S&D-vitaanyag: EURÓPAI EGÉSZSÉGÜGYI UNIÓ

jegyzetcovereüü
Standard

– AZ EU EGÉSZSÉGÜGYI KOMPETENCIÁJÁNAK NÖVELÉSE –
HARC A COVID19 ELLEN ÉS A JÖVŐBENI KILÁTÁSOK

euhealthunioA koronavírus rámutatott arra, hogy az Európai Uniónak nincs elég erős eszköze olyan vészhelyzet kezelésére, mint például egy új fertőző betegség terjedése, amely természeténél fogva nem ismer határokat. Noha az EU jelentős kompetenciával rendelkezik a közegészségügy területén, az egészségügyi rendszerekért továbbra is a tagállamok felelnek, minimális uniós szintű együttműködéssel.
A Szerződés 168. cikke kimondja, hogy „valamennyi uniós politika és tevékenység meghatározásakor és végrehajtásakor biztosítani kell az emberi egészségvédelem magas szintjét”, az Európai Bíróság pedig számos alkalommal mondta ki, hogy az EU belső piaci intézkedések révén is megvalósíthatja közegészségügyi célkitűzéseit.
Jelenleg az EU szabályozza többek között a gyógyszereket, az orvostechnikai eszközöket, a dohányt, az alkoholt, az élelmiszert és a vegyszereket. Az EU-nak külön szabályai vannak a klinikai vizsgálatokra, az egészségügyi kutatásokat pedig a Horizont 2020, a hamarosan érvénybe lépő Horizon Europe, az Egészségügyi Program valamint más uniós alapok révén finanszírozzák. Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA), az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECA) és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) mind végrehajtó ügynökségek, amelyek fontos közegészségügyi funkciókat látnak el. Az egészségügyi rendszerek korlátozott összehangolása többek közt önkéntes intézkedések, valamint a Határon Átnyúló Egészségügyi Irányelv és az Egészségügyi Technológiai Értékelési Rendelet révén zajlik, amelyről jelenleg is folynak a tárgyalások.
A sürgősségi reagálásért az Uniós Polgári Védelmi Mechanizmus, a Határon Átnyúló Egészségügyi Veszélyekről szóló Határozat (beleértve a közös beszerzést is), illetve az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) felel. Mindezek a jelenlegi válsághelyzetben lassan elérik teljesítőképességük határát.
A testi és szellemi egészséghez való jog alapvető emberi jog. Mindenkinek, megkülönböztetés nélkül, joga van modern és átfogó egészségügyi ellátáshoz. Meg kell őriznünk polgáraink jólétét nemcsak a mostani válság idején, hanem az azt követő időszakban is. Soha többé nem engedhetjük meg, hogy orvosok és ápolók ilyen mértékű kockázatnak legyenek kitéve és arra kényszerítve, hogy maguk döntsenek, ki kaphat egészségügyi ellátást és ki nem.

Ezért az S&D szorgalmazza az Európai Egészségügyi Unió mielőbbi, sürgős létrehozását, amely magában foglalja a következőket:

• Az EU egészségügyi rendszereinek stressz-tesztelése
• Új Irányelv az Egészségügyi Ellátás Minimumkövetelményeiről
• Európai Egészségügyi Reagálási Mechanizmus
• Rendeletileg szabályozott, megerősített Közös Beszerzési Mechanizmus
• Az Átláthatósági Irányelv felülvizsgálata a gyógyszerek árképzéséről és megtérítéséről
• A Határokon Átnyúló Egészségügyi Irányelv és a Klinikai Vizsgálatokról szóló Rendelet teljes végrehajtása
• Megerősített uniós egészségügyi ügynökségek és megerősített polgári védelmi erőforrások
• Jogalkotási intézkedések az antimikrobiális rezisztencia és oltás területén
• Robusztus Gyógyszerészeti Stratégia és egy Európai Ellenálló Képességi Stratégia
• Európai Egészségügyi Adattér
• Az európai egészségügyi kutatás új megközelítése
• Új jogszabályok a munkahelyi egészségvédelemről és biztonságról

RÉSZLETEK

Stressz-tesztelés és az egészségügyi ellátás minimumkövetelményei
imagesAnnak biztosítása, hogy mindenki igénybe vehesse az egészségügyi szolgáltatásokat pénzügyi nehézségek nélkül – vagyis az egyetemes egészségügyi lefedettség – egy Fenntartható fejlődési cél, amely iránt minden ország elkötelezte magát 2030-ig. Az egészség beruházás az emberi tőkébe valamint a társadalmi és gazdasági fejlődésbe, amely jelentősen hozzájárul az emberi jogok és méltóság védelméhez.
Az egészségügyi rendszerek az elmúlt évszázad egyik legsúlyosabb globális járványával állnak szemben. A mostani válság felfedi a tagállami egészségügyi kapacitások közötti különbségeket, és azt mutatja, bizony függünk szomszédjaink kellően strapabíró rendszereitől. Ezen kívül néhány tagállamot súlyosan érinti a „brain drain”, azaz az „agyelszívás”, mivel a magasan képzett egészségügyi szakemberek a jobb fizetés és a jobb feltételek reményében úgy döntöttek, olyan tagállamokban dolgoznak tovább, ahol ezek adottak.
Az elmúlt évek különféle típusú válságaival küzdve az Európai Unió megerősítette a túl gyengének bizonyult rendszereket. Egyebek közt stressz-teszteket végzett az energiaágazatban és a bankrendszerben ezen ágazatok ellenálló képességének és potenciális szükségleteinek felmérésére.
Annak érdekében, hogy felkészüljenek a jövőbeni pandémiás forgatókönyvekre, a tagállamoknak stressz-teszteket kell végezniük saját egészségügyi rendszereiken annak ellenőrzése érdekében, hogy kiderüljön, felkészültek-e a következő egészségügyi válságra. Ezeket a teszteket a Bizottság által megállapított paraméterek szerint kell elvégezni, hogy segíthessenek a tagállamoknak azon területek felismerésében, ahol nemzeti egészségügyi rendszerük fejlesztésre és további finanszírozásra szorul. A tagállamok pedig a lehető leghamarabb kötelezzék el magukat ezen tesztek elvégzésére.
A stressz-teszt eredményei alapján a Bizottságnak javaslatot kell tennie az egészségügyi ellátás minimumkövetelményeiről szóló Irányelvre. Ez magában foglalná a közös kritériumok egy sorát, amelyről rendszeresen be kellene számolni az Európai Bizottságnak, olyan paraméterek felhasználásával, mint például az egy főre jutó kórházi ágyak száma, a kritikus ellátási kapacitások, az egy főre jutó orvosok és ápolók száma, az egészségügyi kiadások mértéke, valamint az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés és megfizethetőség mindenki számára, beleértve a kiszolgáltatott csoportokat is. Tartalmaznia kell az egészségvédelem megengedett minimum szintjét is. A releváns mutatókat összefoglaló Európai Egészségügyi Index segítene nyomon követni az egészségügyi rendszerek fejlődését az EU-ban. Míg az egészségügyi rendszerek irányítása, szervezése és finanszírozása továbbra is a Tagállamok hatáskörébe tartozna, az európai egészségügyi minimumkövetelmények garantálnák a betegek biztonságát, az egészségügyi dolgozók körülményeinek tisztességes színvonalát és az európai ellenálló képességet világjárványok és más közegészségügyi válságok esetén.
Emellett az egészségügyi mutatóknak az Európai Szemeszter szerves részévé kell válniuk, szerepelniük kell a Szemeszter reformjának napirendjében a fenntartható fejlesztési célok kapcsán.

Az S&D felhívja a tagállamokat, hogy végezzék el egészségügyi rendszereik stressz-tesztelését, értékeljék a járványokra való felkészültségüket és képességüket a Fenntartható Fejlődési Célok elérésére. Az eredmények alapján szorgalmazzuk egy olyan uniós irányelv megalkotását, amely az egészségügyi ellátás minimumkövetelményeiről szól, és amely egyértelmű utat mutat az EU minden régiójában a különleges egészségügyi ellátás biztosításához.

.
Európai Egészségügyi Reagálási Mechanizmus
imagesA COVID19 különböző időpontokban és eltérő súlyossággal érintette és sújtja továbbra is a tagállamokat. Egyes egészségügyi rendszerek képességeit jelentősen meghaladta a járvány, míg másoknál maradtak még kritikus ellátási erőforrások. Számos egészségügyi szakember kifejezte érdeklődését a leginkább érintett területek támogatása iránt. A Bizottság iránymutatásokat dolgozott ki a betegek kezelésének és az orvosok ideiglenes kiküldetésének megkönnyítésére más tagállamokban. Az Uniós Polgári Védelmi Mechanizmust az orvosok és ápolók mobilizálására is felhasználták a tagállamokban, de a mechanizmus olyan képességeket is magában foglal, mint például a sürgősségi orvosi csapatok mobilizálása. A rescEU kapacitása olyan kulcsfontosságú erőforrásokat halmozott fel, mint például maszkok, lélegeztető gépek és laboratóriumi felszerelések, amelyeket ott lehet használni, ahol a leginkább szükség van rájuk. A Bizottság szakértői testületet hozott létre, amely rendszeresen konzultál az ECDC-vel és az EMA-val a COVID19-re való egészségügyi reagálással kapcsolatban.
Miközben ezt a munkát el kell ismerni, tényszerű, hogy az intézkedések nagy része túl lassan ment végbe, elsősorban azért, mert a rendszerek nem álltak időben készen, vagy korábban nem terhelték azokat a most tapasztalt mértékben.
Az S&D-frakció kéri, hogy ezeket a munkamódszereket formálják egy erősebb jogalkotási keretbe, a Határokon Átnyúló Egészségügyi Ellátásról szóló Irányelv intézkedései – melyeket nem megfelelően hajtottak végre – és az Uniós Polgári Védelmi Mechanizmus alapján. Ez lehetővé tenné a betegek és az egészségügyi szakemberek számára, hogy szükség szerint könnyebben mozoghassanak a tagállamok között, és azt is, hogy nagyobb szerepet kapjon a Bizottság az igények és a többletek felmérésében. Ennek a középpontjában egy, az ECDC által koordinált és az Egészségügyi- valamint a Válságkezelési Biztos által vezetett egészségügyi válságkezelő egység állna, melynek szintén része az EMA és a szakértői testület. Ez az egység rendelkezne egy pandémiás vészhelyzeti tervvel annak érdekében, hogy képes legyen összehangolt válaszlépésekre, illetve szabványosított információk alapján gyorsabban reagálni jövőbeni egészségügyi válsághelyzetekre is. A Parlament a COVID19-ről szóló állásfoglalásában korábban támogatta az általános felhívást egy Európai Egészségügyi Reagálási Mechanizmus bevezetésére.
A reagálási mechanizmus részeként meg kell erősíteni a rescEU kapacitását. A legfrissebb eszköz, a rescEU még nem rendelkezik elegendő kapacitással és forrással, működését pedig a COVID-19 tapasztalatainak fényében felül kell vizsgálni.

Az S&D egy Európai Egészségügyi Reagálási Mechanizmus létrehozására szólít fel annak érdekében, hogy az EU mindig készen álljon arra, hogy szolidaritással és együttműködésben azonnal reagálni tudjon az egészségügyi veszélyekre. A szakértők által vezetett Mechanizmus saját orvosi erőforrásokkal rendelkezne a megerősített Uniós Polgári Védelmi Mechanizmus keretében és a leghatékonyabb módon segítené elő a betegek és az egészségügyi dolgozók tagállamok közötti mobilitását.

.
Közös beszerzés és átláthatóság
imagesA válsággal szembesülve néhány ország exportkorlátozások bevezetéséről döntött a gyógyszerek és orvostechnikai eszközök hazai ellátmányának védelme érdekében. Kerülnünk kell az „először én” jellegű viselkedést, amikor közös ellenség ellen harcolunk. Ezért van uniós szinten lehetőségünk gyógyszerek és oltások közös beszerzésére. Különösen a COVID19 vonatkozásában az S&D határozottan támogatja a jövőbeni oltások és gyógyszerek gyors, tisztességes, egyenlő és megfizethető hozzáférését, miután rendelkezésre állnak.
Tágabb értelmezésben pedig égető szükség van számos betegség újfajta kezelésére, különös tekintettel új antibiotikumokra az antimikrobiális rezisztencia növekedése elleni harcban. Az utóbbi évtizedekben nem fejlesztettek ki innovatív antibiotikumokat. Hasonlóképpen, más betegségek esetében is, az elmúlt években, csak kisszámú, valóban hatékony gyógyszert fejlesztettek ki; számos újonnan jóváhagyott gyógyszer célja a krónikus betegségek tüneteinek enyhítése, nem pedig gyógyításuk. Ezért amikor a valóban áttörést hozó gyógyszerek megjelennek, gyakran megfizethetetlenek a nemzeti egészségügyi rendszerek számára, és az EU tagállamai egymással versenyeznek a gyors hozzáférésért és a legjobb ajánlatért.
Az EU-s közös beszerzés kiváló eszköz, amely azért áll rendelkezésünkre, hogy elkerüljük az egymással való versengést és biztosítsuk a tagállamok számára a fontos gyógyszerekhez és orvostechnikai eszközökhöz való egyenlő hozzáférést. Rutinosabban kellene alkalmazni új gyógyszerek és oltások esetében. Támogatnunk kell az EU közös beszerzését új, innovatív antibiotikumok, új oltások és a hatékony, új gyógyszerek esetében, így például a Hepatitis-C elleni védelemre. Ritka betegségek esetében is alkalmazni kellene ezt az uniós eszközt, amelyekhez nem minden tagállamban állnak rendelkezésre a gyógyszerek az alacsony betegpopulációk vagy a magas árak miatt. Centralizáltabbnak is kellene lennie ennek a mechanizmusnak, lehetővé téve a Bizottság számára, hogy gyorsabban reagáljon a felmerülő igényekre. A Határokon Átnyúló Egészségügyi Fenyegetésekről szóló Határozatot pedig át kellene alakítani Rendeletté, amely e problémák mindegyikével foglalkozna.
Sürgősen felhívjuk a Bizottságot és a Tagállamokat is, hogy vizsgálják felül a nettó árképzés és a különféle gyógyszerek költség-visszatérítésének átláthatóságát, hogy a tagállamok számára egyenlő alapok érvényesüljenek a gyógyszer-gyártókkal folytatott tárgyalások során az olyan gyógyszerek esetében, amelyeket nem közös beszerzés útján vesznek tőlük. Amikor utoljára, majdnem egy évtizeddel ezelőtt kísérlet történt erre, azt a Tanács akkor leállította. Biztosítanunk kell a klinikai vizsgálatok eredményeinek átláthatóságát a Klinikai Vizsgálatokról szóló Rendelet gyors végrehajtásával is, amely erősen késik.

Az S&D egy közös európai közbeszerzési eljárás megerősítését szorgalmazza egy európai szabályozás keretében, elősegítve, hogy bizonyos gyógyszerek esetében ez váljon gyakorlattá. Javítani kell az átláthatósági intézkedéseket. Ez garantálja majd a kritikus gyógyszerekhez és orvostechnikai eszközökhöz való lehető leggyorsabb és egyenlő hozzáférést, elkerülve a tagállamok közötti árspekulációt.

.

Az EU gyógyszer és orvostechnikai eszköz ellátásának garantálása
imagesSzámos gyógyszer-ellátási lánc függ olyan aktív gyógyszer-összetevőktől (API-k) vagy generikumoktól, amelyeket Kínában vagy Indiában állítanak elő, néha világszerte csak egy gyárban. Az India által a COVID19 válság idején bevezetett kiviteli tilalmak, valamint a válság által okozott kínai termelés-csökkenés rámutatnak az alapvető gyógyszerek ezen ellátási láncoktól való függésének nagyon is valódi veszélyeire. Mindez hangsúlyozottan indokolja a kulcsfontosságú termékek európai gyártás-megerősítésének szükségességét, egy erős uniós egészségügyi ipar felépítésével, amely képes kórházak számára felszereléseket gyártani, ideértve az orvostechnikai eszközöket, az aktív gyógyszerészeti összetevőket és a gyógyszereket.
Arra számítunk, hogy a Gyógyszerészeti Stratégia, amelynek véglegesítését eredetileg az év végére várunk, kezeli majd ezt a kérdést. A stratégiának tartalmaznia kell jogalkotási intézkedéseket, politikákat és ösztönző kezdeményezéseket az alapvető API-k és gyógyszerek előállításának szorgalmazására az ellátás biztonsága érdekében, ehhez kapcsolódóan pedig egy uniós rendszer létrehozását is a gyógyszerhiány ellenőrzésére. E tekintetben el kell készíteni a gyógyszerek és orvostechnikai eszközök kötelező nemzeti nyilvántartásait, összpontosítva a legkritikusabbakra. Ezeket az egyes tagállamokban kell tartani, és a nyilvántartásokról tájékoztatni kell a Bizottságot valamint az EMA-t annak biztosítása érdekében, hogy a hiány előre látható és megoldható legyen.
A gyógyszeripar számára célzott iránymutatásokra van szükség a Közbeszerzési Irányelvben. Ezeknek az iránymutatásoknak tisztázniuk kell a tagállamoknak szóló ajánlásokat arra vonatkozóan, hogy mit kell külön figyelembe venni a gyógyszeripar számára a pályázatok odaítélésekor. Ennek a „gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat” („MEAT” kritériumok) elvén kell alapulnia, amelynek célja a legjobb ár-érték arány biztosítása, nem pedig a legolcsóbb terméké. A mérlegelni kívánt kérdéseknek tartalmazniuk kell az EU ellátás biztonságához való hozzájárulást és a gyártáshoz szükséges elegendő átfutási időt a betegek gyógyszerellátásának garantálása érdekében.

Az S&D felszólítja a Bizottságot, hogy a lehető leghamarabb tegye közzé a Gyógyszerészeti Stratégiát az EU ellátásbiztonságának növelése és az alapvető API-k és gyógyszerek előállításának ösztönzése érdekében Európában. Felhívjuk a Bizottságot arra is, hogy rendelje el a gyógyszerek és orvostechnikai eszközök nemzeti nyilvántartásainak megosztását az EU-val. A közbeszerzésnek ezen célok elérésére is törekednie kell.

.

Az EU ügynökségeinek és iránymutatásainak megerősítése az egészségügy területén
imagesAz S&D felszólítja a két fő uniós egészségügyi ügynökséget, az ECDC-t és az EMA-t, hogy jelentősen erősítsék meg kompetenciáikat, költségvetéseiket és humán erőforrásaikat, hogy mindenkor képesek legyenek világszínvonalú közegészségügyi védelmet nyújtani – így járványok idején is. A felhívást az Európai Parlament vonatkozó állásfoglalása is támogatja. Nemcsak e pillanatban felbecsülhetetlen a munkájuk, hanem az EU-ban fennálló folyamatos egészségügyi veszélyek, így például a HIV, a tuberkulózis és a hepatitis, az antimikrobiális rezisztencia, a krónikus betegségek és a jövőbeni járványok kezelésében is. Az ECDC-nek képesnek kell lennie laboratóriumi munka elvégzésére és a fertőző betegségek vizsgálatának koordinálására is. Az EMA-nak kulcsszerepet kell játszania a válságok során bekövetkező uniós klinikai vizsgálatok megtervezésének és jóváhagyásának összehangolásában, ideértve a kísérő diagnosztika alkalmazását is, hogy a kutatóknak gyors tanácsadást és hozzáférést biztosítsanak az EU klinikai vizsgálati helyszíneihez a legszükségesebb vizsgálatok elvégzése során.
Az EU-nak nincs közvetlen megfelelője az Egyesült Államok Biomedicinális Fejlett Kutatási és Fejlesztési Hatóságára (BARDA), amely a bioterrorizmussal, a kémiai, nukleáris és radiológiai veszélyekkel, valamint a pandémiás influenzával és a feltörekvő betegségekkel kapcsolatos beszerzésért és az ellenintézkedések kidolgozásáért felel. Fontolóra kell venni egy EU BARDA létrehozását. Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) szerepét szintén meg kell erősíteni annak biztososítása érdekében, hogy az egészségügyi dolgozók ne kerüljenek veszélybe.
Az ügynökségek és a Bizottság elősegítik a bevált gyakorlatok megosztását, és nagyon releváns útmutatásokat és stratégiákat dolgoznak ki. Ezen útmutatások követése azonban nagyrészt önkéntes alapon történik. Például az antimikrobiális rezisztenciára és a vakcinázásra vonatkozó uniós akcióterveket kötelező intézkedésekkel kell megerősíteni, ideértve az állampolgárok uniós oltási kártyájának bevezetését. A rákszűrésre vonatkozó iránymutatásokat is kötelezővé tehetnék. A COVID19 krízis során láttuk, hogy a különböző tagállamok eltérően rögzítik a COVID19 kapcsán bekövetkezett haláleseteket, illetve gyógyulásokat, ami megnehezíti az adatok uniós szintű összehasonlítását. Az ECDC ugyan kidolgozhat egy útmutatást ezzel kapcsolatban, de a tagállamok feladata, hogy azt kövessék. Az ECDC ilyen jellegű kulcsfontosságú útmutatásait kötelezővé kell tenni, valamint a fertőző betegségben szenvedő betegek kórházi ápolására és hazaengedésére vonatkozó közös protokollokat is. A szabványosítással, az adatok megosztásával, valamint a nemzetközi egészségügyi adatszabályok elfogadásával és előmozdításával a Bizottságnak szintén foglalkoznia kell az Európai Egészségügyi Adattér létrehozása során, teljes mértékben tiszteletben tartva az európai adatvédelmi keretet, ideértve a GDPR-t is.
Az új technológiai megoldások és újítások változást hozhatnak a COVID-19-hez hasonló pandémiákkal és egészségügyi válságokkal szemben, valamint a jelenlegi helyzetből való kilábalás és a korlátozások feloldása után. Új megoldások felmerülésekor az EU-nak mindig a közös megközelítésre kell törekednie a Tagállamok közötti együttműködés fokozására és a határokon átnyúló intézkedésekre.

Az S&D felszólít az ECDC és az EMA költségvetésének és hatásköreinek növelésére, az EU BARDA létrehozásának mérlegelésére, valamint az EU-OSHA szerepének megerősítésére. Az EU útmutatásait és akcióterveit bizonyos esetekben kötelezővé kell tenni, és jogalkotási intézkedésekkel kell megerősíteni. Az adatokat rutinszerűbben kell megosztani, miközben biztosítják a minőségi és biztonsági előírásokat, az adatokhoz való hozzáférés és az ellenőrzés átláthatóságát, valamint a betegek magánéletének és a GDPR teljes tiszteletben tartását. E tekintetben az S&D javaslat kidolgozását szorgalmazza az Európai Egészségügyi Adattér Létrehozásáról.

.

One Health – “Egy” egészség
imagesA COVID19 rávilágított az emberi egészség és a bolygónk egészsége közötti egymásra utaltságra.  A zoonózis kialakulását (mint például a COVID19-é, amely az állatokról képes az emberre is átterjedni) súlyosbítja az éghajlatváltozás és a környezet romlása. Nagyobb figyelmet kell fordítani a nem fenntartható gyakorlatok következményeire, amelyek az élőhelyek és a biodiverzitás elvesztéséhez, valamint az antimikrobiális rezisztenciához vezetnek. Világosan ki kell emelnünk az emberi egészség, az állati egészség és a környezetvédelem közötti kapcsolatokat, és meg kell vizsgálnunk az „Egy Egészség” megközelítés alkalmazásának lehetőségeit Európában: kezdve az antibiotikumok nem megfelelő és túlzott mértékű emberi alkalmazásával szembeni fellépéssel, ahogyan az állatok esetében ezt már megtettük. Az Európai Referenciahálózatokat (ERN-ek), amelyek távolról egyesítik a speciális szakterületű európai szakértőket, ki kell terjeszteni a fertőző betegségekre és a zoonózisra vonatkozóan. A tagállamok kiváló szakemberekből álló tudásközpontokat építhetnek ezekre a témákra és más sürgős egészségügyi kérdésekre, melyek csatlakozhatnak az ERN-khez.
A COVID19 súlyosbodása olyan problémákkal, mint például a dohányzás, a rossz táplálkozás, a levegőszennyezés és az egészség terén mutatkozó egyenlőtlenségek, rámutat arra, hogy mennyire fontos a munkánkat holisztikus megközelítésben folytatni ezeken a területeken.

Az S&D cselekvésre szólít fel az emberi, állati és környezeti segítségnyújtás terén, hogy megvédhessük magunkat további újonnan megjelenő betegségekkel szemben. Jogalkotási intézkedéseket kell hozni az EU-ban az antibiotikumok emberi alkalmazásáról, és globális szinten is megállapodásra kell jutni e téren. Az S&D az ERN-ek kibővítését szorgalmazza, hogy több kérdéssel tudjanak foglalkozni, beleértve a fertőző betegségeket és a zoonózist.

.
Európai ellenálló képesség
imagesA COVID19 válság rávilágított az alulfinanszírozott egészségügyi rendszerek ellenálló képességének hiányára, de az iparágak gyengeségeit is felfedte. Az S&D felszólítja az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy stratégiát egy „Ellenálló Európáról”, amely kockázatértékelési térképet és beavatkozási lehetőségeket is magába foglal, többek között az egészségügyi rendszerek megfelelő irányításának és beruházásainak, valamint az európai szintű pandémiás reagálás kezelésére, beleértve az EU rugalmas ellátási láncait is. Erre az EU egészségügyi szuverenitásának visszaszerzése érdekében is szükség van, ahogyan az európai orvosi- és sebészeti gyártóipar, mint egy, a csúcstechnológiát és a magas hozzáadott értéket képviselő ágazat fellendülése érdekében is. Az egészségügyet pedig az Európai Unió Kulcsfontosságú Stratégiai Értékláncaként kell meghatározni.
A beavatkozásoknak a polgárok védelmére és biztonságára, a kritikus infrastruktúrák kezelésére, valamint a digitalizáció és az automatizálás teljes kihasználására kell összpontosítaniuk. Az orvosi távdiagnosztika- és kezelés segít majd enyhíteni az európai egészségügyi rendszerekre nehezedő nyomást, nagy távolságra kiterjesztve a speciális egészségügyi szolgáltatásokat, hatékonyan kiküszöbölve az orvos és a beteg együttes jelenlétének szükségességét egy helyen, valamint csökkenti a költségeket és korlátozza a fertőző betegségek átterjedésének lehetőségét a betegek és az egészségügyi szakemberek között, ahol ez lehetséges. A helyi és regionális szinten adott szükségleteket és forrásokat is fel lehet térképezni annak érdekében, hogy olyan információkat közvetítsenek, amelyek a Bizottság számára nagyon hasznosak lehetnek a járványok kezelésére tett központosított döntések meghozatalában.

.

Az EU egészségkutatási jövőképe
imagesA COVID-19 egyértelműen rávilágít, hogy összehangolt, együttműködő és nyílt megközelítésre van szükségünk a kutatás területén, különös tekintettel a jövőbeni pandémiák megelőzését és az azokból való kilábalást elősegítő kutatásokra. Míg a kutatási eredmények szempontjából Európa vezető szerepet játszik mind a minőség, mind a mennyiség szempontjából, jobb eredmények születnek (többek között orvosi területen), ha ezt a kutatást olyan termékek előállítására összpontosítják, mint például a gyógyszerek, az oltások, vagy berendezések és eszközök, amelyek célja a mentés vagy az életminőség javítása. Az Európai Bizottságnak nagyobb szerepet kell kapnia a nemzeti szinten végzett kutatások koordinálásában. Jelenleg a kutatással kapcsolatos döntéseket elsősorban a tagállamok hozzák meg. „Európai kutatásnak” elsősorban az Európai Unió által finanszírozott kutatást tekintik, nem pedig az egész európai kontinensen történő bármely kutatást. Míg a legtöbb tudományos közegészségügyi kutatási kiadvány (és kivonat) mára már angol nyelven készül, addig a közegészségügyi kutatásokat elsősorban nemzeti nyelveken végzik, amelyeket le kell fordítani tudományos jelentések készítése céljából. Ezenkívül a nemzeti finanszírozási ügynökségek révén megvalósuló kutatási projektek törvényi vagy rendeleti jelleggel gyakran a finanszírozó tagállam kutatóira korlátozódnak, ami azt eredményezi, hogy a határokon átnyúló egészségügyi kutatások száma továbbra is elenyésző. Az Egészségügyi Program célja a határokon átnyúló egészségügyi kutatások és projektek ösztönzése, ám költségvetése rendkívül alacsony. Az Európai Bizottság, a tagállamokkal és az Európai Parlamenttel közreműködve hozzájárulhat az akadályok leküzdéséhez, az átfedéseket elkerüléséhez és az értékes ötletek támogatásához a betegek és a polgárok érdekében. A nyílt tudomány kulcsfontosságú lesz e tekintetben, és mivel az EU úttörő szerepet játszott ezen a téren, ezt az erősségét arra kell használnunk, hogy továbblendítsük vezető pozícióját.
A Horizont 2020 és a Horizon Europe célja az európai együttműködési projektek finanszírozása olyan területeken, mint a környezetvédelem, az egészséggel kapcsolatos tájékoztatás, az egészség-meghatározó tényezők és az egészségügyi szolgáltatások, de a tagállamoknak integrálniuk kell ezeket nemzeti programjaikba, hogy az Európai Unió jobban teljesíthessen az egészségügyi kutatás és az innováció területén, és globálisan versenyképes maradhasson, elkerülve a harmadik országoktól való függést. Ez kulcsfontosságú a válságból való kilábaláshoz. Ennek elősegítéséhez erős pénzügyi támogatásra van szükségünk a kutatás és az innováció számára. Ha a kutatást teljes egészében vagy részben európai és más állami források finanszírozzák, az eredményeket mindenképpen közkincsnek kell tekinteni, és egyértelmű megfizethetőségi és hozzáférhetőségi feltételeket kell hozzájuk kötni.

Az S&D az európai kutatás új integráltabb megközelítését szorgalmazza annak biztosítása érdekében, hogy azt teljes körűen összehangolják, és hogy az egészségügyben ki tudjuk használni a világszínvonalú kutatási kapacitásainkat. Az Egészségügyi Program költségvetését növelni kell.

.
Munkahelyi egészségvédelem és biztonság
imagesMinden munkavállalónak joga van az egészséges és biztonságos munkahelyhez, függetlenül a munkáltató méretétől, a szerződéstől vagy a munkahelytől. A biztonságos munkahelyek jók a munkavállalóknak, de a vállalkozások és a gazdaság számára is előnyösek – a kevesebb munkahelyi baleset és betegség egészségesebb és boldogabb embereket jelent, akik több munkát végeznek kevesebb idő alatt és több pénzt spórolnak meg egészségügyi rendszereink számára. Ezért azt várjuk az Európai Bizottságtól, hogy folytassa a munkavállalók rákot és a DNS-mutációt okozó anyagokkal szembeni kitettségének védelméről szóló Irányelv frissítését, és terjessze ki a szaporodásra káros, valamint a citotoxikus anyagokra is.
Az új Egészségvédelmi és Biztonsági Stratégiai Keretrendszer kidolgozása már régóta esedékes, és a munkahelyi egészségvédelem és biztonság garantálása szempontjából reagálnia kell a COVID-19 válságra is. A világjárvány miatt munkavállalók milliói dolgoznak távmunkában, stresszes körülmények között, túlterheltek és veszélyeztetik saját egészségüket. Ebben az összefüggésben sürgősen szükség van egy sor jogalkotási intézkedés bevezetésére EU-s szinten.

Az S&D szorgalmazza a “Lekapcsoláshoz való Jogról” szóló jogszabály, továbbá egy új, a munkával összefüggő izom- és csontrendszeri rendellenességekről (például a hát-, nyaki vagy vállfájdalmakról) szóló új irányelv, valamint a munkahelyi mentális jólétről szóló új irányelv kidolgozását. Utóbbi célja a szorongás, a depresszió és a kiégés, mint foglalkozási megbetegedések felismerése, mechanizmusok létrehozása a megelőzésre, illetve az érintett munkavállalók munkaerőpiacra történő visszavezetése, valamint a munkavállalók védelme a munkahelyi mentális betegségekkel szemben.

 

euhelath

Vitaanyag az Európai Egészségügyi Minimum Szolgáltatásról

Standard

euminnAz alábbiakban az Európai Egészségügyi Minimum Szolgáltatás programjának első, draft verzióját olvashatják. Ez a vitaindító javaslatcsomag került a szakmai szervezetek és egészségügyi szakemberek asztalára. A szöveg NEM tekinthető véglegesnek, jelenleg egy olyan munkaanyag, amely további szakmai- és civil egyeztetések során formálódik még tovább. Amennyiben Önnek is észrevétele, javaslata van az EEMSZ-programmal kapcsolatban, kérem ossza meg velem kommentárját e-mailben.

Keretvázlat az Európai Egészségügyi Minimum Szolgáltatás (EEMSZ) rendszeréhez

1. HIVATKOZÁSOK

– Tekintettel a 2017. november 17-i göteborgi szociális csúcstalálkozón közösen kihirdetett
Szociális Jogok Európai Pillérére,
– Tekintettel az Európai Unió egészségügyi programjára, amellyel gondoskodni kíván az egészségmegőrzésről, illetve a színvonalas egészségügyi ellátásról és amely az „Európa 2020 stratégia” átfogó kereteibe illeszkedik,
– Tekintettel az Európai Parlament és a Tanács 282/2014/EU rendeletére, amely az egészségügyre vonatkozó harmadik uniós cselekvési program (2014–2020) létrehozását rögzíti és amely az aktuális egészségügyi program jogalapját képezi,
– Tekintettel a Lisszaboni Szerződés, 168. cikkelyére, amely kimondja: „Valamennyi uniós politika és tevékenység meghatározása és végrehajtása során biztosítani kell az emberi egészségvédelem magas szintjét. Az Unió fellépése, amely kiegészíti a nemzeti politikákat, a népegészségügyi helyzet javítására, az emberi megbetegedések és betegségek, valamint az emberek testi es szellemi egészségét fenyegető veszélyek okainak megelőzésére irányul”,
– Tekintettel az ENSZ közgyűlése által 2019 október 10-én elfogadott átfogó, az általános egészségügyi ellátásról szóló állásfoglalásra, amelyben az általános egészségügyi ellátás szükségszerű kereteivel kapcsolatosan az állam- és kormányfők, valamint kormányzati tisztségviselők megállapították: az egészség minősége a fenntartható fejlődés társadalmi, gazdasági és környezeti dimenziójának eredménye és mutatója is egyben,
– Tekintettel az ENSZ közgyűlése által 2015 szeptemberében elfogadott és a 2030-ig tartó fenntartható fejlődés menetrendjét tartalmazó dokumentumban foglaltakra,
– Tekintettel az Európai Bizottság és a World Health Organization (WHO) között 2019. június 18.-án megerősített és kibővített, az egységes egészségügyi ellátásról szóló együttműködési megállapodásra,
– Tekintettel a 2011/24/EU irányelvre, amely úgy rendelkezik, hogy létre kell hozni egy, az e-egészségügyért felelős nemzeti hatóságokat összekötő önkéntes hálózatot,
– Tekintettel az Európai Parlament és a Tanács 2011/24/EU irányelvére, amely a határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítéséről szól.

2. ALAPELVEK

– A fizikai és mentális egészséghez való jog minden ember alapvető joga. Éppen ezért minden embernek joga van ahhoz, hogy megkülönböztetés nélkül lehetősége legyen hozzáférni a jelenkor technológiai- és szakmai színvonalának megfelelő, általánosan elvárható szintű egészségügyi ellátáshoz.
– Az egészség az emberi tőkébe, a társadalmi és gazdasági fejlődésbe történő befektetés, amely jelentősen hozzájárul az emberi jogok és az emberi méltóság védelméhez.
– Az Európai Egészségügyi Minimum Szolgáltatás biztosítása azt jelenti, hogy minden ember megkülönböztetés nélkül, számottevő fizetési kötelezettség nélkül hozzáférhet a szükséges megelőző-, gyógyító-, rehabilitációs- és palliatív egészségügyi szolgáltatásokhoz, valamint az alapvető, biztonságos, megfizethető, hatékony és minőségi gyógyszerek nemzeti szinten meghatározott készletéhez.
– Olyan egészségügyi rendszerekre van szükség, amelyek erősek, rugalmasak, működőképesek, jól irányítottak, reagálni képesek, elszámoltathatóak, integráltak, de mindenek előtt emberközpontúak és minőségi szolgáltatást nyújtanak. Mindehhez hozzáértő egészségügyi munkaerőre van szükség, amelyet megfelelő infrastruktúra és jogszabályi keretek, valamint megfelelő finanszírozás támogat.
– Az Európai Uniónak valamennyi szakpolitikai tevékenysége során biztosítania kell az emberek egészségének védelmét, és az uniós országokkal együtt azon kell munkálkodnia, hogy javítsa a közegészségügy helyzetét, csökkentse a megbetegedések számát, valamint szüntesse meg a testi és szellemi egészséget fenyegető veszélyforrásokat. A hatályos szerződések szerint az Európai Unió Tanácsa emellett közegészségügyi ajánlásokat is intézhet a tagállamokhoz.

3. KIINDULÓ PONTOK

Ha nincs megfelelő szintű egészségügy, nincs fenntartható fejlődés sem!
– Az elmúlt évtizedekben jelentős eredményeket sikerült felmutatni: ideértve a megnövekedett élettartamot, ugyanakkor továbbra is jelentősek a kihívások az erősödő és az újra megjelenő betegségek, fertőző betegségek, mentális rendellenességek miatt. A globális szinten elért haladás ellenére számos egészségügyi rendszer nincs kellőképpen felkészülve a gyorsan elöregedő népesség igényeinek kielégítésére.
– A megfelelő szintű, általános egészségügyi ellátás alapvető fontosságú a fenntartható fejlődési célok eléréséhez, amelyek nem csupán az egészséggel és jóléttel kapcsolatosak, de egyúttal erősíteni tudják a szegénység minden formájának felszámolását, biztosítani a minőségi oktatást, a nemek közötti egyenlőséget, valamint a megfelelő munkaerő-piaci és gazdasági növekedést, az egyenlőtlenségek csökkentését, az igazságos és békés társadalmak biztosítását.
– A súlyosbodó éghajlatváltozás, a természeti katasztrófák, a szélsőséges időjárási események mind káros következménnyel járnak, az egészségünket pedig olyan egyéb környezeti tényezők
is jelentősen befolyásolják, mint a tiszta levegő, a biztonságos ivóvíz, a megfelelő szennyvízkezelés, a biztonságos és elegendő, illetve tápláló étel. Az alkalmazkodás és a védelem szükségessége miatt ellenálló és emberközpontú egészségügyi rendszerekre van szükség, különösen az elmaradott régiókban, a kiszolgáltatott és veszélyeztetett helyzetben lévő személyek esetében.
– Növelni kell a globális tudatosságot, a nemzetközi szolidaritást, a nemzetközi együttműködést és az európai egészségügyi minimum szolgáltatás elérését célzó fellépéseket a nemzeti, regionális és globális együttműködési keretek, valamint fórumok előmozdításával.
– Szükségszerű a 2030-ig tartó időszakra megfogalmazott fenntarthatósági célok menetrendjével is összhangban az európai egészségügyi minimum szolgáltatás teljesítésének monitorozása, a mérhető nemzeti célok figyelése és értékelése.

Legyen az egészségügy kiemelt jelentőségű terület az Európai Unió számára!
– A lisszaboni szerződés értelmében élesen szétválnak a közösségi és tagállami hatáskörök. Az egészségügyi szolgáltatások, az orvosi ellátás működtetése és a források elosztása továbbra is tagállami hatáskörben maradt, viszont az EU magához rendelte a közegészségügy területén jelentkező közös biztonsági kockázatokkal kapcsolatos teendőket, valamint támogatja, kiegészíti és összehangolja az emberi egészség védelme és javítása területén szükséges feladatokat.
– Az egészségügy területén az Unió az Európai Unió működéséről szóló szerződés következő cikkei alapján fogadhat el jogszabályokat: 168. cikk (népegészségügy), 114. cikk (jogszabályok közelítése) és 153. cikk (szociálpolitika). Uniós jogszabályok születtek többek között az alábbiak vonatkozásában: 1. a határokon átnyúló egészségügyi ellátásban érvényesítendő betegjogok, 2. gyógyszerek és orvostechnikai eszközök (farmakovigilancia, hamisított gyógyszerek, klinikai vizsgálatok), 3. a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyek, 4. a dohányzás, 5. szervek, vér, szövetek és sejtek.
– A 2014-2020 közötti harmadik egészségügyi program jogalapját a 282/2014/EU rendelete képezi. A 449,4 millió eurós költségvetésből gazdálkodó és 23 prioritási területet felölelő egészségügyi program négy konkrét célkitűzést szolgál: 1. elő kell mozdítania az egészségfejlesztést, a betegségmegelőzést, valamint az egészséges életmód térnyerését, beépítve az egészségügyi szempontokat az összes szakpolitikába; 2. meg kell védenie az uniós polgárokat a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekkel szemben; 3. hozzá kell járulnia innovatív, hatékony és fenntartható egészségügyi rendszerek kiépítéséhez; 4. elő kell segítenie, hogy az uniós polgárok minél könnyebben jussanak egészségügyi ellátáshoz, és hogy ez az ellátás színvonalas és megbízható legyen.
– Az Európai Unió tagállamaiban az egészségügyi ellátás finanszírozásában, működtetésében és színvonalában súlyos különbségek tapasztalhatóak, ez pedig nem csupán a betegbiztonságra jelent kockázatot, de az EU közép- és hosszú távú céljainak elérését is korlátozza. Elengedhetetlen, hogy az EU prioritásként és kiemelt területként tekintsen az egészségügyre, például a következő hét éves költségvetésben!

Legyen nemzeti prioritás az egészségügy megfelelő finanszírozása!
– Az egészségügyi rendszerek egyenlőtlensége és az ebből fakadó egészségügyi különbségek kezelése elengedhetetlen. Ehhez a tagországokon belüli és tagországok közötti politikai elkötelezettség, valamint a társadalmi, gazdasági, környezeti és egyéb egészségügyi tényezőkkel foglalkozó nemzeti együttműködésre van szükség.
– Az egészségügyre fordított állami és külső források továbbra is erősen aránytalanok a különböző országokban. Az egészségügyi kiadások átlagosan több mint húsz százalékát a „zsebből fizetett” (OOPP) kiadások fedezik az uniós tagországokban, de ez az adat is jelentős különbségeket mutat az EU egyes régióiban: míg van olyan nyugat-európai tagállam ahol ez a szám alig éri el a tíz százalékot, addig Kelet-Európában van olyan tagállam, ahol ez az adat meghaladja akár a negyven százalékot is.
– A tagállami kormányoknak elsődleges szerepe és felelőssége van az egészségügyi rendszerek működésének szervezésében, minőségi szolgáltatásának biztosításában, azok finanszírozásában és fenntartásában. Az egészségügyi ellátás minőségének garantálása minden esetben nemzeti prioritás kell, hogy legyen a tagállamokban, ez nem csupán saját érdekük, de az európai közösség társadalmi érdeke is.
– Arra kell ösztönözni a tagállami kormányokat, hogy vizsgálják felül és optimalizálják az egészségügyre szánt előirányzatokat, szükség esetén bővítsék a költségvetési teret és a fontossági sorrendet helyezzék az egészségügyre az állami kiadások során.

Legyen kiemelt európai cél a szakemberhiány felszámolása!
– Az ENSZ is aggodalmát fejezte ki a tizennyolc-millió egészségügyi dolgozó globális hiánya miatt, elsősorban az alacsony és közepes jövedelmű országokban. A világszervezet is rögzítette, hogy szakképzett egészségügyi dolgozók képzésére és megtartására van szükség a fentebb hivatkozott erős és ellenálló egészségügyi rendszerek működtetéséhez. Európában az egészségügyi dolgozók elvándorlása miatt jelentős egyensúlytalanság jött létre a tagállami rendszerekben.
– Az egészségügyi szektor humánerőforrás-hiánya, illetve egyensúlytalansága az egyik legégetőbb kihívás. Az ENSZ által kiadott összefoglaló (Global strategy on human resources for health: Workforce 2030) megállapítja, hogy 2030-ig legalább negyvenmillió egészségügyi munkahely megteremtése és feltöltése szükséges, figyelembe véve a helyi és közösségi egészségügyi igényeket. Ennek megfelelően prioritást kell, hogy élvezzen az egészségügyi dolgozók képzése, fejlesztése, az oktatási rendszerek ehhez való áthangolása, akár a közösségi alapú egészségügyi oktatás kiterjesztésével Európában is.
– A hatékonyabb és társadalmilag elszámoltatható egészségügyi munkaerőbe történő nagyobb beruházás jelentős társadalmi-gazdasági előnyöket szabadíthatna fel, és hozzájárulhatna a szegénység minden formájának, illetve dimenziójának a felszámolásához, valamint a munkaerő-piaci és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentéséhez.

Mindezek egyértelműen szükségessé teszik, hogy a tagállami hatáskörben lévő egészségügyi ellátás szervezése és működtetése kapcsán meg kell fogalmazni egy olyan minimum szolgáltatási keretrendszert, amely garantálja az alapvető emberi jogokat és a méltányos, európai szintű ellátást minden uniós polgár számára.

Ezért az Európai Egészségügyi Minimum Szolgáltatás (EEMSZ) kereteit az alábbiak szerint javasoljuk meghatározni:

4. EZ A MINIMUM! – AZ EEMSZ JAVASOLT PONTJAI:

Szolgáltatási-ellátási minimumok
– Az ellátás minőségének biztosítása céljából elengedhetetlen minden szolgáltató egységes ellátási standardokra épülő kötelező akkreditációja. A magánellátás ma már az egészségügyi ellátórendszer része, így az egészségügyben egységes ellenőrzési, felügyeleti és beszámolási rendszert kell alkalmazni.
– Az Európai Unióban az egészségügyi szolgáltatókról és az egészségügyi közszolgáltatások szervezéséről szóló tagállami szabályozások szinte kivétel nélkül előírják a vonatkozó szolgáltatások nyújtásához szükséges – tárgyi és személyi – szakmai minimumfeltételeket. Ezek azonban nem minden esetben tartják alapvető fókuszban a betegbiztonság mellett a betegek emberi jogait és a méltányos, európai szintű ellátás minimum feltételeinek garantálását. Ugyancsak nem garantált minden tagállamban az ezen szabályozásokban rögzített minimumfeltételek maradéktalan teljesítése. Javasoljuk az EEMSZ első pontjaként a hivatkozott tagállami szabályozások helyi felülvizsgálatát és szükség esetén a szakmai- és betegjogi szervezetekkel együttműködésben történő módosítását.
– Prioritás az EEMSZ koncepciójában, hogy az egészségügyi közellátás során egyetlen európai polgár sem kerülhet olyan helyzetbe, amely sérti emberi méltóságát. Éppen ezért minimum elvárás, hogy minden közfinanszírozott egészségügyi intézmény garantálja a beteg emberi méltóságát, testi-lelki integritását, szellemi-erkölcsi személyiségének identitását. Ebbe beletartozik a megfelelő komfortfokozatú körülményeket biztosítása a betegek számára: működő és nemenként elkülönített, tisztálkodó szerekkel és eszközökkel minden esetben megfelelően felszerelt vizesblokkot, (fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásban) a korcsoportonkénti előírt napi energiaszükséglet száz százalékát biztosító háromszori étkezést, valamint szigorúan térítésmentesen és önállóan biztosítson az ellátás során szükséges gyógyszert, vérkészítményt, kötszert és ideiglenes gyógyászati segédeszközt.
– Átlátható és számon kérhető módon vezetett központi várólistákra van szükség – ezek csökkentik a hálapénzzel befolyásolható döntési helyzeteket is -, a medián várakozási idő és az átlagos várakozási idő között pedig az EEMSZ értelmében nem lehet másfélszeresnél nagyobb a különbség.
– Európai minimum, hogy a közfinanszírozott mentőszolgálatok technikai és humánfelkészültsége, valamint lefedettsége biztosítani tudja, hogy a riasztástól számított 15 percen belül az esetek legalább 80 százalékában a helyszínre érnek és meg tudják kezdeni a mentést.
– Az Európai Parlament 2018-as állásfoglalásával összhangban, a hatékony prevenció érdekében át kell tekinteni és uniós szinten egységesíteni a tagállamok védőoltási rendjét és támogatni az ehhez kapcsolódó nemzeti szintű kezdeményezéseket.
– Az Európai Unió tagállamainak szinte mindegyikében statisztikai értelemben a rák jelenti a legnagyobb veszélyt az emberek életére. 2015-ben Európában a 65 év alatti nők körében történt halálozások közel felét, a férfiak között közel harmadát okozták daganatos betegségek. Üdvözlendő, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a „rák elleni küzdelemre vonatkozó európai tervet” fog hamarosan előterjeszteni. Ehhez kapcsolódóan szükséges az EEMSZ részeként előírni egy bázis listát az – életkor és nem specifikus – térítésmentesen, vagy alacsony önrésszel kötelezően biztosítandó rákszűrésekről.
– Az Eurostat adatai szerint mind a daganatos megbetegedések, mind a halálozások számát tekintve jelentős különbségek figyelhetők meg az európai országok, sőt egyes államok régiói között is. Az EEMSZ javaslata szerint az Európai Unió tagállamaiban a daganatos betegségek esetében be kell vezetni az egységes protokollok szerinti gyógyítást, mégpedig az onkológiai terápiával. Jelenleg az érintettek kezelése három lábon áll, sebészi, sugárterápiás és gyógyszeres beavatkozásból, a követendő utat pedig az adott onkológiai centrum onko-teamje határozza meg. Míg a nyugat-európai országokban áttekinthetőek és tömörek a vonatkozó protokoll-szabálykönyvek, addig a kelet-európai régióban sokszor többezer oldalt tesznek ki és a finanszírozási útmutató gyakorlatilag követhetetlen. Innovatív eszközökkel el lehet térni az EEMSZ által javasolt egységes protokolltól, de csakis „felfelé”.
– Az európai szintű egészségügyi minimális szolgáltatás része, hogy az onkológiai ellátó intézmények megfelelő arányban és azonos – de legalábbis az esetszámoknak megfelelő – felszereltséggel és terhelhetőséggel rendelkeznek. Elvárt, hogy a tagországokban – regionálisan arányos módon – minimum 20 CT gép és 15 MRI készülék jusson egymillió lakosra, ezzel megközelítve az OECD átlagot.
– A tagállamokban országosan egységes, a már meglévő és sikeres európai gyakorlatokon alapuló, megbízható beteg-irányítási, betegosztályozási rendszert (triázs) kell bevezetni, amely megteremti az átláthatóbb, gyorsabb és költséghatékonyabb sürgősségi betegellátás feltételeit. Ezen felül a szakmai szervezetekkel közösen meg kell határozni az adott kategóriák egyes szintideit, amelyeket az EEMSZ értelmében legalább 80 százalékban teljesíteni kell tudni.
– A betegbiztonság és a bizalom elengedhetetlen az egészségügyi rendszerek fenntartásában. Minden egészségügyi intézmény ezért évente kötelezően nyilvánosságra kell, hogy hozza közérdekű adatként a kórházi fertőzések számát.

Pénzügyi-finanszírozási minimumok
– Az uniós tagállamokban az egészségügy megfelelő minőségű működtetése és szervezése prioritást kell, hogy élvezzen. Éppen ezért a tagállamoknak GDP-arányosan minimum 7,5 százalékot elérő vagy azt meghaladó mértékben kell egészségügyi kiadásokra fordítaniuk (az uniós és világátlag 10 százalék); de legalábbis akcióterv keretében kell rögzíteniük, hogy miként tudják és kívánják ezt elérni 5 éven belül. Ugyancsak szükséges a közkiadásokat GDP-arányosan minimum 5,5 százalék fölé emelni.
– Hasonlóképp csökkenteni kell a legnagyobb egészségi és szociális kockázatot okozó közvetlen lakossági kiadások arányát (out-of-pocket payments) a jelenlegi uniós átlaghoz közelítő 25 százalékra; minimálisan öt éves türelmi idővel.
– Az orvos-, illetve egészségügyi szakdolgozói elvándorlás, valamint az ennek következtében az egészségügyi rendszerekben kialakuló erős egyensúlytalanság rendezése érdekében minden – elsősorban a szakemberhiány által sújtott tagállamokban – kötelezően meg kell vizsgálni az ágazati minimálbér bevezetésének lehetőségét és annak megtartó erejét. Alapvető cél kell legyen, hogy az egészségügy dolgozói egy munkahelyen, egy jogviszonyban tudják megkeresni a tisztességes megélhetéshez szükséges és a társadalmi megbecsülést kifejező jövedelmüket.
– Elengedhetetlen az egészségügyi szektor erkölcsi-morális megújulása és az orvos-beteg kapcsolat megerősítése. Ennek egyik alapvető lépése a volt szocialista országokban még mindig meglévő és a teljes transzparenciát érdemben gátló, a betegek kiszolgáltatottságát okozó hálapénz rendszerének felszámolása. Minden érintett uniós tagállamban külön akciótervet kell készíteni és elfogadni a hálapénz felszámolása érdekében, amennyiben szükséges, akár a büntető-törvénykönyv vagy más, vonatkozó jogszabály kapcsolódó módosításával.
– Már a következő hét éves uniós költségvetésben (MFF) biztosítani kell egy Európai Unió által alapított és felügyelt intézet működési feltételeit, amely gyűjti, egységesíti és publikálja a nemzeti hatáskörben adaptálandó klinikai irányelveket, illetve a közfinanszírozású befogadás szempontjából releváns technológia értékeléseket.
– Az Európai Unió biztosítson célzott és elkülönített forrást a következő MFF-ben arra, hogy az EEMSZ-ben megfogalmazott kritériumokat – igazolt gazdasági hátrány miatt – teljesíteni nem tudó állami intézmények és/vagy önkormányzatok közvetlenül pályázhassanak célzott és az EEMSZ-ben foglaltak szerint igazolhatóan szükséges fejlesztésekre, hiányzó humánerőforrás finanszírozására.

eümin5

Vita a magyar jogállamiságról – 2020.05.14.

Standard

poltiUjhelyi István EP-képviselő az alábbi, írásbeli hozzászólást adta be a magyar jogállamiságról rendezett vitában:

„Magyar képviselőként és hazafiként végtelenül szomorú vagyok, hogy ismét a magyar kormány politikája van az európai közösség napirendjén. Magyarország ennél többet érdemel. Orbán Viktor és kormányának most vitatott hozzáállását tökéletesen példázzák az elmúlt napok eseményei: Vera Jourova uniós biztost fideszes kormánytagok és az állami média is hivatkozási pontnak, valamint az európai értékek őrzőjének tartotta, amikor azt nyilatkozta, hogy a fideszes parlamenti többség által áterőltetett felhatalmazási törvény nem sért uniós jogot. Alig pár nappal később, amikor Jourova biztos pontosított, mondván csak annyit közölt, hogy nincs egyelőre jogalap a kötelezettségszegési eljárás megindításához és figyelni fogják Orbánék lépéseit a törvényi felhatalmazás birtokában, máris újra Soros Györggyel közös fényképeit posztolták ugyanezek a kormánytagok, az állami média pedig az európaiság elárulójaként hivatkozta. Ilyen gyorsan fordul a szél Orbánisztánban.
Nézzük a valóságot! Az MSZP online felületén elindította a „Diktatúra-figyelő” alkalmazást, amely sorra veszi azokat a túlkapásokat, amelyeket a Fidesz végez a koronavírus elleni védekezés mögé bújva. A magyar kormány eddig is igyekezett megakadályozni a közérdekű adatok kiadását, most azonban a járványra hivatkozva egyszerűen megháromszorozták az adatkezelésekre vonatkozó válaszok megadásának törvényi határidejét. Felfüggesztették a GDPR-ban és az információs törvényben foglalt egyéni jogokat, egyetlen tollvonással megvonták a kultúra területén dolgozó, mintegy húszezer ember közalkalmazotti státuszát, ezzel megkönnyítve az elbocsátásukat. Az elmúlt napokban az új fideszes rendelkezésekre hivatkozva – „rémhírterjesztés” miatt – több embert is előállítottak a rendőrök, mert közösségi oldalaikon kritizálták a kormány járványkezelését. Ez egészen példátlan és tűrhetetlen! A Fidesz erkölcstelenségét bizonyítja az is, ahogy a járványt az ellenzéki polgármesterekkel való leszámolásra használja: a napokban nyújtották be azt – a veszélyhelyzetre hivatkozó – javaslatot, amely adóbevételeket és jogosítványokat vesz el a kormány által kiválasztott (ellenzéki) önkormányzatoktól és adja oda azt a fideszes vezetésű megyei önkormányzatoknak.
Végtelenül gyalázatos, hogy a magyar kormány még ezt a járványhelyzetet is politikai bosszúra és zsákmányszerzésre használja fel. Elgondolkodtató azonban, hogy ez a parlamenti vita mennyiben tud vagy kell, hogy tudjon változtatni ezen. Ez a Ház majd három éve kétharmados többséggel fogadott el jelentést a magyar jogállamiságról, a 7-es cikkelyes eljárást azóta is halogatják. Most amikor a következő hétéves költségvetésről is döntünk majd, fel kell merülnie a kérdésnek: hogyan lehet szankcionálni egy EU-ellenes tagállami kormányt anélkül, hogy az országot, vagy a polgárait bármilyen kár érné. Javaslom, hogy kössük az uniós források kifizetését az Európai Ügyészséghez való csatlakozáshoz! Amíg Orbán erre nem hajlandó, ne dönthessen az európai források elosztásáról! Bírálják el független brüsszeli döntéshozók a pályázatokat! Ne hizlalhassa tovább EU-forrásokból oligarcháit és a lopakodó diktatúráját!”

2020.05.14.

Ujhelyi: forradalmasítjuk az európai egészségügyi ellátást!

Standard

euhealthunioTöbb pénzt és több uniós kompetenciát követelünk az egészségügyben, erről szól az Európai Egészségügyi Unió programja – jelentette be Ujhelyi István szocialista EP-képviselő a közösségi oldalán tartott online sajtótájékoztatóján. Az erről szóló dokumentumot kedden fogadta el az Európai Parlament szociáldemokrata frakciója (S&D), benne azokkal a minőségi minimum-követelményekre vonatkozó javaslatokkal, amelyeket a magyar politikus szorgalmazott az elmúlt időszakban. Ujhelyi az „Európai Egészségügyi Unió” vitaanyagát ismertetve elmondta: fontos pillére az átfogó programnak, hogy minden tagállami kormányt az egészségügyi rendszereik stressz-tesztelésére szólítanak fel. „Az eredmények alapján szorgalmazzuk egy olyan uniós irányelv megalkotását, amely az egészségügyi ellátás minimum-követelményeiről szól, és amely egyértelmű utat mutat az EU minden régiójában a különleges egészségügyi ellátás biztosításához” – ismertette Ujhelyi István.
Az MSZP európai politikusa és a program egyik kidolgozója hozzátette: az S&D frakció által most elfogadott csomagban egy egészségügyi reagálási mechanizmus létrehozására is javaslatot tesznek, amely az EU már létező protokolljainak megerősítésével hatékonyan tudja majd segíteni a betegek és egészségügyi dolgozók mobilitását a vészhelyzetek idején. A szociáldemokraták szorgalmazzák a közös európai közbeszerzési eljárás megerősítését is, csökkentve ezzel az árspekulációt és elkerülve, hogy a tagállamok egymással versengjenek a gyógyszerek és egészségügyi eszközök beszerzése során.
A számos programpontot tartalmazó javaslatcsomagot ismertetve Ujhelyi István kiemelte még, hogy az Európai Egészségügyi Unió megteremtése során nagyságrendekkel növelni kell az egészségügyre fordítható források mértékét: az EU hétéves költségvetésében és a tagállami ráfordítások esetében egyaránt. Ugyancsak tartalmazza a program annak szorgalmazását, hogy minél szorosabban hangolják össze és integrálják a kutatás-fejlesztési kapacitásokat a hasonló pandémiás esetek minél hatékonyabb leküzdése érdekében.
Ujhelyi István elmondta: büszke arra, hogy magyarként részese lehet az S&D-frakció egészségügyi reformprogramjának és ezzel megnyílt a lehetőség korábbi vállalása, a minőségi minimum-követelmények megteremtésére az egészségügyben. „Az Európai Parlament szociáldemokrata frakciója úttörő ebben a kérdésben, most várjuk, hogy a többi képviselőcsoport is csatlakozzon a kezdeményezéshez. Bízom abban is, hogy Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Tanácsban támogatni és nem elbuktatni fogja majd ezt a forradalmi programot!” – fogalmazott Ujhelyi István.
Az MSZP képviselője az Európai Parlament csütörtöki napirendjén szereplő „magyar-vita” kapcsán a sajtótájékoztatón azt mondta: az Orbán-kormány tevékenysége egyértelműen szembemegy az európai értékekkel, a fideszes felhatalmazási törvény pedig példanélküli korlátlan hatalmat adott a magyar kormányfőnek. Ujhelyi hangsúlyozta, hogy az EP-vitát nem a magyar ellenzéki képviselők kezdeményezték. „Személyes véleményem, hogy ezek a viták nem visznek előre, de legalább az állami propagandával szemben feketén-fehéren kiderül, hogy milyen diktatórikus módszerekkel próbálja a kormány elhallgattatni a vele egyet nem értőket” – fogalmazott. Ujhelyi hozzátette: ha ő dönthetne a kérdésben, akkor szót adna Varga Judit igazságügyi miniszternek a holnapi vitában, mint mondta, legalább így megpróbálhatná elmagyarázni azokat a túlkapásokat, amelyeket a kormány tett a válsághelyzetre hivatkozva. „Orbán Viktor egyébként meghívást kapott az ülésre, ha igazán akarna, akkor felülhetne valamelyik magán- vagy kormányzati repülőjére és elmehetne Brüsszelbe” – tette hozzá Ujhelyi István.

Budapest – 2020.05.13.

EP-KÉPVISELŐI NYÍLTLEVÉL-SOROZAT MAGYARORSZÁG POLGÁRAIHOZ (245.)

Standard

jegyzetcoverfdddMinden magyarnak jár az európai szintű egészségügyi ellátás!

Az Ipsos legfrissebb globális felmérése szerint a magyarok aggódnak legjobban az egészségügy helyzete miatt, míg a többi kéttucat vizsgált országban ez hátrébb szorult a listán, nálunk tíz emberből hatot határozottan nyugtalanít az egészségügy állapota. Sajnos van is miért aggódnunk, az Európai Egészségügyi Fogyasztói Index kimutatása szerint ugyanis Magyarország egyértelműen a sereghajtók közé tartozik az európai országok egészségügyét rangsoroló ranglistán: a 35 országot tartalmazó felsorolásban már csak Románia, Bulgária, Görögország és Litvánia van nálunk hátrébb. Pedig a kormánypropaganda szerint Magyarország állítólag jobban teljesít. Lehet, hogy a milliókat kereső futballisták létszámában, valamint az egy fideszes rokonságra jutó magánkastélyok számában tényleg jobban teljesítünk, az egészségügy minőségi mutatóiban azonban egyre rosszabbul. A narancsbuborékban élő kommentelők zsigeri támadásait megelőzve két dolgot mihamarabb rögzítsünk: egyfelől az egészségügy szervezése és működtetése kizárólagos tagállami hatáskör, vagyis amikor a kormányzat bűnbakot keres, csak magára tud mutogatni. Másfelől a Fidesz több mint tíz éve kormányoz alkotmányozó többséggel, vagyis minden eszköz a rendelkezésére állt és áll arra, hogy mindenki számára elérhető minőségi ellátást építsen ki, mégsem tette. Az öblös „elmúltnyolcévezés” tehát jelen esetben gyáva, pitiáner és hazug.
Nézzük, hogy áll az épp többfrontos harcot vívó magyar egészségügy tíz év stadion-kormányzás után. Ma többen halnak meg kórházi fertőzésekben Magyarországon, mint autóbalesetben. A 2010-es kormányváltás óta több mint 7000 orvos hagyta el Magyarországot, a szakmai szervezetek adatai szerint csaknem 25ezer ápoló hiányzik az egészségügyi ellátás rendszeréből. A Fidesz hozzáállását mutatja, hogy az egészségügyi kiadások GDP-arányos értéke rég nem látott mélypontra esett, nemrég már csak 6,6 százalékos volt, ami jóval az uniós átlag alatt van. Hazánkban az egyik legmagasabb a zsebből fizetett közvetlen lakossági hozzájárulás aránya, ez majdnem az uniós átlag duplája. Friss kimutatások szerint a magyar háztartások 43 százalékának, vagyis majdnem felének jelent legalább közepes szintű megterhelést az orvosi költségek finanszírozása. A magyar kormány ráadásul mocskos álszentséggel az egészségügyi dolgozók állami megbecsüléséről beszél, miközben az orvosok Ausztriában háromszor, Hollandiában kilencszer többet keresnek, de már Szlovákiában is dupláját kapják a magyarországi béreknek. Amikor az MSZP ágazati minimálbér bevezetését szorgalmazta az egészségügyben, a Fidesz pökhendi módon csak elfordította a fejét; most, amikor a szakmai kamara javasol érdemi béremelést a frontvonalon harcolóknak, inkább Semjén Zsolt vadászkiállítására költenek a közös kasszából. Valami elképesztő ez a nárcisztikus felsőbbrendűség, ez a nemzeti máz mögé bújtatott rongyemberség.
Az egészségügy nemzeti prioritás kell legyen, olyan nemzetbiztonsági kérdés, amelyet a legfontosabb ágazatok egyikeként kell kezelni, nem pedig akkor, ha a focista diplomata útlevelek osztogatása, az oligarchák megetetése és a családi barátok kistafírozása után maradt még egy kis apró a persely alján. Minden magyarnak jár az európai szintű egészségügyi ellátás, és ha ezt a magyar kormány valami felfoghatatlan, elkorcsosult logika mentén nem hajlandó biztosítani az embereknek, akkor más eszközökhöz kell nyúlnunk. Ideje, hogy európai minőségi minimum-követelmények legyenek az egészségügyi rendszerek működtetésében, olyan előírásokra és keretekre van szükség, amelyeket minden európai tagállamban biztosítani kell a polgároknak. Én ezen dolgozom, ez az én programom. Büszke vagyok arra, hogy az Európai Parlament szociáldemokrata frakciója a napokban bejelentette az „Európai Egészségügyi Unió” megalkotásáról szóló csomagját, benne az általam javasolt egészségügyi minimumok szükségességével. Hosszú menetelés vár még ránk a teljes megvalósításig, de az első lépéseket megtettük és megnyílt az út a méltóbb és biztonságosabb egészségügyi ellátás megteremtése előtt. Bízom benne, hogy ha már a Fidesz erre önmagától nem volt hajlandó, legalább nem fogja lassítani, vagy akadályozni ezt, a magyar emberek élete szempontjából is sorsfordító – európai programot.
A magyar kormányfő vízválasztó, az illiberális államot meghirdető, 2014-es tusványosi beszéde után megfogadtam, hogy európai képviselőként nyílt levélben fogom minden héten figyelmeztetni a közvéleményt a rezsim bűneire. Kétszáznegyvenötödik alkalommal kongatom a harangokat, mert úgy látszik, még mindig szükség van rá. És mert radikális európai demokrataként ez a dolgom.

dr. Ujhelyi István
Európai Parlamenti képviselő
2020. május 10.

Európa Nap: kompországunknak az európai kikötőben a helye!

Standard

dfdfdfdfdHetven évvel ezelőtt ezen a napon tett javaslatot Robert Schuman, akkori francia külügyminiszter a mostani Európai Unió elődjének megalapítására; 1985 óta ezt a napot az európai közösség születésnapjaként, Európa Napjaként ünnepelik. Legalábbis azok, akiknek fontos az európai béke, a közösség ereje, az európai értékrend és a szolidáris együttműködésen alapuló fejlődés.
Tizenhat éve az Európai Unió a mi otthonunk is, de ehhez a nyugatos, felvilágosult és haladó Európához tartozónak valljuk magunkat már ezer éve. Kompországunk sok vihart megjárt, de végre révbe ért. És nem lehet kérdés, hogy ebben a kikötőben van a helye. Magyarország soha nem lehet Európa ellenzékében!
Az Európai Unió nem hibátlan. De sorsrontó hazugság azt állítani: jobb élet vár ránk az EU-n kívül. Ahhoz, hogy az európai közösségünk beteljesítse feladatát: mélyíteni kell együttműködését, erősíteni kell immunrendszerét és végre középpontjába helyezni az embert. Az MSZP ezért harcol rendíthetetlenül a munkavállalók megélhetési- és a családok szociális biztonságáért, a nyugdíjasok és a kis-, illetve közép vállalkozások védelméért, mindannyiunk európai szintű egészségügyi ellátásának garantálásáért. Európa vagy a szociális pilléreken építkezik tovább, vagy az újkori történelem legbátrabb és legfontosabb, de mégis befejezetlen vállalkozása marad.
Az elmúlt évtizedek az európai történelem legbékésebb és legtöbb gyarapodást hozó évei voltak. Mi, európai demokraták azon dolgozunk, hogy Magyarország továbbra is büszke és méltó tagja legyen az európai közösségünknek. Boldog születésnapot Európa! Isten éltessen európai Magyarország!

Tóth Bertalan, az MSZP pártelnöke
Ujhelyi István, az MSZP európai parlamenti képviselője

Budapest, 2020-05-09

Több EU, jobb EÜ! – Radikális változások előtt az egészségügy az Unióban!

Standard

eueu1Földindulásszerű átalakulás várható az egészségügyi rendszerek működtetésében, az eddig a tagállami kormányok kizárólagos felelősségébe tartozó egészségügy részben uniós hatáskörbe kerülhet – jelentette be Ujhelyi István szocialista EP-képviselő. Az MSZP politikusa azt közölte: átfogó politikai egység kovácsolódik az egészségügyi rendszerek megerősítésének javaslata mögött, elsőként az Európai Parlament szociáldemokrata frakciója tűzte zászlajára az „Európai Egészségügyi Unió” megteremtését, benne pedig azoknak a minőségi minimum-standardoknak az előírását, amelyeket Ujhelyi javasolt korábban. „Hosszú hónapok munkája, szakmai egyeztetései és politikai lobbi-tevékenysége érik most be, ami nemcsak Magyarországon, de az Európai Unió egészében is radikális változásokat hozhat. Minden európai polgárnak, így minden magyarnak ugyanolyan minőségi ellátás jár, ezt a következő időszak döntéshozatalai és átalakításai során érvényesítenünk kell” – fogalmazott Ujhelyi István.
Az MSZP EP-képviselője rámutatott, hogy hiába érkezett az elmúlt években több mint 700 milliárd forintnyi uniós forrás a magyar egészségügy fejlesztésre, az Orbán-kormány kivéreztető politikája és az egészségügy negyedrangú területként való kezelése egyértelműen megroppantotta az ellátás minőségét és a betegbiztonságot. „Egy magyar ember ma három és félszer nagyobb eséllyel kap akár halálos kórházi fertőzést, mint egy Németországban élő európai polgár. Magyarországról az elmúlt tíz évben több mint 7000 orvos ment el, a rendszerből pedig most is hiányzik 25ezer szakápoló. Az állami ráfordítás összege soha nem látott mélységben van, jóval az uniós átlag alatt. Ez tarthatatlan és tűrhetetlen állapot, ezen kell uniós szinten változtatni” – fogalmazott Ujhelyi, hozzátéve, hogy az általa kezdeményezett „Európai Egészségügyi Minimum Szolgáltatás” egy olyan keretrendszer, amely a rákszűrés protokolljától a várólisták központosításán át a kórházi ellátás kötelező minimális színvonalának előírásáig olyan kötelezettségeket tartalmaz, amelyek elősegítik a betegbiztonságot és az európai szintű ellátás garantálását. Ujhelyi hangsúlyozta, hogy az általa javasolt keretrendszer a szociáldemokrata EP-frakció „Európai Egészségügyi Unió” elnevezésű, átfogó programjának egy fontos eleme, a teljes megvalósításig azonban még számos további egyeztetés és intézményi döntés szükséges.
Ujhelyi István szerint a koronavírus miatti világjárvány megértette a politikai vezetőkkel, hogy az európai emberek érdekében mielőbb lépni kell és változtatni a betokosodott európai szabályokon. Az MSZP politikusa jelentősnek nevezte például azt az aláírásgyűjtést, amelyet egy olasz civilszervezet kezdeményezett az európai jogkörök felülvizsgálatát és az egészségügyi kompetenciák uniós megerősítését szorgalmazva. Ezt a kezdeményezést – amelyet elmondása szerint Ujhelyi is az elsők között támogatott – aláírásával segítette már többek között Romano Prodi és Enrico Letta korábbi olasz miniszterelnökök, José Luis Rodríguez Zapatero volt spanyol kormányfő, Enrique Barón Crespo, az Európai Parlament korábbi elnöke, de számos német, lengyel, görög vagy épp román ex-miniszter is. Az EP-képviselő hozzátette: a választók egyetértését mutatja az is, hogy az MSZP által az emberek védelmében indított petícióját – amelynek egyik első pontja épp az egészségügy rendbetétele – szintén máris többezren írták alá.

Budapest -2020.05.08.

Ujhelyi egészségügyi programja mögött a teljes S&D frakció

Standard

euhelath„Mikor, ha nem most?” – ezt a kérdést tette fel az Európai Parlament szociáldemokrata frakciójának elnöke, Iratxe Garcìa és a képviselőcsoport egészségügyért felelős alelnöke, Heléne Fritzon abban a közös közleményben, amelyben radikálisan új európai rendszerek bevezetését szorgalmazzák az egészségügy területén. Az S&D frakció vezetői szerint a koronavírus okozta világjárvány bebizonyította, hogy ideje létrehozni az „Európai Egészségügyi Uniót”, benne többek között azoknak az ellátás-minőségi minimum standardoknak a bevezetésével, amelyeket Ujhelyi István szocialista EP-képviselő fogalmazott meg az egészségügyi minimum-szolgáltatásról szóló programjában.
Az Európai Parlament szociáldemokrata frakciója szerint el kell kerülni, hogy a tagállami egészségügyi rendszerek bármelyike túlterheltté váljon és az összeomlás szélére kerüljön, ehhez pedig új európai uniós eszközök szükségesek. Az S&D frakció javaslata szerint minden tagállam egészségügyi rendszerében kötelező stressz-tesztet kell végezni, ennek eredményei alapján pedig az Európai Bizottságnak jogszabályi javaslatokat kell tennie bizonyos európai minimum standardok kialakítására. Az európai szociáldemokraták képviselőcsoportja javaslatot tett egy úgynevezett „Európai Egészségügyi Válaszmechanizmus” kialakítására is, amely lehetővé tenné a közegészségügyi válsághelyzetekre történő azonnali reagálást az európai polgári védelmi mechanizmus keretein belül.
Ujhelyi István, az MSZP európai politikusa történelmi áttörésnek nevezte, hogy az EP szociáldemokrata frakciója befogadta és közösen képviseli az általa kezdeményezett egészségügyi programot. „Minden európai polgárnak, így minden magyar embernek jár a minőségi ellátás, az európai közösségben nem tűrhetjük tovább, hogy a tagállamok egészségügyi rendszereiben ilyen szélsőséges különbségek legyenek” – fogalmazott Ujhelyi István, emlékeztetve: az elmúlt hónapokban magyar- és európai szakmai szervezetekkel közösen dolgozta ki azt a keretprogramot, amely rögzíti az egészségügyi ellátásban elvárt minimális minőségi- és gyakorlati követelményeket. Ujhelyi javaslata szerint ezeket a standardokat minden tagállamban be kellene tartani a jövőben, az Európai Uniónak pedig célzott forrásokat kell biztosítania ahhoz, hogy az alapellátásban tapasztalható különbségeket érdemben csökkenteni lehessen. „Tarthatatlan, hogy Magyarországon például három és félszer nagyobb esélye van egy betegnek arra, hogy akár halálos kórházi fertőzést kapjon, mint Németországban. De az is tarthatatlan, hogy Olaszországban a gyermekek jóval nagyobb eséllyel kapnak el súlyos betegségeket az ottani oltási rendszer hiányosságai miatt, mint az ebben egyébként éllovas Magyarországon. Ezeket a különbségeket uniós szinten kell kezelni, az én programom erre tesz kísérletet” – fogalmazott Ujhelyi István. Az MSZP európai parlamenti képviselője hozzátette: az S&D frakció által javasolt „Európai Egészségügyi Unió” programja – benne az általa javasolt minimum standardokra vonatkozó elvi javaslattal – még csak az első, de annál fontosabb lépés a megvalósítás felé. Ujhelyi hangsúlyozta, hogy a keretprogram részleteiről továbbra is folyamatosan konzultálnak az érintett szakmai- és civilszervezetekkel, de a munkába bevonják a tagállami kormányok szakembereit is.

(Az Ujhelyi István által kezdeményezett minimum-program részleteiről itt olvashatnak bővebben: ITT)

Brüsszel – 2020. 05. 07.

Ujhelyi: ha Orbán nem csatlakozik az Európai Ügyészséghez, akkor helyette Brüsszel döntsön a Magyarországnak járó forrásokról!

Standard

csataÚjra összehívta az ellenzéki EP-képviselők kerekasztalát Ujhelyi István, a szocialista politikus szerint ugyanis a módosított uniós keretköltségvetés tárgyalása során szükség van a közös fellépésre. Az MSZP képviselője ezért online-egyeztetésre hívta hétfőre a DK, a Momentum és a Jobbik európai parlamenti képviselőit. Ujhelyi elmondta, hogy az Európai Bizottság elnöke a napokban fogja bemutatni az Unió következő hétéves keretköltségvetését, amelyet a koronavírus miatt érdemben módosítottak. „Most indul a döntő csata Brüsszelben a pénzek elosztása kapcsán, most dől el, hogy mire és mennyit fordít majd az európai közösség a következő hét évben. Minden magyarnak az az érdeke, hogy a legnagyobb tortaszeletet tudjuk kihasítani a közösből az ország biztonságának és fejlődésének garantálásához” – fogalmazott Ujhelyi István, hozzátéve: az ellenzéki magyar EP-képviselők ezúttal is a magyar érdekekért dolgoznak, olykor épp az „orbáni dúlás” következményeit ellensúlyozva.
Az MSZP politikusa szerint közös ellenzéki kiállásra van szükség ahhoz, hogy érvényesíteni tudják Magyarország érdekeit például abban, hogy a strukturális alapokból – különösen a kohéziós- és az agrártámogatásokból – lehívható források továbbra is jelentős mértékben álljanak hazánk rendelkezésére. Ujhelyi hozzátette, hogy egyre több felelős európai vezető fogalmazza meg azt az igényt, hogy a közösség érdekei és értékei ellen cselekvő tagállami kormányokkal – így például az EU-ellenes politikát folytató Orbán-kormánnyal – szemben pénzügyi szigor bevezetése lenne szükséges. „Olyan megoldást követelek, amely nem a magyar embereket, hanem kizárólag a magyar kormányt bünteti, kiveszi például enyves kezéből a döntést a források elosztásával kapcsolatban” – fogalmazott az MSZP politikusa. Ujhelyi István azt javasolta a többi ellenzéki EP-képviselőnek, hogy közösen fogalmazzák meg az Európai Bizottság valamint az Európai Tanács felé azt az igényt, hogy a következő hétéves költségvetés kapcsán jöjjön létre az az uniós mechanizmus, amely a források szabad felhasználásának feltételeként szabja az Európai Ügyészséghez való csatlakozást. „Ha egy tagállami kormány megsérti az európai értékeket vagy korrupt módon kezeli az uniós pénzeket, úgy Brüsszel vonja el a döntési kompetenciát a kormánytól mindaddig, amíg az vissza nem tér a helyes útra. Így egyetlen cent sem veszik el, ahhoz átlátható és elszámoltatható rendszeren keresztül a magyar pályázók továbbra is hozzájutnak” – javasolta Ujhelyi.
Az MSZP európai politikusa hozzátette, hogy a következő uniós költségvetésben szükség van arra is, hogy minél több közvetlen forrást biztosítson a régióknak és településeknek, ezzel kiküszöbölve, hogy a kormányzatok politikai szándék szerint részesítsenek előnyben vagy épp hátrányban bizonyos önkormányzatokat. Ujhelyi a sajtótájékoztatója végén arra kérte a választópolgárokat, hogy minél többen csatlakozzanak az MSZP petíciós kezdeményezéséhez, amelyet az emberek védelmében indított a párt.

Budapest – 2020-05-03

EP-KÉPVISELŐI NYÍLTLEVÉL-SOROZAT MAGYARORSZÁG POLGÁRAIHOZ (244.)

Standard

orbforrOrbán Viktor számoljon el az uniós források átcsoportosításával!

Az jár nekünk! – így szokott érvelni Orbán Viktor, amikor rendszerint az európai uniós forrásokról beszél. Nem véletlen ez a kisgömböc tempó, a miniszterelnök ugyanis szereti azt hinni, hogy nem csak az adófizetők pénze, de az uniós támogatások is valójában az ő tulajdonát képezik, ő rendelkezik felettük, azok nem holmi közösségi vagyon részei. „Ne mi nyerjük a legtöbbet” – ha még emlékszik valaki az ős-mondatra. Azóta persze sok minden történt, felcsúti gázszerelő-barátból gazdasági csoda lett, sógorok és komák halmoztak fel milliárdokat, kastélyokat, fél-Balatont. A koronavírus elleni védekezés során is jól látszik, hogy az egyébként fontos és felelős döntések árnyékában kicsinyes politikai és egyszerű tolvajszándék is meghúzódik: a csata zajában még a bajtárs kezéről is leveszik az órát, ha kell a karjával együtt.
A világjárvány kezelésére az Európai Unió eddig soha nem látott mértékű pénzeket szabadított fel, ha úgy tetszik unortodox megoldásokhoz nyúlt és nyitott meg korábban elérhetetlen összegeket. Jómagam legalább tizenkét olyan eszközt mutattam be az elmúlt hetekben, amelyekkel a magyar kormány – ha akarna – élhetne a védekezés során, egyik ilyen a korábbi fejlesztési programokra szánt pénzek lehetséges átcsoportosítása. A Fidesz dönthetne például úgy, hogy félreteszi a nemzeti kastélyprogramra szánt közel kétmilliárdos összeget és a NER-kompatibilis kastélyok ingyen-felújítása helyett mondjuk az állás nélkül maradt dolgozók bérkiegészítésére vagy más szociális támogatásra fordítja a pénzt. Hasonlóképp átcsoportosíthatná a kormány a Miniszterelnökségnél lévő, közel tizenhárom-milliárd forintos keretet a kommunikációs költések helyett mondjuk lélegeztető-gépek, vagy orvostechnikai eszközök, például tesztek vásárlására. Az bizonyos, hogy Orbánék hozzányúlnak a felszabadított uniós keretekhez (szükségük van forrásra, csak az Uniónak nem akarják megköszönni), de a sunyizásukból arra lehet következtetni, hogy politikai-családi-baráti alapon bizony válogatni fognak. A Fidesz eddigi maffia-rutinját ismerve teljességgel logikus, hogy a kockás papíron esetleg már jó előre a haveri körnek ígért uniós pénzeket csak azért sem fordítják védekezésre, helyette majd inkább azokhoz nyúlnak, amelyek másoknak, elsősorban ellenzéki önkormányzatoknak, közösségeknek fáj. Amolyan nemzetiegyüttműködés jelleggel.
Az elmúlt napokban egy internetes szavazást tartottam a képviselői oldalamon, ahol az érdeklődők 5 olyan uniós projekt forrásairól dönthettek jelképesen, amelyek (például a hivatkozott kastély-program) az EU-nak köszönhetően most az eredeti céltól eltérően a védekezésre fordíthatóak. Több mint huszonkétezer szavazat érkezett tizennégy nap alatt és alig néhány voks volt csupán, amely ne a koronavírus elleni intézkedésekre fordította volna ezeket a pénzeket. A magyar emberek tehát ezt akarják. A magyar embereknek pedig igenis joga van beleszólni, hogy mire költik a pénzüket: ezek a források ugyanis nem Orbán Viktor vagy humánperselyeinek a személyes vagyona, hanem mindannyiunké. Jogunk van beleszólni, különösen a jelenlegi helyzetben. Felszólítom tehát a kormányfőt és érintett minisztereit, hogy haladéktalanul számoljanak el az átcsoportosítható forrásokkal, tételesen mutassák be, hogy mely projektek forrásait hajlandóak az eredeti kiírástól eltérően a magyar emberek fizikai és szociális biztonságára költeni! Jogunk van tudni, hogy ebben a helyzetben mi a fontosabb a számukra: saját személyes továbbgazdagodásuk vagy Magyarország és a magyar emberek élete!
A magyar kormányfő vízválasztó, az illiberális államot meghirdető, 2014-es tusványosi beszéde után megfogadtam, hogy európai képviselőként nyílt levélben fogom minden héten figyelmeztetni a közvéleményt a rezsim bűneire. Kétszáznegyvennegyedik alkalommal kongatom a harangokat, mert úgy látszik, még mindig szükség van rá. És mert radikális európai demokrataként ez a dolgom.

dr. Ujhelyi István
Európai Parlamenti képviselő
2020. május 3.