2022.10.25.
Ez a Minimum!
„Az Európai Unió jelentős változásokon megy keresztül és jelentős válaszutak előtt áll. A globális kihívások mellett belső különbségek is feszítik közösségünket, amelyekre közös és megnyugtató megoldásokat kell találniuk. Nem kérdés, hogy az Unió egyik legfontosabb feladata a következő időszakban: befektetni az emberbe, előtérbe helyezni a jóléti és szociális rendszerek megerősítését. Az egészségügy szervezése tagállami hatáskörbe tartozik, az uniós intézmények és vezetőik pedig a legjobb esetben is csak ajánlásokkal és javaslatokkal segíthetik a tagállami kormányokat saját országuk közegészségügyi helyzetének javítása érdekében.
Az Európai Parlament magyar tagjaként és sokgyermekes családapaként tarthatatlannak tartom, hogy hogy az európai közösség egyes polgárainak egészségi állapota, életminősége és – nincs ebben semmi túlzó – továbbélési esélye azon múlik, hogy az Unió melyik tagországában élnek. Tarthatatlannak tartom, hogy orvosok és nővérek ezerszám vándorolnak el az EU keleti végéből a jóval szerencsésebb anyagi és technikai körülményeket biztosítani tudó nyugati vagy északi tagországokba, ezzel felborítva az egyensúlyt és veszélyeztetve az ellátásbiztonságot. Tarthatatlannak tartom, hogy az egészségügy szervezését tagállami hatáskörben hagyva az Európai Unió csak megvonni tudja a vállát egyes tagországok egészségügyi rendszerének vállalhatatlan és nem egy esetben nemzetbiztonsági kockázatot jelentő állapota miatt.
Az EP megválasztott képviselőjeként és az illetékes szakbizottság tagjaként kiemelt célom, hogy lehetőség szerint még ebben a parlamenti ciklusban letegyük egy olyan „Európai Egészségügyi Minimum Szolgáltatás” kereteit, amely meghatározza a betegbiztonságot és a méltányos ellátási szint garantálásának alapfeltételeit az uniós tagállamokban. Kiemelt feladatomnak tekintem, hogy tagállami szinten kötelezővé tegyük ennek az általános minimumszolgáltatási szintnek a biztosítását, azoknak a tagállamoknak pedig, amelyek gazdasági hátrányok vagy kormányzati nemtörődömség miatt nem képesek ezen szint teljesítésére, olyan közvetlen és célzott forrásokat allokáljunk, amelyekkel képesek megteremteni a betegbiztonságot garantáló egészségügyi szolgáltatást.
Az európai társadalmak közötti feszítő különbségek mielőbbi, megnyugtató megoldásért kiáltanak. Ha az európai közösség és vezetői számára nem csupán a szavak szintjén fontos a szociális biztonság, az emberi méltóság és az egészséges élet, akkor nem lehet akadálya egy ilyen európai standard felállításának. Az már most bizakodása ad okot, hogy nemcsak a fontosabb szakmai szervezetek – így például a Magyar Orvosi Kamara -, de több uniós tagállam egészségügyi minisztere is jelezte már felém együttműködését a kérdésben. Tudom, hogy nagy fába vágom a fejszém, de EP-képviselőként ez a kötelességem a magyar emberek, az európai emberek érdekében.” – Ujhelyi István.
▶️ Vitaindító publicisztika az Azonnali.hu oldalon az alábbi linken olvasható ezzel kapcsolatban: ITT!
▶️ Az alábbi videón visszanézhetik a 2020.01.10.-én, a budapesti Európa Pontban rendezett első szakmai vitát és mini-konferenciát az Európai Egészségügyi Minimum Szolgáltatás programjáról.
▶️ Az alábbi linken elolvashatják az Európai Egészségügyi Minimum Szolgáltatás programjának első, draft verzióját. Ez a vitaindító javaslatcsomag került a szakmai szervezetek és egészségügyi szakemberek asztalára. A szöveg NEM tekinthető véglegesnek, jelenleg egy olyan munkaanyag, amely további szakmai- és civil egyeztetések során formálódik még tovább. A draft program teljes verziója ezen a linken érhető el: ITT!
▶️ „Európai Egészségügyi Unió” – ez a címe annak az átfogó vitaanyagnak, amelyet az Európai Parlament szociáldemokrata frakciója (S&D) készített és fogadott el 2020 május középen, benne azokkal a minőségi minimum-követelményekre vonatkozó javaslatokkal, amelyeket Ujhelyi István szorgalmazott. Fontos pillére az átfogó programnak, hogy minden tagállami kormányt az egészségügyi rendszereik stressz-tesztelésére szólítanak fel. „Az eredmények alapján szorgalmazzuk egy olyan uniós irányelv megalkotását, amely az egészségügyi ellátás minimum-követelményeiről szól, és amely egyértelmű utat mutat az EU minden régiójában a különleges egészségügyi ellátás biztosításához” – ismertette Ujhelyi István. Az S&D-frakció vitaanyaga teljes terjedelmében az alábbi linken érhető el: ITT!
▶️ Az európai egészségügy reformjához és a tagállami kompetenciák újragondolásához egyre többen csatlakoznak, egyre szélesebb támogatás sorakozik fel mögötte. Vytenis Andriukaitis volt egészségügyért felelős uniós biztos, Violeta Bulc jelenlegi közlekedésért felelős uniós biztos, valamint a volt EP-elnök Klaus Hansch jegyzi például azt a közös cikket, amely több uniós hatáskört szorgalmaz az egészségügyben. Hasonlóképp, a koronavírus járvány tanulságaira hivatkozva indult el egy olasz tudományos civil szervezet petíciója hasonló témában, amelyet korábbi kormányfők és uniós vezetők, EP-képviselők (így az MSZP EP-képviselője is) valamint számos közélet iránt érdeklődő civil írt alá. Ugyanide tartozik, hogy Ujhelyi István kezdeményezése és az S&D-vitaanyag elfogadása után három EP-képviselő (a néppárti Peter Liese, a liberális Chrysoula Zacharopoulou és a szociáldemokrata Manuel Pizarro) adott közre ugyancsak az egészségügy uniós kezelése kapcsán egy közös nyilatkozatot, amely szintén megerősíti a törekvéseket.
▶️ Az Európai Parlament európai egészségügyi uniót akar! Hosszas egyeztető munka után 2020. 07. 10-én érkeztünk meg a történelmi áttöréshez: az EP plenáris ülése elfogadta a közegészségügyi stratégiát, benne pedig az Európai Egészségügyi Unió koncepcióját, többek között a minimum-követelményekkel együtt. Az Európai Parlament több mint kétharmados többséggel: 526 szavazattal, 105 ellenszavazat és 50 tartózkodás mellett fogadta el az állásfoglalást, amely lefekteti a koronavírus-járvány utáni uniós közegészségügyi stratégia alapelveit. A képviselők szerint le kell vonni a koronavírus-járvány tanulságait, és az európai egészségügyi unió létrehozásával sokkal szorosabbra kell fonni a tagállami együttműködést az egészségügy terén. Az együttműködésnek a minőségi egészségügyi ellátás minimumkövetelményeinek meghatározására is ki kell terjednie. Ez azután lehetséges, hogy a tagállamokban sürgősen elvégzik a helyi egészségügyi rendszerek tűrőképességét felmérő stresszteszteket, amelyek beazonosítják a gyenge pontokat és ellenőrzik, hogy a rendszer képes-e megbirkózni a koronavírus-járvány esetleges ismételt fellángolásával.
A közegészségügyi stratégia kapcsán tartott parlamenti vitában hozzászólt Ujhelyi István is, akinek a beszédét az alábbi videóban nézhetik meg:
Az Európai Parlament végszavazásánál a Fidesz EP-képviselői is végül támogatták a javaslatot, de korábban különszavazást kértek a minimum-követelményekkel kapcsolatban és megpróbálták elgáncsolni ezt a paragrafust. Erről ITT olvashatnak bővebben. A végszavazás után kiadott parlamenti közleményt ITT olvashatják el, a koncepció kidolgozójának, Ujhelyi Istvánnak a közleményét pedig ITT nézhetik vissza. Az EP-képviselő azóta bejelentette, hogy az Európai Egészségügyi Unió koncepciójával országjárásra indul, hogy személyesen kérje ki az érintett önkormányzatok, szakmai- és civilszervezetek véleményét a megvalósításról. Erről bővebben ITT olvashatnak.
▶️ A következő fontos mérföldkő 2020.09.16.-án érkezett el, amikor Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke évértékelő beszédében (State of the European Union) konkrétan megnevezte az Európai Egészségügyi Unió koncepcióját és annak szükséges megvalósításáról beszélt. „For me, it is crystal clear – we need to build a stronger European Health Union„, vagyis „Számomra teljesen világos – meg kell építenünk egy erősebb Európai Egészségügyi Uniót”. A Bizottság elnöke még ennél is továbbment és egy szintén nagyon fontos kijelentést tett, miszerint: „it is clearer than ever that we must discuss the question of health competences. And I think this is a noble and urgent task for the Conference on the Future of Europe„, vagyis „soha nem volt ilyen világos, hogy meg kell vitatnunk az egészségügyi kompetenciák kérdését; és azt gondolom ez az Európa Jövőjével foglalkozó konferencia nemes és sürgős témája kell legyen!” Ez egyúttal azt is jelenti, hogy végre talán hozzá merünk nyúlni a kizárólagos tagállami hatáskör kérdéséhez és a biztonságosabb, minőségibb egészségügyi szolgáltatások érdekében újragondoljunk annak kereteit.
▶️ Ezzel egyidőben az Európai Parlament számos további, az egészségügyet érintő állásfoglalásába és jelentésébe került be szeptemberben és októberben mind az Európai Egészségügyi Unió, mind pedig az ennek részét képező minimum-követelmények hivatkozása. Ilyen volt például a „Covid19: az egészségügyi értékelések és kockázati besorolások uniós koordinálása és a schengeni térségre és az egységes piacra gyakorolt következmények” című parlamenti állásfoglalás, amely felszólított az Európai Egészségügyi Unió létrehozására. De ilyen volt a gyógyszerhiányt tárgyaló parlamenti dokumentum is, amely felszólította az Európai Bizottságot, hogy a stressz-tesztek eredményei alapján tegyen javaslatot a minőségi egészségügyi ellátás minimum-követelményeiről szóló irányelvre. Ide tartozik az a parlamenti jelentés is, amelyet Dobrev Klára jegyzett és amely az euróövezet 2020-as foglalkoztatási és szociális politikájáról szólt. Ebben Ujhelyi István javaslatára bekerült az Európai Egészségügyi Unió és vele együtt az egészségügyi ellátórendszerek stressztesztelésének, valamint a jó minőségű egészségügyi ellátásra vonatkozó minimumkövetelményeknek a szorgalmazása.
▶️ 2020. november 11.-én az Európai Bizottság bejelentette az Európai Egészségügyi Unióhoz kapcsolódó első javaslatokat, amelyek célja az uniós egészségbiztonsági keret megszilárdítása, valamint a kulcsfontosságú uniós ügynökségek válsághelyzetekre való felkészültségének és reagálási szerepének megerősítése. A Bizottság kapcsolódó közleményét ITT olvashatják el, a kezdeti lépésekről pedig bővebben: ITT. Ugyancsak ehhez kapcsolódik, hogy 2020. november 13-án az Európai Parlament plenáris ülése elfogadta az „EU4Health” programról szóló jelentést, amely az Unió következő hétéves költségvetésében szereplő egészségügyi programokat tartalmazza. Erről az EP hivatalos közlemény elolvasható: ITT. A dokumentum számos fontos, az Európai Egészségügyi Unió alapkoncepciójához kapcsolódó tételt tartalmaz, így például az egyenlőtlenségekkel szembeni cselekvést, a stressztesztek elvégzését és az ennek eredményeként felállítható minőségi normákat.
A szavazás megelőző vitában Ujhelyi István is hozzászólt a napirendhez:
▶️ A Szociális Demokráciáért Intézet és a brüsszeli Európai Progresszív Tanulmányok Alapítványa (FEPS) eközben 2020 végén egy átfogó kutatást indított, amelyben azt kívánják felmérni, hogy milyen hatása lehet az Európai Egészségügyi Uniónak Magyarországon, illetve a kelet-közép-európai régióban. A kutatás nyitókonferenciáját 2020. november 27-én tartották – a koronavírus korlátozások miatt – a virtuális térben. Az elhangzottakról az alábbi linken olvashatnak rövid összefoglalót: ITT. Az első konzultációkat is megtartották már a témában: Szombathely városa például fontos lehetőségnek tartja az Európai Egészségügyi Uniót és az ahhoz való csatlakozást. A szombathelyi városvezetéssel történt konzultáció videófelvétele megtekinthető: ITT.
▶️ 2020. decemberének elején az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács is tárgyalt az Európai Egészségügyi Unióról, annak szükségességére való hivatkozás szerepel a tanácsi konklúzióban. A következő hétéves uniós költségvetés elfogadásával pedig megnyílt az út a megsokszorozott egészségügyi büdzsé használata és az Európai Egészségügyi Unió továbbépítése, további kiterjesztése felé. Az ügyben nemcsak Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szólalt meg, de hivatkozott az Európai Egészségügyi Unióra a német soros elnökség vezetőjeként Angela Merkel kancellár is. Erről bővebben az alábbi linken olvashatják közleményünket: ITT.
▶️ 2020 év végén az S&D frakció és a Publicus/TeleQuest közös, reprezentatív kutatása kimutatta, hogy a magyar választók elsöprő többsége, vagyis 71 százaléka támogatja az Európai Egészségügyi Unió megvalósítását. Tanulságos számok és adatok jöttek ki a kutatás eredményeként, amelyről az alábbi linken olvashatnak bővebben: ITT. „Az Unió értékközösség és nem csak érdekközösség, ebből pedig az következik, hogy az Európai Egészségügyi Unió egy fontos és előremutató, értékalapú kezdeményezés” – ezt már Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara elnöke mondta a kutatást bemutató online eseményen. Kiemelte, hogy Ujhelyi István úttörő kezdeményezésének a koronavírus-járvány érthető módon egyfajta lökést adott, ezért is gyorsult fel a megvalósíthatósága. Kincses ezzel kapcsolatosan megjegyezte: előnyös lenne a program részeként koordinált uniós fellépést megteremteni a járványhoz kötődő adatszolgáltatás egységesítésében is, ez ugyanis szerinte elősegítheti a hatékonyabb védekezést. Kincses Gyula szerint az egészségügyi rendszerek teljes összehangolása és egységesítése csakis egy hosszabb és óvatos folyamat eredménye lehet, az Európai Egészségügyi Unió koncepciójában szereplő szolgáltatási és minőségi minimumok megteremtése azonban – például egy, a sikeres protokollokból összeállított tudástár létrehozásával – máris egy komoly előrelépés lehet ezen az úton.
A kutatásról Ujhelyi István és Pulai András beszámolt az ATV Egyenes beszéd című műsorában, az adatokat ismertető online konferencia felvétele pedig alább nézhető vissza:
▶️ 2021 februárjában az európai gyógyszerstratégia és a kapcsolódó uniós ügynökségek megerősítése után újabb elemmel bővült az Európai Egészségügyi Unió megvalósítása: az átfogó rákellenes stratégiával. Rendkívül fontos lépés volt ez az átfogó koncepció kibontásában, az uniós tagállamokban ugyanis kiemelkedően magas a daganatos megbetegedések száma, közel másfélmillió ember életét követelik minden évben.
▶️2021 áprilisában jelent meg az az átfogó tanulmány, amelydt a brüsszeli Európai Progresszív Tanulmányok Alapítványa (FEPS) és a Szociális Demokráciáért Intézet (SZDI) megbízásából készítettek (Ujhelyi István és Kökény Mihály koordinálásával) az Európai Egészségügyi Unió megvalósíthatóságáról és annak magyarországi hatásairól. Az elemzés elkészítése során végzett szakmai konzultációk egyértelműen visszaigazolták, hogy a hatékonyabb európai koordinációnak igenis fontos szerepe és komoly pozitív hatása lehet a hazai ellátórendszer minőségére. Az erről szóló sajtótájékoztató leirata ITT olvasható el, az elkészült tanulmányról ITT kapnak bővebb információt, a rövid összefoglalója angol nyelven ITT érhető el.
Kökény Mihály és Ujhelyi István az ATV Egyenes beszéd című műsorában is beszámolt a tanulmányról 2021.04. 26.-án:
▶️2021. május 12-én az Európai Egészségügyi Unióval összefüggésben az MSZP EP-képviselője egy szakmai kerekasztal-beszélgetést szervezett a covid-járvány mentálhigiénés hatásairól független szakértőkkel és diák érdekképviselőkkel. Az elhangzott szakmai véleményeket összegezve Ujhelyi kiemelte: az Európai Unió hétéves költségvetésében immár megemelt keret áll rendelkezésre az egészségügyi programokra, így többek között a mentálhigiénés segítségnyújtás szükségességének promotálására is. Az EP-képviselő elmondta: megerősítést nyert benne, hogy egy átfogó mentálhigiénés akciótervre van szükség, amely megfelelő választ tud adni a szakemberhiányra és a covid-járvány miatt felerősödött mentálhigiénés problémákra. Ujhelyi azt mondta: többek között arra tesz majd konkrét javaslatot a hazai- és az európai döntéshozóknak, hogy szeptemberben már mentálhigiénés képzésekkel megfelelően felkészített tanárok és érdemi, elérhető támogatói hálózattal megerősített diákság mehessen vissza az iskolapadokba. A teljes beszélgetés az alábbi videóban nézhető vissza:
A szakmai egyeztetések során kialakult javaslatokat 2021.05.19.-én egy 8 pontos javaslatcsomag részeként mutatta be a nyilvánosságnak Ujhelyi István. Erről bővebben ITT lehet olvasni, az ATV-nek adott a témában adott interjúja pedig az alábbi videóban nézhető vissza:
▶️2021. júniusának elején megtisztelő elismerés érte Ujhelyi Istvánt és Kökény Mihály volt szakminisztert: az Európai Egészségügyi Uniót támogatására szerveződött civil mozgalom az ügy „bajnokává” avatta a magyar politikusokat. Erről további részletek ITT olvashatóak.
▶️ 2021. júniusának végén az Európai Egészségügyi Unió koncepciójáról és annak szegedi kitekintéséről a SzegedTV stúdiójában hangzott el egy hosszabb, összefoglaló beszélgetés, amely itt nézhető vissza:
▶️ 2021. júliusában az Európai Unió soros elnökségét ellátó Szlovénia egészségügyi miniszter meglepően erős támogatással állt ki szakbizottsági meghallgatásán az Európai Egészségügyi Unió koncepciója és minél szélesebb körű megvalósítása mellett. Ezzel kapcsolatban Ujhelyi István vasárnapi nyílt levelét az alábbi linken olvashatják: ITT.
▶️ 2021. szeptemberében lezárult az Európai Bizottság által szervezett szakmai és civil konzultáció az Egészségügyi Szükséghelyzet-felkészültségi és -reagálási hatóság (HERA) létrehozásáról, az ennek alapján kidolgozott, végleges jogszabálytervezetet a napokban mutatja be a brüsszeli testület. A HERA célja, hogy javítsa Európa határokon átnyúló, egészségügyi veszélyekre és szükséghelyzetekre való reagálási kapacitását, illetve képességét. Az uniós egészségügyi ügynökségek megerősítése, a gyógyszerstratégia- és a rákellenes stratégia kidolgozása után ez egy újabb fontos pillér a részben általam kidolgozott és szorgalmazott Európai Egészségügyi Unió minél szélesebb megvalósításában. Ugyancsak szeptemberben az EP plenáris ülésén a képviselők többsége elfogadta az Európai Parlament tárgyalási álláspontját az EU betegségmegelőzési és járványügyi rendszerének megerősítéséről és a határokon át terjedő egészségügyi veszélyek közös kezeléséről – szintén az Európai Egészségügyi Unió részeként.
▶️ 2021.09.29.-én Ujhelyi István felszólalt az „egészségügy davosi csúcsának” is nevezett Gastein European Health Forum plenáris ülésén, ahol többek között arról beszélt: bár fontos előrelépések történtek már az Európai Egészségügyi Unió megvalósításában, az ellátórendszerek közötti egyenlőtlenségek tudatos felszámolása nem kellően tempóban halad. Erről bővebben ITT olvashatnak.
▶️ 2022. februárjában az EEÜ újabb megerősítése és bővítése történt meg az Európai Parlamentben. Nagy többséggel elfogadták az átfogó és összehangolt uniós rákellenes stratégia hatékonyságának fokozását célzó ajánlásokat. A jelentés szerint a rákos megbetegedések több mint 40 százaléka megelőzhető lenne azzal, ha az egészségre ható magatartási, biológiai, környezeti, munkahelyi, társadalmi-gazdasági és kereskedelmi kockázati tényezőket összehangoltan kezelnék. Ez újabb pillér az Európai Egészségügyi Unió minél szélesebb megvalósításában. Bővebben a részletek: ITT.
▶️ A Pulmonális Hipertónia Európai Egyesülete (PHA Europe), az Európai Légzőgyógyászati Társaság (ERS) és az Európai Tüdő Alapítvány (ELF) szoros együttműködésben 2022. április 26-án megtartotta az Európai Parlamentben az Európai Parlament Tüdőegészségügyi Csoportjának első személyes rendezvényét. A találkozó házigazdája Ujhelyi István európai parlamenti képviselő volt, elnöke pedig Prof. Marc Humbert, az ERS elnöke. A rendezvény fő célja az volt, hogy bemutassa és újraindítsa a PHA Europe felhívását – A pulmonalis hipertóniában élők kielégítetlen szükségleteinek megválaszolása. Az orvostudomány és az Európai Bizottság előadói bemutatták az állásfoglalás fő pilléreit, és a betegszemléletről két betegképviselő is gondoskodott. A pulmonális hipertónia (PH) területéről különböző érdekeltek vettek részt a találkozón, amelyet online közvetítettek a nagyobb lefedettség biztosítása érdekében. Az alábbi linken olvasható angolul beszámoló az eseményről: ITT.
▶️ 2022 június 30-án rendezték meg az Európai Egészségügyi Unió Hálózatának (European Health Union Network) első rendezvényét az Európai Orvosok Állandó Bizottságának közreműködésével az Európai Parlamentben. A közel két órás beszélgetés során az EU integrációjával kapcsolatos kérdések kerültek megvitatásra az egészségügy és az egészségpolitika területén.
▶️ 2022. szeptember 1. és 6. között az Európai Parlament a gyermekkori rákkal kapcsolatos figyelemfelkeltő akciót szervezett, mely keretén belül, sötétedés után arany színbe öltöztették az Európai Parlament épületét. Ujhelyi István is csatlakozott a megmozduláshoz, ezzel is segítve az üzenet terjedését.
▶️ 2022. szeptember 12-én Ujhelyi István és Kökény Mihály, volt egészségügyi miniszter az „Európai Egészségügyi Unió Most” („European Health Union Now!”) című podcast sorozat vendégei voltak. Az epizódban többek között arról beszéltek: az egészségügyi eredményeket nem csak a genetika és a viselkedés befolyásolja. Számos egészségügyi probléma olyan politikai tényezőhöz köthető, amely Európa-szerte egészségügyi egyenlőtlenségeket teremtett és állandósított. Baj akkor van, mint azt a járvány idején is tapasztaltuk, amikor a politika elnyomja a szakmai racionalitásokat. Ezért, az Európai Egészségügyi Unió kiteljesítéséhez egy sor nemzeti és uniós döntésre van szükség, és jele pillanatban aggodalomra ad okot, hogy a 2020-ban megkezdett folyamat lelassult.
▶️ 2022. szeptember 28. és 29.-én Ujhelyi István is részt vett a 25. Európai Egészségügyi Fórumon Gasteinben, ahol megosztotta az Európai Egészségügyi Unióval kapcsolatos elképzeléseit. „Igazi lehetőség adott most egy erős, jól működő „Európai Egészségügyi Unió” felépítésére! Nem holnap, hanem ma. Ne hagyjuk ki a lehetőséget! Meggyőződésem, hogy megfelelő egészségügyi ellátás nélkül nem lehetnek erős, boldog és egészséges társadalmaink, ezért rendkívül fontos, hogy ez ügyben továbbra is együttműködjünk, és keményen dolgozzunk, minden szükséges területen megtegyünk.” – fogalmazott többek között a beszédében.
A két napos konferencia során különböző kelet-közép-európai országok szakértőivel beszélgettek arról, hogyan lehetne átalakítani a közép-kelet-európai egészségügyi rendszereket annak érdekében, hogy javuljon a betegek hozzáférését a jó minőségű és megfizethető, személyközpontú és digitálisan támogatott ellátási szolgáltatásokhoz. Ujhelyi szerint ez egy fontos téma, mert úgy gondolja, hogy be kell fektetnünk az emberekbe és az európai polgárok jólétébe. A fórum részleteiről ITT olvashat.
▶️ 2022. szeptember 22-én tartotta az egészségügyi és szociális ellátás innovációjával foglalkozó európai parlamenti csoport éves ülését, ahol az új egészségüggyel és annak fejlesztésével kapcsolatos jelentésről beszéltek. A rendezvényen Ujhelyi István is felszólalt: „Ma egy dinamikus világban élünk, és folyamatosan változó trendekkel és kihívásokkal találkozunk nap, mint nap. Ez az egyik oka annak, hogy ez a jelentés kiemelt jelentőséggel bír: bemutatja az egészségügyi dolgozóink már meglévő és előrelátható készségbeli hiányosságait, amelyeket valóban figyelembe kell vennünk. Támogatom a digitális kompetenciák integrálását, mivel ezek megkönnyítik az egészségügyi dokumentumainkhoz való hozzáférést, sőt a dolgozók számára a képzések megszervezése és látogatása is így történhet. A jelentés másik – véleményem szerint – nagyon fontos megállapítása a betegközpontúbb kommunikáció szükségességének felismerése. A betegek, az ápolók és az orvosok közötti nagyobb elkötelezettség a mentális egészségükre is jótékony hatással lehet, nem csak a testi egészségükre. Az egészségügyi rendszerek ellenálló képességének erősítése és az ellátás integrált megközelítése csak az egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó minimumkövetelmények megvalósításával és a rendszerek magasan kvalifikált egészségügyi dolgozóinak segítségével valósulhat meg. Abban mindannyian egyetértünk, hogy jól látható, hogy az egészségügyben dolgozó munkaerő rendkívül fontos szerepet játszik a felkészültség és a rugalmasság terén. Ez azonban szorosan összefügg az egészségügyi szolgáltatásokkal és azok hozzáférhetőségével, s nagyon sokat kell még azon dolgoznunk, hogy ezek mindenki számára egyenlően elérhetőek legyenek.” – hangzott el a fórumon.
▶️ 2022 október 3.-án az Európai Egészségügyi Unióval kapcsolatos vita zajlott a strasbourgi plenáris ülésen. A vita utáni szavazáson a Parlament nagyobb hatáskört adott az Uniónak a járványvédelemben és egészségügyi veszélyhelyzetek kezelésében. Továbbá elfogadták az Európai Betegmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) hatáskörének kiterjesztésére, valamint a gyógyászati eszközök és a gyógyszerek egyszerűbb, közös beszerzésére irányuló javaslatcsomagokat. Részleteket ITT olvashatnak.
▶️ Az Európai Tanács 2022 október 24-én három végleges rendeletet fogadott el, amelyek kiegészítik az Európai Egészségügyi Uniót. Az „egészségügyi szakszervezet központi pilléreként” dicsért szabályozás novemberben lép életbe. Az Európai Egészségügyi Unió hétfőn elfogadott utolsó építőkövei a súlyos, határokon átnyúló egészségügyi veszélyekről szóló rendelet, az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) meghosszabbított mandátumáról szóló rendelet, valamint a rendkívüli helyzetről szóló keretrendelet. az Európai Egészségügyi Vészhelyzeti Készenléti és Reagálási Hatóságnak (HERA). Részletesebb cikk angol nyelven: ITT.
▶️ A cukorbetegség új megoldása felé: itt az ideje a cselekvésnek” című rendezvényen szólalt fel Ujhelyi István 2022. október 12.-én az Európai Parlamentben. Elmondta, hogy jelenleg 32 millió ember él cukorbetegségben a 27 országban, és most, a pandémia után, ez a szám növekedni fog. Fontos tudni, hogy senki sem immunis ezzel a betegséggel szemben; bárkit érinthet, és számos cukorbetegséggel összefüggő szövődményhez vezethet. Éppen ezért még jobban fel kell hívnunk a figyelmet rá a megelőzés és a megfelelő kezelés előmozdításával nemzeti és uniós szinten egyaránt. Jelenleg nincs egyértelmű és célzott európai stratégia a cukorbetegség kezelésére, annak ellenére, hogy a cukorbetegség összetett és súlyos terheket ró a cukorbeteg ember életminőségére és jólétére gyakorolt hatása. Lehetne mód arra, hogy csökkentsük a cukorbetegség előfordulását, és javítsuk az ellátást a mindenki számára jobb egészségügyi eredmények érdekében, viszont ez megköveteli a cselekvések teljes spektrumának végrehajtását. Ennek célja az jelenlegi állapot összetettségének nagyobb megértése, s annak fontossága, hogy a cukorbetegeket az integrált ellátási útvonal középpontjába helyezzék, és méltányos, megfizethető hozzáférést biztosítsanak a cukorbetegség kezeléséhez és támogatási programjaihoz.
▶️ 2022. november 21.-én a strasbourgi plenáris ülésen vitát tartottak “A diabétesz megelőzése, kezelése és jobb ellátása az EU-ban a diabétesz Világnap alkalmából”, amelyhez Ujhelyi István is hozzászólt: Tisztelt Elnök Asszony! 100 évvel az inzulin felfedezése után és mintegy 10 évvel az ezt megelőző parlamenti vita után én azt sikernek tartom, hogy ezt a kérdést most ide tudtuk hozni a plenárisra. De vajon mitől lesz ezáltal jobb az inzulinrezisztenciában, a cukorbetegségben szenvedők élete az Európai Unióban? Magyarországon tízezer emberből több mint ezerháromszáz érintett, több mint egymillió-egyszázezer ember. És a kérdés az, hogy egy ilyen vita hoz e nekik valami újat, valami könnyebb életet, vagy azoknak, akik a jövőben esnek bele ebbe a betegségbe. Ezért találtuk ki az európai egészségügyi uniót. Ezért beszélünk arról, hogy miközben tagállami hatáskör az egészségügy, közben kell legyen egy európai koordinációs, támogató és a politikákat összehangoló szintje az európai egészségnek. Mert számomra a legfontosabb, hogy minden európai polgár ugyanolyan eséllyel jusson hozzá az ellátáshoz, a prevencióhoz, a kezelésekhez, a gyógyszerekhez, az eszközökhöz. Erről szól az egészségügyi unió nemcsak a cukorbetegségek, hanem más betegségek terén is.” – hangzott a hozzászólalás.
▶️ Az Európai Parlament 2022 november 23.-án állásfoglalási indítványt fogadott el a cukorbetegség megelőzéséről, kezeléséről és jobb ellátásáról az EU-ban, a cukorbetegség világnapja alkalmából. A szerdai átfogó állásfoglalás felszólította a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tanúsítsanak politikai elkötelezettséget és ambiciózus célokat tűzzenek ki az uniós polgárok közötti egyenlőtlenségek csökkentése, valamint a cukorbetegek ellátásának és életminőségének javítása érdekében. Angol nyelvű cikk a részletekről: ITT.
▶️ 2023. január 11.–én az Európai Egészségügyi Unió Hálózata második alkalommal ülésezett az Európai Parlamentben, hogy megvitassák az Európai Egészségügyi Adattér (EHDS) kihívásait és lehetőségeit. A rendezvény házigazdája, Ujhelyi István EP-képviselő felvázolta, hogy az EHDS óriási előrelépést jelenthet a betegek jobb egészségügyi ellátásában, és az EU-t az egészségügyi adatok globális élvonalába helyezheti. Hosszú és nehéz út áll azonban előttünk, sok kihívással. A sok szakmai szervezet mellett, Juozas Olekas, Victor Negrescu, Sirpa Pietikäinen, Alex Agius Saliba, Tomislav Sokol és Petar Vitanov európai parlamenti képviselők is csatlakoztak a vitához.
▶️ 2023. január 17.-én a strasbourgi pleanáris ülésen “A légúti fertőzések számának megemelkedése és gyógyszerhiány Európában” címmel zajlott vita, amelyen Ujhelyi István is állást foglalt:
“Elnök Úr! Tegnap itt a plenáris ülésen szép szavakat hallgattunk meg az uniós egységes piac harmincéves születésnapjáról, ami valóban fontos, de minthogyha az egészségügyi szolgáltatások és termékek területén ez még nem érte volna utol az európai polgárokat. Én ma reggel azzal kellett kezdjek, hogy egy vércukormérő szenzort vadásztam, kerestem három gyógyszertárban is, ami Németországban alanyi jogon jár a cukorbetegeknek, Magyarországon nem is kapható egy sem belőle, itt is nehezen. Egy tizenéves fiúnak minden hónapban innen viszem haza. Ez normális?
Normális az, hogy nincsen az Európai Unióban olyan minimális egészségügyi szolgáltatás, amely minden európai polgárnak, éljen bárhol, ugyanúgy jár? Éppen ezért szükség van az európai egészségügyi unióra, szükség van benne egy egészségügyi minimumra, végre kell végre hajtani azt a bizonyos stressztesztet, amely minden ország egészségügyi szolgáltatási ellátását, beleértve a gyógyszerpiacot és beleértve az orvosi szolgáltatásokat is feltérképezi. És tudjuk, hogy mivel állunk szemben, mert szüksége van az Európai Unió minden polgárának egy egyforma, minimális, jó egészségügyi ellátásra. Ne divat legyen néha például pandémia esetén beszélni az egészségügyről európai szinten, hanem pandémia előtt is és utána is ugyanolyan aktívan foglalkozzunk vele.” A felszólalás videófelvétele itt nézhető vissza: ITT.
▶️ 2023 január 25.-én került megrendezésre a Gastein Európai Egészségügyi Unió rendezvénye, “Az igazi egy egészség felé – Az egy egészségügyi megközelítés erőfeszítésinek fokozása uniós támogatási mechanizmusokon keresztül” címmel, amelynek házigazdája Ujhelyi István volt. Az Európai Egészségügyi Unió kezdeményezése által szervezett kerekasztal-eseményen megvitatták, hogy a Helyreállítási és Rezilienciépítési Eszköz végrehajtása hogyan jelenik meg a különböző érdekelt felek szemszögéből, és mennyiben valósítja meg a „One Health” (egy egészségügyi megközelítés) megközelítés céljait azáltal, hogy összehozza az uniós döntéshozókat, a tagállamokat. és a civil társadalom képviselői.
▶️ 2023.02.20. – „Több EU = jobb EÜ” – ezt volt az összefoglaló címe annak a szakmai fórumnak, amelyet Ujhelyi István EP-képviselő, az Európai Parlament közegészségügyi szakbizottságának tagja hívott össze a budapesti Európa Pontba hétfő délután. Az eseményen számos egészségügyi szakmai- és civilszervezet, érdekvédelmi szövetség, magán- és állami intézmény, valamint önkormányzat képviselője is megjelent (például Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara elnöke, vagy László Imre volt kórházigazgató, jelenlegi újbudai polgármester), hogy érdemi információkat kapjanak többek között arról az 5,3 milliárd eurós uniós keretről, amelyből közvetlen források hívhatóak le egészségügyi fejlesztésekre és programokra. Az EP-képviselő tájékoztatása szerint a kormány egyik érintett szakmai intézményének vezető képviselője is jelen volt az eseményen, amelyet mindenképpen pozitívumként értékelt.
Ujhelyi István, az Esély Közösség alapítója nyitóbeszédében felidézte, hogy már gyermekkorában, háziorvos édesapjának segítve közelről megtapasztalta: milyen mérhetetlen különbségek vannak Magyarországon az egészséges élethez és a tisztességes közegészségügyi ellátáshoz való hozzáférésben. Ez szerinte a nyolcvanas évek óta érdemben nem változott, sőt, manapság csak romlott a helyzet. „Ezért tűztem ki célul néhány éve, hogy az Európai Unióban minden európai polgárnak magasabb színvonalú legyen az egészséghez és a kapcsolódó szolgáltatásokhoz való hozzáférése és legyen egy olyan szolgáltatási-minőségi minimum, amelyet minden tagállamban kötelezően biztosítani kell! Mert hogy lehet az, hogy Magyarországon valaki háromszor nagyobb eséllyel hal meg kórházi fertőzésben, mint Németországban? Hogy van az, hogy alig teszünk érdemben valamit azért, hogy ne hagyják el tömegesen a szakemberek a magyar egészségügyet?!” – fogalmazott Ujhelyi. Hozzátette, hogy három évvel ezelőtt hívta össze először az egészségügyi szakma képviselőit ugyanezen a helyszínen és akkor egyeztetett először erről a javaslatáról az ágazati szereplőkkel; ez a folyamat pedig később az azóta is folyamatosan bővülő és építkező Európai Egészségügyi Unió programjának egyik kiindulópontjaként szolgált. Ujhelyi István hangsúlyozta, hogy bár az EU-ban éppen azon dolgoznak, hogy az egészségügy fokozottabb figyelmet kapjon, a terület azonban továbbra is kizárólagos tagállami hatáskörbe tartozik, ezért szerinte nem is volt meglepő, hogy a magyar kormány nem fogadta tárt karokkal a szolgáltatási-minőségi kritériumokra vonatkozó javaslatát, mondván – mivel az egészségügy szervezése és finanszírozása kizárólag a kormány hatáskörébe tartozik, ezért – a kabinet szerint az sértené a magyar állam „szuverenitását”. Az EP-képviselő többek között elmondta azt is: „igen sok politikai csatám van benne”, hogy az EU új költségvetésében tizenkétszer nagyobb büdzsét kaptak az egészségügyre fordítható források, ráadásul ezek olyan közvetlenül elérhető támogatások, amelyek akkor is lehívhatóak, ha a hazánknak járó egyéb források a jogállamisági kifogások miatt továbbra is befagyasztva maradnak.
A szakmai fórum elején felszólalt Komáromi Zoltán országgyűlési képviselő, a DK árnyék-kormányának egészségügyért felelős tagja is. Rámutatott, hogy évről évre növekszik az elégedetlenség a lakosság körében a közegészségügyi ellátás színvonalával kapcsolatban, de a nemzetközi vizsgálatok rossz statisztikái is egyértelműen bizonyítják a hazai helyzetet. Komáromi ezzel kapcsolatban elsősorban a szakmai összefogást sürgette, mondván, ha nem indulnak el a jó irányba és nem harcolnak kitartóan, akkor feleslegessé válhat minden erőfeszítés.
Az Ujhelyi István által összehívott kerekasztal-beszélgetés fővendégei az Európai Bizottság programfelelős ügynökségének (Egészségügyi és Digitális Végrehajtó Ügynökség – HADEA) munkatársai voltak: Marilena Di Stasi, az EU4Health-keret forrásainak pályázataiért felelős ágazatvezető, valamint Chiara Giusto programmenedzser. A két szakember érdemi és részletes tájékoztatót adott a hallgatóságnak arról, hogy milyen munkaprogram mentén és mennyi forrást osztanak szét a következő időszakban. Többek között elhangzott, hogy nyílt projekttámogatási felhívások mellett nyílt pályázatokon és hozzájárulási megállapodásokon keresztül is forrásokhoz lehet jutni közvetlen támogatások formájában. A Bizottság képviselői elmondták, hogy az EU4Health-keret célja az egészségügy javítása, a határokon átívelő egészségügyi fenyegetések csökkentése, a közegészségügyi rendszerek reagáló- és ellenállóképességének megerősítése, a tagállamok közötti koordináció hatékonyabbá tétele, valamint többek között a gyógyszerek és orvostechnikai eszközök elérhetőségének, hozzáférhetőségének és megfizethetőségének javítása. Marilena Di Stasi előadásában elhangzott, hogy az említett egészségügyi keretből csak az idei évben mintegy 735 millió eurót költenek el különböző projektre, ezek jelentős része támogatás, nagyjából egyharmada eszközbeszerzés. Az uniós ügynökség munkatársai részletesen bemutatták azokat az internetes felületeket, ahol elérhetőek a pályázatok és egyéb dokumentációk, de ismertették az idei évben soron következő kiírásokat is. Az előadás alapján elmondható, hogy a támogatási projektek kiemelkedő része – az EU rákellenes stratégiájához kapcsolódva – a daganatos betegségekkel összefüggő programok finanszírozását érinti, de különböző képzési projektek, digitalizációs programok, mentálhigiénével összefüggő akciók is hozzájuthatnak uniós támogatáshoz ebből a keretből, ahogy jut közvetlen forrás civilszervezetek működési támogatására és olyan kutatások elvégzésére is, amelyek például a ráktúlélők életkörülményeit vizsgálja. Az uniós ügynökség munkatársai elmondták azt is: minden magyar érintettet arra bátorítanak, hogy jelentkezzenek az EU4Health-keret elérhető forrásaira, eddig ugyanis meglehetősen kevés olyan magyar pályázat volt, amelyet sikeres kifizetés is követett.
A szakmai esemény fórum részén számos hozzászólás is elhangzott, többek között az orvostanhallgatók és a rákbetegek képviseletében, de szót kért Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara elnöke is. A szakember azt mondta az Európai Bizottság képviselőinek, hogy fontos lenne elvégezni Magyarországon az ellátás minőségének átfogó mérését és nemcsak az intézményekben, de a lakosság körében is; a közegészségügyi és a magán-egészségügyi ellátást érintően egyaránt. Ehhez kapcsolódóan Ujhelyi István is megjegyezte, hogy van hiányérzete az idei évre tervezett kiírások tartalmát illetően, ezért nyomás alá fogja helyezni az érintett döntéshozókat, hogy ne csak speciális témákra, de fontos alapkérdéseket érintő és azok megoldásait kereső felmérésekre is legyen uniós pályázat a közeljövőben. Az uniós ügynökség képviselői erre is válaszul megerősítették, hogy rendszeresen tartanak olyan informális egyeztetéseket, ahol az adott ágazat képviselői jelezhetik ezeket a javaslataikat, így a mostani, budapesti fórumon elhangzottakat is továbbítják a megfelelő döntési szintekre.
Ujhelyi István a szakmai egyeztetés végén jelezte, hogy folytatja az Európai Egészségügyi Unió megvalósításáért végzett erőfeszítéseit és amennyiben a jövő évi EP-választásokon újra mandátumhoz jut, úgy a kezdeti sikerek és előrelépések után a magasabb szintű betegbiztonságot és jobb munkakörülményeket jelentő minőségi kritériumrendszer kidolgozását is végre fogja tudni hajtani az egészségügyben.
▶️ 2023 szeptemberében Vytenis Andriukaitis korábbi egészségügyért felelős uniós biztos szerkesztésében és a brüsszeli Foundation for European Progressive Studies (FEPS) gondozásában jelent meg egy kötet az Európai Egészségügyi Unió koncepciójának eredetéről, jogi hátteréről és kimeneti lehetőségeiről. Ez utóbbit az alábbi linken lehet letölteni és elolvasni: ITT
Az európai polgárok közép- és hosszútávú jövőjét érdemben befolyásoló projektről szóló kötet magyarországi bemutatóját 2024. februárjában tartották az Európa Pontban, ahol Andor László volt uniós biztos, a FEPS főtitkára, valamint Kökény Mihály korábbi egészségügyi miniszter, a kötet egy szerzője, illetve Ujhelyi István európai parlamenti képviselő, az Európai Egészségügyi Unió egyik kezdeményezője számolt be a projekt jelenlegi állásáról és lehetséges bővítéséről. A kötet rövid bemutatását követően kötetlen beszélgetés zajlott a szakma jelenlévő képviselőivel és az érdeklődőkkel a közegészségügy jelenlegi állapotáról, a betegbiztonság és az ellátásminőség javítási lehetőségeiről.
▶️ 2024. májusában az Európai Bizottság átfogó közleményt és elemzést adott közre az Európai Egészségügyi Unió kapcsán végzett munkájáról és annak eredményeiről. Nem kérdés, hogy sok mindent sikerült elérni, de még továbbra is sok a feladat. Az Európai Bizottság közleményét magyar nyelven az alábbi linken olvashatják el: ITT, az angol nyelvű hosszabb összefoglalót pedig ITT.
▶️ Folyamatosan további információkkal és háttérrel egészítjük ki a fenti összefoglalót, érdemes visszatérni az oldalra később is!
Amennyiben Önnek is észrevétele, javaslata van az Európai Egészségügyi Unió programjával kapcsolatban, kérjük ossza meg velünk véleményét e-mailben!
