Ujhelyi polgári elégedetlenségre mozgósít – Európa nem sír a magyarokért

Standard

vasAz MSZP-s népszavazási ellenkampány több mint bojkott: polgári elégedetlenségi mozgalom. A megreformált EU közös főügyészséget is jelent, így nem csoda, ha Orbán ezerrel húzza a vészféket, hogy kimaradjon belőle. Interjú Ujhelyi István EP-képviselővel.

– Az MSZP a kvótaellenes népszavazás bojkottjára buzdít, miközben ön azon háborodik fel, hogy a külföldön dolgozó magyarok nem szavazhatnak levélben a kvótaellenes referendumon, noha a határon túli kettős állampolgárok ezt megtehetik. Nincs itt ellentmondás?

– Gyorsan tisztázzuk: minden porcikámban azt érzem, igazunk van, amikor azt kérjük, senki ne legitimálja részvételével Orbán Viktor hazug népszavazását…

– …akkor nem kimondottan praktikus, hogy több százezer ember voksolását megnehezíti a rendszer?

– Nem, mert ez egy elvi kérdés. Legyen világos: az októberi referendum egy hazug kamunépszavazás, amelyen európai demokrata nem vehet részt. Arra elvi kötelesség rámutatni, hogy a Fidesz csalásra alkalmas választási rendszerében ezúttal feketén fehéren tetten érhető az alkotmánysértés. Vagyis, a kamureferendum nem elég, hogy hazug, de még alaptörvény-ellenes is. Még egy ok, hogy távol maradjunk az urnáktól október másodikán: ordító választási csalás, hogy a rendszer élhetetlensége miatt külföldre menekülő százezreket gyakorlatilag kirekeszt a választásokról a rezsim. Miért nem szavazhatnak a külföldön élő nővérek, asztalosok, pincérek, orvosok, tanulók ugyanúgy, ahogyan a határon túli kettős állampolgárok? Ez nettó választási csalás, ez nettó
alkotmánysértés. Amit immár a Fidesz is kénytelen elismerni.

– Az elvi megállapodás eredménye, vagy csak így alakult, hogy az MSZP, a DK és az Együtt egységesen bojkottálja a népszavazást?

– Nem bojkottálja!

– Hát mit csinál?

– A szóval van bajom. A bojkott passzív elutasítást jelent, mi viszont aktívan kampányolunk, sok-sok
protestakcióval.

– Akkor mi a helyes kifejezés?

– Polgári elégedetlenségi mozgalmat kell hirdetnünk, és ennek csak egyik állomása lesz az október 2-i referendum.

– Visszakanyarodva az eredeti kérdéshez…

– …épeszű ember nem mondhat mást a barátjának, a szomszédjának, csak azt: ha nem akarod, hogy Magyarországot a kormány kivezesse az Európai Unióból, akkor maradj otthon!

UJHELYI, Istvan– Akkor az ön értelmezésében az LMP és a Liberális Párt elmeállapotával baj van. Az elsőben vegyes a hozzáállás, a liberálisok viszont részvételre és a kormány álláspontjának elutasítására buzdítanak. 

– Hogy más pártok mire buzdítják támogatóikat, az az ő felelősségük. Ezzel együtt tény marad, hogy
aki elmegy, adjon bár le érvénytelen voksot vagy szavazzon a kormány ellen, akkor is az Orbán-rezsimet támogatja a részvételével. Ugyanis a hatalom csak akkor tud bármit kezdeni a referendummal, ha érvényes és eredményes lesz, vagyis, ha legalább négymillió ember leadja a voksát. Mindegy, hogy milyet.

– Tegyük fel, voksolnak és a kormány álláspontja győz – mihez kezdhet az eredménnyel a hatalom?

– A népszavazási kérdés egy nem létező uniós intézkedésről szól. Vagyis olyasmiről szavaztat a Fidesz, ami nincs. Innentől fogva nem lehet ügydöntő sem az eredmény, és a hatályos törvények szerint egy hasonló referendum nem írhatja felül az uniós döntéseket. De, hogy érthetőbb legyen a szándék, hadd építsem fel a gonosz kastélyát. Orbán pontosan tudja, rizikós, hogy érvényes lesz-e a népszavazás. Nem véletlen, hogy soha nem látott erőket és (köz)pénzt mozgósítanak a propagandára, az állami és fideszes média is mindent elkövet a sikerért. Orbán valójában ezzel a
kampánnyal akarja lerombolni az emberek még mindig meglévő és egyelőre még erőteljes EU-pártiságát. Évek óta mondom, hogy a mai Európai Unió élet- és versenyképtelen. Ezt a miniszterelnök is felfedezte. Ám ő nem reparálni, reformálni akarja, hanem rámutatni felnagyított hibáira, hogy kivezethesse az országot az európai közösségből és évtizedekig uralhassa. Erről szól az egész.

– Orbán előtt a brit példa: ha az Egyesült Királyság a szakítás után is hozzáfér a közös piacokhoz, akkor Magyarország is kibírja az EU-n kívül.

– Hát nem. Bár Nagy-Britannia az egyik legjelentősebb európai gazdaság, mégis látjuk, miként
menekül a befektetői kör, miként zuhan a font, miként ropog a teljes brit berendezkedés. Magyarország jóval gyengébb az Egyesült Királyságnál, ezért napnál világosabb: nem lenne életképes magában, vagy a Visegrádi Négyek laza szövetségében – hol Moszkva, Washington vagy Peking barátságát keresve.

– Mennyit ér egy nem EU-tagállam Moszkvának és Pekingnek?

– Orbán vagy épp a francia szélsőséges Marine Le Pen semmi másra nem kell Putyinnak, csak arra, hogy gyengítse, zavarja az európai törekvéseket, legyen szó védelmi politikáról, embargóról vagy energiapiacról.

– De ez feltételezi, hogy Magyarország EU-tagállam.

– Igen. És ne tévedjünk, a magországok vezetői egy új Európában gondolkodnak, és az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker maga írta meg nekem egy válaszlevelében, hogy mindenki maga dönti el: csatlakozik az egységesedő Európához, vagy partvonalra sodródik. Mindenki a 2017-es francia és német választásokat várja, aztán startol a folyamat. Négygyermekes apaként mondom: nincs más esély, csak a mag-Európához tartozni.

20151016ujhelyi-istvan-foglalkozas-foto-fototema– A miniszterelnök mintha efelé hajolna, amikor közös hadseregről és hírszerzésről beszél, noha ezek korábban nemzetállami hatáskörbe tartoztak.

– Már léteznek közös intézmények, így látható, mennyire veszi ezeket komolyan a rezsim. Itt van
például az Európai Csalás Elleni hivatal (OLAF), ami rendre megteszi a maga jelentéseit, gyakorlatilag feljelentéseit a közösségi pénzek felhasználásakor elkövetett bűncselekmények miatt, ám ezekkel a jelzésekkel a magyar ügyészség semmit nem kezd érdemben. A Brexit-kampányban épp az volt az egyik érv, hogy Nagy-Britannia miért fizessen egyetlen fontot is azért, hogy olyan rendszerek lenyúlják, mint amilyen a magyar. A brit lapok még a felcsúti kisvasutat is intő példaként hozták fel az esztelen pénzpazarlásra és lopásra. Épp ezért az orbáni rendszer hatalma ott végződik
majd, ahol az új Európai Unió kezdődik. Mert az közös pénzügyminiszterben és adópolitikában gondolkozik, sokkal szigorúbban ügyel majd a pénzére – így lesz közös főügyészség. És közös lesz a védelmi politika is, tehát lesz közös hírszerzés és hadsereg. Egy egységes, erős, versenyképes hatalom víziója ez – ami tökéletesen ellentmond Orbán illiberális államának. A magyar szervek már nem altathatnák, tussolhatnák el az ügyeket, abban elenyészik az oligarcha- és médiabirodalom. Így semmi nem drága Orbánnak, hogy behúzza a vészféket, így tartva kint Magyarországot a még szorosabban együttműködő közösségből.

– És Európa mit szól?

– Hát nem fog sírni. Brüsszelben úgy gondolják, ha a magyar társadalom elnézi, mit tesz vele Orbán, akkor az EU sem tud mit csinálni. Lengyelországért minden követ megmozgatnak, de ha Magyarország nem tudja bizonyítani, hogy nélkülözhetetlen és marad az Orbán-rezsim, akkor 2018 után lemorzsolódunk Európáról.

– A kormányzati kommunikáció szerint, ha valóban nem lennénk EU-konformok, akkor nem ruháznának be nálunk a közösség legerősebb gazdaságának fontos szereplői, ám a Mercedes épp most jelentette be: újabb gyárat épít Kecskeméten.

– Egyrészt a Mercedes még a szocialista kormányok idején döntött arról, hogy gyárat nyit. Másrészt
tendencia, hogy a gazdasági válságot követően Nyugatról az „összeszerelő országokba” települnek
a nagy cégek. És végül hadd legyek nagyon sarkított: egy ország első számú GDP-termelői akár egy katonai juntával is meg tudnak egyezni – ennek a politikához vajmi kevés köze van. Inkább azt a kérdést tegyük fel magunknak: ha nincs az EU, akkor a magyar gazdaság meddig bírja a teljes összeomlásig?

Megjelent a Vasárnapi Hírek 2016. augusztus 06.-i lapszámában; szerző: Nagy B. György