“Ez a kormány csúnyán el fog bukni”

Standard
uuujjFelvettem a kesztyűt Orbánékkal, és ígérem: sok kellemetlen pillanatot fogok okozni a rendszernek – ezt mondja Ujhelyi István, az MSZP Európa-parlamenti képviselője a Független Hírügynökségnek adott interjújában. Azt mondja: előbb-utóbb ez a rendszer csúnyán meg fog bukni, minél tovább húzza annál csúfosabba. A képviselő, akit most folyamatosan támad a jobboldal, arcképével ellátott babát fel is akasztottak egy budapesti téren, állítja: az önkormányzati választásokon megroppantható a Fidesz-hatalom, csak megfelelő személyiségeket kell hozzá találni.
Örülök, hogy így, egyben látom.
Én is. A fejem a helyén van, látja ott a nyakamon, és nem is lógok lefelé.
Megrendítette az, ami történt?
Az intenzitása. Napi nagyjából nyolcszáz üzenetet és e-mailt kapok – mostanában már valamivel kevesebbet -; jól látszik, hogy a fideszes trollgépezetnek ki van adva, hogy rám kell szállni. Egyébként, ha egy-egy posztom alatt van ezerkétszáz reakció, abból kilencszáz támogató, viszont a kommentek minimálisan a halálomat akarják. Ők nyilván tapsoltak annak, hogy kvázi felakasztottak a volt Köztársaság téren.
Ebből mire következtet?
Arra, hogy most megtalált a Fidesz és a jobboldal engem, mint fő ellenséget. Ennek még politikai értelemben lehetne akár haszna is, nem is bánnám, mert azt gondolom, hogy bennem emberükre akadtak, nem vagyok ijedős fajta, de persze a politikai kultúra rongálása hihetetlen károkat okozhat. A történések sajnos azt bizonyítják, hogy végletesen kettévált a magyar társadalom, szinte képtelenség egy Orbán-hívőt meggyőzni arról, hogy mondjuk a repülőgép az luxusrepülő, a jacht luxusjacht, és egyik sem járna a miniszterelnöknek, legalább is egy normális demokráciában. Ezt ezek az emberek sosem fogják elfogadni, mint ahogy azt sem, hogy az az igazi hazafi, aki Magyarországot az Unión belül akarja tartani.
Orbán-hívőkről beszélt, de a Fidesz-szavazók ennél szélesebb kört jelentenek. Közülük találni olyanokat, akik elfogadják, hogy nem a legtermészetesebb dolog egy állami pénzzel kitömött oligarcha gépén röpködni, illetve véletlenül mindig a jacht tartózkodási helyéhez közel landolni?
Három féle Fidesz-szavazó van. Az egyik, aki minden áron és bárhova követi Orbán Viktort, a reformkommunistától a liberálisig, egészen a szélsőjobbig, bárhova. Ez a követő mag, a szekta. A második körbe azok a fideszesek tartoznak, akik maguk is tudják, hogy az nem teljesen normális, ami itt zajlik, de meggyőzik magukat arról, hogy az országot így kell vezetni, hogy olyan korszakot élünk, amikor egy illiberális típusú, autokrata berendezkedésű szisztéma szükséges, mert így könnyebb kormányozni. A harmadik réteg pedig azért Fidesz-szavazó, mert úgy érzi, hogy nincs más kormányozni képes erő.
Ez most önkritika?
Az is. Eltelt nyolc év, és bár lehet azon vitatkozni, hogy jól vagy rosszul kormányoztunk-e, de én azokkal értek egyet, akik azt mondják, hogy a legrosszabb szocialista-liberális kormány is jobb volt, mint a mostani. A demokrácia és a gyermekeink jövője szempontjából mindenképpen. Én most lettem igazából „politikailag érett felnőtt”, a húszas-harmincas éveimben láttam közelről a saját kormányzásunkat, hiszen, államtitkár voltam, ma már látom, mit kellett volna másként, és mit kellett volna határozottabban csinálni. De, amit mondani akarok: meg fog bukni ez a kormány, méghozzá nagyon csúnyán. Ez a rendszer nem tud már elkopni, buknia kell, és maga alá fogja temetni Orbánt és az oligarcháit.
Nem a vágyálmok beszélnek Önből?
Nem, a történelmi tapasztalat. A kérdés tehát nem a bukás, hanem, hogy meddig húzza még ez a rendszer. Minél tovább húzza, annál durvább lesz a vége.
Igen, vannak, akik azt mondják, hogy Orbánt utol fogja érni, ha nem most, lehet, hogy csak húsz év múlva, nem pusztán a bukás, a büntetőjog is…
Így van. Éppen ezért ellenez a miniszterelnök minden olyan európai együttműködést, amely átnyúlik a határokon, és belezavar az ő hatalmába. Az orbáni rendszer egyszerűen összeférhetetlen az Európai Unió működésével és szellemével. A kettő nem létezhet egyszerre, ezért próbálja meg Orbán szétcincálni az Uniót. Nem akar ő kilépni, már csak azért sem, mert nem kockáztatja meg, hogy a magyar embereket erről megkérdezze. Neki egy gyenge, lepusztult, intézményeiben döntésképtelen Unióra van szüksége, mert egy erős szövetség pillanatok alatt elszippantja a levegőt az ilyen autokrata állam elől. Ha kritizáljuk az Európai Uniót – én magam is megteszem, amikor kell -, akkor az első helyen látjuk azt, hogy a mai intézményrendszer képtelen megküzdeni a külső és belső kihívásokkal, legyen az gazdasági, vagy éppen migrációs kihívás. És azért képtelen, mert a saját daganatos, rákos sejtjeivel sem tud mit kezdeni, lásd akár Magyarországot, vagy mostanság Olaszországot.
Nyilván azért nem, mert ez szövetségi rendszer arra jött létre, hogy a tagállamok együttműködjenek, és nem arra, hogy egyes tagállamok hogyan tudják kijátszani a közösen megalkotott szabályokat…
 Nem teljesen. Azért jött létre, mert volt olyan korszak, mégpedig a XX. század korai időszakában, amikor az ilyen típusú vezetők saját hatalmi építkezéseik miatt egymásnak ugrasztották a népeket. Ennek lett az eredménye a pusztító világvége hangulat. Ma az emberek semmiben nem különböznek, ugyanolyan társadalmakban élünk, és ugyanúgy, demokratikus körülmények között hatalomra juttatunk ilyen fazonokat. Olyanokat, akik képesek bárkit, bármikor egymás ellen uszítani. Az Unió tehát azért jött létre, hogy még egyszer ne fordulhasson elő ilyen.
Gondolom ezért is, no meg a liberális gondolat jegyében, született az az elhatározás, hogy legyen helyük az Unióban a szövetséget ellenzőknek, az Euro-szkeptikusoknak. Ugye maga Orbán Viktor is harcot hirdetett, az Unión belül, az Unió ellen.
Ő addig létezik, amíg valakivel csatázhat, amíg valakit legyőzhet, amíg győzelmi jelentéseket adhat, és fújhatja a harci kürtöt. Ha ez nincs, abban megszűnik az orbáni vonzerő, hiszen kormányozni nem kormányoz. Látunk ma Magyarországon kormányzást? Tudjuk, milyen stratégiánk van az energiaellátástól az egészségügy rendbetételéig? Vagy akár a nyugdíjrendszer távlatos kihívásaitól a magyar szakmunkásképzés megoldásáig? Nem. Nincs kormányzás. Csak kommunikációs kormányzás van, semmi más.
A migrációra utal?
Nincs más témája.
Ebből a szempontból a Sargentini-jelentés megszavazása, mintha komoly fordulatot jelentett volna, hiszen ott rengeteg egyéb téma is előkerült. De, a megszavazása óta, mintha fordulat következett volna be, illetve némi visszalépés. Nem így látja?
Részben igaz ez a megállapítás. De ezek a képviselők – azokra a külföldiekre gondolok, akik megszavazták a jelentést – nem azzal kelnek és fekszenek, hogy mi van Magyarországon. Megszavazták a jelentést, hogy elinduljon valami a jogállamiság helyreállítása érdekében, ezt tették többségükben a néppártiak is, mert ennyi volt a dolguk. Illetve még annyit tesznek, hogy sürgetik az osztrákokat, hogy az Unió soros elnökeként, hogy tűzzék még az ősszel a Tanács napirendjére a magyar kormány demokrácia-dúlását. Az lesz a következő fordulópont. A Néppártnak egyébként most az az érdeke, hogy májusig, az EP-választásokig altassa az ügyet, mert nem akarja Orbánt odalökni a szélsőjobb emelvényére. De visszatérve arra, amit az imént említett, hogy az Európai Unió széket és megszólalási lehetőséget ad a legszélsőségesebb elemeknek is. Döbbenetes volt: a Sargentini-vita után egyetlen néppárti képviselő sem ment oda Orbán Viktorhoz azért, hogy gratuláljon, vagy legalább elköszönjön tőle. Körbevette viszont vagy harminc, neofasiszta szélsőséges őrült és rajongott rocksztárként szelfizgetett a magyar kormányfővel a parlamenti ülésteremben. Olyan figurák, akikkel saját hazájukban sem áll szóba senki, csak a hasonszőrű szélsőségesek. Orbán viszont büszkén fényképezgetett az európai szélsőjobbal.
A folyosói beszélgetésekben, ott Brüsszelben, vagy Strasbourgban mi hangzik el Magyarországról, illetve a magyar kormányról, netán magáról Orbánról?
Érteni kell azt a logikát, hogy másként működünk az EP-ben, mint itthon. Nekem most is fut több jelentésem, ennek érdekében pedig napi szinten kell együttműködnöm minden frakció delegáltjával. Ami azt jelenti, hogy mi szakmai vitákat folytatunk, és egyáltalán nem érdekes, hogy ki hova, melyik párthoz tartozik. Ezért aztán nagyon sok felületen találkozom olyan képviselőkkel, akik nem a baloldalhoz tartoznak. Éveken keresztül nem hitték el azt, amit Magyarországról olvastak. A hazug „nemzeti konzultációval” kapcsolatban még túlzásnak is vélték azt az állítást, hogy a kormány nekirontott Brüsszelnek. Most döbbentek rá, hogy milyen elképesztő kommunikáció zajlik a magyar kormány részéről. Nevezzük nevén a történteket: a világháború óta demokratikus országban ilyen uszító kormányzati propagandával nem találkoztunk.
Ebben azért Orbánnak vannak bőven társai, a magyar országgyűlés elnöke például aberráltnak nevezi a baloldalt, úgy, ahogy van.
Hallottuk már azt korábban is, hogy genetikailag van belénk kódolva a hazaárulás is. Ebből az őrületből nem fognak tudni kiszállni. Sokan hitték azt, hogy az újabb kétharmad után konszolidálni fogják a társadalmat, Viktor majd megnyugszik, de ez nem következett be. Nem tud konszolidálni.
Ha már konszolidáció: a Néppárt két területen kért hátralépést Orbántól, a CEU és a civilszervezetk ügyében. Nekem azonban erősen hiányzott a kívánságlistáról a hazai média helyzete. Ez nem zavarja az uniós képviselőket?
De, hiszen a Sargentini-jelentés egyik pontja kifejezetten erről szól. És én határozottan haragudtam Manfred Weberre, amikor ezt a mentőövet bedobta Orbánnak, hogy ha az említett két területen hajlandó változtatni, akkor minden rendben lesz, miközben nekünk, akik itthon élünk, jóval több hétköznapi problémánk van, mintsem, hogy leegyszerűsítsük a CEU ügyére. Mert, ha Orbán megígéri, hogy maradhat a CEU, azzal megoldódik a közmunkások, vagy a kisemmizett magánnyugdíjpénztárosok helyzete? Megoldódik az összes olyan jogfosztás, ami itt nyolc év alatt végbement? Vagy a fékek és ellensúlyok rendszerének szinte teljes lebontása? Dehogy is. És igen, a médiapluralizmus kérdése sem. Ez az ajánlat egy kétségbeesett kísérlet volt Weber részéről, amiről először azt hittem, hogy sikeres lesz és a Néppárt majd bekapja a horgot, Orbán pedig kihasználja a lehetőséget. De a magyar kormányfő már annyira képtelen a konszolidációra, hogy ígérni is alkalmatlan. Ő már a saját pártjával is háborúban áll. Most éppen két olyan néppárti politikust támadtak meg, akik az ENSZ-ben szólaltak fel, az egyik a migrációs ügyekért biztos, görög, néppárti, kereszténydemokrata politikus, a másik a lengyel Tusk, aki ugyancsak Orbán párttársa. A Fidesz által állandóan hivatkozott „brüsszeli elit”, amelyet le akarnak váltani, valójában Orbán Viktor és a néppárti vezérkar.
És, most akkor egy hirtelen váltással, önnek mi a viszonya a saját pártjával, az MSZP-vel? Mert ebben korábban volt némi törés…
Nagyon jól tudok együtt dolgozni az új pártvezetéssel. Amit a Tóth Bertalan-Harangozó Tamás kettős csinál a romeltakarításban és rendcsinálásban, és egy új szervezeti forma megszervezésében, az az MSZP új, jó korszakát vetíti előre.
Volt egy olyan hír is, hogy a RED mozgalomból, majd a választások után, egy új baloldali pártot fog építeni. Most ezzel mi van?
Az ott lévő fiatalok nagyon aktívak, és dolgoznak. Én nem pártot alapítottam, pont azért, mert az egész ellenzék nagyon rossz időszakát élte, beleértve az MSZP-t is. Folyamatosak voltak a napi belső és külső viták, annak akartam esélyt adni, hogy egy politikai mozgalommal túllendüljünk ezen a helyzeten és tovább tudjunk dolgozni. Azóta tisztult a helyzet, az MSZP és a Párbeszéd szövetsége erős, és képes lehet az összes politikai mozgalom, így a RED mágnesévé válni.
Tudom, hogy ön barátja, földije, harcostársa Botka Lászlónak. Vissza tudja csábítani a párthoz?
Laci itt van velünk, és meg fog küzdeni Szegedért. Nem egyszerű ilyen, minden mocskos állampárti eszközt is bevető orbáni körülmények között egy várost megtartani, de a legjobb úton tartunk efelé. Mi mindenben támogatjuk egymást, ahogy eddig is tettük.
De azért sértett ember, nem?
Levont konzekvenciákat az egész ellenzéki oldal elmúlt néhány éves működése alapján. És most akkor hadd szúrjak oda az ellenzéki oldalon lévőknek. Az LMP kifejezetten ígéretet tett Botkának, hogy ha vállalja a miniszterelnök-jelöltséget, akkor beállnak mögé. Most, hogy látjuk, mi zajlik az LMP-ben, és hogy kétharmada lett újra Orbánnak, van-e kétségünk afelől, hogy hazudtak akkor Lacinak. Két éve azzal kellett neki szembesülnie, hogy az ellenzék egy része nem azért dolgozik, hogy megbuktassa az Orbán-rendszert.
Ezt a saját pártjára is értette…
Igen, arra is. De a Tóth Berciék által vezetett pártban azok, akik a frontvonalban vannak, mind ugyanazt gondoljuk. Mindannyian a rendszer végét akarjuk.
Igen ám, de az emberek, a választók a biztonság garanciáit nem látják az ellenzék részéről. Éppen ezért a többség az egyéni túlélésre koncentrál, mert látják: minden fontos pozícióban, a legtöbb településen a Fidesz emberei ülnek.
Igen, ez tökéletes helyzetkép, az emberek tényleg félnek. Ugyanakkor azt is láttuk, hogy az áprilisi választásokon többen voltak a Fidesz ellen, mint mellette. Ezért az önkormányzati választásokon meg kell teremteni az ellensúlyát a központi Fidesz-hatalomnak. És ehhez minden adott. Mert azok, akik korábban szétszavaztak, legközelebb egy jól kiválasztott személyre voksolnak, vagyis a legjobb Márki-Zayokat, Tóth Józsefeket, Botka Lászlókat és Csige Tamásokat találják meg, akkor az ilyen polgármester-jelöltekkel megroppantható a rendszer. Igen, igaza van: nekünk védelmet kell biztosítanunk azoknak, akik károsultjai ennek a rendszernek. Tudom, hogy ez most illuzórikusnak tűnik, de hiszem, hogy képesek vagyunk az önkormányzatok jó részét visszavenni.
Ehhez dolgozni kell…
Igen, dolgozni kell.
Hadd intimpistáskodjak: amikor megérkeztem, azt láttam, hogy Márki-Zay Péterrel tárgyalt…
Valóban. Éppen arról beszéltünk, hogy az önkormányzati választásokra meg kell csinálnunk azt a modellt, amellyel ő nyerni tudott. Hosszú éveken keresztül büdös volt mindenkinek a szocialistákkal leülni, de ez megfordult, és mára a jobb-közép mozgalmak is természetes szövetségesként tekintenek ránk. Nagy fantáziát látok abban, hogy összeszedjünk minden helyi civil közösséget, és essünk neki a jövő őszi választásoknak, mert hiszem, hogy megroppantható a Fidesz. Ehhez persze el kell menniük szavazni azoknak, akik áprilisban is megtették ezt, s nem a Fideszre voksoltak. Ennek az előszele lesz az EP-választás.
FB_IMG_1465759613078Az Ön munkájának hányad része most az Unióban a „hazaárulás” és mennyi a tényleges uniós munka?
A haza védelmében dolgozom, mert azok az igazi hazafiak, akik ilyen körülmények között is kiállnak a magyar állampolgárok érdekei mellett, igen: az Orbán-kormánnyal szemben. A Haza/Szeretet/Európa hármasáért dolgozom, és ezt mindig el is mondom. Négy év alatt egyébként komoly szakmai karriert futottam be az Európai Unióban, szerénytelenül kijelenthetem, hogy a turizmus első számú európai politikusa lettem, miközben a közlekedési bizottság alelnökeként is nagyon komoly dossziéim futottak. Megtaláltam a szakmai helyem, ez azonban nem vigasz a magyar helyzetre. Ezzel nem lehet itthon nyerni. Így aztán most az energiáim nyolcan-kilencven százalékát az MSZP jó szereplésére fordítom. Felvettem a kesztyűt Orbánékkal, és ígérem: sok kellemetlen pillanatot fogok okozni a rendszernek. Egyébként én magam is szeretnék EP-képviselő maradni, de ezt majd az MSZP fogja eldönteni, hogy kinek milyen listás helyet szán. Egyelőre azt érzem, hogy számítanak rám, hiszen megbíztak a kampányfőnöki teendőkkel, és bíznak az orromban is…
Megjelent a Független Hírügynökség oldalán 2018.10.03.-án. 

Szétcincálná az uniót az orbánizmus

Standard

nQmfOpkc_2_1000x700– Lesz az Európai Unió „vezetője” Orbán Viktor?

– Magasztos „európai vezető”, amelyet ő a tükörben szeretne látni, a lakájmédiája pedig láttatni, biztosan nem lesz. Ugyanakkor már most is meghatározó figura: tagja annak a „hazug brüsszeli elitnek”, amelynek a leváltását a legutóbbi tusványosi beszédében meghirdette. Az európai közösség jelenlegi irányát és – nem egy esetben hibás – döntéseit ugyanis a keresztény-konzervatív európai jobboldal határozza meg, amelynek a magyar kormányfő is aktív tagja. Orbán ezen felül azoknak a nacio-populista erőknek az egyik legerősebb alakja – háta mögött egy országnyi hatalommal és tengernyi ellopott pénzzel –, amelyek legszívesebb szétcincálnák az uniót.

– Néhány éve azt érezhettük, Orbán kifelé kormányoz a közösségből, ami a nyakára hozhatná az Európai Ügyészséget, de mintha most reménye lenne arra, hogy a saját nemzetállami populista képére formálhatja az uniót.

– Sokan mondják, Orbánnak víziója van Európáról, ezért jár minimum egy lépéssel más politikusok előtt. De ez hazugság! Egyet tud: az ő rendszere összeférhetetlen azzal az Európai Unióval, amelyet a világégést hozó háborúk után összeraktak az alapító atyák, éppen a hozzá hasonló politikai akarnokok miatt. Az unió nemcsak gazdasági érdekközösség, hanem a békét, stabilitást, demokratikus értékeket tűzzel-vassal védő intézményrendszer. Orbán hosszú távú dinasztiaalapítási szándékai pedig összeférhetetlenek ezzel. El kellett döntenie, kifelé viszi Magyarországot ebből a közösségből – ahogyan azt a Brüsszel ellen hangoló kampánnyal tette –, vagy előáll egy új politikával, mint tette Tusványoson. Négy éve a saját illiberális rendszerét hirdette meg, most ennek kiterjesztését a kelet-közép-európai tagállamokra. És itt jön, amit említett: Orbán megpróbálja a saját képére, berendezkedésére formálni az uniót. Pontosan tudja, hogy sohasem lesz „európai vezető”. De azt is tudja, hogy ha három-négy hasonló kormányfőt maga mögé tud állítani a térségben, akkor nem lesz rajta fogás. Ez utóbbi viszont egyenlő az európai közösség szétverésével.

– Mi lesz, ha jövőre túlnyerik magukat a populisták és euroszkeptikusok, akik egymással sem értenek szót, de abban közösek, hogy gyűlölik az idegent, az emberi jogokat és a liberalizmust?

– Ha létezne az Európai Egyesült Államok, közös választott vezetővel, egyfajta birodalomra hasonlító, kiforrott hatalmi gépezettel, és azt foglalná el Orbán Viktor, akkor a saját képére tudná formálni a közösséget. Ahogyan Trump próbálja ezt az Amerikai Egyesült Államok élén. De az Európai Uniót éppen a belső egyensúly és a kompromisszumkényszer működteti, és ha ilyen politikai erők vennék birtokukba, azonnal darabokra esne szét. A populista nacionalisták soha nem tudnak hosszú távon közös célokat és építkezést felmutatni. Az olasz újfasiszta, a magyar horthysta és az idegenellenes német AfD képtelen lenne átfogó parlamenti többséget adni, hiszen alapvető kérdésekben nem értenek egyet, még a menekültkrízis egyébként közös pontnak látszó kezelésében sem. Amikor a „Hungary first” érdekei szembe találkoznak, mondjuk, a populista „Germany first” érdekeivel, azonnal feloldhatatlan a feszültség. Ezzel együtt nem dőlhetünk hátra, mert bár hosszú távú építkezésre ez a populista blokk képtelen, az európai közösség – feltehetően külső nagyhatalmi erők által támogatott – szétverésére pont elégséges.

– Mit tapasztal a kevésbé reflektorfényben lévő EP-szakbizottságokban?

– Szinte ölre megyek azokban a vitákban, amelyekben az egységes vízumpolitikáról, közlekedési fejlesztésekről beszélünk. Az euroszkeptikusok azt mondják: adjátok a pénzt a nemzeti kormányoknak, azok majd elköltik. Csak akkor nem találkozna egymással a két autópálya vagy külön szabályzata lenne a légi irányításnak a francia és az olasz térségben.

– Az EU tűzzel-vassal védi a demokratikus intézményrendszert – mondta az imént. A magyar választó viszont azt látja, tehetetlen a rendszerszintű korrupcióval szemben. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) hiába tárt fel tíz ügyet, még nyomozás se nagyon indul.

– Európa nem volt felkészülve egy Orbán-típusú emberre. Extrém lesz a párhuzam, de kifejező: úgy, ahogyan a berlini olimpia idején sem volt felkészülve a korai Hitlerre. Eszébe nem jutott az alapító atyáknak, hogy egy ilyen figura ekkora túlhatalomra tehet szert. És hát az ég áldja meg, nem tudok elégszer rámutatni – ez a másik válaszom –, Európát az európai jobboldal irányítja! A német kormány szövetségi kancellárjától az Európai Tanács, az Európai Bizottság és az Európai Parlament elnökein át a legfontosabb biztosokig és bizottsági elnökökig mindenhol az európai keresztény pártcsalád politikusa ül. Orbán elvtársai. Ha a brüsszeli intézményeket ostorozzuk, legalább ezzel legyünk tisztában!

– Erre utalt a Politicóban megjelent véleménycikkében is, ahol azt írta: az Európai Néppárt (EPP) „bűnrészessé vált a magyar demokrácia halálában”

– A konzervatív pártcsaládon belüli sakkjátszmák és a parlamenti mandátumok számolgatása is szempont a néppártiak számára, hiszen Tajani parlamenti elnök esélyesebb egy szocialista jelölttel szemben, ha a fideszes szavazók is voksolnak rá. A nyugat-európai politikusok sokáig azt hitték, Orbán nem veszélyes, és Merkel szerint is jobban lehet kezelni házon belül. Mi itthon tudjuk, hogy ez nem igaz. Amikor ostorozom a saját S&D-frakciómat és az Európai Szocialista Pártot, azt azért teszem, hogy észrevegyék: attól mi még nem lehetünk elégedettek Junckerrel, mert adott két tockost Orbánnak. Ez az európai tehetetlenség és kiüresedettség, amelyet sokszor látunk, éppen a jobboldali pártcsaládnak köszönhető. Ez egy fontos kitétel, mert a kormányfő idehaza rendszeresen arról beszél: a brüszszeli liberális, „sorosista” elit, karöltve a szocialistákkal, rendszeresen ráront a nemzetre. Ehhez képest a brüsszeli elit ő maga. Mindenhol a párttársai ülnek. Ezek a politikusok asszisztáltak ahhoz, hogy Orbán lebonthassa a médiaszabadság, az alkotmányosság és a jogállamiság pilléreit. Azért írtam a Politico-cikket, hogy figyelmeztessem őket: Európa és benne Magyarország sorsa nagyban függ attól, hogy meddig asszisztálnak Orbán Viktorhoz.

– A migráció és annak kormánykommunikációja évek óta gúzsba köti a hazai közéletet. Nem nehéz megjósolni, mi várható az EP-kampányban. Lesz fogás e nyálkás populizmuson?

– Szálazzuk szét. Évek óta bírálom az uniót azért, mert a működése nem elég erős ahhoz, hogy az immunrendszerének a gyengeségeit kiküszöböljük. De én nem szétszedni akarom, hanem erősebbé és egységesebbé tenni. Nem igaz tehát az a propagandaszöveg, hogy a szocialisták szerint úgy jó minden, ahogy van.

– Van elég kormánymédia, amely ezt szajkózza.

– Ettől mi még azt gondoljuk, hogy az Európai Unión változtatnunk kell. Egyik példája éppen a menekültkrízis, amit összekevertek a migránskérdéssel, teret adva a populistáknak. Az elmúlt időszakban egyébként minden olyan döntés megtörtént, amiért két-három éve könyörögtünk: jelentős költségvetési többletet kap a közös határvédelem, a menekültekkel kapcsolatos tagállami és európai intézkedések ügye, benne a kitoloncolási keret növelésével, és nagyságrendekkel több pénz lesz a határokon kívüli megelőzésre, vagyis a migráció okainak megfékezésére helyben.

– Van érdeklődés „A mi Európánk” című konzultációjuk iránt?

– Jóval túl vagyunk a tízezredik beérkezett véleményen, ami meglepő, mert lényegében csak most indul az ezzel összefüggő és az S&D-frakció együttműködésével tervezett kampány.

– Milyen EP-kampányra számít?

– A szerencsés nyugat-európai választó kétféle kampánnyal fog találkozni: a szélsőséges és idegenellenes orbáni populizmus paneljei mellett minden értelmes politikai erő el fogja mondani, milyen döntések születtek meg az európai térségben, és ezek miért fontosak a folytatáshoz. Mi azért vagyunk szerencsétlen helyzetben itthon, mert néhány kivétellel minden médium az orbáni agymosást folytatja majd, miszerint nélküle azonnal milliókat telepítenének be a szomszédjainkba. Arra törekszem, hogy ne akarjunk belemenni abba a zsákutcába, hogy csak a Fidesz Európájáról beszélünk. Én a mi Európánkról szeretnék beszélni, ami békét, fejlődést, stabilitást ad és egy nagy európai együttműködés felé mutat. Kicsit egyébként olyan lesz ez az EP-kampány, mint a nagy birodalmi gépezettel szemben erdőbe szorult partizánegységek, akik tudnak sikereket elérni, de jelentős eszközrendszerre nem számíthatnak.

– És magas választói részvételre sem.

– Szerintem lesz érdeklődés, mert Orbán a magyar EP-választások történetében először megemelte a tétet, kormányzati kampány fogja biztosítani a részvételt.

– Tippelnék: krónikus migránsozással, esetleg újabb „Nemzeti Konzultációval” hangolják majd a Fidesz-híveket.

– Mi ezzel szemben valódi párbeszédet folytatunk és a választók valódi értékelésére, álláspontjára vagyunk kíváncsiak. „A mi Európánk”-konzultáció ilyen, nem propagandakonyhákban kimért, irányított hergelésről szól. Akik értik, milyen a mi Európánk, és értik, hogy az EP-választás is egy lehetőség Orbán hatalmának elgáncsolására, azoknak el kell menni szavazni májusban. Egyetlen európai demokrata sem maradhat otthon, mert tényleg sorsfordító lehet az eredmény.

– Talpra áll addig az ellenzék a tavaszi gyomorszájon rúgás után?

– Nem a magyar ellenzék van válságban, hanem a magyar demokrácia. A demokratikus intézményeknek csak egy kis szeletét jelentik az ellenzéki pártok. Mi van a civilekkel, a szakszervezetekkel, a független sajtóval?

– A civileket éppen bedarálja az államhatalom. A korrupciót bírálók mellett már a Madártani Egyesület sincs biztonságban.

– A civileket felmorzsolta, a sajtó nagy részét bedarálta, a szakszervezeteket eljelentéktelenítette a Fidesz. A fő kritika nyilván az ellenzéki pártokat éri, hiszen mi indulunk a választásokon, de lássuk be, nem egyedül vagyunk a pályán ilyen lerongyolódott mezben és fizikumban. Ezért említettem a partizánegységeket, máshogy nem megy. Így, ebben az állapotunkban fogunk nekimenni a kampánynak. A szocialista pártnak egyébként az elmúlt három hétben mindennap volt érdemi politikai akciója. A kivándorlás ügye, az utasok jogaival visszaélő repülőcégek gyakorlata kapcsán létrehozott Fapados Etikai Kódex, a nyíradonyi cigánysor vízellátása, A mi Európánk programja, hogy csak az utóbbiakat mondjam. A Magyar Szocialista Párt feléledt. Kívülről is ezt hallom, és belülről is így élem meg. Az persze kérdés, hogy a többi ellenzéki erő minket akar majd folyamatosan kiütni a nyeregből vagy hajlandóak-e csatasorba állni a kormány ellen.

– Az EP-választás listás, nincs összefogáskényszer. Ez akár jó hír is lehetne.

– Mi biztosan együttműködő partnerekkel, de önálló szocialista logikával indulunk el az európai parlamenti választásokon.

– Mire számít: a kampányra tekintettel lesz bátorsága az EU intézményeinek a Magyarország ellen elkezdett eljárásokat folytatni? Kötelezettségszegési eljárások, esetleg a 7-es cikkely intézménye. És lenyeli vagy kiköpi a Fideszt az Európai Néppárt?

– Erről is írtam a Politico című, befolyásos brüsszeli lap hasábjain Anna Maria Corazza Bildt svéd néppárti képviselő véleményére reflektálva. A néppártiak tudják, hogy ősszel el kell dönteniük, mihez kezdenek Orbán Viktorral. Nem egyszerű a helyzetük. Eközben – a csapdahelyzetüket tovább elemezve – a szeptember közepén esedékes plenáris ülés tárgyalja a Sargentini-jelentést, és a teljes parlamentnek szavazni kell róla. A teljes néppárti masszának is.

– Miközben azt is mérlegelniük kell, hogy ha kivetik magukból a Fideszt, akkor két kézzel kap utánuk a populista bázis.

– De azt is, hogy azok a sajtóhírek, amelyek arról szólnak, hogy mit engedett meg az Európai Néppárt Orbán Viktornak, rombolják az ottani kereszténydemokrata pártok hitelességét. Hiszen ők éppen az ilyen emberek ellen próbálnak fellépni a saját hazájukban. Orbán és Wilders barátkozására a holland mérsékelt jobbközépnek értelmes reakciót kell adnia. Nem sunnyoghat tovább az európai jobboldal. Októberben pedig az Európai Bizottság következő, jobboldali elnökjelöltjéről kell döntenie a Néppártnak. Ekkor a Fidesznek és Orbánnak is színt kell vallania, aki legutóbb a „brüsszeli elit” leváltását és teljes sorcserét hirdetett. Ilyen kijelentések után rendkívül szánalmas és humoros látni azokat a felvételeket, amelyeken a Fidesz potentátjai öt évvel ezelőtt a Hősök terén kampányolnak – a most minden kormányzati szócső által iszákos sorosistának beállított – Junckernek.

– Milyen eredménnyel lenne elégedett?

– Európai szinten nincsenek hiú reményeim. Azért fogok küzdeni, hogy egyben maradjon a mi Európánk. Apai felelősség, hogy nem hagyjuk tönkretenni mindazt, ami biztonságot, stabilitást, békét és fejlődést biztosít a gyermekeinknek. Magyar viszonylatban a kormány és a rendszer egyik legnagyobb bírálója maradok, és ehhez gyűjtök voksokat a jövő májusi EP-választáson. Azt javaslom az MSZP-nek, vegyük vissza a tőlünk jogtalanul elbitorolt nemzeti érzést, emeljük magunkhoz a hazafiságot, és a haza, a szeretet és Európa hármasában fogalmazzuk meg a kampányunkat. Bízom benne, hogy mindez együtt több mandátumot jelent majd, mint 2014-ben.

Szerző: Balassa Tamás | Megjelent a Vasárnapi Hírek 2018. augusztus 17.-i lapszámában

Városi Kurír: Ujhelyi István a narancsdiktatúráról

Standard

00345564– Osztja-e azt a számos szakértő által hangoztatott  véleményt, hogy a jelenlegi választási rendszerben a Fideszt nem lehet legyőzni?

– Amíg nem épült ki teljesen a narancsdiktatúra, addig le lehet győzni a Fideszt. Kétségtelen, hogy az Orbánék által az országra erőltetett és nekik kedvező választási rendszerben a demokratikus és szétaprózódott ellenzék lehetőségei korlátozottak. Ugyanúgy látszik, hogy a Fidesz – nyilván a hatalom elvesztésétől való félelmében – minden lehetséges eszközt bevet az ellenzék esélyeinek csökkentésére, legyen szó állami szerv erkölcstelen beavatkozásáról vagy a nyilvánosság szinte teljes elfojtásáról, manipulálásáról. Ha leegyszerűsítjük: egy százméteres síkfutás döntőjében a Fidesz nyolcvan méter előnnyel indul, a kihívóknak akadályokon is át kell ugrania, a versenybírók kívülről dobálják is a futókat, néhány versenytárs pedig néha oda is rúg. Ilyen keretben kell győzni. Nehéz, de nem lehetetlen. Ha az elégedetlen választók nem törődnek bele a Fidesz uralmába, ha felállnak a fotelből és elmennek az urnákhoz, ha meglesz a népharag Orbánékkal szemben – ahogyan vidéki országjárásomon érzem is ezt az elégedetlenséget a kormánnyal szemben -, akkor mindenre van esély. Egyelőre ott még nem tartunk, mint Putyin Oroszországában, ahol letartóztatják és eltiltják az indulástól Putyin kihívóit. Igaz, ha Orbánék tovább maradnak, akár ez a világ is beköszönthet.

– Tudom, hogy az egyik internetes portál a közelmúltban, elferdítve közölte a véleményét a pártjáról. Ezek után kézenfekvő a kérdés, mit gondol az MSZP jövőjéről? Milyen esélyei lehetnek a magyar baloldalnak a következő években?

– A baloldali demokraták családja nem eltiporható, nem leváltható, nem legyőzhető. Az embert középpontba helyező, a szolidaritást és az egyenlőséget alapvető értéknek tekintő szociáldemokrata közösség volt, van és mindig lesz. Az orrom azonban azt súgja – de ezt mondja a politikai racionalitás is -, hogy alapvető változások lesznek a politikai térben az áprilisi választások után. Reményeink szerint a NER bukni fog tavasszal, de ettől függetlenül a baloldalnak is érdemben válaszolnia kell a társadalom felől érkező kihívásokra. Alakulnunk, változnunk, formálódnunk kell az értékeink hatékony képviselete érdekében, hogy továbbra is biztos szigetet jelentsünk a populista viharban a megfontolt és hazaszerető európai demokratáknak. Egy biztos: fiatal korom óta tagja vagyok a felvilágosult, baloldali, európai demokrata közösségnek. És az is maradok. Ez nemcsak egy hitvallás. Ez egy életforma, amit nem lehet kabátként cserélni, mint ahogyan azt a radikális liberálisból lett keresztény-konzervatív majd szélsőjobboldali populista Orbán Viktor.

– Kikerülhetetlen a kérdés: nem bánta meg, hogy tavaly szeptemberben lemondott az MSZP alelnöki tisztségéről?

– Szerintem fontos és eredményes jelzés volt a sajátjaink és vezetőink felé is. Vannak pillanatok, amikor fájdalmas és erős döntéseket kell meghozni a család érdekében. Amikor fel kell rázni a közösséget és ezt nem lehet csendes, unalomig mondott szavakkal megtenni már. Radikális tettek kellenek. Azért léptem, mert nem tudtam felelősséget és közösséget vállalni azzal, ami az MSZP által kitűzött cél elérésével és az ahhoz vezető úttal szemben zajlott abban az időszakban. A lemondásom egy vörös felkiáltójel volt, amellyel fel akartam rázni az ellenzéki oldalt: így nem mehet tovább! Sokan megértették. Ezért is örülök, hogy létrejött a változás szövetsége Karácsony Gergő vezetésével.

 – Mondana pár gondolatot az Ön által létrehozott Radikális Európai Demokraták mozgalomról?

– Nem egy új, az országgyűlési választáson induló pártot, hanem egy európai ügyekkel foglalkozó mozgalmat indítottam, amely egyszerre utasítja el a jelenlegi magyar kormány Európa- és Unió-ellenes politikáját, illetve áll ki az EU működésének mielőbbi, átfogó reformja mellett. Hazafiság, európaiság, szakértelem – erre a hármas pillérre épül a RED mozgalom. Dühös vagyok, mint a választók nagy része hazánkban. Dühös vagyok hazafiként, mert látom és érzem, hogy mit tesz az Orbán-rezsim Magyarországgal. Dühös vagyok családapaként, mert tudom, hogy mit kockáztat életveszélyes Európa-ellenes politikájával a magyar kormány. Az Európai Unió és Magyarország az elmúlt években nagyot fordult, ha úgy tetszik kifordult önmagából. Az Unió fejlődéséhez és fennmaradásához, egy új Európa megteremtéséhez radikális változásokra és hatékony érdekképviseletre van szükség! Ideje van a józan, de határozott, demokratikus európai radikalizmusnak! Számunkra a radikalizmus nem egyenlő a szélsőségességgel, nem egyenlő a kirekesztéssel, nem egyenlő az alpári stílusú politizálással, nem egyenlő az anarchia támogatásával, de azonos az átfogó, érdemi és mielőbbi változás akaratával. A RED hangsúlyozza, hogy a hazafias érdekképviselet és az értékvezérelt európaiság nem ellentétei, hanem kiegészítői egymásnak. Szerintünk egy mélyebben integrált európai szövetségi rendszerre van szükség, a renitens tagállami kormányok normakövetésének kikényszerítésére pedig hatékonyabb uniós eszközrendszerre. A RED célja és feladata, hogy segítse a baloldali ellenzék, az európai demokraták sikerét. Ezért dolgozunk.

– Tudom, EP képviselőként a legaktívabbak közé tartozik. Hogyan látja, Orbán, és kormánya megítélését az unión belül?

– Orbán Viktor és kormánya megítélése szégyenpadra lökött minket Európában. Sajnos, manapság már magyarázkodásra kényszerül az ember, ha kiderül, hogy Magyarországról jön. És mindez a Fidesz anti-demokratikus és az európai értékekkel szembeni erőszakos politikája miatt. A szociálliberális oldal egyértelműen elutasítja az illiberális rezsimépítést és már egyre többen gondolják ugyanezt a konzervatív-oldalon is. Egyetlen érdekesség, a Fideszt is a soraiban tudó Néppárt nemrég épp a liberális frakcióval kötött pro-európai szövetséget, amelynek elméletileg Orbánék is a részesei. Ehhez képest a Fidesz otthon tűzzel-vassal küzd a liberális szabadelvű értékek ellen és háborúzik az európai közösséggel szemben. Szinte biztos vagyok benne, hogy a következő európai választások után a Fidesznek nem lesz már helye az Európai Néppárt soraiban. Remélem, addig nem szakítják ki egész Magyarországot az európai közösségből. Annak pedig örülök, hogy otthon is látszik: az én irodám az egyik legaktívabb az európai színtéren.

– A magyar gazdaság uniós pénzekből fejlődik, sokak szerint Orbán az EU-nak köszönheti, hogy még nem bukott meg. Az uniós pénzek egy jelentős része a Fidesz közelinek mondott oligarchák zsebébe kerül, soha nem látott mértékű a korrupció. Az EU miért nem tud semmit sem tenni azért, hogy a közpénzek lenyúlását megakadályozza?

– Azt a kérdést itthon számtalan alkalommal megkapom, hogy az „EU miért nem tesz valamit?” És erre a legtöbbször az az EU válasza: „miért nem tesznek a magyarok semmit?” Az a groteszk helyzet van ugyanis, hogy a magyarországi korrupciót a magyar igazságszolgáltatásnak kell, illetve kellene feltárnia. Az EU csalás elleni hivatala (OLAF) is csak korlátozott eszközökkel rendelkezik, hiába tesz javaslatot például a kormányfő vejét érintő botrányban büntetőügy megindítására, ha a Polt Péter vezette ügyészség a szőnyeg alá söpri az ügyet. A Fidesz-kormány nem csatlakozott az Európai Ügyészség intézményéhez sem, mert nem szeretik, ha zavarják őket lopás közben. Az Orbán-rezsim leváltását és megállítását nekünk, magunknak kell elintézni. Április 8-án lesz is erre alkalom.

– A Fidesz szerint az unió vezetése Soros György kezéből eszik. Így tapasztalja ezt Ön is?

– Ez a Fidesz elmebajos kormányzati propagandája. Soros György egy ismert üzletember, de nem több ennél. Minden józan ember tudja, hogy ez a hisztériakeltés pusztán a valóság elfedéséről, az ellenségkép gyártásáról szól. Ezt csinálja Erdogan a törököknél és – ha tetszik, ha nem – ezt csinálta annak idején a világháborús német propaganda is. A magyar választók is jobban tennék, ha kinéznének az óriásplakátok mögül, kitörölnék a szemükből a tv2 híradásaiból ömlő hazugságot és a valósággal foglalkoznának.

618638_ujhelyi_istvan_irodajaban_brusszelben– Az unióban a magyar érdekek megjelenítése minden párt képviselőinek a feladata. Lehet, naivnak tartja a kérdést: de kíváncsi vagyok arra, hogy a magyar  EP képviselők között van-e együttműködés?

– Attól függ, mire kíváncsi. Személyes tapasztalatom alapján kiválóan és hatékonyan tudunk együtt dolgozni mind Jávor Benedekkel, mind a szintén a zöldeknél politizáló, LMP-s Meszerics Tamással. Mindkettejükkel tartottam már például közös „on-live” fogadóórát a Facebookon. Hasonlóképp hatékony és folyamatos az együttműködésem a két DK-s kollégával, Molnár Csabával és Niedermüller Péterrel. Azt már több helyen is elmondtam, hogy Szanyi Tiborral a viszonyom – nem az én hibámból – meglehetősen hűvös. Ha arra kíváncsi, hogy a fideszes képviselőkkel mennyiben tudunk együttműködni, akkor sajnos ki kell ábrándítsam: a Fidesz EP-képviselői azt a kottát követik, amit otthon a habonyi boszorkánykonyhában kifőznek. Sajnos, alig néhányan értik csak közülük, hogy mit is tesznek, amikor szembeköpik az európai közösség és benne Magyarország érdekeit. Van olyan fideszes képviselő, akivel szakpolitikai kérdésekben kifejezetten jól tudunk együtt dolgozni a magyar érdekek mentén, de ez ritka és nem is akarnám kellemetlen helyzetbe hozni azzal, hogy megnevezem. Még a végén őt is lehazaárulózzák.

– Az utóbbi években számtalanszor találkozott a nyugati országokban élő magyarokkal, köztük fiatalokkal is. Hogyan látja a helyzetüket, mit gondol, -a nehézségek ellenére–élnek szavazati jogukkal?

– Bízom benne, hogy mind többen regisztrálnak és elmennek majd voksolni. Függetlenül attól, hogy kire adják majd szavazatukat, fontos, hogy éljenek ezzel a jogukkal. Bár, az Orbán-kormány ezt igyekszik ugye megnehezíteni azzal, hogy korlátozza a választójogukat és – míg a határon túliak levélben is voksolhatnak – csak a konzulátusokon adhatják le szavazatukat, személyesen. Ez sokaknak komoly megterhelést és logisztikát igényel. Az látszik és érződik, hogy sokan apolitikussá váltak külföldön, hiszen elsősorban azért mentek el, hogy a hazai posványból kiszakadjanak és végre megtalálják a kiszámítható egzisztenciális és mentális biztonságot. Számos külföldi magyar csoporttal van aktív kapcsolatunk, igyekszünk segíteni nekik és ellátni képviseletüket, amiben lehet és kell. Velük közösen dolgoztuk ki a Hazaváró-programot, amely elsőként intézményi szintre emelné az elvándorlás ügyét és valós válaszokat ad a modernkori Trianonnal felérő helyzetre. Örülök, hogy nemrég Karácsony Gergely miniszterelnök-jelöltként ezt a programot felvállalta és immár közösen dolgozunk a megvalósításán.

– EP képviselőként mely ügyekben elér eredményeire a legbüszkébb?

– Sok olyan eredmény van, amelyre kifejezetten büszke vagyok, de egy hosszú felsorolás tőlem meglehetősen szerénytelen lenne. Legyen csak három kiragadott példa, úgyis ennyi a magyar igazság. Büszke vagyok, hogy minden nehézség és ellendrukker ellenére végigvertem az európai intézményrendszeren az ingyenes InterRail-bérlet ötletét (amelynek alapötlete, hogy minden európai fiatal kapjon egy ingyenes vonatbérletet a 18. születésnapjára, amivel körbeutazhatja és megismerheti az európai közösséget) és a próba-fázis után idén már 12 millió eurós keretből működik a program. Sok javítanivaló van még rajta, de idén már sokszáz magyar fiatal élhet a lehetőséggel, amit nagyon komoly eredménynek tartok. Hasonlóképp büszke vagyok arra, hogy a turizmus szakmát feltettük arra az európai polcra, amely megilleti. Eddig meglehetősen mostohán kezelték ezt a szektort, pedig meghatározó nemcsak gazdasági-, de társadalmi területen is. Ez az európai gazdaság harmadik legerősebb ágazata, az EU gazdasági teljesítményének több mint tíz százalékát termeli meg, óriási növekedés előtt áll és közel huszonhatmillió munkahelyet biztosít a kontinensen. Az Európai Parlament turizmus albizottságának vezetőjeként számos programot, kezdeményezést indítottam el: legutóbb például az Európa Turisztikai Fővárosa program nyert el többmillió eurót, de az én javaslatom alapján valósul meg idén az EU-Kína turisztikai év is. És a sok lehetséges példa mellett akkor egy apróság, ami ugyanolyan fontos a számomra: nekünk köszönhetően nyílik hamarosan konzulátus a skót fővárosban, így az ottani magyaroknak nem kell majd Londonig utazni, ha ügyeiket akarják intézni. A helyi közösség tagjaival tartottam fogadóórát tavaly márciusban és ott fogalmazódott meg az igény, amelyet továbbítottunk a kormánynak. Apró, de fontos lépés, hogy sikerült elérnünk a külképviselet megnyitását Skóciában. De említhetném az általam készített európai parlamenti jelentést is az intelligens közlekedési rendszerekről, amely most még talán futurisztikusnak tűnhet, de rövid időn belül meghatározza majd a mindennapjainkat.

– Mire ébred az ország, április 9-én?

– Bizonyosan egy másik világra. Bízom benne, hogy egy jobb, igazságosabb és szolidárisabb világra. Egy olyan szociális demokráciára, amelyről Karácsony Gergely beszél.

Szerző: Budácsik Lajos, Megjelent: 2018.02.22.-én a városikurir.hu oldalon

Ujhelyi István: amit ma a demokratikus politikai ellenzék tesz, az teljes zsákutca

Standard

618638_ujhelyi_istvan_irodajaban_brusszelbenEgy sajtószeminárium volt az apropó arra, hogy visszanézzünk, mennyit változott Brüsszel az ominózus terrortámadás óta. Bejárjuk az EU fontosabb intézményeit és megnézzük, hogyan dolgozik Európa nyugodtabb felén a média, ha hagyják. Milyen stúdiókban, milyen felszereltséggel próbálják érthetővé és közkinccsé tenni: miért van nekünk ez az Európai Uniónk. És megnéztük, hol dolgoznak a parlamentben a magyar képviselők. Így találkoztunk Ujhelyi Istvánnal (MSZP). A parlamenti irodájában nemcsak finom kávét, de szokatlanul nagy otthonosságot is találtunk. Már kint a folyosón plakátok, személyes fényképek, bent a falon lóg egy magyar focimez. Pais Szilvia interúja a Nyugat.hu hírportálon.

A szombathelyi belvárosi MSZP iroda falán is ott az Ön táblája, irodaként is használja?

Amikor európai parlamenti képviselő lettem, azt vállaltam, hogy nem pusztán egy Brüsszelbe költöző magyar politikus leszek, hanem valóban a magyar érdekek képviselője is. 16 helyen működik az országban olyan iroda, ahová rendszeresen visszatérek, fogadóórákat is tartok. Ilyen a szombathelyi, amit két éve nyitottunk meg. Ahol szerepelnek az elérhetőségeim, és ahonnan rendszeresen megkereséseket is kapok.

Kap visszajelzéseket?

Rendszeresen az ország minden részéből. Járom az országot, de azért nem könnyű ez, mert hetente két napot vagyunk csak otthon. Úgy szoktam számolni, hogy a legkisebb gyermekemet, aki most fél éves, hányszor tudom egy héten én fürdetni, onnan számolom vissza.

Nincsen Önnel Brüsszelben a család?

A fiam itt jár gimnáziumba, de ő már nagy, a többiek otthon élnek. Ha két fürdetésen otthon vagyok a héten, akkor már boldogok vagyunk. Amikor innen hazaszabadulok, egy-két napot tudom az országot járni, eljutni Szombathelytől Debrecenig, de helyben ott vannak a kollégák, akikkel forródróton tartom a kapcsolatot.

Maradjunk még Szombathelynél, mi a véleménye a Czeglédy-ügyről?

Ma a habonyi kormánypárti propagandagépezetnek két mumusa van: az egyiket Soros Györgynek, a másikat Czeglédy Csabának hívják. A napokban kiderült a „Soros-tervről”, hogy nem létezik, ő maga és az EU Bizottság is egyértelművé tette, hogy hazugság, amit a kormánypropaganda állít. Biztos vagyok abban is, hogy a Czeglédy Csabával kapcsolatos rágalmak sokaságáról fog szintén kiderülni, hogy hazugságok. Jól játszik, hogy a Fidesz-kormány politikát csinált egy igazságszolgáltatási ügyből, és hamarabb kiáltott bűnöst, mint ahogy vádemelés történt volna. Egészen elképesztő, ami otthon zajlik! Csaba felé szolidaritásom van, nagyon bízom benne, hogy az összes támadás egy hazug politikai kreálmány a Fidesz részéről. Évekkel ezelőtt a Fidesz már elvesztette Szombathelyt, botrányok és tehetségtelen jobboldali politikusok sora követte egymást. Hallom, hiszen sok szombathelyi, nem csak politikus, hanem civil barátom is van. Gyermekkorom óta Badacsony a nyári otthonom, ahol szombathelyiek sokaságával találkozom, tőlük is sok mindent hallok. A Fidesz megbukott Szombathelyen, nem véletlenül készültünk arra, hogy Nemény András a körzetet meg fogja tudni nyerni, és a várost is egy baloldali önkormányzat tudja kézbe venni. Ezért kellett, politikai értelemben is, hogy kicsinálják Czeglédy Csabát. Mire kiderül az ügy végén, mi igaz a rágalmakból, addigra túl leszünk a választásokon.

Miután Botka László lemondott miniszterelnök-jelöltségéről, Ön is kihátrált az MSZP országos elnökségből. Miért?

Mert amit a demokratikus politikai ellenzék most tesz, az zsákutca. Az, hogy másfél százalékos politikai pártok önmagukban akarnak indulni, 106 egyéni körzetben önálló listát állítani, szerintem öngyilkosság. Képtelenek megérteni, hogy az Orbán-rendszer által létrehozott választási szisztéma miatt minimum elvárható lenne az ellenzéki pártoktól, hogy az összes körzetben egy ellenzéki jelölttel, egy közös miniszterelnök-jelölttel és listával álljanak elő. Miután ez nem jött létre, az MSZP alelnökeként nem tudok azért felelősséget vállani, hogy az ellenzék hogyan szerepel a tavaszi választásokon. Úgy korrekt, hogy idejébe lemondtam a döntéshozó tisztségemről.

618642_ujhelyi_istvan_irodajaban_brusszelbenRadikális Európai Demokraták néven új mozgalmat indított, miért?

Célom az európai ügyek folyamatos napirenden tartása. Annak kérdése, hogy az Unióban milyen változások mennek most végbe, és ahhoz milyen lesz Magyarország viszonya. Az Európa Unió a következő években jelentősen változtatni fog a működési struktúráján, a költségvetési céljain, sok pozitív elmozdulás várható, például a szociális Európa ügyében. A magyar kormány azonban eltagadja, nem akar ezekről a változásokról beszélni. Azt a lemezt rakta fel, hogy Brüsszelt utálni kell, ráadásul Brüsszel egy Soros György által irányított intézményrendszer, ami szintén teljes hazugság.
Az Unió átalakul, miközben Magyarország elfelé halad az Uniótól, ami óriási veszély. Nem kell emlékeztetetnünk a szombathelyieket arra, micsoda vívmány, hogy Ausztriában dolgozhatunk, Nyugat-Európában tanulhatunk, eltűnt a vasfüggöny és szabadon utazhatunk. A szombathelyi stadiont nem az EU pénzéből építették, hanem közös adóforintjainkból, erre az unió nem ad pénzt, de sok minden másra igen. Napi kétmilliárd forint érkezik az EU-tól Magyarországra, amiből fejleszthetjük kórházainkat és iskoláinkat, az úthálózatunkat, ami Vas megyében különösen fontos kérdés. Az EU most változik, és nagy kérdés, hogy mi magyarok ezzel a folyamattal együtt fogunk-e haladni, vagy kisodródunk az európai közösségből. Nekünk az európai fősodorral kell tartanunk, ezért hoztam létre az RED mozgalmat, mert gyökeres változásokat akarunk, nem pártként, hanem mozgalomként.

Kikkel, milyen szervezeti keretek között működik a RED?

Egy mozgalmat nem kell túlstrukturálni, azért mozgalom, hogy mindazok, akik hasonlóképpen gondolkodnak, akik ugyanazt látják, hogy Magyarországnak érdeke, hogy a változó Európában hallassuk a magyar érdekeket, azok csatlakozhatnak hozzánk. Nincs különösebb struktúra vagy intézményrendszer. Ez egy mozgalom, ami határozottan állítja, hogy a hazafias érdekképviselet és az értékvezérelt európaiság nem ellentétei, hanem kiegészítői egymásnak.

A RED számára mik a legfontosabb ügyek, amiben hallatni szeretné a hangját?

Mindenekelőtt az első, hogy részt akarunk venni az EU megreformálásában és határozott, de bölcs hangon akarjuk érvényesíteni a magyar érdekeket.

Mit ért magyar érdekeken?

A kormányzati retorikában ez egyenlő azzal, hogy Brüsszel ne diktáljon, Soros takarodjon, le a kötelező betelepítéssel. Politikai felelőtlenség leszűkíteni a magyar érdekek kérdését a migrációra, de ezzel kapcsolatban hadd kérdezzek még valamit: Szombathelynél van kerítés?

Természetesen nincs.

A déli határszakaszon tart ameddig tart, aztán véget ér. A menekültek és a keletről érkező bevándorlók ott lépnek be az országba ahol csak akarnak, hiszen a román-szerb határnál is véget ér a kerítés. Mi a közös európai megoldásban hiszünk, ha ennek része, hogy bizonyos szakaszokon kerítést kell építeni, akkor Európa közösen megépítheti. Önmagában azonban azt állítani, hogy egy méregdrágán felhúzott kerítés állítja meg Európa és Magyarország felé tartó migrációs hullámot, az totális hazugság. Ma a politikának, ami ebben a házban, az Európa Parlamentben zajlik, apró kis eleme a migrációs kérdés.

Pedig másról sem szól a kormányzati kommunikáció.

Nehéz lenne beszámolni a kormányzati sikerekről, az nincs. Ez az egész migrációs kampány paravánt állít az összes egyéb probléma, a rendszerszintű kormányzati korrupció, és a magyar közállapotok elé.

Térjünk még vissza, a RED számára milyen európai ügyek fontosak még?

A közös valuta, az euró bevezetésének kérdése például prioritás, mert elemi feltétel ahhoz, hogy felzárkózhassunk. A kétsebességes Európában gondolkodva Magyarország ne a lemaradó államokhoz tartozzon, ahol nincs euró, akik marginalizálódnak, és akiknek nem lesz beleszólásuk az Uniós döntésekbe, csak sodródnak kelet felé, és Putyin martalékává válnak. Kérdés, hogy a szociális Európa részeseivé váljunk-e, vagy sem. Ez olyan programokat takar, mint az európai társadalombiztosítás, a minimálbér, a minimálnyugdíj, és a lakhatás kérdése. Ehhez nekünk muszáj csatlakozni. Nem engedhetjük meg, hogy az Orbán-kormány egy leszegényített és elbutított országban akarjon kormányozni. Komoly siker, hogy végig tudtuk vinni az európai döntéshozatalon két német fiatal aktivista javaslatát az ingyenes InterRail-bérletről. A kezdeti próbaszakasz után jövőre jelentős forrás lesz rá, így tovább bővülhet az ingyenes európai vonatbérlethez jutó és így Európát jobban megismerni képes fiatalok köre. Ez egy komoly eredmény, amelyre nagyon büszkék vagyunk. Számos kreatív és progresszív programon is dolgozunk a fiatal szakértőinkkel: ott a digitalizáció és a robotizáció kérdésköre, amely meghatározó ügy lesz a közeljövőben és a magyar közélet szinte egyáltalán nincs rá felkészülve, még csak beszédtémává sem tettük. Fényévekre vagyunk elmaradva, pedig maholnap számos szakma a robotizáció miatt megszűnik majd. De azt is hisszük, hogy nem lehet önálló megoldásokban gondolkodni, nekünk az a feladatunk, hogy a haza érdekeit, hazafias módon képviseljük az Európai Unióban. A RED most indított egy konzultációt a Nagy-Britanniában élő és dolgozó magyarok körében Brexit-tárgyalások kapcsán. Minden érintett javaslatát, észrevételét várjuk online felületeinken és azokat összegezve át fogjuk adni az EP Brexit-ügyi főtárgyalójának, Guy Verhofstadtnak, amolyan sorvezetőként. Hogy pontosan lássa és tudja: a magyarok mit várnak el tőle a tárgyalások során. Már számos visszajelzés érkezett Manchestertől Londonon át Edinburghig. Ezzel a problémával sem foglalkozik a magyar kormány, pedig több százezer magyart érint majd, hogy mi lesz, hogyan alakul az EU és Nagy-Britannia közötti válóper.

A hazai médiában ezekről nem hallani. Többek között ezért sem értjük, hogy miközben az Unió tagja vagyunk, miért nem áll ki az Unió a legalapvetőbb jogok egyikének tartott sajtószabadságért? A megmaradt független médiumoknak miért Amerikától kell anyagi segítséget várniuk, miért nem segít az unió?

618650_ujhelyi_istvan_irodajaban_brusszelbenSzámos kezdeményezéssel és írásbeli kérdéssel éltem az Unió intézményei felé a magyar sajtószabadság és médiapluralizmus ügyében. Legutóbb egy független, európai médiahatóság felállítását kezdeményeztem. Mostanában döbben rá az Unió, a tagállamok és a velencei bizottság, hogy pontosan mi is zajlik Magyarországon. Sok tekintélyes testület megállapította már, hogy hazánkban a jogállamiság és sajtószabadság jelentősen sérül. De amikor ezt számon kérem Brüsszelben, akkor mindig visszakérdeznek: miért nem tesznek valamit a magyarok saját országukban saját szabadságuk és demokráciájuk védelmében? Ez a klub, amibe mi beléptünk nem volt arra felkészülve arra, hogy egy demokratikus ország azért akar tagja lenni a világ legnagyobb demokratikus államokat tömörítő szervezetének, hogy utána lerombolja a belső demokratikus intézményrendszerét. Nem volt erre felkészülve, ezért sincsenek belső médiatámogatási mechanizmusai, hiszen nem számíthattak arra, hogy egy uniós kormány oligarchái felvásárolják és tönkreteszik egy ország médiumait. Ez teljesen ismeretlen és elfogadhatatlan az EU-ban, de nincsenek rá szabályok, hiszen nem erre rendezkedett be.
Többek között ezért is indították el Magyarország ellen az úgynevezett 7-es cikkelyes eljárást, amelyre korábban még egyetlen tagállammal szemben sem volt példa és amelynek végén akár a legsúlyosabb büntetés, a szavazati jog megvonása is elérheti hazánkat. Ha Orbán ezen az úton végigmegy, az igazi nemzetárulással érne fel. Egy általános vélemény az EU-ban, ha Magyarország most kérné felvételét, akkor az Orbán-kormány miatt nem vennék fel, és ha lenne mód a kizárására, akár ki is zárhatnának bennünket.

Tavasszal választások, mi lesz?

Nem akarom az önsorsrontást folytatni, minden kritikus mondatom csak az ellenzék fejére hullna vissza és újabb szavazókat veszítenénk vele. Négy hónap hosszú idő, bízzunk benne, hogy még bármi megtörténhet. Hatalmas nyomás nehezedik most a demokratikus ellenzékre, hiszen pontosan tudjuk: Magyarország többsége kormányváltást akar.

A Jobbikkal összefogna?

Nem. Ha kialakulna egy olyan parlament, ahol a Jobbiknak és a demokratikus ellenzéknek közösen legalább egyfős többsége lenne a Fidesszel szemben, akkor felvethető egy technikai rendszerváltás lehetősége. Le kell bontani az Orbán rezsimet, fel kell szabadítani az ügyészséget a politikai kontroll alól, új választásokat kell kiírni, Orbán és klientúrája nélkülit. Hogy közösen induljunk el a Jobbikkal, azt elképzelhetetlennek tartom. Az én környezetemben egy ilyen közös kampányra senki sem lenne hajlandó. Nekem eljátszhatja Vona Gábor az Európa-pártiságot, csak két probléma van ezzel. Egyrészt emlékszem, öt évvel ezelőtt még hogyan égették el Novák Előddel az EU zászlóját, és szólítottak fel bennünket a kilépésre. Másrészt itt a parlamentben is van három jobbikos kollegánk, akik az őrjöngő Európa-ellenes padsorokban ülnek, és finoman szólva sem Magyarország érdekeit képviselik. Innen nézve semmi különbség sincs a régi és a mostani Jobbik között.

(Megjelent a nyugat.hu hírportálon 2017.12.03.-án)

A haza nem lehet Európa ellenzékében – színre lépnek a radikális demokraták

Standard

12503_fit_380x10000Szükség van egy radikális baloldali erőre, amely azt hirdeti: a haza nem lehet Európa ellenzékében. Így gondolja Ujhelyi István szocialista uniós képviselő. Azt mondja, nem biztos, hogy ezt a pártot MSZP-nek fogják hívni. A volt szocialista alelnök nem akar pártot alapítani, de nem kér az ellenzéki összefogás körül zajló pótcselekvésekből sem. Alapított hát egy mozgalmat, Radikális Európai Demokraták (RED) néven. Szerinte 2018 után érdemi változások jöhetnek a pártstruktúrában. Úgy véli, a mostani ellenzéki pártelit és a tagság között nagy a szakadék.

– Még tagja az MSZP-nek?

– Nem tervezem ezt a politikai családot elhagyni, tizenhét éves korom óta vagyok a tagja.

– Azért kérdezem, mert amikor Botka visszalépése után lemondott az alelnökségről, azt mondta: az MSZP-nek még most is van esélye a baloldal vezető ereje lenni, csak ehhez a következő hetekben el kell dönteni, milyen irányba lép. S ettől teszi függővé, mennyire tud sorsközösséget vállalni a párttal.

– Még zajlik ez az időszak. Ugyanakkor a zsigereimben érzem, hogy történelmi időket élünk. EP-képviselőként akár kényelmesen hátra is dőlhetnék, de kötelességem kongatni a harangokat. A párt vezetésével nem tudok sorsközösséget, a Botka László távozása után kialakult helyzetért pedig nem tudok felelősséget vállalni. De része vagyok ennek a családnak.

– Önsorsrontásért nem mennek a szomszédba. Szanyi Tibor, az MSZP másik uniós képviselője már másodszor okozott botrányt: ’56-os lincselős képet posztolt, most pedig a színházi zaklatási ügyben úgy intett mértékletességre, hogy közben az áldozat színdarabbéli meztelen szereplését hozta fel. Medgyessy Péter volt miniszterelnökük pedig az LMP-s Szél Bernadettet kiáltotta ki Orbán potenciális kihívójának.

– Van elég bajom az uniós frakcióban Tiborral. Más az életről, a politikáról, a stílusról vallott felfogásunk. Könyörgök, ne kelljen itt is az önsorsrontást folytatni!

– De Medgyessy ötletéről csak van véleménye! Be tudnának állni Szél Bernadett mögé?

– Miután az LMP úgy politizál, hogy eltolja magától a többi ellenzéki pártot, nehéz lesz. Pedig akkor győzhet az ellenzék, ha közös a miniszterelnök-jelöltje, közös a listája és 106 egyéni jelöltje.

– Diplomatikus válasz.

– Nem akarok senkinek üzengetni.

– Kiszivárogott Velez Árpád volt pártigazgató Molnár Gyula pártelnöknek írt levele. Eszerint egy stratégia nélküli, romba döntött közösség lett a MSZP-ből.

– Fontos különbséget tenni a politikát csináló ellenzéki vezetők és a településeken dolgozó, a modern, európai Magyarországért szívüket-lelküket kitevő emberek között. Én értük fogom „felszántani” a kampányban az országot.

– Elvált egymástól az ellenzéki elit és a közösség?

– Nagy a szakadék köztük. Amikor lemondtam az alelnöki tisztségről, lényegében az országos pártelitből távoztam, és nem a közösségből.

– A párt közelgő kongresszusának ezzel a helyzettel van dolga?

– A pártom nagyon nehéz helyzetben van, minden mondat, amit az MSZP helyzetének elemzésére fordítanék, rontana a megítélésén. Nekem az a célom, hogy jövő április után is legyen baloldal Magyarországon. Sorsfordító időszak jön: ha az Orbán-rendszer bebetonozódik, akkor végletesen elszakadunk a modern Európától.

– Ebben az ellenzéknek is lesz sara. Főként akkor, ha például az MSZP képtelen megújulni.

– Kell egy radikális baloldali erő, amely érti a modern idők szavát, és azt hirdeti: a haza nem lehet Európa ellenzékében. Nem biztos, hogy hosszú távon ezt a pártot MSZP-nek fogják hívni.

– Vagyis kellene egy új balos párt?

– Csak annyit állítok: nem biztos, hogy ezt a pártot MSZP-nek fogják hívni. 2018 után érdemi változások jöhetnek a pártstruktúrában.

12511_fit_380x10000– Korábban azt mondta, segíthet, ha egy népmozgalom, egy társadalmi felindultság elsöpri ezt a hatalmat. Alapított most egyet Radikális Európai Demokraták néven. A RED ennek az új pártnak a csírája?

– Nem tervezek új pártot alapítani, de nem kérek az ellenzéki összefogás körül zajló, unalmassá váló pótcselekvésekből sem. Ezért inkább mozgalmat szervezek, amely civilektől is vár javaslatokat annak érdekében, hogy felszínen tudjuk tartani az európai Magyarország és az uniós változások kérdését. A RED olyan mozgalom, amely a hazafiság, az európaiság és a szakértelem hármasa köré épül. Orbán úton-útfélen arról beszél, hogy vége a politikailag korrekt beszéd időszakának. Legyen így! Mondjuk akkor ki, hogy a magyarok egymás ellen uszításával, a magyar társadalom tudatos megosztásával erőszakot követtek el a nemzeten. Mondjuk akkor ki, hogy Orbánék, akik hazug módon a pesti srácok szellemi örökösének mutatják magukat, újra orosz befolyás alá vonják hazánkat. Nem tankok, hanem lánctalpas orosz hitel formájában. A putyini árnyékvilág által mozgatva verik szét az európai közösséget, szakadékba lökve mindannyiunkat és megszégyenítve mindazt, amit az ezeréves államiság során felépítettünk. És az őszinte beszéd mentén mondjuk ki azt is, az Európai Unió ebben a formájában képtelen lesz a túlélésre, ezért a működésében alapvető változások kellenek.

– Miért szerepel az elnevezésben a radikális szó? A Jobbikot szokták ezzel a jelzővel illetni.

– A Jobbik nem radikális, hanem szélsőséges, erőszakos és kirekesztő. Mi azonnali, gyökeres – vagyis radikális − változásokat tartunk szükségesnek az európai és a magyar politikában egyaránt. Nem lesz kirekesztő, szélsőséges vagy alpári hangvételű a mozgalmunk, de nevén fogja nevezni a folyamatokat. Az Európai Unió és Magyarország az elmúlt években nagyot fordult, ha úgy tetszik, kifordult önmagából. Ideje van a józan, de határozott, demokratikus európai radikalizmusnak! Barátaimmal úgy döntöttünk, hogy az Európai Demokraták néven az elmúlt időszakban létrehozott szellemi inkubátorházunkat, amely pártfüggetlen elemzéseket hozott nyilvánosságra az unió jövőjéről és benne Magyarország helyzetéről, mozgalommá szervezzük. A RED rövidítés világosan elhelyez minket a politikai térképen.

– Kik a barátai? Vannak köztük ismert nevek?

– Lesznek. A következő hetekben nyilvánosság elé fognak állni. De a mozgalom nem róluk vagy rólam fog szólni, hanem arról, hogy az uniós témák, változások napirenden maradjanak.

– Érdekli ez az embereket? Többségük a felmérések szerint uniópárti, de miért foglalkozzon európai témákkal, ha például mélyszegénységben él?

– Mert épp az európai megoldások emelhetik ki belőle. Nem tud olyan területet felhozni, amely ne kapcsolódna uniós ügyekhez. Amikor ezt az újságot az olvasók kézbeveszik, zajlik a göteborgi szociális csúcs, amelynek megszervezését mi, baloldali uniós képviselők javasoltuk. Az uniós együttműködés alapja a szociális együttműködés, ennek egyik vetülete az egészségügyi, oktatási, társadalombiztosítási rendszerek együttműködése. Most dől el az unió költségvetése, az, hogy Európa mennyi pénzt ad az egyes területekre. Azért fogok küzdeni, hogy Magyarország egészségügyi szolgáltatásainak, infrastruktrájának finanszírozására több forrás jusson. Hasonló vesszőparipám a kivándorolt magyarok helyzete, amellyel kapcsolatban nemzeti minimumprogramot dolgoztam ki. Angliában például már magyar orvostársaság is alakult, olyan sok orvos és nővér távozott Magyarországról. Ha a kormány Keletre nyit és Putyinnal barátkozik, akkor nem tudja kezelni ezt a problémát. Az unió jelen formájában nem jól működik, nem tud mit kezdeni az ötszázmilliós közösség versenyhelyzetével, a közel-keleti válsággal, Moszkva izmozásával, a menekültáradattal, saját belső vírusaival, a káros politikai folyamatokkal.

– Ezt mondja Orbán Viktor is.

– De az ő válasza nacionalista visszafordulás az időben: laza együttműködést akar az uniós országok között. A nacionalista izmozás azonban csak addig működik, amíg nem jön szembe a homokozóban egy másik izmos nacionalista. Akinek lehet, hogy épp az áll nemzeti érdekében, hogy minket víz alá nyomjon. És ekkor hivatkozhatunk ezeréves államiságra, Nobel-díjasok hadára, a magyarság kiválasztotti státusára, az fog kizárólag számítani, hogy kinek nagyobb a muszklija, kinek erősebb a szövetségi háttere. Mi pedig, mivel mindenkivel csak kuruckodni tudunk, egy ilyen helyzetben ott fogunk állni a magasztos nemzeti szövegünkkel, eredmény nélkül, elgázolva.

– Önök az euró mihamarabbi bevezetését, közös uniós pénzügyminiszteri poszt létrehozását is sürgetik. Ez szuverenitásunk részleges feladásával járna.

– A Fidesz hatályos uniós programja „a nemzeti önbecsülés szempontjából fontos fegyverténynek” nevezte az euró mielőbbi bevezetését. Most ezzel ellentétes politikát folytatnak. Szerintem nemzetárulás a nagyhatalmak játékszerévé tenni az országot. Európa 2019-ig eldönti, merre halad tovább. Az Orbán-kormány eközben még tárgyalóasztalhoz sem hajlandó ülni, hogy a magyarok érdekét képviselje ebben a folyamatban, inkább plakátháborút folytat Európa ellen. Az Európai Parlament elnöki értekezletén elhangzott, hogy a most zajló nemzeti konzultáció Európa legsötétebb történelmi időszakát idézi fel. Még a néppártiak sem védték meg Orbánt. Nagy változások előtt áll az unió: valószínűleg létrejön egy sokkal mélyebb együttműködésben gondolkodó eurózóna, amelynek közös lesz a pénzügyminisztere, az adó- és szociálpolitikája. Csak az elmúlt hetekben Horvátország és Bulgária is jelentkezett, hogy oda akarnak csatlakozni. Megértették, ha nem kerülnek be, maradnak a periférián, az orosz sztyeppe közelében. Orbánisztán vagy Európa? Eközött kell választanunk. Mi ezt a kérdést szeretnénk napirenden tartani. Sziszifuszi munka lesz, de meg kell mutatnunk, hogy Magyarországnak van egy másik arca. Ez a Radikális Európai Demokraták válasza.

(Megjelent a 168Órában 2017. 11. 16.-án, a szerző: Pungor András)

Brexit: még messze a megoldás

Standard

Távol állnak a megfontolandó kompromisszumtól a Brexit-tárgyalások első körében felmerült brit javaslatok – érvel Ujhelyi István. Az MSZP alelnöke, EP-képviselője szerint hatékonyan csak uniós szinten, közösen lehet harcolni az angliai magyar munkavállalók jogaiért.

Mi lehet a minimális cél a magyar munkavállalók számára a Brexit-tárgyalásokon?

– Köszönhetően a populista, illiberális politikusok megtévesztő kampányának, ennek a folyamatnak csak vesztesei vannak. Elsősorban Nagy-Britannia fog súlyos károkat szenvedni, de az európai egység, az európai fejlődés is sebeket szerzett. Számunkra az elsődleges cél tehát minél jobban megőrizni saját, közös európai – és benne magyar – gazdasági érdekeinket, s megóvni a Nagy-Britanniában élő és dolgozó magyarok és a többi uniós állampolgár érdekeit és jogait.

Hogyan kell érteni Theresa May eddigi ajánlatát?

– Még csak most kezdődtek meg a tárgyalások, ezért elhamarkodott lenne mélységében értékelni minden felmerülő javaslatot. Kétségtelen, hogy a brit kormányfő ajánlata jóval gálánsabb a Brexit-párti populisták eredeti szándékánál. Ugyanakkor ez még messze nem a vége, a „válási papírok” tartalma sokféleképp módosulhat. Kérdés például, hogy a britek mit kívánnak és mit tudnak majd megtartani az uniós tagság nyújtotta előnyökből, hiszen ezekről a Brexittel automatikusan lemondtak. Kiindulópontnak jó lehet May javaslata, ugyanakkor ebben a formájában nehezen elfogadható. Minimum ötéves tartózkodást írnak például elő az egészségügyi, nyugdíj, oktatási és egyéb jóléti jogosultságokhoz. Azok viszont, akik négy és fél éve tisztesség és dolgos adófizető polgárai Nagy-Britanniának, ezek után hátrányt szenvedhetnek. Ugyancsak nyitott kérdés, hogy milyen jogokat kapnak azok, akik a Brexit után keresnek majd munkát és megélhetést brit földön. Vagyis, a kompromisszum és a számunkra megfelelő megoldás még messze van.

Uniós vagy tagállami szinten lehet jobban képviselni a magyar munkavállalók érdekeit?

– Nincs olyan Európát érintő ügy, amelyben ne a közös és együttműködő képviselet lenne a célravezető. Minél egységesebb a tárgyaló fél az uniós oldalon, annál hatékonyabb tud lenni. Nemrég levélben kértem tájékoztatást Guy Verhofstadttól, az Európai Parlament hivatalos Brexit-tárgyalójától és hangsúlyoztam a kelet-európai, azon belül is a magyar munkavállalók érdekeinek elsődlegességét. Ezzel Verhofstadt is egyetértett. Van terepe és szerepe a tagállami kormányoknak is a Brexit-folyamatban, de nem engedhető meg, hogy zárt ajtók mögötti különalkuk felülírják a közös érdekeket. A magyar érdek ugyanis része a közös európai érdeknek. Az egyik brit napilap korábban arról írt, hogy a magyar kormány is azon kelet-európai kabinetek között lehet, amelyekkel az angol, jobboldali vezetők különalkut fognak kötni és anyagi támogatásért („segély”) cserébe politikai segítséget várnak majd el a Brexit-tárgyalásokon. Ha így van és Orbán, illetve May között van egy ilyen alku, akkor az orbáni rezsim nem csupán cserbenhagyja, de néhány pennyért még el is árulja az angliai magyarokat. Ez pedig, az elmúlt évek kormányzati erkölcstelenséget látva, egyáltalán nem tűnik lehetetlennek.

B.I.M.

Népszava – 2017.06.27.

“Orbán a populista erők főnöke akar lenni”

Standard

dsc09184A szocialisták alelnöke, európai parlamenti képviselője állítja: az MSZP-bázis kampányhajrájának is köszönhető az érvénytelenség, pedig „az ellenzéki közvélemény és média mostanában kéjes, de önkritikamentes örömmel törli a lábát a szocialista pártba”. ­Ujhelyi István szerint Orbán itthon eljátssza, hogy ő kukorékol és jelzi a hajnalt, de Nyugat­­-Európában nincs valódi súlya.

– „Ha a népszavazás jogilag érvényes lett volna, akkor úgy reagáltunk volna, hogy tudomásul vettük. Így, hogy nem lett érvényes az eredmény, úgy reagálunk: tudomásul vettük.” Ekképp reagált az eredményre Margaritis Schinas szóvivő az Európai Bizottságtól. Brüsszel ennyire közönyös volt?

– Természetes, hogy a bizottság diplomatikusan reagál az ilyesmire. Euró­­pában azonban megint sikerült súlyos brandsérülést szenvednünk. Itthon Orbán eljátssza, hogy ő kukorékol és jelzi a hajnalt, de Nyugat-Európában nincs valódi súlya. A saját témájában, a saját szabályai alapján, a köz pénzét nem sajnálva sem lett érvényes a népszavazása.

– Gianni Pittella, az Európai Parlament szociáldemokrata frakciójának vezetője viszont túlzó optimizmussal reagált. Szerinte „Európa egésze győzött. A populizmus és az idegengyűlölet alulmaradt.” Pedig az igenek száma elenyésző volt, a többség vélhetően nem szolidaritásból maradt otthon, hanem azért, mert rájött: Orbánék terelnek.

– Orbán az uniót szétverni akaró populista erők főnöke akar lenni. Amikor elbukta a népszavazást, hallani lehetett, amint az európai politikaformálók szívéről leesett a kő, hiszen attól tartottak, hogy Orbánt egy eredményes kamunépszavazás után Franciaországtól Olaszországig követni fogják az elvbarátai. Ez most már inkább kérdéses.

– Brüsszel felől nézve mi volt a népszavazás tétje? A konkrét kvótán túl a referendum felveti a tagállam kontra unió kérdését is.

– A tagállami érdekek nincsenek törvényszerű ellentétben az unió érdekével. Én magam is a saját nemzetemet képviselem Brüsszelben, ugyanakkor az egységes és szolidáris EU-ban hiszek, mert szerintem ez Magyarország érdeke. Orbán pusztán a saját hatalmi mozgásterének bővítése érdekében akarja szétverni az uniós intézményeket. Nem az a kérdés, hogy Hollandiától Ausztriáig migránsügyben akarnak-e népszavazást tartani egyes Európa-ellenes erők: bármit tűznek is zászlajukra, a közös üzenet a Brüsszel-ellenesség lesz.

– Amelynek vannak jogos elemei.

– Hazugság, hogy mi, MSZP-sek vagy az európai szociáldemokraták minden kritika nélkül alávetnénk magunkat Brüsszelnek. Komoly intézményi változások kellenek az EU-ban, mert ha a működőképességen nem tudunk javítani, akkor egy olyan kis vírus, mint Orbán nacio-populista politikája, könnyen térdre kényszerítheti az uniót. Nagyobb súlyt kell adni a parlamentnek és kisebbet a kormányfőkből álló tanácsnak, mert így épp az Orbánok miatt működésképtelen a szervezet.

– Csakhogy az EU szó nélkül végignézte, ahogy egy olyan ország kormánya, amely a fejlesztési folyósítások komoly kedvezményezettje, plakátokon Brüsszelt szidja, uniós forrásokból épít kisvasutat a miniszterelnök pátriájában és pályázati pénzekkel zsarolja a nem szavazó települések lakóit.

– Sokan elmondták már: ha Magyarország most kérné a felvételét, nem kerülne be a klubba. De az unió alapszerződése – jóhiszeműségből – elfelejtett rendelkezni a renitens tagok helyrerakásáról. Tétlen az európai közösség, mert nincs kitalálva, hogy a jelenlegi alapszerződésen keresztül miképp lehetne egy kormányt a közös európai értékek betartására szorítani. Mielőtt a kormányzati propagandatrollok nekem esnek: a Fidesz néhány éve az európai értékek betartatásához még a nemzeti szuverenitás csorbításától sem riadt vissza. Ma is benne van a hatályos választási programjukban: „Ellentmondás, ha elvárjuk az uniótól, hogy vegye rá a normakövetésre a tagállamok kormányait, de vonakodunk attól, hogy ehhez a szuverenitásunkat esetleg csorbító felhatalmazást adjunk.”

fb_img_1465759621368– Most már nem is az értékek betartásáról van szó, hanem arról, hogy haveri körben, túlárazott pályázatokon osztogatják az uniós pénzt.

– Az unió csalás elleni hivatalánál számos vizsgálat zajlik.

– Az eredményt aztán továbbítják a magyar ügyészségnek, és el is hal mindegyik történet.

– Az OLAF sincs arra felkészülve, hogy egy uniós tagállam ügyészsége ugyanolyan része a maffiaállamnak, mint például a közszolgálati lakájmédia. Éppen ezért szorgalmazom és támogatom az uniós ügyészség felállítását. Csak egy átfogó, minden tagállamra kiterjedő uniós vádhatóság tudja felvenni a harcot az EU-büdzsét érintő csalásokkal és hűtlen kezeléssel.

– Idehaza az ellenzék felpörgött, közös köztársasági elnökről beszélnek, előválasztásról, egyeztetésekről, re­­mé­­lik, megtáltosodnak a referendum kudarcától. Miért is?

– A Nemzeti – mostanában – Együttgyűlölés Rendszerének egyik legfontosabb kötőeleme az Orbán tévedhetetlenségébe és verhetetlenségébe vetett hit. Ez megdőlt, meztelen a király.

– A problémák – az MSZP–DK-viszály, az új pártok és a régi baloldal vitái – ugyanazok.

– Tény, ha továbbra is magunkkal leszünk elfoglalva, garantált a vereség. Azt javasoltam, ezután is pörögjön úgy a párt és az elnök, ahogyan az elmúlt hetekben tette: az MSZP-bázis kampányhajrájának is köszönhető az érvénytelenség.

– A DK-szavazók elkötelezettsége a bojkott mellett a kutatások szerint magasabb volt.

– Persze… Nagy pártnál, szélesebb bázison, mint amilyen a miénk, ezt nehezebb elérni.

– A Fidesz „kicsivel” nagyobb párt, mégis eléri.

– Sok-sok milliárd közpénzből, ráadásul az ő értelmiségi és sajtóholdudvaruk nem a párt álláspontjának szétcincálásával volt elfoglalva, hanem sokszor már esztelenül is támogatta azt. Az ellenzéki közvélemény és média mostanában kéjes, de önkritikamentes örömmel törli a lábát a szocialista pártba. Kaptunk rendesen, de ezt is túléltük.

– Kaptak, mert először nyelvészkedtek a bojkott kifejezéssel, aztán gyártottak IGEN plakátot, a pártelnök meg sikeresen azt mondta: „Az MSZP kész lenne támogatni a kormányt a kötelező kvóták elleni fellépésben abban az esetben, ha az Euró­­­pai Unió valóban tervezne ilyen lépéseket.” Plusz a Kétfarkú Kutya Párt dobta be magát leginkább a kampányban.

– Az MSZP a megoldás pártján áll. Elsőként és érdemben mi tettünk le konkrét javaslatokat az asztalra; amikor a kormánypártok még azt méricskélték a Habony-művekben, hogy mekkora betűkkel lehet jobban gyűlöletet kelteni. Ha az MSZP olyan humorkampányt folytat, mint a Kétfarkú Kutya Párt, akkor a 168 Óra is jogosan írja azt, hogy egy ilyen komolytalan pártra nem lehet rábízni a kormányzást.

– A kormányzóképesség összeférhetetlen a kreativitással?

– Persze hogy nem. A közösségi médiában terjedő anyagainkat jól fogadták a választók. A humor fontos, de „savazó menyétekkel” azért nem oldható meg az egészségügy, az oktatás vagy a kivándorlás problémája. Nekünk, felelős politikusokként valós és érdemi alternatív javaslatokat kell megfogalmaznunk a parlamentben.

Megjelent a 168Óra 2016. október 8.-i számában, szerző: Krug Emília

Ujhelyi polgári elégedetlenségre mozgósít – Európa nem sír a magyarokért

Standard

vasAz MSZP-s népszavazási ellenkampány több mint bojkott: polgári elégedetlenségi mozgalom. A megreformált EU közös főügyészséget is jelent, így nem csoda, ha Orbán ezerrel húzza a vészféket, hogy kimaradjon belőle. Interjú Ujhelyi István EP-képviselővel.

– Az MSZP a kvótaellenes népszavazás bojkottjára buzdít, miközben ön azon háborodik fel, hogy a külföldön dolgozó magyarok nem szavazhatnak levélben a kvótaellenes referendumon, noha a határon túli kettős állampolgárok ezt megtehetik. Nincs itt ellentmondás?

– Gyorsan tisztázzuk: minden porcikámban azt érzem, igazunk van, amikor azt kérjük, senki ne legitimálja részvételével Orbán Viktor hazug népszavazását…

– …akkor nem kimondottan praktikus, hogy több százezer ember voksolását megnehezíti a rendszer?

– Nem, mert ez egy elvi kérdés. Legyen világos: az októberi referendum egy hazug kamunépszavazás, amelyen európai demokrata nem vehet részt. Arra elvi kötelesség rámutatni, hogy a Fidesz csalásra alkalmas választási rendszerében ezúttal feketén fehéren tetten érhető az alkotmánysértés. Vagyis, a kamureferendum nem elég, hogy hazug, de még alaptörvény-ellenes is. Még egy ok, hogy távol maradjunk az urnáktól október másodikán: ordító választási csalás, hogy a rendszer élhetetlensége miatt külföldre menekülő százezreket gyakorlatilag kirekeszt a választásokról a rezsim. Miért nem szavazhatnak a külföldön élő nővérek, asztalosok, pincérek, orvosok, tanulók ugyanúgy, ahogyan a határon túli kettős állampolgárok? Ez nettó választási csalás, ez nettó
alkotmánysértés. Amit immár a Fidesz is kénytelen elismerni.

– Az elvi megállapodás eredménye, vagy csak így alakult, hogy az MSZP, a DK és az Együtt egységesen bojkottálja a népszavazást?

– Nem bojkottálja!

– Hát mit csinál?

– A szóval van bajom. A bojkott passzív elutasítást jelent, mi viszont aktívan kampányolunk, sok-sok
protestakcióval.

– Akkor mi a helyes kifejezés?

– Polgári elégedetlenségi mozgalmat kell hirdetnünk, és ennek csak egyik állomása lesz az október 2-i referendum.

– Visszakanyarodva az eredeti kérdéshez…

– …épeszű ember nem mondhat mást a barátjának, a szomszédjának, csak azt: ha nem akarod, hogy Magyarországot a kormány kivezesse az Európai Unióból, akkor maradj otthon!

UJHELYI, Istvan– Akkor az ön értelmezésében az LMP és a Liberális Párt elmeállapotával baj van. Az elsőben vegyes a hozzáállás, a liberálisok viszont részvételre és a kormány álláspontjának elutasítására buzdítanak. 

– Hogy más pártok mire buzdítják támogatóikat, az az ő felelősségük. Ezzel együtt tény marad, hogy
aki elmegy, adjon bár le érvénytelen voksot vagy szavazzon a kormány ellen, akkor is az Orbán-rezsimet támogatja a részvételével. Ugyanis a hatalom csak akkor tud bármit kezdeni a referendummal, ha érvényes és eredményes lesz, vagyis, ha legalább négymillió ember leadja a voksát. Mindegy, hogy milyet.

– Tegyük fel, voksolnak és a kormány álláspontja győz – mihez kezdhet az eredménnyel a hatalom?

– A népszavazási kérdés egy nem létező uniós intézkedésről szól. Vagyis olyasmiről szavaztat a Fidesz, ami nincs. Innentől fogva nem lehet ügydöntő sem az eredmény, és a hatályos törvények szerint egy hasonló referendum nem írhatja felül az uniós döntéseket. De, hogy érthetőbb legyen a szándék, hadd építsem fel a gonosz kastélyát. Orbán pontosan tudja, rizikós, hogy érvényes lesz-e a népszavazás. Nem véletlen, hogy soha nem látott erőket és (köz)pénzt mozgósítanak a propagandára, az állami és fideszes média is mindent elkövet a sikerért. Orbán valójában ezzel a
kampánnyal akarja lerombolni az emberek még mindig meglévő és egyelőre még erőteljes EU-pártiságát. Évek óta mondom, hogy a mai Európai Unió élet- és versenyképtelen. Ezt a miniszterelnök is felfedezte. Ám ő nem reparálni, reformálni akarja, hanem rámutatni felnagyított hibáira, hogy kivezethesse az országot az európai közösségből és évtizedekig uralhassa. Erről szól az egész.

– Orbán előtt a brit példa: ha az Egyesült Királyság a szakítás után is hozzáfér a közös piacokhoz, akkor Magyarország is kibírja az EU-n kívül.

– Hát nem. Bár Nagy-Britannia az egyik legjelentősebb európai gazdaság, mégis látjuk, miként
menekül a befektetői kör, miként zuhan a font, miként ropog a teljes brit berendezkedés. Magyarország jóval gyengébb az Egyesült Királyságnál, ezért napnál világosabb: nem lenne életképes magában, vagy a Visegrádi Négyek laza szövetségében – hol Moszkva, Washington vagy Peking barátságát keresve.

– Mennyit ér egy nem EU-tagállam Moszkvának és Pekingnek?

– Orbán vagy épp a francia szélsőséges Marine Le Pen semmi másra nem kell Putyinnak, csak arra, hogy gyengítse, zavarja az európai törekvéseket, legyen szó védelmi politikáról, embargóról vagy energiapiacról.

– De ez feltételezi, hogy Magyarország EU-tagállam.

– Igen. És ne tévedjünk, a magországok vezetői egy új Európában gondolkodnak, és az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker maga írta meg nekem egy válaszlevelében, hogy mindenki maga dönti el: csatlakozik az egységesedő Európához, vagy partvonalra sodródik. Mindenki a 2017-es francia és német választásokat várja, aztán startol a folyamat. Négygyermekes apaként mondom: nincs más esély, csak a mag-Európához tartozni.

20151016ujhelyi-istvan-foglalkozas-foto-fototema– A miniszterelnök mintha efelé hajolna, amikor közös hadseregről és hírszerzésről beszél, noha ezek korábban nemzetállami hatáskörbe tartoztak.

– Már léteznek közös intézmények, így látható, mennyire veszi ezeket komolyan a rezsim. Itt van
például az Európai Csalás Elleni hivatal (OLAF), ami rendre megteszi a maga jelentéseit, gyakorlatilag feljelentéseit a közösségi pénzek felhasználásakor elkövetett bűncselekmények miatt, ám ezekkel a jelzésekkel a magyar ügyészség semmit nem kezd érdemben. A Brexit-kampányban épp az volt az egyik érv, hogy Nagy-Britannia miért fizessen egyetlen fontot is azért, hogy olyan rendszerek lenyúlják, mint amilyen a magyar. A brit lapok még a felcsúti kisvasutat is intő példaként hozták fel az esztelen pénzpazarlásra és lopásra. Épp ezért az orbáni rendszer hatalma ott végződik
majd, ahol az új Európai Unió kezdődik. Mert az közös pénzügyminiszterben és adópolitikában gondolkozik, sokkal szigorúbban ügyel majd a pénzére – így lesz közös főügyészség. És közös lesz a védelmi politika is, tehát lesz közös hírszerzés és hadsereg. Egy egységes, erős, versenyképes hatalom víziója ez – ami tökéletesen ellentmond Orbán illiberális államának. A magyar szervek már nem altathatnák, tussolhatnák el az ügyeket, abban elenyészik az oligarcha- és médiabirodalom. Így semmi nem drága Orbánnak, hogy behúzza a vészféket, így tartva kint Magyarországot a még szorosabban együttműködő közösségből.

– És Európa mit szól?

– Hát nem fog sírni. Brüsszelben úgy gondolják, ha a magyar társadalom elnézi, mit tesz vele Orbán, akkor az EU sem tud mit csinálni. Lengyelországért minden követ megmozgatnak, de ha Magyarország nem tudja bizonyítani, hogy nélkülözhetetlen és marad az Orbán-rezsim, akkor 2018 után lemorzsolódunk Európáról.

– A kormányzati kommunikáció szerint, ha valóban nem lennénk EU-konformok, akkor nem ruháznának be nálunk a közösség legerősebb gazdaságának fontos szereplői, ám a Mercedes épp most jelentette be: újabb gyárat épít Kecskeméten.

– Egyrészt a Mercedes még a szocialista kormányok idején döntött arról, hogy gyárat nyit. Másrészt
tendencia, hogy a gazdasági válságot követően Nyugatról az „összeszerelő országokba” települnek
a nagy cégek. És végül hadd legyek nagyon sarkított: egy ország első számú GDP-termelői akár egy katonai juntával is meg tudnak egyezni – ennek a politikához vajmi kevés köze van. Inkább azt a kérdést tegyük fel magunknak: ha nincs az EU, akkor a magyar gazdaság meddig bírja a teljes összeomlásig?

Megjelent a Vasárnapi Hírek 2016. augusztus 06.-i lapszámában; szerző: Nagy B. György

 

Nem ezt a sorsot kívánom Magyarországnak – interjú Ujhelyi Istvánnal a Brexitről

Standard

DSC03579Körinterjút intéztünk a magyar Európai Parlamenti képviselőkhöz. Ujhelyi István az MSZP képviselőjeként több fórumon is kifejtette már összefoglaló véleményét a Brexitről. Olyasmit is hallottunk már tőle, hogy az Európai Unió a jelenlegi formájában nem fenntartható, változtatásokra van szükség. Most őt kérdezzük a Brexitről és annak 20 részterületet érintő hatásáról. (MindenAmiAnglia.co.uk)

– Mit gondol, a Brexit inkább pozitívan vagy negatívan érinti Magyarországot?

– Mivel hasonlóra még nem volt példa az Európai Unió történetében, így pontos listát egyelőre nem lehet felállítani a hatásokat illetően. Annyi bizonyos, hogy a britek kiválásával egy kétségkívül gyakran kerékkötő, kiváltságokat követelő és akadékoskodó politikát folytató, de mégiscsak egy erős és stabil demokrácia, illetve egy gazdasági nagyhatalom távozik az elitklubból. Ennek nemcsak a britekre, de az Unióban maradó tagországokra nézve is komoly hatásai lesznek; a negatívak egy részét már most érezzük. Sajnálom, hogy az egyébként megtévesztett többség így döntött, de nézzük a jó oldalát: a Brexit után az Unió remélhetőleg megrázza magát és felgyorsulnak azok a folyamatok, amelyek egy jobban működő, mélyebben integrált szövetséggé teszik a reformokra érett együttműködést. Ha valami, ez mindenképpen pozitív hatás lehet. Csak az a kérdés, hogy ebből a folyamatból Magyarország kiveszi-e majd a részét, vagy a kormány szándékainak megfelelően inkább kimaradunk belőle és a perifériára szorulunk.

– A jelenleg tudható információk alapján a Brexit milyen hatással lesz a Nagy-Britanniában élő magyarokra?

– A David Cameron és az EU vezetői között még a referendum előtt megkötött egyezség a Brexit eredményével érvényét vesztette, vagyis az akkor papírra vetett jog- és támogatáskorlátozások nem lépnek hatályba. Ugyanakkor a britek kiválásával újabb, jóval komolyabb korlátozásokkal kell esetleg szembenéznie majd a jelenleg az Egyesült Királyságban élő és dolgozó magyaroknak, ezt csak a válást követően látjuk majd pontosan. Hozzá kell tennem, hogy a kilépési tárgyalások még el sem kezdődtek, a brit kormány a döntést hivatalosan még be sem jelentette, vagyis a hosszú és lassú folyamatnak még a legelején vagyunk. Addig pedig, amíg meg nem szárad a tinta a válási papírokon, minden marad a régiben. Egyet biztosan tudok: európai parlamenti képviselőként mindent el fogok követni, hogy a kint élő és dolgozó magyarokat semmilyen hátrány ne érje a kilépés után sem. Mivel a britek már rádöbbentek, hogy rossz döntést hoztak és az EU-val szoros kapcsolatban kell maradniuk, ezért szerintem a tárgyalási pozíciók nem rosszak. Várható például, hogy a szabad piaci hozzáférés egyik feltétele a szabad mozgás és munkavállalás biztosítása lesz, vagyis ha nem is minden marad a régiben, de nem kell lemondani minden megszerzett jogról és lehetőségről.

– Vajon a Nagy-Britanniában élő magyarok a helyzetük romlásával Magyarországra térnek vissza, vagy egy másik EU-tagállamot keresnek, ahol boldogulhatnak?

– Bárcsak őszintén azt tudnám mondani, hogy biztosan hazatérnek Magyarországra, azonban a kint élő magyarokkal való aktív kapcsolatom és a legfrissebb kutatások tapasztalatai is azt támasztják alá: azok a szociális és társadalmi kényszerek, amelyek miatt annak idején a kivándorlás mellett döntöttek, még nem múltak el. Vagyis, jóval valószínűbb, hogy másik uniós tagállamot választ majd a többségük, mintsem a hazatelepülést. Mi, európai demokraták azon dolgozunk, hogy legyen értelme és legyen hova hazaköltöznie a kivándoroltaknak. Olyan országot építünk, amely hazavárja és nem elüldözi ezeket a fiatalokat.

– Merész és dicséretes kiállásnak tartja, hogy a britek megszavazták az Európai Unióból történő kilépést, vagy inkább felelőtlenségnek?

– Egy nép által hozott döntés mindig a demokrácia győzelme. Jelen esetben azonban nehéz elvonatkoztatni attól a ténytől, hogy a Brexit mellett kampányoló politikai kalandorok beismerték, hogy ordas nagy hazugságokkal megvezették és becsapták a választókat. Boris Johnson és Nigel Farage is menekül már a felelősség elől, inkább másnak adják át a kényelmetlen feladatokat. A britek rosszul döntöttek, de ez az ő döntésük. Mi tudomásul vesszük és megyünk tovább. A hazug politikai kufárokkal pedig nekik kell elszámolniuk.

– Vajon a Brexit hatására más országok is népszavazást hirdetnek a kérdésben?

A francia és holland szélsőjobboldal máris bejelentette, hogy hasonló referendumot tartana szükségesnek, de még a cseh államfő is tett ezzel kapcsolatos bejelentést; a dominóelv tehát nem zárható ki. Az a kérdés csak, hogy a tagállamok tanulnak-e a britek tragikus tévedéséből, vagy a saját kárukon akarják megtapasztalni: az Európai Uniónak nincs alternatívája. Jóval veszélyesebb az, amit a magyar kormány művel ebben a kérdésben. Dupla fenekű, kétértelmű mondatokkal uszít, plakátokon hergeli a népet az európai közösség ellen. Orbán és a Fidesz felelőtlenül kiengedte a szellemet a palackból és ha tovább feszíti a hangulatot, a végén már nem fogja tudni visszazárni. Rendkívül veszélyes játékot játszanak és végletesen magukkal ránthatják az egész országot. Feltéve, ha hagyjuk nekik.

DSC00705– Ön szerint az Európai Unió a jelenlegi formájában fenntartható? Ha nem, milyen változtatásokra lenne szükség a javításában?

– Egy jól működő Európai Uniónak nincs alternatívája. Egy rosszul működőnek viszont csak az van. A jelenlegi intézményrendszeri működés nem fenntartható, az európai polgárok eltávolodtak az európai eszmétől, nem feltétlenül hisznek a közösség erejében. Meg kell nekik mutatni, be kell nekik bizonyítani, hogy az Unió békét és prosperitást hozott a kontinensnek, az ezzel szembenálló nemzetállami gőg pedig csakis háborút és feszültséget szít. Átláthatóbb működésre és gyorsabb döntéshozatalra van szükség, a regionális, helyi kérdéseket pedig minél lejjebb kell vinni, nem elefántcsonttornyokban meghozni. Szomorú, de a választók nincsenek tisztában azzal, hogy a fideszes propagandával szemben az Európai Unió mi magunk vagyunk, a döntéseket mi hozzuk, a Fidesz-kormány tagjai is ott ülnek minden egyes, utólag hazug módon kifogásolt döntés meghozatalánál. Csak egyetlen példát hadd hozzak, ami jól mutatja a Fidesz és Orbán hazugságát az európai döntésekkel kapcsolatban. Az Európai Bizottság kezdeményezésére az Európai Parlament – a fideszes EP-képviselők szavazatával – korábban nagy többséggel fogadta el a roaming-díjak eltörléséről szóló javaslatot, amely a mechanizmus értelmében végül a tagállami kormány- és államfőket tömörítő Európai Tanács asztalára került. A vélhetően multiérdekek által befolyásolt vezetők azonban ellenálltak és csak lépcsőzetes, időben kitolt díjcsökkentést engedtek. Tudható, hogy a magyar kormány sem támogatta a mielőbbi és teljes díjkivezetést, vagyis a magyar kormány asszisztálásával fúrták meg, hogy az emberek már az idei nyáron olcsón telefonálhassanak haza külföldről. Fideszes szóhasználattal élve: az emberek helyett a multik oldalára álltak. Hát, ennyit arról, hogy ki és hogyan dönt Brüsszelben. Az Európai Unió átalakítására, a kétsebességes modell létrehozására a Brexit után máris megindultak az érdemi folyamatok; mi azon vagyunk, hogy ennek Magyarország ne vesztese, hanem nyertese legyen. Sajnos, a kormány egyelőre inkább a vesztes oldalra terelné hazánkat.

– Magyarországnak fontolóra kellene vennie, hogy a jövőben az Európai Unió tagjaként kíván-e tovább működni?

– Vállalom, hogy aki az Unióból való kilépés mellett kampányol, vagy csak napi politikai és kommunikációs érdekek miatt belengeti ennek lehetőségét, az bizonyos értelemben hazaárulást követ el. Magyarországnak az Európai Unióban van a helye. Sem társadalmunk, sem gazdaságunk nem elég erős ahhoz, hogy kiszakadjunk ebből a szövetből. Az Európa-pártiság pedig nem jelent kritika nélküliséget. Tudjuk, látjuk, hogy mi az Unió hibája és azon vagyunk, hogy változassunk rajta. De, aki hazardírozik, könnyen úgy járhat, mint Cameron és a britek. Nem ezt a sorsot kívánom Magyarországnak.

– Számos Eu-tagállamban kampányolnak a szélsőséges pártok a kilépéssel már most, napokkal a Brexit után. Várható ezen politikai formációk erősödése a közeljövőben?

– Bár állítom, hogy a szélsőséges és EU-ellenes erők még nem értek csúcsra Európában, mégis szerintem a Brexit épp, hogy faragni fog a követőikből. Azon egyszerű oknál fogva, hogy a brit kilépés tökéletesen megmutatja: milyen károkkal, milyen lemondással és krízissel jár, ha egy ország a távozás mellett dönt. Érdekes egyébként és egyben megnyugtató is, hogy szemben Orbán és a Fidesz politikájával a magyar választók jelentős többsége EU-párti, sőt, a mélyebb integráció híve. Van tehát remény.

– Mennyiben befolyásolja a magyarországi turizmust a Brexit?

– Az már most látható, hogy a brit beutazásokat illetően jelentős változások előtt állunk, bizonyos fapados repülőtársaságok máris átalakításokat, komoly strukturális csökkentéseket lengettek be. Uniós tagság nélkül a szabad mozgás is korlátozottabb lesz, így például a brit fiatalok körében divatos, a budapesti bulinegyedbe történő hétvégi átruccanás is bonyolultabb, sőt, drágább lesz. Turisztikai szakpolitikusként kezdeményeztem az Európai Bizottságnál, hogy tekintsük át a Brexit hatásait az európai piacon és dolgozzunk ki akciótervet az esetleges fékezőhatásokkal kapcsolatban.

– 57 százalékkal nőtt a rasszista bűncselekmények száma a Brexit után Nagy-Britanniában, a Sky News értesülései szerint. Mi a véleménye a jelenségről? Miként lehet megfékezni, illetve várható-e, hogy más tagállamokban is emelkedhet a rasszista indíttatású bűnesetek száma?

– Ez a következménye annak, ha plakátokon uszítunk társadalmi csoportok vagy nemzetek ellen, ha engedjük a populista szélhámosoknak, hogy bűnbakot kreáljanak. Sajnálatos, hogy a Brexit kapcsán testi és verbális erőszakban fakad ki a végletesen felhergelt indulat. Ez egyértelműen a hatalmi vágytól vezérelt és indulatkampányokat folytató politikai vezetők felelőssége. Európai parlamenti képviselőként a rendelkezésemre álló eszközökkel mindent el fogok követni, hogy a külföldön élő magyarokat meg tudjuk védeni a gyűlölettől.

– Pontosan mennyi idő elteltével érezhetünk változásokat szerte Európában, illetve Magyarországon, amelyek közvetlenül a Brexit hatásának tudhatóak be? Melyek lesznek ezek?

– Ahogy korábban is jeleztem már: a Brexit nyomán felgyorsultak azok a folyamatok, amelyek az Unió átformálását, egyfajta kétsebességes Európa létrehozását célozzák. Az erre vonatkozó német-, francia-, olasz elképzelések egy részét már látjuk, de nyilván még további javaslatok is születnek majd. Miután a brit kormány még nem jelentette be hivatalosan a kiválást, így a tényszerűen megvalósuló, formális változásokra még várnunk kell. De, az biztos és személyes tapasztalataimon is érzem, hogy a változás már elindult. Semmi sem ugyanolyan, mint a brit referendum előtt.

– Hogyan befolyásolhatja a magyarországi import-export helyzetet a Brexit?

– Nem volt eddig sem jelentős a magyar export-teljesítmény a britek felé, alig négy százaléka csak a teljes magyar külkereskedelemnek, így jelentős hatású változásra nem kell számítani. Az viszont bizonyos, hogy a Brexit a magyar gazdaságot is érinti, a forint és a tőzsde is esett a kiválás hírére. A kérdés nyilván arra vonatkozik, hogy az uniós tagság megszűnésével újra bevezetik a vámkötelezettséget, ami jelentős drágulást és piaci átalakulást hoz magával. Kétségtelen, hogy az Európai Unió egyik alapértéke a termékek és szolgáltatások szabad áramlása, a határok és korlátozások nélküliség, ez pedig az uniós tagság eldobásával szintén megszűnik. Optimistább vagyok azonban, hiszen bizonyos, hogy egy Uniós kívüli brit állam is szoros kapcsolatra törekszik majd az európai közösséggel, így kizárt, hogy ne szülessen hamar egy szabad piaci együttműködési megállapodás. Az persze kérdés, hogy mikor és milyen feltételekkel.

– Mennyiben járult hozzá az EU-n belüli migráció a Brexithez?

– A magyar kormánypárt és tenyérből etetett médiája azt sulykolja, hogy a harmadik országból érkezett migránsok és Brüsszel elhibázott menekültpolitikája miatt léptek ki a britek az Unióból. Ez hazugság. Ugyanúgy, mint Farage és a UKIP kampányszlogenjei. Persze, nem hagyta nyomtalanul a brit választókat a menekültkérdés sem, de pontosan látható, hogy az EU-val szembeni elégedetlenség egyik legfőbb pontja épp a belső migráció, vagyis a Közép-Kelet-Európából érkező munkavállalók jogai, támogatásai, ellátása volt az egyik erős feszültségpont. Nem véletlenül tárgyalt ezekről a kérdésekről Cameron az EU vezetőivel és nem véletlen, hogy a Brexit után felerősödtek a betelepülő uniós polgárokkal szembeni támadások.

enap12– Mennyiben járult hozzá az EU-n kívülről érkező migráció a Brexithez?

– Ahogy az előző kérdésben jeleztem is, a menekültkérdés is része volt a Brexit-kampánynak (emlékezetes, ahogyan Nigel Farage pózol a migránsokat ábrázoló provokatív plakátok előtt), de állítom, hogy nem ez volt a döntő. Ráadásul az EU-ellenes politikai erők ebben is hazudtak a választóknak. Azt követelték, hogy Nagy-Britannia kapja vissza saját határait, hagy védje meg saját maga az országát. Szeretném jelezni, hogy a britek eddig sem volt részesei a schengeni övezetnek, vagyis eddig is különálló határellenőrzésre voltak jogosultak. Való igaz, hogy a Calais-i kikötőben ma is menekültek ezrei várják, hogy valamilyen legális vagy illegális módon átjuthassanak a szigetországba. De, az igazság az, hogy ez a kérdés ebben a formájában valójában közrendvédelmi és határrendészeti feladat, nem pedig menekültügyi probléma. A Brexit-kampányban a hazug populisták persze a különbségekkel nem foglalkoztak.

– Befolyásolja-e a Brexit az Európai Unió menekültpolitikáját?

– Annyiban mindenképpen, hogy az európai közösségben megerősödik a német dominancia, a britekkel pedig egy jelentős szereplőt veszítünk el, aki egyébként hatékonyan kivenné a részét a közös feladatokból és felelősségből. Az EU menekültpolitikája egyre világosabb megoldási javaslatokat kínál, amelyeket azonban néhány – a brit hazárdpolitikát követő – tagállami kormány rendre megakadályoz.

– Tarthatunk-e csökkenő EU-s beruházásoktól a Brexit hatására?

– A britek kilépése nem csak a brit választók és a brit gazdaság számára jelent majd visszaesést, hanem nyilvánvalóan átalakítja, módosítja az uniós költségvetést is. A britek nettó befizetői voltak az európai közösségnek, vagyis jóval többet tettek be a közösbe, mint amennyit kivettek onnan. Az általuk befizetett pennyknek köszönhetően kapott például Magyarország fejlesztési támogatásokat. Ez a jelentős befizetés hiányozni fog a következő hét éves költségvetésből, a németeknek, franciáknak és más befizető államoknak kell ezt a terhet átvállalniuk, egyúttal bizonyos, hogy az elosztható keretek is csökkenni fognak emiatt. Az EU nyilván még jobban figyelni fog arra, hogy mire költik majd a közösség pénzét: miniszterelnöki kisvasútra vagy az európai polgárok életét megkönnyítő és javító beruházásokra.

– A magyar kormány meglehetősen ellentmondóan kommunikál. Míg a népszavazás előtt EU-párti hirdetést jelentetett meg Nagy-Britanniában, most némely nyilatkozat arra enged következtetni, hogy a Fidesz leginkább Anglia döntését preferálja. Ön szerint melyik a hiteles álláspont?

– Orbán Viktor és a Fidesz mindig is kétkulacsos játékot játszott. Ez a virtigli populista politika. Az sem lehet elhinni nekik, amit kérdeznek. Orbánék a tűzzel játszanak, amikor az Európai Unió ellen hangolják a magyar közvéleményt, mert úgy járhatunk, mint a megtévesztett britek, hogy egyszer csak visszafordíthatatlanul előáll egy kritikus tömeg, amely kilöki Magyarországot az európai közösségből. Az pedig végzetes lehet. Az angol lapban feladott hirdetés ugyancsak provokatív PR-akció volt, amellyel a nemzetközi közvélemény előtt akarta megint megmutatni magát a kormányfő. Ugyanakkor egy párhuzamot kénytelen vagyok felrajzolni. Ha az október 2-i kvótanépszavazás előtt Angela Merkel német kancellár, vagy például Jean-Claude Juncker Európai Bizottsági elnök fizetett hirdetést adna fel a Népszabadságban, amelyben a számukra előnyös álláspontról próbálnák meggyőzni a magyarokat, biztos vagyok benne a kormány és lakájmédiája hörgő, habzó szájjal kelne ki a nemzeti szuverenitás megbecstelenítése és a brüsszeli beavatkozás ellen. Ennyit a kettős mércéről és a populista provokációkról.

– Ha a Nagy-Britanniában élő magyarok nagy része visszatérne hazánkba, képes lenne-e Magyarország visszafogadni őket, és megfelelő megélhetési feltételeket biztosítani számukra?

– Ez az egyik legfontosabb kérdés a kivándorlással kapcsolatban. A válasz ugyanis vélhetően az, hogy nem. A magyar társadalmi és gazdasági berendezkedés nincs arra felkészülve, hogy tisztes megélhetést és szociális biztonságot nyújtson a hazatelepülni vágyóknak. Éppen ennek hiánya miatt mentek el több százezren az országból. Orbán ezért is örül annak, hogy a csalódott, de aktív és tettre kész fiatalok inkább távol vannak az országtól, mert ha maradni kényszerülnének, ez a tömeg már bizonyosan rágyújtotta volna a kormányra a Kossuth teret. Mi, európai demokraták azon dolgozunk, hogy Magyarország mielőbb hazavárja polgárait és biztonságot, tisztes megélhetést tudjon nyújtani nekik.

– Mennyi idő múlva kerülhet sor a tényleges kilépésre?

– Megjósolhatatlan a pontos dátum, mert – ahogy jeleztem is korábban – a brit kormány még nem jelentette be hivatalosan a kilépésről szóló döntést, így a tárgyalások még el sem kezdődtek. A szakértők úgy számolnak, hogy egy-, talán két év is eltelik még, mire sikerül minden kérdésben lezárni a válási papírokat. Személy szerint nem tartom kizártnak, hogy az akkori brit kormány a kilépés záródokumentumairól – amelyben bizonyosan számos húsbavágó és fájó pont lesz a britek számára – újabb népszavazást írnak ki, ami akár a teljes folyamat felülírásával is járhat. Igaz, Nagy-Britannia helyzete akkor sem lesz már a régi.

– Ön személy szerint mit tart a legnagyobb lehetségesen bekövetkező problémának a Brexit után?

– Azt, ha a britek hibájából az uniós tagállamok nem tanulnak, hanem engednek a populisták hazug és megtévesztő kampányának. Ha egyre több helyen győznek a kalandorok és írnak ki hasonló népszavazásokat, az ugyanis az Unió végét jelenti. Ha az Európai Unió szétesik, akkor nem nehéz megjósolni, hogy a kontinensen rövid időn belül egymásnak fognak feszülni a szuverén nemzetállami érdekek és kompromisszumos megoldások helyett az aktuálisan legerősebb fél fogja érvényesíteni az akaratát. Magyarország számára ez pedig ismét csak végzetes lehet számos kérdésben. Ugyancsak instabilitást okozhat, ha a Brexit-tárgyalások értelmezhetetlenül elhúzódnak, ez pedig ismét csak a populisták térnyerését segíti. A brit kilépés kétségkívül fordulópont Európa életében. Az Unió most vagy megrázza magát és összezár, megerősíti bástyáit és szorosabbra fűzi a szövetséget, vagy elpusztul. Elszomorító, hogy a felelős magyar kormány ez utóbbira játszik. Történelmi bűnüket generációk fogják megfizetni.

2016-07-14 / MindenAmiAnglia: JABRONKA RICHÁRD

 

Ujhelyi: a kvótareferendum hazugság

Standard

00345564Ez a népszavazás nem több szélsőséges provokációnál – fogalmaz Ujhelyi István. Az MSZP alelnöke, európai parlamenti (EP-) képviselője felhívta a figyelmet: nincs ugyanis olyan uniós döntés, amelyről jelen esetben véleményt kellene mondani. Vagyis, egy feltételezett, papíron nem létező európai határozatról szavaztatják meg az országot, amelyet ráadásul hiába utasítana el a többség, ebben a formában jogi következménye sincs. Ujhelyi szerint Orbán Viktor és kormánya hazaáruló kampányt folytat, s a vesztébe vezeti az országot, hiszen a Brexit új helyzetet teremtett: “most már nincs időhúzás, nincs szőnyeg alá seprés. Európa vagy összerántja magát, vagy elpusztul”. Népszava-interjú.

– Áder János után szabadon: a helyzet valóban változatlan?

– Inkább azt mondom, hogy a nemzetközi helyzet fokozódik. A brit népszavazás másnapján új korszakra ébredtünk, az eseményekből pedig mindenkinek okulnia kell. A magyar kormány nem tanul mások, de még a saját hibáiból sem. A birodalmi múlttal és erős gazdasággal bíró Nagy-Britannia is láthatóan megroggyant az Európai Unióval való szakítástól, gazdasági és politikai válság formálódik a szigetországban. Ehhez képest a magyar kormány tagjai folytatják az Unió elleni szabadságharcot és immár nyíltan vállalják kilépési szándékukat. Ehhez csatlakozott Áder János köztársasági elnök is, akit az európai közösséghez való viszonyáról és még EP-képviselőként tett – egyébként integráció és mélyen Európa-párti – vállalásairól kérdeztem. Az államfőtől eddig gyenge székelyviccre – meg a kvótareferendum kiírására – futotta csak, amely jól mutatja a jobboldali politikai elit hozzáállását Európához.

– Tehát Magyarország az Unió tagja marad?

– Ha rajtunk, európai demokratákon múlik, akkor bizonyosan. Ha Orbán Viktoron és kontrollt-vesztett pénznyelőin múlik, akkor nem feltétlenül. A legfrissebb felmérések azt mutatják, hogy a magyar választók egyelőre nagy többségben az EU és – ez talán még érdekesebb – a mélyebben integrált, azaz szorosabban együttműködő európai szövetség pártján állnak, vagyis szemben a Fidesz mostani, avítt, Európában csak háborút szító nemzetállami víziójával. Hangsúlyozom: egyelőre. Az oligarchák fogságában vergődő kormánynak láthatóan semmi sem drága, ezért addig tolják a populizmus biciklijét, ameddig késő nem lesz. Pedig elég lenne Orbán nagy barátjának, David Cameronnak a példájából tanulni: hazárdjátékosként és kizárólag saját politikai győzelméért képes volt addig feszíteni a közhangulatot, míg a megtévesztett tömeg akarata visszafordíthatatlanná vált. Orbánék a plakátkampánnyal, a kétfenekű mondatokkal, a veszélyes uszítással és az Unióról szóló aljas hazugságokkal már kiengedték a szellemet a palackból. Remélem nem késő még visszazárni.

– De ez csak a kvótareferendum kommunikációs kampánya, vagy esetleg egy tagságról szóló népszavazás is felmerülhet?

– A kvótareferendum alapjaiban hazugság. Beszéljünk egyenesen: ez a népszavazás nem több szélsőséges provokációnál. Nincs ugyanis olyan uniós döntés, amelyről jelen esetben véleményt kellene mondani. Vagyis, egy feltételezett, papíron nem létező európai határozatról szavaztatják meg az országot, amelyet ráadásul hiába utasítana el a többség, ebben a formában jogi következménye sincsen. Pontosan látható, hogy a dolog nem szól másról, mint az emberek éberségét fenntartani, beszédtémát, félnivalót adni nekik. Tipikus goebbelsi technika ez, aki olvas történelemkönyveket, ismeri a hasonló példákat. A kormány valódi szándéka jól tetten érhető. Legutóbb Szijjártó Péter külügyminiszter beszélt arról, hogy “Brüsszelt meg kell állítani”, a népszavazás célja pedig nem más, mint hogy megmutassa Brüsszelnek: nem folytathatnak “az európai emberek akaratával ellentétes” politikát. Szomorú, de a választók elől azt eközben elhallgatják, hogy az Európai Unió mi magunk vagyunk, a döntéseket mi hozzuk, a Fidesz-kormány tagjai ott ülnek minden, utólag hazug módon kifogásolt döntés meghozatalánál. Csak egyetlen példát hadd hozzak, ami jól mutatja a Fidesz és Orbán hazugságát az európai döntésekkel kapcsolatban. Az Európai Bizottság kezdeményezésére az Európai Parlament – a fideszes EP-képviselők szavazatával – korábban nagy többséggel fogadta el a roaming-díjak eltörléséről szóló javaslatot, amely a mechanizmus értelmében végül a tagállami kormány- és államfőket tömörítő Európai Tanács asztalára került. A vélhetően multiérdekek által befolyásolt tagállami vezetők azonban ellenálltak és csak lépcsőzetes, időben kitolt díjcsökkentést engedtek. Tudható, hogy a magyar kormány sem támogatta a mielőbbi és teljes díjkivezetést, vagyis a magyar kabinet asszisztálásával (is) fúrták meg, hogy az emberek már az idei nyáron olcsón telefonálhassanak haza külföldről. Fideszes szóhasználattal élve: az emberek helyett a multik oldalára álltak. Hát, ennyit arról, hogy ki és hogyan dönt Brüsszelben.

– Valódi oka lehet Orbán Viktornak kivezetni az országot az EU-ból?

– Orbán vagy elvesztette józan ítélő- és cselekvőképességét, vagy egyszerűen a hatalmi mámor és az anyagi javak habzsolása kényszeríti az EU-val való szembenállásra. A jelenlegi, sokszor valóban rosszul és gyenge hatékonysággal működő EU ugyanis még szemet huny a demokrácia, a jogállam és az egyszerű emberi tisztesség ellen elkövetett bűntettei felett. Kioszt néhány kokit és sallert, elfogad néhány elítélő határozatot, de aztán mindig hagyja, hogy a zsebre dugott kezű miniszterelnök diadalittasan hazabotorkáljon Felcsútra. A Brexit viszont új helyzetet teremtett, most már nincs időhúzás, nincs szőnyeg alá seprés. Európa vagy összerántja magát, vagy elpusztul. Egy szorosabban működő Unióban viszont – ahol például szövetségi ügyészség felügyelheti a közösségi források felhasználását – nem lehet kisvasutakra, egyéb gyermekkori álmok megvalósítására, “saját lábon álló” rokonokra, közvagyonból hízó strómanokra költeni a közpénzeket. Egy jól, jobban működő EU-ban az Orbánhoz hasonló despotákat börtönbe teszik, nem szószéket adnak nekik. Az EU éppen ebbe az irányba halad, Orbánék pedig éppen ezért fordulnak végletesen a másik irányba. A tragédia, hogy mindannyiunkat a szakadékba fognak rántani. Ha hagyjuk.

EP-038037A_Schulz_Ujhelyi– Milyen következményekkel járna az országnak a kilépés?

– Mivel hasonlóra még nem volt példa, ezért pontos következménylistát nem lehet összeállítani. A britek kríziséből viszont érdemi következtetéseket már le tudunk vonni. A magyar gazdaságot jelenleg az uniós források, vagyis a nyugati befizető államok adócentjei tartják működésben. Ha megszűnnek a támogatások, hamar maga alá omlik a teljes rendszer. Csak azok tudnak majd túlélni, akik állami megbízásokból, családi kölcsönökből, letelepedési kötvények százalékából kellően sokat felhalmoztak az offshore-számláikon vagy horvátországi villáikban. Azok viszont biztos vesztesek lesznek, akik jelenleg is külföldön tanulnak vagy dolgoznak, mert egy magyar kilépés után elveszítjük ezt a szabadságunkat is. Az újra záródó határokról, útlevél-ellenőrzésekről, a vámok miatt növekvő árakról, a fizikai védelmünk meggyengüléséről már nem is beszélve. A békés brit társadalomban őrületes szociális szakadék repedt fel a Brexit nyomán, elképzelni is szörnyű, milyen társadalmi krízis alakulhat ki egy olyan, egyébként is megosztott országban, ahol az országgyűlési választások végeredményét hídfoglalásokkal vitatják, a kormányellenes tüntetések tévéostromig fajulnak, a fákat védő, vagy épp népszavazni akaró polgárokat pedig tarfejű verőemberekkel bírják “jobb belátásra”. Magyarország sem gazdaságilag, sem társadalmilag nem elég erős ahhoz, hogy leszakadjon Európáról. Aki mégis erre felé tolja az országot, vagy csak eszement módon belengeti a lehetőségét, az szerintem köztörvényes hazaárulást követ el. Pont. Nincs mit szépíteni rajta.

– Ha mégis csupán játék a szavakkal ez a kampány, mi a cél?

– Orbán Viktor mindig azt a játékot játszotta itthon és külföldön is, hogy berúgta az ajtót és öles léptekkel átgázolt a tisztesség és erkölcs határán. Az ezt követő felháborodás, tüntetés és fenyegetés után háromlépésnyit mindig visszahúzódott, amit az erkölcs oldalán állók tévesen meghátrálásként ünnepeltek. Holott Orbán így is legalább két ölnyivel beljebb volt minden tisztességes határon. Nagy lendülettel és erőszakosan tolta kijjebb újra és újra a határokat. Úgy, hogy a végén már fel sem horkantunk, amikor ismét megerőszakolta a demokráciát és a jogállamot. Mert már túl magasan van az ingerküszöb. Ki emlékszik még arra, amikor a Medgyessy-kormány első kancelláriaminisztere, Kiss Elemér azért mondott le posztjáról, mert egykori (!) ügyvédi irodája néhány megbízást kapott a kormánytól? Akkor még botrányt, összeférhetetlenséget, erkölcstelenséget kiáltottunk. Most pedig miniszteri sógor, koma, testvér, kollégiumi ismerős tolja ki talicskával a magyar emberek pénzét, bármiféle következmény nélkül. Egyszerűen hányingerkeltő. Erről szól a kvótareferendum és az Unió-ellenes kampány is. Addig tolni az ingerküszöböt, ami után, ha visszalépnek két centit, még mindig túlteljesítették az eredeti tervet. Ez a habonyi taktika addig működik, ameddig az emberek hagyják, hogy kifosztható, szétrabolható hülyének nézzék őket. Vagy, ameddig túl nem feszítik a húrt és egyszer csak ott találjuk majd magunkat, mint a britek.

– Orbán szerepet kíván vállalni az EU elkerülhetetlen reformjának folyamatában?

– Ha komolyan gondolná, hogy egy erősebb, jobb Európai Uniót és benne Magyarországot akar építeni, akkor nem plakátolná tele az országot uszító szövegekkel, nem vétózna meg minden közös megoldásra tett javaslatot. Akkor nem rabolná le a svédasztalt és hagyná hátra a mosogatnivalót. Azt mondta egyszer a kormányfő, hogy ne azt figyeljük, amit mond, hanem amit tesz. Nos, amit tesz, az az európai közösséget romba döntő, felelőtlen és gerinctelen populizmus.

– Mit jelent, hogy egy múlt héten elfogadott EP-határozat kiköti: “ugyan néhányan az integráció lassításának pártján vannak, az EU magját mindenképpen meg kell erősíteni”?

– Hogy kétsebességessé válik az Európai Unió: a magországok együttműködése szorosabbá és kontrolláltabbá válik, aki pedig ezt nem vállalja, az a perifériára szorul. Utóbbiak immár háborítatlanul utazhatnak majd a kisvasútjaikon, ülhetnek a stadionjaikban, de további közösségi forrást és védelmet már nem fognak kapni. Az mindenképpen figyelemreméltó, hogy a Fidesz EP-képviselői mind megszavazták ezt a határozatot, miközben odahaza a nemzetállami retorikát harsogják. Jól láthatóan zavarban vannak a kollégák: tudják, mi lenne a helyes, de nem, vagy csak részben merik azt is tenni. Történelmi és gerincpróbáló időszak ez. Elválik, ki hogyan vizsgázik.

– Hasonlóképp vészjósló a Martin Schulz-Sigmar Gabriel, vagy az alapító tagállamok külügyminiszterei között kötettett paktum is?

– Az Európai Parlament német elnöke és a német alkancellár közös dolgozata csak egy a sok közül, amely a lehetséges, új európai struktúrákat vázolja fel. Sigmar Gabriel és francia kollégája Emannuel Macron korábban már felvetette egy kétkamarás Unió lehetőségét, de nemrég olvashattuk Frank-Walter Steinmeier német- és Jean-Marc Ayrault francia külügyminiszter javaslatait is, amelyek a Brexit után ugyancsak felgyorsítanák az átalakulási folyamatokat. Vészjósló tény, hogy ha továbbra is szabadságharcot folytatunk, akkor nem lesz olyan forgatókönyv, amelyben végül ne a vesztesek oldalára sodródnánk.

– Lenne esélye Magyarországnak a “sebesebb” Európához tartozni?

– Van esélye és csak ez az egy esélye van. Ha kimaradunk a belső körös Unióból, ha deklaráljuk a kívülállásunkat, akkor újabb generációkra elveszítjük az európai fejlődés lehetőségét. Ez a választópont, ez a jelenkor Magyarországának legfontosabb eldöntendő kérdése: Európát vagy Orbánisztánt választjuk?! A magyar történelem során sokszor döntöttünk már rosszul. Most elég lenne helyesen.

Megjelent a Népszava 2016.07.06.-i számában, a szerző: Bíró Marianna