Ujhelyi szerint a Fidesznek kormányfőt kellene cserélnie

Standard

Történelmi jelentőségűnek nevezte az Európai Bizottság döntését brüsszeli online sajtótájékoztatóján Ujhelyi István EP-képviselő. A szociáldemokrata politikus szerint Orbán Viktornak és kormányának immár hivatalosan is papírja van arról, hogy „bűnöztek”, sarokba hajították a demokráciát és az európai értékek minden szabályát, valamint, hogy visszaéltek az uniós forrásokkal az elmúlt tizenkét évben. Ujhelyi hozzátette, hogy Orbán Viktor egyértelműen tehertétellé vált a magyarok számára, hiszen ő akadályozza továbbra is a megállapodást és a források mielőbbi lehívhatóságát. Rámutatott, hogy a Fidesz-kormány miniszterei ugyan megegyezésre törekvő javaslatokat tettek Brüsszelben, később azonban a kormánypárti többség otthon felvizezte azokat és tévesen azt hitték, hogy közben tovább folytathatják az eleddig sikeres „útonálló-zsaroló politikájukat”. Az Esély Közösség alapítója úgy látja: ideje eldöntenie a Fidesznek is, hogy Orbán Viktorral vagy nélküle folytatják. „Nem vagyok naiv, tudom, hogy ez a rendszer a miniszterelnök személyére épül, mégis, bármelyik más demokráciában egy ilyen döntés után a kormányfőt távozásra bírják” – fogalmazott Ujhelyi István, hozzátéve: adni kell egy esélyt annak, hogy a kormánypártban felismerik a helyzet komolyságát és hogy az európai közösségben piros lapot mutattak fel a magyar miniszterelnöknek.
Az S&D-frakció képviselője szerint a magyar emberek érdeke és az európai szabályok győztek az orbáni rendszer felett. Pozitívumként emelte ki Ujhelyi, hogy a helyreállítási alaphoz kapcsolódó nemzeti tervről sikerült megállapodni. „A mai döntés azonban itt sem azt jelenti, hogy meg is kapjuk a pénzt, egyelőre pusztán annyit, hogy nem veszítjük el” – nyilatkozta az EP-képviselő, hangsúlyozva, hogy az uniós forrásokat csak abban az esetben kapjuk meg, ha a magyar kormány teljesíti az Európai Bizottság szigorú feltételeit, vagyis a pénzek érkezése kizárólag Orbán Viktor és kormányának felelőssége. Ujhelyi szerint, ha a Fidesz nem hajtja végre az elvárt intézkedéseket, akkor egyértelműen és végletesen kisodródunk az Európai Unióból.
Brüsszel – 2022.11.30.

Titkos hangfelvételt akart készíteni egy fideszes EP-képviselő munkatársa a tanár-diák delegáció brüsszeli tanácskozásáról!

Standard

lehallgaAzért ez már tényleg a legalja! A Pegasus-botrány óta tudjuk, hogy a Fidesz szereti megfigyelni és lehallgatni a vele szemben kritikus közéleti szereplőket és civil embereket, de a mostani próbálkozásuk tényleg túlment minden határon. Az elmúlt két napban Dobrev Klára meghívására, az S&D-frakció szervezésében fontos delegáció érkezett Brüsszelbe: a csoport tagjai között a pedagógus szakszervezetek vezetői mellett több olyan tanár és diák is helyet kapott, akik az elmúlt időszakban aktívan kiálltak és tüntettek a jogaikért. A csoport az Európai Bizottság illetékes döntéshozói mellett az Európai Parlament fontos képviselőivel is találkoztak; a programok szervezéséből jómagam és brüsszeli kollégáim is kivették a részüket. Tegnap az Európai Parlamentben egy, a parlamenti nyilvánosságban meghirdetett találkozót szerveztünk a számukra, ahol EP-képviselőkkel és az EP szakértőivel osztották meg tapasztalataikat, élményeiket és érzéseiket a magyarországi közoktatás problémáival, a pedagógusok tarthatatlan helyzetével, illetve a kiállásukat követő megfélemlítő, ellehetetlenítő fideszes lépésekkel kapcsolatban. A diákok kifejezett kérése volt a teremben, hogy – tartva a hazai retorziók folytatásától – bár a beszélgetésük tartalma sajtónyilvános, az elhangzottakat ne rögzítsék, róluk fotó- vagy más felvétel ne készüljön a teremben; ezt többször egyértelművé is tették. (Milyen végtelenül szomorú egyébként, hogy a fiatalok ennek szükségét érezték a hatalom túlkapásainak kivédése érdekében, de mint hamar kiderült: egyáltalán nem indokolatlanul) A találkozó során ugyanis a véletlennek köszönhetően derült ki, hogy Bocskor Andrea fideszes EP-képviselő egyik munkatársa a hallgatóság között megbújva – nyilvánvalóan felettese utasítását követve – a kérés ellenére titokban hangfelvételt készít az elhangzottakról és részletesen le is jegyzeteli, hogy a csoport tagjai közül ki és mit osztott meg a brüsszeli beszélgetésen. Miután a fideszes munkatárs lebukott, a szervezők a jogtalanul készített hangfelvétel törlésére kérték még a helyszínen – ennek ő eleget is tett.
A fideszes munkatárs a rendezvényen nem mutatkozott be, azon szándékáról pedig, hogy hangfelvételt kíván készíteni az elhangzottakról, előzetesen egy szót sem szólt a jelenlévőknek. Ez nemcsak, hogy erkölcstelen és példátlan, de a jogosulatlan és titkos hanganyag készítése jelen esetben konkrétan törvénytelen is volt. Nyilvánvaló, hogy a fideszes munkatárs főnökeinek szándéka az volt, hogy az elhangzottakat később felhasználva – akár azokat manipulálva – a Fidesz-kormánnyal szemben kritikus pedagógusok és diákok ellen fordítsák, esetleg őket emiatt további retorziókkal, média-zaklatással büntessék. Az a minimum, hogy lebukásuk után Bocskor Andrea fideszes EP-képviselő és Deutsch Tamás, a Fidesz-delegáció vezetője nyilvánosan bocsánatot kérnek a történtekért, megkövetik a magyar diákokat és tanárokat, illetve megnyugtatóan tisztázzák, hogy mennyire rendszeres és bevett gyakorlat a Fidesz EP-képviselői, illetve munkatársai esetében, hogy az érintettek kifejezett kérése ellenére titkos hangfelvételeket gyártanak kormánykritikus eseményekről.

Ujhelyi István
EP-képviselő
(S&D-frakció magyar delegáció)
Brüsszel – 2022.11.30.

EP-KÉPVISELŐI NYÍLTLEVÉL-SOROZAT MAGYARORSZÁG POLGÁRAIHOZ (383.)

Standard

arcvesztOrbán nemcsak harcot, de arcot is veszít!

Az ember – különösen, ha politikus – örömmel és büszkén nyugtázza, ha igaza van, vagy legalábbis beigazolódik, amit másokhoz képest már jó előre jelzett. Nekem most egyáltalán nem öröm, hogy igazam lett és hiába figyelmeztettem hetekkel ezelőtt arra, hogy baj lesz. Napra pontosan két hete írtam akkori nyílt levelemben, hogy tudomásom van arról: minden kormányzati sikerpropagandával ellentétben az Európai Bizottság elégedetlen a magyar vállalásokkal, a felvizezett teljesítésekkel és ez akár érdemi pénzvesztéssel járhat. Sajnos, így lett.
A jelenlegi információk alapján az Európai Bizottság három nap múlva mutatja be a magyar kormány által az úgynevezett kondicionalitási mechanizmus keretében végrehajtott intézkedéseinek az értékelését és minden abba az irányba mutat, hogy bizonyos reformvállalásokkal, illetve azok teljesítésével elégedetlenek Brüsszelben. Emiatt pedig az Európai Bizottság várhatóan marad az eredeti és igen szigorú javaslatánál, vagyis három operatív programból összesen mintegy 7,5 millió euró, azaz több mint 3000 milliárd forint befagyasztását fogja javasolni. Valószínűsíthetően a Tanács nem fog szembe menni a Bizottság javaslatával, vagyis helyben fogja hagyni ezt a Fidesz-kormány elleni szankciót – különösen úgy, hogy ennek megerősítéséhez elég a minősített többség a Tanácsban, az pedig érezhetően megvan az Orbán-kormánnyal szemben. Csak egyetlen sokatmondó tény: a hagyományosan kompromisszumkereső és kompromisszumépítő Németország intézményi és tagállami körben is világossá tette, hogy osztja a Bizottság elégedetlenségét.
Egyetlen jó hír, hogy az Európai Bizottság várhatóan ugyanezen szerdai ülésén jóváhagyja a helyreállítási források elköltésére benyújtott magyar tervet; mintegy 560 nap után. Az, hogy ez a tárgyalás végre érdemi eredménnyel zárul, jelentős részben Navracsics Tibor érdeme. Ugyanakkor – hiába lesz majd melldöngető kormánypropaganda – az, hogy elfogadják a magyar helyreállítási programot, még messze nem jelent teljes sikert. Ez ugyanis csak azt jelenti, hogy van megállapodás még december 31. előtt, tehát a szabályok értelmében nem veszítjük el a pénz több mint kétharmadát automatikusan, de azt viszont még nem jelenti, hogy a papíron meglévő forrást kézhez is kapjuk. A Fidesz erről nem szívesen beszél, de a kormánynak negyedéves alapon, szigorúan meghatározott mérföldkövek teljesítése után lesz csak lehetősége egyáltalán lehívni ezeket a pénzeket, így például már az első negyedévben végre kell hajtania huszonhét különböző, többségében a magyar igazságügyi rendszer működését érintő, masszív reformot. Ha nem teszi, nincs utalás.
Orbán nemcsak harcot veszített tehát, de hamarosan az arcából is veszíthet. Nem kicsit. Az útszéli politikai zsarolásokhoz szokott Fidesz-elnök láthatóan azt gondolja, hogy az eddig egyébként sokszor valóban sikerrel alkalmazott revolver-politikája továbbra is működni fog, de egyre inkább az látszik, hogy most saját maga ellen fordul a fegyver. Brüsszel ugyanis kiismerte a pávatáncot. December első hetében ülésezik majd a pénzügyminiszterek tanácsa, formálisan itt hagyhatják majd jóvá a helyreállítási alapra vonatkozó megállapodást. Igen ám, de a miniszteri csúcs napirendjén ezzel egyidőben szerepelnek a magyar kormány által eddig harcosan – vagy épp csak blöffölt zsarolással – blokkolt uniós javaslatok, így a globális minimumadó és az Ukrajnának szánt 18 milliárd eurót hitelcsomag elfogadása is. Sajátos pókerasztal lesz a pénzügyérek tárgyalóasztala: szinte bizonyos, hogy kész helyzet elé állítják majd a magyar felet; lehet tovább gengszterkedni, de ha ti nemet, akkor mi is azt mondhatunk. Persze, a globális minimumadó esetében van alternatív megvalósítási lehetőség a magyar kormány támogatása nélkül is, vagyis lesz mozgástér a pókerjátszmában, de a végkifejletet illetően elég magabiztosan állítható: ha Orbán akarja a helyreállítási pénzt, akkor nemcsak harcot, de arcot is kénytelen lesz veszíteni. Különösen úgy, hogy a hétéves költségvetési forrásokra szóló partnerségi megállapodás – amellyel rajtunk kívül 24 tagállam már rendelkezik – aláírása még szintén előttünk van. Orbán eddig rendre ügyesen sakkozott, de most hiába futottak jól a huszárjai, beszűkültek a lépési lehetőségek. A magyar családok érdeke és az európai közösség győzött, a Fidesz miniszterelnöke pedig veszített. És ehhez nincs hozzászokva.
A magyar kormányfő vízválasztó, az illiberális államot meghirdető, 2014-es tusványosi beszéde után megfogadtam, hogy európai képviselőként nyílt levélben fogom minden héten figyelmeztetni a közvéleményt a kiépült rendszer bűneire. Háromszáznyolcvanharmadik alkalommal kongatom a harangokat és teszem, ameddig szükség mutatkozik rá. Mert esélyt kell adni az újjászületésnek és a közös hazának.

Ujhelyi István
Európai Parlamenti képviselő
az Esély Közösség alapítója
2022. november 27.

Ujhelyi: a foci nem politika, a jogállamiság meg nem üzlet!

Standard
öNagy többséggel fogadta el az Európai Parlament azt az állásfoglalást, amely elégtelennek minősíti a magyar kormány által tett vállalásokat a jogállamiság helyreállítása és az állami szintű korrupció visszaszorítása érdekében. Ezzel egyszersmind alátámasztotta az európai polgárok által megválasztott képviselőház többsége az Európai Bizottság nyilvánosságra került álláspontját is, amely hasonlóképp elégedetlen a Fidesz-kormány lépéseivel. Jelenleg az ENSZ egyik szakpolitikai csúcstalálkozóján képviselem az Európai Parlamentet, így az állásfoglalásról személyesen nem szavazhattam, de annak tartalma egyértelműen és világosan bírja a támogatásomat.
Tény, hogy az uniós támogatások járnak a magyar embereknek, a magyar vállalkozásoknak, a civil- és önkormányzati szervezeteknek és nem arra valók, hogy a fideszes közpénzbárók vagyonát gyarapítsák. Tény, hogy ezeket a pénzeket az Orbán-kormány bűnös tevékenysége, EU-ellenes harca, a jogállamiságot lebontó, az uniós pénzeket saját hasznára fordító gyakorlata miatt fagyasztotta be az Unió. Vagyis kizárólag a Fidesz-kormány a felelős azért, hogy ezekhez a pénzekhez még mindig nem jutottunk hozzá.
Számomra kiemelten fontos, hogy a most elfogadott parlamenti állásfoglalásban külön pontként szerepel a “végső kedvezményezettek védelme”, amelyet az előző EP-ciklusban még én kezdeményeztem a jogállamiságot érintő eljárás részévé tenni. Ez garantálja ugyanis, hogy ha Magyarországgal szemben végül szankciókat alkalmaznak, úgy ebben az esetben sem eshetnek el a forrásoktól azok a végső kedvezményezettek, akiknek ezeket a támogatásokat (civil szervezetek, önkormányzatok, kisvállalkozások, stb.) alapvetően szánjuk. Az állásfoglalás arra is felhívja az Európai Bizottságot, hogy találjon módokat az uniós források helyi önkormányzatokon és nem kormányzati szervezeteken keresztül történő elosztására, ha a kormány nem működik együtt a jogállamisági intézkedések végrehajtásában. Ez fontos garancia és védelem tehát a magyar emberek érdekében és a korrupt kormánnyal szemben.
A haza nem egyenlő a Fidesz-kormánnyal, Magyarország nem egyenlő az orbáni rezsimmel! A Fidesz miniszterelnöke szerint a foci nem politika, de – teszem hozzá – a jogállamiság sem üzlet. Világos és egyértelmű tény, hogy az egész eljárásra nem került volna sor, ha a Fidesz-kormány betartja a saját maga által is vállalt és olykor hivatkozott európai szabályokat, nem lopja el és költi saját személyes gazdagodására az európai – benne a tisztességes magyar – adófizetők pénzét és nem folytat teljesen felesleges és káros háborút az Európai Unió ellen. Ha egyetlen eurócentet is veszít végül Magyarország a neki járó forrásokból, az csak és kizárólag a Fidesz-kormány felelőssége lesz. Ezzel nekik kell majd elszámolniuk közös hazánk és a magyar emberek felé. Ha Magyarországon demokratikus, tisztességes jogállam lenne, akkor Orbán Viktor és kormánya a mai nappal lemondana. De nincs.
Budapest/Brüsszel – 2022.11.24. 

EP-KÉPVISELŐI NYÍLTLEVÉL-SOROZAT MAGYARORSZÁG POLGÁRAIHOZ (382.)

Standard

hazaarulasHazaárulás-e megvédeni a tolvajtól az értékeket?!

Nehéz ma egyszerre hazafinak, európainak és demokraták lenni, mert ezek a fogalmak most önhibánkon kívül ütköznek egymással – magyarázta nekem a minap Bojár Gábor, a méltán neves vállalkozó és közgondolkodó a vele készített beszélgetésem során. Sajnos nagyon igaza van. Büszke magyar emberként, elhivatott és büszke európaiként, harcos szociáldemokrataként és hatgyermekes családapaként bizony az elmúlt időszakban komoly – és máig teljesen fel nem oldott – dilemmával küzdöttem. Mikor jár el helyesen a megválasztott képviselő, amikor az uniós források befagyasztása és lehívhatósága kapcsán kell állást foglalnia? Nehezebb kérdés ez annál, mint aminek látszik.
Persze, a Fidesz narratíva bűvöletében, esetleg zsíros kitartottságában lévőknek soha nincsenek komolyabb dilemmái, hiszen készen megkapják, hogy mit kell gondolniuk: jól kifőzött ideológiai tejbepapi, még csak rágni sem kell, az íze sem keserű, gyorsan lecsúszik, itt repül a repülő, szemét Brüsszel miatt rossz minden, hamm, ugye finom, töröljük meg a kis szádat. Nyilván sokkal kényelmesebb úgy eligazodni a világban, hogy nem kell megvizsgálni minden körülményt és lehetőséget, mérlegelni a következményeket és hatásokat, hiszen a magyar érdek minden esetben az, amit a Fidesz mond és pont. Aki pedig nem azt képviseli, az nem rendes magyar ember, „ennyi”. Milyen eszelősen skizoid helyzet, hogy épp az a politikai közösség hazaárulózik le rezzenéstelen könnyedséggel bárkit a közös nemzetből, amelyik egyébként krédójaként a nemzet egységét és az összetartó magyarság szentségét hirdeti. Ha nem szakítana szét emberi kapcsolatokat és családokat ez az elmebaj, akár még szimplán nevetséges is lehetne.
Az uniós források befagyasztása körüli dilemma is ekörül forog: hogyan képviseli valaki jobban a haza érdekét? Ha addig a források visszatartása mellett érvel, ameddig a jogállamisági garanciák meg nem születnek, az államilag irányított korrupció pedig meg nem szűnik, vagy azt mondja: értem én, hogy ezek a műanyag-arisztokraták majd mindent ellopnak, de legalább egy kicsi leesne az asztal sarkáról másoknak is, ha lenne végre miből. Azt hiszem abban megállapodhatunk, hogy a kiindulópont világos: aki ellopja a haza vagyonát, aki könyékig nyúl a közösbe, az nem a hazája érdeke szerint cselekszik. Az megrövidíti a nemzetet és árt a közös hazának. Az uniós forrásokat azért tartják vissza, mert a jelenlegi hatalom ellopta az országnak járó pénzek jelentős részét, könyékig nyúlt a közösbe és a jogállami rendszer szétverésével próbálja mindezt legitimálni, illetve fenntartani. Vitán felül áll tehát, hogy az uniós források a jelenlegi hatalom bűnös tevékenysége miatt nem érkeznek meg; ha a Fidesz-kormány tisztességes és európai maradt volna, akkor mindez meg sem történik.
Ha pedig így állunk – és márpedig így állunk -, akkor tehát azt a korábban már feltett kérdést kell megválaszolni: mi szolgálja jobban a haza érdekét? Egy igazi hazafi nem érvelhet amellett, hogy bármit is megvonjanak Magyarországtól (erre egyébként volt már példa, amikor az akkor ellenzékben lévő Orbán 2006-ban a Néppárt frakcióülésén a nekünk járó források elvonását kérte az akkori baloldali kormánnyal szembeni büntetésként), de egy igazi hazafi nem hagyhatja azt sem, hogy a magyar embereknek járó uniós támogatások ne a nemzet javát szolgálják, hanem fideszes közpénzbárók zsebeibe vándoroljanak. Hazafiként azt akarom, hogy Magyarország mielőbb hozzájusson a neki járó pénzekhez; európaiként azt akarom, hogy ezeket a támogatásokat megfelelő módon használják fel; demokrataként pedig azt akarom, hogy épüljenek vissza a jogállami garanciák, amelyek mindezt lehetővé teszik. Nehéz mátrix.
A legegyszerűbb megoldás persze épp a Fidesz kezében van: ha csatlakozna az Európai Ügyészséghez, ha abbahagyná a felesleges és káros hazudozást a valóságról, ha beszüntetné a kontraproduktív háborúskodását az Európai Unióval és megszüntetné az állami szintű korrupciót, akkor minden a helyére kerülne. Ha a Fidesz-kormány korrigálná mindazt, amit az elmúlt tizenkét évben elkövettek – nem más, hanem ők -, akkor minden megoldódna. Minden felelősség és lehetőség az ő kezükben van. Az Európai Parlament magyar képviselőjeként és büszke hazafiként nekem az a dolgom, hogy ezt a dilemmát és a nehéz mátrixot feloldva a lehető legjobb megoldást válasszam – azt, amelyik a közös hazánk érdekét a leginkább szolgálja. Állítom, hogy az Európai Bizottság számos, tulajdonképpen történelmi korrekcióra rákényszerítette már a magyar kormányt, ami fontos siker. A mi sikerünk. Ugyanakkor osztom az Európai Parlament érezhető többsége által képviselt és a magyar választók visszaigazolásaiból is egyértelműen kirajzolható álláspontot, miszerint nem lehet biankó csekket adni Orbánéknak. A szép szavak mellé valódi tettek és eredmények is kellenek. Jövő héten az EP plenáris ülésén újra napirenden lesz a „magyar-ügy” és benne a kormány vállalásainak értékelése. Azért fogom támogatni a parlamenti állásfoglalást, mert abban többek között kiemelt pontként szerepel a “végső kedvezményezettek védelme”, amelyet az előző EP-ciklusban még én kezdeményeztem a jogállamiságot érintő eljárás részévé tenni. Ez garantálja ugyanis, hogy ha Magyarországgal szemben végül szankciókat alkalmaznak, úgy ebben az esetben sem eshetnek el a forrásoktól azok a végső kedvezményezettek (civil szervezetek, önkormányzatok, kisvállalkozások, stb.), akiknek ezeket a támogatásokat alapvetően szánjuk. Az állásfoglalás jelenlegi tervezete arra is felhívja az Európai Bizottságot, hogy találjon módokat az uniós források helyi önkormányzatokon és nem kormányzati szervezeteken keresztül történő elosztására, ha a kormány nem működik együtt a jogállamisági intézkedések végrehajtásában. Ez fontos garancia és védelem tehát a kormánnyal szemben, a magyar emberek érdekében. Ez kétségtelenül nem a Fidesz érdeke. De a Fidesz érdeke nem is egyenlő Magyarország és a közös nemzetünk érdekével. Ezt a kettőt összekeverni egyszerre butaság és végtelen aljasság. Előbbit még fel lehet menteni, de a tudatos aljasság soha nem évül el.

A magyar kormányfő vízválasztó, az illiberális államot meghirdető, 2014-es tusványosi beszéde után megfogadtam, hogy európai képviselőként nyílt levélben fogom minden héten figyelmeztetni a közvéleményt a kiépült rendszer bűneire. Háromszáznyolcvankettedik alkalommal kongatom a harangokat és teszem, ameddig szükség mutatkozik rá. Mert esélyt kell adni az újjászületésnek és a közös hazának.

Ujhelyi István
Európai Parlamenti képviselő
az Esély Közösség alapítója
2022. november 19.

Ukrán állami vezető a magyaroknak: „mi az Önök jövőjéért is harcolunk a fronton!”

Standard

A turizmus a béke iparága, Ukrajna pedig Európa része – szögezte le Ujhelyi István európai parlamenti képviselő az Ukrán Turisztikai Fejlesztési Ügynökség elnökével, Mariana Oleskivvel közös videónyilatkozatában. A két politikus a cseh uniós elnökség turisztikai csúcstalálkozóján tárgyalt egymással, Ujhelyi az Európai Parlamentet képviselte a prágai eseményen az illetékes szakbizottság turizmusért felelős alelnökeként.
A magyar EP-képviselő többek között arról beszélt – még a lengyel rakétaincidens előtt rögzített – nyilatkozatában, hogy a turisztikai szektornak jelentős szerepe lesz majd a háború utáni újjáépítésben, ehhez pedig érdemi uniós együttműködések és célzott források, valamint közös programok szükségesek. Ujhelyi tájékoztatta az ukrán állami ügynökség elnökét arról, hogy milyen „intézményrendszereket lehet megmozgatni” annak érdekében, hogy segíteni tudjanak Ukrajna jövőbeni újjáépítésében. A magyar EP-képviselő hangsúlyozta, hogy Ukrajna egyértelműen Európa része, ezért Európának támogatnia kell a megtámadott országot. Az Esély Közösség alapítója hangsúlyozta azt is, hogy a magyar turisztikai szolgáltatóknak ugyanúgy érdeke Ukrajna győzelme és így a béke mielőbbi kikényszerítése, hiszen ukrán és orosz turisták tízezrei hiányoznak a hazai szektorból.
Mariana Oleskiv, az Ukrán Turisztikai Fejlesztési Ügynökség elnöke az online nyilatkozatban többek között azt mondta: az a céljuk, hogy a magyarok is mielőbb újra vendégként ellátogathassanak Ukrajnába, így például a nemrég felszabadított Herszon városába. „Tudom, hogy Önök valószínűleg már belefáradtak a háborúba, és az árak növekedésébe, amelyeket fizetni kell. De ez nem Ukrajna miatt van, ezt meg kell érteniük. Mindez kizárólag az orosz agresszió miatt van” – szögezte le Oleskiv, hozzátéve: az ukránok közül is sokan belefáradtak már ebbe a 2014 óta tartó háborúba. Az ukrán állami ügynökség vezetője hangsúlyozta, hogy sokan azt gondolták korábban: meg lehet állapodni Oroszországgal, mert megelégszik majd csak az ukrán területek egy kis szeletének elvételével, de azóta tovább nyomultak előre és már Kijevet is be akarták venni. „Békés városokra lőttek ki rakétákat, gyermekek halnak meg, nők halnak meg, egyszerű békés ukrán polgárok. Ha nem állítjuk meg ezt a háborút, ha nem győzünk, ha Oroszországot nem demilitarizálják, akkor tovább mennek majd előre (…) Szóval tudom, hogy ez nehéz mindannyiunknak, de mi a frontvonalban az Önök jövőjéért is harcolunk. Legyenek bátrak és támogassák Ukrajnát!” – üzente a magyaroknak az ukrajnai állami ügynökség vezetője az Ujhelyi István közösségi oldalán nyilvánosságra hozott videóban.

Prága/Budapest – 2022.11.16.

EP-KÉPVISELŐI NYÍLTLEVÉL-SOROZAT MAGYARORSZÁG POLGÁRAIHOZ (381.)

Standard

felvizFelvizezte a Brüsszelnek tett vállalásait a kormány – ebből komoly baj lehet!

Alig egy hét múlva lejár az első olyan határidő, amely a Magyarországnak járó uniós forrásokról szóló megegyezés egyik fontos mérföldköve: november 19-ig kell elvben ugyanis elfogadni az összes olyan intézkedéssorozatot, amelyet a magyar kormány vállalt az Európai Bizottság felé a jogállamisági mechanizmus keretében; ennek tétje pedig nem kevesebb mint 3000 milliárd forintnyi, Magyarországnak járó uniós forrás. A testület ezután legkorábban a november 22-i ülésén hozhat majd értékelő döntést a Fidesz-kormány bűnös tevékenysége miatt indult eljárásról és a helyreállítási tervvel kapcsolatos további lépésekről. A Navracsics Tibor által irányított – a korábbi kekeckedésektől merőben eltérő stílusú – tárgyalások kétségtelenül sikeresek voltak, a kormány által tett új szakmai vállalások, így például a pedagógus életpályamodell és bérfejlesztés, vagy épp a zöldátállásba fektetett többletforrások mind elősegítették, hogy a korábban formai és tartalmi okokból egyaránt elutasított nemzeti terv végül elfogadásra kerülhessen a napokban. Megbízható brüsszeli forrásaim szerint azonban a kormány most is megpróbál sunyizni és az eredeti vállalásokhoz képest helyenként jelentősen módosította, felvizezte azokat a törvénymódosításokat, amelyeket nemrég fogadott, illetve fogad majd még el az Országgyűlés fideszes többsége annak érdekében, hogy leállításra kerüljön a hazánkkal szemben még áprilisban indított eljárás és ne kerüljön befagyasztásra az a 3000 milliárd forint, amelyre jelen gazdasági helyzetben különösen nagy szükség lenne. Orbánék nyilván abban bíznak, hogy – miután a nyilvánosság teljes kizárásával egyezkednek Brüsszellel, így – senki nem fogja észrevenni a nem is annyira apró finomításokat. De, ebben is tévednek. Az Európai Bizottság vezetőitől szerzett információm szerint a testület tagjai és döntéshozói pontosan tisztában vannak azzal, hogy nem mindig az eredeti vállalásoknak megfelelő, egzakt tartalommal nyújtották be és fogadtatták el például a korrupció megfékezésével és az átláthatóság megteremtésével kapcsolatos intézkedéseket. Ez pedig megint olyan hazárdjáték, ami súlyos veszteségeket jelenthet minden magyar embernek.
Miután a tartalmi kérdésekben tulajdonképpen megegyezés-közeli állapotban vannak a felek, így abban bízhatunk, hogy november 22-én az Európai Bizottság jóváhagyja a módosított nemzeti tervet és a pénzügyminiszteri tanács decemberi eleji ülése (vagy egy későbbi, rendkívüli találkozója) elfogadhatja a dokumentumot, ezzel pedig elkerülhető, hogy Magyarország elveszítse a helyreállítási alap mintegy 2300 milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatásának közel nyolcvan százalékát. Ha ugyanis az évvégéig nincs aláírva a vonatkozó szerződés, akkor ennek a pénznek a jelentős részéről végleg lemondhatunk. Ne tévesszen meg azonban senkit az, ha a megállapodás papíron végül megszületik: a forrásvesztést ezzel el tudjuk ugyan kerülni, a pénzek azonban csak azután fognak megérkezni hozzánk, ha a magyar kormány vállalásai érdemben teljesülnek. Ezt pedig az Európai Bizottság – és a német példa alapján a tagállami kormányok is – árgus szemekkel fogják ellenőrizni. Ha pedig nem az és nem úgy valósul meg, ahogyan az előzetes tárgyalások során megállapodtak a felek, akkor bizony a pénzcsapok továbbra is zárva maradnak; akárcsak a lengyelek esetében.
Az Orbán-kormány eddig is lelkiismereti probléma nélkül hazudott szinte bármit a befagyott forrásokról: talán Varga Judit ásta magát ebben a legmélyebbre, aki képes volt nyilvános tájékoztatón azt hazudni, hogy azért tartják vissza az uniós pénzeket Brüsszelben, mert a Fidesz megakadályozta, hogy az óvodások átoperáltathassák magukat. Mindenki pontosan tudja, hogy a pénzek befagyasztása kizárólag a jogállamiság, azon belül is kimagasló mértékben az állami korrupció miatt szétfolyó pénzek védelmében történt; ezt egyértelműen alátámasztja a kormány által tett tizenhét vállalás is, amelyek szinte kizárólag erre vonatkoznak. Most azonban, hogy kiderült: a Brüsszel és az általunk sikerrel támasztott elvárások alól a kormány a szokásos hazárdjátékkal megpróbál kimozogni, még inkább elvárható, hogy a forrásokról zajló tárgyalások részleteibe a nyilvánosság a jelenleginél jóval bővebb belátást kapjon. A magyar embereknek joga van tudni, hogy az Európai Bizottság pontosan milyen elvárásokat közölt, milyen törvénymódosításokat kért, ehhez képest a kormány pontosan milyen vállalásokat tett és a benyújtott törvények ezzel milyen összhangban vannak. Varga Judit igazságügyi miniszternek – különösen azután, hogy mint azt megtapasztaltuk már: súlyos hazugságon kapták a brüsszeli tárgyalások kapcsán – kötelessége lenne, hogy ezt a kérdést mielőbb megnyugtatóan tisztázza a nyilvánosság előtt. Abban az esetben ugyanis, ha az Európai Bizottság kifogást emel majd a vállalások végrehajtásának hiányosságai miatt, úgy minden megállapodás ellenére tovább késhetnek az uniós pénzek, ami tovább növeli majd az így is rekord magas inflációt, növeli a gazdasági bizonytalanságot, ezzel növeli az árakat és tovább nehezíti a családok megélhetését. A kormány nem folytathatja a titkolózást és végképp nem mutogathat sem Brüsszelre, sem más politikai szereplőkre a tárgyalások eredményessége vagy eredménytelensége kapcsán, ha egyébként annak részleteit erkölcstelenül – de végeredményben törvénytelenül – továbbra is titkolja. Elvárom a Fidesztől, hogy tartsa be az Európai Bizottság felé tett vállalásait, azokon sunyiban ne módosítson, ne próbálja meg átverni az európai tárgyalópartnereket és korrektül tájékoztassa minden részletről a magyar embereket. Egy valóban nemzeti kormánytól ez lenne a minimum.

A magyar kormányfő vízválasztó, az illiberális államot meghirdető, 2014-es tusványosi beszéde után megfogadtam, hogy európai képviselőként nyílt levélben fogom minden héten figyelmeztetni a közvéleményt a kiépült rendszer bűneire. Háromszáznyolcvanegyedik alkalommal kongatom a harangokat és teszem, ameddig szükség mutatkozik rá. Mert esélyt kell adni az újjászületésnek és a közös hazának.

Ujhelyi István
Európai Parlamenti képviselő
az Esély Közösség alapítója
2022. november 13.

Ujhelyi szerint Orbán letette a fegyvert Brüsszelben, de így sem kap biankó csekket

Standard

Hamarosan megszületnek a megállapodások az Európai Bizottsággal, ez pedig az európai értékek és érdekek, ezek mentén pedig a magyar társadalom egyértelmű győzelme és az Orbán-rendszer egyértelmű veresége – így értékelte az uniós forrásokról szóló tárgyalások jelenlegi állását Ujhelyi István csütörtöki online sajtótájékoztatóján. A szociáldemokrata EP-képviselő szerint a következő napokban felgyorsulnak az események és várhatóan Brüsszel és a magyar kormány aláírja a szükséges megállapodásokat, ugyanakkor Ujhelyi arra is figyelmeztetett, hogy az Orbán-kormány nem kap biankó csekket, vagyis a pénzeket csak akkor lehet majd lehívni, ha bizonyíthatóan teljesültek is a Brüsszel felé tett vállalások.
„Tizenkét éven keresztül arcoskodott és harcoskodott az orbáni rezsim, most azt tapasztaljuk, hogy térdre ereszkedve könyörögnek azért, ami nekünk jár, hogy hozzájussunk az európai együttműködésből és támogatás rendszeréből lehívható pénzekhez” – fogalmazott a magyar EP-képviselő, hozzátéve: tizenkét év elhibázott kormányzásának eredménye a gyenge forint, a vágtató infláció, az elszabaduló árak és növekvő rezsiköltségek, az üres kassza pedig ráébresztette a kormányt arra, hogy meg kell egyezzen a jogállamiság és a korrupciós kritikák kapcsán az európai közösséggel. Ujhelyi szerint bár a kormány sikerpropagandája győzelemként fogja majd ünnepelni az Unióval megkötött megállapodásokat, valójában az a „mi győzelmünk lesz”, hiszen minden olyan jogállamisági kérdésben eredményt és módosítást ért el az Európai Bizottság, amellyel kapcsolatban a mostani ellenzék már régóta kongatja a vészharangot.
Az Esély Közösség alapítója az online sajtótájékoztatón elmondta azt is, hogy december 6-án üléseznek az uniós pénzügyminiszterek és várhatóan ezen a tanácskozáson dől majd el, hogy Magyarország hozzájuthat-e az úgynevezett helyreállítási alap mintegy 6000 milliárd forintnyi keretéhez. Ujhelyi felhívta a figyelmet, hogy ebből az összegből 2300 milliárd forint a vissza nem térítendő támogatás, amelynek a hetven százalékát automatikusan elveszítjük, ha idén év végéig nem kötik meg róla a részletes szerződést. Az EP-képviselő hozzátette, hogy ezzel párhuzamosan zajlik az úgynevezett jogállamisági mechanizmus, amely miatt további többezer milliárd forintnyi forrás van befagyasztva a többéves költségvetési keretből. Ujhelyi szerint itt is közel már a megállapodás, de fontos tudni, hogy az Európai Bizottság folyamatosan monitorozni fogja a kormány által tett vállalások teljesülését és ha nem tartják be azokat, akkor továbbra sem fognak érkezni a nekünk járó pénzek. „Tizenkét év után korábban nem is gondolt eredményeket értek el az uniós intézmények és az ellenzéki EP-képviselők, hiszen annak érdekében léptünk fel, hogy Magyarország hozzájusson a neki járó támogatásokhoz, de azokat ne Orbánék használják fel, hanem a magyar társadalom javát szolgálják” – fogalmazott Ujhelyi, példaként említve a pedagógus életpálya-modellt és a pedagógusok béremelését, amely még nem szerepelt az eredeti kormányzati programban, de köszönhetően többek között az uniós nyomásnak, az újraírt dokumentumban már szerepelnek az erre vonatkozó vállalások.

Brüsszel/Budapest – 2022.11.10.

Ujhelyi István: fél éven belül eldőlhet Magyarország EU-kilépése

Standard

PZ__9913Valószínűleg lesz megállapodás az EU és a magyar kormány között, így elvileg megnyílnak az uniós pénzcsapok, jelentette ki az mfor.hu-nak adott interjúban Ujhelyi István. Az EP-képviselő szerint ugyanakkor Brüsszel csak akkor adja oda a pénzt, ha a kormány betartja a korrupcióellenes vállalásait – erre ellenőrző rendszert állít majd fel. Hozzátette: Magyarországnak több évtizedes sorsa fog eldőlni fél éven belül, az EU-kilépés pedig reális veszély, ha a kormány nem igazodik az uniós szabályokhoz. Szerinte itthon állami rendszer épül a hazai és az uniós költségvetés megcsapolására.

Wéber Balázs/MFOR.hu: Ez az interjú alapvetően az uniós pénzekről és az EU-magyar ügyekről szólna, de előtte adódik még néhány, a személyével kapcsolatos aktuális kérdés. Október elején bejelentette kilépését az MSZP-ből. Akkor többek között azt írta: „Nem is tőlük köszönök el, hanem a mai MSZP mechanizmusaitól, szemellenzős jövőtlenségétől”, illetve „sokadjára sem tudtam vele áttörni a belső megkövesedés falát.” Tehát azért hagyja ott a pártot, mert nem volt képes megváltoztatni.               

Ujhelyi István: Hat éve tettem először javaslatot egy új szociáldemokrata párt felépítésére. Az MSZP ugyanis versenyképtelen, kívül-belül avitt. Miközben tagjai lelkes, hithű baloldali emberek, a vezető tisztségekben pedig sok tehetséges, 30-as, 40-es fiatalember ül, a párt menthetetlen, ha így megy tovább. Próbáltam többször változtatni, nyár elején még egy új, szociáldemokrata jövőt építő, konkrét és bátran újító programmal be is jelentkeztem a közösség elnökének. A párt vezetőinek azonban ez nem kellett, így aztán kívül találtam magam.

És merre tart?

Sok helyről kaptam megkeresést. Az európai zöldek megkérdezték, hogy nem akarok-e átmenni a frakciójukba az Európai Parlamentben (EP), és magyar zöld pártok is kerestek, az LMP is. De 2024-ig van bőven politikai-szakmai munkám. Itthon elkezdtem a nulláról felépíteni egy szociáldemokrata mozgalmat, az Esély nevű közösséget. Az elmúlt hetekben már több ezer ember lépett be ebbe, szociáldemokraták és nagyrészt nem MSZP-párttagok. Mozgalmár voltam, most visszatalálok a gyökereimhez.

Kizárja, hogy a meglévő hazai pártok egyikébe belépjen?          

Nem tudjuk, hogy fog kinézni a magyar ellenzéki pártstruktúra néhány év múlva, de nem tárgyaltam a belépésről senkivel. Az önkormányzati választások közeledtével nyilvánvalóan összeérnek majd a szálak. Több helyen már az Esély nevében akarnak elindulni önkormányzati és polgármester-jelöltek, akiknek meg kell majd találniuk az együttműködést az ellenzéki pártokkal.

Kilépése után kritikákat kapott amiatt, hogy nem adta vissza az EP-képviselői mandátumát. Azt ugyanis a 2019-es EP-választáson az MSZP-Párbeszéd listáján szerezte, ahol a második helyen szerepelt. Mennyiben tartja jogosnak ezeket a kritikákat?    

Az egyetlen magyar EP-képviselő vagyok, akit kétszer választottak meg az év EP-képviselőjének Brüsszelben. Szakmai ügyek sokasága kötődik hozzám, és attól függetlenül, hogy kiléptem az MSZP-ből, azóta is folyamatosan keresnek baloldali polgármesterek és szakszervezetek. Csak nincs a nevem mellé írva, hogy MSZP.

De a kritika azon részére mi a válasza, hogy az MSZP-Párbeszédnek köszönheti képviselőségét, miközben már nem tagja az MSZP-nek?

Ha meglepetésszerűen léptem volna, választottam volna magamnak egy másik pártot vagy alakítottam volna egy újat, akkor érteném. De én csak pártnélkülivé, pártoktól függetlenné váltam. Azt pedig, hogy miért szavaztak ránk 2019-ben, mennyi ebben az én munkám eredménye és mennyi kötődik az MSZP brandjéhez, sosem fogjuk megfejteni. De ugyanúgy szolgálom majd a magyar szociáldemokrata közeget, ahogy eddig.
Az európai szociáldemokrata frakcióban öt magyar képviselőnek – a négy DK-snak és nekem – közös delegációja van. A DK-sok szeretnék, ha tagja maradnék a delegációnak, és a szociáldemokrata frakció is igényt tart a munkámra.

Térjünk át az uniós pénzekre. Az Európai Bizottság idén szeptemberben mintegy 7,5 milliárd euró kohéziós forrás befagyasztását javasolta az Európai Tanácsnak Magyarországgal szemben a jogállamisági eljárás keretében. A Tanács várhatóan december második felében hozza meg döntését. A Helyreállítási Alap (RRF) hazánknak járó forrásai már tavaly nyár óta be vannak fagyasztva, és nincs megegyezés a 2021-2027 közötti uniós forrásokról sem. Ön szerint megnyílnak majd az uniós pénzcsapok?

Válasszuk ketté a kérdést: minek szurkolok és mit tartok reálisnak. Annak szurkolok, hogy maradéktalanul megjöjjön minden európai forrás, mert olyan nyomorúságos helyzetben van a magyar társadalom és gazdaság, hogy falat kenyérként van szükségünk az uniós pénzekre. Ha megjön a pénz, az azt is jelenti, hogy a magyar kormányt sikerült kicsit gúzsba kötni az előző 12 évhez képest.
Reálisnak mégis azt tartom, hogy súlyos veszteségeket fogunk elszenvedni a kormány miatt. Alá fogjuk írni a partnerségi megállapodást a hétéves költségvetésről, amit győzelemként fog beállítani a kormány. Eközben Brüsszel módosításainak tucatjait kellett átvezetnie. Ezt Brüsszel követelte ki, és nekünk is nem kevés munkánk van benne. Erre példa a pedagógus-életpálya finanszírozása, ami a kormány előző csomagjában meg sem volt említve, és nekünk sikerült a Bizottság és Navracsis tárgyalásainak sikeres lezárásaként belepakolni egymilliárd eurós értékben.

A nekünk alatt kit ért?

Az Európai Unió intézményeit. Mi az EP-ben folyamatosan ütöttük a vasat, én pedig pedagógus szervezeteknek számos rendezvényt szerveztem odakint bizottsági tagokkal és másokkal, hogy ők is megértsék, milyen helyzetben vannak a pedagógusok Magyarországon.
A zöld átállást, amit félvállról vett a kormány, pedig sikerült sokkal hangsúlyosabban belepakolni az előkészített megállapodásba. Ez a közös érdekünk, az örök rezsicsökkentés programja, ahogy én nevezem.
Tehát ezt a partnerségi megállapodást (a hétéves uniós költségvetés forrásainak felhasználásáról) még novemberben alá fogjuk tudni írni.

Függetlenül a jogállamisági eljárástól?

Igen. Ugyanis itt szakmai kifogások voltak. Nem ismerem a program 100 százalékát, de annyit tudok róla, hogy a kormány számos dologban engedett, így alá lehet írni a megállapodást.
De ettől még nem jön pénz. Az lesz, mint a lengyelek esetében. Tehát lesz egy partnerségi megállapodás a következő hétéves költségvetésről, de ha a jogállamisági vizsgálat – az egy ettől független, jogi-korrupciós eljárás, amely az európai uniós költségvetési érdekek védelméhez kapcsolódik – abban a helyzetben marad, amit most ismerünk, azaz a források befagyasztását javasolják, akkor az aláírt partnerségi megállapodás alapján sem tud jönni forrás.
És Brüsszelben valószínűleg nem fogják elhinni a Barba-trükköket a kormánynak. Tudják, hogy szemfényvesztő a kormány, a Bizottság és a Tanács is kitanulta Orbánékat. De az Európai Unió is megállapodásra törekszik.
Az Integritási Hatóság például egy kormánytól és a politikától független hatóság lesz elvileg. De mi magyarként tudjuk, hogy ilyen ma Magyarországon nem tud létezni. Ahol az Alkotmánybíróság és a Legfőbb Ügyész nem független, ahol a Médiahatóság elnökétől a Választási Bizottság vezetőéig mindenkit a miniszterelnök környezetéből instruálnak, ott hogyan lehetne pont a kormány költségvetési és EU-s forrásokat elköltő mechanizmusai felett egy független szervezet?

Azt mondja, hogy Brüsszel tisztában van ezzel, és mégis bele fog menni egy látszatjátszmába?

Itt a lényeg. Szerintem meg fog születni a megállapodás, hiszen azt az Európai Unió mégsem mondhatja, hogy „tudjuk, hogy úgysem tartjátok majd be az új törvényetek.” De a Bizottság beépíti majd a megállapodásba a 3 havonta kötelező monitoringot.
A magyar közvélemény egy része azt hajtogatja – szerintem káros módon –, hogy „minden pénzt meg kell vonni Orbántól”. De erre rámenne az ország. Sokkal fontosabb nekünk az a rendszer, ahol jönnek a pénzek, de közben az EU folyamatosan ellenőrzi, hogy valóban függetlenül működnek-e a most függetlennek ígért intézmények. Tehát az elmúlt 12 évhez viszonyítva ki merem jelenteni: győztünk!

De akkor ez mégsem csak látszatjátszma, hiszen valós kontroll lesz a magyar kormány felett.

Így van. Vagy ha nem lesz, akkor az Unió nem fog pénzt utalni. És olyan a hangulat az EP-ben, hogy bizalmatlansági indítvánnyal képes megbuktatni az Európai Bizottságot. És meg is fogja, ha Orbán azt csinál az uniós pénzzel, amit akar.
Brüsszel tehát minden megállapodásig eljut majd, de a kormánynak tiszta sor lesz: ha betartja a szabályokat, akkor van forrás, ha nem tartja be, akkor elzárják a csapokat. Most az Európai Unió védi ezzel a magyar állampolgárok érdekeit a saját kormányukkal szemben.

Említette, hogy a Bizottság felügyeli majd a szabályok betartását. A szabályok alatt itt „csak” a korrupcióellenes vállalásokat kell érteni, vagy vannak az EU-nak kimondva-kimondatlanul politikai feltételei is? Gondolok például a migrációs kérdésre vagy az úgynevezett gyermekvédelmi törvényre.

Ezek sehol nincsenek benne a pakliban. Azt ugyanakkor az EU többször elmondta, hogy például a nyilvánosság szabadsága és a kormányzati nyomás a médián szerepet játszik az uniós költségvetési érdekek védelmében. A bíróságok függetlensége pedig egy nagyon konkrét követelése az Uniónak.
Mivel miattunk csinálták a jogállamisági mechanizmust, nincs még példa az alkalmazás kereteire. Sokan vagyunk az Európai Unióban, akik tágítani szeretnék ezeket a kereteket, hogy a kormány az uniós alapszerződéseknek megfelelően viselkedjék, a kormány pedig szeretné azokat a korrupcióra leszűkíteni.

Az uniós források felhasználásáért felelős tárca nélküli miniszter,  Navracsics Tibor szerepét mennyire tartja jelentősnek? Balázs Péter volt külügyminiszter nemrég lapcsoportunknak azt mondta róla, hogy kellemes, európai nyelven beszélő miniszter.

Pozitív a szerepe, ügyesen mozog, de azok a kérdések, amelyek miatt befagytak az uniós források, a miniszterelnök kezében vannak, és a politikai rendszer működéséhez kötődnek. Navracsics előretolt nagykövet, de nem ő határozza meg a politikát.

Az uniós pénzek ügyében kapcsolatban áll vele?

Nem. Üzengettünk egymásnak a nyilvánosság előtt, és nem is lenne baj, ha találkoznánk, de mind a ketten tudnánk, hogy a miniszterelnöktől függ jónéhány fontos politikai döntés. De szakmailag állok a rendelkezésére.

Összességében tehát azt mondja, hogy ez a politikai rendszer brüsszeli nyomásra változni fog?

Ez egy rezsim. Jó lenne, ha változna, de a miniszterelnököt ismerve inkább „kard ki kard” lesz, és megint jönnek a pesti utcákon az uniós bombás plakátok. Tehát egyszerre vagyok optimista a megállapodást és pesszimista a változást illetően.

De ha valóban „kard ki kard” lesz, akkor nem fognak jönni az uniós pénzek, és gazdaságilag nagy baj lesz. Ez pedig a kormánynak sem érdeke.

Magyarországnak hosszú, több évtizedes sorsa fog eldőlni a következő fél évben. Már most is borzasztó helyzetben vagyunk, és a ki lesz a hibás játék lesz a meghatározó. Nekem meggyőződésem, hogy a kormány a hibás, miközben a kormány megint arra fog koncentrálni, hogy ebben a játékban más kezében maradjon a Fekete Péter. Ha az működik – és sajnos működik  –, hogy az EU-t hibáztassa mindenki, akkor Orbán nem fog akarni megállapodni az Európai Unióval. Ha nem működik, és a társadalom többsége szerint nem az EU a hibás, akkor a társadalom a megegyezést fogja igényelni. Ez fél éven belül el fog dőlni.

Az emberek többsége valószínűleg úgy gondolkodik, hogy neki személyesen mi lenne jó.

De nem tudják, hogy mitől lenne jobb, és azt sem tudják, hogy a valóságban ki a hibás.

De a felmérések szerint az EU-tábor elég stabil.

Mindaddig, amíg a krízisben nem tanulja meg mindenki a kormány propagandáját, hogy az EU a hibás.

Úgy gondolja, hogy „át lehet állítani” az embereket, és a mondjuk 70 százalékos EU-támogatottságból 30 százalék lehet?

Igen. Van-e például bármilyen valós logikája annak, hogy nem akarunk részt venni az Unió közös földgáz-beszerzésében? Ez a történet csak arról szól, hogy Orbán környezetének a putyini dealjeit kiszolgálja, és hogy mindenből kimaradjunk, amit az Európai Unió csinál. Hiszen azt kell tudni mondani itthon, hogy az Unió a hibás.

Bár a szankciós csomagokat megszavazták.

Megszavazták, és ezt itthon mondjuk, ahol csak tudjuk. De az ország egy részéhez csak az jut el, hogy az uniós szankciók miatt kell lejjebb csavarni a fűtést és kétszer annyit fizetni a boltban.

Reális veszélynek látja Magyarország EU-kilépését?

Igen. És ne legyen igazam. Ez a következő fél év nagy kérdése. A politikai logika mentén érdemes gondolkodni, és nem a gazdasági-társadalmi racionalitás mentén.  Ez a rezsim pontosan tudja magáról, hogy örökké regnál vagy nagyon sokaknak kell szembenéznie a társadalom és a bíróság ítéletével.

Dupla vagy semmi?

Abszolút. Nincs más út, mint hatalmon maradni. Hány tehetséges politikai vezetőt láttunk a teljhatalom birtokában beleőrülni hatalmi játszmákba! Ennek vagyunk a szemtanúi. A miniszterelnöknek semmi nem lesz drága ahhoz, hogy az uniós tagságunk helyett saját hatalmát betonozza be.

De az EU-n kívül óriási életszínvonal-zuhanás és emiatt társadalmi elégedetlenség lenne.

Visszakérdezhetek? Ezekben a hónapokban gigantikus méretű életszínvonal-csökkenést, bizonytalanságot, a mi korosztályunk számára ismeretlen kihívásokat élünk meg az EU tagjaként. Innentől kezdve azzal az érvvel, hogy jobb lesz kívül, mert ezek a „buzeráns, sorosista, családellenes nyugatiak” nem fognak minket tönkretenni, meg lehet vezetni a népet. Lehet, hogy a nagyvárosokban fiatalok tömegei fognak tiltakozni, de a többség győzni tud. Ez zajlik a szemünk láttára.
És eközben gigabevételekre tesz szert az államgépezet azáltal, hogy 27 százalékon tartja az áram, a gáz és az alapvető élelmiszerek áfáját.

Visszatérve a Tanács decemberi döntésére: melyik tagállam kormánya állhat ki a magyar mellett és mi alapján dönthetnek?

Talán a lengyelek. Még az olasz kormányról sem hinném, hogy teljes mellszélességgel kiállna az orbáni érdekek mellett. Az EU-csúcs után ugyanis a kormányfőknek otthon el kell magyaráznia a választóknak, hogy miért támogatnak az adóforintjaikból egy korrupt maffiaállamot. Ez nem olyan egyszerű.
De érdemes még beszélni a konkrét számokról is: a hétéves költségvetés esetében 5 ezer milliárd forintnyi agrárpénzről beszélünk, ehhez jön még 8 ezer milliárd forintnyi kohéziós forrás, valamint összesen 6 ezer milliárd forintnyi, hitel és vissza nem térítendő forrás az RRF-ből. Ezekből egy eurócentet sem kapunk az EU-tól.
Utóbbinál valószínűleg több ezer milliárdot bukunk, mert ez egy ezer oldalakban mérhető szerződés, és nagyon kicsi az esélye, hogy másfél hónap alatt aláírják. Az RRF ultrakedvezményes hitelrészére pedig, ha jól tudom, a mai napig nincs benyújtott kérelmünk, miközben méregdrágán bocsátunk ki kötvényeket.
Bár az RRF és a jogállamisági eljárás nincs összekötve jogilag, a Bizottság már megmondta, hogy amíg utóbbi az asztalon van, előbbin keresztül sem tudnak pénzt adni. Pedig az RRF-ből már most ősszel felhasználhattunk volna 330 milliárd forint előleget.

Ha már szóba hozta a korrupciót, az a társadalom jelentős részét is régóta átszövi, és az egész magyar politikában is erőteljesen jelen volt már 2010 előtt is. Említhetnénk a Tocsik-ügyet, az olajügyeket, a Postabank-ügyet, a Gripen-beszerzést, az autópálya-építéseket, amelyek mindkét politikai táborhoz vagy csak a baloldalhoz köthetők. (Ezekről itt olvashatnak részletesen.) Mi az, ami Ön szerint alapvetően változott 2010 óta?

Miről beszél az Európai Unió? Rendszerszintű problémákról. Korrupció a legfejlettebb demokráciákban is van, de azokban van következménye, és emiatt visszatartó ereje. Nálunk nem korrupció van, hanem állami rendszer épült a hazai és az európai uniós költségvetés megcsapolására. Arra van kitalálva a rendszer, hogy egy éhes kisgömböc faljon fel mindent, majd abból felvásárolja a fontos magyar infrastruktúrákat, a telekommunikációtól az autópályákig, és lenyúlja az egész államot.
Amikor nemrég két kempingszékkel jártam az országot, odajött hozzám egy értelmes, 30-as, fideszes szavazó. Amikor elmondtam neki ezt, azt válaszolta: tudják.

Ennyi?

Megmondta a főnök, hogy meg kell teremteni a nemzeti tőkésosztályt. Tehát minden meg van ideologizálva. De EU-s nézőpontból hogy mehet ez? Mi nem Belorusszia vagyunk.
És persze lesz egy-két ügy, lásd Völner-ügy, amelyben szándékosan, politikai megrendelésre odacsapnak majd a sajátjaiknak, hogy kint lehessen mutogatni. De közben a rendszer egésze sérthetetlen.

Wéber Balázs

(Az interjú az alábbi linken található: ITT)

 

EP-KÉPVISELŐI NYÍLTLEVÉL-SOROZAT MAGYARORSZÁG POLGÁRAIHOZ (380.)

Standard

bekeharcosSaját tettei cáfolják a kormány hazug konzultációját!

Pár nap különbséggel épp most lesz egy éve, hogy a Fidesz-kormány hatósági árat vezetett be az üzemanyagok esetében. Az időpont azért különösen fontos, mert mindez több mint négy hónappal azelőtt történt, hogy megkezdődött volna az orosz invázió Ukrajnában. Az az invázió, aminek kapcsán ezt követően meghozott uniós szankciókra most a Fidesz bőszen hivatkozik az elszabadult infláció, az áremelkedések, a forint gyengülése, az energiaválság és talán lassan még a rossz idő kapcsán is, egyfajta kizárólagos tényezőként, kizárólagos okozóként. A Fidesz-kormány a sokmilliárdos újabb konzultációjával és az azt övező – minden józan ízlést alulmúló – plakátkampányával azt igyekszik az Önök fejébe sulykolni, hogy minden rosszért kizárólag az Európai Unió és a gyilkos orosz rezsimmel szembeni intézkedések a felelősek. Nos, ezt százféle módon lehetne egyszerűen cáfolni, de most a már hivatkozott évforduló kapcsán elég lesz arra a Kormányinfóra hivatkozni, ahol a benzinársapkát bejelentették. Az ott elhangzottak ugyanis önmagában cáfolják a Fidesz ostoba, hazug konzultációját.
Szinte napra pontosan egy éve történt tehát, hogy Gulyás Gergely és Szentkirályi Alexandra tájékoztatta a nyilvánosságot alapvetően két fontos témakörben: a covid-járvány kapcsán tett aktuális lépésekről, illetve új oltási kampányokról, valamint az addigra kialakult rezsiválság elleni kormányzati intézkedésekről. Igen, jól olvasták: a kialakult rezsiválságról. Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter többek között arról számolt be a sajtónak, hogy a kormány érdemben megvizsgálta az energiapiacon kialakult helyzetet és megállapították, hogy „energiaválság” van Európában, ugyanis egy év alatt az európai piacokon 400 százalékot nőttek a rezsiárak, ami egyértelműen „rezsiválságot eredményezett”. Gulyás a kormány képviseletében ekkor jelenti be, hogy 480 forintban maximalizálják az üzemanyagok árát (ekkor még minden fogyasztó számára, egyéb megkötés nélkül) és hozzáteszi: a kormány azt reméli, hogy ez majd jó hatással lesz az elszabadult inflációra. Egy éve mondta ezt a kormány, amikor még hónapokra voltunk az orosz agresszió elindulásától, hát még az arra adott uniós válaszoktól. Csak, hogy még jobban érzékeltessük az időkülönbséget: a kormány szintén az elszabadult inflációra hivatkozva vezetett be ársapkákat néhány alapvető élelmiszerre idén január elején, amikor még szintén olyannyira messze voltunk a háborútól, hogy január végén a Fidesz-celeb Bayer Zsolt még azt mondta egy műsorban: „Oroszország nem fogja megtámadni Ukrajnát, ezt egy hülye is tudja.”
Pontosan értjük, hogy a Fidesz-kormány konzultációja miről szól, milyen célt szolgál. Akkor is értettük, amikor a Fidesz vezetői „nemváltó óvodásokkal” riogatták a magyarokat egészen odáig süllyedve, hogy az igazságügyminiszter konkrétan még bele is hazudott a kamerákba, amikor azt állította: a „nemváltó propaganda” ellen fellépő kormányzati lépések miatt fagytak be az uniós források. Pedig, ha valaki, hát neki már akkor pontosan tudnia kellett, hogy semmi ilyesmi nem volt az asztalon, az állami szintű korrupció megfékezése – ami ellen most igyekeznek is látványlépéseket tenni Brüsszel felé – annál inkább.
A valóság tehát – azoknak, akiket ez még egyáltalán érdekel – nem más, mint hogy a magyarországi megélhetési válságot, benne a forintgyengülést és a vágtázó inflációt alapvetően a rossz kormányzati gazdaságpolitika, a választások előtti felelőtlen osztogatás, az EU-val szembeni állandó arcoskodás és harcoskodás okozta, nem pedig az egyébként Orbán Viktor által is támogatott európai szankciók. Igen, a Putyin által indított háború kétségtelenül negatív hatással van szinte mindenre a mostani életükben, de az konkrétan nettó hazugság, hogy a véres agressziót indító rezsimmel szembeni szankciók feloldása azonnali áresést, forinterősödést, inflációcsökkenést és Kánaánt hozna. Hiszen látjuk, maga a kormány jelentette be jóval a háború előtt, hogy radikális lépésekre kényszerül az infláció elszabadulása és a forint romlása miatt. Tizenkét év korlátlan hatalomgyakorlás elszalasztott lehetőségeit, hibáit és bűneit akarják most ismét máson leverni: a soros, a migráns, a nemváltó óvodás után ismét vissza a régi recepthez, a távolból magyarelleneskedő brüsszelitákhoz.
„Aki hazudik, az ingoványos talajra téved, és általában minden egyes hazugság még kettőt vonz maga után” – mondta egyszer Stephen King. A Fidesz-kormány nem rátévedt arra az ingoványos talajra, hanem már szügyig süppedt benne. Ideje lenne, ha a jelenlegi hatalom végre felnőtt, gondolkodó és dönteni képes emberekként tekintene a magyar választókra, nem pedig irányítható és kifosztható alattvalókként. Na, az lenne igazán nemzeti kormányzás.

A magyar kormányfő vízválasztó, az illiberális államot meghirdető, 2014-es tusványosi beszéde után megfogadtam, hogy európai képviselőként nyílt levélben fogom minden héten figyelmeztetni a közvéleményt a kiépült rendszer bűneire. Háromszáznyolcvanadik alkalommal kongatom a harangokat és teszem, ameddig szükség mutatkozik rá. Mert esélyt kell adni az újjászületésnek és a közös hazának.

Ujhelyi István
Európai Parlamenti képviselő
az Esély Közösség alapítója
2022. november 6.