Ujhelyi: próbálkozzanak csak a karaktergyilkossággal

Standard

7CxCll6ZnLIPuGbWsFelkészült rá, hogy a kormánymédia megpróbálja ízekre szedni, a választmányon történteket nem hajlandó minősíteni, és mindjárt felveszik a Párbeszédet az MSZP EP-listájára – interjú Ujhelyi Istvánnal, az EP-kampány vezetőjével. A Népszava interjúja.

Hónapokon át egyértelműnek tűnt, hogy ön vezeti az MSZP EP-listáját. Csakhogy Tóth Bertalan került a névsor élére, saját javaslatára. Mi történt?

Párton belül többször – például ősszel is – felmerült annak lehetősége, hogy legyen egy szimbolikus jelölt a lista élén. Tóth Bertalan most úgy döntött, hogy személyesen áll bele ebbe a kampányba és mutatja meg, hogy ez az EP-választás valóban mindennél fontosabb. Ha egy pártelnök vezeti a listát, az mindig szimbolikus. Hadd emlékeztessek mindenkit: 2004-ben Kovács László állt az MSZP lista élén – ugyanis a legnagyobb eséllyel így volt megmozdítható a párt egésze. Tóth Bertalan lépése azt üzeni: egységes és erős csapat vagyunk. A párt felsorakozott mögötte és a lista mögött, tudom, hogy mindenki beleteszi a magáét a kampányban a közös siker érdekében.

Ön szimbolikus döntésről beszél, mások pragmatikus okokról, mondván: azért vállalta a lista vezetését, hogy ne bontakozhasson ki egy konfliktus – mint ismert, Szanyi Tibor és támogatói erősen küzdöttek az EP-lista átrendezésért.

Nem titok, volt a pártban egy egészséges versenyfutás a jelöltek között, de nincs olyan konfliktus, amire Ön utal és ami megkérdőjelezné az egységünket. Két dolgot hadd szögezzek le: egyrészt megtisztelőnek tartom, hogy a pártelnök olyan listát javasolt, aminek első mandátumszerző helyén én szerepelek, és az EP-kampány vezetőjeként folytathatom a megkezdett munkám…

Biztos benne, hogy folytathatja? A kormánypárti sajtó jól érezhetően célkeresztbe vette a Szeviép-ügy miatt.

Régóta a Fidesz célkeresztjében vagyok, az elmúlt időszakban számos fenyegetést kaptam a híveiktől, nem véletlenül akasztottak fel egy engem formáló bábut az egykor volt Köztársaság téren.  Gondolom a PestiSrácoknál, az Origón vagy a propaganda-kiadvánnyá silányított Magyar Nemzetben – most, hogy az EP-lista elején vagyok – elkezdődik a karaktergyikosság. Hadd kezdődjön! Én ezután is a legkövetkezetesebb ellenfele leszek az orbáni rendszernek. Ami az úgynevezett Szeviép-ügyet és a tényeket illeti: egy hosszú éveken át tartó eljárásról beszélünk, amelyben a Fidesz az elmúlt években mindent elkövetett, hogy valahogy belekeverjen, de semmilyen módon nem voltam érintett, sem a vádiratban, sem a tavaly decemberben meghozott ítéletben.

LEZ_0763Ön felsorakozásról és egységről beszél, ám egyes hírek arról szóltak, hogy már a lista megszavazásának körülményei kapcsán is éles vita volt a választmányi ülésen, és állítólag volt olyan felszólaló is, aki már egyenesen belső puccskísérletet kiáltott.

Soha nem szoktam belső fórumaink és döntéseink körülményeit a nyilvánosság előtt értékelni. Sajnos vannak, akik forró dróton juttatnak ki belső információkat a fideszes média legsötétebb szereplőinek. Igen, volt vita és versengés a lista összeállítása kapcsán, ez természetesen nem titok. De egy demokratikus és tisztességes közösségben ez a szokás. A kongresszus nagy többséggel fogadta el az EP-listánkat, élén a pártelnökkel. Innentől megyünk előre és mindent annak vetünk alá, hogy a szövetségeseinkkel együtt megroppantsuk a fideszes rezsimet. Az MSZP egy nyílt listát fogadott el, amihez lehet csatlakozni. Jövő héten összeül a Párbeszéd küldöttgyűlése, deklarálja, hogy szeretne közösen indulni velünk, Tóth Bertalan és az elnökség egyeztet a konkrét helyről, a végső döntést pedig a választmány hozza meg.

Tóth Bertalan világossá tette, hogy nem kíván Brüsszelbe menni. Hogy alakul Önök között a munkamegosztás – a pártelnök a kampányban is csak szimbolikus szereplő lesz?

Határozottan be akar szállni a kampányba. De, mi egyébként is csapatban gondolkodunk és csapatban dolgozunk. Mindenkinek fontos szerep jut, hiszen mindenki különböző karakterrel és különböző értékkel, de azonos céllal rendelkezik. Tüttő Kata például kiváló várospolitikus, Harangozó Gábor elismert agrárpolitikai szakember, Szanyi Tibor rutinos EP-képviselő, de ott van az egyik meglepetésemberünk, Kálló Dániel a Független Diákparlament képviseletében. Aki maga az üzenet arról, hogy az MSZP komolyan veszi a civilekkel való együttműködést.

Mégis: nem morgott a párt, hogy az 5. helyre egy 19 éves fiatal kerül?

Sőt! Látnia kell mindenkinek, hogy az MSZP milyen innovatív és előremutató változásokon megy keresztül, miként nyit és miként bővül. Fontos fegyverténynek és a fejlődés alapkövének tartom a Párbeszéddel való szövetségkötésünket, ahogy fontos döntésnek tartom Kálló Dániel szerepeltetését is a listán. Komoly üzenete van, hogy velünk van, hogy a mi közösségünket támogatja. Egyébként soha nem volt ennyire fiatal az MSZP listája, számos harminc alatti/közeli fiatal szerepel rajta, például Mester Barnabás, a Radikális Európai Demokraták (RED Mozgalom) alapítója és meghatározó arca, vagy Bárány Balázs, a párt kiváló nemzetközi titkára.

Korábban úgy fogalmazott, egy olyan szociális Európát akar, amelyik az emberekbe fektet be. Mit mondana egy magyar faluban élő fiatalasszonynak, miért az önök Európa-víziójára voksoljon?

Mert Európa ad védelmet egy magyar családnak. Európa véd meg egy gazdasági válságtól, Európa véd meg az újabb háborútól. Európa véd meg a politikai zűrzavartól, és igen, Európa véd meg egy migrációs válsághelyzettől. Mi egy olyan Európát szeretnénk, amelyik az említett fiatalasszony mindennapjaival törődik: a lakhatásával, az egészségével, a fizetésével, szülei nyugdíjával. Az utóbbi kettőre a legjobb példa, hogy létezik egy erős törekvés, ami egységes színvonalú minimálbért és minimál-nyugdíjat szeretne. Ez azt jelenti, hogy a nehéz helyzetben lévőknek nagyjából azonos szociális ellátást és életminőséget biztosítana a rendszer – azon vagyunk, hogy ez minél előbb megvalósuljon. Kollégáimmal együtt sok munkánk van a „Haza. Szeretet. Európa.” címet viselő pártprogramban, büszke vagyok arra, hogy ezt is nagy többséggel fogadta el a kongresszus. Ez a dokumentum pontos és hiteles alternatívát mutat fel a Fidesz rombolásával szemben. Ez az MSZP európai víziója és vállalása: az elitek Európája helyett az emberek Európája!

Népszava – 2019.02.17. – Szerző: Ny.B.Gy.

Ujhelyi: Orbán Viktor és Matteo Salvini Európa belső ellensége

Standard

Istvan UJHELYI“Van rá esély, hogy a szocialista Frans Timmermanst választják meg az Európai Bizottság következő elnökének, aki elvezetheti az EU recsegő-ropogó intézményrendszerét egy szociálisan érzékeny Európa felé” – vélekedik Ujhelyi István, az MSZP európai parlamenti képviselője. Szerinte az EP-választás után is megmarad az Európai Parlament integráció-párti többsége, akik összefoghatnak Orbán Viktorral és a támogatóival szemben. Az európai szociáldemokrata pártnak kevesebb képviselője lesz, mint most, de a kormányok között marad ereje, és éles baloldali fordulatot fog venni. Strasbourgban beszélgettünk a szocialista politikussal, akit az MSZP pénteki választmányi ülése várhatóan listavezetőnek jelöl a májusi választásra.

Mit gondol, mi történik a májusi EP-választás után?

Azt várom, hogy megmarad a többsége az Európa-párti erőknek, és meglesz az elszántság arra, hogy az EU intézményrendszeréhez hozzányúljunk. Mert habár az EU értékei maradandóak, az intézményrendszer recseg-ropog. Látszik ez a gazdasági válságból való lassú és bizonytalan kilábalásból. Látszik abból, hogy a külső kihívásokban, amelyeket például Moszkva és az amerikai-kínai kereskedelmi háború támaszt, Európa nem játékos, hanem inkább kényszerű megfigyelő. És Európa a belső ellenségeivel sem tudott mit kezdeni. Orbán Viktor és Matteo Salvini Európa belső ellensége.

Mit jelent az, hogy valaki Európa belső ellensége? Az olasz kormány kifejezetten szeretné, ha többet foglalkozna a gazdasági problémáikkal az Európai Unió. Nem lehet azt mondani, hogy ellene vannak az egész integrációnak. Orbán Viktor is többször elmondta, hogy nagyon helyes, hogy tagjai vagyunk az Európai Uniónak, csak ebben a formában sokminden nem tetszik neki.

Oda egyszerűsítik le ezek az erők az ideológiáikat, hogy erős nemzetállamok laza szövetségévé kellene formálni az Európai Uniót. De ez azt jelenti, hogy visszalépünk a történelemben az EU-t megelőző együttműködési fázisba. Az integráció azért vált egyre mélyebbé politikai–gazdasági–kereskedelmi értelemben, mert fölfogta Európa, hogy csak így tudja megvédeni a saját állampolgárait, biztosítani a piacát, és hatalmi tényező lenni a világban. Ráadásul: ha annyira jó lenne nemzetállamok laza szövetségévé válni, akkor mit mondanak erről a fideszes kollégák az erdélyi és a felvidéki magyaroknak? Akkor például Románia, mint erős román nemzetállam felejtse el az ott élő magyarság államalkotó szerepét? A nacionalista erőfitogtatásból még soha nem született gyümölcsöző együttműködés.

Erre mondja azt Orbán Viktor, hogy nemcsak együttműködés az Európai Unió, hanem érdekeknek a nagyon komoly ütköztetése is, ahol a kelet-európai országok ráadásul hátrányban vannak az erős gazdaságú nyugat-európaiakkal szemben, tehát csak úgy lehet fellépni, ha nagyon határozottan kiállnak bizonyos témák mellett.

Sorolni tudnám azokat az eredményeket, amelyeket a kormányfők tárgyalóasztalnál, ügyes egyezségek mentén értek el a saját országuknak. Attól, hogy valaki Budapestről kígyót-békát kiabál és köpköd Európa felé, nem lesz erősebb, legfeljebb hangosabb. Az osztrák kormányzat simán elvette az Ausztriában dolgozó magyar családoktól a családi pótlék egy részét, és a magyar kormány fényévekre lemaradva próbált utánamenni az eseményeknek. Ráadásul úgy tudtuk, hogy az osztrák kancellár, Sebastian Kurz nagy barátunk. Rengeteg dolog van, amelyekben, ha nem harcolna a magyar diplomácia, hanem okos alkukat kötne, akkor előrébb lennénk.

Ki lesz az európai integráció-párti többségnek a vezető ereje?

Leader-hiány van. De a mai világban könnyebb Trump-féle populizmussal, orbáni illiberalizmussal nemzetmentőként megmutatkozni, mintsem csendes, szorgalmas ügymegoldó menedzserként. Ezt kell túléljük most az EP-választásokon. Bízom benne, hogy ez megtörténik, és akkor Frans Timmermansnak, aki az Európai Bizottság egyik legfelkészültebb tagja, esélye lesz, hogy megnyerje a meccset a Bizottság elnöki tisztségéért. Merthogy a Néppárt jelöltjének, Manfred Webernek nem bocsátja meg az Európa-párti parlamenti közösség, hogy lepaktált Orbánnal. Ezért is érdekes, hogy szombaton Timmermans a mi vendégünk az MSZP-kongresszuson, és megtartja az egyik legizgalmasabb kampánynyitó beszédét.

Nem úgy néz ki, mintha az Európa-párti többség bánná azt, hogy az Európai Néppártban „lepaktálnak” a Fidesszel. Az Európai Néppárt önmagában is egy Európa-párti közösség, mégsem léptek ők sem.

Ezért kell a fejükre olvasni, hogy Orbán és az orbánizmus térnyerése az a Néppártnak egy elévülhetetlen bűne. Hibás az a politika, ami egyébként Angela Merkeltől jön, hogy jobb, ha házon belül tartjuk, mert úgy kordában lehet tartani. Szerintem a Néppárt az EP-választásig tud várni ennek a kérdésnek az élére állításával, és ott el kell, dőljön, hogy az orbánizmusé lesz a Néppárt, vagy pedig kivágják onnan.

Plenary session - Week 17 2017 in Brussels - Situation in HungaryNehezen tudom elképzelni, hogy az Európai Néppárt megszavazza a szocialista Frans Timmermanst a saját eredeti jelöltjükkel, Manfred Weberrel szemben.

De ha mondjuk Weberből parlamenti elnök lesz? A parlament ragaszkodik ahhoz, hogy csak a csúcsjelöltekből lehessen választani, mert fontos az európai demokrácia további fejlődése érdekében, hogy ne a kormányfők alkudozzanak róla, hogy melyik pozíció kinek jut, hanem a parlament döntse el. Viszont Weberre annyira ki van akadva mindenki, hogy könnyen lehet, hogy összeáll egy olyan parlamenti többség, ahol a Néppárt egy része, a liberálisok és a Zöldek is azt mondják Timmermansnak, hogy ismerjük a munkádat, tudjuk, hogy alkalmas vagy elvezetni a Bizottságot, és adunk mögéd parlamenti többséget. Weber meg lehet a parlament elnöke. Vannak ilyen sakkjátszmák. Nem véletlen, hogy Orbán és az otthoni kormányzati sajtó Timmermanst kezdte el beállítani mumusnak. Eddig Sargentini volt, Soros volt, és most hirtelen megtanítják a magyar olvasóval Timmermans nevét. Azért, mert Orbán tudja, hogy Timmermans érdemi ellenfele Európában.

Mennyire állja meg a helyét, hogy „mindenki ki van akadva Manfred Weberre”? Róla azt lehet tudni, hogy egy nagyon kompromisszumképes figura, finoman fogalmazva. Ő az, aki mindenkivel megtalálja a közös hangot. És ráadásul a német kormány támogatását is bírja.

Van egy személyes jó viszonyom Weberrel, mert közösen gondozzuk a Free Interrail programot a fiataloknak. Az a benyomásom róla, hogy egy kedves, joviális bajor úriember. Nem tudom, hogy politikai számításból vagy gyengeségből hagyta, hogy a fejére nőjön Szájer, Deutsch és az ő vállukon állva Orbán. De ma az az általános vélekedés, hogy Weber nem tudta kezelni ezt a problémát. A Néppártnak az a része, amelyik megszavazta a Sargentini-jelentést, szintén így vélekedik. Nem csodálkoznék, ha a német központi kormányzat számára sem lenne elsődleges cél Weber bizottsági elnökké varázslása. A német érdekeknek van más megjelenési lehetősége is. És azt sem tudjuk, hogy Angela Merkel meddig marad kancellár, hogy kitölti-e a ciklusát.

Ha vezetőhiány van az integráció-párti oldalon, akkor lehet Emmanuel Macron egy ilyen, alapvetően baloldali csoportosulásnak a vezetője?

Macron Európa-pártiságát elismerem, de az őáltala alkotott világkép nagyon távol áll az enyémtől. Mi szociáldemokraták és az MSZP is otthon egy szociális Európáért akar vívni, ahol sokkal több energia, forrás és politikai programalkotás történik az emberek hétköznapi jólétéről. Munkavállalói jogok, munkanélküliségi biztosítási rendszer, európai egységes sztenderdek alapján eldöntött minimálbér. Egy ilyen szociális Európa lehet az egyetlen ellenszere a populisták térnyerésének. Az emberek azért mennek a populisták után, mert érzékelik, hogy az elmúlt években az Európai Unió az elitek kiszolgálójává vált. Macron nem ez a világ. Ő egy nagyon-nagyon liberális, és ahogy láttuk a francia történéseket is, a hétköznapi emberek napi problémáit kevéssé érzékelő politikát folytat. Európával kapcsolatban ugyanazt fogjuk gondolni, de mi nem Macront akarjuk követni. Ez egy éles változás lesz a szociáldemokrata frakcióban és az európai szocialista párt működésében is. A német szociáldemokraták is elfogadták a programjukat hétvégén: az is egy erőteljesen baloldali, szociális program. A miénk is, amit most fogunk elfogadni szombaton.

Mire számít az Európai Szocialisták Pártja (PES) a választások után? Ha végignézzük, akkor nincsen igazán erős miniszterelnökük.

Spanyolországban és Portugáliában győzött és erős a baloldal. Finnországban perceken belül szocialista győzelem várható, Svédországban megmaradt a szociáldemokrata kormány, és Kelet-Közép-Európából sem lehetett kisöpörni a baloldalt. Ez nem azt mutatja, hogy ne lenne erő. Az elmúlt években az európai baloldal képtelen volt mit kezdeni a gazdasági válság beköszöntével, de ezen ma már túl vagyunk. Az európai baloldal balra fordult, és megfogalmazta az európai szociális pillért. Ez egy közös vízió, és van hozzá Frans Timmermans, aki vállalja az ezért való küzdelmet.

Hány képviselői helyre számít a szociáldemokrata frakció (S&D)  a választás után?

Nyilván kevesebbre, mint most, de alapvetően azért, mert kiválik a brit Munkáspárt, akik egy elég vaskos küldöttség voltak az S&D-n belül. Van, ahonnan növelni tudjuk a képviselőink számát, és van, ahol csökkenünk. Magyarország esetében a mai négy képviselőhöz képest szolid növekedésre számítunk. Nyilvánvaló például, hogy a Párbeszéddel való együttműködésünk azt is jelenti, hogy Jávor Benedek, hogyha a közös listánkról bejut, akkor a Zöldekhez fog ülni, hiszen ő abban a frakcióban tekintélyt vívott ki magának.

Arról is szól a mostani választás, hogy meg lehet-e erősíteni a következő öt évben a szociális intézkedéseit az Európai Uniónak?

Számunkra erről szól. Olyan tabukat kell megdönteni, mint hogy az egészségügy például csak tagállami hatáskör. Milyen egységes Európa az, ahol az egyik országban az ellátás a harminc évvel ezelőtti minőséget sem üti meg, a másikban pedig világszínvonalú? Az egységes európai minimumellátás szintjét meg kell tudni határozni. A 2017-es göteborgi nyilatkozatban a jobboldali vezetésű Európa is kénytelen volt elismerni a szociális pillér létjogosultságát, mint az új tartóoszlopát az európai közösségnek. Egyetlen kormányfő volt, amelyik tiltakozott és a nemzet szuverenitását sértő intézkedések sokaságaként írta le a szociális Európát: ez Orbán Viktor volt. Merthogy olyan kérdésekbe akar belenyúlni a szociális Európa, mint a társadalombiztosítás, egészségbiztosítás, nyugdíjbiztosítás, és egy minden munkavállalóra érvényes közös munkaügyi szabályzat. Ehhez tesszük mi hozzá otthon a saját problémáinkból kiindulva az egészségügy, az oktatás, a kivándorlás problémájának kezelését. A szabad munkaerő-áramlás beindítása után rácsodálkozott a nyugat-európai társadalom, hogy egyszer csak megjelentek náluk milliók Kelet-Európából. Az ebből származó feladatokkal viszont semmit nem akar kezdeni. Mi lesz például a külföldön dolgozók nyugdíjával? Nincs ma olyan egységes, harmonizált nyugdíjrendszer az Európai Unióban, ami alapján meg tudná mondani valaki, hogy egy most elvándorolt magyarnak harminc-negyven év múlva ki garantálja a nyugdíját.

UJHELYI, Istvan (S&D, HU)Nem pontosan ez volt a célja a piacok megnyitásának? Hogy Nyugat-Európában legyen még több, olcsóbb munkaerő, akik keletről elmennek oda dolgozni?

Ha csak azért vettek volna fel minket az EU-ba, hogy mi exportáljunk hatszázezer munkavállalót, az nagy baj lenne. A piacszerzés benne van, de ennek win-win helyzetnek kellene lennie, ami ma nem így néz ki. Mi nettó haszonélvezői vagyunk az Európai Uniónak, ami a magyar költségvetést érinti, a mindennapi életben viszont megmaradtak a súlyos egyenlőtlenségek.

Hogy EU-s szintű elvárásokat lehessen támasztani például minden tagállamnak az egészségügyi ellátásával szemben, ahhoz nem elég a mostani uniós költségvetés, ami az EU-s gazdasági termelés 1 százalékából áll.

Növelni kell a közös költségvetést. Örülünk a BMW-nek, az Audinak és a Mercedesnek Magyarországon, de akárhogy is nézzük, ebből leginkább német tőkekoncentráció keletkezik. Szívesen, nekünk is jó a munkahely, de akkor tessék növelni az unió költségvetését, hogy abból még több uniós lehetőséghez jussunk, ne csak Erasmus programhoz, hanem máshoz is. Ma még ez lehetetlennek tűnik, de néhány évvel ezelőtt a belső határok megnyitása is lehetetlennek tűnt. Az előző magyar EU-biztos, Andor László vetette fel az egységes munkanélküliség-biztosítási rendszert. Öt éve még az is ábrándos elképzelésnek látszott, ma pedig egyre közelebb vagyunk hozzá. Most alakul az európai munkaügyi hivatal. Magyarország nélkül, mert Magyarország tiltakozik, hogy a foglalkoztatási körülményeibe bárki beleszóljon. Egy másik példa az eurózóna-tagság. Az eurózónán belül már nyilvánvalóan arról gondolkodnak, hogy hogyan lépnek még szorosabb együttműködésre: például, hogy legyen pénzügyminisztere az eurózónának, ne csak monetáris, hanem fiskális eszközökkel is támogassák egymást az eurózóna tagállamai. Ha van egy közös pénzügyi politika, akkor lesz közös szociálpolitika is. A kettő kéz a kézben jár egymással. A magyaroktól azt kérdezem: nekünk ez kell, vagy nem kell? Szerintem nagyon kell. Szerintem kihagyhatatlan.

Megjelent az Index.hu oldalon 2019.02.14.-én. A szerző: Kugyela Tamás / Eurológus

InfoRádió “Aréna” – 2019.02.06.

Standard

Az InfoRádió “Aréna” című műsorának vendége volt Ujhelyi István 2019 februárjában, ahol az egyórás beszélgetés során szó esett a májusi EP-választásokról, Magyarország helyzetéről és az ellenzéki együttműködésről is. A beszélgetés az alábbi videókon nézhető vissza:

„Gyurcsánnyal, Puchhal nincs kapcsolatom” – Ujhelyi az összellenzéki esélyekről

Standard

IMG_4420-20-840x525Elismeri Ujhelyi István, hogy ma szakszerűbb a rendőrség, mint alattuk, a 2006-os tüntetések idején. Azt is, hogy Gyurcsány Ferencnek akkor le kellett volna mondania. Sőt még azt is, hogy nagy, közös ellenzéki lista nem valószínű májusra. A szocialisták európai kampányát vezető EP-képviselő mégis összeboronálná az ellenzéket. Ahogy tegnap Brüsszelben is tette. A Válasz interjúja.

– Tényleg az ön ötlete volt a tegnapi tüntetés Brüsszelben?

– Igen. Meg kell mozdulnunk. Nem csak Budapesten, nem csak a vidéki városokban.

– No de ott, ráadásul Sargentinivel? „Soros bevándorláspárti emberei Brüsszelben szövetkeztek Magyarország ellen…” Deutsch Tamásnak már tényleg csak az a dolga, hogy odaírja a végére: „Ennyi.”

– Múlt héten is ezt írta, pedig akkor még nem is tüntettünk Brüsszelben. Azt, hogy a kormányzati dezinformációs hivatal milyen egybites baromsággal tud csak válaszolni az eseményekre, válaszra sem érdemes, mert önmagát minősíti az állandó sorosozás. Gyorsan tisztázzuk akkor még egyszer: mindenféle illegális bevándorlást ellenzek, ahogy minden olyan kísérletet is, hogy mások ránk erőltessék migránsok vagy menekültek befogadását. A határkerítést pedig nem bontanám le. Ugorhatunk?

– Hogyne. Vissza Brüsszelbe. Oda, hogy Judith Sargentininek mi köze ahhoz, milyen munkajogi törvényt fogad el a magyar parlament?

– Ahhoz van elég sok köze, hogy milyen a magyar jogállamiság állapota.

– A 400 túlórát engedő magyar törvény elleni tüntetések hullámára ültek fel, miközben az EU-szabály 416 órát is enged. EP-képviselőként miért nem a brüsszeli előírás megváltoztatásán dolgoznak Sargentinivel?

– Azért óvatosan! Ez ugyanaz az érvelés, amit a kormányzati dezinformációs propagandaanyagban olvastam. Kiemelnek egy tényt, aztán behelyezik a magyar valóságba, miközben a részletszabályokon múlik minden. Ne gondoljuk, hogy egy német Audi-munkást ugyanúgy kizsigerelhetnek, ahogy Győrben megtehetik. Az alapvető trend Nyugat-Európában évtizedek óta változatlan: a ledolgozott munkaidő fokozatos csökkenése. Ez a folyamat a 2008-ban eszkalálódott válság után is folytatódott. A kormánypropaganda által hivatkozott uniós irányelvvel kapcsolatban pedig – ami tehát ajánlás, nem előírás – csak egyetlen részlet: az heti átlagban határozza meg a túlórák számát, míg a magyar munka törvénykönyve meg évi átlagban. A magyar szabályozást önmagában kell nézni, az erőszakos elfogadásával együtt. A hétvégi budapesti tüntetésen is minden résztvevő azt mondta: kiáll a rabszolgatörvény ellen, a szakszervezetek mellett, de egy sor gondját-baját megemlítette még a magyar demokrácia állapotával kapcsolatban. Ezért örülök, hogy Sargentini képviselő asszony elfogadta a meghívásomat. Ő sem munkaügyekről beszélt. Én is inkább Orbánisztán működéséről.

IMG_4395-18– Érthető: most lehet, hogy sokat kell dolgozni, de amikor ön volt kormányzati szerepben, munka sem nagyon volt.

– Mindig meglep, amikor valaki a jelenkor hibáit egy korábbi időszak esetleges hibáival akarja relativizálni, ez az „elmúltévezés” szerintem súlyos tévedés. A gazdasági válság éveiben mindenhol kilengtek a munkanélküliségi adatok. Az ezekkel bűvészkedő kormányzati kommunikációs embereknek pedig most nagy szerencséjük van. Így, hogy beszámítják a londoni mosogatót és a berlini informatikust, valóban szépek az adatok. De jöjjön haza az a hat-hétszázezer ember és találjon végzettségének megfelelő, jól fizetett munkát!

– Ha azt nem is, tüntetni legalább tud. Anélkül, hogy kilőnék a szemét, mint az önök idejében.

– A rendőrség felkészültsége ma összehasonlíthatatlanul jobb, de azt se felejtsük el, hogy a tüntetések minősége is más volt akkor. Betonkockákkal dobálták a rendőröket, meg ellopott tankkal száguldoztak a tömegben. Lehet, hogy most égett néhány szánkó, de akkor a tévészékház égett.

– Most is kellene neki? Ön pózolt az erőszakos francia tüntetők sárga mellényében…

– Az egy láthatósági mellény volt. Látszott is: jól felkapta a képet a sajtó. Mást nem kell belelátni. Mi nem randalírozunk, mint 2006-ban a Toroczkai által – megrendelésre vagy nem megrendelésre – felheccelt emberek. Ellentétben azzal, amit Orbán Viktor művelt akkor, hogy ő maga ott sem volt, az emberei a háttérből irányítottak, mi ott vagyunk a tüntetéseken és felelősséget vállalunk a tömegért, amellyel együtt vonulunk. A rendőrség mára valóban sokkal rutinosabb és szakmailag felkészültebb, de ne tegyünk már úgy, mintha ettől jobb lenne a jogállam helyzete, mint 2006-ban volt! Ahogy az ügyészég, a bíróságok akkor működtek, az össze sem vethető a mai, irányított állapotokkal.

– Tényleg? Amikor ártatlanokat csuktak be, vertek meg, ítéltek el sorban, Sargentini sem hallatta a hangját. Ön sem. Hogy lehet így hitelesen követelni a jogállamot?

– Úgy, hogy elítélem az akkori rendőri erőszakot és mindent túlkapást. Azt viszont állítom, mert tudom, hogy nem politikai megrendelésre cselekedett akkor a rendőrség.

– Koalíciós partnere kajánul Révész Mártíriuszozott akkoriban, amikor tényleg véresre vertek parlamenti képviselőt. Csodálkozik, ha politikai motivációt láttunk benne?

– Hogy Ön mit lát benne, az az Ön szíve-joga. De ha már politikát keresünk a történtek mögött: vajon a Heti Válasz írt akkoriban arról, hogyan irányították Orbán emberei a randalírozó fociultrákat?

– Hogy ez fölvetődött, arról emlékeink szerint igen, de bizonyíthatatlan állítások voltak.

– Keressen rá azért az akkori sajtóban megjelent, tanulságos telefonbeszélgetések leiratára. Ezzel együtt az elmúlt években láttuk már elégszer, hogy bármire képesek, például kopaszokat irányítanak népszavazási kezdeményezések megakadályozására. Akkor is kihasználtak minden lehetőséget. Az viszont kétségtelen, hogy nem találtunk erre megfelelő válaszokat akkor.

– Ön például maradt a Gyurcsány-kormányban.

–  Kevés államtitkár volt, aki besétált hozzá azzal, hogy itt a kocsikulcs, a továbbiakban nem vállalom. Én ezt tettem.

IMG_4467-26– Később.

– Amikor látszott, hogy már csak vergődés lesz a kormányzásunk. Előrehozott választásokat kellett volna tartani. Nem lett volna 2010-ben Fidesz-kétharmad. Az őszödi beszéd kiszivárgása után pedig le kellett volna mondania. Én akkor is ezt képviseltem alelnökként. Alulmaradtam a véleményemmel.

– Ma tartja a kapcsolatot Gyurcsánnyal?

– Nem. Nem romlott meg a kapcsolatunk. Egyszerűen: nincs.

– Amikor ő és Dobrev Klára diktatúrát kiált a Nagy Imre-szobor áthelyezése miatt, miközben abban a villában élnek, amelyet a nagypapa konkrétan Nagy Imre meggyilkoltatásáért kapott, nem érzi, hogy tehertétel a magyar baloldal számára?

– Az, hogy a Nagy Imre-szobrot az éjszaka leple alatt sunyiban eltakarítják, hogy befejezzék a Horthy-korszak kirakati restaurációját, szerintem minden józan hazafi és demokrata számára elfogadhatatlan és viszolyogtató. Gondolom, Önnek is. Értem és elfogadom, hogy a Válasz számára logikus és jogos az előbb feltett kérdés, de nem süppednék ilyen szintű mondatokba. Elég fiatalnak érzem még magam ahhoz, hogy a jövővel foglalkozzam inkább. Hadd ne vájkáljak politikai felebarátaim családi múltjában.

– Ahogy gondolja… Tehát politikai felebarátai.

– Igen. Sok DK-ssal remek a kapcsolatom. Egy a tábor, több a zászló. Ez a fordulat következett be most az ellenzéki térfélen. Decemberben még azt hitte a kormány, hogy a hirtelen jött harag majd elmúlik…

– “Majd megunják és hazamennek” – ahogy egykori főnöke mondta.

– Na, igen. Orbánék ezúttal azonban tévedtek. Nem is az a lényeg, hány ember van Budapest és a vidéki városok utcáin. Hanem hogy most végre felismerte az ellenzék: az Orbán-rendszer közös erővel verhető idén. Ez hatalmas elmozdulás az eddigiekhez képest. 2019 lehet az év, amikor megroppan a rezsim.

– Távlatos. Közben még a munkaügyi célt sem érték el.

– Ezek fokozatosan elérendő, folyamatos célok. A rabszolgatörvény eltörlése az első, de nem az egyetlen. Olvasták a Sargentini-jelentést?

– Hogyne.

– Abban 12 fejezetben veszi górcső alá, mit művelt az Orbán-kormány a magyar jogállamisággal…

– Az egyikben például alaptalan antiszemitizmus-emlegetés van. Odaszólt Sargentininek a tüntetésen, hogy enélkül talán hitelesebb lett volna a jelentése?

– Az a fő megállapítása, hogy a politika bizonyos eszközökkel életben tartja az antiszemitizmust.

– Eközben az izraeli miniszterelnök mondja, hogy ez nem igaz.

– Nem úgy általában az izraeli miniszterelnök, hanem Benjamin Netanjahu.

– Ő talán nem eléggé zsidó? Nem elég hiteles forrás?

– És azok, akik fenyegetve érzik magukat a kormányzati propaganda árnyékában felbugyogó antiszemitizmustól? Ők nem elég hitelesek? Netanjahu ugyanazt a politikai filozófiát vallja magáénak, amit Orbán is. Megtalálták egymást. Ez ebben a lényeg. A Sargentini-jelentést pedig tévedés egy vagy két rossz mondat miatt hiteltelennek beállítani. Összességében pontosan és jól mutatja be, hogy Magyarországon megszűnt a jogállamiság európai minősége.

– Régen baja volt azzal, amikor jobbikosok tüntettek a háza előtt, most meg már együtt tüntet a Jobbikkal, akiket korábban keményen nácizott… Milyen érzés?

– Furcsa. Talán nekem volt velük a legtöbb konfliktusom antiszemita kiszólásaik, elfogadhatatlan nézeteik miatt. Sneider Tamás be is perelt. Megnyertem. Ma is azt mondanám, hogy az Országgyűlés alelnökének nem való ilyen múltú ember, s a Jobbik jobban tette volna, ha valaki mást jelöl. A programjuk viszont erőteljesen szakít a Novák Előd-féle régi vonallal – már az európai politika kérdéseiben is. A helyzet, amit tudomásul kell venni: új rendszerváltásra van szükség. Az ellenzék pártjai civil szervezetekkel összefogva meg kell, hogy törjék Orbán hatalmát. Utána versenghetünk demokratikusan, de az európai parlamenti választás kulcsfontosságú. Ezt kell, hogy megértsék a kollégák a többi pártban. Ha az ellenzék összefogva legyőzi a Fideszt, az óriási lelkierőt szabadíthat fel.

IMG_4515-30– Hiszen éppen most nem kell összefogás! Ez egy listás választás, nem vész el szavazat, ha külön indulnak!

– Dehogynem. Itt is van küszöb. Aki alatta marad, az arra adott szavazatok elvesznek. Márpedig most egyetlen szavazatot sem pazarolhatunk el. Áprilisban 2 millió 870 ezer szavazat érkezett Orbán ellen. 47 ezerrel több, mint Orbán mellett. Ilyen eredménnyel a Fidesz elveszítené az EP-választást, utána pedig úgy futhatnánk neki az önkormányzatinak, hogy mindenhol egy jelölt áll szemben Orbánéval. A rendszernek pedig akkor lenne vége, amikor elveszíti a településeket. Ehhez egyeztetés, együttműködés kell. Végre van is.

– Valami konkrétum is van?

– Rendben. Mondom. Március 15-én az ország jelentős részén reményeink szerint már azok lesznek a szónokok az ünnepi rendezvényeken, akik a teljes ellenzék támogatásával szállnak majd szembe Orbán jelöltjével ősszel.

– Márki-Zay Péter mozgalma tehát működőképes.

– Örömmel ajánlom polgármester-jelöltjeinknek, hogy működjenek együtt vele helyi szinten.

– Budapesten Karácsony vagy Puzsér?

– Vagy Horváth Csaba. Meglátjuk, ki nyeri az előversenyt. Nagyon meglepődnék, ha Puzsér Róbert lenne Tarlós István kihívója az előválasztás végén. A döntés ott fog megszületni, ebbe már mindenki belement. Ez nagyon jó jel: most senki nem mer kimaradni az egyeztetésekből. Bár itt tartottunk volna áprilisban! Most nem lenne kétharmad.

– Ki miatt lett?

– A Jobbik és az LMP volt képtelen megegyezni. Akadtak megyék, ahol helyben megállapodtak, de a pártközpontok nem engedték visszalépni őket.

– Másképp emlékszünk. Mintha azzal indult volna, hogy önök a DK-val lepacsizták a körzeteket.

– Igaz. Az a megállapodás óriási hiba volt. Választókerületekről egyeztünk meg a DK-val, aztán lasszóval próbálták összefogdosni a jelölteket… Nem lett volna szabad. A szempont a legjobb ellenzéki jelölt megtalálása kellett volna, hogy legyen. Ugyanakkor ne feledjük a tényt, hogy mi végig nyitottak maradtunk, gesztusokat is tettünk például az LMP felé; nem rajtunk múlt.

– Csakhogy vannak ellenzékiek, akik EP-választáson sem szavaznának Gyurcsány-listára, a Jobbik nem is hajlandó felmenni ilyenre. Mások jobbikosra nem szavaznának. A küszöbveszélyt és ezt a két ellenzéki lista modellje védené ki. Egy MSZP-DK-P, meg egy Jobbik-LMP-Momentum. Erre van nagyobb esély?

– Semmi nem lehetetlen, de egyetlen nagy közös lista valóban kevéssé valószínű. Azt mindenesetre el kell elkerülni, hogy a Fidesz-lista szétverje a szétaprózott ellenzéki listákat.

– Ilyen rossz állapotban a pártja? Félti a mandátumát?

– Szó sincs róla! Nem hiszem, hogy az MSZP ne tudna akár egyedül is megszerezni néhány mandátumot. Erősödik a párt, végre érdemi hálózatépítés folyik. Magamat meg akkor sem félteném, ha nem lennék képviselő: több ajánlatot kaptam a turisztika nemzetközi világából. Jellemző persze, hogy amikor letárgyalom a nagy szervezetekkel, hogy Magyarországra hozzák a rendezvényüket – mondjuk a Michelin-ét – a kormánytól az megy feléjük, hogy Ujhelyi nem beszélhet az eseményen. Ez a kicsinyesség jellemző a NER-re, más országokban meg nem divat. Néznek is ilyenkor nagyot. Nem magamat féltem tehát. A borzalmas lélektani következménytől tartok, amely az ellenzéket megbénítaná, ha a Fidesz a 21 EP-mandátumból elvinne 15-16-ot, ahogy Orbán tervezi.

– Márpedig sanszos. Az is, hogy európai szinten Orbán tovább erősödik, hiszen várhatóan a néppárti frakció még mindig a legnagyobb lesz, de kisebb a mainál, tehát az Fidesz súlya még tovább nő.

– Vagy mégsem. Schöpflin György lengette be a blokkoló kisebbség frakciójának megalakítását, a néppárton kívüliséget. Egész Európa számára fontos, hogy mekkora Fidesz-delegáció utazik ki Brüsszelbe, kezében az „Állítsuk meg Brüsszelt!”-plakátokkal. Óriási üzenet, ha sikerül megverni őket. Az MTVA-dolgozó számára is, akiben volt bátorság, hogy kijuttassa a Varju László bántalmazásáról készített felvételt. Az ügyészségi munkatárs számára is, hogy valaki lefénymásolja az aktát, amelyre Polt Péter azt mondta, hogy félre kell tenni. Erre a bátorságra szükség lesz a rendszer megdöntéséhez, de hogy meglegyen, kell a politikai üzenet, hogy igenis leváltható. A mögöttünk hagyott hétvége ebből a szempontból – úgy érzem – fordulópont volt. Végre az ellenzéki pártok mindegyike érzi. Mind elfogadták például a meghívásomat egy találkozóra, amelynek témája egy közös mozgósító kampány. Ez néhány hónapja még elképzelhetetlen lett volna.

– Régebben az is, hogy Puch László fideszes kezekbe játssza át az újságját. Ahhoz mit szól?

– Nincs vele kapcsolatom. Olvastam a Rosta Mária-interjújukat, hosszan foglalkoztak vele. Nem értem. Nincs jelen az MSZP napi életében.

– A Népszavában viszont jelen vannak a kormányhirdetések… Nem csodálkoznak, ugye, ha felvetődik a többi ellenzéki pártban, hogy a szocik lepacsiztak a Fidesszel?

– Semmivel sem szereplünk többet a Népszavában, mint a többi ellenzéki párt és mozgalom. Amikor használni kell, mindenki szeret benne lenni, amikor a szociknak kell odapörkölni, jön, hogy „Puch, Népszava, kormányhirdetés”. A lap olvasott és ellenzéki. Nem a Fidesz szerkeszti. A Népszavát nem nyúlták le.

– És milyen érzés úgy harcolni a lenyúlásmentes országért, hogy egykori sofőrjéhez Szegeden 400 millió vándorolt?

– Ez épp olyan, mintha azt mondanám: a Heti Válasz azért dőlt be, mert Stumpf hazavitte a pénzt.

– Akkor valóban aljas rágalom. De ha az, miért nem perelte az Origót, amikor megírták: ennyi pénz ment az önkormányzati megbízásokon hízott Szeviéptől az egykori sofőrje vezette céghez.

– Többen perelték már őket, Botka László nyert is ellenük. Én csupán azért nem tettem, mert nem akarom, hogy bármi elvegye az energiát az európai parlamenti kampánytól. Tomi, aki nekem jóval korábban volt kollégám, elhelyezkedett az egyébként nem is önkormányzati megbízásokból „hízó” Szeviép 100 százalékos leányvállalatánál. Ügyvezető volt, nem tulajdonos, az anyacégtől pedig az elvégzendő feladatokra kapta a pénzt a leányvállalat. Ez a nagy sztori. Egyszer meghallgatták a perben, ebből lett a fideszes hazugságcunami.

IMG_4366-15– Az önhöz korábban közel álló Pistrui László korábbi Szeviép-vezért sem ítélte el talán a bíróság?

– De. Első fokon. Örülök is, hogy van végre ítélet. Így mindenki elolvashatja, hogy egyetlen politikus neve sincs a vádiratban, sem az ítéletben. Az Orbán-rendszer rendőrsége és ügyészsége nyolc évig nyomozott az ügyben, engem és Botka Lacit viszont még csak tanúként sem hallgattak meg. Elképzelhető lenne ez, ha a legkisebb mértékű korrupcióban érintettek lennénk? S hogy ismerem Pistrui Lászlót? Hogyne. A Pick Szeged kézilabdacsapatának a Szeviép fő szponzora volt. A csapat társadalmi elnökeként tényleg rendszeresen voltunk egy társaságban. Csináltunk is egy bajnokcsapatot. Büszke vagyok rá.

– Ahogy öt gyerekére, s legkisebb, idén kétéves lányára is nyilván.

– Persze.

– Utóbbi nevéből mégis az látszik, hogy valójában nem hisz Orbán leválthatóságában.

– Miért? Csenge Szidónia.

– Szidónia az ön édesanyja neve, azt értjük. A Csenge viszont elképesztően jól cseng fideszes körökben.

– Nem ezért választottuk. Székely felmenőim miatt. Egyikük még harcolt is a Székely Hadosztályban – ez fontos része a családi történeteknek. A nemzeti érzés erőteljes megléte sem volt kérdés nálunk soha – mindig elsőként állok fel a Himnusz hangjaira.

– Azért az Internacionálét is elénekelte, amikor rázendítettek pártilag…

– A nemzetközi munkásmozgalom himnuszát. Rossz mellékízt kapott ugyan a negyven év miatt, de esetemben nincs semmilyen ellentmondás: ne feledjék, hogy a szocialista pártba már demokráciában léptem be. A rendszerváltás után. Amit reményeim szerint nemsokára már csak „a korábbi rendszerváltásnak” fogunk nevezni. Szükség van ugyanis egy újra. Minél előbb, annál jobb.

 

Kérdező: Stumpf András
Fotók: Vörös Szabolcs
Megjelent: valaszonline.hu – 2019.01.09.

“Ez a kormány csúnyán el fog bukni”

Standard
uuujjFelvettem a kesztyűt Orbánékkal, és ígérem: sok kellemetlen pillanatot fogok okozni a rendszernek – ezt mondja Ujhelyi István, az MSZP Európa-parlamenti képviselője a Független Hírügynökségnek adott interjújában. Azt mondja: előbb-utóbb ez a rendszer csúnyán meg fog bukni, minél tovább húzza annál csúfosabba. A képviselő, akit most folyamatosan támad a jobboldal, arcképével ellátott babát fel is akasztottak egy budapesti téren, állítja: az önkormányzati választásokon megroppantható a Fidesz-hatalom, csak megfelelő személyiségeket kell hozzá találni.
Örülök, hogy így, egyben látom.
Én is. A fejem a helyén van, látja ott a nyakamon, és nem is lógok lefelé.
Megrendítette az, ami történt?
Az intenzitása. Napi nagyjából nyolcszáz üzenetet és e-mailt kapok – mostanában már valamivel kevesebbet -; jól látszik, hogy a fideszes trollgépezetnek ki van adva, hogy rám kell szállni. Egyébként, ha egy-egy posztom alatt van ezerkétszáz reakció, abból kilencszáz támogató, viszont a kommentek minimálisan a halálomat akarják. Ők nyilván tapsoltak annak, hogy kvázi felakasztottak a volt Köztársaság téren.
Ebből mire következtet?
Arra, hogy most megtalált a Fidesz és a jobboldal engem, mint fő ellenséget. Ennek még politikai értelemben lehetne akár haszna is, nem is bánnám, mert azt gondolom, hogy bennem emberükre akadtak, nem vagyok ijedős fajta, de persze a politikai kultúra rongálása hihetetlen károkat okozhat. A történések sajnos azt bizonyítják, hogy végletesen kettévált a magyar társadalom, szinte képtelenség egy Orbán-hívőt meggyőzni arról, hogy mondjuk a repülőgép az luxusrepülő, a jacht luxusjacht, és egyik sem járna a miniszterelnöknek, legalább is egy normális demokráciában. Ezt ezek az emberek sosem fogják elfogadni, mint ahogy azt sem, hogy az az igazi hazafi, aki Magyarországot az Unión belül akarja tartani.
Orbán-hívőkről beszélt, de a Fidesz-szavazók ennél szélesebb kört jelentenek. Közülük találni olyanokat, akik elfogadják, hogy nem a legtermészetesebb dolog egy állami pénzzel kitömött oligarcha gépén röpködni, illetve véletlenül mindig a jacht tartózkodási helyéhez közel landolni?
Három féle Fidesz-szavazó van. Az egyik, aki minden áron és bárhova követi Orbán Viktort, a reformkommunistától a liberálisig, egészen a szélsőjobbig, bárhova. Ez a követő mag, a szekta. A második körbe azok a fideszesek tartoznak, akik maguk is tudják, hogy az nem teljesen normális, ami itt zajlik, de meggyőzik magukat arról, hogy az országot így kell vezetni, hogy olyan korszakot élünk, amikor egy illiberális típusú, autokrata berendezkedésű szisztéma szükséges, mert így könnyebb kormányozni. A harmadik réteg pedig azért Fidesz-szavazó, mert úgy érzi, hogy nincs más kormányozni képes erő.
Ez most önkritika?
Az is. Eltelt nyolc év, és bár lehet azon vitatkozni, hogy jól vagy rosszul kormányoztunk-e, de én azokkal értek egyet, akik azt mondják, hogy a legrosszabb szocialista-liberális kormány is jobb volt, mint a mostani. A demokrácia és a gyermekeink jövője szempontjából mindenképpen. Én most lettem igazából „politikailag érett felnőtt”, a húszas-harmincas éveimben láttam közelről a saját kormányzásunkat, hiszen, államtitkár voltam, ma már látom, mit kellett volna másként, és mit kellett volna határozottabban csinálni. De, amit mondani akarok: meg fog bukni ez a kormány, méghozzá nagyon csúnyán. Ez a rendszer nem tud már elkopni, buknia kell, és maga alá fogja temetni Orbánt és az oligarcháit.
Nem a vágyálmok beszélnek Önből?
Nem, a történelmi tapasztalat. A kérdés tehát nem a bukás, hanem, hogy meddig húzza még ez a rendszer. Minél tovább húzza, annál durvább lesz a vége.
Igen, vannak, akik azt mondják, hogy Orbánt utol fogja érni, ha nem most, lehet, hogy csak húsz év múlva, nem pusztán a bukás, a büntetőjog is…
Így van. Éppen ezért ellenez a miniszterelnök minden olyan európai együttműködést, amely átnyúlik a határokon, és belezavar az ő hatalmába. Az orbáni rendszer egyszerűen összeférhetetlen az Európai Unió működésével és szellemével. A kettő nem létezhet egyszerre, ezért próbálja meg Orbán szétcincálni az Uniót. Nem akar ő kilépni, már csak azért sem, mert nem kockáztatja meg, hogy a magyar embereket erről megkérdezze. Neki egy gyenge, lepusztult, intézményeiben döntésképtelen Unióra van szüksége, mert egy erős szövetség pillanatok alatt elszippantja a levegőt az ilyen autokrata állam elől. Ha kritizáljuk az Európai Uniót – én magam is megteszem, amikor kell -, akkor az első helyen látjuk azt, hogy a mai intézményrendszer képtelen megküzdeni a külső és belső kihívásokkal, legyen az gazdasági, vagy éppen migrációs kihívás. És azért képtelen, mert a saját daganatos, rákos sejtjeivel sem tud mit kezdeni, lásd akár Magyarországot, vagy mostanság Olaszországot.
Nyilván azért nem, mert ez szövetségi rendszer arra jött létre, hogy a tagállamok együttműködjenek, és nem arra, hogy egyes tagállamok hogyan tudják kijátszani a közösen megalkotott szabályokat…
 Nem teljesen. Azért jött létre, mert volt olyan korszak, mégpedig a XX. század korai időszakában, amikor az ilyen típusú vezetők saját hatalmi építkezéseik miatt egymásnak ugrasztották a népeket. Ennek lett az eredménye a pusztító világvége hangulat. Ma az emberek semmiben nem különböznek, ugyanolyan társadalmakban élünk, és ugyanúgy, demokratikus körülmények között hatalomra juttatunk ilyen fazonokat. Olyanokat, akik képesek bárkit, bármikor egymás ellen uszítani. Az Unió tehát azért jött létre, hogy még egyszer ne fordulhasson elő ilyen.
Gondolom ezért is, no meg a liberális gondolat jegyében, született az az elhatározás, hogy legyen helyük az Unióban a szövetséget ellenzőknek, az Euro-szkeptikusoknak. Ugye maga Orbán Viktor is harcot hirdetett, az Unión belül, az Unió ellen.
Ő addig létezik, amíg valakivel csatázhat, amíg valakit legyőzhet, amíg győzelmi jelentéseket adhat, és fújhatja a harci kürtöt. Ha ez nincs, abban megszűnik az orbáni vonzerő, hiszen kormányozni nem kormányoz. Látunk ma Magyarországon kormányzást? Tudjuk, milyen stratégiánk van az energiaellátástól az egészségügy rendbetételéig? Vagy akár a nyugdíjrendszer távlatos kihívásaitól a magyar szakmunkásképzés megoldásáig? Nem. Nincs kormányzás. Csak kommunikációs kormányzás van, semmi más.
A migrációra utal?
Nincs más témája.
Ebből a szempontból a Sargentini-jelentés megszavazása, mintha komoly fordulatot jelentett volna, hiszen ott rengeteg egyéb téma is előkerült. De, a megszavazása óta, mintha fordulat következett volna be, illetve némi visszalépés. Nem így látja?
Részben igaz ez a megállapítás. De ezek a képviselők – azokra a külföldiekre gondolok, akik megszavazták a jelentést – nem azzal kelnek és fekszenek, hogy mi van Magyarországon. Megszavazták a jelentést, hogy elinduljon valami a jogállamiság helyreállítása érdekében, ezt tették többségükben a néppártiak is, mert ennyi volt a dolguk. Illetve még annyit tesznek, hogy sürgetik az osztrákokat, hogy az Unió soros elnökeként, hogy tűzzék még az ősszel a Tanács napirendjére a magyar kormány demokrácia-dúlását. Az lesz a következő fordulópont. A Néppártnak egyébként most az az érdeke, hogy májusig, az EP-választásokig altassa az ügyet, mert nem akarja Orbánt odalökni a szélsőjobb emelvényére. De visszatérve arra, amit az imént említett, hogy az Európai Unió széket és megszólalási lehetőséget ad a legszélsőségesebb elemeknek is. Döbbenetes volt: a Sargentini-vita után egyetlen néppárti képviselő sem ment oda Orbán Viktorhoz azért, hogy gratuláljon, vagy legalább elköszönjön tőle. Körbevette viszont vagy harminc, neofasiszta szélsőséges őrült és rajongott rocksztárként szelfizgetett a magyar kormányfővel a parlamenti ülésteremben. Olyan figurák, akikkel saját hazájukban sem áll szóba senki, csak a hasonszőrű szélsőségesek. Orbán viszont büszkén fényképezgetett az európai szélsőjobbal.
A folyosói beszélgetésekben, ott Brüsszelben, vagy Strasbourgban mi hangzik el Magyarországról, illetve a magyar kormányról, netán magáról Orbánról?
Érteni kell azt a logikát, hogy másként működünk az EP-ben, mint itthon. Nekem most is fut több jelentésem, ennek érdekében pedig napi szinten kell együttműködnöm minden frakció delegáltjával. Ami azt jelenti, hogy mi szakmai vitákat folytatunk, és egyáltalán nem érdekes, hogy ki hova, melyik párthoz tartozik. Ezért aztán nagyon sok felületen találkozom olyan képviselőkkel, akik nem a baloldalhoz tartoznak. Éveken keresztül nem hitték el azt, amit Magyarországról olvastak. A hazug „nemzeti konzultációval” kapcsolatban még túlzásnak is vélték azt az állítást, hogy a kormány nekirontott Brüsszelnek. Most döbbentek rá, hogy milyen elképesztő kommunikáció zajlik a magyar kormány részéről. Nevezzük nevén a történteket: a világháború óta demokratikus országban ilyen uszító kormányzati propagandával nem találkoztunk.
Ebben azért Orbánnak vannak bőven társai, a magyar országgyűlés elnöke például aberráltnak nevezi a baloldalt, úgy, ahogy van.
Hallottuk már azt korábban is, hogy genetikailag van belénk kódolva a hazaárulás is. Ebből az őrületből nem fognak tudni kiszállni. Sokan hitték azt, hogy az újabb kétharmad után konszolidálni fogják a társadalmat, Viktor majd megnyugszik, de ez nem következett be. Nem tud konszolidálni.
Ha már konszolidáció: a Néppárt két területen kért hátralépést Orbántól, a CEU és a civilszervezetk ügyében. Nekem azonban erősen hiányzott a kívánságlistáról a hazai média helyzete. Ez nem zavarja az uniós képviselőket?
De, hiszen a Sargentini-jelentés egyik pontja kifejezetten erről szól. És én határozottan haragudtam Manfred Weberre, amikor ezt a mentőövet bedobta Orbánnak, hogy ha az említett két területen hajlandó változtatni, akkor minden rendben lesz, miközben nekünk, akik itthon élünk, jóval több hétköznapi problémánk van, mintsem, hogy leegyszerűsítsük a CEU ügyére. Mert, ha Orbán megígéri, hogy maradhat a CEU, azzal megoldódik a közmunkások, vagy a kisemmizett magánnyugdíjpénztárosok helyzete? Megoldódik az összes olyan jogfosztás, ami itt nyolc év alatt végbement? Vagy a fékek és ellensúlyok rendszerének szinte teljes lebontása? Dehogy is. És igen, a médiapluralizmus kérdése sem. Ez az ajánlat egy kétségbeesett kísérlet volt Weber részéről, amiről először azt hittem, hogy sikeres lesz és a Néppárt majd bekapja a horgot, Orbán pedig kihasználja a lehetőséget. De a magyar kormányfő már annyira képtelen a konszolidációra, hogy ígérni is alkalmatlan. Ő már a saját pártjával is háborúban áll. Most éppen két olyan néppárti politikust támadtak meg, akik az ENSZ-ben szólaltak fel, az egyik a migrációs ügyekért biztos, görög, néppárti, kereszténydemokrata politikus, a másik a lengyel Tusk, aki ugyancsak Orbán párttársa. A Fidesz által állandóan hivatkozott „brüsszeli elit”, amelyet le akarnak váltani, valójában Orbán Viktor és a néppárti vezérkar.
És, most akkor egy hirtelen váltással, önnek mi a viszonya a saját pártjával, az MSZP-vel? Mert ebben korábban volt némi törés…
Nagyon jól tudok együtt dolgozni az új pártvezetéssel. Amit a Tóth Bertalan-Harangozó Tamás kettős csinál a romeltakarításban és rendcsinálásban, és egy új szervezeti forma megszervezésében, az az MSZP új, jó korszakát vetíti előre.
Volt egy olyan hír is, hogy a RED mozgalomból, majd a választások után, egy új baloldali pártot fog építeni. Most ezzel mi van?
Az ott lévő fiatalok nagyon aktívak, és dolgoznak. Én nem pártot alapítottam, pont azért, mert az egész ellenzék nagyon rossz időszakát élte, beleértve az MSZP-t is. Folyamatosak voltak a napi belső és külső viták, annak akartam esélyt adni, hogy egy politikai mozgalommal túllendüljünk ezen a helyzeten és tovább tudjunk dolgozni. Azóta tisztult a helyzet, az MSZP és a Párbeszéd szövetsége erős, és képes lehet az összes politikai mozgalom, így a RED mágnesévé válni.
Tudom, hogy ön barátja, földije, harcostársa Botka Lászlónak. Vissza tudja csábítani a párthoz?
Laci itt van velünk, és meg fog küzdeni Szegedért. Nem egyszerű ilyen, minden mocskos állampárti eszközt is bevető orbáni körülmények között egy várost megtartani, de a legjobb úton tartunk efelé. Mi mindenben támogatjuk egymást, ahogy eddig is tettük.
De azért sértett ember, nem?
Levont konzekvenciákat az egész ellenzéki oldal elmúlt néhány éves működése alapján. És most akkor hadd szúrjak oda az ellenzéki oldalon lévőknek. Az LMP kifejezetten ígéretet tett Botkának, hogy ha vállalja a miniszterelnök-jelöltséget, akkor beállnak mögé. Most, hogy látjuk, mi zajlik az LMP-ben, és hogy kétharmada lett újra Orbánnak, van-e kétségünk afelől, hogy hazudtak akkor Lacinak. Két éve azzal kellett neki szembesülnie, hogy az ellenzék egy része nem azért dolgozik, hogy megbuktassa az Orbán-rendszert.
Ezt a saját pártjára is értette…
Igen, arra is. De a Tóth Berciék által vezetett pártban azok, akik a frontvonalban vannak, mind ugyanazt gondoljuk. Mindannyian a rendszer végét akarjuk.
Igen ám, de az emberek, a választók a biztonság garanciáit nem látják az ellenzék részéről. Éppen ezért a többség az egyéni túlélésre koncentrál, mert látják: minden fontos pozícióban, a legtöbb településen a Fidesz emberei ülnek.
Igen, ez tökéletes helyzetkép, az emberek tényleg félnek. Ugyanakkor azt is láttuk, hogy az áprilisi választásokon többen voltak a Fidesz ellen, mint mellette. Ezért az önkormányzati választásokon meg kell teremteni az ellensúlyát a központi Fidesz-hatalomnak. És ehhez minden adott. Mert azok, akik korábban szétszavaztak, legközelebb egy jól kiválasztott személyre voksolnak, vagyis a legjobb Márki-Zayokat, Tóth Józsefeket, Botka Lászlókat és Csige Tamásokat találják meg, akkor az ilyen polgármester-jelöltekkel megroppantható a rendszer. Igen, igaza van: nekünk védelmet kell biztosítanunk azoknak, akik károsultjai ennek a rendszernek. Tudom, hogy ez most illuzórikusnak tűnik, de hiszem, hogy képesek vagyunk az önkormányzatok jó részét visszavenni.
Ehhez dolgozni kell…
Igen, dolgozni kell.
Hadd intimpistáskodjak: amikor megérkeztem, azt láttam, hogy Márki-Zay Péterrel tárgyalt…
Valóban. Éppen arról beszéltünk, hogy az önkormányzati választásokra meg kell csinálnunk azt a modellt, amellyel ő nyerni tudott. Hosszú éveken keresztül büdös volt mindenkinek a szocialistákkal leülni, de ez megfordult, és mára a jobb-közép mozgalmak is természetes szövetségesként tekintenek ránk. Nagy fantáziát látok abban, hogy összeszedjünk minden helyi civil közösséget, és essünk neki a jövő őszi választásoknak, mert hiszem, hogy megroppantható a Fidesz. Ehhez persze el kell menniük szavazni azoknak, akik áprilisban is megtették ezt, s nem a Fideszre voksoltak. Ennek az előszele lesz az EP-választás.
FB_IMG_1465759613078Az Ön munkájának hányad része most az Unióban a „hazaárulás” és mennyi a tényleges uniós munka?
A haza védelmében dolgozom, mert azok az igazi hazafiak, akik ilyen körülmények között is kiállnak a magyar állampolgárok érdekei mellett, igen: az Orbán-kormánnyal szemben. A Haza/Szeretet/Európa hármasáért dolgozom, és ezt mindig el is mondom. Négy év alatt egyébként komoly szakmai karriert futottam be az Európai Unióban, szerénytelenül kijelenthetem, hogy a turizmus első számú európai politikusa lettem, miközben a közlekedési bizottság alelnökeként is nagyon komoly dossziéim futottak. Megtaláltam a szakmai helyem, ez azonban nem vigasz a magyar helyzetre. Ezzel nem lehet itthon nyerni. Így aztán most az energiáim nyolcan-kilencven százalékát az MSZP jó szereplésére fordítom. Felvettem a kesztyűt Orbánékkal, és ígérem: sok kellemetlen pillanatot fogok okozni a rendszernek. Egyébként én magam is szeretnék EP-képviselő maradni, de ezt majd az MSZP fogja eldönteni, hogy kinek milyen listás helyet szán. Egyelőre azt érzem, hogy számítanak rám, hiszen megbíztak a kampányfőnöki teendőkkel, és bíznak az orromban is…
Megjelent a Független Hírügynökség oldalán 2018.10.03.-án. 

Szétcincálná az uniót az orbánizmus

Standard

nQmfOpkc_2_1000x700– Lesz az Európai Unió „vezetője” Orbán Viktor?

– Magasztos „európai vezető”, amelyet ő a tükörben szeretne látni, a lakájmédiája pedig láttatni, biztosan nem lesz. Ugyanakkor már most is meghatározó figura: tagja annak a „hazug brüsszeli elitnek”, amelynek a leváltását a legutóbbi tusványosi beszédében meghirdette. Az európai közösség jelenlegi irányát és – nem egy esetben hibás – döntéseit ugyanis a keresztény-konzervatív európai jobboldal határozza meg, amelynek a magyar kormányfő is aktív tagja. Orbán ezen felül azoknak a nacio-populista erőknek az egyik legerősebb alakja – háta mögött egy országnyi hatalommal és tengernyi ellopott pénzzel –, amelyek legszívesebb szétcincálnák az uniót.

– Néhány éve azt érezhettük, Orbán kifelé kormányoz a közösségből, ami a nyakára hozhatná az Európai Ügyészséget, de mintha most reménye lenne arra, hogy a saját nemzetállami populista képére formálhatja az uniót.

– Sokan mondják, Orbánnak víziója van Európáról, ezért jár minimum egy lépéssel más politikusok előtt. De ez hazugság! Egyet tud: az ő rendszere összeférhetetlen azzal az Európai Unióval, amelyet a világégést hozó háborúk után összeraktak az alapító atyák, éppen a hozzá hasonló politikai akarnokok miatt. Az unió nemcsak gazdasági érdekközösség, hanem a békét, stabilitást, demokratikus értékeket tűzzel-vassal védő intézményrendszer. Orbán hosszú távú dinasztiaalapítási szándékai pedig összeférhetetlenek ezzel. El kellett döntenie, kifelé viszi Magyarországot ebből a közösségből – ahogyan azt a Brüsszel ellen hangoló kampánnyal tette –, vagy előáll egy új politikával, mint tette Tusványoson. Négy éve a saját illiberális rendszerét hirdette meg, most ennek kiterjesztését a kelet-közép-európai tagállamokra. És itt jön, amit említett: Orbán megpróbálja a saját képére, berendezkedésére formálni az uniót. Pontosan tudja, hogy sohasem lesz „európai vezető”. De azt is tudja, hogy ha három-négy hasonló kormányfőt maga mögé tud állítani a térségben, akkor nem lesz rajta fogás. Ez utóbbi viszont egyenlő az európai közösség szétverésével.

– Mi lesz, ha jövőre túlnyerik magukat a populisták és euroszkeptikusok, akik egymással sem értenek szót, de abban közösek, hogy gyűlölik az idegent, az emberi jogokat és a liberalizmust?

– Ha létezne az Európai Egyesült Államok, közös választott vezetővel, egyfajta birodalomra hasonlító, kiforrott hatalmi gépezettel, és azt foglalná el Orbán Viktor, akkor a saját képére tudná formálni a közösséget. Ahogyan Trump próbálja ezt az Amerikai Egyesült Államok élén. De az Európai Uniót éppen a belső egyensúly és a kompromisszumkényszer működteti, és ha ilyen politikai erők vennék birtokukba, azonnal darabokra esne szét. A populista nacionalisták soha nem tudnak hosszú távon közös célokat és építkezést felmutatni. Az olasz újfasiszta, a magyar horthysta és az idegenellenes német AfD képtelen lenne átfogó parlamenti többséget adni, hiszen alapvető kérdésekben nem értenek egyet, még a menekültkrízis egyébként közös pontnak látszó kezelésében sem. Amikor a „Hungary first” érdekei szembe találkoznak, mondjuk, a populista „Germany first” érdekeivel, azonnal feloldhatatlan a feszültség. Ezzel együtt nem dőlhetünk hátra, mert bár hosszú távú építkezésre ez a populista blokk képtelen, az európai közösség – feltehetően külső nagyhatalmi erők által támogatott – szétverésére pont elégséges.

– Mit tapasztal a kevésbé reflektorfényben lévő EP-szakbizottságokban?

– Szinte ölre megyek azokban a vitákban, amelyekben az egységes vízumpolitikáról, közlekedési fejlesztésekről beszélünk. Az euroszkeptikusok azt mondják: adjátok a pénzt a nemzeti kormányoknak, azok majd elköltik. Csak akkor nem találkozna egymással a két autópálya vagy külön szabályzata lenne a légi irányításnak a francia és az olasz térségben.

– Az EU tűzzel-vassal védi a demokratikus intézményrendszert – mondta az imént. A magyar választó viszont azt látja, tehetetlen a rendszerszintű korrupcióval szemben. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) hiába tárt fel tíz ügyet, még nyomozás se nagyon indul.

– Európa nem volt felkészülve egy Orbán-típusú emberre. Extrém lesz a párhuzam, de kifejező: úgy, ahogyan a berlini olimpia idején sem volt felkészülve a korai Hitlerre. Eszébe nem jutott az alapító atyáknak, hogy egy ilyen figura ekkora túlhatalomra tehet szert. És hát az ég áldja meg, nem tudok elégszer rámutatni – ez a másik válaszom –, Európát az európai jobboldal irányítja! A német kormány szövetségi kancellárjától az Európai Tanács, az Európai Bizottság és az Európai Parlament elnökein át a legfontosabb biztosokig és bizottsági elnökökig mindenhol az európai keresztény pártcsalád politikusa ül. Orbán elvtársai. Ha a brüsszeli intézményeket ostorozzuk, legalább ezzel legyünk tisztában!

– Erre utalt a Politicóban megjelent véleménycikkében is, ahol azt írta: az Európai Néppárt (EPP) „bűnrészessé vált a magyar demokrácia halálában”

– A konzervatív pártcsaládon belüli sakkjátszmák és a parlamenti mandátumok számolgatása is szempont a néppártiak számára, hiszen Tajani parlamenti elnök esélyesebb egy szocialista jelölttel szemben, ha a fideszes szavazók is voksolnak rá. A nyugat-európai politikusok sokáig azt hitték, Orbán nem veszélyes, és Merkel szerint is jobban lehet kezelni házon belül. Mi itthon tudjuk, hogy ez nem igaz. Amikor ostorozom a saját S&D-frakciómat és az Európai Szocialista Pártot, azt azért teszem, hogy észrevegyék: attól mi még nem lehetünk elégedettek Junckerrel, mert adott két tockost Orbánnak. Ez az európai tehetetlenség és kiüresedettség, amelyet sokszor látunk, éppen a jobboldali pártcsaládnak köszönhető. Ez egy fontos kitétel, mert a kormányfő idehaza rendszeresen arról beszél: a brüszszeli liberális, „sorosista” elit, karöltve a szocialistákkal, rendszeresen ráront a nemzetre. Ehhez képest a brüsszeli elit ő maga. Mindenhol a párttársai ülnek. Ezek a politikusok asszisztáltak ahhoz, hogy Orbán lebonthassa a médiaszabadság, az alkotmányosság és a jogállamiság pilléreit. Azért írtam a Politico-cikket, hogy figyelmeztessem őket: Európa és benne Magyarország sorsa nagyban függ attól, hogy meddig asszisztálnak Orbán Viktorhoz.

– A migráció és annak kormánykommunikációja évek óta gúzsba köti a hazai közéletet. Nem nehéz megjósolni, mi várható az EP-kampányban. Lesz fogás e nyálkás populizmuson?

– Szálazzuk szét. Évek óta bírálom az uniót azért, mert a működése nem elég erős ahhoz, hogy az immunrendszerének a gyengeségeit kiküszöböljük. De én nem szétszedni akarom, hanem erősebbé és egységesebbé tenni. Nem igaz tehát az a propagandaszöveg, hogy a szocialisták szerint úgy jó minden, ahogy van.

– Van elég kormánymédia, amely ezt szajkózza.

– Ettől mi még azt gondoljuk, hogy az Európai Unión változtatnunk kell. Egyik példája éppen a menekültkrízis, amit összekevertek a migránskérdéssel, teret adva a populistáknak. Az elmúlt időszakban egyébként minden olyan döntés megtörtént, amiért két-három éve könyörögtünk: jelentős költségvetési többletet kap a közös határvédelem, a menekültekkel kapcsolatos tagállami és európai intézkedések ügye, benne a kitoloncolási keret növelésével, és nagyságrendekkel több pénz lesz a határokon kívüli megelőzésre, vagyis a migráció okainak megfékezésére helyben.

– Van érdeklődés „A mi Európánk” című konzultációjuk iránt?

– Jóval túl vagyunk a tízezredik beérkezett véleményen, ami meglepő, mert lényegében csak most indul az ezzel összefüggő és az S&D-frakció együttműködésével tervezett kampány.

– Milyen EP-kampányra számít?

– A szerencsés nyugat-európai választó kétféle kampánnyal fog találkozni: a szélsőséges és idegenellenes orbáni populizmus paneljei mellett minden értelmes politikai erő el fogja mondani, milyen döntések születtek meg az európai térségben, és ezek miért fontosak a folytatáshoz. Mi azért vagyunk szerencsétlen helyzetben itthon, mert néhány kivétellel minden médium az orbáni agymosást folytatja majd, miszerint nélküle azonnal milliókat telepítenének be a szomszédjainkba. Arra törekszem, hogy ne akarjunk belemenni abba a zsákutcába, hogy csak a Fidesz Európájáról beszélünk. Én a mi Európánkról szeretnék beszélni, ami békét, fejlődést, stabilitást ad és egy nagy európai együttműködés felé mutat. Kicsit egyébként olyan lesz ez az EP-kampány, mint a nagy birodalmi gépezettel szemben erdőbe szorult partizánegységek, akik tudnak sikereket elérni, de jelentős eszközrendszerre nem számíthatnak.

– És magas választói részvételre sem.

– Szerintem lesz érdeklődés, mert Orbán a magyar EP-választások történetében először megemelte a tétet, kormányzati kampány fogja biztosítani a részvételt.

– Tippelnék: krónikus migránsozással, esetleg újabb „Nemzeti Konzultációval” hangolják majd a Fidesz-híveket.

– Mi ezzel szemben valódi párbeszédet folytatunk és a választók valódi értékelésére, álláspontjára vagyunk kíváncsiak. „A mi Európánk”-konzultáció ilyen, nem propagandakonyhákban kimért, irányított hergelésről szól. Akik értik, milyen a mi Európánk, és értik, hogy az EP-választás is egy lehetőség Orbán hatalmának elgáncsolására, azoknak el kell menni szavazni májusban. Egyetlen európai demokrata sem maradhat otthon, mert tényleg sorsfordító lehet az eredmény.

– Talpra áll addig az ellenzék a tavaszi gyomorszájon rúgás után?

– Nem a magyar ellenzék van válságban, hanem a magyar demokrácia. A demokratikus intézményeknek csak egy kis szeletét jelentik az ellenzéki pártok. Mi van a civilekkel, a szakszervezetekkel, a független sajtóval?

– A civileket éppen bedarálja az államhatalom. A korrupciót bírálók mellett már a Madártani Egyesület sincs biztonságban.

– A civileket felmorzsolta, a sajtó nagy részét bedarálta, a szakszervezeteket eljelentéktelenítette a Fidesz. A fő kritika nyilván az ellenzéki pártokat éri, hiszen mi indulunk a választásokon, de lássuk be, nem egyedül vagyunk a pályán ilyen lerongyolódott mezben és fizikumban. Ezért említettem a partizánegységeket, máshogy nem megy. Így, ebben az állapotunkban fogunk nekimenni a kampánynak. A szocialista pártnak egyébként az elmúlt három hétben mindennap volt érdemi politikai akciója. A kivándorlás ügye, az utasok jogaival visszaélő repülőcégek gyakorlata kapcsán létrehozott Fapados Etikai Kódex, a nyíradonyi cigánysor vízellátása, A mi Európánk programja, hogy csak az utóbbiakat mondjam. A Magyar Szocialista Párt feléledt. Kívülről is ezt hallom, és belülről is így élem meg. Az persze kérdés, hogy a többi ellenzéki erő minket akar majd folyamatosan kiütni a nyeregből vagy hajlandóak-e csatasorba állni a kormány ellen.

– Az EP-választás listás, nincs összefogáskényszer. Ez akár jó hír is lehetne.

– Mi biztosan együttműködő partnerekkel, de önálló szocialista logikával indulunk el az európai parlamenti választásokon.

– Mire számít: a kampányra tekintettel lesz bátorsága az EU intézményeinek a Magyarország ellen elkezdett eljárásokat folytatni? Kötelezettségszegési eljárások, esetleg a 7-es cikkely intézménye. És lenyeli vagy kiköpi a Fideszt az Európai Néppárt?

– Erről is írtam a Politico című, befolyásos brüsszeli lap hasábjain Anna Maria Corazza Bildt svéd néppárti képviselő véleményére reflektálva. A néppártiak tudják, hogy ősszel el kell dönteniük, mihez kezdenek Orbán Viktorral. Nem egyszerű a helyzetük. Eközben – a csapdahelyzetüket tovább elemezve – a szeptember közepén esedékes plenáris ülés tárgyalja a Sargentini-jelentést, és a teljes parlamentnek szavazni kell róla. A teljes néppárti masszának is.

– Miközben azt is mérlegelniük kell, hogy ha kivetik magukból a Fideszt, akkor két kézzel kap utánuk a populista bázis.

– De azt is, hogy azok a sajtóhírek, amelyek arról szólnak, hogy mit engedett meg az Európai Néppárt Orbán Viktornak, rombolják az ottani kereszténydemokrata pártok hitelességét. Hiszen ők éppen az ilyen emberek ellen próbálnak fellépni a saját hazájukban. Orbán és Wilders barátkozására a holland mérsékelt jobbközépnek értelmes reakciót kell adnia. Nem sunnyoghat tovább az európai jobboldal. Októberben pedig az Európai Bizottság következő, jobboldali elnökjelöltjéről kell döntenie a Néppártnak. Ekkor a Fidesznek és Orbánnak is színt kell vallania, aki legutóbb a „brüsszeli elit” leváltását és teljes sorcserét hirdetett. Ilyen kijelentések után rendkívül szánalmas és humoros látni azokat a felvételeket, amelyeken a Fidesz potentátjai öt évvel ezelőtt a Hősök terén kampányolnak – a most minden kormányzati szócső által iszákos sorosistának beállított – Junckernek.

– Milyen eredménnyel lenne elégedett?

– Európai szinten nincsenek hiú reményeim. Azért fogok küzdeni, hogy egyben maradjon a mi Európánk. Apai felelősség, hogy nem hagyjuk tönkretenni mindazt, ami biztonságot, stabilitást, békét és fejlődést biztosít a gyermekeinknek. Magyar viszonylatban a kormány és a rendszer egyik legnagyobb bírálója maradok, és ehhez gyűjtök voksokat a jövő májusi EP-választáson. Azt javaslom az MSZP-nek, vegyük vissza a tőlünk jogtalanul elbitorolt nemzeti érzést, emeljük magunkhoz a hazafiságot, és a haza, a szeretet és Európa hármasában fogalmazzuk meg a kampányunkat. Bízom benne, hogy mindez együtt több mandátumot jelent majd, mint 2014-ben.

Szerző: Balassa Tamás | Megjelent a Vasárnapi Hírek 2018. augusztus 17.-i lapszámában

Városi Kurír: Ujhelyi István a narancsdiktatúráról

Standard

00345564– Osztja-e azt a számos szakértő által hangoztatott  véleményt, hogy a jelenlegi választási rendszerben a Fideszt nem lehet legyőzni?

– Amíg nem épült ki teljesen a narancsdiktatúra, addig le lehet győzni a Fideszt. Kétségtelen, hogy az Orbánék által az országra erőltetett és nekik kedvező választási rendszerben a demokratikus és szétaprózódott ellenzék lehetőségei korlátozottak. Ugyanúgy látszik, hogy a Fidesz – nyilván a hatalom elvesztésétől való félelmében – minden lehetséges eszközt bevet az ellenzék esélyeinek csökkentésére, legyen szó állami szerv erkölcstelen beavatkozásáról vagy a nyilvánosság szinte teljes elfojtásáról, manipulálásáról. Ha leegyszerűsítjük: egy százméteres síkfutás döntőjében a Fidesz nyolcvan méter előnnyel indul, a kihívóknak akadályokon is át kell ugrania, a versenybírók kívülről dobálják is a futókat, néhány versenytárs pedig néha oda is rúg. Ilyen keretben kell győzni. Nehéz, de nem lehetetlen. Ha az elégedetlen választók nem törődnek bele a Fidesz uralmába, ha felállnak a fotelből és elmennek az urnákhoz, ha meglesz a népharag Orbánékkal szemben – ahogyan vidéki országjárásomon érzem is ezt az elégedetlenséget a kormánnyal szemben -, akkor mindenre van esély. Egyelőre ott még nem tartunk, mint Putyin Oroszországában, ahol letartóztatják és eltiltják az indulástól Putyin kihívóit. Igaz, ha Orbánék tovább maradnak, akár ez a világ is beköszönthet.

– Tudom, hogy az egyik internetes portál a közelmúltban, elferdítve közölte a véleményét a pártjáról. Ezek után kézenfekvő a kérdés, mit gondol az MSZP jövőjéről? Milyen esélyei lehetnek a magyar baloldalnak a következő években?

– A baloldali demokraták családja nem eltiporható, nem leváltható, nem legyőzhető. Az embert középpontba helyező, a szolidaritást és az egyenlőséget alapvető értéknek tekintő szociáldemokrata közösség volt, van és mindig lesz. Az orrom azonban azt súgja – de ezt mondja a politikai racionalitás is -, hogy alapvető változások lesznek a politikai térben az áprilisi választások után. Reményeink szerint a NER bukni fog tavasszal, de ettől függetlenül a baloldalnak is érdemben válaszolnia kell a társadalom felől érkező kihívásokra. Alakulnunk, változnunk, formálódnunk kell az értékeink hatékony képviselete érdekében, hogy továbbra is biztos szigetet jelentsünk a populista viharban a megfontolt és hazaszerető európai demokratáknak. Egy biztos: fiatal korom óta tagja vagyok a felvilágosult, baloldali, európai demokrata közösségnek. És az is maradok. Ez nemcsak egy hitvallás. Ez egy életforma, amit nem lehet kabátként cserélni, mint ahogyan azt a radikális liberálisból lett keresztény-konzervatív majd szélsőjobboldali populista Orbán Viktor.

– Kikerülhetetlen a kérdés: nem bánta meg, hogy tavaly szeptemberben lemondott az MSZP alelnöki tisztségéről?

– Szerintem fontos és eredményes jelzés volt a sajátjaink és vezetőink felé is. Vannak pillanatok, amikor fájdalmas és erős döntéseket kell meghozni a család érdekében. Amikor fel kell rázni a közösséget és ezt nem lehet csendes, unalomig mondott szavakkal megtenni már. Radikális tettek kellenek. Azért léptem, mert nem tudtam felelősséget és közösséget vállalni azzal, ami az MSZP által kitűzött cél elérésével és az ahhoz vezető úttal szemben zajlott abban az időszakban. A lemondásom egy vörös felkiáltójel volt, amellyel fel akartam rázni az ellenzéki oldalt: így nem mehet tovább! Sokan megértették. Ezért is örülök, hogy létrejött a változás szövetsége Karácsony Gergő vezetésével.

 – Mondana pár gondolatot az Ön által létrehozott Radikális Európai Demokraták mozgalomról?

– Nem egy új, az országgyűlési választáson induló pártot, hanem egy európai ügyekkel foglalkozó mozgalmat indítottam, amely egyszerre utasítja el a jelenlegi magyar kormány Európa- és Unió-ellenes politikáját, illetve áll ki az EU működésének mielőbbi, átfogó reformja mellett. Hazafiság, európaiság, szakértelem – erre a hármas pillérre épül a RED mozgalom. Dühös vagyok, mint a választók nagy része hazánkban. Dühös vagyok hazafiként, mert látom és érzem, hogy mit tesz az Orbán-rezsim Magyarországgal. Dühös vagyok családapaként, mert tudom, hogy mit kockáztat életveszélyes Európa-ellenes politikájával a magyar kormány. Az Európai Unió és Magyarország az elmúlt években nagyot fordult, ha úgy tetszik kifordult önmagából. Az Unió fejlődéséhez és fennmaradásához, egy új Európa megteremtéséhez radikális változásokra és hatékony érdekképviseletre van szükség! Ideje van a józan, de határozott, demokratikus európai radikalizmusnak! Számunkra a radikalizmus nem egyenlő a szélsőségességgel, nem egyenlő a kirekesztéssel, nem egyenlő az alpári stílusú politizálással, nem egyenlő az anarchia támogatásával, de azonos az átfogó, érdemi és mielőbbi változás akaratával. A RED hangsúlyozza, hogy a hazafias érdekképviselet és az értékvezérelt európaiság nem ellentétei, hanem kiegészítői egymásnak. Szerintünk egy mélyebben integrált európai szövetségi rendszerre van szükség, a renitens tagállami kormányok normakövetésének kikényszerítésére pedig hatékonyabb uniós eszközrendszerre. A RED célja és feladata, hogy segítse a baloldali ellenzék, az európai demokraták sikerét. Ezért dolgozunk.

– Tudom, EP képviselőként a legaktívabbak közé tartozik. Hogyan látja, Orbán, és kormánya megítélését az unión belül?

– Orbán Viktor és kormánya megítélése szégyenpadra lökött minket Európában. Sajnos, manapság már magyarázkodásra kényszerül az ember, ha kiderül, hogy Magyarországról jön. És mindez a Fidesz anti-demokratikus és az európai értékekkel szembeni erőszakos politikája miatt. A szociálliberális oldal egyértelműen elutasítja az illiberális rezsimépítést és már egyre többen gondolják ugyanezt a konzervatív-oldalon is. Egyetlen érdekesség, a Fideszt is a soraiban tudó Néppárt nemrég épp a liberális frakcióval kötött pro-európai szövetséget, amelynek elméletileg Orbánék is a részesei. Ehhez képest a Fidesz otthon tűzzel-vassal küzd a liberális szabadelvű értékek ellen és háborúzik az európai közösséggel szemben. Szinte biztos vagyok benne, hogy a következő európai választások után a Fidesznek nem lesz már helye az Európai Néppárt soraiban. Remélem, addig nem szakítják ki egész Magyarországot az európai közösségből. Annak pedig örülök, hogy otthon is látszik: az én irodám az egyik legaktívabb az európai színtéren.

– A magyar gazdaság uniós pénzekből fejlődik, sokak szerint Orbán az EU-nak köszönheti, hogy még nem bukott meg. Az uniós pénzek egy jelentős része a Fidesz közelinek mondott oligarchák zsebébe kerül, soha nem látott mértékű a korrupció. Az EU miért nem tud semmit sem tenni azért, hogy a közpénzek lenyúlását megakadályozza?

– Azt a kérdést itthon számtalan alkalommal megkapom, hogy az „EU miért nem tesz valamit?” És erre a legtöbbször az az EU válasza: „miért nem tesznek a magyarok semmit?” Az a groteszk helyzet van ugyanis, hogy a magyarországi korrupciót a magyar igazságszolgáltatásnak kell, illetve kellene feltárnia. Az EU csalás elleni hivatala (OLAF) is csak korlátozott eszközökkel rendelkezik, hiába tesz javaslatot például a kormányfő vejét érintő botrányban büntetőügy megindítására, ha a Polt Péter vezette ügyészség a szőnyeg alá söpri az ügyet. A Fidesz-kormány nem csatlakozott az Európai Ügyészség intézményéhez sem, mert nem szeretik, ha zavarják őket lopás közben. Az Orbán-rezsim leváltását és megállítását nekünk, magunknak kell elintézni. Április 8-án lesz is erre alkalom.

– A Fidesz szerint az unió vezetése Soros György kezéből eszik. Így tapasztalja ezt Ön is?

– Ez a Fidesz elmebajos kormányzati propagandája. Soros György egy ismert üzletember, de nem több ennél. Minden józan ember tudja, hogy ez a hisztériakeltés pusztán a valóság elfedéséről, az ellenségkép gyártásáról szól. Ezt csinálja Erdogan a törököknél és – ha tetszik, ha nem – ezt csinálta annak idején a világháborús német propaganda is. A magyar választók is jobban tennék, ha kinéznének az óriásplakátok mögül, kitörölnék a szemükből a tv2 híradásaiból ömlő hazugságot és a valósággal foglalkoznának.

618638_ujhelyi_istvan_irodajaban_brusszelben– Az unióban a magyar érdekek megjelenítése minden párt képviselőinek a feladata. Lehet, naivnak tartja a kérdést: de kíváncsi vagyok arra, hogy a magyar  EP képviselők között van-e együttműködés?

– Attól függ, mire kíváncsi. Személyes tapasztalatom alapján kiválóan és hatékonyan tudunk együtt dolgozni mind Jávor Benedekkel, mind a szintén a zöldeknél politizáló, LMP-s Meszerics Tamással. Mindkettejükkel tartottam már például közös „on-live” fogadóórát a Facebookon. Hasonlóképp hatékony és folyamatos az együttműködésem a két DK-s kollégával, Molnár Csabával és Niedermüller Péterrel. Azt már több helyen is elmondtam, hogy Szanyi Tiborral a viszonyom – nem az én hibámból – meglehetősen hűvös. Ha arra kíváncsi, hogy a fideszes képviselőkkel mennyiben tudunk együttműködni, akkor sajnos ki kell ábrándítsam: a Fidesz EP-képviselői azt a kottát követik, amit otthon a habonyi boszorkánykonyhában kifőznek. Sajnos, alig néhányan értik csak közülük, hogy mit is tesznek, amikor szembeköpik az európai közösség és benne Magyarország érdekeit. Van olyan fideszes képviselő, akivel szakpolitikai kérdésekben kifejezetten jól tudunk együtt dolgozni a magyar érdekek mentén, de ez ritka és nem is akarnám kellemetlen helyzetbe hozni azzal, hogy megnevezem. Még a végén őt is lehazaárulózzák.

– Az utóbbi években számtalanszor találkozott a nyugati országokban élő magyarokkal, köztük fiatalokkal is. Hogyan látja a helyzetüket, mit gondol, -a nehézségek ellenére–élnek szavazati jogukkal?

– Bízom benne, hogy mind többen regisztrálnak és elmennek majd voksolni. Függetlenül attól, hogy kire adják majd szavazatukat, fontos, hogy éljenek ezzel a jogukkal. Bár, az Orbán-kormány ezt igyekszik ugye megnehezíteni azzal, hogy korlátozza a választójogukat és – míg a határon túliak levélben is voksolhatnak – csak a konzulátusokon adhatják le szavazatukat, személyesen. Ez sokaknak komoly megterhelést és logisztikát igényel. Az látszik és érződik, hogy sokan apolitikussá váltak külföldön, hiszen elsősorban azért mentek el, hogy a hazai posványból kiszakadjanak és végre megtalálják a kiszámítható egzisztenciális és mentális biztonságot. Számos külföldi magyar csoporttal van aktív kapcsolatunk, igyekszünk segíteni nekik és ellátni képviseletüket, amiben lehet és kell. Velük közösen dolgoztuk ki a Hazaváró-programot, amely elsőként intézményi szintre emelné az elvándorlás ügyét és valós válaszokat ad a modernkori Trianonnal felérő helyzetre. Örülök, hogy nemrég Karácsony Gergely miniszterelnök-jelöltként ezt a programot felvállalta és immár közösen dolgozunk a megvalósításán.

– EP képviselőként mely ügyekben elér eredményeire a legbüszkébb?

– Sok olyan eredmény van, amelyre kifejezetten büszke vagyok, de egy hosszú felsorolás tőlem meglehetősen szerénytelen lenne. Legyen csak három kiragadott példa, úgyis ennyi a magyar igazság. Büszke vagyok, hogy minden nehézség és ellendrukker ellenére végigvertem az európai intézményrendszeren az ingyenes InterRail-bérlet ötletét (amelynek alapötlete, hogy minden európai fiatal kapjon egy ingyenes vonatbérletet a 18. születésnapjára, amivel körbeutazhatja és megismerheti az európai közösséget) és a próba-fázis után idén már 12 millió eurós keretből működik a program. Sok javítanivaló van még rajta, de idén már sokszáz magyar fiatal élhet a lehetőséggel, amit nagyon komoly eredménynek tartok. Hasonlóképp büszke vagyok arra, hogy a turizmus szakmát feltettük arra az európai polcra, amely megilleti. Eddig meglehetősen mostohán kezelték ezt a szektort, pedig meghatározó nemcsak gazdasági-, de társadalmi területen is. Ez az európai gazdaság harmadik legerősebb ágazata, az EU gazdasági teljesítményének több mint tíz százalékát termeli meg, óriási növekedés előtt áll és közel huszonhatmillió munkahelyet biztosít a kontinensen. Az Európai Parlament turizmus albizottságának vezetőjeként számos programot, kezdeményezést indítottam el: legutóbb például az Európa Turisztikai Fővárosa program nyert el többmillió eurót, de az én javaslatom alapján valósul meg idén az EU-Kína turisztikai év is. És a sok lehetséges példa mellett akkor egy apróság, ami ugyanolyan fontos a számomra: nekünk köszönhetően nyílik hamarosan konzulátus a skót fővárosban, így az ottani magyaroknak nem kell majd Londonig utazni, ha ügyeiket akarják intézni. A helyi közösség tagjaival tartottam fogadóórát tavaly márciusban és ott fogalmazódott meg az igény, amelyet továbbítottunk a kormánynak. Apró, de fontos lépés, hogy sikerült elérnünk a külképviselet megnyitását Skóciában. De említhetném az általam készített európai parlamenti jelentést is az intelligens közlekedési rendszerekről, amely most még talán futurisztikusnak tűnhet, de rövid időn belül meghatározza majd a mindennapjainkat.

– Mire ébred az ország, április 9-én?

– Bizonyosan egy másik világra. Bízom benne, hogy egy jobb, igazságosabb és szolidárisabb világra. Egy olyan szociális demokráciára, amelyről Karácsony Gergely beszél.

Szerző: Budácsik Lajos, Megjelent: 2018.02.22.-én a városikurir.hu oldalon

Ujhelyi István: amit ma a demokratikus politikai ellenzék tesz, az teljes zsákutca

Standard

618638_ujhelyi_istvan_irodajaban_brusszelbenEgy sajtószeminárium volt az apropó arra, hogy visszanézzünk, mennyit változott Brüsszel az ominózus terrortámadás óta. Bejárjuk az EU fontosabb intézményeit és megnézzük, hogyan dolgozik Európa nyugodtabb felén a média, ha hagyják. Milyen stúdiókban, milyen felszereltséggel próbálják érthetővé és közkinccsé tenni: miért van nekünk ez az Európai Uniónk. És megnéztük, hol dolgoznak a parlamentben a magyar képviselők. Így találkoztunk Ujhelyi Istvánnal (MSZP). A parlamenti irodájában nemcsak finom kávét, de szokatlanul nagy otthonosságot is találtunk. Már kint a folyosón plakátok, személyes fényképek, bent a falon lóg egy magyar focimez. Pais Szilvia interúja a Nyugat.hu hírportálon.

A szombathelyi belvárosi MSZP iroda falán is ott az Ön táblája, irodaként is használja?

Amikor európai parlamenti képviselő lettem, azt vállaltam, hogy nem pusztán egy Brüsszelbe költöző magyar politikus leszek, hanem valóban a magyar érdekek képviselője is. 16 helyen működik az országban olyan iroda, ahová rendszeresen visszatérek, fogadóórákat is tartok. Ilyen a szombathelyi, amit két éve nyitottunk meg. Ahol szerepelnek az elérhetőségeim, és ahonnan rendszeresen megkereséseket is kapok.

Kap visszajelzéseket?

Rendszeresen az ország minden részéből. Járom az országot, de azért nem könnyű ez, mert hetente két napot vagyunk csak otthon. Úgy szoktam számolni, hogy a legkisebb gyermekemet, aki most fél éves, hányszor tudom egy héten én fürdetni, onnan számolom vissza.

Nincsen Önnel Brüsszelben a család?

A fiam itt jár gimnáziumba, de ő már nagy, a többiek otthon élnek. Ha két fürdetésen otthon vagyok a héten, akkor már boldogok vagyunk. Amikor innen hazaszabadulok, egy-két napot tudom az országot járni, eljutni Szombathelytől Debrecenig, de helyben ott vannak a kollégák, akikkel forródróton tartom a kapcsolatot.

Maradjunk még Szombathelynél, mi a véleménye a Czeglédy-ügyről?

Ma a habonyi kormánypárti propagandagépezetnek két mumusa van: az egyiket Soros Györgynek, a másikat Czeglédy Csabának hívják. A napokban kiderült a „Soros-tervről”, hogy nem létezik, ő maga és az EU Bizottság is egyértelművé tette, hogy hazugság, amit a kormánypropaganda állít. Biztos vagyok abban is, hogy a Czeglédy Csabával kapcsolatos rágalmak sokaságáról fog szintén kiderülni, hogy hazugságok. Jól játszik, hogy a Fidesz-kormány politikát csinált egy igazságszolgáltatási ügyből, és hamarabb kiáltott bűnöst, mint ahogy vádemelés történt volna. Egészen elképesztő, ami otthon zajlik! Csaba felé szolidaritásom van, nagyon bízom benne, hogy az összes támadás egy hazug politikai kreálmány a Fidesz részéről. Évekkel ezelőtt a Fidesz már elvesztette Szombathelyt, botrányok és tehetségtelen jobboldali politikusok sora követte egymást. Hallom, hiszen sok szombathelyi, nem csak politikus, hanem civil barátom is van. Gyermekkorom óta Badacsony a nyári otthonom, ahol szombathelyiek sokaságával találkozom, tőlük is sok mindent hallok. A Fidesz megbukott Szombathelyen, nem véletlenül készültünk arra, hogy Nemény András a körzetet meg fogja tudni nyerni, és a várost is egy baloldali önkormányzat tudja kézbe venni. Ezért kellett, politikai értelemben is, hogy kicsinálják Czeglédy Csabát. Mire kiderül az ügy végén, mi igaz a rágalmakból, addigra túl leszünk a választásokon.

Miután Botka László lemondott miniszterelnök-jelöltségéről, Ön is kihátrált az MSZP országos elnökségből. Miért?

Mert amit a demokratikus politikai ellenzék most tesz, az zsákutca. Az, hogy másfél százalékos politikai pártok önmagukban akarnak indulni, 106 egyéni körzetben önálló listát állítani, szerintem öngyilkosság. Képtelenek megérteni, hogy az Orbán-rendszer által létrehozott választási szisztéma miatt minimum elvárható lenne az ellenzéki pártoktól, hogy az összes körzetben egy ellenzéki jelölttel, egy közös miniszterelnök-jelölttel és listával álljanak elő. Miután ez nem jött létre, az MSZP alelnökeként nem tudok azért felelősséget vállani, hogy az ellenzék hogyan szerepel a tavaszi választásokon. Úgy korrekt, hogy idejébe lemondtam a döntéshozó tisztségemről.

618642_ujhelyi_istvan_irodajaban_brusszelbenRadikális Európai Demokraták néven új mozgalmat indított, miért?

Célom az európai ügyek folyamatos napirenden tartása. Annak kérdése, hogy az Unióban milyen változások mennek most végbe, és ahhoz milyen lesz Magyarország viszonya. Az Európa Unió a következő években jelentősen változtatni fog a működési struktúráján, a költségvetési céljain, sok pozitív elmozdulás várható, például a szociális Európa ügyében. A magyar kormány azonban eltagadja, nem akar ezekről a változásokról beszélni. Azt a lemezt rakta fel, hogy Brüsszelt utálni kell, ráadásul Brüsszel egy Soros György által irányított intézményrendszer, ami szintén teljes hazugság.
Az Unió átalakul, miközben Magyarország elfelé halad az Uniótól, ami óriási veszély. Nem kell emlékeztetetnünk a szombathelyieket arra, micsoda vívmány, hogy Ausztriában dolgozhatunk, Nyugat-Európában tanulhatunk, eltűnt a vasfüggöny és szabadon utazhatunk. A szombathelyi stadiont nem az EU pénzéből építették, hanem közös adóforintjainkból, erre az unió nem ad pénzt, de sok minden másra igen. Napi kétmilliárd forint érkezik az EU-tól Magyarországra, amiből fejleszthetjük kórházainkat és iskoláinkat, az úthálózatunkat, ami Vas megyében különösen fontos kérdés. Az EU most változik, és nagy kérdés, hogy mi magyarok ezzel a folyamattal együtt fogunk-e haladni, vagy kisodródunk az európai közösségből. Nekünk az európai fősodorral kell tartanunk, ezért hoztam létre az RED mozgalmat, mert gyökeres változásokat akarunk, nem pártként, hanem mozgalomként.

Kikkel, milyen szervezeti keretek között működik a RED?

Egy mozgalmat nem kell túlstrukturálni, azért mozgalom, hogy mindazok, akik hasonlóképpen gondolkodnak, akik ugyanazt látják, hogy Magyarországnak érdeke, hogy a változó Európában hallassuk a magyar érdekeket, azok csatlakozhatnak hozzánk. Nincs különösebb struktúra vagy intézményrendszer. Ez egy mozgalom, ami határozottan állítja, hogy a hazafias érdekképviselet és az értékvezérelt európaiság nem ellentétei, hanem kiegészítői egymásnak.

A RED számára mik a legfontosabb ügyek, amiben hallatni szeretné a hangját?

Mindenekelőtt az első, hogy részt akarunk venni az EU megreformálásában és határozott, de bölcs hangon akarjuk érvényesíteni a magyar érdekeket.

Mit ért magyar érdekeken?

A kormányzati retorikában ez egyenlő azzal, hogy Brüsszel ne diktáljon, Soros takarodjon, le a kötelező betelepítéssel. Politikai felelőtlenség leszűkíteni a magyar érdekek kérdését a migrációra, de ezzel kapcsolatban hadd kérdezzek még valamit: Szombathelynél van kerítés?

Természetesen nincs.

A déli határszakaszon tart ameddig tart, aztán véget ér. A menekültek és a keletről érkező bevándorlók ott lépnek be az országba ahol csak akarnak, hiszen a román-szerb határnál is véget ér a kerítés. Mi a közös európai megoldásban hiszünk, ha ennek része, hogy bizonyos szakaszokon kerítést kell építeni, akkor Európa közösen megépítheti. Önmagában azonban azt állítani, hogy egy méregdrágán felhúzott kerítés állítja meg Európa és Magyarország felé tartó migrációs hullámot, az totális hazugság. Ma a politikának, ami ebben a házban, az Európa Parlamentben zajlik, apró kis eleme a migrációs kérdés.

Pedig másról sem szól a kormányzati kommunikáció.

Nehéz lenne beszámolni a kormányzati sikerekről, az nincs. Ez az egész migrációs kampány paravánt állít az összes egyéb probléma, a rendszerszintű kormányzati korrupció, és a magyar közállapotok elé.

Térjünk még vissza, a RED számára milyen európai ügyek fontosak még?

A közös valuta, az euró bevezetésének kérdése például prioritás, mert elemi feltétel ahhoz, hogy felzárkózhassunk. A kétsebességes Európában gondolkodva Magyarország ne a lemaradó államokhoz tartozzon, ahol nincs euró, akik marginalizálódnak, és akiknek nem lesz beleszólásuk az Uniós döntésekbe, csak sodródnak kelet felé, és Putyin martalékává válnak. Kérdés, hogy a szociális Európa részeseivé váljunk-e, vagy sem. Ez olyan programokat takar, mint az európai társadalombiztosítás, a minimálbér, a minimálnyugdíj, és a lakhatás kérdése. Ehhez nekünk muszáj csatlakozni. Nem engedhetjük meg, hogy az Orbán-kormány egy leszegényített és elbutított országban akarjon kormányozni. Komoly siker, hogy végig tudtuk vinni az európai döntéshozatalon két német fiatal aktivista javaslatát az ingyenes InterRail-bérletről. A kezdeti próbaszakasz után jövőre jelentős forrás lesz rá, így tovább bővülhet az ingyenes európai vonatbérlethez jutó és így Európát jobban megismerni képes fiatalok köre. Ez egy komoly eredmény, amelyre nagyon büszkék vagyunk. Számos kreatív és progresszív programon is dolgozunk a fiatal szakértőinkkel: ott a digitalizáció és a robotizáció kérdésköre, amely meghatározó ügy lesz a közeljövőben és a magyar közélet szinte egyáltalán nincs rá felkészülve, még csak beszédtémává sem tettük. Fényévekre vagyunk elmaradva, pedig maholnap számos szakma a robotizáció miatt megszűnik majd. De azt is hisszük, hogy nem lehet önálló megoldásokban gondolkodni, nekünk az a feladatunk, hogy a haza érdekeit, hazafias módon képviseljük az Európai Unióban. A RED most indított egy konzultációt a Nagy-Britanniában élő és dolgozó magyarok körében Brexit-tárgyalások kapcsán. Minden érintett javaslatát, észrevételét várjuk online felületeinken és azokat összegezve át fogjuk adni az EP Brexit-ügyi főtárgyalójának, Guy Verhofstadtnak, amolyan sorvezetőként. Hogy pontosan lássa és tudja: a magyarok mit várnak el tőle a tárgyalások során. Már számos visszajelzés érkezett Manchestertől Londonon át Edinburghig. Ezzel a problémával sem foglalkozik a magyar kormány, pedig több százezer magyart érint majd, hogy mi lesz, hogyan alakul az EU és Nagy-Britannia közötti válóper.

A hazai médiában ezekről nem hallani. Többek között ezért sem értjük, hogy miközben az Unió tagja vagyunk, miért nem áll ki az Unió a legalapvetőbb jogok egyikének tartott sajtószabadságért? A megmaradt független médiumoknak miért Amerikától kell anyagi segítséget várniuk, miért nem segít az unió?

618650_ujhelyi_istvan_irodajaban_brusszelbenSzámos kezdeményezéssel és írásbeli kérdéssel éltem az Unió intézményei felé a magyar sajtószabadság és médiapluralizmus ügyében. Legutóbb egy független, európai médiahatóság felállítását kezdeményeztem. Mostanában döbben rá az Unió, a tagállamok és a velencei bizottság, hogy pontosan mi is zajlik Magyarországon. Sok tekintélyes testület megállapította már, hogy hazánkban a jogállamiság és sajtószabadság jelentősen sérül. De amikor ezt számon kérem Brüsszelben, akkor mindig visszakérdeznek: miért nem tesznek valamit a magyarok saját országukban saját szabadságuk és demokráciájuk védelmében? Ez a klub, amibe mi beléptünk nem volt arra felkészülve arra, hogy egy demokratikus ország azért akar tagja lenni a világ legnagyobb demokratikus államokat tömörítő szervezetének, hogy utána lerombolja a belső demokratikus intézményrendszerét. Nem volt erre felkészülve, ezért sincsenek belső médiatámogatási mechanizmusai, hiszen nem számíthattak arra, hogy egy uniós kormány oligarchái felvásárolják és tönkreteszik egy ország médiumait. Ez teljesen ismeretlen és elfogadhatatlan az EU-ban, de nincsenek rá szabályok, hiszen nem erre rendezkedett be.
Többek között ezért is indították el Magyarország ellen az úgynevezett 7-es cikkelyes eljárást, amelyre korábban még egyetlen tagállammal szemben sem volt példa és amelynek végén akár a legsúlyosabb büntetés, a szavazati jog megvonása is elérheti hazánkat. Ha Orbán ezen az úton végigmegy, az igazi nemzetárulással érne fel. Egy általános vélemény az EU-ban, ha Magyarország most kérné felvételét, akkor az Orbán-kormány miatt nem vennék fel, és ha lenne mód a kizárására, akár ki is zárhatnának bennünket.

Tavasszal választások, mi lesz?

Nem akarom az önsorsrontást folytatni, minden kritikus mondatom csak az ellenzék fejére hullna vissza és újabb szavazókat veszítenénk vele. Négy hónap hosszú idő, bízzunk benne, hogy még bármi megtörténhet. Hatalmas nyomás nehezedik most a demokratikus ellenzékre, hiszen pontosan tudjuk: Magyarország többsége kormányváltást akar.

A Jobbikkal összefogna?

Nem. Ha kialakulna egy olyan parlament, ahol a Jobbiknak és a demokratikus ellenzéknek közösen legalább egyfős többsége lenne a Fidesszel szemben, akkor felvethető egy technikai rendszerváltás lehetősége. Le kell bontani az Orbán rezsimet, fel kell szabadítani az ügyészséget a politikai kontroll alól, új választásokat kell kiírni, Orbán és klientúrája nélkülit. Hogy közösen induljunk el a Jobbikkal, azt elképzelhetetlennek tartom. Az én környezetemben egy ilyen közös kampányra senki sem lenne hajlandó. Nekem eljátszhatja Vona Gábor az Európa-pártiságot, csak két probléma van ezzel. Egyrészt emlékszem, öt évvel ezelőtt még hogyan égették el Novák Előddel az EU zászlóját, és szólítottak fel bennünket a kilépésre. Másrészt itt a parlamentben is van három jobbikos kollegánk, akik az őrjöngő Európa-ellenes padsorokban ülnek, és finoman szólva sem Magyarország érdekeit képviselik. Innen nézve semmi különbség sincs a régi és a mostani Jobbik között.

(Megjelent a nyugat.hu hírportálon 2017.12.03.-án)

A haza nem lehet Európa ellenzékében – színre lépnek a radikális demokraták

Standard

12503_fit_380x10000Szükség van egy radikális baloldali erőre, amely azt hirdeti: a haza nem lehet Európa ellenzékében. Így gondolja Ujhelyi István szocialista uniós képviselő. Azt mondja, nem biztos, hogy ezt a pártot MSZP-nek fogják hívni. A volt szocialista alelnök nem akar pártot alapítani, de nem kér az ellenzéki összefogás körül zajló pótcselekvésekből sem. Alapított hát egy mozgalmat, Radikális Európai Demokraták (RED) néven. Szerinte 2018 után érdemi változások jöhetnek a pártstruktúrában. Úgy véli, a mostani ellenzéki pártelit és a tagság között nagy a szakadék.

– Még tagja az MSZP-nek?

– Nem tervezem ezt a politikai családot elhagyni, tizenhét éves korom óta vagyok a tagja.

– Azért kérdezem, mert amikor Botka visszalépése után lemondott az alelnökségről, azt mondta: az MSZP-nek még most is van esélye a baloldal vezető ereje lenni, csak ehhez a következő hetekben el kell dönteni, milyen irányba lép. S ettől teszi függővé, mennyire tud sorsközösséget vállalni a párttal.

– Még zajlik ez az időszak. Ugyanakkor a zsigereimben érzem, hogy történelmi időket élünk. EP-képviselőként akár kényelmesen hátra is dőlhetnék, de kötelességem kongatni a harangokat. A párt vezetésével nem tudok sorsközösséget, a Botka László távozása után kialakult helyzetért pedig nem tudok felelősséget vállalni. De része vagyok ennek a családnak.

– Önsorsrontásért nem mennek a szomszédba. Szanyi Tibor, az MSZP másik uniós képviselője már másodszor okozott botrányt: ’56-os lincselős képet posztolt, most pedig a színházi zaklatási ügyben úgy intett mértékletességre, hogy közben az áldozat színdarabbéli meztelen szereplését hozta fel. Medgyessy Péter volt miniszterelnökük pedig az LMP-s Szél Bernadettet kiáltotta ki Orbán potenciális kihívójának.

– Van elég bajom az uniós frakcióban Tiborral. Más az életről, a politikáról, a stílusról vallott felfogásunk. Könyörgök, ne kelljen itt is az önsorsrontást folytatni!

– De Medgyessy ötletéről csak van véleménye! Be tudnának állni Szél Bernadett mögé?

– Miután az LMP úgy politizál, hogy eltolja magától a többi ellenzéki pártot, nehéz lesz. Pedig akkor győzhet az ellenzék, ha közös a miniszterelnök-jelöltje, közös a listája és 106 egyéni jelöltje.

– Diplomatikus válasz.

– Nem akarok senkinek üzengetni.

– Kiszivárogott Velez Árpád volt pártigazgató Molnár Gyula pártelnöknek írt levele. Eszerint egy stratégia nélküli, romba döntött közösség lett a MSZP-ből.

– Fontos különbséget tenni a politikát csináló ellenzéki vezetők és a településeken dolgozó, a modern, európai Magyarországért szívüket-lelküket kitevő emberek között. Én értük fogom „felszántani” a kampányban az országot.

– Elvált egymástól az ellenzéki elit és a közösség?

– Nagy a szakadék köztük. Amikor lemondtam az alelnöki tisztségről, lényegében az országos pártelitből távoztam, és nem a közösségből.

– A párt közelgő kongresszusának ezzel a helyzettel van dolga?

– A pártom nagyon nehéz helyzetben van, minden mondat, amit az MSZP helyzetének elemzésére fordítanék, rontana a megítélésén. Nekem az a célom, hogy jövő április után is legyen baloldal Magyarországon. Sorsfordító időszak jön: ha az Orbán-rendszer bebetonozódik, akkor végletesen elszakadunk a modern Európától.

– Ebben az ellenzéknek is lesz sara. Főként akkor, ha például az MSZP képtelen megújulni.

– Kell egy radikális baloldali erő, amely érti a modern idők szavát, és azt hirdeti: a haza nem lehet Európa ellenzékében. Nem biztos, hogy hosszú távon ezt a pártot MSZP-nek fogják hívni.

– Vagyis kellene egy új balos párt?

– Csak annyit állítok: nem biztos, hogy ezt a pártot MSZP-nek fogják hívni. 2018 után érdemi változások jöhetnek a pártstruktúrában.

12511_fit_380x10000– Korábban azt mondta, segíthet, ha egy népmozgalom, egy társadalmi felindultság elsöpri ezt a hatalmat. Alapított most egyet Radikális Európai Demokraták néven. A RED ennek az új pártnak a csírája?

– Nem tervezek új pártot alapítani, de nem kérek az ellenzéki összefogás körül zajló, unalmassá váló pótcselekvésekből sem. Ezért inkább mozgalmat szervezek, amely civilektől is vár javaslatokat annak érdekében, hogy felszínen tudjuk tartani az európai Magyarország és az uniós változások kérdését. A RED olyan mozgalom, amely a hazafiság, az európaiság és a szakértelem hármasa köré épül. Orbán úton-útfélen arról beszél, hogy vége a politikailag korrekt beszéd időszakának. Legyen így! Mondjuk akkor ki, hogy a magyarok egymás ellen uszításával, a magyar társadalom tudatos megosztásával erőszakot követtek el a nemzeten. Mondjuk akkor ki, hogy Orbánék, akik hazug módon a pesti srácok szellemi örökösének mutatják magukat, újra orosz befolyás alá vonják hazánkat. Nem tankok, hanem lánctalpas orosz hitel formájában. A putyini árnyékvilág által mozgatva verik szét az európai közösséget, szakadékba lökve mindannyiunkat és megszégyenítve mindazt, amit az ezeréves államiság során felépítettünk. És az őszinte beszéd mentén mondjuk ki azt is, az Európai Unió ebben a formájában képtelen lesz a túlélésre, ezért a működésében alapvető változások kellenek.

– Miért szerepel az elnevezésben a radikális szó? A Jobbikot szokták ezzel a jelzővel illetni.

– A Jobbik nem radikális, hanem szélsőséges, erőszakos és kirekesztő. Mi azonnali, gyökeres – vagyis radikális − változásokat tartunk szükségesnek az európai és a magyar politikában egyaránt. Nem lesz kirekesztő, szélsőséges vagy alpári hangvételű a mozgalmunk, de nevén fogja nevezni a folyamatokat. Az Európai Unió és Magyarország az elmúlt években nagyot fordult, ha úgy tetszik, kifordult önmagából. Ideje van a józan, de határozott, demokratikus európai radikalizmusnak! Barátaimmal úgy döntöttünk, hogy az Európai Demokraták néven az elmúlt időszakban létrehozott szellemi inkubátorházunkat, amely pártfüggetlen elemzéseket hozott nyilvánosságra az unió jövőjéről és benne Magyarország helyzetéről, mozgalommá szervezzük. A RED rövidítés világosan elhelyez minket a politikai térképen.

– Kik a barátai? Vannak köztük ismert nevek?

– Lesznek. A következő hetekben nyilvánosság elé fognak állni. De a mozgalom nem róluk vagy rólam fog szólni, hanem arról, hogy az uniós témák, változások napirenden maradjanak.

– Érdekli ez az embereket? Többségük a felmérések szerint uniópárti, de miért foglalkozzon európai témákkal, ha például mélyszegénységben él?

– Mert épp az európai megoldások emelhetik ki belőle. Nem tud olyan területet felhozni, amely ne kapcsolódna uniós ügyekhez. Amikor ezt az újságot az olvasók kézbeveszik, zajlik a göteborgi szociális csúcs, amelynek megszervezését mi, baloldali uniós képviselők javasoltuk. Az uniós együttműködés alapja a szociális együttműködés, ennek egyik vetülete az egészségügyi, oktatási, társadalombiztosítási rendszerek együttműködése. Most dől el az unió költségvetése, az, hogy Európa mennyi pénzt ad az egyes területekre. Azért fogok küzdeni, hogy Magyarország egészségügyi szolgáltatásainak, infrastruktrájának finanszírozására több forrás jusson. Hasonló vesszőparipám a kivándorolt magyarok helyzete, amellyel kapcsolatban nemzeti minimumprogramot dolgoztam ki. Angliában például már magyar orvostársaság is alakult, olyan sok orvos és nővér távozott Magyarországról. Ha a kormány Keletre nyit és Putyinnal barátkozik, akkor nem tudja kezelni ezt a problémát. Az unió jelen formájában nem jól működik, nem tud mit kezdeni az ötszázmilliós közösség versenyhelyzetével, a közel-keleti válsággal, Moszkva izmozásával, a menekültáradattal, saját belső vírusaival, a káros politikai folyamatokkal.

– Ezt mondja Orbán Viktor is.

– De az ő válasza nacionalista visszafordulás az időben: laza együttműködést akar az uniós országok között. A nacionalista izmozás azonban csak addig működik, amíg nem jön szembe a homokozóban egy másik izmos nacionalista. Akinek lehet, hogy épp az áll nemzeti érdekében, hogy minket víz alá nyomjon. És ekkor hivatkozhatunk ezeréves államiságra, Nobel-díjasok hadára, a magyarság kiválasztotti státusára, az fog kizárólag számítani, hogy kinek nagyobb a muszklija, kinek erősebb a szövetségi háttere. Mi pedig, mivel mindenkivel csak kuruckodni tudunk, egy ilyen helyzetben ott fogunk állni a magasztos nemzeti szövegünkkel, eredmény nélkül, elgázolva.

– Önök az euró mihamarabbi bevezetését, közös uniós pénzügyminiszteri poszt létrehozását is sürgetik. Ez szuverenitásunk részleges feladásával járna.

– A Fidesz hatályos uniós programja „a nemzeti önbecsülés szempontjából fontos fegyverténynek” nevezte az euró mielőbbi bevezetését. Most ezzel ellentétes politikát folytatnak. Szerintem nemzetárulás a nagyhatalmak játékszerévé tenni az országot. Európa 2019-ig eldönti, merre halad tovább. Az Orbán-kormány eközben még tárgyalóasztalhoz sem hajlandó ülni, hogy a magyarok érdekét képviselje ebben a folyamatban, inkább plakátháborút folytat Európa ellen. Az Európai Parlament elnöki értekezletén elhangzott, hogy a most zajló nemzeti konzultáció Európa legsötétebb történelmi időszakát idézi fel. Még a néppártiak sem védték meg Orbánt. Nagy változások előtt áll az unió: valószínűleg létrejön egy sokkal mélyebb együttműködésben gondolkodó eurózóna, amelynek közös lesz a pénzügyminisztere, az adó- és szociálpolitikája. Csak az elmúlt hetekben Horvátország és Bulgária is jelentkezett, hogy oda akarnak csatlakozni. Megértették, ha nem kerülnek be, maradnak a periférián, az orosz sztyeppe közelében. Orbánisztán vagy Európa? Eközött kell választanunk. Mi ezt a kérdést szeretnénk napirenden tartani. Sziszifuszi munka lesz, de meg kell mutatnunk, hogy Magyarországnak van egy másik arca. Ez a Radikális Európai Demokraták válasza.

(Megjelent a 168Órában 2017. 11. 16.-án, a szerző: Pungor András)

Brexit: még messze a megoldás

Standard

Távol állnak a megfontolandó kompromisszumtól a Brexit-tárgyalások első körében felmerült brit javaslatok – érvel Ujhelyi István. Az MSZP alelnöke, EP-képviselője szerint hatékonyan csak uniós szinten, közösen lehet harcolni az angliai magyar munkavállalók jogaiért.

Mi lehet a minimális cél a magyar munkavállalók számára a Brexit-tárgyalásokon?

– Köszönhetően a populista, illiberális politikusok megtévesztő kampányának, ennek a folyamatnak csak vesztesei vannak. Elsősorban Nagy-Britannia fog súlyos károkat szenvedni, de az európai egység, az európai fejlődés is sebeket szerzett. Számunkra az elsődleges cél tehát minél jobban megőrizni saját, közös európai – és benne magyar – gazdasági érdekeinket, s megóvni a Nagy-Britanniában élő és dolgozó magyarok és a többi uniós állampolgár érdekeit és jogait.

Hogyan kell érteni Theresa May eddigi ajánlatát?

– Még csak most kezdődtek meg a tárgyalások, ezért elhamarkodott lenne mélységében értékelni minden felmerülő javaslatot. Kétségtelen, hogy a brit kormányfő ajánlata jóval gálánsabb a Brexit-párti populisták eredeti szándékánál. Ugyanakkor ez még messze nem a vége, a „válási papírok” tartalma sokféleképp módosulhat. Kérdés például, hogy a britek mit kívánnak és mit tudnak majd megtartani az uniós tagság nyújtotta előnyökből, hiszen ezekről a Brexittel automatikusan lemondtak. Kiindulópontnak jó lehet May javaslata, ugyanakkor ebben a formájában nehezen elfogadható. Minimum ötéves tartózkodást írnak például elő az egészségügyi, nyugdíj, oktatási és egyéb jóléti jogosultságokhoz. Azok viszont, akik négy és fél éve tisztesség és dolgos adófizető polgárai Nagy-Britanniának, ezek után hátrányt szenvedhetnek. Ugyancsak nyitott kérdés, hogy milyen jogokat kapnak azok, akik a Brexit után keresnek majd munkát és megélhetést brit földön. Vagyis, a kompromisszum és a számunkra megfelelő megoldás még messze van.

Uniós vagy tagállami szinten lehet jobban képviselni a magyar munkavállalók érdekeit?

– Nincs olyan Európát érintő ügy, amelyben ne a közös és együttműködő képviselet lenne a célravezető. Minél egységesebb a tárgyaló fél az uniós oldalon, annál hatékonyabb tud lenni. Nemrég levélben kértem tájékoztatást Guy Verhofstadttól, az Európai Parlament hivatalos Brexit-tárgyalójától és hangsúlyoztam a kelet-európai, azon belül is a magyar munkavállalók érdekeinek elsődlegességét. Ezzel Verhofstadt is egyetértett. Van terepe és szerepe a tagállami kormányoknak is a Brexit-folyamatban, de nem engedhető meg, hogy zárt ajtók mögötti különalkuk felülírják a közös érdekeket. A magyar érdek ugyanis része a közös európai érdeknek. Az egyik brit napilap korábban arról írt, hogy a magyar kormány is azon kelet-európai kabinetek között lehet, amelyekkel az angol, jobboldali vezetők különalkut fognak kötni és anyagi támogatásért („segély”) cserébe politikai segítséget várnak majd el a Brexit-tárgyalásokon. Ha így van és Orbán, illetve May között van egy ilyen alku, akkor az orbáni rezsim nem csupán cserbenhagyja, de néhány pennyért még el is árulja az angliai magyarokat. Ez pedig, az elmúlt évek kormányzati erkölcstelenséget látva, egyáltalán nem tűnik lehetetlennek.

B.I.M.

Népszava – 2017.06.27.