Közzétéve: 2026.01.18.
A választás napjának közeledtével ismét fellángolt a vita és a hitelességi harc a különböző közvélemény-kutatások, illetve az azokat végző cégek között. Aki a magyar közélet abszurditását ismeri, az pontosan tudja, hogy az elmúlt másfél évtized illiberális állampárti működésének következményeként ma már tulajdonképpen a nagyközönség mindent kizárólag politikai alapon közelít meg és fogad el hitelesnek vagy épp hamisnak. A közmédia teljes elkorcsosulása, a közösségi média túlzott és kontrollálatlan térnyerése, a torz populizmus ünneplése oda juttatta a nyilvánosságunkat, hogy lassan már az időjárás-jelentést is politikai alapon ítéljük meg: ha fideszes tévében mondják, hogy eső lesz, az ellenzékiek nem visznek esernyőt, mert biztos hazudnak; ha ellenzéki médium ad hírt a bevezető utakon tapasztalható dugóról, a fideszes tévénéző csakazértis arra megy, mert a ‘lipsikből ömlik a fake-news’. A közvélemény-kutatásokat is így toljuk egymás arcába a platformokon: a digitális harcosok számára a fidesz-előnyt kimutató kutatások minden sora hiteles és megkérdőjelezhetetlen, míg a a Tisza győzelmét jósoló elemzéseket sorosista, külföldről finanszírozott választási beavatkozásnak tartják. A másik oldalon sem jobb feltétlenül a helyzet, ott a tiszás előnyt ‘naugye’ kommenttel osztják mindenhol, az állam által fizetett “elemző intézetek” előrejelzéseit pedig a legjobb esetben is kajánul kinevetik.
Nagy igazság, hogy nem kutatásokat, hanem választásokat kell nyerni – és valóban, a valós helyzetről majd április 12-én kapunk hiteles képet; a hatályos választási rendszer egyensúlytalanságai miatt legalábbis nagyjából hitelest. Igazán komoly következtetéseket tehát nem feltétlenül kell levonni ezekből a számokból, nagy megfejtésekbe és megbízhatósági cicaharcokba sem kell belebonyolódni. Elég a tendenciákat, a hibahatárokat, politikusi viselkedéseket és a folyamatokat figyelni, azok nagyjából előrejelzik a közhangulatot. Például, amikor Lázár János “fifty-fifty” helyzetről beszél, vagy amikor Orbán Viktor nyilvánosan elismeri, hogy még Márki-Zay Péter jelöltsége esetén bizony ők is mértek olyan helyzetet, amikor az ellenzék állt nyerése. Utóbbi – a későbbi végeredménytől függetlenül – azért érdekes, mert ezt akkor bőszen tagadták, sőt, az ellenkezőjét állították. Talán most is?
A kormányzati megmondó-emberek és a közpénzből fizetett álcivil harcosok által gerjesztett hitelességi verseny kapcsán csak egyetlen élénk emlékemet gondoltam megosztani még az olvasókkal. Az állampárti rendszer által foglalkoztatott influenszerek (egyébként leginkább állami pénzből) manapság azokkal a győzelmi jelentésekkel töltik ki a közösségi média szabad réseit, miszerint a Fidesz utcahosszal vezet a Tisza Párt előtt, úgyhogy Magyar Péter már előre magyarázza a vereségét. Hogy mi lesz áprilisban, nem tudjuk. Politikai szemtanúként arra viszont jól emlékszem, hogy például Deák Dániel, a kormánypárti nyilvánosság egyik központi aktora a 2019-es önkormányzati választások előtt pár nappal még duzzadó önbizalommal arról beszélt, hogy: “Nem várható fordulat októberben. A legfrissebb közvélemény-kutatások mindegyike Tarlós István győzelmét jelzi előre, ráadásul az országgyűlési és az EP-választás, illetve az azóta közzétett kutatások alapján a fővárosi kerületekben sem várható földrengésszerű átalakulás a politikai erőtérben.” A mostanában minden fórumon idézett – szintén közpénzből eltartott állampárti – Nézőpont Intézet jelzése pedig három héttel a 2019-es önkormányzati választás előtt még az volt, hogy Tarlós István az összes megkérdezett esetében 43 százalékon áll, míg a kihívó Karácsony Gergely az összes megkérdezett esetében alig 29 százalékon teljesít. (Csak jelzem, a Nézőpont most is épp közel 10 százalékos különbséget mér a Fidesz és a Tisza között, természetesen az előbbi javára.) Ehhez képest Tarlós valóban nagyjából így – 44,10 százalék – teljesített, de Karácsony Gergelyre viszont 50,86 százaléknyi voks érkezett és ezzel átfordult a főváros. A Deák Dániel által nem várt földindulás pedig valójában azt jelentette, hogy az ellenzék rengeteg kerületet hódított el/vissza a kormánypártiaktól, jóidőre felborítva a fidesz-ellenzék erőviszonyokat Budapesten. Szóval, mielőtt a lelkes valóságmagyarázók egymásnak esnek azzal kapcsolatban, hogy ki fakenews és ki mondja a tutit, előbb olvassák vissza a régi “tuti mondásaikat”, mert az internet nem felejt.
A magyar kormányfő vízválasztó, az illiberális államot meghirdető, 2014-es tusványosi beszéde után megfogadtam, hogy politikai szemtanúként nyílt levélben fogom minden héten figyelmeztetni a közvéleményt a kiépült rendszer bűneire. Ötszáznegyvenötödik alkalommal kongatom a harangokat és teszem fáradhatatlanul, ameddig szükség mutatkozik rá. Mert új esélyt kell adni a hazánknak.
dr. Ujhelyi István
politikai szemtanú / az Esély Közösség alapítója
2026.01.18.