EP-KÉPVISELŐI NYÍLTLEVÉL-SOROZAT MAGYARORSZÁG POLGÁRAIHOZ (300.)

Standard

 

szorulSzorul a hurok, miniszterelnök úr!

Tavaly év végén Orbán Viktor azzal fenyegette meg Európát, hogy megvétózza az 1074 milliárd euró értékű következő hétéves uniós költségvetés és a 750 milliárd eurós újjáépítési alapot. Az önös, rövid-távú politikai célból belengetett orbáni vétó és az azzal való fenyegetés nem volt más, mint egy kristálytiszta és egyértelmű beismerő vallomás. Csak a tolvaj fél az elszámoltatástól. A Fidesz miniszterelnöke azért fenyegetett vétóval, mert attól tartott, hogy a több, mint tíz éve tartó dúlása, a sajtószabadság leépítése, a független médiára nehezedő folyamatos nyomás, a független igazságszolgáltatási rendszer leépítése, a példátlan mértékű központilag irányított korrupció mind-mind olyan tényezők, amelyek külön-külön is indokolttá tehetik az új jogállamisági mechanizmus elindítását. Orbán Viktor nem kevesebb, mint 18500 milliárd forintnyi, Magyarországnak járó európai uniós forrást tett kockára, csak azért, mert attól tartott, hogy a Fidesz feudális rendszerének kiépítése miatt hazánk nem állná ki a jogállamiság próbáját. Mi ez, ha nem egy egyértelmű és világos beismerő vallomás Orbántól?

A decemberi uniós állam- és kormányfői csúcsot követően a magyar miniszterelnök még úgy tért haza Brüsszelből, hogy a Karmelitából kézzel irányított propaganda-gépezetéhez tartozó lakájmédia minden egyes felületén Orbán Viktor győzelmi híradásait fújták. Azt harsogták, hogy a kormányfő győzött, a csata eldőlt, a brüsszeli támadásokat és terveket földre vitték. Na, persze. A pillanat uralására tett kísérlet természetesen egyszerűbb a történelmi vereség beismerésénél. A NER-kitartott médiapincsik győzelmi propagandájával szemben azonban az igazság valami egészen más: a jogállamisági mechanizmusról szóló jogszabály ugyanis megszületett, és 2021. január 1-én már életbe is lépett. Ez az eszköz lehetőséget biztosít arra, hogy ha valamely tagállami kormány figyelmen kívül hagyja az alapvető uniós értékeket és rendszeresen megsérti azokat, akkor az adott tagállamnak járó források kifizetése felfüggesztésre vagy csökkentésre kerülhet. Azonban fontos leszögezni, hogy az Európai Parlament nyomására, részben személyes munkám eredményeként a mechanizmus garantálja a végső kedvezményezettek védelmét, vagyis azt, hogy a vállalkozások, az önkormányzatok, az Erasmusos diákok vagy éppen a civil szervezetek akkor is megkapják a nekik járó forrásokat, ha a tagállami kormányok felelőtlen és elhibázott politikájuk révén elindul ellenük a jogállamisági mechanizmus.

Orbán még időt sem nyert azzal, hogy a jogállamisági mechanizmust megtámadta az Európai Unió Bíróságán, hiszen az Európai Bizottság, és maga Ursula von der Leyen, a testület vezetője személyesen is számos alkalommal egyértelművé tette, hogy 2021. január 1-e után egyetlen egy ügy sem merül a feledés homályába. Tik-tak. Az Európai Unió Bíróságának döntéséig ráadásul csak tovább szorul a hurok, ugyanis hamarosan hivatalosan is kiderül, hogy az Európai Unió Bírósága gyorsított eljárásban tárgyalja a jogállamisági mechanizmus ügyét. Ami Orbánék szerint nincs is, amit szerintük sikerült leállítani, szőnyegre vinni és amelyet azért jól feljelentettek Strasbourgban. A Fidesz miniszterelnöke azt hitte, hogy legalább a választásokig kap némi laufot ezügyben, de ajh, nem így lett. Az időhúzási kísérlet megbukik. Ennek egyértelmű jele az is, hogy az Európai Bizottság az Európai Parlament nyomására várhatóan egy-két héten belül bemutatja a mechanizmus alkalmazására vonatkozó iránymutatásokat. Vagyis azt, hogy pontosan milyen esetekben, milyen indokkal indítható el az eljárás. Így gyakorlatilag a bíróság döntését követően minden rendelkezésre áll majd ahhoz, hogy objektív szempontok alapján a jogállamiságra fittyet hányó tagállami kormányok ellen formailag is elindulhasson a mechanizmus; ha arra szükség lesz. Ficsúrok! Disznósajt ide, pörköltszaft oda; ezt azért nehéz lesz a „gonosz Brüsszel” elleni történelmi győzelemként eladni.

A képlet egyszerű: Orbán Viktor vagy felhagy a NER-holdudvar kitömésével, az uniós források nettó ellopásával, a Balaton arcátlan felvásárlásával, a nyilvánosság tudatos megfojtásával, az igazságszolgáltatás aljas befolyásolásával, az állami vagyon szervezett kirámolásával vagy lemondhat az uniós forrásokról. Tik-tak. Szorul a hurok. Miközben a jogállamisági mechanizmus elindulásához napról-napra közelebb kerülünk, az unió soros portugál elnöksége a napokban jelentette be, hogy június 22-én újabb meghallgatást szervez a 7-es cikkely szerinti eljárás keretében. Ugye emlékeznek még arra, hogy a Magyar Országgyűlés 133 legbátrabb embere milyen felhatalmazással küldte Orbán Viktort 2020 nyarán az uniós állam- és kormányfők maratoni, több napos csúcstalálkozójára?! Az országgyűlési határozatban a kétharmad tagjai feltételül szabták a Fidesz miniszterelnökének, hogy csak akkor adhatja áldását az uniós költségvetésre, ha a folyamatban lévő „hetes cikkely szerinti eljárásokat” még tavaly évvégéig lezárják. Nos, miközben Orbán ezzel kapcsolatban is győzelemről és nyertes csatáról beszélt, a valóság az: nem, hogy nem zárult le az ügy, hanem épp ellenkezőleg – ebben is gyorsulnak az események.

Fontos tudni még, hogy a 7-es cikkelyes eljárás keretében a magyar kormány újabb, immáron harmadik meghallgatását követően az Európai Bizottság be fogja mutatja az éves jogállamisági jelentését, amely egy objektív keretrendszerben, azonos szempontok alapján vizsgálja a jogállamiság helyzetét unió szerte, egységesen, mind a 27 tagállamban. Az 2020-as éves jelentés Magyarország tekintetében lesújtó megállapításokat tett az igazságügyi rendszer függetlensége, a magas rangú vezetők és a korrupció kapcsolatáról, a gyenge anti-korrupciós keretről, a média függetlenségéről, és a civil szervezetek elleni politikai alapú támadásokról is. A politikai felhatalmazással való visszaélés, a Klubrádió elhallgattatása, a korrupciós ügyek sokasága, az önkormányzatok politikai alapon történő pénzügyi ellehetetlenítése és kifosztása csupán néhány érzékletes példa arra, hogy mit is jelentett ebben az évben az Orbán-rezsim számára a jogállamiság. Az Európai Bizottság éves jelentésével kapcsolatos kormányzati kommunikáció előre borítékolható: mindenért az ellenzék lesz a hibás, meg a soros, meg a migránsok, meg Isten tudja ki még. Csak ők nem. Az biztos, hogy érdemi válaszokat, esetleg önkritikus szembenézést, netán önkorrekciót nem várhatunk tőlük. Ezért is kell leváltani ezt a pökhendi, közpénzéhes NER-elitet és újraegyesíteni a szétszakított Magyarországot! Tik-tak.

A magyar kormányfő vízválasztó, az illiberális államot meghirdető, 2014-es tusványosi beszéde után megfogadtam, hogy európai képviselőként nyílt levélben fogom minden héten figyelmeztetni a közvéleményt a rezsim bűneire. Háromszázadik alkalommal kongatom a harangokat, mert úgy látszik, még mindig szükség van rá. És mert radikális európai demokrataként ez a dolgom.

dr. Ujhelyi István

Európai Parlamenti képviselő

  1. május 30.

 

EP-KÉPVISELŐI NYÍLTLEVÉL-SOROZAT MAGYARORSZÁG POLGÁRAIHOZ (299.)

Standard

 

vaslevvCsak a szokásos fideszes valósághajlítási kísérlet

Azt követően, hogy a tagállamok többsége már leadta az uniós helyreállítási alapból származó források felhasználásához szükséges nemzeti reformterveket, tizenkét nappal a határidő lejárta után a magyar kormány is nagy nehezen eleget tett ezen kötelezettségének. Pedig büszkén hirdették, hogy az elsők között lesznek majd „ebben is”. Hát, nem. És nem véletlenül. A kései teljesítésénél azonban jóval nagyobb problémák is vannak a szakmailag megkérdőjelezhető, a prioritások tekintetében arányt és célt tévesztett, széleskörű társadalmi konzultáció nélkül elkészített tervvel.

Számos alkalommal felhívtam rá a figyelmet – többek között az Európai Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek küldött, Karácsony Gergellyel közösen jegyzett levelemben is -, hogy gyakorlatilag valós és érdemi egyeztetés nélkül valósult meg a magyar nemzeti reformterv kidolgozása. Annak ellenére nem kérték ki érdemben senkinek sem a véleményét, hogy a helyreállítási alapról szóló uniós jogszabály minden kormánynak előírja, hogy széleskörű társadalmi egyeztetést folytasson le a pénzek tervezett elköltéséről, beleértve az önkormányzatokat, civil- és szakmai szervezeteket. Tökéletesen mutatja, hogy a Karmelitában trónoló egyszázalék miként gondolkodik a másik kilencvenkilencről: magasról tesznek a véleményükre. Sem a nemzeti terv első verziójáról nem folytattak széleskörű párbeszédet, sem arról a módosított, immár csak a pénz felére igényt tartó tervről, amit most adtak be. A Fidesz olyannyira pofátlan, hogy az Európai Bizottságnak leadott papírban a kötelezően előírt konzultáció központi elemeként hivatkoznak például arra az országgyűlési vitanapra, amelyet az ellenzéki pártok kezdeményezésére hívtak csak össze. Azért ehhez kell egy bőrvastagság arctájékon.

Pontosan tudjuk, hogy a legutóbbi Orbán-VonDerLeyen találkozón a Fidesz miniszterelnöke kapott pár kokit és sallert. Hiába utazott ki nagy mellénnyel és zsebre dugott kézzel, csendben kullogott haza nyalinger fanfárok nélkül. Az Európai Bizottság elnöke ugyanis világossá tette Orbánnak: elég volt a lopásból, az elsőre benyújtani szándékozott pénzköltési terv formailag és tartalmilag is elfogadhatatlan. A Fidesz ezért volt kénytelen új tervet csinálni és nem azért nem kérik a teljes támogatási összeget, mert nem akarnak hitelt felvenni – hiszen nyakra-főre veszik fel máshonnan, rosszabb kondíciókkal -, hanem mert így nem, vagy csak kevésbé tudnak beleszólni a pénz felhasználásába. Ennyit a „nekünk Magyarország az első” szlogenről, ami valójában: „nekünk a zsebünk az első”. A kormány készíthetett volna egy olyan, széleskörű társadalmi és szakmai párbeszéd eredményére alapuló tervet, amely évtizedekre meghatározza hazánk sorsát és társadalmi konszenzuson alapulva lett volna egy zöld, digitális, szociális, innovatív és modern, a 21. század kihívásaira reagálni képes Magyarország alapja. De, a Fidesznek – mint ahogy az elmúlt években ennek világosan tanúbizonyságát adta – megint nem az ország, hanem csak a fideszes műanyag-arisztokrácia érdekei számítottak.

Az újonnan, kapkodva összerakott és módosított tervnek számos „áldozata” van. Vesztesei viszont, mi magyarok vagyunk, mindannyian. A 3400 milliárd eurós kedvezményes uniós hitelkeretről való lemondás eredményeként egészen biztos, hogy számos kiemelt beruházás és reform nem az uniós Helyreállítási Alap forrásaiból valósul meg. Az új nemzeti reformterv lemond a háromszáz legszegényebb magyar település átfogó fejlesztéséről, mintegy 400 milliárd forinttal kevesebb uniós forrást szán az egészségügy fejlesztésére, az egyetemek megújítását célzó 1200 milliárd forintnyi forrás teljes mértékben kikerült a tervből, de megközelítőleg 800 milliárd forinttal kevesebb jut a zöld és fenntartható közlekedésre is. Tehát Magyarország azért esik el 3400 milliárd forint kiemelkedően kedvező kamatozású hiteltől, mert a kormány mintegy fél év alatt nem tudott egy olyan szakmailag megalapozott és az uniós jogszabályban rögzített elvárásoknak megfelelő nemzeti reformtervet elkészíteni, amely az Európai Bizottság számára is elfogadható lett volna. Nem volt magasan a léc, ellenben ezt sem sikerült megugrania a plakátkormánynak.

A kormányzati elemző-ficsúrok központi hazugságairól pedig csak annyit, hogy a visszautasított uniós keret hitelkamata várhatóan 1 százalék alatt lesz, míg a Budapest-Belgrád vasútvonalra felvett kínai hitel mutatója 2,5 százalék, a Paks2-re kötött orosz megállapodás kamata pedig 3,9-4,9 százalék között mozog. Igazi olcsó hazugság az eladósodás elleni küzdelemnek bemutatni az uniós hitel visszautasítását, ez mindössze a már jól ismert Fideszes valósághajlítási kísérlet. Ezzel szemben mi nemcsak kormányt, de korszakot is váltunk majd jövőre és az olcsó emberek drága luxusélete helyett egy gyarapodó, zöld, digitális és szociális Magyarország megteremtésére fordítjuk majd a rendelkezésre álló uniós forrásokat. Már nem kell sokáig várni.

A magyar kormányfő vízválasztó, az illiberális államot meghirdető, 2014-es tusványosi beszéde után megfogadtam, hogy európai képviselőként nyílt levélben fogom minden héten figyelmeztetni a közvéleményt a rezsim bűneire. Kétszázkilencvenkilencedik alkalommal kongatom a harangokat, mert úgy látszik, még mindig szükség van rá. És mert radikális európai demokrataként ez a dolgom.

Ujhelyi István

Európai Parlamenti képviselő

  1. május 23.

 

„Terheléses támadás”: a Legfőbb Ügyészség a BRFK-ra utalta Ujhelyi feljelentését

Standard

 

remhirterjRémhírterjesztés miatt, ismeretlen tettes ellen tett feljelentést Ujhelyi István szocialista EP-képviselő a kormányzat „terheléses támadásról” szóló kijelentései miatt, a Legfőbb Ügyészség tájékoztatása szerint a vádhatóság „további intézkedés végett”, a Fővárosi Főügyészség értesítése mellett a Budapesti Rendőr-főkapitányságra küldte meg az iratot.

Mint ismert, a kormányzat eddig hat alkalommal hivatkozott „terheléses támadásra” egy-egy központi oldal bedőlésekor, legtöbbször a koronavírussal összefüggésben lévő regisztrációs oldalakkal kapcsolatban, de erre hivatkoztak akkor is, amikor a digitális oktatás központi elemének számító KRÉTA-rendszer mondta fel átmenetileg a szolgálatot. Azt több szakértő is kijelentette az elmúlt időben, hogy nem valószínű a terheléses támadás, inkább azzal magyarázható az érintett portálok lefagyása, hogy nem voltak kellően felkészülve az érintett emberek hatalmas érdeklődésére. Még Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter is azt válaszolta egy ezzel kapcsolatos kérdésre, hogy „semmit sem tart kizártnak”. Arról, hogy amennyiben valóban terheléses támadás történt, úgy ki(ket) gyanúsít(anak) a hatóságok az állami online felületek elleni akcióval, egyelőre semmit nem tudni.

„Ha valóban támadás érte a kormányzat járványkezeléssel összefüggő informatikai rendszerét, az nem játék, az súlyos nemzetbiztonsági kérdés. Ha azonban csak saját pancserségüket akarták ezzel a hazugsággal leplezni, az viszont nem maradhat következmény nélkül” – fogalmazott korábban ezzel kapcsolatban Ujhelyi István, az MSZP EP-képviselője.

Budapest/Brüsszel – 2021.05.22.

Ujhelyi: kedvezményes teszteléssel segítjük az oltatlanok utazását

Standard

 

passMegállapodás született az Európai Parlament és az Európai Tanács között az úgynevezett uniós, digitális Covid-igazolvány ügyében. A legfőbb cél ennek bevezetésével, hogy visszaállítsuk a szabad mozgás és az utazás lehetőségét az Unió területén belül. Nem kérdés, hogy korábbi életünk és szokásaink visszaállításához egységes európai megoldások kellenek, erre elsők között én tettem javaslatot az illetékes szakbizottság alelnökeként.

A végső jogszabály automatikusan elismeri az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) által elfogadott vakcinákat, az egyelőre még nem engedélyezett oltóanyagokat – a magyarok esetében a kínai Sinopharm és az orosz SzputnyikV – azonban nem, pontosabban azok elfogadását tagállami hatáskörbe helyezi. Ez a megoldás fontos előrelépés, hiszen magam is azt a határozott álláspontot képviseltem, hogy egyetlen uniós állampolgárt sem érheti hátrány, amiért nem az EMA által engedélyezett vakcinát kapta. Az Európai Parlament tehát – többek között az én lobbimnak is köszönhetően – engedett korábbi, mereven elutasító álláspontjából és nyitva hagyta a kaput a keleti oltóanyagok elfogadása előtt is. Ez azonban csak félsiker, hiszen így más tagállami kormányoktól függ sokezer magyar egyszerűsített utazása és szabad mozgása. Fenntartom korábbi álláspontomat: a mindenki számára leginkább megnyugtató megoldás az lenne, ha a keleti oltóanyag-gyártók vállalnák az Európai Gyógyszerügynökség soron kívüli vizsgálatát és engedélyeztetési folyamatát. Ebben a magyar kormány is szerepet vállalhatna és a magyar emberek érdekében közbenjárhatna orosz és kínai üzletfeleinél.

Személyesen is fontos sikerként könyvelem el ugyanakkor, hogy bekerült a megegyezésbe az a szakmai javaslatom, amelynek értelmében az Európai Bizottság mintegy 100millió euró értékben covid-teszteket vásárol és biztosít majd az uniós állampolgároknak. Ezek a kedvezményesen elérhető vizsgálati szettek elsősorban azoknak nyújtanak majd támogatást, akik oltatlanok, akiknek nem fogadják el a keleti-oltását, illetve napi szinten ingáznak határon át munkába vagy iskolába.

Ujhelyi István

európai parlamenti képviselő

az EP közlekedési és turisztikai bizottságának alelnöke

Budapest / Brüsszel – 2021.05.21.

Mentálhigiénés javaslatcsomagot jelentett be Ujhelyi István

Standard

8pontterv„A covid lehet, hogy elmegy, de a mentális hatásai még sokáig velünk maradnak, ezért mielőbbi átfogó mentális akciótervre van szükség európai és magyarországi szinten is” – jelentette ki csütörtöki online sajtótájékoztatóján Ujhelyi István szocialista EP-képviselő, az Európai Parlament közegészségügyi bizottságának tagja. Az MSZP politikusa „Lélekvakcina” címmel egy nyolc pontból álló tervet ismertetett, amelynek mielőbbi végrehajtásában a kormányzatra és a civil-, illetve szakmai szervezetekre egyaránt számít.

Ujhelyi hangsúlyozta, hogy a fizikai és mentális egészséghez való jog alapvető emberi jog, utóbbival azonban drámaian keveset foglalkozik a politika és a társadalom. „Ma még ciki ezzel foglalkozni, a politikusoknak nem hoz népszerűséget, de még családon belül is sokszor szőnyeg alá söprik ezeket a problémákat. Az Európai Egészségügyi Unió egyik kezdeményezőjeként és alakítójaként azonban kötelességemben tartom, hogy ezzel kapcsolatban feladatot adjak az európai intézményeknek és a magyar államnak” – fogalmazott a sajtótájékoztatón Ujhelyi. Az MSZP politikusa hivatalos kutatásokra hivatkozva elmondta, hogy a koronavírus fertőzésen átesettek harmada szenved valamilyen poszt-covid betegségtől: szorongástól, depressziótól, egyéb neurológiai szövődménytől. Hozzátette, hogy nem csak a víruson átesett emberekre van mentális hatással a járvány, a szociális félelem, az egészségünkért való aggódás, a mindennapi életünk radikális beszűkülése komoly lelki terheket okozott a társadalom szinte egészében. Rámutatott, hogy öt gyermekogi szervezettel közösen az Európai Bizottság nemrég széleskörű felmérést végzett és kiderült, hogy minden ötödik fiatal szorong, minden tizedik pedig konkrét mentális problémákra utaló tünetektől szenved a járványhelyzet extrém körülményeivel összefüggésben. Ujhelyi idézte az UNICEF fiatal nagykövetei és az SOS Gyermekfalvak által végzett kutatásokat is, melyek szerint a fiatalok körében jelentősen megnőtt a szorongás és az ürességérzet, közel kétharmaduk szokatlan fáradtságról, több mint felük pedig rendszeres alvászavarról is beszámolt a covid kapcsán.

Az MSZP politikusa fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a depresszió már a pandémia előtt is a második helyen volt a tartós munkaképesség-csökkenésért felelős összes betegség között, vagyis a mentális egészség megőrzése és javítása megkerülhetetlenül fontos annak társadalomra és áttételesen a gazdaságra gyakorolt hatása miatt is. Ujhelyi a brüsszeli Európai Parlamentből online közvetített tájékoztatóján elmondta, hogy a magyar Pedagógiai Szakszolgálatok és az iskolapszichológusok túl vannak terhelve, sok esetben 450 gyermekre jut egy szakember és a diákok ezért gyakran ellátatlanul maradnak. Az MSZP politikusa rámutatott, hogy az Európai Unió új egészségügyi programjának (EU4Health) költségvetésében már 5,1 milliárd euró áll majd rendelkezésre többek között a mentális egészséget támogató programokra is, ennek hatékony felhasználása kapcsán ezért egyeztetést kezdeményez az érintett szakmai- és civilszervezetekkel.

Ujhelyi István ismertette a 8 pontból álló akciótervet is, amelynek első intézkedéseként egy átfogó felmérést indítana a Magyarországon meglévő pszichológiai- és mentálhigiénés szolgáltatásokról, a tb-alapon igénybe vehető szakrendelések, valamint az iskolapszichológusi hálózat jelenlegi állapotáról és hozzáférhetőségéről. Ennek eredményét is figyelembe véve egy rendkívüli „Nemzeti Mentális Akcióterv” kidolgozását szorgalmazza, bevonva a civil- és szakmai szervezeteket, a segítőszolgálatokat, diák- és felnőtt érdekvédelmi képviseleteket. Szintén a 8 pontos tervben szerepel egy átfogó kampány indítása, amelyben azt kívánják tudatosítani az emberekben, hogy „nem ciki” pszichológus vagy mentálhigiénés szakember segítségét igénybe venni; ebben az EP-képviselő saját példájával is élt. Ujhelyi konkrét javaslatként fogalmazta meg azt is, hogy a jelenleg hatályos törvényben az iskolapszichológusok számára előírt heti huszonkét órás rendelési időt fokozatosan emeljék fel napi hat-, azaz heti harminc órára, hogy több hasznos idő jusson a gyermekekre. Hozzátette: erre nyilvánvalóan csak azután kerülhet sor, ha az állam biztosítja a szükséges infrastrukturális-, humán- és finanszírozási feltételeket.

Szintén a 8 pontos „lélekvakcina” javaslatcsomag része, hogy a szakemberhiány enyhítése érdekében törvénymódosítással bővítsék az igénybe vehető szakemberek körét és tegyék lehetővé például a diplomás mentálhigiénés szakemberek bevonását is az iskolapszichológusi hálózatba. Ezzel párhuzamosan Ujhelyi azt is javasolja, hogy tekintsék át a kapcsolódó felsőoktatási képzéseket. „Meg kell könnyíteni az egyetemi, pszichológia alapképzésre való bejutást a társterületeken már felsőfokú diplomát szerzett szakemberek előtt azzal, hogy végzettségük megléte automatikus felvételt biztosít az alapképzésre” – fogalmazott Ujhelyi. Az MSZP EP-képviselője a bemutatott javaslatcsomag részeként szorgalmazta, hogy a jövőben legyen folyamatosan elérhető mentális támogatás a tanárok és más, gyermekekkel foglalkozó szakemberek számára is. Kiemelte, hogy a pandémia kapcsán a pedagógusok szinte semmilyen plusz képzést, vagy segítséget nem kaptak az államtól, így még a szeptemberi újabb iskolakezdés előtt célzott képzésekkel kell megerősíteni a szaktudásukat, elsősorban a covid-helyzettel összefüggő mentálhigiénés problémák kezelésével kapcsolatban.

Budapest/Brüsszel – 2021.05.19.

 

Ujhelyi: hosszú távon biztosított az ingyenes InteRail-bérletprogram jövője

Standard

discvÚjabb siker, újabb fontos lépcsőfok az általam mentorált ingyenes InterRail-bérletprogram jövőjének biztosítása kapcsán: az Európai Parlament nagy többséggel fogadta el mostani plenáris ülésén az „Erasmus+” program 2021 és 2027 között keretköltségvetését, benne az ingyenes vonatbérleteket biztosító, DiscoverEU nevet viselő programmal. Fontos és sok küzdelem árán elért eredmény, hogy az Erasmus+ finanszírozási kerete közel kétszer annyi lesz, mint a korábbi időszakban: immár mintegy 28milliárd euró. Ezzel kibővül az Erasmus+ programot igénybe vevők létszáma, bővül a külföldi tanulást segítő támogatások köre és egyszerűsödik a hozzáférhetőség is. Számomra történelmi siker, hogy a számos ellendrukker áskálódása ellenére sikerült az ingyenes InterRail-bérlet programot is az Erasmus+ részévé tenni, ez ugyanis hosszútávon – minimálisan is a következő hét évben – biztosítja ennek az úttörő programnak a működtetését.

A következő időszakban tehát újra többezer magyar fiatal részesülhet majd az ingyenes vonatbérletekből, az idei összevont pályázatot októberben nyitjuk meg; az utazásokra értelemszerűen a járvány elmúlta után lesz lehetőség. Csak idén mintegy 1100 magyar fiatal pályázhat majd a bérletekre, közöttük azok is, akik a covid-korlátozások miatt tavaly kimaradtak a lehetőségből.

A „FreeInterRail” alapötlete két német fiatal aktivistától, Vincent-Immanuel Herrtől és Martin Speertől származik, akik néhány éve arra tettek javaslatot, hogy az Európai Unió lepjen meg minden európai fiatalt egy ingyenes vonatbérlettel a tizennyolcadik születésnapján. A javaslatot elsőként karoltam fel és támogattam a megvalósulásig, amelyben jelentős szerepet játszott később Manfred Weber EPP-frakcióelnök és Navracsics Tibor korábbi uniós biztos is. A program pilot-időszakában több mint 350ezer európai fiatal jelentkezett a lehetőségre, közülük több mint 70ezren jutottak ingyenes vonatbérlethez. A kezdeményezés sikerét jól mutatja, hogy a Magyarországon elérhető bérletekre közel tízszeres volt a túljelentkezés, a program pedig számos elismerést, például európai nívó-díjat is elnyert.

Ujhelyi István

európai parlamenti képviselő

Brüsszel/Budapest – 2021.05.19.

Ujhelyi: Magyarország újabb pénzügyi támogatást kap Brüsszeltől, de nem használ ki minden lehetőséget

Standard

kerneKomoly anyagi forrásokhoz juthatna Magyarország, ha a Fidesz-kormány minden rendelkezésre álló európai lehetőséget kihasználna. Az Európai Unió ugyanis számos hozzáférést biztosít különböző szociális-, bérkiegészítő-, a munkahelymegőrzést és átalakítást segítő támogatásokhoz, a magyar kormánynak csak kérnie kellene ezeket. De valamiért nem teszi.

Jó példa erre az Európai Unió Szolidaritási Alapja, amelyből a magyar kormány mintegy 14 milliárd forintnyi támogatást kért és kapott, a második részlet folyósításáról (körülbelül 4,7 milliárd forintról) épp ezekben a napokban dönt az Európai Parlament plenáris ülése. Fontos kiemelni, hogy ezt az alapot már tavaly tavasszal megnyitottuk az európai válságkezelés részeként a járványhelyzet káros hatásainak enyhítése érdekében. Az Orbán-kormány ezeket a lehetőségeket, ezeket az EU által nyújtott segítségeket jó esetben csak letagadja a nyilvánosság előtt, rosszabb esetben azonban ki sem használja.

Így történt ez az úgynevezett SURE-programmal, amelyre számtalan alkalommal felhívtam a kormány figyelmét és kértem, hogy hívjon le belőle minél több forrást a koronavírus miatt válságba került szektorok megsegítésére. A Fidesz-kormány sokáig húzódozott tőle, végül mégis felhasznált 504millió eurót ebből a közel 100milliárd eurós keretből – ez egyébként töredéke annak, amekkora összeget a szomszédos országok kaptak ugyanebből a programból. A büdzsében eredetileg 9milliárd eurónyi összeg maradt, amelyre – többek között az én közbenjárásomra – a tagállamok újra pályázhatnak, a Fidesz azonban egyelőre „még gondolkodik” és nem tesz semmit. Hat másik tagállam viszont máris élt a lehetőséggel, így a fennmaradó és még lehívható összeg jelenleg csupán 5,7milliárd euró.

Hasonlóan érthetetlen, hogy 2010 óta az Orbán-kormány miért nem hívott le egyetlen eurócentet sem az EU úgynevezett Globalizációs Alapjából, holott az ebből elérhető, átképzésre és átmeneti időszakra nyújtott anyagi támogatással érdemi segítséget tudnának nyújtani azoknak, akik csoportos leépítés miatt veszítették el munkájukat. Fontos tudni, hogy az Európai Parlament épp tegnap tárgyalta azt a kérelmet, amelyet az észtországi kormány nyújtott be, elsősorban a turisztikai ágazattal összefüggő szektorok munkavállalóinak megsegítésére. Több mint ötezer elbocsátott munkavállaló és önfoglalkoztató közvetlen támogatására kért – saját intézkedési tervének kiegészítő részeként – több mint négymillió eurónyi támogatást az észt kabinet. A megítélt forrásból többek között a szállásadókat, a vendéglátásban dolgozókat, az alkotói-, művészeti-, szórakoztató szektor munkavállalóit, vagy épp az utazásszervezőket segítik meg, akiket kényszerből bocsátottak el az elmúlt időszakban.

Orbán Viktor kormánya tehát legtöbbször elhallgatja vagy letagadja, amikor az Európai Uniótól támogatást vesz fel; számos, a magyar emberek érdekét szolgáló forrásokat pedig leginkább pökhendi dacból vagy egyszerű nemtörődömségből ki sem használja. A 2022-es kormányváltás után ezen a magatartáson is változtatni fogunk és nem a NER felsővezetőinek személyes-, hanem a magyar polgárok általános érdekei mentén fogunk kormányozni.

Budapest/Brüsszel – 2021. 05. 18.

EP-KÉPVISELŐI NYÍLTLEVÉL-SOROZAT MAGYARORSZÁG POLGÁRAIHOZ (298.)

Standard

 

vaslevlGergő, rám számíthatsz!

Olyan országban akarok élni, amilyet Karácsony Gergely tegnap felfestett. Ahol végre szabadság, béke és – hogy kikopott ez a szó az elmúlt tíz évből – emberség uralkodik. Ahol nem egy szűk pártelit dönti el, hogy ki igazi magyar, ki valódi hazafi, hogy ki kaphat trafikot, ki indulhat uniós pályázaton, ki vehet egyáltalán levegőt. Én is olyan Magyarországot akarok, ahol nem egy 1 százaléknyi kiváltságos elit ural mindent, hanem amelyben végre a 99 százalék javát szolgálják a kormányzati döntések. Szívmelengető volt hallgatni Karácsony Gergelyt, ahogyan a köztársaság újjáépítéséről, a jogállamiság helyreállításáról, a jóvátételről beszélt. Szavaiban nyoma sem volt gyűlöletnek, arroganciának, a másként gondolkodókkal szembeni indulatnak. A humánum hangján szólt. De rég hallottunk ilyet.

Ha van valaki, aki végre megnyugvást hozhat ennek a szellemi polgárháborúba sodort országnak, akkor Karácsony Gergely az. Ha van valaki, aki nyitottságával és – sokat támadott, de épp kiemelkedő értékének számító – kompromisszumkészségével végre be tudja temetni a narancsvihar után maradó árkokat, akkor Karácsony Gergely az. Mert jövőre nem egyszerű kormányváltásra, hanem korszak- és rendszerváltásra van szükség. Az ország és a nemzet újraegyesítésére, a haza testét csontig rágó kevesek elküldésére. A Karácsony Gergely által hivatkozott 99 százalék nem jobb vagy baloldali. Hanem egyszerűen magyar. Mi, mindannyian. Pontosan tudom, hogy a Fidesz felső köreiben is sokan vannak, akik már szégyellik, hogy a nevüket kénytelenek adni ehhez a dúláshoz, az urizáló rabláshoz. Pontosan tudom, hogy a Fidesz támogatói között is hányan émelyegnek a NER-elit műanyag-arisztokráciájától, a közpénzen vett luxustól, az olcsó emberek drága kirakatéletétől. Ezt az 1 százalékot, a rabló elitet kell jövőre leváltani és pihenőre küldeni, a 99 százalékban pedig mindenki másnak helye van: mert az ország újraegyesítéséhez mindannyian kellünk. Végre vége lesz a szétszakítottságnak.

Olyan országban akarok élni, amelyet Karácsony Gergely vezet. Mert tudása, tapasztalata és embersége jobbá fogja tenni Magyarországot. Mondhatják, hogy elfogult vagyok, hiszen tizennégy éves korunk óta ismerjük egymást, a debreceni Tóth Árpád Gimnáziumban évfolyamtársak voltunk. De ez több egy régi barát támogatásánál. Hatgyermekes családapaként, az Európai Parlament magyar képviselőjeként, büszke szociáldemokrataként és büszke magyar hazafiként állok be Karácsony Gergely miniszterelnök-jelölt mögé és csatlakozom az általa meghirdetett 99Mozgalomhoz. Gergő, rám számíthatsz! Csatlakozzanak Önök is a következő miniszterelnök mozgalmához!

A magyar kormányfő vízválasztó, az illiberális államot meghirdető, 2014-es tusványosi beszéde után megfogadtam, hogy európai képviselőként nyílt levélben fogom minden héten figyelmeztetni a közvéleményt a rezsim bűneire. Kétszázkilencvennyolcadik alkalommal kongatom a harangokat, mert úgy látszik, még mindig szükség van rá. És mert radikális európai demokrataként ez a dolgom.

Ujhelyi István

Európai Parlamenti képviselő

  1. május 16.

“Mi a terv, Viktor?”

Standard

 

kiiBár azt ígérték, hogy az elsők között adják le az újjáépítési forrásokra vonatkozó nemzeti tervet, végül a Fidesz-kormány ezt az utolsók között teszi csak meg. A késlekedésnél is nagyobb probléma azonban, hogy a magyar emberek semmit sem tudhatnak arról: miként akarja a kormány felhasználni az Európai Uniótól hazánkba érkező sokezermilliárd forintot. Hiába kötelezi ugyanis uniós jogszabály a széleskörű társadalmi vitára és egyeztetésre a Fideszt ezzel kapcsolatban, valahogy ezt elfelejtették megtenni. A módosított nemzeti reformtervről mindenképpen.

Készült ugyanis korábban egy 432 oldalas dokumentum a hazánknak járó teljes összeg elköltésével kapcsolatban, ezt azonban az utolsó pillanatban Orbánék kénytelenek voltak felrúgni, miután Brüsszelben kerekperec közölték a Fidesz kormányfőjével: formailag és tartalmilag is elfogadhatatlan a magyar kormány által előzetesen belengetett tervezet. Egyszerűbben lefordítva: az Európai Bizottság egyértelművé tette Orbán számára, hogy elég volt a lopásból.

A mai napon kapkodva összetákolt és az utolsók között beadott nemzeti reformtervről tehát semmit nem tudni; csak annyit, hogy Magyarország kevesebb pénzt kér abból, ami járna. Nem tudjuk, hogy az újjáépítési forrásokból mennyi jut ezek után például a felsőoktatásra, amelyre nemrég még 1500 milliárdot ígértek az alapítványi formába történő behódolásért cserébe. Nem tudjuk, hogy a pénz egy jelentős részével a kormány lemondott-e az orvosi béremelésről, a legszegényebb 300 magyar település fejlesztéséről is vagy sem. Orbánék inkább eldobnak kedvezményes uniós pénzeket, csak bele ne szóljon senki, hogy mire, pontosabban kire költik a közpénz-milliárdokat. Az a minimális elvárásom a kormány felé, hogy haladéktalanul, teljes részletességgel tegye közzé a dokumentumot, amelyet Brüsszelnek benyújtott.

Ujhelyi István

európai parlamenti képviselő

Budapest/Brüsszel – 2021.05.12.

Akciótervre van szükség a koronavírus-járvány mentális hatásainak feldolgozására

Standard

 

lelek„Tavaly a járvány okozta bezártság miatti, sokgyermekes családapa szituációjában én is olyan élethelyzetbe kerültem, hogy a szorongásaim miatt szakemberhez fordultam és a segítő beszélgetéseknek köszönhetően tudtam csak túllépni ezeken. Azért vállalom ezt fel a nyilvánosság előtt, mert rá akarok mutatni: nem ciki segítséget kérni és fel akarom hívni a figyelmet arra is, hogy jelenleg nem mindenki tud megfelelő módon hozzáférni a mentálhigiénés szolgáltatásokhoz” – ezzel a sajátos és politikusoktól szokatlan önvallomással kezdte Ujhelyi István szocialista európai parlamenti képviselő azt a szakmai kerekasztal-beszélgetést, amelyet a koronavírus mentális és lelki hatásaival kapcsolatban hívott össze független szakértőkkel és a diákság érdekképviselőivel. Az EP-képviselő közösségi oldalán közvetített online fórumon Ujhelyi hangsúlyozta, hogy fájdalmasan keveset foglalkozik a társadalom a covid-járvány okozta mentálhigiénés problémákkal, pedig széleskörű felmérések bizonyítják, hogy a betegségből felépültek egyharmada küzd poszt-covid betegségekkel (például szorongással, depresszióval, alvászavarral), de súlyos mentális károkat okoztak a szociális kapcsolatokat megtörő kényszerű korlátozások is, például a betegséget egyébként elkerülő fiatal diákság körében.

Makai Gábor klinikai szakpszichológus a beszélgetés során többek között azt emelte ki, hogy az emberek többsége nincs tisztában a pszichológiával és mentálhigiénével kapcsolatos kifejezésekkel, illetve lehetőségekkel, így sokan azért nem jutnak el szakemberhez, mert nem tudják, hogy mikor és mire használhatják ezeket a szolgáltatásokat. Makai hozzátette: a gyermekek érzelmi szinten élik meg a mostani járványhelyzet okozta problémákat és nem tudati szinten, vagyis érzik, de nem értik a feszültséget, így ezen kell segíteni. „Pszichés menedéket kell tudni nyújtani, visszaadni a kontroll érzését” – fogalmazott Makai Gábor, hozzátéve: saját felnőtt-praxisában több példa is volt már arra, hogy a felmerülő párkapcsolati vagy más problémák mögött sok esetben a covid-időszak konfliktusai, veszteségei bújtak meg indokként vagy felerősítő hatásként.

Sz. Látó Judit mentálhigiénés szakember, a LelkiTámasz.hu vezetője arról beszélt a fórumon, hogy különösen a második hullám idején növekedett meg a segítő beszélgetések iránti igény, kiemelkedően sok iskolás gyermek és szülő kért szakmai támogatást a covid-járvány miatti időszak konfliktusai miatt. Hozzátette, hogy rendkívül leterheltek a segítő szakemberek, ezen a területen is megmutatkozik a megfelelő szakemberek hiánya.

Szlankó Viola, a UNICEF gyermekjogi szakértője az eseményen rámutatott, hogy az általa képviselt szervezet kiemelten kezeli a lelki egészség ügyét, több ehhez kapcsolódó programot is hirdettek a járványhelyzet kapcsán: ingyenes mentálhigiénés szolgáltatást nyújtanak például a gyermekekkel foglakozó szakembereknek, az elmúlt időszakban már tanároknak is. Szlankó hangsúlyozta, hogy a meglévő kutatások visszaigazolták: már az óvodás korosztályban is jelentős hatással volt a járvány, huszonöt-huszonhét százalékkal növekedtek a depressziós tünetek a kisgyermekeknél. A szakértő hozzátette, hogy minden korcsoportot másként érintette a járvány mentális hatása: a kisebbeknél a szeparációs szorongás erősödött, a középiskolásokat inkább a szociális életük korlátozása, a fontosabb életesemények (például ballagás) elmaradása érintette rosszul, de tanulságos, hogy a korlátozások miatt az online térbe szorult fiatalok körében több mint hetven százalékkal nőtt az online bullying, vagyis az internetes megalázás, zaklatás is, ami további mentális sérüléseket okozott. Szlankó Viola rámutatott arra is, hogy a szakellátásban, nevelőotthonokban élő gyermekek voltak a legnagyobb vesztesei a járványhelyzetnek, a korlátozások miatt ugyanis hónapokig kijárási és látogatási tilalom mellett élték az életüket, ez pedig felerősítette a sok esetben amúgy is meglévő mentális problémáikat. Az UNICEF szakértője arról is beszélt, hogy nemcsak a gyermekeket, de a velük foglalkozó szakembereket is tartós hatások érték, ezért őket is kiemelt figyelem és segítség illeti meg. Szlankó szintén megerősítette, hogy Magyarországon a pszichológiai ellátás nehezen elérhető, különösen az alacsony társadalmi státuszú családok és gyermekek számára. Rámutatott, hogy jelenleg nagy a szakemberhiány: ezer gyermekre mindössze egy pszichológus jut. A résztvevők egyetértettek abban, hogy szükséges az elérhető pszichológusok és segítő szakemberek számának növelése, ugyanakkor – például a diákok esetében – a tanárokat is fel kell készíteni arra, hogy a pszichológus helyett segíteni tudjon a hozzá forduló gyermeknek. „Hagyományosan a magyar oktatási rendszerből ez a fajta támogatás és gondoskodás hiányzik, mondván az iskola nem arra való, hogy megkérdezzük a gyerekektől, hogy hogy vannak, hanem pusztán az egyetemes tudást kell beléjük erőltetni mindenáron” – érzékeltette a helyzetet Szlankó Viola.

Kövécs Laura gimnazista diák, az UNICEF fiatal nagykövete saját tapasztalatairól beszélve elmondta: kettős érzéssel mentek újra jelenléti oktatásra, egyszerre dolgozott bennük a visszatérés öröme és a betegség kockázata miatti szorongás. A fiatal diák szerint társai közül sokan demotiváltak lettek, egyfajta beletörődés és reményvesztettség jellemzi őket az extrém körülmények miatt. Kövécs Laura ismertette annak a – nem reprezentatív – kutatásnak az eredményét is, amelyet saját „mikro-környezetében” készítettek több mint kétszáz, 13-25 év közötti fiatal részvételével. Eszerint a válaszadók szinte csak negatívumokat jelöltek meg az elmúlt időszakkal kapcsolatban, kétharmaduk motiválatlanságról, feszültebb légkörről, stresszesebb mindennapokról számoltak be, de hangsúlyosan megjelent az unalom is, mint lelki értelemben meghatározó tényező.

Schermann Fruzsina, az ADOM diákmozgalom szóvivője a kerekasztal-beszélgetésen ehhez kapcsolódóan arról beszélt, hogy felméréseik azt mutatták: a távoktatás minősége érdemben rányomta a bélyegét a diákok lelki állapotára. A szóvivő rámutatott, hogy a jelenlegi helyzetben a jelenléti oktatás eszközeit próbálták meg online formában használni, ami azonban messze nem egyenlő a távoktatással. Schermann Fruzsina szerint mind a tanárok, mind a diákok több időt és energiát fektettek az extrém körülmények között a tanulásba, így pedig elmosódott a határ a tanulás és a szabadidő között. Az ADOM szóvivője emlékeztetett: évekkel korábban javasolták már, hogy minden iskolában legyen pszichológus, jelenleg ugyanis nem minden diák fér hozzá a mentálhigiénés szolgáltatásokhoz. „Most még aktuálisabb lenne, hogy szakmai segítséghez juthassanak a diákok” – fogalmazott Schermann Fruzsina, hozzátéve: tabuk nélkül szeretnének beszélni a segítő szakemberek hiányáról és a diákok mentális állapotáról, azonban egyelőre erről nem feltétlenül lehet nyílt, szakmai beszélgetéseket folytatni. Rámutatott, hogy az iskolapszichológusok jelenléte azért is indokolt lenne, mert, ha fiatal korban hozzászoktatjuk magunkat ahhoz, hogy a mentálhigiénés állapotunkkal foglalkozni kell, akkor ezek a diákok felnőtt korukban is készek és képesek lesznek időben segítséget kérni, ami jelenleg nem része a magyar kultúrának.

Ujhelyi István a kerekasztalon elhangzott szakmai véleményeket összegezve kiemelte: az Európai Unió hétéves költségvetésében immár megemelt keret áll rendelkezésre az egészségügyi programokra, így többek között a mentálhigiénés segítségnyújtás szükségességének promotálására is. Az EP-képviselő elmondta: megerősítést nyert benne, hogy egy átfogó mentálhigiénés akciótervre van szükség, amely megfelelő választ tud adni a szakemberhiányra és a covid-járvány miatt felerősödött mentálhigiénés problémákra. Ujhelyi azt mondta: többek között arra tesz majd konkrét javaslatot a hazai- és az európai döntéshozóknak, hogy szeptemberben már mentálhigiénés képzésekkel megfelelően felkészített tanárok és érdemi, elérhető támogatói hálózattal megerősített diákság mehessen vissza az iskolapadokba.

Budapest/Brüsszel – 2021. 05. 12.