Közzétéve: 2025.12.21.
Ha egy távoli banánköztársaságban vagy közéleti rezervátumban történne mindaz, amit a mai Magyarországon látunk a Tisza-párt állítólagos adótervei kapcsán – beleértve az arcátlan blöffökre épülő pártpropagandát, a közpénzfaló álcivilek erre épülő manipulatív hadjáratát, a jogsértő hazugságokra kényszerített fideszes médiát -, akkor akár még szórakoztató is lehetne. De ebbe a kárpát-medencei kampányketrecbe szorítva semmi kedvünk nevetni. A közélet sajnos olyan mértékben lett tudatos és vörös vonalakat átlépő hazugságokkal átitatva, olyan mértékben lett a társadalom hisztérikusan egymás ellen fordítva, hogy ebből a mentális felépülés generációhosszig fog tartani. A Tisza-párt állítólagos adócsomagja és az arra épülő politikai pánikkeltés kétségtelenül egy történelmi mélypont: a legmagasabb állami szintre emelt manipulatív hazugságokkal, a jogi- és erkölcsi szabályokat gátlástalanul semmibe vevő propaganda eszközökkel. Politikai szemtanúként eddig nem szólaltam meg az ügyben, most is csak néhány, de talán annál fontosabb megjegyzést teszek, remélve, hogy valamelyst ellensúlyozni lehet vele a rendkívül káros irányba csúszott, szándékos és abszurd valóságtorzítást.
Egy általános megjegyzés az elején: annak idején több éven át voltam államtitkári, miniszter-helyettesi pozícióban, vagyis közelről ismerem a kormányzati működés kereteit. A döntéshozók számára mindig rengeteg kért (és kéretlen) szakértői, vagy annak mondott anyag születik, ez teljesen normális; sőt, elvárt. Az a kérdés, hogy ezek alapján a döntéshozó végül milyen döntést hoz, milyen lépéseket tesz. Önmagában hazug félrevezetés bármilyen javaslati dokumentumot – ha létezik egyáltalán és nem egyszerű kreálmány – adott döntéshozó (pártvezetés vagy kormányzat, de akár egyszerű intézményi vezetőség) hivatalos programjának, elfogadott és végrehajtás előtti tervének beállítani. Különösen, ha az érintettek konkrétan cáfolják, hogy az abban foglaltak végrehajtására, vagy akár csak megfontolására készülnének. Utóbbival egyébként semmi baj sem lenne: a jó vezető a lehető legtöbb véleményt és javaslatot asztalra teszi, mielőtt döntést hoz. Hogy leegyszerűsítsem: a Fidesz-kormány is számtalan szakértői papírból dolgozik, ezeket hívják „döntéselőkészítő anyagoknak”, amelyeket ráadásul a jelenlegi hatalom a saját maga által hozott szabályaira hivatkozva rendszerint titkol a nyilvánosság elől, még közérdekű adatigénylések esetén sem szokták kiadni. Csak egyetlen konkrét példa: még legalább 2030-ig titkos az a háromszázmillió forintért a Belügyminisztérium által megrendelt szakértői anyag, amely az egészségügyi rendszer átalakításáról – többek között kórházak bezárásáról és racionalizálásról – szól, pedig ellenzéki és civil szereplők még pereskedtek is érte. Takács Péter államtitkár többek között azt mondta annak idején: azért nem fogják megvalósítani, ami szerepel a tanulmányban, mert „a magyar társadalom szociokulturálisan még nincs rá készen”, ezért nem is releváns. Ha ezt a hozzáállást elfogadjuk – és miért ne tennénk -, akkor józan mód tudomásul vesszük, hogy vannak szakértői javaslatok és vannak döntéshozói lépések, amelyek nem azonosak automatikusan. A döntéshozókat az alapján lehet megítélni, hogy mit és hogyan lépnek, nem pedig, hogy mit és hogyan tanácsolnak nekik. Arról nem is beszélve, hogy a konkrét esetben a hírbe hozott ellenzéki párt, annak vezetése, de még az állítólagos anyag állítólagos készítői is határozottan cáfolták, hogy közük lenne a „kiszivárogtatott” és azóta kampányhadjárat alapjául szolgáló dokumentumhoz – amelynek hitelességét egyébként a publikáló orgánumok bíróság előtt nem tudták igazolni. (Azt csak halkan teszem hozzá: vajon hány olyan ember van, aki el is olvasta ezt a hatszáz oldalt és az alapján formál róla véleményt? Én megtettem és pontosan hivatkozni tudom miben és miként hazudik róla a kormánypárt nyilvánosság.) De ha csak egy pillanatra félretesszük az érintettekhez való bármilyen viszonyulásunkat és csak a szikár tényeket és a józan ismereteket nézzük: van tényleg bárki, aki komolyan tisztességesnek és jogosnak tartja azt a félrevezető hisztériakeltést, ami ekörül zajlik? Már amennyiben nem egyszerű pártpolitikai céljai vannak csupán, mert az – nem menti fel ugyan a hazugságok terjesztésének erkölcsi súlya alól, de – legalább legitim és érthető szándék.
Politikai szemtanúként még egy konkrét megjegyzés a Tisza-párt állítólagos adóprogramja kapcsán, ami a tisztán látás miatt szerintem különösen fontos. Ha ez a többszáz oldalas csomag valóban a Tisza konkrét és egy az egyben végrehajtani szándékozott programja, ahogy a kormánypárti nyilvánosság harsogja (amelyben vannak valóban erősen vitatható és egyébként – már annak, aki tényleg olvasta – abszolút vitaképes javaslatok), akkor egy dolog furcsán és megmagyarázhatatlanul mindenképpen kimaradt belőle. Mégpedig a korrupció, a NER-vagyonok, a fideszes oligarchák közpénzsíbolása elleni intézkedéssor. Pedig ez olyan tétel, amit még Magyar Péter maga is bejelentett már, vagyis a hitelessége jóval egyértelműbb az indexes papírnál. A Tisza Párt korábban világossá tette, hogy – leginkább a NER-es vagyonhalmozókat célozva – ötmilliárdos vagyonhatár felett egy százalékos vagyonadót vezetnek majd be, de felülvizsgálják az elmúlt tizenöt év állami közbeszerzéseit, koncessziós szerződéseit is, mivel számításaik szerint legalább 20ezer milliárd forint vándorolt magánzsebekbe úgy, hogy ennek sem a költségvetés, sem a magyar emberek nem látták hasznát. „A leendő Tisza-kormány felállítása után létrehozzuk a nemzeti vagyonvisszaszerzési- és védelmi hivatalt. Ennek feladata az elmúlt húsz év során elkövetett visszaélések és korrupciós ügyek kivizsgálása, és az ellopott közvagyon visszaszerzése lesz” – fogalmazott korábban Magyar Péter, de valahogy ez sem szerepel az átfogó adócsomagban, ahogyan egyetlen sor sincs Hatvanpusztáról, Tiborcz-vagyonról, visszaszerezni szándékozott MNB-milliárdokról, Mészáros-adóról, a NER-es korrupció felszámolásából visszanyerhető államháztartási pluszról sem. Pedig indokolt lenne, főleg, ha ez tényleg a Tisza-párt adóügyi-pénzügyi stratégiája. Valahogy nehezen tudom elhessegetni a gondolatot, hogy valójában olyan emberek készítették ezt a „tiszás” szakértői anyagot, akiknek eszébe sem jutna a NER-oligarchák megadóztatása, az elsíbolt közvagyonok visszaszerzése vagy Mészáros, Matolcsy esetleg Tiborcz nevének leírása. Életszerű, hogy pont ezeket a genezisszerű vállalásokat felejtik ki egy ilyen átfogó, rendszerváltó „ellenzéki” tanulmányból? Pedig ezek a vállalások is milyen jól mutatnának most a „tiszás” tervekről szóló tájékoztató plakátokon és bulvár különkiadványokban. Biztos, csak valami véletlen.
A magyar kormányfő vízválasztó, az illiberális államot meghirdető, 2014-es tusványosi beszéde után megfogadtam, hogy politikai szemtanúként nyílt levélben fogom minden héten figyelmeztetni a közvéleményt a kiépült rendszer bűneire. Ötszáznegyvenegyedik alkalommal kongatom a harangokat és teszem fáradhatatlanul, ameddig szükség mutatkozik rá. Mert új esélyt kell adni a hazánknak.
dr. Ujhelyi István
politikai szemtanú / az Esély Közösség alapítója
2025.12.21.