ORBÁN BRÜSSZELI TÁRGYALÁSA URSULA VON DER LEYENNEL – A TÉNYEK, ÉS AMI MÖGÖTTE VAN

Standard

1000x563_cmsv2_9d2d2be1-93f0-5376-98db-736d52fd3730-5014370AZ ESEMÉNYEK IDŐRENDJE

1. RRF – Helyreállítási és Ellenállási Eszköz

Magyarországnak 5.800 milliárd forint jár a fenti, a koronavírus és az az által okozott válság hatásait enyhíteni hivatott keretből. A pénz a szokásos EU-s támogatásokon felül érkezhet, részben vissza nem térítendő támogatás, részben pedig hitel formájában. (Ez egyébként az a csomag, amit a magyar és a lengyel kormány decemberben megvétózott volna.) A magyar kormány érezhetően nagyon számít erre a pénzre. Januárban Orbán Viktor átszervezte az elosztását intéző kormányzati adminisztrációt, és egyes információk szerint választókerületi szintre lebontva vizsgálják, hogy hol, hogyan lehetne rásegíteni a kormánypárti jelöltek győzelmére a támogatásokkal. A tagállami kormányoknak április végéig kell leadni a terveiket, hogy mire akarják költeni az RRF-ből rájuk jutó pénzt, és csak e tervek brüsszeli jóváhagyása után lehet a támogatásokhoz hozzáférni. A magyar kormány a tervvel április közepén állt elő. A tervvel több komoly probléma is van, többek között: egyrészt a kormány – állításával ellentétben – nem tartott róla széles körű konzultációt, holott ez követelmény. Másrészt pedig nem vesz figyelembe alapvető kritériumokat, valamint vitatott módon kívánja felhasználni azokat – ld. egyetemi struktúra átszervezése.

2. Orbán találkozó bejelentése

Brüsszeli körökben először az április 12-i héten lehetett először hallani, hogy Orbán Viktor április 23- án Brüsszelben találkozik Ursula von der Leyennel, a Bizottság elnökével. (Ebből a szempontból talán gesztusként értékelhető a lex CEU és a külföldről támogatott civil szervezetek billogozását előíró törvényekkel kapcsolatos hirtelen korrigálási szándék, legalábbis annak időzítése.)

3. Feljegyzés Ursula von der Leyennek

Április 22-én, a találkozót megelőző napon éppen ezért hivatalos feljegyzést küldtem Ursula von der Leyennek, azzal a céllal, hogy felhívjam a figyelmet a magyar javaslat körüli visszásságokra. „Nem azt akarom elérni, hogy csússzon a magyar program elfogadása, hiszen az várhatóan amúgy is késni fog a vitás kérdések miatt. A célom az, hogy rávegyék a magyar kormányt arra, hogy az európai uniós programokkal összhangban és a magyar társadalom valós érdekei mentén fogadtassák el Magyarország nemzeti tervét és a nagy sietségben az Európai Bizottság apparátusa nehogy átengedjen egy olyan programot, amely nyilvánvalóan nem állja meg a helyét.” A levél és az ezzel kapcsolatos kommunikáció egyébként – sajnos a hazaival ellentétben – kifejezetten „jól futott” a brüsszeli berkekben, többek között a Reuters és a Politico is beszámolt az akciónkról, sőt, a Bizottság hivatalos sajtótájékoztatóján is téma volt, így sikerült ezzel kapcsolatban a napirendet meghatározni.

4. Orbán reggeli rádióinterjú

Az ügynek külön pikantériája volt a miniszterelnök péntek reggeli – tehát közvetlenül a brüsszeli utazása előtt adott – rádióinterjúja, ahol közölte: „Ami a mai brüsszeli egyeztetéseket illeti, nem akarok én ott igazából tárgyalni semmiről.” Ez a mondat (is) jól szimbolizálja a Fidesz kettős játszmáját, ahol a brüsszeli tettek köszönőviszonyban sincsenek az itthon elmondott szavakkal.

5. MÖSZ panasz

Messzemenőkig illeszkedve az eddigi kommunikációba szintén a találkozó reggelén jelentette be Karácsony Gergely, hogy panasszal él az Európai Bizottság felé a Magyar Önkormányzatok Szövetsége, miután szerintük a kormány által készített, gazdaság helyreállítását célzó terv nem segíti elő a társadalmi-gazdasági krízis felszámolását. A MÖSZ szerint az Uniós helyreállítási alapból a Magyarországnak járó 6000 milliárd forint a jelenlegi elosztás szerint „a kiváltságos kevesek további gazdagodását szolgálja”. A szövetség azt is sérelmezi, hogy a kormány nem tárgyalt az önkormányzatokkal – szembe menve az Európai Tanács előírásaival, amik ezt kötelezővé tették.

6. A találkozó és utóélete

Magáról a (zárt ajtók mögötti) találkozóról eddig kevés információ látott napvilágot, így – egyelőre – kénytelenek vagyunk a résztvevők meglehetősen szűkszavú közléseire hagyatkozni:

– Orbán Viktor csak a találkozó tényét kommunikálta, rejtve hagyva annak részleteit és eredményeit.

– Kicsivel közlékenyebb volt viszont Ursula von der Leyen, aki legalább a találkozón érintett témákat közzé tette: COVID-helyzet; az uniós csomag felhasználására vonatkozó magyar program; a Green Deal megvalósítása, a jogállamisági jelentés valamint globális kérdések és a Nyugat-Balkán helyzete.

– Gulyás Gergely nyilatkozataiból lehet kicsit több információt is kiszűrni:

 A magyar kormányfő tájékoztatta a bizottság elnökét a magyarországi oltási helyzetről, Ursula von der Leyen pedig beszámolt az Európai Bizottság jövőre vonatkozó vakcinabeszerzési terveiről.

 bár nem ez volt a leghosszabban tárgyalt kérdés, de a megbeszélésen szó volt a helyreállítási alapról is. Megerősítette, Magyarország az elsők között nyújtja be tervét, amely az országnak járó több mint 2500 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatásra vonatkozik majd, a 3300 milliárd forintot meghaladó hitelkeretre nem terjed ki

 Orbán Viktor elmondta Ursula von der Leyennek, hogy az Európai Uniónak el kellene fogadnia egy Oroszország- és Kína-stratégiát. Európának világos elvek mentén kell Oroszországgal együttműködnie. Tudomásul veszik, hogy vannak tagállamok, amelyek biztonsági fenyegetésként tekintenek Oroszországra, de Európa már csak a nyersanyaghiány miatt sem mondhat le az Oroszországgal való gazdasági kapcsolatokról.

 A tárcavezető elmondta, a jogállamisági jelentés csak említést szintjén került szóba a találkozón. Mindenki örömmel nyugtázta ugyanis, hogy tavaly olyan megállapodás született az állam- és kormányfők között, amely rögzítette, hogy minden tagállam fontosnak tartja az átláthatóságot az uniós pénzek felhasználásánál. „Magyarország modellértékű demokrácia”

– A Portfolio.hu értesülései szerint: az egyetemi modellváltásra igényelt összeg körül megy a vita a kormány és a Bizottság között. Figyelemmel kísérik azt a diskurzust, amely a közpénzek magánosítását rója fel a kormánynak.

– A 444 alaposan körüljárta a kérdést, és választ próbál találni arra, hogy a felkínált keretnek miért csak a 43 százalékát kitevő, vissza nem térítendő támogatás részéről van már csak szó. Értesülési szerint az lehet a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy a kormány nem akar vitázni a Bizottsággal a pénz elköltésének módjáról (tehát szabad/szabadabb kézre van szüksége, és ennek az egésznek a legnagyobb áldozatai az egyetemi fejlesztések lehetnek.

7. MSZP kommunikáció

A keddi napon (április 27.) sajtótájékoztatót tartottam a témában „Orbán megint zsarolni akarja Európát” címmel, ahol az alábbi állításokat tettem:

  • Orbán ismét zsarolja az egész európai közösséget azzal, hogy a von der Leyennel való (egyébként a megszokottól radikálisan eltérő módon teljesen zárt) találkozón Orbán valószínűleg belengette, hogy ha a jogállamisági vizsgálatokról nem tesz le a Bizottság, és részletekre menően kívánják megszabni, hogy a forrásokat mire és hogyan költhetik el, akkor időt fogjnak húzni.
  • A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az Országgyűlés nem ratifikálja a szerződésmódosítást, ami viszont feltétele (lenne) a teljes uniós újjáépítésnek válságkezelésnek. Tehát kvázi ezzel blokkolja azt, mind a 27 tagállamban.
  • Ennek jele, hogy a Parlamentben már április 8-án megtörtént a szerződésmódosítás általános vitája, de az mind a mai napig csak vár a zárószavazásra, az április 27-i napon az – pedig több szavazás is volt – nem történt meg. Ezt semmi nem indokolja. – A vétóval való fenyegetésről 2020 ősze óta tudjuk, hogy nem áll távol a miniszterelnök eszköztárától. – Ezek szerint Orbán többezer milliárd forintnyi fejlesztési forrásról is hajlandó lenne lemondani, csak hogy ne legyen átlátható a források elköltése.
  • További közlések: ITT

2021. 04. 27. Budapest/Brüsszel

Ujhelyi: az „ellopott” egyetemeknek szánt uniós pénzt miatt borult a magyar terv

Standard

 

kokiVégtelenül szánalmasan és önleleplezően magyarázkodik a Fidesz az uniós források kapcsán benyújtott kormányzati terv csúfos bukása miatt. Hivatalosan a mai napon kellene leadni Brüsszelnek az újjáépítési alapból Magyarországnak járó – közel 6000 milliárd forint értékű – támogatási keret elköltéséről szóló nemzeti programot, a Fidesz-kormány azonban alig két nappal a határidő előtt teljesen felrúgta annak tartalmát. Nem véletlenül. És végképp nem azért, amit a kormány most magyarázatként állít.

Gulyás Gergely miniszter immár arról beszél, hogy a kormány nem akarja uniós hitelfelvétellel növelni az államadósságot, ezért csak a vissza nem térítendő ingyenpénzre tartanak igényt a nekünk járó újjáépítési források közül. Ehhez képest az egyébként sokat vitatott és sokáig abszurd módon titkolt – több mint négyszáz oldalas – nemzeti tervben még a teljes összeg elköltésére készítettek programot, erről folytattak részbeni és álkonzultációkat, vagyis a kormány szándéka az utolsó pillanatokban változott meg. Gulyás Gergely a legutóbbi Kormányinfón azt állította, hogy a lehívni szándékozott forrásokat az egészségügyre és a fenntartható közlekedésre kívánják fordítani, az Európai Bizottsággal pedig tulajdonképpen csak az orvosi béremelés ebből történő finanszírozása miatt van még vitájuk. Ez azonban erős lódítás.

Megbízható forrásokból tudom, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke múlt pénteken többek között azt közölte a Brüsszelbe utazó Orbán Viktorral, hogy formai és tartalmi okokból sem felel meg az előzetesen beadott kormányzati terv, a fideszesekkel telerakott közalapítványokba kijátszott egyetemeknek szánt mintegy 1338 milliárd például tarthatatlan és azt az Európai Bizottság nem fogja jóváhagyni. Orbán aznap reggel még azért mondta „fickósan” a közmédiában, hogy ő aztán nem akar Brüsszelben semmiről sem tárgyalni, mert még azt hitte, hogy az ezzel kapcsolatos korábbi üzengetések csak ijesztgetések az Unió részéről és majd ezt is jól kipávatáncolja; de tévedett. Ki kellett sunnyognia a hátsó ajtón és újraformálni a tervet. Most persze hazug módon az államadósság mértékére fogják a visszalépést, pedig pusztán arról van szó, hogy az Európai Unió vezetése egyértelművé tette a Fidesz kormányfőjének: a jogállami mechanizmus működik, elég volt a lopásból.

Most már csak az a kérdés, hogy a kormány az eredeti vállalásokból mit dob még el: a bölcsődei férőhelyek bővítését, esetleg a lakossági energetikai beruházásokat? A kormánynak éppen ezért kötelessége elszámolnia és haladéktalanul bemutatnia a részletes terveket arra vonatkozóan, hogy mire és miként akarja elkölteni az újjáépítési forrásokból felhasználni kívánt pénzeket és miként akarja megvalósítani azokat a vállalásokat, amelyeket az eredeti nemzeti reformtervben lefektettek.

Budapest/Brüsszel – 2021.04.30.

 

 

 

 

Európai Polgár Díj: a magyar egészségügyi dolgozókat jelölik az ellenzéki EP-képviselők

Standard

 

EPD_MOKA koronavírus járvány okozta válsághelyzet soha nem látott feladat elé állította az európai egészségügyi ellátórendszereket és a benne dolgozó szakembereket. Az orvosok, ápolók és további szakdolgozók az elsők között álltak és állnak most is a vírus elleni harc frontvonalában, saját biztonságukat sem kímélve mentik és mentették az embereket. Egy egész élet hálája is kevés lenne azért az áldozatos munkáért, amivel gyógyítják a betegeket és reményt adnak a családoknak. Az elmúlt bő egy év megmutatta, hogy a legnagyobb bajban is számíthattunk a magyar egészségügyi dolgozók tudására, elhivatottságára, még akkor is, ha embertelen körülmények között kell helytállniuk. Vitán felül áll, hogy számunkra ők a járvány elleni harc legnagyobb hősei. A sokezer igazán “bátor ember”.

Az Európai Polgár Díj olyan személyeknek, illetve szervezeteknek jár, amelyek elősegítik az európai együttműködések elmélyítését, egymás jobb megértését, amelyek világító fáklyát tartanak mindannyiunk feje fölé az egyre többször ránk boruló sötétségben. Éppen ezért, mi, magyar ellenzéki EP-képviselők közösen a Magyar Orvosi Kamarát jelöljük idén az Európai Polgár Díjra, és rajtuk keresztül szimbolikusan minden magyar orvost, ápolót és egészségügyi szakdolgozót, akik az elmúlt időszakban is emberfeletti erővel védték Magyarországot és minden magyar életet. Számunkra nem kérdés, hogy idén, amikor a járvány már több mint egy éve torzítja és bénítja a mindennapjainkat, a magyar egészségügy hősei a legalkalmasabb jelöltek erre az elismerésre.

Ara-Kovács Attila (DK), Cseh Katalin (Momentum), Dobrev Klára (DK), Donáth Anna (Momentum), Gyöngyösi Márton (Jobbik), Molnár Csaba (DK), Rónai Sándor (DK), Ujhelyi István (MSZP-Párbeszéd) 

Budapest/Brüsszel – 2021.04.29.

 

Ujhelyi: a vakcinaútlevél nem lehet a tagállami kormányok játékszere

Standard

passElfogadta az Európai Parlament az úgynevezett digitális zöld igazolványról, vagyis az európai vakcinaútlevélről szóló jogszabálytervezetet, azokat a módosítókat azonban leszavazta a többség, amely az Európai Unió által jelenleg még nem engedélyezett vakcinák esetében is azok automatikus és kölcsönös elfogadására szólította volna fel a tagállamokat. Magyar EP-képviselőként és az Európai Parlament közlekedési és turisztikai szakbizottságának témafelelős alelnökeként azt a határozott álláspontot képviseltem a szavazáskor, hogy egyetlen uniós állampolgárt sem érhet hátrány az utazásai során azért, mert nem az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) által engedélyezett vakcinatípust kapott.

A mostani parlamenti döntéssel az a bizottsági javaslat kapott végül megerősítést, amely a tagállamokra bízza, hogy melyik nem uniós vakcinát és milyen módon ismernek el a vakcinaútlevél részeként. Mindegyik olyan módosítóindítványt megszavaztam, amely lehetővé tette volna, hogy a pusztán tagállami hatóságok által engedélyezett oltóanyagok is automatikusan elfogadottak legyenek az igazolványban; ezek végül nem kaptak többséget.

Nem kérdés ugyanakkor, hogy egy, a mostanihoz hasonló világjárvány kezeléséhez szükség van egy olyan egységes és jól koordinált igazolvány-rendszerre, amely garantálja az európaiak egészségét és biztonságát, valamint megnyitja belső határainkat, lehetővé téve ezzel újra a szabad, pontosabban a szabadabb mozgást. Ez nem csupán a turizmus gazdaságilag is életbevágó újraindítása, de például a nemzetközi kereskedelemben dolgozók, az ingázók vagy épp a külföldön tanulók problémamentes közlekedése miatt is elengedhetetlenül fontos. Éppen ezért a végső állásfoglalást – az általam támogatott módosítók elbukása mellett is – támogattam a turisztikai szakma érdekében. Továbbra is fenntartom, hogy egyetlen módon lehetne megnyugtatóan rendezni ezt a helyzetet: ha az orosz és a kínai oltóanyag-gyártók vállalnák az EMA soron kívüli vizsgálatát és engedélyeztetési folyamatát.

Rendkívül nevetséges volt a Fidesz magatartása, amely ezt az ügyet is leginkább csak saját kormányának öncélú fényezésére használta fel és miközben Magyarországon állami oltási kártyát vezettek be, addig az EP-ben az európai vakcinaigazolvány ellen érveltek, mondván: „védettségre van szükség, nem pedig védettségi igazolványra”. Határozottan állítom, hogy a vakcinaútlevél nem lehet a tagállami kormányok játékszere; az egységes uniós megoldásra szükség van, de az nem hozhat hátrányba egyetlen európai polgárt sem.

Brüsszel – 2021.04.29.

 

Ujhelyi szerint Orbán megint zsarolni próbálja az Uniót

Standard

Képernyőfotó 2021-04-28 - 10.48.20Orbán Viktor ismét bezsarolta az európai közösséget, túszként maga előtt tartva Magyarországot – így értékelte az újjáépítési forrásokkal kapcsolatos információkat rendkívüli online sajtótájékoztatón Ujhelyi István. Az MSZP európai parlamenti képviselője szerint nem véletlen, hogy a magyar kormány a hírek szerint nem tart igényt az újjépítési források teljes, mintegy 5800 milliárd forintos keretére, hanem várhatóan mindössze a vissza nem térítendő 2500 milliárd forintos részre nyújt csak be reformtervet Brüsszelnek.  

Az MSZP európai politikusa szerint a magyar miniszterelnök az Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével való múlt pénteki, brüsszeli találkozóján “lengette be”, hogy amennyiben továbbra is fenntartják a jogállamisági mechanizmust és részletekbe menően kívánják megszabni, hogy mire költheti a magyar kormány az ország számára rendelkezésre álló teljes újjáépítési keretet, akkor Orbán képes húzni az időt és nem fogadtatja el a magyar Országgyűléssel az uniós hitelfelvételhez szükséges törvényjavaslat ratifikációját, vagyis az EU saját forrásainak rendszeréről szóló jogszabály szükséges módosítását. Ujhelyi felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány április 8-án már benyújtotta az ezzel kapcsolatos javaslatot a magyar Parlamenthez, a vita is lezajlott, de érdekes módon végszavazásra azóta sem bocsájtották a vonatkozó dokumentumot, vagyis az időhúzás miatt erre legkorábban is csak hetekkel később kerülhet sor. Mivel az újjáépítési forrásokhoz szükséges uniós hitelfelvételhez minden tagállam ratifikációja szükséges, ezért Ujhelyi szerint a Fidesz-kormány ezzel is újra zsaroló pozíciót vett fel, mint legutóbb tavaly ősszel a hétéves költségvetés vétója kapcsán. 

“Ez nem egy hősies magatartás, ez egy bandita magatartás, amit senki nem fog honorálni. Mert lehet, hogy Orbánnak a hatalmi játszmájában ez jó eszköz, de minden magyar sérülni fog ezzel” – fogalmazott az MSZP EP-képviselője. Ujhelyi hozzátette, hogy miután az Európai Unió jelezte a kormányzat felé, hogy a magyar pályázat sem formailag, sem tartalmilag nem felel meg a feltételeknek, így Orbán Viktor inkább képes lemondani a hazánknak járó uniós források egy jelentős részéről, csak hogy ne kelljen módosítani az akaratán, és továbbra is csak a saját oligarchái érdekeit tarthassa szem előtt. Az MSZP politikusa arra is rámutatott, hogy a források lehívásához szükséges nemzeti reformterveket legkésőbb két nap múlva be kell nyújtani Brüsszelnek, ehhez képest a magyar kormány most rúgja fel az eddigi csomagot, ezzel egyszersmind átverve azokat a társadalmi szereplőket, akikkel részbeni vagy álkonzultációt folytatott a teljes összeg elköltésének tervéről. Ujhelyi szerint a Fidesz teljes alkalmatlanságát mutatja, hogy fél év alatt sikerült odáig eljutni a kormányzatnak, hogy az utolsó percben teljesen átalakítja a nemzeti programot. 

Budapest/Brüsszel – 2021.04.27. 

EP-KÉPVISELŐI NYÍLTLEVÉL-SOROZAT MAGYARORSZÁG POLGÁRAIHOZ (295.)

Standard

szamokA Fidesz statisztikát lát, mi az embereket

Egy valóban jó és erős vezető nem abban mutatkozik meg, hogy tévedhetetlen, hanem hogy képes felismerni, elismerni és javítani a saját hibáit. A Fidesz folyamatos háborús harckészültsége és egy pillanatra sem szünetelő, erőszakos sikerpropagandája végletesen elkorcsosította ennek a rendszernek a működtetőit és hithű kiszolgálóit. A bicskanyitogató pökhendiség mellett a NER most egy még sötétebb, még rücskösebb arcát mutatta meg a járvány alatt: a rideg embertelenségét. Az eddig is teljesen világos volt, hogy mindaz a máz, amit magukra kennek, csak a valódi énük eltakarására szolgál: nemzetről papolnak, miközben bárkit kirekesztenek belőle; a haza mindenek előttiségéről harsognak, miközben nem szégyellik kirabolni és hiénacsordaként lerágni minden husát. A NER számára most is fontosabb a sikerpropaganda fenntartása, a folyamatos győzelem, a győztes felmutatása, mintsem a valóság, vagy az egyszerű emberi alázat. Beteges lételemük, hogy tévedhetetlenek, hogy hibátlanok, hogy minden az ő tervük és forgatókönyvük szerint történik. Hogy hiába lépett érvénybe a jogállamisági mechanizmus, itthon azt mondják: megállították. Hogy hiába omlott össze látványosan a kormányzati regisztrációs ellenőrző portál, nem azt mondták, hogy elrontottuk, de gyorsan javítjuk, hanem, hogy valakik aljas terheléses támadást indítottak ellene. Hogy azt mondják: “szőnyegre vitték” a járványt és már ő védekezik, ehhez képest hamar beütött a harmadik, minden eddignél halálosabb harmadik hullám. Hiába nálunk a legmagasabb lakosságarányosan a járvány miatt elhunyt emberek száma, azt mondják: azt nem úgy kell számolni, hanem nagyobb, korábbi évekre vetített merítéssel. Hogy mi van? De volt ennél is otrombább fordulat, amikor  a rekordszámú halálesetre azt válaszolták: “adattorlódás”. A Fidesznek csak adattorlódás az a sokezer ember, aki itthagyott bennünket. Szerintünk pedig emberi sorsok és emberi tragédiák vannak minden szám mögött.

És itt álljunk is meg egy pillanatra. Régi motoros vagyok a politikában, sok mindent láttam, sok mindent tűrtem már. Kifejezetten szeretem az éles vitákat, ha ütnek, arra még inkább megkeményedek. De a kormányzat, a NER vezető figurái az embertelen viszonyulásukkal most átléptek egy olyan határt, ami korábban végképp elképzelhetetlen volt. És ahonnan nincs visszalépés, csak az erkölcsi és megszégyenítő bukás. Az elmúlt hónapokban több mint huszonhatezer ember vesztette életét a járvány következtében. Csak a járvány következtében. Huszonhatezer magyar ember hiányzik, ennyi család lett csonka, ennyi sors tört ketté. Ez nem egy statisztikai adat! Ez nem egy olyan számsor, amelyet majd a propaganda-minisztérium ficsúrjai addig hajlítanak, amíg – ahogy a Fidesz kormányfője nevezte – “tartható” lesz! A kormánypártiak önkielégítően beteges ragaszkodása a “mi mindenben elsők vagyunk” képének fenntartásához most valami olyan embertelenségbe fordult át, ami végképp vállalhatatlanná teszi ezt a garnitúrát. A hörgő-fröcsögő államtitkári kartól a szerepnélküli, emberarcúnak mondott, de mégis csendben asszisztáló hídemberekig. Egyszerűen érthetetlen, hogy miért nem képesek egy cseppnyi alázatra sem, egy másodpercnyi emberségre és az elhunytak iránti őszinte tiszteletre. Képtelenek elismerni, hogy teljhatalmú felhatalmazással bíró döntéshozókként igenis felelősségük van abban, hogy már több mint huszonhatezer ember vesztette életét ebben a járványban. Rideg erkölcstelenségüket mutatja, hogy minden szalmaszálba, minden rosszul kiejtett mondatba belekapaszkodnak és az ugrasztott médiapincsik máris fújják a címlap-ballonokat, kamerával kergetik a könnyebb prédának bizonyuló ellenzékieket, hogy tereljenek, hogy hárítsanak, hogy másra kenjék az egészet. Sok mindent láttam már a Fidesztől, bevallom néhány politikai húzásuk néha még imponált is, de az a fajta hazug becstelenség, amit egy sokezer magyar életét követelő járványhelyzetben is képesek most elkövetni – az egyszerűen gyalázatos. A politikai játszmákba, a kommunikációs és hatalmi versenybe sok minden belefér, de ez az aljasság nem.

A Fidesz miniszterelnöke nemrég azt mondta, hogy a járványkezelés sikerét a megmentett életek számában fogja mérni. Most pedig, amikor a nemzet egy városnyi életet veszített már el, papímasé államférfiként kajánkodva bűvészkedik a statisztikával. Egy igazi vezetőtől az lenne ilyenkor a legkevesebb, hogy méltósággal fejet hajt, alázattal kiáll és megköveti a nemzetet, amelyet szolgál. Felelősséget vállalni és saját hibáinkat elismerni nem gyengeség, hanem példamutató erény. Huszonhatezer ok lenne erre. A számok mögötti emberek megérdemelnék.

A magyar kormányfő vízválasztó, az illiberális államot meghirdető, 2014-es tusványosi beszéde után megfogadtam, hogy európai képviselőként nyílt levélben fogom minden héten figyelmeztetni a közvéleményt a rezsim bűneire. Kétszázkilencvenötödik alkalommal kongatom a harangokat, mert úgy látszik, még mindig szükség van rá. És mert radikális európai demokrataként ez a dolgom.

dr. Ujhelyi István

Európai Parlamenti képviselő

2021. április 25.

Magyar tanulmány készült az Európai Egészségügyi Unió elfogadásáról és megvalósíthatóságáról

Standard

Képernyőfotó 2021-04-24 - 9.18.40Átfogó tanulmány született a brüsszeli Európai Progresszív Tanulmányok Alapítványa (FEPS) és a Szociális Demokráciáért Intézet (SZDI) megbízásából az Európai Egészségügyi Unió megvalósíthatóságáról és annak magyarországi hatásairól. Az elemzés elkészítése során végzett szakmai konzultációk egyértelműen visszaigazolták, hogy a hatékonyabb európai koordinációnak igenis fontos szerepe és komoly pozitív hatása lehet a hazai ellátórendszer minőségére – ezt a tanulmány elkészítését irányító volt egészségügyi miniszter Kökény Mihály és az egészégügyi unió programjának egyik kidolgozója, a szocialista EP-képviselő Ujhelyi István közösen jelentették be szombati online sajtótájékoztatójukon.

Ujhelyi elmondta, hogy az MSZP régóta követeli egy olyan európai program létrehozását, amely nem akarja elvenni a tagállami kormányok hatáskörét, de hatékonyabban és egységesebben tudja garantálni a minőségi ellátást és a betegbiztonságot. A szocialista EP-képviselő emlékeztetett, hogy az Európai Egészségügyi Unió alapgondolatát és koncepcióját több mint másfél évvel ezelőtt fogalmazták meg, majd a pandémiát követően előbb a szociáldemokrata frakció formált belőle stratégiai javaslatot, később az Európai Parlament, majd az Európai Bizottság is tovább bővítette a koncepciót. Ujhelyi elmondása szerint a FEPS és az SZDI felkérésére, számos szakértő bevonásával készült tanulmány nem csupán a magyar egészségügyi helyzetet elemzi, de kiutakat keres az Európai Egészségügyi Unió programjának minél szélesebb megvalósításához is. “Hiszünk abban, hogy az egészséghez való jog alapvető emberi jog. Nem engedhetjük meg, hogy eltérő legyen az egészséghez való hozzáférés lehetősége és minősége az egyes tagállamokban. Nekünk, magyaroknak is jár a minőségi ellátás és az itt dolgozó egészségügyi szakembereknek is jár ugyanaz a biztonságos és kiszámítható munkakörülmény” – fogalmazott Ujhelyi István, hozzátéve: a következő években a legfontosabb feladatának tartja, hogy minél szélesebb módon megvalósuljon az Európai Egészségügyi Unió programja és újabb forrásokat vonjanak be az egészségügybe, amelyből a magyar ellátórendszer is profitálhat.

Kökény Mihály volt egészségügyi miniszter, a WHO tanácsadója a sajtótájékoztatón többek között arról beszélt, hogy a koronavírus okozta közegészségügyi és a nyomában járó gazdasági válság, illetve az uniós tagállamokban pánikszerűen és összehangolatlanul bevezetett korlátozások világossá tették, hogy mennyire hiányzik az Európai Unió közös egészségpolitikája, mennyire hézagosak a szabályok, és mennyire sebezhetők, illetve kiszolgáltatottak a tagállamok egészségügyi rendszerei a globális veszélyhelyzetekben. “Kutatásunk arra keresett választ, hogy az egészségügyben érvényesített csaknem kizárólagos nemzetállami kompetenciák osztott vagy uniós hatáskörökkel történő felváltása, az európai egészségügyi intézmények megerősítése javíthat-e a kivéreztetett magyar egészségügy helyzetén, illetve, hogy mely szakterületek élvezzenek elsőbbséget és hogyan vélekednek erről szakmai, közéleti szereplők, valamint a lakosság” – fogalmazott Kökény Mihály. Az egészségügyi szakértő elmondta, hogy felmérések igazolták: a magyar emberek jelentős többsége támogatja az Európai Egészségügyi Unió megvalósulását, de a konzultációk során ez mutatkozott meg az önkormányzatok és az egészségügyi dolgozók körében is. “Azokkal a szakterületekkel kapcsolatban, amelyek esetében érdemes lenne felváltani a jelenlegi nemzeti hatáskört európai hatáskörrel, a válaszadók jelentős része a járványügyet és a közegészségügyet emelte ki. Ez is érzékelteti, hogy a magyar járványkezelés tapasztalatai – a rövidtávú belpolitikai és hatalmi indíttatású euroszkeptikus kormánypropaganda ellenére – arra késztetik a szakmai és civil világot, hogy támogassák a közös uniós erőfeszítéseket a jelenlegi és a jövőbeli határokon átívelő krízishelyzetek kezelésében. Az uniós járványkezelési hiányosságok ellenére jellemző vélekedés, hogy a közegészségügyi válsághelyzetben erősebb uniós jogköröket kell alkalmazni, például egységes járványügyi adatkezelés, egységes karantén, lezárási szabályok, közös tesztelési rend bevezetésével. Érvényes ez a vakcinák közös fejlesztésére és beszerzésére is” – ismertette a tanulmány kapcsán Kökény Mihály. A szakember leszögezte: az Orbán-kormány ma megengedheti magának, hogy titkolja az oltási hajlandóságot befolyásoló vakcinahatásossági vizsgálatok eredményeit és gátolhatja, hogy a nyilvánosság hiteles és megbízható információkat nyerjen a koronavírusos betegek kórházi ellátásáról, de ezt – tette hozzá Kökény – már nem tehetné meg az Európai Egészségügyi Unió keretei között.

A tanulmány ismertetése során elhangzott az is, hogy a járványügyi kérdéseken túl szerteágazó válaszok érkeztek a közös hatáskörbe vonható területekre vonatkozóan. A szakma gyakorlati és figyelemfelkeltő eredményekkel kecsegtető témákat venne előre, például a rákszűrés és a sürgősségi ellátás követelményeinek egységesítését, illetve átdolgozna olyan szabályozásokat, amelyek nem teljesen váltották be a hozzáfűzött reményeket (ilyen a más uniós országban történő gyógykezelés feltételei) vagy megakadtak az egyeztetések során (például egészségügyi dolgozók munkaideje). Kökény Mihály tájékoztatása szerint megerősítést nyert, hogy a szakma többségi képviselői is egyetértenek abban: hasznos és kívánatos az együttműködés fokozatos és egyre bővülő körben történő kiterjesztése; ide tartozik például a minőségi ellátás kritériumainak kidolgozása, továbbá a betegjogi szabályozás egységesítése. “Az egészségügyi munkaerő elvándorlása Magyarországon jelentős kihívás, amelyet a legtöbb kérdőívet kitöltő válaszadó kiemelt. Bármilyen a dolgozók migrációját korlátozó intézkedést az unió alapelveivel ellenesnek éreznének; inkább a donor országok szakember képzésébe történő befektetést, ellátó rendszereik felzárkóztatását tartják kívánatosnak. A válaszadók nagy része szerint szükséges az egészségügyre fordított közkiadások minimum értékének megállapítása – a hazai ráfordítás mértéke az egyik legalacsonyabb az Unióban -, illetve az egészségügyi dolgozók legkisebb bérösszegének meghatározása. Vizsgálatunk megerősítette, hogy a különutas megoldások zsákutcát képviselnek. Morális szempontból is elfogadhatatlan, ha áthidalhatatlan gazdasági és kulturális különbségekből fakadó egészség különbségekre, eltérő közigazgatási berendezkedésre hivatkozva kifogásolják az uniós egészségügyi hatáskörök bővítését” – fogalmazott Kökény Mihály, hozzátéve: a kutatást feldolgozó tanulmányban több ajánlást is tettek az Európai Parlament szociáldemokrata frakciója számára. Egyebek között azt javasolták, hogy ki kell dolgozni az Európai Egészségügyi Unió ötéves programját, a megvalósítás ütemtervét, ideértve a szakmai és civil szervezetekkel lebonyolítandó konzultációk rendjét és az Európai Unió hétéves költségvetésében több mint tízszeresére emelt pénzügyi keret húsz százalékát pedig betegség-megelőzési célokra kell fordítani.

A tanulmány rövid összefoglalóját a FEPS honlapján lehet elolvasni:

https://www.feps-europe.eu/resources/publications/789-attitudes-towards-a-european-health-union-%E2%80%93-the-case-of-hungary.html

Budapest/Brüsszel – 2021.04.24.

Ujhelyi feljegyzésben figyelmezteti az Európai Bizottság elnökét Orbán látogatása előtt

Standard

leyenhezHivatalos feljegyzést küld a mai napon az Európai Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek az MSZP EP-képviselője, hogy Orbán Viktor pénteki, brüsszeli tárgyalása előtt figyelmeztesse az uniós helyreállítási források felhasználásáról szóló kormányzati terv hiányosságaira – erről Ujhelyi István számolt be csütörtöki online sajtótájékoztatóján. Az MSZP európai politikusa sok szempontból sorsdöntőnek nevezte a pénteki találkozót, hiszen az EU újjáépítési alapjából érkező mintegy 5894-milliárd forint hosszú évekre meghatározza majd Magyarország sorsát is, ezért annak helyes és hatékony elköltése egyáltalán nem lényegtelen kérdés. Ujhelyi hozzátette, hogy a tagállamok nemzeti terveinek szigorú formai és tartalmi feltételeknek kell megfelelnie ahhoz, hogy lehívhassák ezeket a forrásokat; az MSZP politikusa szerint ennek a Fidesz-kormány által nemrég nyilvánosságra hozott dokumentum azonban csak nyomokban felel meg.

Az EP-képviselő szerint Orbán nyilvánvalóan hazudni fog a nemzeti reformterv elkészítésének körülményeiről és tartalmáról Brüsszelben; ezért is küld az Európai Bizottság elnökének és illetékeseinek hivatalos feljegyzést az ügyben. “Nem azt akarom elérni, hogy csússzon a magyar program elfogadása, hiszen az várhatóan amúgy is késni fog a vitás kérdések miatt. A célom az, hogy rávegyék a magyar kormányt arra, hogy az európai uniós programokkal összhangban és a magyar társadalom valós érdekei mentén fogadtassák el Magyarország nemzeti tervét és a nagy sietségben az Európai Bizottság apparátusa nehogy átengedjen egy olyan programot, amely nyilvánvalóan nem állja meg a helyét.” – fogalmazott az MSZP képviselője, hozzátéve, hogy miközben a kormány az oligarchái kedvéért elsősorban “betonba és vasba” akarja önteni ezt a temérdek pénzt, addig más tagállamok elsősorban (például az egészségügyön, az oktatáson, a szociális, megélhetési biztonságon keresztül) az emberekbe fektetik ezt az összeget egy hosszútávú és világos vízió mentén.

Ujhelyi az elküldött feljegyzésben többek között arra hívja fel a figyelmet, hogy a kormányzati dokumentum mindössze három bekezdésben foglalkozik a magyar társadalom átfogó jövőjét érintő kérdésekkel, érdemi jövőképet nem rajzol fel a tervezet. Az MSZP EP-képviselője kifogásolja, hogy bár uniós jogszabály kötelezi arra a magyar kormányzatot is, hogy részletes és átfogó társadalmi egyeztetést folytasson a tervezet minden egyes részletéről, ezt azonban Ujhelyi szerint a kormány egyszerűen elsunnyogta. Rámutatott, hogy hosszú ideig csak egy tizenhárom oldalas “összefoglaló fércmunka” volt elérhető a kormány egyik eldugott honlapján, a teljes (432 oldalas) tervet pedig majd egy héttel azután hozták csak nyilvánosságra, hogy azt már előzetesen leadták Brüsszelben. Az MSZP politikusa megjegyezte, hogy a Fidesz-kormány a dokumentumban hazug módon az általa végzett egyeztető párbeszéd részeként tüntette fel azt az országgyűlési vitanapot is, amelyet valójában nem támogatott és csak az ellenzéki képviselők kezdeményezésére tartották meg végül a magyar parlamentben. Emlékeztetett, hogy Karácsony Gergely főpolgármester és számos önkormányzati, illetve szakszervezeti vezető is kifogásolta, hogy a kormány nem egyeztet velük érdemben az újjáépítési források felhasználási tervéről, a valós és átfogó konzultáció hiánya pedig Ujhelyi véleménye szerint akár kizáró ok is lehet a program uniós elfogadásában. “Küldjék vissza a kormánynak ezt az anyagot és kötelezzék arra, hogy a kormány ne csak konzultáljon, de építse is be a társadalmi szervezetek véleményét a végső nemzeti tervbe. Ennek hiánya teljességgel elfogadhatatlan” – fogalmazott Ujhelyi István.

Az MSZP politikusa azt is kifogásolta a kormányzati tervezettel kapcsolatban, hogy a kiemelten fontos szociális célok csak elnagyoltan szerepelnek benne, a nemek közötti egyenlőséget és az esélyegyenlőség kérdését például alig tárgyalja a dokumentum. Rámutatott, hogy korábban már az országspecifikus ajánlásokban is kifogásolta az Unió például, hogy Magyarországon rekord-alacsony mértékben és rekord-rövid ideig biztosítják az álláskeresési járadékot, ezt a mostani nemzeti tervben mégsem rendezték. Hasonlóképp kifogásolta Ujhelyi, hogy nem szerepel a dokumentumban: miként akarja a kormány felszámolni a társadalmi egyenlőtlenségeket vagy a gyermekszegénységet, szerinte elég lenne ezzel kapcsolatban is az MSZP korszakváltó programjának vonatkozó javaslatait átemelni. Kiemelte továbbá, hogy bár a zöld átállás az európai célok között prioritásként szerepel, az anyag mégsem foglalkozik például azzal, hogy miként és mennyit lehetne ebből a forrásból a magyar lakásállomány korszerűsítésére fordítani. A szocialista politikus pozitívumként értékelte, hogy a nemzeti reformterv 1268 milliárdot tervez elkülöníteni a keretből az egészségügyi fejlesztésekre, Ujhelyi azonban kifogásolta, hogy ennek jelentős része a szakemberek megtartása helyett a dél-budai centrumkórház megépítésére megy el, ahogyan azt is megjegyezte: ebből az egyszeri újjáépítési forrásból akarja a kormány finanszírozni az orvosok béremelését, azonban ez utóbbinak a hosszútávú fedezete a magyar költségvetési tervezésben már nem látszik. “Támogatom, hogy ez az összeg bennmaradjon az egészségügyre, de nem így, hanem a teljes összeget az egészségügyi intézményrendszer munkakörülményeinek javítására, a betegbiztonság megerősítésére és átgondoltabb, tartós megoldásokra kell fordítani” – fogalmazott Ujhelyi István. A magyar kormánynak hivatalosan április 30-ig kell leadni a véglegesnek szánt reformtervet.

Budapest/Brüsszel – 2021.04.22.    

HELYREÁLLÍTÁSI ÉS ELLENÁLLÓKÉPESSÉGI TERV – MAGYARORSZÁG

Standard

Brussels,,Belgium.,3rd,February,2020.,Flag,Of,Hungary,And,FlagA koronavírus járvány okozta páratlan gazdasági, társadalmi és szociális válsághelyzetre adott uniós válaszként született meg a NextGenerationEU, vagyis az Európai helyreállítási terv. A teljes 750 milliárd eurós keret mintegy 90%-át jelentő 672,5 milliárd eurós összeggel elinduló Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz a helyreállítási központi, és legjelentősebb eleme. A költségvetésen felüli, válságkezelő, keresletélénítő, reformokat és beruházásokat támogató eszköz az Európai Unió tagállamainak 360 milliárd euró értékben hiteleket, míg 312,5 milliárd eurónyi vissza nem térítendő támogatást nyújt. Legfőbb célja, hogy enyhítse a koronavírusvilágjárvány társadalmi és gazdasági hatásait, és hogy az európai gazdaságokat és társadalmakat ellenállóbba tegye, továbbá, hogy felkészítse őket a zöld és a digitális átállásra.

A tagállamoknak az eszközhöz való hozzáféréshez, és a források felhasználásához saját, nemzeti reformterveket kell készítenie, amelyeknek összhangban kell a legfőbb uniós prioritásokkal úgy, mint a Digitális Európa létrehozása, vagy az Európai Unió új növekedései programjának, a Green Deal-nek az alapvető célkitűzései. Emellett nagymértékben a reflektálniuk kell az Európai Szemeszter központi elemét képező a Tanács által elkészített 2019-es illetve a 2020-as országspecifikus ajánlások megállapításaira.

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében rendelkezésre álló források belső megoszlása 312,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás, míg 360 milliárd euró hiteltámogatás, amely a következő hat európai prioritás mentén használható fel:

 méltányos zöld átállás, figyelembe véve a zöld megállapodás célkitűzéseit;

 digitális átalakulás, figyelembe véve az európai digitális stratégia célkitűzéseit;

 gazdasági kohézió, termelékenység és versenyképesség, figyelembe véve az ipari és a kkv-stratégia célkitűzéseit;

 társadalmi kohézió, figyelembe véve a szociális jogok európai pillérének célkitűzéseit;

 intézményi reziliencia a válságokra való reagálási képesség és az azokra való felkészültségnövelése érdekében

 az Európai Uniós Helyreállítási Eszköz szakpolitikái, figyelembe véve az európai készségfejlesztési program, az ifjúsági garancia és a gyermekgarancia célkitűzéseit.

Az RRF keretében – a kormány hivatalos számításai alapján – Magyaroroszág számára 3382 milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatás, míg 2511 milliárd forintnyi hitelkeret áll rendelkezésre, vagyis összesen a teljes hazai RRF keret összege 5894 milliárd forint, ami nagyságrendileg a 2018-as GDP 13,6%-a.

Az MFF és a teljes NextGenerationEU, a hagyományos többéves pénzügyi keret tagállami borítékaival összesen mintegy 18.500 milliárd forint felhasználást teszi lehetővé Magyaroroszág számára a következő évek során, amely a 2018 -as KSH adatok alapján a teljes magyar GDP mintegy 42,7%-a. Az RRF eredményeként az eddigi évi átlagos 3%-os GDParányos uniós forrás helyett a GDP 5%-ának megfelelő extra összeggel gazdálkodhatunk a következő uniós pénzügyi ciklusban.

MAGYARORSZÁG HELYREÁLLÍTÁSI ÉS ELLENÁLLÓKÉPESSÉGI TERVE MÉRFÖLDKÖVEK – IDŐREND

 2020. november 20-án Magyaroroszág kormánya benyújtja az Európai Bizottságnak a kormány előzetes reformtervét

 2020. december 7-én a kormány közzéteszi Összefoglaló Magyarország Helyreállítási és Alkalmazkodási Tervéről címmel az első RRF-re vonatkozó hivatalos és nyilvános dokumentumot a palyazat.gov.hu url alatt társadalmi egyeztetés 2021-2027 címen ezzel a céllal létrehozott aloldalon.

 2021. márciusában a kormány megkezdi az egyes komponensekre vonatkozó, alfejezetek közzétételét

 2021 március 22-én került sor az ellenzéki pártok által kezdeményezett parlamenti vitanapra, ekkor a 9 komponensből mindössze 4 érhető el a kormányzati portálon.

 2020. április 8-án a magyar kormány elküldi a második, immár javított és részletes Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervét az Európai Bizottságnak

 2020. április 14-én, mindössze 16 nappal a leadási határidő előtt a kormány nyilvánosságra hozza az RRF-re vonatkozó 432 oldalas részletes tervét

ÁLTALÁNOS MEGÁLLAPÍTÁSOK, FORMAI KRITIKÁK

 Az átfogó reformokra és beruházásokra vonatkozó komplex vízió hiánya. A kormány által április 14-én közzétett dokumentumból hiányzik egy komplex, átfogó és koherens vízió arra vonatkozóan, hogy a magyar kormány milyen módon kívánja felhasználni, a történelmi mértékű Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz keretében rendelkezésre álló, mintegy 5900 milliárd forintos keretet. A 432 oldalas dokumentumból, mindössze három bekezdés foglalkozik a vízóval, ez is mindössze az ismert és gyakran használt uniós kifejezések összefoglalása (digitalizáció, zöld átállás, kutatás-fejlesztés, innováció, fenntarthatóság).

 A dokumentum nem tartalmaz indoklást a komponensek számára, illetve a komponenseken belüli belső forráselosztás arányaira vonatkozóan sem. A tervből teljes mértékben hiányzik az indoklás arra vonatkozóan, hogy a kormány miért ezeket a komponenseket/beavatkozási területeket azonosította és priorizálta. Emellett az egyes komponensekhez rendelt források belső eloszlási arányára vonatkozóan sem fűzött magyarázatot a kormány. Miközben a teljes keret majd negyedét, 24,5%-át fordítaná a kormány a fenntartható zöld közlekedésre, és minden ötödik forint, a források 20,4% – a szolgálna az egyetemek megújítására, addig a 2050-es klímasemlegeségi cél eléréséhez és a European Green Deal célrendszerének sikeres teljesítéséhez nélkülözhetetlen energetikai komponens mindössze a 7,4%-al szerepel, a digitalizác ió pedig csupán 4,9%-al. A felzárkózó települések komponensre rendelkezésre bocsátott 3,8% is meglehetősen alacsonynak bizonyul.

 A nemek közötti egyenlőség és esélyegyenlőség kérdése. A kormányzati dokumentum a szociális jogok európai pillérénekek, és a göteborgi csúcson megszülető 20 kulcsfontosságú szociális alapelv megemlítésével és táblázatszerű összefoglalásával rövidre is zárja a kérdést. Az összesítő táblázatot követően a dokumentumban a következő bekezdés szerepel, amelyből egyértelműen kiolvasható, hogy az esélyegyenlőség, és a marginalizált társadalmi csoportok nem képeznek prioritást a kormány Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervében.

„Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve a szükségesnél, az indokoltnál és az arányosnál nagyobb mértékben nem különbözteti meg a fejlesztések célcsoportját nemi, illetve egyéb alapon. Ez alól szándékoltan a Felzárkózó települések komponens egyes intézkedései képeznek kivételt, amelyek kifejezetten a hátrányos helyzetű, elsősorban roma lakosság fejlesztési igényeit helyezik célkitűzéseik középpontjába. A célcsoportok meghatározásánál minden egyes komponens minden egyes beavatkozása esetében különös figyelmet fordítottunk arra, hogy a lehető legszélesebb értelemben inkluzív és befogadó reformok és beruházások jöjjenek létre.”

Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) | Széchenyi 2020 (gov.hu) (27. oldal)

Az esélyegyenlőség és a nemek közötti egyenlőség kérdésének ilyen formában történő rövidre zárása nagyban ellentétes azzal, ami az RRF jogszabályi szövegében szerepel ebben a vonatkozásban. „A helyreállítási és rezilienciaépítési tervnek meg kell határoznia a nemek közötti egyenlőséghez és a mindenki számára biztosítandó esélyegyenlőséghez való várható hozzájárulást”

 A 2020-as országspecifikus ajánlásokban megfogalmazott iránymutatásoknak való megfelelés. Az Európai Bizottság által javasolt, majd a Tanács által elfogadott ajánlások figyelembe vétele és az ajánlásokban megfogalmazott iránymutatásoknak való megfelelés központi eleme az Európai Bizottság által a nemzeti reformtervekkel szemben támasztott elvárásoknak. A magyar beruházási és reformterv ezzel szemben számos országspecifikus ajánlásnak nem tesz eleget.

„Meg kell erősíteni és célzottabbá kell tenni azon egyéb szakpolitikákat, amelyek célja a munkanélküliek és inaktívak álláskeresésének és képzéshez való hozzáférésének hatékony elősegítése. Az álláskeresési járadékok időtartama az EU-ban a legrövidebb, legfeljebb három hónap, amely még kedvező gazdasági körülmények között is jóval a munkakereséshez szükség átlagos időtartam alatt van. A szociális jogok európai pillérének elveivel összhangban a szociális védelmi rendszereknek és az intézkedéseknek meg kell védeniük azokat, akiket munkahelyük elvesztése fenyeget, valamint az önfoglalkoztatókat és a munkanélkülieket.”

„Jóllehet Magyarország általános szegénységi helyzete javult a válság előtt, a visszaesés alatt gyorsan megfordulhat ez a tendencia. A jövedelmi egyenlőtlenségek az elmúlt évtizedben növekedtek, részben az adórendszer és a szociális ellátórendszer változásai miatt. A súlyos anyagi nélkülözésben élők aránya és az anyagi és szociális nélkülözés aránya már a Covid19- járvány kitörése előtt is magas volt, különösen a több gyermeket nevelő háztartások és a roma népesség körében. A kevés önkormányzati szociális bérlakás és a bérlők pén zügyi támogatásának hiánya gátolja a mobilitást. A foglalkoztatást helyettesítő támogatás 2012 óta nominálisan változatlan, és az egyik legalacsonyabb az EU-ban.”

2020-european-semester-csr-comm-recommendation-hungary_hu.pdf (europa.eu) (7. oldal)

TÁRSADALMI EGYEZTETÉS – KONZULTÁCIÓ

A Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközről szóló jogszabály alapján az eszköz keretében támogatásban részesülni kívánó tagállamok többszintű párbeszédet alakítanak ki, amelyben a helyi és a regionális önkormányzatok, a szociális partnerek, a civil társadalmi szervezetek, különösen az ifjúsági szervezetek, az egyéb érdekelt felek és a nyilvánosság aktívan részt vehetnek és megvitathatják a helyreállítási és rezilienciaépítési terv előkészítését és végre hajtását. A terv tervezetét konzultáció céljából a Bizottságnak történő benyújtás időpontja előtt benyújtják a helyi és a regionális önkormányzatoknak, a szociális partnereknek, a civil társadalmi szervezeteknek, különösen az ifjúsági szervezeteknek és más érintett érdekelt feleknek, valamint a nyilvánosságnak, és a szociális partnereknek a partnerség elvével összhangban.

Emellett a jogszabály arra is kitér, hogy a tagállami kormányoknak a helyi és regionális hatóságokkal, a szociális partnerekkel, a civil társadalmi szervezetekkel, az ifjúsági szervezetekkel és más releváns érdekelt felekkel folytatott konzultációs folyamat összefoglalása, valamint annak ismertetése is feladata, hogy az érdekelt felek észrevételei hogyan jelennek meg a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben.

A magyar kormány a konzultációs kötelezettségének, és a partnerség elvének a legkevésbé sem tett eleget az elmúlt hónapok során.

 Az RRF-re vonatkozó első terv tervezetét már november 20-án elküldte az Európai Bizottságnak, ám a konzultációs céllal kialakított honlapra csak több, mint két héttel ezt követően, december 7-én tette közzé az Összefoglaló Magyarország Helyreállítási és Alkalmazkodási Tervéről címmel az első RRF-re vonatkozó hivatalos és nyilvános dokumentumot. Ez a dokumentum egy nem egészen 13 oldalas kidolgozatlan, felületes, a szakmai megközelítést és a pontos pénzügyi 5 allokációkat nélkülöző „kívánságlista” volt, amely ezen formájában teljes mértékben alkalmatlan volt egy széleskörű szakmai és társadalmi konzultáció lefolytatásához.

 2021. március elején a kormány megkezdte az egyes komponensekre vonatkozó, alfejezetek közzétételét. A március folyamán feltöltésre került hat (egyenként 10-12 oldal terjedelmű) szakmai részanyag. Ezek azonban továbbra sem tartalmaztak pontos pénzügyi allokációt.

 2021 március 22-én került sor az ellenzéki pártok által kezdeményezett parlamenti vitanapra, ekkor a 9 komponensből mindössze 4 volt elérhető a kormányzati portálon.

 2020. április 8-án – ugyan erről hivatalos tájékoztatást nem tett közzé – a magyar kormány elküldte a második, immár javított és részletesebb Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervét az Európai Bizottság számára. Ennek a tervnek a részletei nem ismertek, és az sem tudott, hogy mennyiben egyezik a két héttel később a kormányzati portálon közzétett 432 oldalas dokumentummal.

 2020. április 14-én, mindössze 16 nappal a leadási határidő előtt a kormány nyilvánosságra hozza az RRF-re vonatkozó 432 oldalas részletes tervét, amely immáron részletesen tartalmazza a kilenc komponensre vonatkozó pénzügyi allokációt, a kormány által szükségesnek ítélt beruházásokat és reformokat, a célmegjelöléseket, és a várható eredményeket.

Már ebből a kronológiából is egyértelművé válik, hogy a kormány mennyiben kíván eleget tenni a helyi és regionális önkormányzatokkal lefolytatandó konzultációs és a széleskörű társadalmi egyeztetés követelményének. Ám érdemes megvizsgálni a kormány által közzétett magyar HET vonatkozó részét is. A 432 oldalas dokumentum utalást tesz arra, hogy a magyar kormány online kampány indított a HET-ben megfogalmazott intézkedések bemutatása érdekében, valamint a dokumentumból az is kiolvasható, hogy a kormány rendszeres egyeztetést folytatott a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsával. Továbbá megemlítésre kerül, hogy a magyar kormány parlamenti vitanapot tartott az összes képviselőcsoport részvételével.

TARTALMI MEGÁLLAPÍTÁSOK

1. Szociális Európa – befektetés az emberbe

Összességében megállapítható, hogy a magyar nemzeti beruházási- és reformterv szociális aspektusa marginális arányt képviel. A szociális jogok európai pillérének húsz alapvetésével érdemben – a 300 leghátrányosabb helyzetű települést célzó program keretein kívül – nem foglalkozik. Mindez jelentős mértékben kérdésessé teszi azt, hogy a koronavírus járványt követő újjáépítés mennyiben fog hatékonyan hozzájárulni a világhelyzet nyomán fokozódó szociális kihívások mérsékléséhez. A 2021-2027 közötti többéves pénzügyi keret felhasználását célzó operatív programok jelenleg kidolgozás alatt állnak, ezek részben mérsékelhetik a koronavírus járvány előtt is létező, ám a járvány hatására tovább romló szociális kihívásokat. Mindennek ellenére egyértelmű, hogy a magyar RRF terv nem helyez kellő mértékű és indokolt hangsúlyt a program szociális vetületére, annak ellenére, hogy az Európai Bizottság kiemelten fontos prioritásként jelölte meg a társadalmi kohéziót, figyelembe véve a szociális jogok európai pillérének célkitűzéseit. Emellett a szociális kérdésekben a magyar kormány gyakorlatilag az RRF tervezése során figyelmen kívül hagyta a 2020. évi országspecifikus ajánlások szociális területre vonatkozó megállapításait. Erre az egyik tényleges, és kézzel fogható példa az álláskeresési jaradék.

1.1 Álláskeresési járadék

Annak ellenére, hogy a 2020. évi országspecifikus ajánlások között többször is szerepel, hogy az Európai Bizottság és a Tanács véleménye alapján is Magyarországon beavatkozásra van szükség az álláskeresési járadék kérdésében, ezt a magyar kormány teljes mértékben figyelmen kívül hagyta a magyar RRF terv kidolgozása során, annak ellenére, hogy megfelelően előkészített reformok és beruházások révén erre a kormány megfelelő megoldást találhatott volna.

A 2020-as országspecifikus ajánlások vonatkozó része: „Az álláskeresési járadékok időtartama az EU-ban a legrövidebb, legfeljebb három hónap, amely még kedvező gazdasági körülmények között is jóval a munkakereséshez szükség átlagos időtartam alatt van. A szociális jogok európai pillérének elveivel összhangban a szociális védelmi rendszereknek és az intézkedéseknek meg kell védeniük azokat, akiket munkahelyük elvesztése fenyeget, valamint az önfoglalkoztatókat és a munkanélkülieket.”

Az MSZP Korszakváltást! Kormányváltást! programjába a következő vonatkozó rész szerepel:

 Az álláskeresésben aktívan részt vevőknek a bérük 60%-át, de minimum a létminimumot elérő jövedelempótló támogatást, amelynek folyósítási időtartama 9 hónap;

 9 hónapra emelkedjen a munkanélküli ellátás időtartama, és a szakszervezetek váljanak a jövedelempótló támogatás elosztóivá, ezzel is erősítve társadalmi súlyukat

 a munkaügyi kirendeltségnek az álláskereső képzettségének és végzettségének megfelelő munkát legyen kötelező felajánlania

1.2. Nemek közötti egyenlőség és esélyegyenlőség

Ahogy az álláskeresési járadék esetében sem, úgy a nemek közötti egyenlőség és az esélyegyenlőség tekintetében fennálló jelentős mértékű különbségek és egyenlőtlenségek mérséklése és orvoslása tekintetében sem tesz érdemi javaslatot a magyar kormány az RRF tervében. A valós esélyegyenlőség, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség megteremtése össztársadalmi és nemzetgazdasági érdek. A nők számos tekintetben szenvednek jelentős hátrányt, elég csak a nők elleni erőszakra, vagy a nők és a férfiak közötti jelentős bérszakadékra (Magyarországon a 2020-as, legfrissebb EUROSTAT adatok alapján 18,2%-os a férfiak és a nők átlagos bruttó órabére közötti különbség) gondolnunk.

A 2020-as országspecifikus ajánlások vonatkozó része:

„A képzettségi csoportok, illetve a nők és a férfiak közötti foglalkoztatási különbségek továbbra is nagyobbak az uniós átlagnál, utóbbi esetben részben a jó minőségű gyermekgondozási ellátások szűkös kínálata miatt.”

Az MSZP Korszakváltást! Kormányváltást! programjába a következő vonatkozó rész szerepel:

 A Magyar Szocialista Párt azt javasolja, hogy minden dolgozó ugyanazokkal a jogokkal rendelkezzen: ne legyen állás munkaszerződés és tisztességes fizetés nélkül. Az MSZP mindenütt azért fog fellépni, hogy érvényesüljön az „egyenlő munkáért egyenlő bért” elve. Ne legyen különbség az azonos munkát végző férfiak és nők, valamint az ország különböző részein dolgozók bére között.

1.3 Gyermekszegénység

A gyermekszegénység fogalma egyetlen alkalommal sem szerepel a kormány 432 oldalas Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervében. Annak ellenére, hogy az EUROSTAT 2019-ben publikált adatai szerint Magyarországon 23,8% a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett gyermekek aránya. A magyar kormány mindennek ellenére érdemben nem foglalkozik a gyermekszegénység csökkentésének vagy felszámolásának kérdésével.

Az MSZP Korszakváltást! Kormányváltást! programjába a következő vonatkozó rész szerepel:

 Nem csupán a kirívó példák, hanem a százezreket érintő napi nyomorúság lett osztályrésze a gyermekeknek. A Fidesz-KDNP-kormány azonban ezzel mit sem törődve, közömbösen szemléli a sanyarú gyermeksorsokat (leértékelték a CSP-t, mostohán kezelik a GYES-t)

 A gyermeket nevelőknél az anyasági támogatás radikális emelését; az alanyi jogon járó családi támogatások (családi pótlék, GYES, GYET) megduplázását, az ellátások értékállóságának biztosítását;

FENNTARTHATÓ ÉS ZÖLD EURÓPA – ENERGETIKA

Mára már teljes a szakmai konszenzus abban, hogy az épületekbe való befektetés a klíma célok elérésének egyik leginkább költséghatékony és fenntartható eszköze. Emellett, az energiaszegénység csökkentése érdekében tett lépések nem csak a klímacélokat, de a társadalmi felzárkóztatáshoz is nagyban hozzájárulnak.

Az Európai Bizottság 2019-ben közzétette az Európai Zöld Megállapodást, az Európai Unió új növekedési stratégiáját, ami Európa klímasemlegességét tűzte célul 2050-ig. A stratégia egyik központi eleme az energiahatékonyság növelése, amelynek középpontjában az épületek állnak: „Az energiahatékonyság és a megfizethetőség kettős kihívásának kezelése érdekében az EUnak és a tagállamoknak be kell indítaniuk a köz- és magánépületek korszerűsítési programját”, mivel így mérsékelhetők az energiaköltségek, csökkenthető az energiaszegénység, elősegíthető az építőipar fellendítése, a kkv-k és a helyi munkahelyek támogatása.

Az energetikailag elavult épületállomány felelős Európa karbonkibocsátásának több, mint harmadáért. Az épületállomány dekarbonizációját célozza ezért az Unió új, 2020 októberében közzétett startégiája, a Felújítási Hullám is (Renovation Wave), amely az épületfelújítási ráta megkétszerezését tűzte ki célul a következő évtizedekre. Az uniós klímacélok elérésé érdekében nélkülözhetetlen az épületfelújítások felpörgetése, valamint, ezzel párhuzamosana a felújítások mélységének növelése.

Az épületek energetikai felújítása egyike azon területeknek, amit a Bizottság külön kiemel és a tagállamok figyelmébe ajánl a nemzeti helyreállítási tervek kidolgozása során. Egy komplex és kiterjedt lakossági energiahatékonyságot növelő felújítási program jelentős gazdaságélénkítő, munkahelyteremtő, kibocsátáscsökkentő és jólét növelő hatással bír. Ennek ellenére – bár a tervezés egy korai szakaszában még szerepelt, végül a magyar kormány nem épített be egy a lakásállomány energetikai korszerűsítésére vonatkozó átfogó programot.

A Magyarország által 2050-re vállalt klímasemlegesség megvalósítása nem teljesíthető a hazai 3,7 milliós lakott lakásállomány energetikai felújítása nélkül, ami nagyjából évi 130 ezer lakás felújítását tenné szükségessé. Ez az ütem, vagyis egy nagyszabású hazai felújítási hullám jelen helyzetben elképzelhetetlen egy átfogó és jól megtervezett ösztönzőrendszer nélkül, amely összhangban az RRF célkitűzéseivel fedezhető lenne a Helyreállítási és Rezilienciaépíés i Eszköz keretében.

A 2020-as országspecifikus ajánlások vonatkozó része:

„A gazdaság helyreállításának elősegítése érdekében fontos lesz a kiforrott közberuházási projektek előreütemezése és a magánberuházások ösztönzése, többek között kapcsolódó reformok révén. Magyarország nemzeti energia- és klímaterv meghatározza az éghajlati és energetikai átálláshoz szükséges beruházásokat. A válságból való kilábalást követően a digitalizációba és a zöld átállásba történő beruházásokkal együtt ezek fenntarthatóbbá és ellenállóbbá teszik majd a magyar gazdaságot. A lakóingatlanok energiahatékonysága jelenleg alacsony, ami szintén hozzájárul a légszennyezéshez. A levegőminőségi előírások folyamatos megsértése súlyos egészségügyi és környezeti következményekkel jár. A légszennyezés fő forrásai egyebek mellett a háztartások által elégetett szilárd tüzelőanyagok, illetve a mezőgazdaságból és a közlekedésből származó kibocsátások..”

Az MSZP Korszakváltást! Kormányváltást! programjába a következő vonatkozó rész szerepel:

 A Magyar Szocialista Párt széles körű energiahatékonysági, lakásfelújítási támogatási programot javasol indítani, amely egyszerre követ fenntarthatósági és szociális szempontokat. Ennek részeként támogatni javasoljuk az épületek szigetelésének korszerűsítését, a szénnel, fával és gyakran szeméttel fűtött kályhák lecserélését. Ezekkel az intézkedésekkel jelentősen csökkenteni lehetne a szegény háztartások rezsiköltségeit, valamint a súlyosan egészségkárosító, bel- és kültéri légszennyezést. A program ösztönözné a megújuló energiaforrások lakossági felhasználását – még a legszegényebb háztartások számára is.

 A megújuló energia termelésben a napenergia hasznosítása mellett az MSZP indokoltnak tartja feloldani a szélerőművek építésének tilalmát. A lakossági napelemtelepítést a szükséges elosztóhálózati fejlesztésekkel összehangoltan javasoljuk bővíteni

EURÓPAI EGÉSZSÉGÜGY

A koronavírus járvány Magyarország esetében egy strukturális problémákkal és jelentős mértékű szakemberhiánnyal küzdő, uniós viszonylatban alulfinanszírozott, az erőforrásokat nem racionálisan felhasználó, a XXI. század kihívásainak csak részben megfelelő egészségügyi rendszer ismert problémáit és kihívásait tette a társadalom széles köre számára egyértelművé.

A magyar kormány az Európai Unió 2020. évi országspecifikus ajánlásaiból körvonalazódó súlyos, a magyar egészségügyre vonatkozó megállapításaival összhangban, és meghatározó szakmai szervezetek véleményét tükrözve a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv keretében rendelkezésre álló források 21,9%-át, vagyis 1268 milliárd eurót az egészségügyi komponens keretében kíván felhasználni.

Az alapvetően helytálló helyzetértékelést követően azonban ezen komponens esetében is megfigyelhető az az egész RRF-en keresztülhúzódó téves kormányzati elképzelés, amelynek keretében az infrastrukturális és épített környezeti beruházásokat, vagyis a források betonba és acélba öntése kerül előtérbe, a humánerőforrásba és a legmodernebb technológiai megoldásokba való befektetés helyett.

Az infrastrukturális beruházások sorából kiemelkedik az újonnan felépítendő Dél-Budai Centrumkorház, amely becsült költségével (nettó 260,14 milliárd forint, bruttó 330 milliárd forint) az egészségügyi komponens mintegy negyedét ölelné fel. A beruházás számos szakmai kérdést vet fel, többek között azt, hogy a kormány végzett-e érdemi vizsgálatot annak eldöntésére, hogy a jelenlegi ellátórendszer struktúrájának felújítása, vgay esetleges bővítése megoldást jelentene-e. Továbbá szintén megvitatandó szakmai kérdés, hogy indokolt-e ilyen volumenű forrástömeget erre a dedikált célra felhasználni, vagy jelen helyzetben elképzelhető ennél megalapozottabb beavatkozás 300 milliárd forint értékben.

Ahogy az országspeficikus ajánlások is rámutatnak, a magyar egészségügy egyik legjelentősebb problémája a súlyos szakemberhiány. A humánerő hiánya nem csupán az orvosokra – különös tekintettel a háziorvosokra – vonatkozik hanem a szakmai becslések alapján 25.000 ápoló is hiányzik a rendszerből, amely mértékét tekintve már az ellátásbizonságra is jelentős kockázatot jelent. A szakemberek elvándorlási, pályaelhagyási arányának csökkentéséhez, és az orvosi valamint az ápolói életpályák vonzóbbá tételéhez egy egyszerű béremelésnél jóval többre, a szakmai szervezetekkel egyeztetett, átgondolt, átfogó és megalapozott reformprogramra van szükség.

Emellett központi kérdés az, hogy orvosok béremelésének 2021-es költségének RRF-ből való finanszírozása hosszú távon mennyire jelent és eredményez fenntartható pénzgazdálkodást? Továbbá szinten kérdéses, hogy az orvosok mellett a szakápolók és a szakdolgozók bérének rendezését milyen formában kívánja megvalósítani és finanszírozni a kormány. A bérköltségek RRF-ből való egyszeri fedezésének szakmai megalapozottsága erősen vitatható, fenntarthatatlansága borítékolható, ezért az ad-hoc megoldások helyett egy átfogó stratégiai bérfejlesztés jelenthet valós hosszútávú megoldást. A központi költségvetés 300 milliárd forinttal való tehermentesítése a közelgő országgyűlési választások előtt alapvetően politika i indokkal magyarázható.

Miközben a kormány a magyar egészségügyi rendszer átfogó reformját az RRF-ből kívánja finanszírozni, a 432 oldalas magyar RRF tervben egyetlen alkalommal sem kerül említésre a korházi fertőzések, illetve a megelőzhető halálozások kiemelkedően magas aránya.

Továbbá kiemelendő, hogy a modern egészségpolitikai szemlélet alapja, hogy az egészségügyi rendszer feladatai már jóval túlmutatnak a betegek gyógyításán, egy átfogó szemlélet keretében legalább ilyen hangsúlyos a megelőzés, ahol központi szerepet játszik az egészségtudatosság fokozása az egészséges táplálkozás és a rendszeres mozgás népszerűsítése. Ezért alapvető fontossággal bírnak a helyi, a regionális és az országos tájékoztató és megelőző kampányok.

A 2020-as országspecifikus ajánlások vonatkozó része

„Az egészségügyi eredmények több szempontból továbbra is rosszabbak, mint a legtöbb tagállamban, ami többek között a népesség körében a kockázati tényezők nagyarányú elterjedtségét és az egészségügyi ellátás korlátozott hatékonyságát tükrözi. Magyarországon az egészségügyi kiadások állami részaránya jelentősen alacsonyabb volt az uniós átlagnál. A 10 magyarok az uniós átlagnál nagyobb arányban támaszkodnak saját pénztárcájukra, és egyre inkább arra kényszerülnek, hogy magánszolgáltatásokat vegyenek igénybe az egészségügyben. Ez súlyosbítja a pénzügyi nehézségek kockázatát a magyar háztartások szempontjából, és negatívan hat a társadalmi igazságosságra és a lakosság egészségügyi állapotára. További beruházásokra és átfogó reformokra van szükség az egészségügyi rendszer erőforrásfelhasználásának racionalizálása, a hozzáférési egyenlőtlenségek csökkentése és az ellátás színvonalának emelése érdekében. A megelőző és az alapellátás alulfinanszírozott, és nem használják ki a bennük rejlő lehetőségeket az ellátás költséghatékonyságának, hozzáférhetőségének és minőségének javítására. Noha a hatóságok megkezdték az arra irányuló munkát, hogy enyhítsék az egészségügyi dolgozók számottevő hiányát Magyarországon, az egészségügyi dolgozók eloszlásában mutatkozó regionális különbségek továbbra is akadályozzák az ellátáshoz való hozzáférést egyes területeken és egyes veszélyeztetett csoportok, például a marginalizálódott romák esetében, és a fogyatékkal élők is különös akadályokkal szembesülnek. A Covid19-járvány által generált, az egészségügyi rendszereket érintő keresleti sokkhatásra tekintettel gyors intézkedésre van szükség e strukturális kihívások kezelésének megkezdéséhez és a magyar egészségügyi rendszer ellenálló képességének növeléséhez.”

*****

EP-KÉPVISELŐI NYÍLTLEVÉL-SOROZAT MAGYARORSZÁG POLGÁRAIHOZ (294.)

Standard

reeeeEllenanyag-vizsgálatot minden beoltott esetében!

Annak ellenére, hogy egészségügyi szakemberek, pedagógusok, szülők és diákok is a teljes jelenléti oktatás elhalasztását kérték a kormánytól, a Fidesz csak részben hallgatta meg az érintettek és az ellenzék hangját: holnaptól az óvodákban és az alsó tagozatokban újra nyitnak az intézmények. Nyilvánvaló, hogy a kormány a járványügyi szempontok mellett igyekszik a társadalmi és a gazdasági indokokat is figyelembe venni – ezt döntéshozó politikusként még meg is tudom érteni. Ugyanakkor világos és egyértelmű, hogy amennyiben normális, nyitott és konstruktív lenne a kormányzat hozzáállása, akkor jóval hatékonyabb és könnyebb lenne a társadalmi párbeszéd ilyen fontos kérdésekben, de a Fidesz sajnos képtelen levetkőzni az arroganciát, a kioktatást és a felsőbbrendű kivagyiságot. Még ilyenkor is. Miközben egyik nap azt mondják, hogy – szemben mindenki más véleményével és kérésével – nincs semmilyen kockázata az iskolák újranyitásának és az érettségi normális keretek között történő megtartásának, nem egészen huszonnégy órán belül már a szóbeli érettségik eltörléséről, majd újabb pár nappal később a felsőtagozatosok otthonmaradásáról döntenek. Káosz.

Hatgyermekes édesapa vagyok, harcos szociáldemokrata és oltáspárti. Utóbbit felesleges bizonygatni, csak a legaljasabbak állítják és a legelvakultabbak hiszik ennek az ellenkezőjét. Orgonasípként sorakozó gyermekeim közül van, amelyik érettségizik, van közép- és általános iskolás, de óvodába járó kicsi is; éppen ezért fokozottan figyeljük a covid-híreket. Most, amikor holnap újra nyitnak az alsó tagozatok és az óvodák, nehéz felelős és jó döntést hozni arról: engedje-e az ember a gyermekét közösségbe, hiszen még mindig napi közel háromszáz embert rabol el a járvány, a fertőzöttek száma továbbra is az egekben és a szakemberek szerint a mostani vírus a kisgyermekeknél is képes súlyos szövődményeket okozni. A helyzet továbbra sem játék. Eddig is kiérlelt, hiteles és felelős kormányzati döntésekre lett volna szükség, de ezekben a kritikus időkben talán még inkább.

Bizakodásra ad okot, hogy sok honfitársunk megkapta már az első, néhányan pedig már a második oltását is; ez azonban óvatlanságra még nem késztethet minket. Ezekben a hetekben mind az európai kormányok közös, uniós beszerzésének, mint pedig a keleti szállításoknak köszönhetően tömeges mennyiségben érkeznek majd az oltóanyagok. Számos orvosszakmai publikáció jelent meg ugyanakkor arról, hogy a kínai oltóanyag hatékonysága alacsonyabb lehet a vártnál, de az úgynevezett „nyugati” vakcinák kapcsán is felmerültek már szakmai kérdőjelek. A magyar kormány azt mondta, hogy a védekezésnek anyagi korlátja nincs, ezért bizonyosan semmi akadálya nem lehet annak sem, hogy minden beoltott magyar állampolgár esetében – nagyjából az első oltás beadása utáni huszadik napon – az állam ingyenesen elvégezzen egy ellenanyag-vizsgálatot; nyilván csak a megfelelő hitelességű eredményt biztosító (vér)tesztekkel. A kínai Sinopharm oltóanyaggal kapcsolatban már több orvosszakértő felvetette, hogy egy 500-600 beoltott részvételével végrehajtott ellenanyag-teszteléssel megnyugtatóan igazolni lehetne a keleti vakcina hatékonyságát és ez eloszlathatná a most felmerülő kételyeket. Személyes álláspontom ugyanakkor, hogy nem csak a kínai, hanem minden Magyarországon jelenleg használt vakcina kapcsán, állami koordináció mellett el kell végezni ezt az ellenanyag-vizsgálatot. Ez egyszerre hozna megnyugvást a kételyekkel terhelt magyar társadalomnak, biztosítana megfelelő alapot az enyhítésekről döntő kormányzatnak és nyújtana értékes orvosszakmai információt a kutatók számára is. Arról nem is beszélve, hogy ez növelné leginkább az oltási hajlandóságot. Gondolom egy oltáspárti kormányzatnál ezzel a javaslattal nyitott ajtón kopogtatok. Ugye?!

A magyar kormányfő vízválasztó, az illiberális államot meghirdető, 2014-es tusványosi beszéde után megfogadtam, hogy európai képviselőként nyílt levélben fogom minden héten figyelmeztetni a közvéleményt a rezsim bűneire. Kétszázkilencvennegyedik alkalommal kongatom a harangokat, mert úgy látszik, még mindig szükség van rá. És mert radikális európai demokrataként ez a dolgom.

dr. Ujhelyi István

Európai Parlamenti képviselő

2021. április 18.