EP-KÉPVISELŐI NYÍLTLEVÉL-SOROZAT MAGYARORSZÁG POLGÁRAIHOZ (256.)

Standard

microMicrosoft-gate: nem marad következmény nélkül Orbánék korrupciója!

Több tucat olyan korrupciós ügyet, visszaélést és nyílt törvénytelenséget fel lehet sorolni az elmúlt időszakból, amelynek következményeként egy demokratikus jogállamban simán elkergetnék a hatalomból a kormányzati maffiózókat és börtönbe vetnék a közvagyon gerinctelen lerablóit. De a miénk már nem demokratikus és végképp nem jogállam, a vádhatóság pedig régóta önmaga paródiája. Számtalan korrupciós ügy van, amelyet – egyelőre azt hiszik sikerrel – elsikáltak, közpénzből kiegyenesítettek, szőnyeg alá söpörtek. A Fidesz legfelsőbb köreihez is elérő Microsoft-botrány azonban ennél jóval több. Próbálják gumicsontokkal elterelni róla a figyelmet, de ez most tényleg nagyon forró. Tökéletes működési példája a NER gerinctelen tolvajokkal kisámfázott rendszerének és világos bizonyítéka annak, hogy miért fogják az Unióban csökkenteni, de legalábbis szigorú feltételekhez kötni a Magyarországnak járó forrásokat. A jogállami kitétel vagy épp az Európai Ügyészséghez való csatlakozás feltétele nem holmi „bevándorláspárti-sorosista” összeesküvés, hanem annak kimondása: nem hagyják, hogy sziauramozó bugrisok ellopják a közvagyonba adott uniós pénzeket. A Microsoft-gate egy normális jogállamban máris a kormány bukását és jelentős szereplők rabláncolását hozná, a mi illiberális államunkban azonban a narancsügyészség még megpróbálja húzni az időt. De nem tudja sokáig. Az ügy ugyanis a napnál világosabb, ráadásul az amerikai hatóságok elvégezték a szükséges nyomozást és az Európai Csalás Elleni Hivatalnál (OLAF) is folyamatban van az eljárás, csináljon bármit Polt Péter bábszínháza.
Tényszerűen kiderült, hogy 2013 és 2015 között – több esetben magyar kormánytisztviselőkkel egyeztetve – a Microsoft indokolatlanul nagy kedvezménnyel adott el licenszeket és szerviz szerződéseket olyan közvetítő cégeknek, amelyek ezután már piaci áron értékesítették azokat a kormányzati intézmények felé; nyilván milliárdos haszonnal. Az uniós forrásokból finanszírozott közbeszerzésekben a nyilvánosságra került adatok szerint még a rendőrség és az adóhatóság is érintett, utóbbit ebben az időszakban épp az amerikai kitiltási botrányból ismert Vida Ildikó vezette, a NAV informatikai beszerzéseiért pedig – micsoda meglepetés – Tiborcz Péter felelt, aki egészen véletlenül Orbán Viktor nemüzletember-kormányfő üzletember-vejének a testvére. Az amerikai vizsgálat konkrét üzenetváltásokat is feltárt, az egyikben a Microsoft magyar leányvállalatának egyik dolgozója arról biztosítja az amerikai cég központját, hogy minden kormányzati jóváhagyást beszereztek az üzlethez, még a miniszterelnökét is. Az újabb apróság csak, hogy az ORFK-nak beszállító közvetítőcég később abba a részvénytársaságba olvadt be, amely ma már – micsoda meglepetés – Mészáros Lőrinc érdekeltségében van. És ha még ez sem lenne elég, akkor tegyük hozzá, hogy miután az amerikai nyomozás megállapította a korrupciót, a magyarországi anyacégtől számos vezetőt hirtelen eltávolítottak. Néhányan azonban mégis puhára estek: a Microsoft Magyarország korábbi kormányzati üzletágvezetője például hosszú ideig a Miniszterelnökség miniszteri biztosa volt, a magyarországi leányvállalat szintén a botrány idején kitett vezetője pedig előbb a Nemzeti Befektetési Ügynökség üzletfejlesztési elnökhelyettesi székét kapta, most pedig a digitális nagyberuházásokat vezénylő Est Média igazgatósági tagja. Hiába, kicsi a világ, kevés a jó szakember. És a végére még egy apróság: 2012-ben az amerikai Microsoft egyik vezetőjét Kevin Turnert személyesen Orbán Viktor fogadta, a találkozó eredményeként pedig az akkor még hangosan multiellenes Fidesz-kormány gyors haptákban aláírt egy stratégiai megállapodást a céggel.
A puzzle minden darabja a helyén van: a korrupció ordít, a vizsgálatok tényszerűek, csak a konkrét felelősök és a tisztességes felelősségre vonás hiányzik. Senki ne higgye, hogy azért, mert az illiberális Disneylandben mindent el lehet sikálni, annak közép- és hosszútávú következményei sem lesznek. Mindannyian kárvallottjai leszünk annak, ha csorbítják a nekünk járó támogatásokat. Most fogjuk tárgyalni és formálni a következő hétéves uniós költségvetést, a források mértéke és hozzáférhetősége pedig nagyban azon múlik, hogy milyen képet mutatunk magunkról. Orbán Viktor és a Fidesz pedig ezt mutatja. Egy piti maffia arcképcsarnokát, amely már arra is lusta, hogy legalább takargatni próbálja romlottságát.
A magyar kormányfő vízválasztó, az illiberális államot meghirdető, 2014-es tusványosi beszéde után megfogadtam, hogy európai képviselőként nyílt levélben fogom minden héten figyelmeztetni a közvéleményt a rezsim bűneire. Kétszázötvenhatodik alkalommal kongatom a harangokat, mert úgy látszik, még mindig szükség van rá. És mert radikális európai demokrataként ez a dolgom.

dr. Ujhelyi István
Európai Parlamenti képviselő
2019. augusztus 11.

EP-KÉPVISELŐI NYÍLTLEVÉL-SOROZAT MAGYARORSZÁG POLGÁRAIHOZ (255.)

Standard

dfdddwwwaKlímakatasztrófa? És hogyé’ adják?

Azt írja Orbán Balázs, a Miniszterelnökség miniszter-helyettese, a „Migrációkutató Intézet” korábbi főigazgatója, hogy „a konzervatívoknak vissza kell venniük a zöldpolitikát a baloldaltól”. Milyen tökéletes mondat. Világos példázata annak, hogy a Fidesz és kiszolgáló személyzete miként gondolkodik. Úgy bármiről, most éppen a klímafenntarthatóságról és a környezetvédelemről. „Vissza kell venniük”. El kell venniük, birtokolniuk kell. Mindent ehhez mérnek, mindent csak így tudnak értékelni: „enyimé” vagy másé. Pont. Mintha a környezettudatosság és a bolygónk sorsáért való aggódás kisajátítható, birtokolható lenne. Miniszter-helyettes úr, a klímakatasztrófa elkerülése és a fenntarthatóság megteremtése közös emberi ügyünk, nem pedig kilóra mérhető politikai tőke az ég áldja meg! Ez tisztességes és felelős együtt-cselekvés kérdése; de látom, Önök tisztességből és felelősségből is hiányt szenvednek.
Nézzük akkor tényleg pusztán a tényeket! A júniusi EU-csúcson az Orbán-kormány volt az egyetlen, amely megvétózta a 2050-es klímasemlegességgel kapcsolatos uniós alkut. A Fidesz azzal érvelt, hogy csak akkor tudja támogatni a környezetvédelmi célokat, ha látja mennyi uniós forrás lesz az ipar modernizálására. Már megint a pénz. Ezeknek tényleg csak ez számít. Megvédik ők a környezetet, csak előbb fizessük őket jól meg! Tetszik tudni kedves fideszesek, a klímaválság nem állítható meg kerítéssel és nemzeti konzultációval. A tomboló viharokat és az aszályokat nem lehet majd a tranzitzónában éheztetni, majd kitoloncolni. A fullasztó Celsius fokokat sem lehet majd kvóta szerint szétosztani a tagállamok között. Ez nem játék, a fene egye meg! Az idei július volt hivatalosan is a valaha mért legforróbb hónap a Földön! És maguk tényleg azon gondolkodnak, hogy miként lehet „visszavenni” a zöldpolitikát a baloldali politikai erőktől? Nem visszavenni kell, hanem képviselni! Úgy persze tényleg nehéz lesz, hogy az Európai Parlamentben közben a fideszes képviselők mindent leszavaznak, ami a környezeti fenntarthatóságot javítja. Mint legutóbb, amikor a tiszta levegő védelmét biztosító állásfoglalásról döntöttünk, a Fidesz képviselői pedig elutasították, hogy megfékezzük a közlekedésből, a mezőgazdaságból és az energiaszektorból származó légszennyezést. Ami egyébként csak Magyarországon évente legalább tízezer ember halálát okozza közvetve. De nekik a német multicégek érdeke fontosabb volt. Már megint a pénz.
És még egyetlen fontos apróság a kormánypártiak figyelmébe. Az Orbán-kormány hozzáállását a környezeti közügyeinkhez tökéletesen mutatja, hogy a zöldpolitikát nem miniszteri szinten kezeli, hanem pusztán államtitkári körben. Sőt, míg a környezetvédelem az agrártárcához tartozik, a klímavédelem az innovációs minisztérium egyik államtitkárának feladata. Ehhez képest az Európai Unió tagállamaiban – egyetlen kivétellel, ez az épp kilépő Nagy-Britannia – nincs másik olyan kormány, ahol ne lenne külön minisztérium a környezeti fenntarthatóság koordinálására. Sőt, két olyan ország is van, amelyben a komplexitás miatt több minisztérium is megosztva foglalkozik ezzel a kérdéssel. Én értem és a NER eddigi működését megismerve meg is értem, hogy a Fidesz számára minden a pénz körül forog, csak az számít, ami pénzt termel vagy pénzzé tehető. Én azért lettem az Európai Parlament környezetvédelemmel foglalkozó bizottságának a tagja, mert – többgyermekes édesapaként is – pontosan értem, hogy a klímakatasztrófa elkerülése jelenkorunk valóban legfontosabb feladata. És nem holmi politikai birtokvágy kiélése.
A magyar kormányfő vízválasztó, az illiberális államot meghirdető, 2014-es tusványosi beszéde után megfogadtam, hogy európai képviselőként nyílt levélben fogom minden héten figyelmeztetni a közvéleményt a rezsim bűneire. Kétszázötvenötödik alkalommal kongatom a harangokat, mert úgy látszik, még mindig szükség van rá. És mert radikális európai demokrataként ez a dolgom.

dr. Ujhelyi István
Európai Parlamenti képviselő
2019. augusztus 4.

EP-KÉPVISELŐI NYÍLTLEVÉL-SOROZAT MAGYARORSZÁG POLGÁRAIHOZ (254.)

Standard

ovloveOrbán nem keresztes lovag, csak egy piti tolvaj!

Szóval az mégiscsak úgy van, hogy ha egy madár úgy jár, mint egy kacsa és úgy hápog, mint egy kacsa, akkor az bizony egy kacsa. Beszéljen egy politikus bár a közösség javát szolgáló célokról, az egyént segítő és védelmező keresztényi hitvallásról, ha közben egyetlen gerincideg rezdülése nélkül fordítja a köz vagyonát saját családja és baráti köre gazdagodására, akkor az bizony nem keresztes lovag, hanem csak egy piti tolvaj. Az Orbán Viktor szombati, tusványosi beszédében felrajzolt nemzetmentő vízió is alapvetően ettől volt megint áthatóan büdös. Mérhetetlenül álságos keresztényi megértésről, közös nemzetről beszélni, miközben az elmúlt években mindenki megtapasztalhatta, hogy miként gondolkodnak a hatalmon lévők az embertársaikról, a velük egyet nem értő magyarokról, vagy nagyon egyszerűen miként gondolkodnak a köz vagyonáról, amely – mily gyönyörű fideszes nyelvi újítás volt – bármikor elveszítheti közpénz jellegét.
Orbán Viktor víziója nem több hangzatos szemfényvesztésnél. Bizonyos kijelentései nyomokban tartalmaznak ugyan kétségtelenül előremutató, sőt, egy normális lelkületű országban normális vitára alkalmas tételeket, az egész építmény hitelessége azonban gyorsan összecsuklik azon egyszerű igazság súlya alatt, hogy mindez csak a kiskirályság kiépítésének és a mérhetetlen lopásnak az eltakarását szolgálja. Mennyivel nemesebb lenne egy olyan emberrel vitázni (és valóban vitázni), aki tényleg hisz abban, amit legújabban „keresztény szabadság” név alá sűrít össze. Orbán azonban csak eszközként használ mindent és mindenkit annak érdekében, hogy bányák, majorságok, hotelek, erőművek, stadionok, fociakadémiák, kikötők, jachtok, magánrepülők, off-shore uradalmak felett rendelkezhessen. A Fidesz elnökének illiberális víziója önmagában marhaság, de legalább legitim lehetne, ha a függöny mögött nem az ország ipari mértékű kifosztása zajlana. Senkinek nem tűnt még fel, hogy most is őrlángon hagyta a hívei harckészültségét? Hogy mindig csak annyit tud ígérni: a következő kanyar után jön majd a célszalag?! Hogy mindig van egy utolsó nagy meló – ezúttal a liberális világösszeesküvéssel szemben -, ami majd tényleg elhozza a Kánaánt? A felheccelt ország évek óta hadakozik az aktuálisan kijelölt ellenséggel és nem veszi észre, hogy a hamarosan eljövő végső nagy győzelem ígérete mögött a fiúk szép nyugodtan mindent hazavisznek. Már minden mozdíthatót elloptak, most épp azokért hajolnak le (lásd: akadémiai pénzek), amit annak idején mások lecsavaroztak. Ne tévessze meg Önöket a mázas szentbeszéd; a kacsa az kacsa, a tolvaj meg tolvaj.
A magyar kormányfő vízválasztó, az illiberális államot meghirdető, 2014-es tusványosi beszéde után megfogadtam, hogy európai képviselőként nyílt levélben fogom minden héten figyelmeztetni a közvéleményt a rezsim bűneire. Kétszázötvennegyedik alkalommal kongatom a harangokat, mert úgy látszik, még mindig szükség van rá. És mert radikális európai demokrataként ez a dolgom.

dr. Ujhelyi István
Európai Parlamenti képviselő
2019. július 28.

EP-KÉPVISELŐI NYÍLTLEVÉL-SOROZAT MAGYARORSZÁG POLGÁRAIHOZ (253.)

Standard

levUniós ellenszer a Fidesz lopása ellen: közvetlen forrásokat a magyar önkormányzatoknak!

Ezekben a hetekben zajlik, illetve zajlottak azok az egyeztetések Brüsszel és Budapest között, amelyek következtében a hírek szerint közel 500 milliárd forintos „pénzügyi korrekciót” lesz kénytelen végrehajtani a magyar kormány, illetve számos szigorú és meglehetősen konkrét vállalást lesz kénytelen tenni az uniós források további kifizetése érdekében. Nem titok, hogy az Európai Bizottság rendszerszintű problémát tárt fel az elmúlt időszak uniós közbeszerzéseivel kapcsolatban, mondhatnánk úgy is: Orbánéknak hivatalos papírja lett arról, hogy állami szinten sumákolnak az uniós közpénzekkel. Az elmúlt hetekben hoztak is néhány valóban konkrét intézkedést kormányzati szinten, csak hogy Brüsszelnek bizonyítani tudják: minden rendben a kifizetésekkel. Pedig nincs. Nagyon nincs.
A helyzet jóval súlyosabb és jóval átfogóbb megoldás kell az uniós források rendszerszintű lerablásával szemben. Tény, hogy számos alkalommal felfüggesztették már a magyarországi uniós források kifizetését, mert vállalhatatlan visszásságokra bukkantak a kormányzati pályáztatás körül. Az Európai Bizottság regionális fejlesztésért felelős uniós biztosa épp az én írásbeli kérdésemre adott válaszában erősítette meg: Magyarországon „továbbra is magas a korrupciós kockázat, ezért az anti-korrupciós kereteket meg kell erősíteni”. Dokumentált tény, hogy a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) uniós pénzeinek jelentős részét politikai és nem szakmai vagy rászorultsági alapon osztották ki. Legalább nyolc megyében tudunk olyan konkrét esetekről, amelyek alapossá teszik a gyanút: a helyi Fidesz-vezetők az uniós előírásokkal és a hatályos törvényekkel szemben saját potentátjaiknak osztották szét az európai közpénzeket.
Ahhoz, hogy az EU adófizetőinek pénze valóban a megfelelő helyre kerüljön és ne például az Orbán-család baráti és rokoni köréhez, jóval több kell annál, minthogy szigorítjuk a pályáztatás és kifizetés kontrollját. Jelenleg is számos közvetlen forrás érhető el, de ennél átfogóbb megoldás kell: rendszerszinten kell közvetlenül pályázható támogatásokat biztosítani a helyi önkormányzatoknak. A következő hét éves uniós költségvetésben már garantálni kell, hogy az önkormányzatok a tagállami kormánynak való kiszolgáltatottság nélkül tudjanak a számukra fontos fejlesztésekre, például szociális bérlakás-programra, vagy helyi egészségügy-fejlesztésre pályázni. Ugyanezt az álláspontot osztja Karácsony Gergely ellenzéki főpolgármester-jelölt is, aki legutóbbi, az ellenzéki EP-képviselőknek küldött levelében rámutatott: a városok közvetlen EU-s támogatására korlátozott mértékben már most is léteznek uniós mechanizmusok, de ezt a gyakorlatot szerinte is hatékonyabb szintre kell emelni és kiterjeszteni. Ugyanezt szorgalmazza Kispest, Salgótarján, Hajdúdorog, Ajka, Kazincbarcika és Szeged szocialista polgármestere is. Az uniós források a magyar emberek életének jobbítását, otthonuk, környezetük fejlesztését szolgálják, nem pedig – ahogy a Fidesz gondolkodik a közpénzekről – a kormányzati elit személyes gyarapodását.
A magyar kormányfő vízválasztó, az illiberális államot meghirdető, 2014-es tusványosi beszéde után megfogadtam, hogy európai képviselőként nyílt levélben fogom minden héten figyelmeztetni a közvéleményt a rezsim bűneire. Kétszázötvenharmadik alkalommal kongatom a harangokat, mert úgy látszik, még mindig szükség van rá. És mert radikális európai demokrataként ez a dolgom.

dr. Ujhelyi István
Európai Parlamenti képviselő
2019. július 21.

EP-KÉPVISELŐI NYÍLTLEVÉL-SOROZAT MAGYARORSZÁG POLGÁRAIHOZ (252.)

Standard

orbantollNyugalom, a Fidesz csak Trócsányi helye miatt hisztizik!

Tegyünk tisztába néhány dolgot, mielőtt megint beleragadunk a fideszesek által erjesztett közéleti dagonyába. A kormánypárt verbális fogdmegjei az elmúlt napokban hazaárulást kiáltottak, amiért az ellenzéki magyar EP-képviselők is kiálltak a fideszes EP-tisztségviselők bojkottja mellett. Volt olyan kormánypárti tollnok, aki szerint innentől kezdve velünk szemben „minden eszköz megengedett”, de volt olyan is, aki arra hivatkozott, hogy ezzel a „jogállami szokásjogot” szegjük meg.  Utóbbi megjegyzés különösen szánalmas egy olyan párt kitartottjától, amelyik téglánként bontotta le a jogállamot, és amely kéjes büszkeséggel rúgta fel az európai csúcsjelöltek szokásjogának rendszerét a saját pártcsaládjuk győztes jelöltjének, Manfred Webernek a legyilkolásával. Erről akkor ennyit, a papírkutya megmondóemberek hülyeségei nem érdemelnek ennél többet.
Az viszont mindenképpen figyelemre méltó, milyen hevesen reagáltak a kormánypárt vezetői, sőt, maga a kormányfő is arra, hogy EP-képviselőik bizony bukdácsolnak Brüsszelben. Amolyan rendes maffiaként megfenyegették az ellenzéket, hogy – visszaélve kétharmados hatalmukkal – bosszúból elveszik tőlük országgyűlési pozícióikat. Komolyan megütötte a narancsos fiúkat, hogy az Európai Unióban nem mindenki úgy ugrál, ahogy ők fütyülnek. De, hogy ebben se legyen félreértés, néhány fontos tényt szeretnék mindenki figyelmébe ajánlani:
Az Európai Parlamentben nem pusztán az ellenzéki magyar képviselők – közöttük a DK, az MSZP és a Momentum politikusai – bojkottálják az Európai Uniót lebontani akaró Fidesz képviselőinek a bizottsági kinevezését, hanem a sok száz tagot számláló EP több, meghatározó frakciója döntött így. Lássuk be őszintén, maroknyi ellenzéki magyarként nem is lennénk képesek mindezt véghez vinni egy ekkora gépezetben; az Európa-párti frakciók viszont egységbe tömörültek a szélsőségesen EU-ellenes neristákkal szemben.  Fontos tény, hogy nem a jobboldali Néppárt pozícióit ellenezzük (ily módon a „szokásjog” és frakciók közötti megállapodás nem is sérül; az már a Néppárt baja és szégyene, hogy fideszeseket jelöltek például a jogállamisággal foglalkozó bizottságba), hanem Orbán rendszerének kiszolgálóit. Ahogyan tettük azt korábban a néppártiakkal, benne a fideszesekkel közösen az EU-ellenes szélsőségesekkel szemben az elmúlt években. Ugyancsak fontos tény, hogy a Fidesz politikusait nem is feltétlenül a magyarok szavazzák le a bizottságokban, hiszen alelnöki helyeikről nem a Parlament egésze, hanem a szakbizottságok tagjai döntenek; nem egy esetben olyan testületekben, ahol rajtuk kívül nincs is más magyar. Én például a közlekedési és turizmus bizottság tagjaként nem vagyok jogosult szavazni a hörögve brüsszelező Hidvégi Balázs brüsszeli alelnökségéről az állampolgári jogi bizottságban. De, hogy a lényeget se veszítsük szem elől: ez az egész hisztéria valójában Trócsányi László egyre közeledő bukásáról szól. A volt igazságügyi minisztert akarja ugyanis Orbán az Európai Bizottságba delegálni uniós biztosnak. Az már régóta tudható, hogy fajsúlyos portfólióra nem számíthat, az is csoda lesz, ha átmegy majd a meghallgatásán a jogállamiság lebontásához vígan asszisztáló, a közigazgatási bíróságok rendszerét visszaépítő, az Európai Ügyészséget vadul elutasító közig-stróman. Jobb, ha mindenki tudja: a Fidesz mesterterve az volt, hogy Trócsányi megkaparintja a valóban rendkívül fajsúlyos külügyi szakbizottság (AFET) elnöki posztját – tessék visszakeresni, nyilatkozataikban be is jelentették az igényüket erre -, mondván innen könnyebb lesz átzsilipelni az Európai Bizottságba. De Trócsányiból végül nem hogy elnök nem lett, alelnöknek is csak a legutolsó helyre jelölték, méghozzá a külügyi helyett az alkotmányügyi bizottságban. Az AFCO ülésén ráadásul inkább elhalasztották a szavazást róla, köszönhetően az Európa-párti frakciók kiállásának. Ez fáj leginkább Orbánnak, nem a többi EP-képviselőjének névjegykártyáján szereplő titulus. Ha Trócsányi ezt sem tudja megugrani, akkor uniós biztos sem lesz belőle. Annál nagyobb blama pedig nincs, hogy Orbán Viktor nagytiszteletű indiánfőnök személyes potentátja már a rajt előtt elhasal. Ez még a nagyobb óvodai játszótereken is rém ciki. Erről, egyszerű pitiáner presztízsféltésről szól tehát a felháborodás, nem – a fideszesek szájából amúgy is nevetségesen hangzó – jogállamiságról, bármilyen szokásjogról, vagy a magyar választókkal szemben bárminemű tiszteletlenségről. Tartsák nyitva a szemüket, ezek a narancsos fiúk már megint hazudnak!
A magyar kormányfő vízválasztó, az illiberális államot meghirdető, 2014-es tusványosi beszéde után megfogadtam, hogy európai képviselőként nyílt levélben fogom minden héten figyelmeztetni a közvéleményt a rezsim bűneire. Kétszázötvenkettedik alkalommal kongatom a harangokat, mert úgy látszik, még mindig szükség van rá. És mert radikális európai demokrataként ez a dolgom.

dr. Ujhelyi István
Európai Parlamenti képviselő
2019. július 14.

EP-KÉPVISELŐI NYÍLTLEVÉL-SOROZAT MAGYARORSZÁG POLGÁRAIHOZ (251.)

Standard

deutschjegyzetDeutsch kolléga, itt a segítség!

Na, kecskére káposztát! – kiáltottak fel sokan, amikor olvasták a Népszava legutóbbi cikkét arról, hogy Deutsch Tamás lehet az uniós korrupciós ügyeket vizsgáló bizottság egyik alelnöke. Valóban van abban némi egészen nevetséges, hogy a fedett pályás „brüsszelezésben” és „sorosozásban” világcsúcstartó Hidvéghi Balázst (fideszes kommunikációs igazgatóból lett EP-képviselő) a jogállamiság kérdéseivel foglalkozó EP-szakbizottság egyik alelnökének jelölték, ahogyan az is sajátos, hogy Deutsch Tamás pedig a költségvetési ellenőrző bizottság egyik alelnökségét kaphatja. Ez épp a holnap kezdődő hét belső szavazásainak eredménye lesz. Hozzá kell tenni, hogy Deutsch kolléga régi motoros Brüsszelben és nem először ülne a hivatkozott bizottság alelnöki székében, kisebb megszakítással immár harmadik alkalommal nyerné el ezt a tisztséget. Tulajdonképpen nincs is tehát sem meglepetés, sem ok a fanyalgásra, hiszen nincs újdonság a képletben. Az persze kérdés, hogy a fideszes képviselők miként fognak élni ezekkel a jogosítványokkal. Deutsch Tamás egyike lesz azon alelnököknek, akik felügyelik az EU költségvetésének szabályosságát és hatékonyságát, társaival együtt ellátja az uniós intézmények gazdálkodásának felügyeletét például annak az Európai Számvevőszéknek a jelentései alapján, amelynek korábban magyar tagja is volt Fazakas Szabolcs személyében és akinek a kinevezését épp a már hivatkozott szakbizottság tagjaként Deutsch kolléga minden lehetséges eszközzel, feljelentéssel, szivárogtatással, botránykeltéssel igyekezett anno megakadályozni. De ugyanebben a költségvetési ellenőrző bizottságban igyekezett Deutsch kolléga keresztbe feküdni az Európai Parlament többsége által később elfogadott Sargentini-jelentésnek is a magyarországi jogállamisággal kapcsolatban. Olyannyira lelkes volt, hogy egyszer még önmaga hazugságát is lebuktatta. Egy tévéinterjúban azt állította, hogy próbált módosító beadványokat csatolni a jelentéshez, mert a dokumentumban számos hibás adat van, például az egyetlen ajánlattal lebonyolított (értsd: a fideszes oligarcháknak kijátszott) közbeszerzési eljárások száma szerinte jóval kevesebb, mint a jelentésben szereplő adat. Ehhez képest a valóság hamar kiderült: Deutsch egyetlen módosítójának sem volt nyoma a rendszerben, a jegyzőkönyvek szerint pedig épp a költségvetési ellenőrző bizottság egyik ülésén maga ismerte el az egyszereplős közbeszerzések magas számát, igaz azzal védekezett: más országokban is vannak hasonló, büszkeségre okot nem adó adatok.
Nincs és nem is lehet tehát feltétlenül komoly elvárásunk Deutsch kollégával szemben azzal kapcsolatban, hogy az érdemi szakmunka mellett (amilyen például az Eurostat reformjáról szóló szakbizottsági dossziéja volt) valódi és hatékony őrzője legyen az uniós forrásoknak és az európai adófizetők pénzének. Ha mégis ezt választaná, úgy adok egy kis segítséget: figyelmébe ajánlom egyfelől a szakbizottság által a Sargentini-jelentéshez benyújtott különvéleményt, olvasmánynak az Európai Ügyészség fontosságáról készített tanulmányt, de vizsgálódásra javasolnám többek között az Elios-botrány uniós forrásokra gyakorolt hatását, a Farkas Flórián felelősségét felvető „Út a munkába”-program sajátos forrásfelhasználását, Mészáros Lőrinc uniós adófizetői pénzeken történő meggazdagodását és a már hivatkozott egyszereplős közbeszerzések közti összefüggéseket, vagy akár az Európai Unióba bejutást segítő fideszes letelepedési kötvények hátterét. Ehhez persze az kellene, hogy várható alelnöki megválasztása után az európai embereket, köztük a magyar állampolgárokat akarja képviselni a NER érdekei helyett. Ez a választás áll minden fideszes EP-képviselő előtt. Hogy is szokta Deutsch kolléga mondani? „Ennyi.”
A magyar kormányfő vízválasztó, az illiberális államot meghirdető, 2014-es tusványosi beszéde után megfogadtam, hogy európai képviselőként nyílt levélben fogom minden héten figyelmeztetni a közvéleményt a rezsim bűneire. Kétszázötvenegyedik alkalommal kongatom a harangokat, mert úgy látszik, még mindig szükség van rá. És mert radikális európai demokrataként ez a dolgom.

dr. Ujhelyi István
Európai Parlamenti képviselő
2019. július 7.

EP-KÉPVISELŐI NYÍLTLEVÉL-SOROZAT MAGYARORSZÁG POLGÁRAIHOZ (250.)

Standard

putfidNincs tovább pávatánc!

Kilencedik ciklusát kezdi meg jövő héten az Európai Parlament. A következő napokban érdemben tisztulni fog a kép az európai intézmények élére álló vezetők személyét illetően, ahogyan az európai közösség következő években meghatározó legfőbb témái is egyértelművé válnak, irányvonalain is erősebbek lesznek a kontúrok. Sorsfordító időszak jön, hiszen a soron következő hét éves uniós költségvetés vitája most zajlik, az EU felszámolását célul kitűző erők lefojtása mellett pedig olyan valóban életbevágó ügyekben is konkrét lépéseket kell tennie a közösségnek, mint például a társadalmi krízist okozó gazdasági problémák vagy az életünket közvetlenül fenyegető klímaválság.
Az újonnan felálló Európai Parlamentben – köszönhetően az európai emberek bölcsességének – továbbra is az európai békét és a közösség egyben tartását szorgalmazó erők vannak többségben. Orbán és a Fidesz azzal számolt, hogy némi kuruckodás után zsebre dugott kézzel besasszéznak a brüsszeli folyosókra és az EU-ellenes hazárdjátékosokkal szövetkezve zsarolgatják majd az európai közösséget. A Fidesz egyik – egyébként épp leköszönő – európai parlamenti képviselője egész nyíltan felvállalta, hogy ha nem az ő szájuk íze szerint történnek majd a dolgok, akkor készek létrehozni az Európa-ellenes szélsőségekkel egy olyan „blokkoló kisebbséget”, amely megakadályozza az új költségvetés elfogadását. Ugyanez a susogómackós seftelés világlik ki minden fideszes döntés mögül. Például, amikor Orbánék azzal magyarázzák az európai klímacélok megvétózását, hogy az EU előbb adjon pénzt, csak utána tárgyalnak róla. Megállítják ők a migráció után a globális felmelegedést is, csak kellene előtte még egy kastély a gyerekeknek; világos.
Ahogy az Orbán-kormány, úgy a Fidesz EP-képviselői is egyértelműen orosz kottából játszottak az elmúlt években, ha úgy tetszik a ’Putyin-terv’ végrehajtói voltak és vélhetően maradtak. Szinte szóról szóra átvették a civilszervezeteket vegzáló putyini törvényeket, ajtót nyitottak és törvényenkívüliséget garantáltak a szigorú fedésben lévő orosz fejlesztési banknak, EU-ellenes propagandával segítették az Unió gyengítését célzó nagyhatalmi törekvéseket. Putyin a napokban tette világossá, hogy szerinte a liberális demokrácia halott, helyette a populizmus előretörése az üdvözítő. Bár Orbán nemrég még megszavazta az Európai Néppárt azon kiáltványát, amely a liberális értékrend erősödését szorgalmazta, valójában ő is rendre a putyini kottát mondja fel: a szabadságjogok, az egyenlőség és szolidaritás számára is értelmezhetetlen kifejezések. Lehet Orbán híressé vált újratemetési beszédét rongyosra játszatni a fesztiválokon, a gépi hang már akkor sem tudja eltakarni az ifjú liberális kafkai átalakulását egy megöregedett tavarissá.
Kilencedik ciklusát kezdi meg az Európai Parlament a napokban. A néppárti közösségből önmagát önként felfüggesztő Fidesz képviselői gerincroppantó időszak előtt állnak: nem tudnak ugyanis újra fejbiccentve megértést kérni a brüsszelező-sorosozó ámokfutások miatt. Nincs tovább pávatánc. Világos értékválasztás van az európai közösség, benne egy európai Magyarország érdekei és a fékevesztett populizmus, a mindent és mindenkit csakis eurocentekben mérő, ócska rablótempó között. Meglátjuk, figyelni fogjuk melyiket választják. Nekünk az európai Magyarország az első.
A magyar kormányfő vízválasztó, az illiberális államot meghirdető, 2014-es tusványosi beszéde után megfogadtam, hogy európai képviselőként nyílt levélben fogom minden héten figyelmeztetni a közvéleményt a rezsim bűneire. Kétszázötvenedik alkalommal kongatom a harangokat, mert úgy látszik, még mindig szükség van rá. És mert radikális európai demokrataként ez a dolgom.

dr. Ujhelyi István
Európai Parlamenti képviselő
2019. június 30.

EP-KÉPVISELŐI NYÍLTLEVÉL-SOROZAT MAGYARORSZÁG POLGÁRAIHOZ (249.)

Standard

aderorbÁder fizesse vissza az alapítványának utalt közpénzt!

Vajon hogy érzi magát most Áder János? Vajon nem szégyelli magát a Fidesz kufárpolitikája miatt? Nem ég az arca, Elnök úr?! Az Ön főnöke, Orbán Viktor és kormánya épp a minap akadályozta meg az uniós klímatervet: pontosabban, hogy 2050-re csak annyi szén-dioxidot bocsássanak ki az európai uniós országok, amennyit ki tudnak egyenlíteni. Az Európai Unió vezetői azon dolgoznak, hogy az egyre fenyegetőbb, világszerte aszályokkal, árvizekkel, szélsőséges hőmérséklet-ingadozásokkal járó klíma-szükségállapotot kezelni lehessen. De erre jön Orbán Viktor az illiberális haverjaival és botot dugnak a küllők közé. Mert nekik semmi sem drága. Zavaros módon a „rezsidémon” legyőzésére hivatkoznak, de valójában útszéli gazemberekként egyszerűen megzsarolják az európai közösséget: Brüsszelben előbb virítsanak valami lóvét, a gyermekeink sorsáról csak utána tárgyalunk. Szégyen.
A Fidesz undorító magatartása több szempontból is gyalázatos. Egyfelől a jelenlegi kormány illetékes tagja nemrég még az EU álláspontjával azonos klímapolitikai célokról beszélt, mégis megakadályozták a vonatkozó kitétel elfogadását. Áder Jánost azonban nyilván többszörösen is elfogta az undor az elmúlt időszakban, hiszen nemrég a Fidesz európai parlamenti képviselői például leszavazták a közlekedésből, mezőgazdaságból és energiaszektorból származó légszennyezés megfékezéséről szóló EP-állásfoglalást, vagyis annak ellenére nem támogatták a légszennyezettség súlyosbodó problémájának megoldását, hogy Magyarországon évente legalább tízezer ember hal meg olyan betegségekben, amelyek közvetlenül összefüggésbe hozhatók a szennyezett levegővel. Áder János államfőnek, a környezeti fenntarthatóság önként felkent lovagjának, a zöldpolitika közjogi méltóságának azonban egyetlen szava sem volt. Ahogy Áder Jánosnak most sem volt egyetlen józan szava sem a saját párttársaihoz a fideszes klíma-puccs után sem. Ezúton szólítom fel Áder Jánost, hogy tegye világossá álláspontját a narancskormány által elgáncsolt uniós klímacélokkal kapcsolatban! Ha valóban fontos számára a fenntarthatóság és a klímavédelem, akkor legyen bátor szembeszállni párttársaival! A környezetünk és jövőnk iránt felelősséget viselő magyarok nevében felszólítom arra is: ha néma bűntársként továbbra is hallgatásával támogatja az Orbán-kormány környezetellenes politikáját, úgy azonnali hatállyal számolja fel a klímavédelem támogatására létrehozott alapítványát és haladéktalanul fizesse vissza az államkasszába azt a közel másfélmilliárd forint közpénzt, amelyet a magyar emberek adóforintjaiból kapott zöldpolitikájának építésére! Ideje lenne államfőként és valóban felelős környezetvédőként viselkednie, nem pedig gyáva és sunnyogó orbáni bábként.
A magyar kormányfő vízválasztó, az illiberális államot meghirdető, 2014-es tusványosi beszéde után megfogadtam, hogy európai képviselőként nyílt levélben fogom minden héten figyelmeztetni a közvéleményt a rezsim bűneire. Kétszáznegyvenkilencedik alkalommal kongatom a harangokat, mert úgy látszik, még mindig szükség van rá. És mert radikális európai demokrataként ez a dolgom.

dr. Ujhelyi István
Európai Parlamenti képviselő
2019. június 23.

EP-KÉPVISELŐI NYÍLTLEVÉL-SOROZAT MAGYARORSZÁG POLGÁRAIHOZ (248.)

Standard

bxlkariKarácsony Gergely a garancia az európai Budapestre!

Egy európai világváros vezetése nem játék. Budapest sikeres irányításához nem elég a jó szándék, az ismertség vagy épp a közéleti rutin. Orbán Viktor rendszerének lebontásához pedig nem elég egy hangzatosnak ígérkező fricska, egy egyszeri alkalommal bevitt öklös a felcsúti állcsúcsra. Ez nem sprintverseny, ahol a célszalag átszakítása után vége a futamnak és elég ünnepelni. Ide maratoni futó kell, akinek van kitartása, aki futott már hegynek fel és hegynek le, aki tudja milyen elbotlani egy útszéli kilométerkőben, és aki tapasztalatból tudja, hogy be kell osztani az erőt és az iramot. Budapest bástyájának bevétele nem az ellenzék újabb helyosztójáról, az egymásra utalt szövetségesek közti erőméregetésről, hanem elsőként a budapestiekről, tágabb értelemben vége az ország sorsáról kell, hogy szóljon. Olyan személy kell tehát a főváros élére, aki hiteles önkormányzati vezető, részletes vízióval rendelkező, rutinos várospolitikus és nem utolsósorban integráló személyiség. Karácsony Gergely számomra ilyen ember. A Párbeszéd társelnökét kamaszkora óta ismerem, életútjaink néhány évente sorsszerűen keresztezik egymást. Valamivel több, mint egy évvel ezelőtt még miniszterelnök-jelöltként láttam vendégül Brüsszelben, az MSZP európai parlamenti képviselőjeként az én feladatom volt előkészíteni az uniós intézmények vezetőivel való tárgyalásainkat, szakmai találkozóinkat. Már akkor világossá vált, hogy Karácsony Gergely személyisége és politikai víziója erős partnerekre talált az Európai Unióban, a brüsszeli intézmények vezetői érdemi szövetségesként tekintenek az MSZP-Párbeszéd politikusára. Ez pedig az orbáni rendszer végső lebontásához vezetői úton komoly és bármikor beváltható fegyvertény. Karácsony Gergely béketeremtő személyisége és fejlődést hozó programja garanciát jelent arra, hogy Budapest európai világváros legyen, egy fenntartható, szabad levegőjű közösség. Ehhez pedig most okos döntés kell, nem pusztán érzelmi.
A Fidesz az elmúlt években minden eszközt bevetett, hogy Karácsonyt földre vigye. Propaganda-gépezete (ennek működését a saját bőrömön is megtapasztaltam) nem tartott tiszteletben semmilyen erkölcsi vagy törvényes határt annak érdekében, hogy levadássza a NER egyik legádázabb ellenfelét. Ezzel tökéletesen bizonyították is: a Karmelita kolostorban bizony tényleg félnek tőle. Karácsony megmutatta, hogy erős, ütésálló anyagból faragták. Azt gondolom: Orbán Viktor nagyon is megérdemli, hogy ősztől megroppantsuk a fővárosban narancsuralmi rendszerét. Budapest pedig nagyon is megérdemli, hogy olyan főpolgármestere legyen, mint az önkormányzati rutinnal rendelkező, európai világvárost építő Karácsony Gergely.
A magyar kormányfő vízválasztó, az illiberális államot meghirdető, 2014-es tusványosi beszéde után megfogadtam, hogy európai képviselőként nyílt levélben fogom minden héten figyelmeztetni a közvéleményt a rezsim bűneire. Kétszáznegyvennyolcadik alkalommal kongatom a harangokat, mert úgy látszik, még mindig szükség van rá. És mert radikális európai demokrataként ez a dolgom.

dr. Ujhelyi István
Európai Parlamenti képviselő
2019. június 16.

EP-KÉPVISELŐI NYÍLTLEVÉL-SOROZAT MAGYARORSZÁG POLGÁRAIHOZ (247.)

Standard

troTrócsányi László nem lesz az Európai Bizottság tagja!

Hiába a magabiztos nyilatkozatok, hiába a gőgös ünneplés és az udvari elemzőnyaloncok kábult nyelvcsapkodásai: Orbán Viktor bizony elszámolta magát. Kétségkívül rutinos szerencsejátékos, de lássuk be, most rossz helyre tette a zsetonokat. Mutathatja naphosszat a kormánypropaganda, ahogyan a Gazda zsebre dugott kézzel vonulgat a brüsszeli piros szőnyegeken, ebben a westernben nem neki osztották a sheriff-csillagot. Az, ahogyan nemrég még magabiztosan rázta magát az európai szélsőjobb aktuális popsztárjainak, vagy ahogyan kajánul marta a néppárti vezetőket, mára kiderült: stratégiai hiba volt. Európa felvilágosult felében ugyanis nemhogy az EU-szkeptikus szélsőjobb, de épp hogy a liberális-zöld vonal és az Európai Szocialisták Pártja erősödött meg; Európa többségi politikája pedig továbbra is a közös értékek és nem – ahogyan a Fidesz remélte – az európai értékek szétverése mentén fog haladni. Rettentő kínos, ahogyan a fideszes EP-képviselők magyarázkodnak a brüsszeli folyosókon és törleszkednek a régi kollégákhoz, csak hogy elnézzék nekik a közös család elleni kirohanásokat. Az pedig valami egészen gerincroppantó helyzet lehet, ahogyan például Hidvéghi Balázs, a Fidesz újdonsült EP-képviselője kénytelen felismerni, hogy épp annak az Európai Uniónak lesz az egyik felkent tisztségviselője, amelyről a párt kommunikációs igazgatójaként még tudatosan végighazudta az elmúlt éveket. Reggel, délben meg este.
Lesz azonban ennél jóval kellemetlenebb is. Orbán Viktor ugyanis egy olyan embert kíván a következő európai kormányba, az Európai Bizottságba delegálni, aki borítékolhatóan meg fog bukni a meghallgatásokon. Trócsányi Lászlóból nem lesz európai biztos és nem pusztán azért, mert én például bizonyosan nem fogok megszavazni egy olyan testületet, amelyben ő tag lehet, hanem azért sem, mert Trócsányi élő szimbóluma annak az illiberális, Európa-ellenes rémálomnak, amelyet Orbán kiépített. És ezt az európai döntéshozók, képviselők többsége is pontosan tudja. Trócsányi az az ember, akinek ügyvédi irodája képviselte a bankokat a magyar devizahitelesekkel szemben az bíróságon. Trócsányi az az ember, akinek ügyvédi irodája milliókat kapott a Matolcsy-féle jegybanktól és annak közpénzzel mutyizó alapítványaitól. Trócsányi az az ember, aki minden áron akadályozza, hogy hazánk csatlakozzon az Európai Ügyészséghez és ő az az ember, aki kidolgozója a fideszes közigazgatási bíróságok kormányzati fölénnyel áterőszakolt új rendszerének. A Fidesz jelenlegi helyzetét és Trócsányi esélyeit is kiválóan jelzi, hogy a közigazgatási bíróságok rendszere kapcsán a biztos-jelölt nemrég még azt mondta: nemzeti ügyről van szó, Brüsszel pedig „ne üsse bele az orrát abba”, hogy a magyar kormány mit csinál. Ehhez képest a Néppárt felé tett gesztusként nemrég felfüggesztették a közig-bíróságok bevezetését, Trócsányi pedig már szánalmasan magyarázkodott, mondván nincsenek meg hozzá a „nyugodt körülmények”. Tisztelt választók! Trócsányi Lászlóból biztosan nem lesz uniós biztos. Ha a Fidesznek van esze és józan helyzetfelismerő képessége, akkor még idő előtt visszahúzza és valaki mást jelöl a Bizottságba. És ne higgyenek majd a kormányzati sumákolásnak, meg kommunikációs hókuszpókusznak: Trócsányi azért nem lesz uniós biztos, mert a Fidesz politikája és az európai közösség ellen elkövetett bűnei miatt Orbánék emberei vállalhatatlanok. Pont. Minden más szöveg egyszerű hazugság.
A magyar kormányfő vízválasztó, az illiberális államot meghirdető, 2014-es tusványosi beszéde után megfogadtam, hogy európai képviselőként nyílt levélben fogom minden héten figyelmeztetni a közvéleményt a rezsim bűneire. Kétszáznegyvenhetedik alkalommal kongatom a harangokat, mert úgy látszik, még mindig szükség van rá. És mert radikális európai demokrataként ez a dolgom.

dr. Ujhelyi István
Európai Parlamenti képviselő
2019. június 9.