EP-KÉPVISELŐI NYÍLTLEVÉL-SOROZAT MAGYARORSZÁG POLGÁRAIHOZ (347.)

Standard

csereFelelős egészségügyi minisztert a következő kormányba!

Jelentős átalakításokat ígért a következő kormányában Orbán Viktor, hangsúlyozva, hogy az ország előtt álló legfontosabb kihívásoknak és feladatoknak kell majd megfeleltetni a kabinet új szerkezetét és személyi összetételét. Ellenzéki politikusként – különösen az elmúlt évtized illiberális kormányzását látva – természetesen van némi aggodalmam a valós kihívások pontos felismerését és az arra adott személyi válaszokat illetően, de ameddig Orbán elő nem áll az új kormányzati programjával, adjuk meg az esélyét annak, hogy akár jól is dönthet.
Egyetlen dolgot azonban hatgyermekes édesapaként, ellenzéki politikusként és az Európai Parlament közegészségügyi bizottságának tagjaként mindenképpen ki kell emelnem: olyan egyszerűen nem képzelhető el, hogy az egészségügy a jövőben nem – pontosabban sem – rendelkezik majd tisztességes és felelős, leginkább külön önálló tárcát vezető miniszterrel. A covid-járvány, a globális egészségügyi fenyegetések, az átalakuló és szorosabb kooperációt kiépítő európai egészségügyi rendszerek, a magyarországi ellátórendszer eltagadhatatlan lemaradása, az egészségügyben dolgozók körülményeinek kötelező javítása, a már-már nemzetbiztonsági kockázatot jelentő várólisták, a magyar emberek egybehangzó és lesújtó véleménye csak néhány azon érvek közül, amelyek felelős önálló minisztériumot és annak vezetésére alkalmas, felelős minisztert követelnek meg az egészségügyben.
Kásler Miklóst tisztelem orvos-professzorként és emberként, de határozottan megvetem politikusként és miniszterként. Elképzelhetetlen, hogy továbbra is ő irányítsa az egészségügy működtetését. Mert politikusként egyértelműen megbukott ebben a feladatban. Kétharmados felhatalmazással a háta mögött sem volt képes megnyugtatóan rendezni az egészségügyben dolgozók munka- és életkörülményeit, elvtelen kompromisszumokra kényszerítette a kizsigerelt szakembereket, nem tett meg mindent annak érdekében, hogy az általa – ráadásul orvosként kiemelten – képviselt ágazat megkapja a neki járó figyelmet és a kormányzat végre érdemben növelje (a jelenleg az uniós átlag alatt lévő) állami finanszírozás mértékét. Cserbenhagyta az adósságban fulladozó kórházakat, hidegen hagyta az üresen álló háziorvosi praxisok egyre növekvő száma, hagyta, hogy az ágazati reformot kiszervezzék alóla és egy másik tárca végezze el ennek szakmai feladatát. Kásler Miklós legnagyobb politikusi bűne ezzel együtt mégiscsak az, hogy asszisztált a kormányzati arrogancia és törvénytelenség tobzódásához. Az illetékes állami adatvédelmi hatóság elmarasztalása ellenére sem volt hajlandó közérdekű adatokat kiadni, minden lehetséges pitiáner és aljas eszközzel gátolták, sőt most is gátolják a nyilvánosságra tartozó információk megismerését. Kásler tudatosan vagy tudatlanul (döntsék el melyik nagyobb baj) lényegében asszisztált ahhoz, hogy bizonyos fideszes politikusok és érdekköreik konkrétan milliárdokat nyerészkedjenek a rekordhalálozással járó covid-járvány eszközbeszerzésein. De ő az a miniszter is, aki ráadásul onkológusként, a mai napig megtagadja a kormányzat által állítólagosan elkészített nemzeti rákellenes stratégia megismerését. Pedig azért próbáltam meg több alkalommal is kikérni ezt a dokumentumot, hogy EP-képviselőként segíteni tudjak összehangolni annak céljait az európai rákellenes stratégia kereteivel és eszközeivel. Az Európai Egészségügyi Unió programjának egyik kezdeményezőjeként számos alkalommal tettem javaslatokat az egészségügyi kormányzatnak, de minduntalan csak pökhendiség volt a válasz.
Nem kérdés, hogy az egészségügyi terület az egyik prioritás kell végre legyen a következő időszakban. Ezért egyfajta nemzeti minimum kell legyen az önálló egészségügyi tárca létrehozása, élén egy hatékony, kooperatív, tisztességes szakemberrel. Kásler Miklós ennek már csak részben felel meg. Ideje van tehát a cserének.
A magyar kormányfő vízválasztó, az illiberális államot meghirdető, 2014-es tusványosi beszéde után megfogadtam, hogy európai képviselőként nyílt levélben fogom minden héten figyelmeztetni a közvéleményt a rezsim bűneire. Háromszáznegyvenhetedik alkalommal kongatom a harangokat és teszem még, ameddig szükség van rá. Mert esélyt kell adni a közös hazának.

Ujhelyi István
Európai Parlamenti képviselő
2022. április 17.

EP-KÉPVISELŐI NYÍLTLEVÉL-SOROZAT MAGYARORSZÁG POLGÁRAIHOZ (346.)

Standard

mininumNemzeti minimum: önálló oktatási és egészségügyi minisztériumot!

Jóval nyitottabb és konszolidációra hajló hangot ütött meg a választások utáni nemzetközi sajtótájékoztatóján Orbán Viktor. A Fidesz miniszterelnökének elmúlt tizenkét éves uralkodása – mert szolgálatnak aligha nevezhető – súlyos tapasztalásokat és kérdőjeleket hagyott bennünk ahhoz, hogy ezt hitelesnek és komolynak vegyük; a negyedik kétharmados felhatalmazás után azonban kényszerűen és kötelezően más szemszögből is meg kell vizsgálnunk bizonyos közéleti kérdéseket. Az nem kérdés, hogy az igazságtalanság, az esélytelenség és a korrupció szükségszerű felszámolásában (így például az Európai Ügyészséghez való azonnali csatlakozásban) továbbra sem fogunk egyetérteni a kormányzattal, ebben továbbra is kérlelhetetlen ellenfelei leszünk a rezsimnek. Az Európai Parlament illetékes szakbizottságainak tagjaként – a magyar érdekek képviseletében – számos alkalommal tettem konkrét javaslatokat a kormányzat asztalára az elmúlt években, amelyekre azonban csak pökhendi elutasítás volt a válasz. Amennyiben az újonnan felálló kabinet valóban kész bármilyen változtatásra – amely kizárólag hatalmi pozícióból lehetséges -, akkor ennek bizonyítására az alábbi javaslatot teszem az ellenzéki oldal EP-képviselőjeként:
Nem kérdés, hogy a magyar nemzet elsöprő érdeke az oktatás és az egészségügy helyzetének rendezése, tudatos építése és megerősítése. Az elmúlt időszakban sokat vádoltak bennünket – a választási eredmény óta még oly dölyfős módon is – azzal, hogy nem értjük az országot, hogy nem értjük a valós problémákat, amely vélemények részben bizonyosan jogosak. Azonban az is bizonyosan téves, sőt a magyar nemzetet önbecsapó hazugság a kormányoldalon azt állítani: az egészségügy és az oktatás kezelése, irányítása az elmúlt tizenkét év sikertörténete. Mert nem az. Nagyon nem. Az egészségügyi szektorra Magyarország az uniós átlag alatt fordít a költségvetésből (ne feledjük, a covid-járványban lakosságarányosan rekordszámban haltak meg nálunk az emberek, miközben a kormánypárt egyes szereplői milliárdokat nyerészkedtek rajta), az oktatás színvonala pedig nemzetközi képesség-felmérések alapján egyértelműen kimutatható, hogy zuhanórepülésben van. Ideje a kormányzatnak is belátni, hogy tizenkét évnyi teljhatalmú lehetőséggel és felelőséggel ez bizony súlyos kudarc, amellyel szemben kötelességük lépni. Azt javaslom tehát: legyen nemzeti minimum, hogy az oktatást és az egészségügyet valódi prioritásként kezeljük!
Orbán Viktor, a Fidesz miniszterelnöke azt mondta: jelentős átalakításokat fog végrehajtani a kormányzati struktúrában, az előttünk álló feladatoknak megfelelően. Hazánk hosszútávú érdekében egyszerűen nem látni mást, mint ennek a két területnek – szemben az elmúlt tizenkét év dúlásával és pökhendi arroganciájával –, vagyis az egészségügy és az oktatás kiemelt és konszolidált megemelését. Ha valóban Magyarország az első, akkor a magyarok oktatása és egészségügye az első. Elvárható tehát, hogy a nemzeti minimumok megteremtése érdekében az újonnan felálló kormányban önálló és felelős tárca – élükön szolgálni és nem uralkodni akaró vezetőkkel – koordinálja ezt a két területet: még válsághelyzetben is megnövelve a szektorokra költött állami költségvetést, azonnali hatállyal – kivétel nélkül – rendezve az oktatásban és az egészségügyben dolgozók bérhelyzetét, befogadva a tanár- és diák érdekvédelmi mozgalmak szakmai javaslatait és csatlakozva az Európai Egészségügyi Unió koncepciójának minél szélesebb körű megvalósításához. Ha a Fidesz valóban az ország fejlődése és békéje érdekében akar cselekedni, ezeket a kérdéseket prioritásként kezelik. Az Európai Parlament szakbizottságainak magyar tagjaként én továbbra is megteszem majd javaslataimat, meglátjuk az európai színtéren lehet-e bizonyos esélyteremtő ügyekben akárcsak közös szakmai munkára bírni a „kollégákat”. Meglátjuk, hogy megint csak szövegelés volt-e a nemzeti elkötelezettség, vagy végre valódi tettek is párosulnak a történelmi felelősséghez.
A magyar kormányfő vízválasztó, az illiberális államot meghirdető, 2014-es tusványosi beszéde után megfogadtam, hogy európai képviselőként nyílt levélben fogom minden héten figyelmeztetni a közvéleményt a rezsim bűneire. Háromszáznegyvenhatodik alkalommal kongatom a harangokat és teszem még, ameddig szükség van rá. Mert esélyt kell adni a közös hazának.

dr. Ujhelyi István
Európai Parlamenti képviselő
2022. április 10.

EP-KÉPVISELŐI NYÍLTLEVÉL-SOROZAT MAGYARORSZÁG POLGÁRAIHOZ (345.)

Standard

stoporbHolnap egy másik Magyarországra ébredünk!

Kimondani is sok, de tény, hogy immár nyolc éve írom minden vasárnap azokat a nyílt leveleket, amelyekben az Orbán-rezsim bűneire hívom fel a figyelmet és amelyekben jelzem: addig kongatom a harangokat, ameddig szükség van rá. Az elmúlt években volt mire felhívni a figyelmet, a fideszes dúlás minden héten kijelölte a témát. Ma véget vethetünk ennek a tizenkét éves rémálomnak, véget vethetünk az orbáni bűnöknek. Lehet, hogy holnaptól már nem lesz okom tovább kongatni a harangokat; lehet, hogy ez az utolsó levél a sorban.
Nyolc évvel ezelőtt azért ragadtam klaviatúrát, mert Orbán Viktor a tusnádfürdői beszédében – megrészegülve a frissen megszerzett újabb kétharmados győzelemtől – meghirdette az azóta rabló testet öltött „illiberális államot”. A Fidesz miniszterelnöke ekkor üzent hadat a számukra kellemetlen civilszervezeteknek (egyébként orosz mintát követve „külföldi ügynöknek” bélyegezve őket), ekkor érvelt a bankszektor többségének „magyar kézbe” kerülése mellett (azt felejtette el csak hozzátenni, hogy magyar kéz alatt Mészáros Lőrincet, vagyis saját magukat értik), de ebben a beszédben köszönte meg először a határon túli magyaroknak azt is, hogy a szavazataikkal lett kétharmados többsége a Fidesznek. Azóta már azt is látjuk, hogy ezeket a határon túli levélvoksokat hogyan gyűjtik be és hogyan manipulálnak velük.
A legfontosabb mérföldkő azonban mégis csak az volt, hogy Orbán ekkor hirdette meg a teljes elfordulást az európai közösségtől és olyan „sztárok” követésére szólított fel, mint például Oroszország. Meghirdette az „illiberális demokrácia” kiépítését Magyarországon, amely orosz mintát követve fojtotta el később a civil társadalmat, szorította sarokba a másként gondolkodókat, hajtotta teljesen saját kontrollja alá a nyilvánosságot és rabolta szét a közvagyont, a hazánknak járó uniós forrásokat. Az azóta eltelt időben a mű elkészült, a maffiaállam kiépült, a saját maguk által kreált ellenségképekkel szembeni kamuharcok pedig kellő cirkuszt adtak a népnek. Amivel Orbánék nem számoltak: az az ellenzék – lassan, de biztosan kialakult – szövetségkötése és egyesülése, valamint azok a globális kihívások, amelyeket nem lehetett propaganda látvány-kormányzással kezelni. A covid-járványban rekordszám elvesztett magyar élet (és ne feledjük, hogy még a halálos járvány közepén is csak az undorító nyerészkedésen járt az eszük), majd most a véres agressziót kezdeményező Putyin fojtogató ölelésében való pánikszerű vergődés mind bizonyította: ennyi, elég volt az illiberális tébolyból, ideje visszafordulni a békét, biztonságot és fejlődést jelentő európai közösség felé!
A mai szavazás után, holnap reggel egészen biztosan egy új Magyarországra ébredünk. Az illiberális Fidesz ezt a választást ugyanis már elvesztette. Az elmúlt tizenkét év pökhendi arroganciája, nemzetmegosztása, gyűlöletkeltése és aljas rablása megváltoztatta ezt az országot, a magyarok többsége pedig nem kér ebből. Ezt ők is tudják, ők is érzik; ezért idegesek. Az is igaz, hogy hosszú évek kellenek még, amíg társadalmunk a pólusain keresztül az utolsó cseppig kipréseli magából azt a nemzetgyilkos mérget, amelyet belénk pumpáltak a megosztó hazugságokkal, a családtagokat egymásnak fordító gyűlöletkeltéssel. De a mindenki Magyarországában, ahol a „nemzet” nem csak egy szót jelent egy bekeretezett és kötelezően falra tűzött kiáltványban, hanem minden magyar közösségét, erre is lesz gyógymód. Orbán annak idején azzal zárta a tusnádfürdői beszédét, hogy „könnyen lehet, miután bármi megtörténhet, hogy eljön a mi időnk.” Hát, kedves Viktor, a te időd éppen most jár le. Korábban senki által nem birtokolt lehetőséget kaptál arra, hogy ebből az országból egy felvilágosult, szabad, fejlődő és európai országot építs. De csak saját magadra gondoltál. Arra a felcsúti fiatalemberre, aki mindenáron valaki akart lenni, kitörni onnan és abból, ahonnan jön. Hivatali időd nem szolgálat volt, hanem uralkodás. A történelem pedig úgy fog rád emlékezni, mint akinek ragyogó fiatalemberként páratlan lehetőséget adott, de aki mindezt nemzetépítés helyett aprópénzre váltotta és stadiont épített belőle a felcsúti háza végébe.
A magyar kormányfő vízválasztó, az illiberális államot meghirdető, 2014-es tusványosi beszéde után megfogadtam, hogy európai képviselőként nyílt levélben fogom minden héten figyelmeztetni a közvéleményt a rezsim bűneire. Háromszáznegyvenötödik alkalommal kongatom a harangokat és teszem még, ameddig szükség van rá. Talán ma utoljára.

Ujhelyi István
Európai Parlamenti képviselő
2022. április 3.

EP-KÉPVISELŐI NYÍLTLEVÉL-SOROZAT MAGYARORSZÁG POLGÁRAIHOZ (342.)

Standard

putinyvízumMiért kapott fideszes aranyvízumot az orosz hírszerzés vezetőjének családja?!

Több mint egy hete küldtem levelet az Orbán-kormány érintett minisztériumainak, a kormányfőnek és a kormányszóvivőnek, de egyikük sem volt képes eddig válaszolni arra a nagyon egyszerű kérdésre: miért kapott fideszes aranyvízumot a putyini orosz kormányzat külföldi hírszerzésért felelős vezetőjének rokonsága. Pedig ez nemcsak egyszerű, de jelen helyzetünkben annál égetőbb kérdés is. Milyen összefonódások és a mostani helyzetben milyen súlyos nemzetbiztonsági kockázatot jelentő együttműködések vannak még Putyin belső körei és a magyar kormányzat között? Magyarország békéjének és biztonságának garantálásához ezt mielőbb tisztázni kell! Elég volt a Fidesz sunnyogásából! Követelem, hogy adjanak ezügyben mielőbb részletes tájékoztatást!
Az orosz agresszió következményeként az Európai Unió számos szankciót fogadott már el a tagállami vezetőkkel közösen, így a magyar kormány egyetértésével és támogatásával. Többek között magas rangú orosz vezetők vízumtilalommal és vagyon-befagyasztással történő szankcionálását is. Ezen vezetők között szerepel például Szergej Nariskin, az orosz duma elnöke, aki 2016 óta a Külföldi Hírszerző Szolgálat irányítója is egyben. Tudható, hogy Nariskin – aki egyébként az évek óta tartó ukrán válság kezdete óta az unió “feketelistáján” szerepel – részese, sőt aktív irányítója a mostani orosz katonai agressziónak, illetve az azt övező dezinformációs és egyéb titkosszolgálati műveleteknek. Korábban számos híradás szólt arról, hogy Szergej Nariskin rokonai (fia, Andrej, valamint menye és unokái) bevásároltak a Fidesz-kormány által meghirdetett letelepedési kötvényekből, az úgynevezett “arany-vízumokból” és ennek köszönhetően magyar, vagyis uniós iratokhoz jutottak. A magyar bevándorlási hivatal korábban elismerte, hogy Andrej Nariskin az ügyfelük volt, az ügy részletei azonban továbbra is tisztázatlanok.
A Fidesz-kormánynak azonnal érdemi válaszokat kell adnia arra, hogy miért nem vizsgálták eddig felül azokat a korábban – a letelepedési kötvényprogram keretében – kiadott dokumentumokat, amelyeket a jelenlegi, háborús agresszor orosz vezetéshez köthető személyek kaptak! A Fidesz-kormánynak azonnal választ kell adnia arra, hogy a közös uniós szankciós politika részeként mikor fogja visszavonni vagy felfüggeszteni ezeket az engedélyeket! A Fidesz-kormánynak azonnal választ kell adnia arra, hogy pontosan hány olyan személy van, akik bármilyen módon köthetőek a jelenlegi orosz állami vezetéshez és “ügyfelei” voltak a magyar kormány letelepedési programjának! A Fidesz-kormánynak azonnal választ kell adnia arra, hogy felmerül-e bármilyen nemzetbiztonsági kockázat annak következtében, hogy az orosz katonai agressziót irányító egyik állami vezető közeli rokonsága “ügyfele” volt a magyar kormány letelepedési kötvényprogramjának! De nem pusztán a letelepedési kötvényprogramban kiadott aranyvízumok ügyében köteles a magyar kormány elszámolni a nyilvánosság felé, hanem arra is válaszolnia kell: miért nem függeszti fel a budapesti székhelyű, (kémtevékenységgel is összefüggésbe hozott) orosz érdekeltségű Nemzetközi Befektetési Bank vezetőinek és munkatársainak – eredetileg is teljességgel indokolhatatlan módon biztosított – teljeskörű diplomáciai mentességét?!
Orbán Viktor és a Fidesz nemzeti szuverenitásról és függetlenségről, az Európai Unióval szembeni nemzeti érdekképviseletről beszél, miközben egyetlen rendelkezésére álló eszközzel sem hajlandó fellépni az orosz agresszorokkal szemben; sőt, titkon szövetkezik, együttműködik velük és kiskapukat nyit számukra. Felmerül a kérdés, hogy amikor Brüsszel megállításáról beszél, akkor ki diktálja Orbán mondatait? Mert a magyar emberek biztosan nem. Ez, különösen a jelen helyzetben, teljességgel vállalhatatlan és életveszélyes! Elég volt Orbán és a Fidesz sunyi, putyinista üzleteléséből! Válaszoljanak a kérdésekre és tisztázzák magukat! Ha tudják.
A magyar kormányfő vízválasztó, az illiberális államot meghirdető, 2014-es tusványosi beszéde után megfogadtam, hogy európai képviselőként nyílt levélben fogom minden héten figyelmeztetni a közvéleményt a rezsim bűneire. Háromszáznegyvenkettedik alkalommal kongatom a harangokat, mert úgy látszik, még mindig szükség van rá. És mert radikális európai demokrataként ez a dolgom.

dr. Ujhelyi István
Európai Parlamenti képviselő
2022. március 27.

EP-KÉPVISELŐI NYÍLTLEVÉL-SOROZAT MAGYARORSZÁG POLGÁRAIHOZ (341.)

Standard

oltoputyFel kell mondani a debreceni oltóanyaggyár orosz szerződéseit!

Alig néhány nappal a gyilkos orosz katonai agresszió megindítása előtt Orbán Viktor ismét ellátogatott Moszkvába és bár a vizitet egyfajta békemissziónak nevezte, valójában ezen a téren – mint látjuk – semmit sem sikerült elérnie és épp az azóta bekövetkezett egyoldalú orosz agresszió miatt a tárgyalás után megfogalmazott gazdasági megállapodások, együttműködések sorsa is érdemben megkérdőjeleződtek. Az egyik ilyen bejelentés Orbán és szövetségese, Vlagyimir Putyin moszkvai tájékoztatóján az volt, hogy Oroszország az épülő debreceni oltóanyaggyár rendelkezésére bocsájtja a SzputnyikV vakcina gyártási technológiáját, így hamarosan megkezdődhet a hajdúsági tömeggyártása is az orosz oltóanyagnak. Orbán olyannyira lelkes volt ezzel kapcsolatban, hogy az állami rádióban ezt követően arról áradozott: a Szputnyikra olyan nagy a kereslet a világban, hogy az oroszok már ki sem tudják elégíteni a megrendeléseket, ezért a debreceni gyártósor üzleti befektetésnek sem utolsó.
Az igazság valójában az, hogy miután az oroszok a megfelelő dokumentáció beadásának hiányában nem voltak képesek megszerezni az európai engedélyt a SzputnyikV oltóanyagra, ezért a vakcina iránti kereslet egyáltalán nem volt eddig sem kiugró; elég csak arra emlékeztetni, hogy még a magyar kormány sem rendelt belőle utánpótlást az eredeti szállítmányon felül, mivel az európai vakcinák tömeges kínálata mellett a magyarok egyáltalán nem kértek belőle. A putyini agresszió elrendelése Ukrajnában, az orosz háborús beavatkozás eszkalálódása és a nyugati szankciók egyre bővülő sora pedig azóta csak rontottak ezen a helyzeten: különösebb jóstehetség és elemzői rutin nélkül kijelenthető, hogy az európai engedéllyel nem rendelkező, a Putyin fémjelezte orosz állam által kínált vakcinára ezután még annyira sem lesz kereslet, sőt, valójában égetni fogja a markát annak, aki a kezében tartja. A magyar kormány a lehető legjobban azt tenné, ha az európai szankciókkal összhangban felmondaná az orosz oltóanyagra vonatkozó együttműködést a Putyin vezette kormánnyal és az épülő debreceni oltóanyaggyár kapacitásait az EMA által engedélyezett, nyugati típusú vakcinák gyártására rendezné be. Semmi nem indokolja ezt a fajta bigott ragaszkodást az orosz oltóanyaghoz, illetve annak magyarországi gyártásához és általunk történő forgalmazásához, csakis egyetlen indoka lehet: a Fidesz felsővezetőinek magánbiznisze a projektben. Ez a beruházás és vakcinagyártási szerződés az oroszokkal ebben a helyzetben kizárólag azoknak előnyös, akik szügyig érdekeltek a bizniszben. És ne tévedjük: a Fidesz már bizonyította, hogy a sok tízezer magyar ember életét követelő járványon is képes gerinctelenül nyerészkedni: emlékezetes, ahogy a kormánypárt egyik fővárosi prominense milliárdokat szakított covid-tesztek állami leszállításán, hogy a bevétel kiszivattyúzása után „eladja” a kiüresített céget egy borsodi zsákfaluba bejelentett tinédzsernek. Kizárt, hogy ez utóbbi bizniszből a Fidesz egyes vezetői nem részesültek, de legalábbis ne tudtak volna róla, hiszen kormányzati hátszél nélkül ennek a fideszes politikusnak a cége nem kaphatta volna meg az állami beszerzésre vonatkozó milliárdos megrendelést. Éppen ezért gyanús a hajdúsági vakcinagyár-projekt is.
A debreceni oltóanyaggyárat ugyanis nemcsak Putyin sötét árnyéka lengi körül, de a mutyi szaga is. Azt már tudjuk, hogy közpénzmilliárdokat csoportosítottak át az intézmény létrehozására, amelynek végső számlája valahol 50milliárd felett várható. Korábban közérdekű adatigénylést nyújtottam be a kormányzat több minisztériumához annak érdekében, hogy megismerhessük a beruházás részleteit, a finanszírozás pontos hátterét (felhasználnak-e például a létrehozásához uniós pénzt, illetve milyen intézményi kontroll mellett fog működni a gyár), de arról is tájékoztatást vártam, hogy pontosan mit tartalmaznak a kínai és orosz partnerekkel a vakcinák gyártásáról megkötött szerződések. A legtöbb minisztérium eltolta magától az ügyet, az illetékes innovációs tárca pedig azt közölte, hogy az általam kért információk minősített adatok, így azok nem tartoznak a nyilvánosságra. Tipikus fideszes sunyiság.
Követelem a kormánytól, hogy azonnal mondja fel az orosz állammal kötött szerződését a SzputnyikV vakcinák gyártásával kapcsolatban! Követelem a kormánytól, hogy a Debrecenbe tervezett gyártókapacitást az Európai Gyógyszerügynökség engedélyével rendelkező vakcinák előállítására használják! Követelem a kormánytól, hogy a nemzeti oltóanyaggyár beruházásával kapcsolatban hagyják abba az indokolatlan és korrupciógyanús titkolózást: hozzák nyilvánosságra a beruházás dokumentumait és az eddig megkötött szerződéseket, számoljanak el a projektre eddig elköltött közpénzzel! Ha az Orbán-kormány számára valóban fontos a béke és az európai közösség egysége, akkor felülvizsgálja ezeket a szerződéseket és a józan észnek engedve a lehető leggyorsabban felmondja a megállapodásokat.
A magyar kormányfő vízválasztó, az illiberális államot meghirdető, 2014-es tusványosi beszéde után megfogadtam, hogy európai képviselőként nyílt levélben fogom minden héten figyelmeztetni a közvéleményt a rezsim bűneire. Háromszáznegyvenegyedik alkalommal kongatom a harangokat, mert úgy látszik, még mindig szükség van rá. És mert radikális európai demokrataként ez a dolgom.

dr. Ujhelyi István
Európai Parlamenti képviselő
2022. március 20.

EP-KÉPVISELŐI NYÍLTLEVÉL-SOROZAT MAGYARORSZÁG POLGÁRAIHOZ (340.)

Standard

putyinistállóOrbánnak szakítania kell Putyin politikai maffiájával!

Erős szekunder szégyenérzet fogta el az embert, amikor az egyik hírportál videójában látta az újságírók kérdéseitől zavarba jövő fideszes nagyságokat és kisszerű figurákat, miként próbáltak ők is pávatáncolni és egyrészt-másrészt mondatokkal elhatárolódni Putyintól, egyúttal megtagadni az elmúlt tizenkét év sajátos Kreml-barátságát. Nehezen ment nekik, hiszen eddig arra trenírozták magukat és követőiket is: Putyin szép, Putyin jó, Putyin a barátunk. Hát, nem. Nagyon nem.
A Fidesz azonban egyelőre csak mézes-mázas szavakban és plakátokra írt mondatokban harcos békepárti és az orosz agresszorral szembeni közös európai fellépés aktív részese, amikor ugyanis tettekre kerülne sor, már fülüket-farkukat behúzzák a fideszesek. Értem én, nehéz egyszerre megfelelni az illiberális maffia elvárásának és az egyszerű emberi, erkölcsi követelményeknek. Ha Orbán Viktor valóban komolyan gondolná, hogy némi moszkvai kitérő után újra visszatalált az európai értékekhez és az Unió egységéhez, akkor kézzel fogható, hiteles döntésekkel is igazolná ezt. Kezdhetné az orosz „kémbank” diplomáciai mentességének felfüggesztésével, a Roszatommal kötött együttműködések befagyasztásával, vagy a Kreml felsővezetőihez köthető személyek – így például az ukrán háború irányításában résztvevő hírszerzési vezető Szergej Nariskin családtagjai által kapott – letelepedési kötvények felülvizsgálatával. De kezdhetné valami egyszerűbbel is európai elkötelezettségének bizonyítását Orbán. Például azzal, hogy a Fidesz elnökeként megszakít minden formális és informális kapcsolatot azokkal a politikai erőkkel, amelyek nem csupán felszínes, de hivatalos formában is együttműködnek Putyin oroszországi pártjával. Ideje lenne például nyilvánosan kimondania Orbán Viktornak, hogy a Fidesz vezetőjeként megszakítja a baráti és politikai kapcsolatokat Matteo Salvinivel és az általa vezetett Északi Ligával, amely 2017-ben konkrét, formális együttműködési megállapodást írt alá Putyinékkal Moszkvában. A Fidesz világosan és egyértelműen szakíthatna Marine Le Pennel és az általa vezetett Nemzeti Tömörülés párttal is, hiszen korábban Le Penék konkrét pénzügyi támogatást kaptak Putyinéktól (ahogyan rendkívül szokatlan módon most épp a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó MKB adott tízmillió eurós kölcsönt nekik kampányra), de olyan szoros baráti szálak kötötték a Kremlhöz a francia pártot, hogy Le Penék egyik EP-képviselője például gyakornokként foglalkoztatta Brüsszelben Putyin szóvivőjének a lányát. Orbán nyilvánosan rendezhetné a Fidesz viszonyát az osztrák Szabadságpárthoz (FPÖ) is, amelynek korábbi elnökét, a botránya miatt lemondani kényszerült Heinz-Christian Strachét annak idején még látványos keretek között fogadta és mutatta be fontos politikai szövetségeseként. Nos, habár az FPÖ (Strache bukása óta) nem hosszabbította meg hivatalos együttműködését Putyin pártjával, de Strache idejében még fontos része volt az Egységes Oroszország párttal kötött keretmegállapodás. Aki egyszer a putyini politikai maffia része lesz, az nem szabadul egyszerűen.
Hiába próbálja magáról lerázni Orbán és a Fidesz az elmúlt tizenkét év túlzott Putyin-barátságát és összefonódását a Kreml által finanszírozott és nyilvánvalóan nagyrészben általa irányított európai szélsőjobboldali politikai szereplőkkel, ezt szavakkal és pávatáncos mozdulatokkal már nem lehetséges. Ha Orbán és a Fidesz valóban Európához akar tartozni és az európai értékek védelmezőjeként akar fellépni, akkor érdemi lépéseket kell tennie az orosz agresszorral szemben, a Fideszt pedig látványos és egyértelmű módon leválasztani azokról a politikai szereplőkről, amelyek Putyin sötét árnyékában működnek. Orbán az elmúlt hónapokban egy szélsőjobboldali, EU-szkeptikus új pártkoalíciót akart összehozni többek között a fent említett szereplőkkel, de terve egyelőre meghiúsult. Most itt az ideje, hogy végleg a fiókba tegye ezt a tervét és világosan szakítson eddigi szövetségeseivel. Ha nem teszi meg, azzal megerősíti, hogy továbbra is a háborút indító Putyin politikai maffiarendszeréhez tartozik és nincs is szándékában kilépni onnan. Ilyen egyszerű.
A magyar kormányfő vízválasztó, az illiberális államot meghirdető, 2014-es tusványosi beszéde után megfogadtam, hogy európai képviselőként nyílt levélben fogom minden héten figyelmeztetni a közvéleményt a rezsim bűneire. Háromszáznegyvenedik alkalommal kongatom a harangokat, mert úgy látszik, még mindig szükség van rá. És mert radikális európai demokrataként ez a dolgom.

dr. Ujhelyi István
Európai Parlamenti képviselő
2022. március 13.

EP-KÉPVISELŐI NYÍLTLEVÉL-SOROZAT MAGYARORSZÁG POLGÁRAIHOZ (339.)

Standard

hazugEgyedül Magyarország marad ki az Ukrajnát segítő uniós programból?

Nagyon remélem, hogy csak valami adminisztrációs hiba történt és rosszul szerepel a hivatalos közlésekben, mert ha igaz, hogy egyedül Magyarország maradt ki az Ukrajnának segítő európai önkéntes programból, akkor Orbánék ismét a világ szégyenpadjára ültetik az egész nemzetet. Amit pedig a magyarok egyáltalán nem érdemelnek meg.
Mint ismert, az Ukrajnát ért orosz agresszió után szinte azonnal, sürgősséggel aktiválták az úgynevezett EU polgári védelmi mechanizmust, amely 2001 óta működik az európai közösségben. Ez a kooperációs és koordinációs eszköz tud érdemi segítséget nyújtani természeti- és humanitárius katasztrófák esetében: a programban minden uniós tagállam és további hat, nem EU-s ország vesz részt, így szükség szerint Izland, Norvégia, Szerbia, Észak-Macedónia, Montenegró és Törökország is. Az elmúlt években több mint félezer esetben aktiválták ezt a mechanizmust, ennek az együttműködésnek a keretében kaptak például a tagállamok maszkokat, orvosi kesztyűket és lélegeztető-gépeket a covid-járvány alatt. Az Ukrajnát ért gyilkos támadás miatt az Európai Bizottság felhívta a tagállamokat, hogy saját lehetőségeikhez mérten önkéntes felajánlásokkal segítsék a válság kezelését. A Bizottság közlése szerint huszonhat uniós tagország és egy EU-n kívüli nemzet szállt be a programba és ajánlott fel takarókat, élelmiszert, egyéb eszközöket. Az EU-tagországok közül egyelőre egyedül Magyarország nem szerepel a résztvevő és adományozó országok között. Nem tudni miért. Rendkívül vérlázító lenne, ha az Orbán-kormány most is kuruckodó különutasként akarna betartani Brüsszelnek, hiszen milliók életéről van szó. Ha nem pusztán adminisztratív késésről vagy más akceptálható okról van szó, akkor távolmaradásával a Fidesz ismét tanúbizonyságát adja mérhetetlen embertelenségének és aljasságának. (Talán a kormány összetévesztette ezt a humanitárius együttműködést a rescEU-programmal, amelynek keretében most küldött Ukrajnának a magyar állam 200 túlárazott és ezáltal fideszeseknek extrabevételt termelő lélegeztetőgépet; ez azonban egy ettől teljesen különálló program.)
De, persze mit is várhatunk attól a Fidesztől, amelynek miniszterelnöke képes még egy sokezer ember életét kioltó háború kellős közepén is belehazudni a magyar emberek szemébe?! Orbán Viktor azt találta mondani a legutóbbi rádiós kinyilatkozásában, hogy a NATO nem fog minket megvédeni, csak akkor, ha mi is meg tudjuk védeni magunkat. Vagyis, támadjon meg minket bárki, a szövetség nem siet majd a segítségünkre, a NATO-tagságunk fabatkát sem ér. Érdekes, néhány nappal ezelőtt a köztévében tett másik kinyilatkozása során még arról beszélt, hogy Magyarország biztonságát csak a NATO-kötelékében lehet biztosítani. Most hagyjuk is, hogy épp a kormánypropaganda harsogja azt, hogy „stratégiai nyugalomra” és „higgadt beszédre” van szükség, ehhez képest láthatóan épp Orbán hadovál össze-vissza, a Fidesz vezetői pedig tíz év tőgymeleg oroszbarát kijelentéseit próbálják hasonlóan zavaros mondatokkal lerázni magukról. Orbán NATO-val kapcsolatos mondata azonban ennél jóval súlyosabb: annak kormányfői megerősítése, miszerint minket az Euro-Atlanti katonai szövetség soha nem fog megvédeni, ez pedig így tulajdonképpen felhívás keringőre. Miközben tehát azt hazudja, hogy az ellenzék bele akarja sodorni az oroszok háborújába hazánkat, aközben a miniszterelnök nagy nyilvánosság előtt kijelenti: mögöttünk soha nem fog ott állni a világ egyik legerősebb, egységbe forrasztható hadserege. Amikor nem messze a magyar határtól orosz tankok csörtetnek, tessék mondani, ez nem eszement felelőtlenség?
Orbán ráadásul ismét elővette a régi hazugságait is, amikor azt mondta: az Európai Unió semmilyen támogatást nem adott még Magyarországnak a menekülthelyzet kezelésére, a déli határvédelemre sem kaptunk „egyetlen fillért” sem Brüsszelből. Ez ordas nagy suttyó hazugság, ami könnyen cáfolható, hiszen 2015 óta az Európai Bizottság összesen mintegy 137,14 millió eurót, azaz nagyjából 45,5 milliárd forintot biztosított a magyar kormány számára a bevándorlás és a határvédelem miatt felmerült feladatok ellátására. Tételes kikérhető, lekövethető, elszámoltatható. Én értem, hogy a közpénzen púposra zsírosodott fideszeseknek már fel sem tűnik 45,5 milliárd forintnyi aprópénz, ami csak úgy beesik Brüsszeltől, de legalább ne hazudjanak róla és ne hergeljék ezzel a magyar társadalmat. Szégyen és gyalázat, hogy a Fidesz járvány- és háború idején is csak hazudni és lopni tud. Megérdemlik, hogy áprilisban elzavarjuk őket.
A magyar kormányfő vízválasztó, az illiberális államot meghirdető, 2014-es tusványosi beszéde után megfogadtam, hogy európai képviselőként nyílt levélben fogom minden héten figyelmeztetni a közvéleményt a rezsim bűneire. Háromszázharminckilencedik alkalommal kongatom a harangokat, mert úgy látszik, még mindig szükség van rá. És mert radikális európai demokrataként ez a dolgom.

dr. Ujhelyi István
Európai Parlamenti képviselő
2022. március 6.

EP-KÉPVISELŐI NYÍLTLEVÉL-SOROZAT MAGYARORSZÁG POLGÁRAIHOZ (338.)

Standard

vaslevélzászlókjpg„Gerincroppantó déjà vu”

Elhivatott pacifistaként és hatgyermekes családapaként leginkább szétfeszítő tehetetlenséggel figyelem az Ukrajnában zajló eseményeket: a híreket falva egyik pillanatban cselekvésre szorul össze az öklöm, a másik pillanatban ugyanez a kéz már inkább csak öleli a gyermekeimet és nyugtatja őket, hogy nem lesz semmi baj. Pedig baj van. És nem csak Ukrajnában. Sokak fejében is, sajnos.
Putyin támadása nem nevezhető semmi másnak, mint háborús bűnnek; egy szuverén állam ellen, valós indok nélkül megindított, vérontó agressziónak. Nincs más szempont, nincs más nézet, nincs olyan gazdasági érdek, amely miatt óvatosabban kellene fogalmazni. Egy nettó erőszaktevőt nem ültetünk le a fehérabroszos családi vacsorához, csak azért, mert olcsón hozta a szalonnát. Ahogy baltás gyilkost sem engedünk szabadon néhány jól fizető (magán)bizniszért cserébe. Egyszerűen vannak helyzetek, amikor fel sem merül az érték- és oldalválasztás kérdése. Putyin háborúja pontosan ez a helyzet. Azok a dilemmák pedig, amelyek az elmúlt órákban engem is feszítettek, pontosan jól mutatják, hogy milyen végtelenül kiszolgáltatott és legyengített pozícióba kormányozta Orbán a hazánkat. Kezdjük onnan, hogy a magyar kormány az elmúlt időszakban legalább féltucat alkalommal feküdt keresztbe annak, hogy Ukrajna közelebb kerüljön a védelmet jelentő NATO-hoz; az Orbán-kormány volt ugyanis mindannyiszor az egyetlen, amelyik vétóval élt. Hivatkozásként a nyelvtörvényt és a kárpátaljai magyarok érdekeinek – egyébként jogos – védelmét hozták fel, de tudhatóan orosz érdeket is kiszolgáltak ezekkel a lépésekkel. Csak egyetlen kitérő: a Fidesz képviselői az elmúlt időszakban többször is követelték az EU határozott fellépését, a Velencei Bizottság útmutatásainak betartását az ukrajnai magyarokat sértő nyelvtörvény kapcsán; az egyetlen probléma, hogy közben épp a Fidesz agyament politikája gyengítette ezeket a követeléseket, hiszen közben folyamatosan aláásták az Unió hitelességét, a Velencei Bizottságot pedig több alkalommal is „soros-ügynökökből álló szervezetnek” nevezték, amikor az Orbánéknak nem tetsző állásfoglalásokat tett közzé. Ha a Fidesz az elmúlt évtizedben nem az Európai Unió gyengítésén, hanem megerősítésén dolgozott volna, akkor nyilvánvalóan sokkal hatékonyabb fellépést és mint így, eredményt tudott volna ebben is elérni.
Az ukrán-orosz háború végleg bizonyította, hogy Magyarország helye az Európai Unióban és a NATO-szövetségben van, ez tudja egyedül garantálni a biztonságunkat. Aki tehát az EU vagy a NATO bármilyen gyengítésén ügyködik, akadályozza annak működését és repeszti szét annak egységét, az konkrétan Magyarország és a magyar emberek biztonsága ellen cselekszik. Nem véletlen, hogy Orbán is – a kezdeti pávatáncolás után – kénytelen volt összekapni magát és az európai egységgel tartani, ha ugyanis ismét csak kuruckodott volna az orosz érdekek mentén (ahogyan nem egyszer tette már), azzal nemcsak Magyarországot árulta volna el, hanem egész Európát és az EU-Atlanti szövetséget. Ez pedig most nem játék, nagyon nem. Hiába ugyanakkor a lájkvadász posztok a kormányfő oldalán az oroszok elleni szankciók támogatásáról, ha egyébként a rendelkezésére álló egyéb eszközökhöz láthatóan már nem mer hozzányúlni. Vajh, miért. Ha igazán elkötelezett a béke kikényszerítése és az orosz agresszió megfékezése mellett (bár utóbbit, ilyen élesen még egyszer sem mondta ki), akkor például haladéktalanul felülvizsgálja a Paks2-projektet és azonnali hatállyal felfüggeszti a Budapestre hozott orosz (kém)bank diplomáciai mentességét. Ezek érdemi és jelentős lépések lennének, egyértelmű bizonyítékai annak, hogy a magyar kormány komolyan gondolja, amikor az egységes európai álláspontot támogatja.
Az elmúlt napokban félrecsúszott és már kormányzati, hazug propagandába hajlott a vita az indok nélkül megtámadott Ukrajna esetleges támogatása kapcsán. A Fidesz a lehető legaljasabb módon ezt a helyzetet is saját politikai céljaira használta fel és azt a hazugságot próbálja elültetni a magyar nyilvánosságban, hogy az ellenzék katonákat és fegyvereket küldene ukrán területre, ezzel „belesodorva hazánkat” a háborúba. Az elmúlt tíz év legaljasabb kampányát folytató Fidesz már több példával is bizonyította, hogy képes az ellenzéki jelöltek kijelentéseit megcsonkítva, azok jelentését és értelmét megmásítva hamis állításokat kreálni. Ez történt most is: senki nem akar háborút, végképp nem magyar részvétellel. Háborút jelenleg egyedül Orbán Viktor barátja és szövetségese, Vlagyimir Putyin akar, aki – ne felejtsük el – ehhez megkapta Orbán Viktor másik barátja és szövetségese, a belarusz Lukasenka támogatását is. Az ellenzéki oldal megszólalásai mindig világosak és egyenesek voltak: a NATO-szövetség tagjaként, annak döntései és lépései mentén kell nekünk is cselekednünk. Milyen végtelenül undorító egyébként, hogy pont azok a politikusok és fizetett megmondó-celebek terjesztik ezt a hazugságot, akik egyébként reszketve igyekeztek az utolsó pillanatig kiszolgálni az orosz propagandát és tagadni a várható támadás tényét. Azok a senkik posztolgatnak most arról, hogy „maradjunk ki ebből”, akik korábban nyenyerészve viccelődtek az orosz inváziótól tartó nyilatkozatokon. És igen, azok a senkik posztolgatnak most arról, hogy ez „orosz belügy”, meg hogy „nekünk semmi közünk hozzá”, akik mélymagyarkodva fotózkodnak a békemeneteken, de most elfelejtik, hogy épp ott zörögnek az orosz tankok, ahol az elszakított magyar testvéreink élnek. Hát, mikor lenne több közünk ehhez a háborúhoz, ha nem most, ti szerencsétlenek?! Értem én, hogy rohadt nehéz lehet egyszerre éltetni a Putyin-pólóban grasszáló Salvinit és gyűjtést szervezni a Putyin elől menekülő magyarok megsegítésére. Értem én, hogy rohadt nehéz lehet – egyébként kéretlenül és hamisan – ’56 bátor hőseinek szellemi örököseként öndefiniálni magatokat és közben azt nézni élő adásban, ahogy a kormánypropagandának megfelelően dicsőített Putyin tankjai dúlnak az ukrán utcákon. Gerincroppantó déjà vu.
Orbán Viktor azt mondta az Astoriánál 2007-ben, hogy „a nyugati világ számára a történelmi kihívást a keleti új rend gyarapodó erői jelentik, melynek leheletét, jelenlétét, kisugárzását már a bőrünkön érezhetjük (…)” Ha Ukrajna az EU vagy a NATO tagországa lenne, többet is tehetnénk a vele szembeni háborús agresszió ellen. Azt azonban mindenképpen el kell kerülni, hogy ez a konfliktus újabb fizikai határokat lépjen át. Az Európai Unió és a NATO tagjaként ezért minden közös és egyénileg rendelkezésre álló eszközzel arra kell rászorítani az agresszort, hogy fejezze be a vérontást és a háborút. Önigazoló fideszes reklámposztok és facebook-videók nem állítják meg Putyint, egységes és határozott fellépés talán. Utóbbiból egyelőre még kevesebb van kormányzati oldalon. Áprilisban pedig arról kell dönteni, hogy milyen Magyarországot akarunk: amely pávatáncolva kiteszi magát agresszor nagyhatalmak szorító ölelésének, vagy amely az egységes, erős és biztonságot nyújtó európai közösség megbízható tagjaként védi állampolgárai és az Unió érdekeit. Orbánisztán vagy Európa?! Ez lesz a kérdés. Az elmúlt napok eseményei még egyértelműbbé tették, hogy csak egyetlen józan és bölcs válasz létezik.
A magyar kormányfő vízválasztó, az illiberális államot meghirdető, 2014-es tusványosi beszéde után megfogadtam, hogy európai képviselőként nyílt levélben fogom minden héten figyelmeztetni a közvéleményt a rezsim bűneire. Háromszázharmincnyolcadik alkalommal kongatom a harangokat, mert úgy látszik, még mindig szükség van rá. És mert radikális európai demokrataként ez a dolgom.

dr. Ujhelyi István
Európai Parlamenti képviselő
2022. február 27.

EP-KÉPVISELŐI NYÍLTLEVÉL-SOROZAT MAGYARORSZÁG POLGÁRAIHOZ (337.)

Standard

orbantervEz volt az Orbán-terv: előre provokáltak a homofób-törvénnyel

Nehéz eldönteni, hogy melyik kormányzati szereplőt volt nagyobb szekunder szégyenérzet figyelni: Varga Judit hazugságügyi minisztert, aki zavarodottan arról beszélt, hogy a jogállamisági mechanizmusnak nincs köze a jogállamisághoz, hiszen azt kizárólag a „gyermekvédelmi törvény” miatt vetik be hazánk ellen; vagy Orbán Viktort volt kellemetlenebb figyelni, amikor arról nyilatkozott, hogy a magyar kormány – most figyeljenek – valójában nyert azzal, hogy elbukott az Európai Unió Bíróságán. Ez az egész hazug előadás, amire a Fidesz építi a propagandáját, tulajdonképpen rendkívül szórakoztató is lehetne a maga abszurditásában, ha nem nyomorítana meg egyébként embereket és nem kockáztatná a hazánknak járó közel 15ezer-millárd forintnyi uniós támogatást. Bár a jogállamiság- és a „gyermekvédelmi” törvény kapcsán a valóságérzékelés láthatóan nagyban függ attól, hogy az ember kormánypárti vagy objektív, ellenzéki nyilvánosságot követ-e, mégis kötelességemnek érzem, hogy felhívjam a Fidesz propagandájában vakon hívő polgárok figyelmét is arra: éppen irgalmatlanul át vannak verve. A homofób „gyermekvédelmi” törvény és a köré épített eszement propaganda kizárólag amiatt született, hogy hivatkozást adjon a kormányzati hisztihez és hazudozáshoz a jogállamisági eljárások kapcsán. Máris mutatom, hogy mi egyértelműsíti mindezt! Nézzük az eseményeket kronologikusan:
Fontos eredetpont Kaleta Gábor, a Fidesz-kormány perui nagykövetének botránya, amelyről az egykori Index írta meg még 2020 februárjában, hogy egy korábbi nemzetközi akció keretében rajtaütöttek és a számítógépén 19ezer darab, gyermekpornográfiát ábrázoló képet találtak. A külügy próbálta eltitkolni az ügyet (ennyit a kormányzati pedofil-ellenességről), de csak rövid ideig sikerült; végül mindössze felfüggesztett börtönre és 540ezer forint pénzbüntetésre ítélték, mert Kaleta beismerő vallomást tett, az ügyészség pedig nem kért ennél súlyosabb büntetést. Az ügy érthető módon komoly felháborodást váltott ki: még a Fideszben is kénytelenek voltak erős állításokat tenni a sunyítás után; igaz, például a Kaleta-ügy részleteinek érdemi nyilvánosságra hozatalával azóta is adós a külügyi tárca. A kormánypártok hatékonyabb fellépést és törvényhozást ígértek a pedofilokkal szemben, de az egyébként rapid törvényalkotásra hajlamos fideszes gépezet itt annyira azért nem kapkodott. Kocsis Máté fideszes frakcióvezető gyermekvédelmi szakemberekből álló munkacsoport felállítását és komoly előkészítő munkát ígért, nyilván ez húzódott el odáig, hogy konkrétan egy évet kellett várni a pedofil-ellenes módosítások bejelentésére. Nem fogják elhinni, hogy mi történt menet közben! Igen, a jogállamisági mechanizmus.
Rövid kitérő a párhuzamosan zajló eseményekről: még 2018. májusában jelentette be Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság akkori elnöke a jogállamisági mechanizmusra vonatkozó bizottsági javaslatot, ez hozta meg az áttörést a régóta húzódó folyamatban. Vagyis a „gyermekvédelmi” törvény elfogadása előtt három évvel indult el a mechanizmus kiépítése, de annak – sok vita utáni – elfogadására is jóval a fideszes törvényalkotási javaslat előtt sor került: még 2020. decemberének elején. Talán emlékezhetnek rá, Orbán Viktor ekkor zsarolta meg az európai döntéshozókat, hogy ha jogállamisági feltételekhez kötik az uniós pénzek kifizetését, akkor Magyarország nem szavazza meg az uniós költségvetést és akkor mindenkinek coki. Ekkor, vagyis 2020. decemberében születik meg az a megállapodás, hogy jogállamisági mechanizmus márpedig lesz, 2021. január elsejével életbe is lép, de annak elindításával megvárják, hogy az Európai Unió Bírósága is ítéletet mondjon annak jogszerűségéről. Orbán erről úgy beszélt a facebookos kiskakas-videójában, hogy „elhárítottuk a veszélyt”, meg „a partraszállás sikerült”. Hát, nagyon nem, inkább kapott egy sallert. Nem kicsit, nagyot. Itthon persze ezt igyekezett másképp beállítani a propaganda-sajtóban, a saját táborát sikerült is megvezetnie. Viszont, nyilvánvalóan ekkor már pontosan tudta, hogy a jogállamisági eljárások alól nem tud majd kibújni, az Európai Bizottság pedig bizony lesz olyan tökös, hogy addig vissza is tartja a forrásokat. Kellett tehát egy terv, kellett egy elterelő hadművelet, amivel indokolni lehet „Brüsszel támadását”. Mivel a valóságot, vagyis az állami korrupció súlyosságát nem lehetett felmutatni, ezért valami egészen mást kellett kitalálni. Egyszerűt, érthetőt, megosztót. Így született meg idővel a pedofil-törvény módosítása.
Kocsis Máté fideszes frakcióvezető 2021. május 18.-án jelentette be közösségi oldalán – több lépcsőben -, hogy a kormánypárt törvénycsomagot nyújt be a pedofilokkal szembeni hatékonyabb és erőteljesebb fellépés érdekében. Fontos emlékeztetni mindenkit arra, hogy ezt megelőzően két meglehetősen jelentős esemény is történik: Szájer József „egyre nagyobb lelki megterhelésre” hivatkozva hirtelen lemond, majd kiderül, hogy valójában rendőrök elől menekült egy ereszen; de Kocsis Máté bejelentését megelőzően, 2021. március 11-én került sor arra is, hogy a magyar kormány benyújtotta az Európai Bírósághoz a jogállamisági mechanizmus elleni keresetét. Ez utóbbi két dolog miatt fontos: egyfelől Orbán nyilván innentől kezdett el visszaszámolni, másfelől maga ez a tény máris érdemben árnyalja a brüsszeli támadásról szóló fideszes nyilatkozatokat, hiszen épp a Fidesz fordult a bírósághoz az ügyben. Amelynek ítélete csak azután lett számukra „politikai döntés”, hogy nem nekik kedvezett. De térjünk vissza a „gyermekvédelmi” törvényhez, amelynek benyújtására tehát jóval azután került sor, hogy a magyar kormány beadta keresetét a jogállamisági mechanizmus ellen, vagyis fogalmilag kizárt, hogy utóbbi indoka az előbbi legyen. Ugyancsak árulkodó, hogy a sokak által kifogásolt homofób módosítások csak később és okkal kerültek bele az eredeti törvénycsomagba. És nem fogják elhinni, hogy milyen váratlan egybeesések történtek ezzel kapcsolatban!

Szinte napra pontosan akkor jelentette be (2021. júniusának második hetében) a Fidesz parlamenti frakciója, hogy több új törvényjavaslattal is kiegészítik a már Parlament előtt lévő pedofilellenes törvénycsomagot, amikor az Európai Unió Bíróságának elnöke is közölte: rendkívüli és gyorsított eljárásban döntenek majd a magyar jogállamisági keresetről. Vagyis, Orbánék azzal szembesültek, hogy nem fog évekig – de legalábbis a választások utáni időszakig – húzódni az ügy, érkezik majd a pofon és nyilvánvalóan nem akarták a saját arcukat odatartani. A Fidesz tehát tudatosan, kizárólag a jogállamisági eljárás miatti vállalhatatlan botrány elterelő hadművelete miatt írta bele a vonatkozó törvénybe a homoszexualitás bemutatásának tiltását, vagy az addig sehol, semmilyen módon fel nem merült és a közbeszédben minimálisan sem jelenlévő „kiskorú nemváltoztató műtétek” propagálását. A Fidesznek sietőssé vált tehát a dolog, fel kellett építeni a propagandát, fel kellett hergelni a tömegeket, el kellett ültetni az új kampánytémát a fejekben, ehhez pedig idő kellett, ami a felgyorsított eljárás miatt egyre szűkebbé vált. Nem meglepő, hogy alig öt nappal a módosítások benyújtása után már meg is szavazta a fideszes többség a csomagot; jöhettek a viták, a tiltakozások, a kormánypárti médiaszolgálat hadjárata.
Az ezután következő eseményeket jól ismerjük: a Fidesz szerint az Európai Unió – és úgy általában a nyugati világ – megtámadta Magyarországot, amiért a kormány nem hagyja, hogy erőszakos meleglobbisták a nemük megváltoztatására vegye rá az óvodásokat és kisiskolásokat. A Fidesz állítása szerint emiatt fagytak be az újjáépítési források és ezért fenyeget minket a jogállamisági mechanizmus hasonló eredményű eljárása. Egészen elképesztő és ugyancsak önleleplező, hogy amikor az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indít a magyar kormány ellen a homofób törvényi rendelkezés miatt, akkor azzal szinte ugyancsak egyidőben jelenti be Orbán Viktor, hogy népszavazással fogja megerősíteni a kormány a „gyermekvédelmi” intézkedéseket. Az a tudatos hazugsággyártás része, hogy a Fidesz miniszterelnöki és miniszteri szintén is félrevezeti a nyilvánosságot, amikor azt állítja: a vitatott törvény miatt történik minden jogállamisági vita. Azt már ide se hozom, hogy a hivatkozott kötelezettségszegési eljárásban a Bizottság egyetlen gyermekvédelmi intézkedést sem kifogásol, annál inkább a szexuális irányultságon alapuló diszkriminációt; vagyis az egyetlen tényleges kapcsolódó eljárás sem arról szól, amit mondanak. Az pedig már az időbeli eltérések miatt is nettó hazugság, hogy a jogállamisági eljárásnak is a „gyermekvédelmi” törvény miatti vita lenne az alapja, ezt még maga a kormány is tudja. Abban a jogállamisági kifogásokról szóló hivatalos bizottsági átiratban ugyanis, amelyet a brüsszeli testület küldött tavaly évvégén a Fidesz-kormánynak, egyetlen szóval sem említik ezt a homofób törvényt. Annál többet olvashatunk benne az állami szintű korrupcióról és az igazságszolgáltatás függetlenségének sérüléséről. A Fidesz saját hazugságát leplezte le akkor, amikor idén januárban – határidőn túl, dafke magyar nyelven – megküldött válaszlevelében ugyancsak nem kerül szóba a „gyermekvédelmi” törvény vagy a kiskorúak szexuális nevelésének kizárólagos szülői joga, pedig a Fidesz állítása szerint ez minden jogállamisági eljárás alapja. Azért nem szerepelt a saját válaszlevelükben sem, mert nincs ilyen. Mert hazudtak róla.
A nagy Orbán-terv némileg megbicsaklott az Európai Unió Bíróságának ítélete kapcsán: bár pontosan tudták, hogy mi lesz benne, láthatóan mégis okozott némi zavart. Ennek nagyon egyszerű az oka: mert bugyuta baromsággal akarják magyarázni a megmagyarázhatatlan. És az nagyon nevetséges tud lenni. Amikor egy tolvajra rákiabálnak, hogy „állj, mi van a kezedben?!”, bizony rettentő szánalmas, ha azt válaszolja: „nem hagyom, hogy átoperálják az óvodásainkat!” A helyzet világos és egyértelmű: ahol állami szinten lopják el az uniós pénzeket, ott azok nincsenek biztonságban. Erről van szó és nem másról. A homofób provokáció arról szól, hogy terelni tudjanak a valóságról a választásokig. Hogy ne arról beszéljünk: közel 15ezer-milliárd forintnyi uniós támogatás sorsa függ attól, hogy ki kormányozza Magyarországot. Ha egy tisztességes, átláthatóan és becsületesen működő kormányunk lesz áprilistól, akkor ezek a források lehívhatóak lesznek. Ha folytatódik az állami korrupció, a közpénz-habzsolás és az európai értékek semmibevétele, akkor ezek a pénzek befagynak. Erről szól a választás áprilisban, ennek a 15ezer-milliárd forintnak a sorsáról. A Fidesz válasza erre a nemváltoztató műtét. A miénk a NER-változtató műtét.
A magyar kormányfő vízválasztó, az illiberális államot meghirdető, 2014-es tusványosi beszéde után megfogadtam, hogy európai képviselőként nyílt levélben fogom minden héten figyelmeztetni a közvéleményt a rezsim bűneire. Háromszázharminchetedik alkalommal kongatom a harangokat, mert úgy látszik, még mindig szükség van rá. És mert radikális európai demokrataként ez a dolgom.

dr. Ujhelyi István
Európai Parlamenti képviselő
2022. február 20.

EP-KÉPVISELŐI NYÍLTLEVÉL-SOROZAT MAGYARORSZÁG POLGÁRAIHOZ (336.)

Standard

vaslevéllPiros lesz a büntetőlap, nem sárga?!

Ez a sokat emlegetett „jogállamisági mechanizmus” egy végtelenül egyszerű dolog. Aki nem tartja be a szabályokat – például lop a közösből -, az nem is részesülhet automatikusan a közösség nyújtotta előnyökből. Hogy lefordítsam orbáni nyelvre: aki elköti a lovakat, az nem ehet tovább a közös kipcsak-dakota tábortűznél; aki sípcsonton rúgja a másik játékost, az bizony lapot fog kapni, mindegy mit dumál a sporinak. Piros lesz a büntetőlap, nem sárga.
Most szerdán fog ítéletet hirdetni az Európai Unió Bírósága a lengyel-magyar közös beadvány ügyében, amelyet az Európai Unió úgynevezett jogállamisági mechanizmusa ellen nyújtottak be az illiberális kormányok. Ez volt az, ami ellen Orbán még a költségvetési vétót is belengette, és bár itthon győzelmi fanfárokat fújt (rendkívül nevetséges módon már behűteni való pezsgőről szónokolt), valójában mindössze annyit tudott elérni, hogy némi időt nyert: a most szerdán kihirdetett ítéletig. Annak tartalma ugyanis jó eséllyel megjósolható: egyfelől abból, hogy a Fidesz már politikai zsarolásról és sorosista összeesküvésről, meg külföldi beavatkozásról beszél, másfelől a Bíróság főtanácsnokának megjelent álláspontjából, amely szerint a jogállami mechanizmus elfogadása és elindítása összeegyeztethető a hatályos szerződésekkel és tiszteletben tartja a jogbiztonság elvét. Ha ez lesz szerdán a bírói tanács megfelelő többségének döntése is, az leegyszerűsítve zöld lámpát ad a jogállamisági eljárásnak. Az persze kérdés, hogy az Európai Bizottság lesz-e elég tökös és lesz-e eléggé jogkövető, hogy azonnal meg is indítsa az eddig halogatott eljárást az érintett tagállamok kormányaival szemben, vagy befekszik azoknak a gyáva érveknek, miszerint a magyar választásokig hátralévő néhány napban már beavatkozásnak hathat egy ilyen lépés. Valójában épp az lesz befolyásoló beavatkozás, ha a bírósági döntés ellenére sem tesznek semmit és szépen kivárják: egy megerősödött, esetleg meggyengült Orbánnal vagy egy új kormányfővel, Márki-Zay Péterrel kell-e átbeszélniük a magyarországi jogállamiság hiányosságait és a helyreállítási alapból, valamint a hétéves költségvetésből nekünk járó összesen mintegy 14.272 milliárd forintnyi uniós pénz sorsát. Ha a Bíróság elutasítja a lengyel-magyar beadványt, akkor az Európai Bizottságnak álláspontom szerint a lehető legrövidebb időn belül meg kell indítania az eljárást, ez ugyanis a dolga. Az Európai Bizottság pontosan tisztában van azzal, hogy milyen erőszakot tett az orbáni hatalom a magyar jogállamiságon, ennek tételes felsorolását legutóbb meg is küldték a Karmelitába. Ha a Bizottság halogat majd, akkor néma cinkosa lesz Orbánéknak.
A dolog végtelenül egyszerű. A magyar kormány azért nem férhet hozzá a hazánknak és a magyar embereknek járó uniós forrásokhoz egyelőre, mert nem tudja garantálni azok tisztességes és átlátható felhasználást. Nincs más oka, csak és kizárólag az állami szintű korrupció, az igazságszolgáltatás függetlenségének sérülése, a jogállami normák megtiprása. Ótvar hazugság a kormány képviselőitől, hogy valamiféle új világrend szembenállása, holmi ideológiai háború, a menekült- vagy a gyermekmegrontó meleglobbi áll mindemögött, esetleg az összes egyszerre. Jó, ha tudják: aki ezt állítja Önöknek, az hazudik. Tudatosan és aljasan, vagy egyszerűen csak primitív butaságból. Mindkettő előfordulhat. Szerdán az Európai Unió Bírósága olyan döntést hoz, amely alapvető kihatással lesz Magyarország életére. Helyrebillentett valamit, amin Orbánék erőszakot tettek. Azért, mert így helyes. Mert ha előre is megyünk, kell, ami állandó legyen: a tisztesség és az igazságosság. Anélkül nincs se előre, se felfelé.
A magyar kormányfő vízválasztó, az illiberális államot meghirdető, 2014-es tusványosi beszéde után megfogadtam, hogy európai képviselőként nyílt levélben fogom minden héten figyelmeztetni a közvéleményt a rezsim bűneire. Háromszázharminchatodik alkalommal kongatom a harangokat, mert úgy látszik, még mindig szükség van rá. És mert radikális európai demokrataként ez a dolgom.

dr. Ujhelyi István
Európai Parlamenti képviselő
2022. február 13.