapból olyanokra ment el, amelyeknek valójában a covid-elleni harchoz, a járvány okozta krízis felszámolásához, a kisemberek, a bajba került munkavállalók megsegítéséhez vajmi kevés köze volt. Nehéz elfelejteni, hogy ebből a gazdaságvédelemre szánt keretből milliárdokat költöttek sportlétesítményekre, milliárdokat fordítottak templomfelújítási programra, a miniszterelnöki irodának is helyet adó budai várnegyed rekonstrukciójára, egyszerű stadionépítésre, de százmilliárd forint felett jutott belőle a kormánytagokkal teletűzdelt „közalapítványoknak”, illetve tízmilliárdok a Fideszhez már nem is annyira titkoltan köthető, a kormánypolitikát nyíltan kiszolgáló értelmiségi műhelyeknek. A legszebb azonban az, hogy a koronavírus kapcsán feltőkésített gazdaságvédelmi alapból többmilliárdot kapott a Fidesz-KDNP számára kiemelten fontos vadászkiállítás is, amelyről azóta tudjuk, hogy – minden előzetes propagandával szemben – a töredékét hozta csak bevételként a ráfordított állami forintoknak. Ez nem válságkezelés, ez pénzszórás.
A kormány kríziskezelő intézkedései között a védelmi alapok létrehozása tehát tulajdonképpen támogatható, hiszen valóban szükség van központosított szolidaritási bevételekre és azok súlyozott, célzott felhasználására. A Fidesz azonban egyelőre ebben sem mutat mást, mint korábban: saját zsebébe nem nyúl, csak másokéba, a segítségként kiosztott pénzeket viszont legtöbbször már nem másoknak, hanem tulajdonképpen a saját zsebébe teszi. Ennek a kormányzati gyakorlatnak a legalja akkor érkezett el, amikor a halálos covid-járvány eszközbeszerzésein is milliárdokat nyerészkedtek bizonyos kormányzati érdekkörök. Ha valódi fizikai és anyagi biztonságot akar teremteni a Fidesz ebben a helyzetben, akkor minimális tisztességgel és maximális átláthatósággal jár el az újonnan létrehozott alapok tekintetében is. Abban az esetben pedig, ha hatékony eredményt akarnak elérni a válságkezelésben és nem csak tüneti kezeléseket, akkor megfontolják és beépítik a kormányzati döntésekbe az MSZP „Létbiztonság-csomagjának” konkrét és jól kimunkált javaslatait. Az ugyanis valódi esélyt jelent a válságálló mindennapokhoz.
A magyar kormányfő vízválasztó, az illiberális államot meghirdető, 2014-es tusványosi beszéde után megfogadtam, hogy európai képviselőként nyílt levélben fogom minden héten figyelmeztetni a közvéleményt a kiépült rendszer bűneire. Háromszázötvennegyedik alkalommal kongatom a harangokat és teszem, ameddig szükség mutatkozik rá. Mert esélyt kell adni az újjászületésnek és a közös hazának.

Ujhelyi István
Európai Parlamenti képviselő
2022. június 5.

Ujhelyi: „ezzel birkózzon meg Németh Szilárd!”

Standard

’Az MSZP szakértői elkészítették az „örök rezsicsökkentésről” szóló javaslatcsomagot; ha győztünk volna a választáson, most ez lenne az első, amit megvalósítanánk’ – fogalmazott szerdai online sajtótájékoztatóján Ujhelyi István. A szociáldemokraták európai parlamenti képviselője közölte: azt várja a kormánytól és a nemrég kinevezett régi-új rezsibiztos Németh Szilárdtól, hogy fogadják be és mielőbb valósítsák meg az erre vonatkozó javaslatokat.
Az MSZP politikusa arról beszélt, hogy a kormányzat hazudott, amikor azt állította: azért kellett harcolni az uniós szankciók ellen, mert azzal a rezsicsökkentést védték meg, holott a mostani blokád az orosz olajimportról szólt, nem pedig az elektromos áram, a földgáz vagy a vízhasználat árának módosulásáról. Ujhelyi emlékeztetett, hogy az olajembargóról szóló eredeti szankciós csomagot a kormánnyal megegyező módon elutasította, mondván nem voltak meg a megfelelő garanciák az orosz függőség miatt kitett tagállamok helyzetének rendezésére. Hozzátette ugyanakkor, hogy a Fidesz a hatalomra kerülése előtt még az utolsó ellenzéki választási programjában maga is az orosz függőség mielőbbi felszámolására tett vállalásokat, a kormányzati tizenkét évük alatt azonban kétharmados felhatalmazással sem tettek érdemben semmit, sőt – ahogy Ujhelyi fogalmazott – „sötét üzletekkel” még inkább függővé tették Magyarországot az orosz energiahordozóktól. A politikus megismételte, hogy a kialkudott brüsszeli kompromisszum megfelel a magyar érdekeknek, ugyanakkor megnyitja egy átfogó energiapolitikai reform megvalósításának esélyét is, amellyel viszont a kormánynak kötelessége élni. „Az átmeneti idő, amit kapunk nem tart örökké, tehát a kormánynak már holnap el kell kezdeni dolgozni az energiafelhasználásunk teljes átalakításán” – fogalmazott a baloldal képviselője.
Ujhelyi István szerint Magyarországnak a háborútól függetlenül is az az érdeke, hogy felszámolja az energiafüggőségét és jelentősen növelje a most szégyenteljesen alacsony hányadát a megújuló és zöld forrásoknak az úgynevezett energiamixben. Az MSZP politikusa Szeged városát hozta fel példának, ahol már 25ezer háztartásban geotermikus energiával fűtenek; ezt szerinte számos más önkormányzat is örömmel bevezetné, ha ehhez megfelelő támogatást kapna az államtól, akár az uniós források terhére. Ujhelyi elmondta, hogy az EU új energia-reformprogramjának (RePowerEU) célja, hogy 2030-ig 40-45 százalékra növeljék a tagállamokban a zöldenergia arányát; ebben Magyarország rendkívüli mód le van maradva jelenleg. Hangsúlyozta, hogy éppen most van itt a lehetőség, hogy ezt az elmúlt évtizedben elodázott átalakítást az Unió támogatásával megtegyük. Ujhelyi bejelentette, hogy az MSZP javaslata szerint megnyílik az esély az „örök rezsicsökkentés” megvalósítására is, amelynek részeként ezer-milliárdokat fordítanának az uniós fejlesztési pénzekből a magánházak, lakások, bérházak, panel lakótelepek és közintézmények teljes energia-korszerűsítésére, ezzel 50-60 százalékos, úgynevezett örökös rezsicsökkentést elérve. Az MSZP politikusa rámutatott, hogy a mostani rezsicsökkentési politika igazságtalan és fenntarthatatlan, hiszen „a gazdagok is olcsón fűthetik az úszómedencéiket”, a különbözetet ráadásul ugyanúgy az adófizetők kasszájából fizeti az állam.
Rossz hír ugyanakkor – mondta Ujhelyi a sajtótájékoztatón -, hogy az átalakításokra is lehívható források jelenleg a jogállamisági vita miatt továbbra is befagyva várnak Brüsszelben. A szociáldemokraták EP-képviselője hangsúlyozta, hogy ameddig a korrupció, a jogállamisági elvek megsértése és az illiberális kormányzat bűnei fennállnak, addig ezek a források szinte bizonyosan – legalábbis részben – befagyva maradnak. Ujhelyi szerint tehát először rendezni kell a támogatások elérhetőségét, majd a felszabaduló uniós pénzekből megvalósítani az átfogó és tartós energiakorszerűsítési programot Magyarországon. „Hajrá Németh Szilárd! Birkózzon meg a feladattal! Ha kíváncsi a javaslatainkra, akkor megtalál” – fogalmazott az online tájékoztatón Ujhelyi István.

Budapest/Brüsszel – 2022.06.01.