Ujhelyi: Magyarország újabb pénzügyi támogatást kap Brüsszeltől, de nem használ ki minden lehetőséget

Standard

kerneKomoly anyagi forrásokhoz juthatna Magyarország, ha a Fidesz-kormány minden rendelkezésre álló európai lehetőséget kihasználna. Az Európai Unió ugyanis számos hozzáférést biztosít különböző szociális-, bérkiegészítő-, a munkahelymegőrzést és átalakítást segítő támogatásokhoz, a magyar kormánynak csak kérnie kellene ezeket. De valamiért nem teszi.

Jó példa erre az Európai Unió Szolidaritási Alapja, amelyből a magyar kormány mintegy 14 milliárd forintnyi támogatást kért és kapott, a második részlet folyósításáról (körülbelül 4,7 milliárd forintról) épp ezekben a napokban dönt az Európai Parlament plenáris ülése. Fontos kiemelni, hogy ezt az alapot már tavaly tavasszal megnyitottuk az európai válságkezelés részeként a járványhelyzet káros hatásainak enyhítése érdekében. Az Orbán-kormány ezeket a lehetőségeket, ezeket az EU által nyújtott segítségeket jó esetben csak letagadja a nyilvánosság előtt, rosszabb esetben azonban ki sem használja.

Így történt ez az úgynevezett SURE-programmal, amelyre számtalan alkalommal felhívtam a kormány figyelmét és kértem, hogy hívjon le belőle minél több forrást a koronavírus miatt válságba került szektorok megsegítésére. A Fidesz-kormány sokáig húzódozott tőle, végül mégis felhasznált 504millió eurót ebből a közel 100milliárd eurós keretből – ez egyébként töredéke annak, amekkora összeget a szomszédos országok kaptak ugyanebből a programból. A büdzsében eredetileg 9milliárd eurónyi összeg maradt, amelyre – többek között az én közbenjárásomra – a tagállamok újra pályázhatnak, a Fidesz azonban egyelőre „még gondolkodik” és nem tesz semmit. Hat másik tagállam viszont máris élt a lehetőséggel, így a fennmaradó és még lehívható összeg jelenleg csupán 5,7milliárd euró.

Hasonlóan érthetetlen, hogy 2010 óta az Orbán-kormány miért nem hívott le egyetlen eurócentet sem az EU úgynevezett Globalizációs Alapjából, holott az ebből elérhető, átképzésre és átmeneti időszakra nyújtott anyagi támogatással érdemi segítséget tudnának nyújtani azoknak, akik csoportos leépítés miatt veszítették el munkájukat. Fontos tudni, hogy az Európai Parlament épp tegnap tárgyalta azt a kérelmet, amelyet az észtországi kormány nyújtott be, elsősorban a turisztikai ágazattal összefüggő szektorok munkavállalóinak megsegítésére. Több mint ötezer elbocsátott munkavállaló és önfoglalkoztató közvetlen támogatására kért – saját intézkedési tervének kiegészítő részeként – több mint négymillió eurónyi támogatást az észt kabinet. A megítélt forrásból többek között a szállásadókat, a vendéglátásban dolgozókat, az alkotói-, művészeti-, szórakoztató szektor munkavállalóit, vagy épp az utazásszervezőket segítik meg, akiket kényszerből bocsátottak el az elmúlt időszakban.

Orbán Viktor kormánya tehát legtöbbször elhallgatja vagy letagadja, amikor az Európai Uniótól támogatást vesz fel; számos, a magyar emberek érdekét szolgáló forrásokat pedig leginkább pökhendi dacból vagy egyszerű nemtörődömségből ki sem használja. A 2022-es kormányváltás után ezen a magatartáson is változtatni fogunk és nem a NER felsővezetőinek személyes-, hanem a magyar polgárok általános érdekei mentén fogunk kormányozni.

Budapest/Brüsszel – 2021. 05. 18.

EP-KÉPVISELŐI NYÍLTLEVÉL-SOROZAT MAGYARORSZÁG POLGÁRAIHOZ (298.)

Standard

 

vaslevlGergő, rám számíthatsz!

Olyan országban akarok élni, amilyet Karácsony Gergely tegnap felfestett. Ahol végre szabadság, béke és – hogy kikopott ez a szó az elmúlt tíz évből – emberség uralkodik. Ahol nem egy szűk pártelit dönti el, hogy ki igazi magyar, ki valódi hazafi, hogy ki kaphat trafikot, ki indulhat uniós pályázaton, ki vehet egyáltalán levegőt. Én is olyan Magyarországot akarok, ahol nem egy 1 százaléknyi kiváltságos elit ural mindent, hanem amelyben végre a 99 százalék javát szolgálják a kormányzati döntések. Szívmelengető volt hallgatni Karácsony Gergelyt, ahogyan a köztársaság újjáépítéséről, a jogállamiság helyreállításáról, a jóvátételről beszélt. Szavaiban nyoma sem volt gyűlöletnek, arroganciának, a másként gondolkodókkal szembeni indulatnak. A humánum hangján szólt. De rég hallottunk ilyet.

Ha van valaki, aki végre megnyugvást hozhat ennek a szellemi polgárháborúba sodort országnak, akkor Karácsony Gergely az. Ha van valaki, aki nyitottságával és – sokat támadott, de épp kiemelkedő értékének számító – kompromisszumkészségével végre be tudja temetni a narancsvihar után maradó árkokat, akkor Karácsony Gergely az. Mert jövőre nem egyszerű kormányváltásra, hanem korszak- és rendszerváltásra van szükség. Az ország és a nemzet újraegyesítésére, a haza testét csontig rágó kevesek elküldésére. A Karácsony Gergely által hivatkozott 99 százalék nem jobb vagy baloldali. Hanem egyszerűen magyar. Mi, mindannyian. Pontosan tudom, hogy a Fidesz felső köreiben is sokan vannak, akik már szégyellik, hogy a nevüket kénytelenek adni ehhez a dúláshoz, az urizáló rabláshoz. Pontosan tudom, hogy a Fidesz támogatói között is hányan émelyegnek a NER-elit műanyag-arisztokráciájától, a közpénzen vett luxustól, az olcsó emberek drága kirakatéletétől. Ezt az 1 százalékot, a rabló elitet kell jövőre leváltani és pihenőre küldeni, a 99 százalékban pedig mindenki másnak helye van: mert az ország újraegyesítéséhez mindannyian kellünk. Végre vége lesz a szétszakítottságnak.

Olyan országban akarok élni, amelyet Karácsony Gergely vezet. Mert tudása, tapasztalata és embersége jobbá fogja tenni Magyarországot. Mondhatják, hogy elfogult vagyok, hiszen tizennégy éves korunk óta ismerjük egymást, a debreceni Tóth Árpád Gimnáziumban évfolyamtársak voltunk. De ez több egy régi barát támogatásánál. Hatgyermekes családapaként, az Európai Parlament magyar képviselőjeként, büszke szociáldemokrataként és büszke magyar hazafiként állok be Karácsony Gergely miniszterelnök-jelölt mögé és csatlakozom az általa meghirdetett 99Mozgalomhoz. Gergő, rám számíthatsz! Csatlakozzanak Önök is a következő miniszterelnök mozgalmához!

A magyar kormányfő vízválasztó, az illiberális államot meghirdető, 2014-es tusványosi beszéde után megfogadtam, hogy európai képviselőként nyílt levélben fogom minden héten figyelmeztetni a közvéleményt a rezsim bűneire. Kétszázkilencvennyolcadik alkalommal kongatom a harangokat, mert úgy látszik, még mindig szükség van rá. És mert radikális európai demokrataként ez a dolgom.

Ujhelyi István

Európai Parlamenti képviselő

  1. május 16.

“Mi a terv, Viktor?”

Standard

 

kiiBár azt ígérték, hogy az elsők között adják le az újjáépítési forrásokra vonatkozó nemzeti tervet, végül a Fidesz-kormány ezt az utolsók között teszi csak meg. A késlekedésnél is nagyobb probléma azonban, hogy a magyar emberek semmit sem tudhatnak arról: miként akarja a kormány felhasználni az Európai Uniótól hazánkba érkező sokezermilliárd forintot. Hiába kötelezi ugyanis uniós jogszabály a széleskörű társadalmi vitára és egyeztetésre a Fideszt ezzel kapcsolatban, valahogy ezt elfelejtették megtenni. A módosított nemzeti reformtervről mindenképpen.

Készült ugyanis korábban egy 432 oldalas dokumentum a hazánknak járó teljes összeg elköltésével kapcsolatban, ezt azonban az utolsó pillanatban Orbánék kénytelenek voltak felrúgni, miután Brüsszelben kerekperec közölték a Fidesz kormányfőjével: formailag és tartalmilag is elfogadhatatlan a magyar kormány által előzetesen belengetett tervezet. Egyszerűbben lefordítva: az Európai Bizottság egyértelművé tette Orbán számára, hogy elég volt a lopásból.

A mai napon kapkodva összetákolt és az utolsók között beadott nemzeti reformtervről tehát semmit nem tudni; csak annyit, hogy Magyarország kevesebb pénzt kér abból, ami járna. Nem tudjuk, hogy az újjáépítési forrásokból mennyi jut ezek után például a felsőoktatásra, amelyre nemrég még 1500 milliárdot ígértek az alapítványi formába történő behódolásért cserébe. Nem tudjuk, hogy a pénz egy jelentős részével a kormány lemondott-e az orvosi béremelésről, a legszegényebb 300 magyar település fejlesztéséről is vagy sem. Orbánék inkább eldobnak kedvezményes uniós pénzeket, csak bele ne szóljon senki, hogy mire, pontosabban kire költik a közpénz-milliárdokat. Az a minimális elvárásom a kormány felé, hogy haladéktalanul, teljes részletességgel tegye közzé a dokumentumot, amelyet Brüsszelnek benyújtott.

Ujhelyi István

európai parlamenti képviselő

Budapest/Brüsszel – 2021.05.12.

Akciótervre van szükség a koronavírus-járvány mentális hatásainak feldolgozására

Standard

 

lelek„Tavaly a járvány okozta bezártság miatti, sokgyermekes családapa szituációjában én is olyan élethelyzetbe kerültem, hogy a szorongásaim miatt szakemberhez fordultam és a segítő beszélgetéseknek köszönhetően tudtam csak túllépni ezeken. Azért vállalom ezt fel a nyilvánosság előtt, mert rá akarok mutatni: nem ciki segítséget kérni és fel akarom hívni a figyelmet arra is, hogy jelenleg nem mindenki tud megfelelő módon hozzáférni a mentálhigiénés szolgáltatásokhoz” – ezzel a sajátos és politikusoktól szokatlan önvallomással kezdte Ujhelyi István szocialista európai parlamenti képviselő azt a szakmai kerekasztal-beszélgetést, amelyet a koronavírus mentális és lelki hatásaival kapcsolatban hívott össze független szakértőkkel és a diákság érdekképviselőivel. Az EP-képviselő közösségi oldalán közvetített online fórumon Ujhelyi hangsúlyozta, hogy fájdalmasan keveset foglalkozik a társadalom a covid-járvány okozta mentálhigiénés problémákkal, pedig széleskörű felmérések bizonyítják, hogy a betegségből felépültek egyharmada küzd poszt-covid betegségekkel (például szorongással, depresszióval, alvászavarral), de súlyos mentális károkat okoztak a szociális kapcsolatokat megtörő kényszerű korlátozások is, például a betegséget egyébként elkerülő fiatal diákság körében.

Makai Gábor klinikai szakpszichológus a beszélgetés során többek között azt emelte ki, hogy az emberek többsége nincs tisztában a pszichológiával és mentálhigiénével kapcsolatos kifejezésekkel, illetve lehetőségekkel, így sokan azért nem jutnak el szakemberhez, mert nem tudják, hogy mikor és mire használhatják ezeket a szolgáltatásokat. Makai hozzátette: a gyermekek érzelmi szinten élik meg a mostani járványhelyzet okozta problémákat és nem tudati szinten, vagyis érzik, de nem értik a feszültséget, így ezen kell segíteni. „Pszichés menedéket kell tudni nyújtani, visszaadni a kontroll érzését” – fogalmazott Makai Gábor, hozzátéve: saját felnőtt-praxisában több példa is volt már arra, hogy a felmerülő párkapcsolati vagy más problémák mögött sok esetben a covid-időszak konfliktusai, veszteségei bújtak meg indokként vagy felerősítő hatásként.

Sz. Látó Judit mentálhigiénés szakember, a LelkiTámasz.hu vezetője arról beszélt a fórumon, hogy különösen a második hullám idején növekedett meg a segítő beszélgetések iránti igény, kiemelkedően sok iskolás gyermek és szülő kért szakmai támogatást a covid-járvány miatti időszak konfliktusai miatt. Hozzátette, hogy rendkívül leterheltek a segítő szakemberek, ezen a területen is megmutatkozik a megfelelő szakemberek hiánya.

Szlankó Viola, a UNICEF gyermekjogi szakértője az eseményen rámutatott, hogy az általa képviselt szervezet kiemelten kezeli a lelki egészség ügyét, több ehhez kapcsolódó programot is hirdettek a járványhelyzet kapcsán: ingyenes mentálhigiénés szolgáltatást nyújtanak például a gyermekekkel foglakozó szakembereknek, az elmúlt időszakban már tanároknak is. Szlankó hangsúlyozta, hogy a meglévő kutatások visszaigazolták: már az óvodás korosztályban is jelentős hatással volt a járvány, huszonöt-huszonhét százalékkal növekedtek a depressziós tünetek a kisgyermekeknél. A szakértő hozzátette, hogy minden korcsoportot másként érintette a járvány mentális hatása: a kisebbeknél a szeparációs szorongás erősödött, a középiskolásokat inkább a szociális életük korlátozása, a fontosabb életesemények (például ballagás) elmaradása érintette rosszul, de tanulságos, hogy a korlátozások miatt az online térbe szorult fiatalok körében több mint hetven százalékkal nőtt az online bullying, vagyis az internetes megalázás, zaklatás is, ami további mentális sérüléseket okozott. Szlankó Viola rámutatott arra is, hogy a szakellátásban, nevelőotthonokban élő gyermekek voltak a legnagyobb vesztesei a járványhelyzetnek, a korlátozások miatt ugyanis hónapokig kijárási és látogatási tilalom mellett élték az életüket, ez pedig felerősítette a sok esetben amúgy is meglévő mentális problémáikat. Az UNICEF szakértője arról is beszélt, hogy nemcsak a gyermekeket, de a velük foglalkozó szakembereket is tartós hatások érték, ezért őket is kiemelt figyelem és segítség illeti meg. Szlankó szintén megerősítette, hogy Magyarországon a pszichológiai ellátás nehezen elérhető, különösen az alacsony társadalmi státuszú családok és gyermekek számára. Rámutatott, hogy jelenleg nagy a szakemberhiány: ezer gyermekre mindössze egy pszichológus jut. A résztvevők egyetértettek abban, hogy szükséges az elérhető pszichológusok és segítő szakemberek számának növelése, ugyanakkor – például a diákok esetében – a tanárokat is fel kell készíteni arra, hogy a pszichológus helyett segíteni tudjon a hozzá forduló gyermeknek. „Hagyományosan a magyar oktatási rendszerből ez a fajta támogatás és gondoskodás hiányzik, mondván az iskola nem arra való, hogy megkérdezzük a gyerekektől, hogy hogy vannak, hanem pusztán az egyetemes tudást kell beléjük erőltetni mindenáron” – érzékeltette a helyzetet Szlankó Viola.

Kövécs Laura gimnazista diák, az UNICEF fiatal nagykövete saját tapasztalatairól beszélve elmondta: kettős érzéssel mentek újra jelenléti oktatásra, egyszerre dolgozott bennük a visszatérés öröme és a betegség kockázata miatti szorongás. A fiatal diák szerint társai közül sokan demotiváltak lettek, egyfajta beletörődés és reményvesztettség jellemzi őket az extrém körülmények miatt. Kövécs Laura ismertette annak a – nem reprezentatív – kutatásnak az eredményét is, amelyet saját „mikro-környezetében” készítettek több mint kétszáz, 13-25 év közötti fiatal részvételével. Eszerint a válaszadók szinte csak negatívumokat jelöltek meg az elmúlt időszakkal kapcsolatban, kétharmaduk motiválatlanságról, feszültebb légkörről, stresszesebb mindennapokról számoltak be, de hangsúlyosan megjelent az unalom is, mint lelki értelemben meghatározó tényező.

Schermann Fruzsina, az ADOM diákmozgalom szóvivője a kerekasztal-beszélgetésen ehhez kapcsolódóan arról beszélt, hogy felméréseik azt mutatták: a távoktatás minősége érdemben rányomta a bélyegét a diákok lelki állapotára. A szóvivő rámutatott, hogy a jelenlegi helyzetben a jelenléti oktatás eszközeit próbálták meg online formában használni, ami azonban messze nem egyenlő a távoktatással. Schermann Fruzsina szerint mind a tanárok, mind a diákok több időt és energiát fektettek az extrém körülmények között a tanulásba, így pedig elmosódott a határ a tanulás és a szabadidő között. Az ADOM szóvivője emlékeztetett: évekkel korábban javasolták már, hogy minden iskolában legyen pszichológus, jelenleg ugyanis nem minden diák fér hozzá a mentálhigiénés szolgáltatásokhoz. „Most még aktuálisabb lenne, hogy szakmai segítséghez juthassanak a diákok” – fogalmazott Schermann Fruzsina, hozzátéve: tabuk nélkül szeretnének beszélni a segítő szakemberek hiányáról és a diákok mentális állapotáról, azonban egyelőre erről nem feltétlenül lehet nyílt, szakmai beszélgetéseket folytatni. Rámutatott, hogy az iskolapszichológusok jelenléte azért is indokolt lenne, mert, ha fiatal korban hozzászoktatjuk magunkat ahhoz, hogy a mentálhigiénés állapotunkkal foglalkozni kell, akkor ezek a diákok felnőtt korukban is készek és képesek lesznek időben segítséget kérni, ami jelenleg nem része a magyar kultúrának.

Ujhelyi István a kerekasztalon elhangzott szakmai véleményeket összegezve kiemelte: az Európai Unió hétéves költségvetésében immár megemelt keret áll rendelkezésre az egészségügyi programokra, így többek között a mentálhigiénés segítségnyújtás szükségességének promotálására is. Az EP-képviselő elmondta: megerősítést nyert benne, hogy egy átfogó mentálhigiénés akciótervre van szükség, amely megfelelő választ tud adni a szakemberhiányra és a covid-járvány miatt felerősödött mentálhigiénés problémákra. Ujhelyi azt mondta: többek között arra tesz majd konkrét javaslatot a hazai- és az európai döntéshozóknak, hogy szeptemberben már mentálhigiénés képzésekkel megfelelően felkészített tanárok és érdemi, elérhető támogatói hálózattal megerősített diákság mehessen vissza az iskolapadokba.

Budapest/Brüsszel – 2021. 05. 12.

Ujhelyi tagja lett az Európai Parlament működését megreformáló munkacsoportnak

Standard

 

PZ__9846Magyar tagja is van azoknak az EP-képviselői munkacsoportoknak, amelyek az Európai Parlament működésének megreformálását készítik elő: a szocialista Ujhelyi István a plenáris ülések lebonyolításának újragondolását előkészítő csoportba kapott felkérést az EP vezetésétől korábbi magyar parlamenti alelnöki tapasztalatának és a hatéves EP-munkájának köszönhetően.

Az Európai Parlament a pandémia ideje alatt részben online működésre állt át, ennek tapasztalatait is igyekeznek hatékonyan beépíteni a továbbiakban. Az EP elnöke néhány hete indította útjára az Európai Parlament működésének reformját, elsőként széleskörű konzultációt folytattak a képviselőkkel, most pedig speciális munkacsoportokban készítik elő a lehetséges módosításokat.

A plenáris ülések lebonyolításával foglalkozó csoport a mai napon tartotta meg első ülését, amelyen máris számos innovatív ötlet merült fel. A csoportok június végéig üléseznek, ezt követően küldik meg javaslatukat az EP elnökségének. Ujhelyi István megtiszteltetésnek nevezte a felkérést, hozzátéve: a járványhelyzet megmutatta, hogy bizonyos funkciók ugyanolyan, ha nem jobb hatékonysággal is működtethetőek online formában, ezeket mindenképpen ki kell értékelni és a legcélravezetőbb módon beépíteni az európai közösség törvényhozásának működésébe. Ujhelyi az Európai Parlament tekintélyének növelését is szorgalmazta a megbeszélésen, mondván „le kell szoktatni a tagállami miniszterelnököket arról, hogy megpróbálják megkerülni a polgárok által közvetlenül választott, európai népképviseleti szervet”.

Brüsszel / 2021. 05. 11.

EP-KÉPVISELŐI NYÍLTLEVÉL-SOROZAT MAGYARORSZÁG POLGÁRAIHOZ (297.)

Standard

 

nyiltlevel„Terheléses támadás”: rémhírterjesztésért eljárás kezdeményezek a kormány ellen!

Elviccelhetném ezt a kérdést azzal, hogy a Fidesznél nyilván kifogyott a szufla a sorosozásból és az állandósult migránsozás sem időszerű, találniuk kellett hát valami gyors instant-kifogást a kormányzati szerencsétlenkedésre, így született meg az új csodafegyver: a „túlterheléses támadás”. Ami persze úgy hülyeség, ahogyan van; az általános iskolások is tökéletesen tisztában vannak vele, hogy nem ürgebőrbe bújt libsi-hackerek akadályozták a járványkezelés oszlopainak számító kormányzati regisztrációs oldalak működését, hanem a Fidesz volt annyira pancser, hogy nem készült fel kellően a tömeges érdeklődésre. Orbánék beteges lételeme azonban, hogy soha nem hibáznak, soha semmiért elnézést nem kérnek, hiszen ők tévedhetetlenek; ezért kellett gyaníthatóan valamit belehazudni a nyilvánosságba. Ezen a szánalmas szövegen valóban röhöghetnénk is egy nagyot, ha nem éppen egy sokezer ember halálával járó járvány közepén lennénk és nem is olyan régen egyszerű facebook-kommentelő ellenzékieknél kopogtattak volna a kommandósok „rémhírterjesztés” miatt.

Az elmúlt pénteken Bárándy Péter volt igazságügyi miniszter volt a közösségi online videósorozatom (Heti Kettes Ujhelyivel) vendége, ahol ez az ügy is terítékre került. Vitán felül áll, hogy a mai Magyarországon Bárándy Péter az egyik legnagyobb gyakorló jogtudós elme, akinek a szavára oda kell figyelni. Az ügyvéd elmondta, hogy a rémhírterjesztés jogi tényállása az elmúlt időszakban kellően egzakt, vagyis jogászi értelemben kezelhető volt, a Fidesz-kormány által bevezetett rendkívüli jogrend idején azonban „tudatosan slampos megfogalmazással” úgy módosították, hogy a mostani keretbe jószerivel mindenki azt ért bele, amit akar. Bárándy Péter azt nem tudta egyértelműen megerősíteni, hogy a kormányzat „terheléses támadásról” szóló kijelentése kimeríti-e a rémhírterjesztés fogalmát, de – mint mondta – egy tisztázó eljárást mindenképpen megér az eset. Megfogadom és megteszem, amit kell. Ezúton erősítem meg, hogy – egyetértve a volt miniszter szakmai véleményével – hivatalos bejelentéssel élek az illetékes hatóságoknál és eljárást kezdeményezek a kormányzat kijelentései miatt. Ha ugyanis valóban „terheléses támadás” érte a kormányzat járványkezeléssel összefüggő informatikai rendszerét, az nem játék, az súlyos nemzetbiztonsági kérdés. Ha azonban csak saját pancserségüket akarták ezzel a hazugsággal leplezni, az viszont nem maradhat következmény nélkül. A következő napokban megteszem a szükséges bejelentést.

Addig Önök nézzék vissza a Bárándy Péterrel készült beszélgetést, mert megéri: az egykori miniszter világossá tette, hogy a jelenlegi kormányt jövőre leváltó új kabinetnek teljesen újra kell gondolnia a jogrendszert, a NER jelenlegi szabályai ugyanis nem reparálhatóak. Bárándy Péter a magyar oltási igazolványokkal kapcsolatban is sarkos véleményt fogalmazott meg, rávilágítva, hogy jelen keretek és kedvezmények között a használatuk egyértelműen alkotmányellenes. Hát, így állunk.

A magyar kormányfő vízválasztó, az illiberális államot meghirdető, 2014-es tusványosi beszéde után megfogadtam, hogy európai képviselőként nyílt levélben fogom minden héten figyelmeztetni a közvéleményt a rezsim bűneire. Kétszázkilencvenhetedik alkalommal kongatom a harangokat, mert úgy látszik, még mindig szükség van rá. És mert radikális európai demokrataként ez a dolgom.

Ujhelyi István

Európai Parlamenti képviselő

  1. május 9.

 

 

 

 

 

 

Bródy János kapta idén az Európai Hazafi Díjat

Standard

 

EHDA járványhelyzetre való tekintettel online adták át az Európai Hazafi Díjat, amelyet a neves előadóművész, Bródy János kapott meg. Az elismerést két évvel ezelőtt Ujhelyi István európai parlamenti képviselő és Kocsis András Sándor, a Kossuth Kiadó elnök-vezérigazgatója alapította, amikor közösen felavatták a Magyarországon egyelőre egyetlen, hazánk uniós tagságának emléket állító köztéri szobrot a kispesti Rusz-Bazsant parkban. Az Európai Hazafi Díj ennek a térplasztikának egy kisebb másolata, amely szintén Kocsis András Sándor alkotása.

Az idén hetvenötödik születésnapját ünneplő Bródy János az első díjazott a sorban, tavaly a pandémia miatt kellett elhalasztani az átadást. Ujhelyi a közösségi oldalon közvetített online eseményen azt mondta: ezt az elismerést minden évben olyan ember kapja, aki kiemelkedően sokat tesz Magyarország uniós tagságának megőrzéséért és az európai értékek hazai képviseletéért. „Félhomályban ring a bölcső, hiába is sír a költő, idegennek mondják, aki, magyarok közt európai” – idézte fel Bródy egyik dalszövegének idevágó részletét az EP-képviselő.

Bródy János megtiszteltetésnek nevezte, hogy elsőként ő vehette át ezt az elismerést. Mint mondta: Szent István óta minden nemes és nagy történelmi magyar személyiség az európai kultúrához és közösséghez akart tartozni. „Történelmünk nem mindig úgy alakult, hogy ez az összetartozás nyilvánvalóvá vált. Az Európai Unió a megoldás a legtöbb nyomasztó történelmi emlékre, amely ebben az országban még mindig fájdalmasan létezik. A határok nélküli Európa képes a magyar kultúra részeit egyesíteni, az átjárást biztosítani. Azt, hogy a magyar kultúra összekapcsolódhasson és ezt politikai határok többet el ne válasszák” – fogalmazott a díjazott előadóművész.

Bródy egy „magántörténelmi” szálat is megemlített az online felvételen, elmesélve, hogy amikor 2003-ban az akkori kormány aláírta az uniós csatlakozási szerződést, akkor úgy gondolta: ebben az új világban érdemes új életeket is teremteni. Rá pedig nem egészen egy év múlva, még a hivatalos 2004-es EU-csatlakozás napja előtt megszületett legkisebb fia, Máté. Az immár Európai Hazafi-díjas előadóművész leszögezte: minden olyan törekvés, amely az európai értékközösségtől távolítja az országot, számára szomorú és elfogadhatatlan.

Az elismerést ezután minden évben a május 9-i Európa Napon, illetve ahhoz kapcsolódóan adják majd át újra az alapítók.

Budapest – 2021.05.08.

Ujhelyi: kormányváltás után a szabálytalanul elköltött uniós forrásokat visszavesszük!

Standard

 

PZ__0036Egy hete lejárt az újjáépítési források lehívásával kapcsolatos tagállami tervek leadási határideje, a magyar kormány azonban hiába ígérte, hogy az elsők között nyújtja majd be a dokumentumot, ez a nyilvános adatok szerint eddig mégsem történt meg – hívta fel a figyelmet csütörtöki online sajtótájékoztatóján Ujhelyi István, az MSZP EP-képviselője. A szocialista politikus hozzátette, hogy az uniós tagállamok többsége már beadta Brüsszelnek a vonatkozó tervet, így például Ausztria, Szlovénia, Lengyelország vagy épp Szlovákia is. Ujhelyi szerint az elmúlt félévben a kormány hiába dolgozott „titokban” és érdemi társadalmi párbeszéd nélkül a hazánknak járó – összesen közel 6000 milliárd forintnyi – forrás felhasználási tervén, ez láthatóan hiábavaló volt, hiszen a kormány szándékának hirtelen módosulása után most még sincs új nemzeti reformterv. A szocialista politikus ezzel arra utalt, hogy a kormány bejelentése szerint hazánk ennek az összegnek végül csak azon részére fog igényt tartani (ez nagyjából 2500 milliárd forint), amely vissza nem térítendő támogatás, a fennmaradó kedvezményes hitelkerettel azonban mégsem kíván élni.

Ujhelyi István szerint ennek az az oka, hogy az Európai Bizottság világossá tette a magyar kormány számára: nem engednek egyetlen centet sem elkölteni ebből a pénzből addig, amíg a Fidesz nem teszi rendbe a csalás- és korrupcióellenes, összeférhetetlenségi jogszabályokat és gyakorlatot. „Márpedig Orbán mindenre gondolt ennek a pénznek a felhasználása kapcsán, csak épp arra nem, hogy az állami korrupciótól megmentse ezt a pénzt. Azt hitte, hogy az Európai Unió ismét csak becsukja majd a szemét, és engedi, hogy a saját oligarcháira és hobbijaira fordítsa az eurómilliárdokat. De ez most már másképp van!” – fogalmazott az MSZP EP-képviselője, rámutatva: a hivatkozott újjáépítési csomag felhasználásáról az Európai Unió egy jogszabályt fogadott el, amiben feketén-fehéren benne van, hogy az EU segélymilliárdjait egy korrupciót kizáró rendszerben kell elosztani. Ujhelyi szerint a magyar kormány megrettent attól, hogy immár jogszabály biztosítja a lehetőségét annak, hogy az EU visszakövetelheti azt a forrást, amelyet szabálytalanul használnak fel. Az MSZP álláspontját ismertetve az EP-képviselő közölte: kormányváltás után Magyarország azonnal csatlakozik az Európai Ügyészség intézményéhez, a „2021-2022-ben az Orbánék által lekötött vagy elköltött, kitolt vagy kilopott uniós forrásokat visszavesszük és arra használjuk fel, amire az Európai Unió adja”. Ujhelyi hangsúlyozta, hogy ez az újjáépítési alap nemcsak a gazdasági állapotok, de a szociális-társadalmi viszonyok helyreállítását is szolgálja; ezért az EU olyan reformokat vár el, amelyek a társadalmi jólétet és nem pusztán egy gazdasági elit érdekét szolgálják.

Az MSZP európai politikusa az online sajtótájékoztatón emlékeztetett arra, hogy az Unió által elfogadott országspecifikus ajánlások egyértelműek, a pénzek elköltésénél ezeket is mindenképpen figyelembe kell venni. Példaként említette, hogy az Európai Bizottság élesen kritizálta a magyar álláskeresési támogatás rekordrövid folyósítási idejét és rekordalacsony mértékét, de ugyanígy szerepel a megállapítások között, hogy a magas beosztású tisztségviselőkhöz kapcsolódó korrupció magas száma továbbra is aggodalomra ad okot Magyarországon. A szocialista politikus szerint az MSZP célja az, hogy az újjáépítési forrásokat és a hétéves uniós költségvetés támogatásait Magyarország hatékonyan használja fel és egyetlen eurócentet se kelljen visszaadni Brüsszelnek a hibás vagy korrupciógyanús felhasználás miatt. Ujhelyi hangsúlyozta, hogy a kormány által lehívni kívánt vissza nem térítendő támogatásokra ugyanúgy vonatkoznak a szigorú jogszabályi feltételek, mint a kedvezményes hitelrészre, ezért a következő időszakban lekötött pénzek elköltését mindenképpen kiemelten fogják ellenőrizni.

Budapest/Brüsszel – 2021.05.06.

Ki az oltásellenes? – Böröcz és Ujhelyi vitáztak

Standard

468849_oltasellenesMilyen feltételekkel kampányolnának együtt az oltás mellett? Kellenek-e a keleti vakcinák? Jókor jön-e a nyitás? Vitainterjú a Fidesz frakcióvezető- helyettesével és az MSZP-s EP-képviselővel a Mandiner 2021. 04. 28-i számában.

Megkapták már az oltást?

Ujhelyi István: Igen, hathetes „astrás” vagyok.
Böröcz László: Három hete oltottak be, szintén az Astra­Zenecáéval.

Mellékhatások?

U. I.: Másfél nap borzasztó fáradtság, de amikor itthon vagyok, ez hat gyerek mellett ugyanúgy be tud következni, így nem okozott problémát.
B. L.: Egy nappal a feleségem után kaptam az oltást, így egymást váltottuk a gyerekek mellett. Ő épp jobban lett, mire engem utolért a mellékhatás. Négy-öt óra hőemelkedéssel, hidegrázással és egy nap rossz közérzet, ennyi.

Hogyan zajlott az oltás? Mik a tapasztalatok?

B. L.: A háziorvosunk jelezte, hogy ha elfogadjuk az Astráét, mehetünk az oltópontra. Elfogadtuk.
U. I.: A háziorvosom oltott be. Tőle tudom, hogy elképesztően le vannak terhelve, hét napból hetet dolgoznak, így a kormány elsősorban az ő megfeszített munkájuknak köszönhetően teheti közzé a győzelmi jelentéseit.
B. L.: Valóban köszönetet kell mondanunk minden egészség­ügyi dolgozónak, aki részt vesz az oltásban. Mi is azt tapasztaltuk, hogy amellett, hogy lelkiismeretesen végzik a munkájukat, rendkívül figyelmesek és kedvesek mindenkivel. Minden problémát gyorsan megoldottak, és még ebben a helyzetben is százötven százalékos teljesítményt nyújtottak.
U. I.: Pár hónapja volt egy javaslatom, hogy a háziorvosok kapjanak pluszdíjazást oltásonként. Ezzel lehetne segíteni az ő leterheltségükön. A Fidesz persze lehurrogott.
B. L.: Majdnem olyan jó volt a javaslat, mint Fekete-Győr Andrásé, aki szintén oltásonként fizetett volna. A házi­orvosok hétvégi pótlékot kapnak, és a kormány az orvosok bérét is megemelte.

Volt olyan vakcina, amelyet előnyben részesítettek, vagy épp el akartak kerülni?

U. I.: Mindössze egy meghatározó elvem volt: csak az EU által engedélyezett vakcinát fogadok el. Amennyiben az orosz vagy a kínai oltóanyag megkapta volna az uniós engedélyt, azt is elfogadtam volna. Január óta biztatom a kormányt, hogy kérje az orosz és kínai partnereket, nyújtsák be az Európai Unióhoz az engedélyezési kérelmeket.
B. L.: Bármelyik vakcinát elfogadtam volna. De ha jól értem, István szerint senki ne oltassa be magát az orosz vagy a kínai oltóanyaggal.

Valóban így gondolja?

U. I.: Nem…
B. L.: Ezt nem értem. Te nem oltatnád be magad ezekkel a vakcinákkal, de másokat erre biztatsz?
U. I.: Az előző kérdés a személyes preferenciámra vonatkozott. Bármikor megszólaltam a témában, mindenkit biztattam, hogy ha a háziorvosa felhívja, és javasolja neki valamelyik oltóanyagot, akkor fogadja el, mert a betegségnél bármelyik vakcina jobb. A családomban is van olyan, akit Sputnik V vakcinával oltottak be.

A kormány oltásellenességgel vádolja az ellenzék egy részét, utóbbi pedig emberkísérletnek nevezi a keleti vakcinák használatát. Mit gondolnak erről?

U. I.: Jó, hogy ez felvetődik, mert én is szerettem volna tisztázni. Laci, te engem személyesen oltásellenesnek tartasz-e?
B. L.: Aki ilyen kijelentéseket tesz, hogy nem oltatná be magát kínai és orosz vakcinával, azt biztosan nem tudom oltáspártinak nevezni.
U. I.: Mit szólsz ahhoz az interjúhoz, amelyben Orbán Viktor azt mondja, hogy ő beoltatja magát, de a felesége nem?
B. L.: Arról az interjúról beszélünk, amit a Nyugati Fény nevű DK-s álhírportál szemlézett? Ez tizenkét éve, 2009-ben készült, semmi köze a koronavírus-járványhoz. Komolytalan ilyenekkel érvelni.
U. I.: Azok után, hogy ő a H1N1-világjárvány közepén ellenzéki pártelnökként ilyen kijelentéseket tett, minimum kettős mérce rajtunk számonkérni, hogy kétségeket fogalmazunk meg ellenőrizetlen vakcinákkal szemben.

Eszerint oltásellenesnek tartja Ujhelyi Istvánt?

B. L.: Nekünk közszereplőként kiemelt felelősségünk, hogy mit mondunk az egyes vakcinákról, mert befolyásolhatja az emberek véleményét, akik követnek minket. Aki az egyes vakcinák iránti bizalmat gyengíti, az biztosan nem segíti az oltási programot. István és a pártja, valamint a szövetségeseik a kínai és az orosz oltóanyag ellen hergelnek. Tehát ha így gondolja, akkor igen.
U. I.: Nem szeretem a „ti” és „szövetségeseitek” megszólításokat egy beszélgetésben. Mi most egymással vitázunk. Tehát oltásellenesnek tartasz engem, aki az Európai Parlament közegészségügyi bizottságának tagja vagyok, és folyamatosan az oltóanyagok fejlesztésének és beszerzésének gyorsítását, valamint az ehhez szükséges források növelését követeltem, és minden fórumon oltáspárti kijelentéseket tettem? A közlekedési bizottság alelnökeként én nyújtottam be azt a javaslatot, hogy nyitva hagyjuk a lehetőséget, hogy az engedélyezést követően a kínai vagy orosz vakcinával oltott állampolgárok is megkapják az EU-s „vakcinaútlevelet”. Kikérem magamnak, hogy oltásellenes lennék! Nem kérek a politikai szlogenjeitekből!

20200909_FA_209613A kormány szerint azért kellett a keleti vakcinákat beszerezni, mert az EU-s vakcinabeszerzés nem volt elég gyors. Önök hogy látják?

B. L.: A keleti vakcinák mostanáig 1,3 millió magyarországi ember beoltását tették lehetővé. Ennyivel kevesebben lennének beoltva, ha csak az EU-s beszerzésekre hagyatkozunk.
U. I.: Most 840 ezer vakcina van raktáron, ezek jó része uniós beszerzésből származik. A közös vakcinabeszerzés nem az Európai Bizottság, hanem a huszonhét tagállam közös programja; ez akadályozta meg, hogy a tagországok egymással versenyezve tárgyaljanak a gyártókkal, ellenkező esetben Magyarországnak biztosan jóval kevesebb nyugati vakcina jutott volna. A magyar kormány képviselője egyébként végig részt vett a delegáció munkájában. Egyszer sem hallottam, hogy ki akartunk volna szállni a közös beszerzésből. Orbán Viktor már ősszel tudta, hogy eleinte kisebb adagok fognak érkezni, és a negyedév végére pörög majd fel az EU-s szállítás. Miért kellett úgy tenni, mintha késnének a nyugati vakcinák? Az Európai Unió 2,35 millió adag oltóanyagot ígért az első negyedévre, és ezt teljesítette is.
B. L.: Ez rendben van, bár a vállalt kötelesség teljesítéséért talán nem jár dicséret. Csúsztatás a negyedéves adatot nézni, hiszen sok múlik az ütemezésen. Az oltási programban minden hét számít! Nem mindegy, hogy valakit januárban vagy áprilisban tudnak beoltani. Az, hogy a negyedév végére darabra megérkezett minden adag vakcina, nem segít azon, akit februárban nem tudtak beoltani. E tekintetben pedig igenis voltak problémák az unió vakcinabeszerzésével, ezt még a bizottság elnöke is elismerte. Helyes, hogy az EU a közös vakcinabeszerzés mellett döntött, hiszen így alacsonyabb árat tudott kialkudni, de ennek fejében akadozott a szállítás. Épp ezért mind a kínai, mind az orosz vakcina nagyon fontos a járványkezelésben; május végére 3,5 millió embert tudunk velük beoltani. Ellenük hergelni tisztességtelen.
U. I.: Ez nem csak az alacsony árakról szól! A gyártók uniós forrásokat kaptak tavaly nyártól vakcinafejlesztésre és a gyártókapacitás bővítésére. Enélkül ma nem lenne vakcinadömping az európai országokban – így Magyarországon sem. Nem is beszélve arról, hogy az EU vállalja a felelősséget, ha valami probléma történik. A bizottság beperelte az AstraZenecát az elmaradt szállítások miatt, és meg is fogja nyerni a pert. Az unió így tudja érvényesíteni a közösség érdekeit. Ezután pedig berendelte a Pfizertől a hiányzó vakcinamennyiséget. Ráadásul az orosz vakcina gyártója is a megbeszéltnél később szállított. Nem európai sajátosság, hogy a csúcsra járatott gyártás miatt késnek a szállítmányok.

Tehát az unió közös vakcinabeszerzése helyes, de szükség van a keleti vakcinákra is?

B. L.: Nagyon jó, hogy az EU vakcinákat szerez be, minden egyes adagot fel kell használni. De miközben Izrael és Nagy-Britannia vezet átoltottság tekintetében, az Európai Unió jócskán le van maradva. Tehát korántsem olyan csodálatos az EU teljesítménye, ahogy István előadja.
U. I.: Aki figyeli az EP-képviselői munkámat, tudja, hogy talán én kritizálom a legtöbbet az európai intézményrendszert a lassú és nem hatékony működése miatt. Szeretnék rajta változtatni. Sosem mondtam, hogy az EU-ban minden rózsaszín! Az elmúlt év éppen azt bizonyította be, hogy Európa saját erős egészségügyi háttéripar, kutatás-fejlesztés, gyógyszeripar nélkül ki van szolgáltatva a világ többi részének. Ezt tartalmazza az Európai egészségügyi unió programom, amely épp arról szól, hogy az unió az eddiginél jóval több pénzt adjon ezekre a célokra. Európa nem tökéletes, ez fontos tanulsága a járványnak. A melldöngető büszkeség épp a kormányzati kommunikációt jellemzi.
B. L.: Örülök, hogy ti is kritizáljátok az EU lassú és bürokratikus működését. Mi is bírálni szoktuk, de olyankor mindig Brüsszel-ellenesnek állítotok be, pedig csak a rendszer csökevényességeire próbáljuk felhívni a figyelmet. De ami fontosabb, hogy a te álláspontod, miszerint csak az unió által engedélyezett vakcinák a jók, egyrészt semmibe veszi a Nemzeti Népegészségügyi Központ engedélyezését, másrészt ezzel a vakcinagyártók közt zajló versengésbe és vitába állsz bele, és az egyik oldal érdekeit támogatod. Ezzel szemben mi az emberek érdekeit nézzük, és nem akarunk belefolyni a gyártók versengésébe.
U. I.: Eddig nem kaptam választ arra a kérdésre, hogy a kínai gyártó miért nem kérte az EU-s engedélyt. Az orosz vakcinának pedig drukkolok, hogy megkapja.
B. L.: A kínai, az orosz gyártó és a Pfizer vakcináit tízezer emberen tesztelték Szerbiában, és mindegyik kilencven százalék feletti védelmet nyújtott.
U. I.: Azoknál a vakcináknál, amelyek sikeresen eredményeztek antitest képződést?
B. L.: Nem, a kilencven százalék arra vonatkozik, hogy milyen arányban keletkezik antitest. Ti pedig ezeket a vakcinákat támadjátok.
U. I.: Támadás-e, hogy minden beoltott magyar polgár részére biztosítson a kormány tesztet, amellyel megbizonyosodhat, hogy keletkezett-e a szervezetében antitest, vagyis immunis lett-e a betegségre? Erre tettem egy javaslatot, mire a Fidesz lehülyézett.
B. L.: Nem hülyézett le senki. A járvány közepén vagyunk, az egészségügyi rendszer nagy terhelésnek van kitéve. Rengeteg embert kezelnek a kórházakban, és az oltás is gőzerővel folyik, napi 50-70 ezer embert oltanak be. Szerinted emellett még a tesztelést is rá kell erőltetni az egészségügyi ellátórendszerre?
U. I.: Ezt laborokban végzik.
B. L.: A kontaktkutatásokhoz is használják a laborokat. Emellett minden szakember elmondta, hogy a védettséget nem kizárólag az antitestek meglétével lehet igazolni, tehát később lehet, hogy lenne ennek értelme, de most biztosan nincs.

Eddig két vakcinával kapcsolatban vetődött fel annak a veszélye, hogy vérrögképződést és azzal járó egészségkárosodást okozhat. Mindkettőt engedélyezte az Európai Gyógyszerügynökség. Ezek után megbízhatunk az uniós hatóság pecsétjében?

U. I.: Épp ezért bízhatunk meg benne! Az, hogy ezek az esetek kiderültek, az uniós vakcinák használata utánkövetésének az eredménye. Az európai hatóságok nagyon komolyan veszik a dolgukat. Még el sem kezdték alkalmazni a Janssen-vakcinát, amikor a vérrögképződés lehetőségének első gyanújára vizsgálatot rendeltek el. Fogalmunk sincs, hogy az oroszok vagy a kínaiak folytatnak-e bármilyen hasonló, a nyilvánosság számára is elérhető, átlátható vizsgálatot. Ez a problémám a keleti vakcinákkal.
B. L.: Németország 30 millió adag Sputnik V-t rendelt.
U. I.: Pontosan. És mikor fogják használni? Amikor az EU engedélyezi. A német állam ugyanazt mondja, mint én. Ez alapján szerintetek Németország oltásellenes! Én csak azt állítom, hogy egyetlen ember életét sem szabad azzal veszélyeztetni, hogy nem pontosan tudjuk, melyik vakcina milyen hatást eredményez.
B. L.: Igen, de ha mi is az EU engedélyére várnánk, akkor mostanáig 1,5 millióval kevesebb embert tudtunk volna beoltani. A németek sem tudnak visszamenni az időben, és januárban beoltani az embereket azzal a vakcinával, amit most szereznek be.
U. I.: A járványkezelésnek az oltás csak egy eleme a legalább ötből. Amennyiben a kormány a másik négy elemre nem koncentrál, akkor problémák lesznek. Jelenleg világ­elsők vagyunk a halálozások arányát tekintve. Sok súlyos járványkezelési hiba vezetett idáig.

Mire gondol konkrétan?

U. I.: Magyarország tesztel a legkevesebbet, és még a legkisebb felderített esetszám mellett is nálunk halnak meg a legtöbben.
B. L.: Az egyes országokban elhunytak számát az eltérő statisztikai számítások miatt nem korrekt összehasonlítani. Nagy-Britanniában a diagnózist követő 28. napon túl elhunytakat nem számolják a covid áldozataihoz, nálunk minden elhunyt, aki fertőzött volt, beleszámít. De mindez kevésbé fontos annál, hogy nem elegáns az elhunytak számával kampányolni.
U. I.: Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ pontos ajánlásokat tesz a járványügyi adatok tekintetében. Magyarország is ezek alapján dolgozik. Tavaly ősszel, amikor még azt hallottuk, hogy a védekezés teljesítménye az áldozatok számától függ, Orbán Viktor más országokra mutogatott, hogy ott mennyi haláleset történik. Az íz­léses volt?
B. L.: Németországot hoztad példaként: ott ma legalább huszonnégyezer új fertőzött volt, és több mint kétszáz­ötvenen haltak meg. Mi elsősorban az oltásra koncentráltunk. Nem lehet tudni, hogy ott, ahol kevesebb embert oltanak, két hónap múlva milyen lesz a helyzet. Emellett óriási különbség van a német és a magyar egészségügyi ellátórendszer között.

A sajtónak nyilatkozó orvosok rendszeresen elmondják, hogy a halálozások magas számának egyik oka a magyar társadalom általános rossz egészségi állapota. Egyetértenek velük?

U. I.: A magyar emberek rossz egészségi állapota szoros összefüggésben van a magyar egészségügyi ellátórendszer minőségével. A hosszú várólisták és a nehezen elérhető szűrőprogramok miatt sokkal több az alapbetegség Magyarországon. Nem hinném, hogy például a romániai emberek általános egészségi állapota jobb volna, náluk mégis alacsonyabbak a számok.
B. L.: Azt mondják, hogy Magyarország a világ egyik legelhízottabb országa. Románia jóval mögöttünk van. A járvány rámutatott a rossz egészségi állapotra, a tanulság, hogy ebben fejlődnünk kell, többet kellene mozognunk, és kevesebb egészségtelen ételt fogyasztanunk. Az egyes országok halálozási adatait azonban egy-egy pillanatban összehasonlítgatni felesleges. Mindenkit más ütemben ért el a járvány, Németországban most kezdenek nőni az esetszámok, mi pedig épp túl vagyunk a csúcson, és egyre kevesebben fertőződnek meg. Az ellenzék folyamatosan azt csinálta, hogy egyik hónapban ilyen, másik hónapban olyan adatok alapján hasonlította össze a magyar járványkezelést más országokéval. Egyszer azt mondták, hogy nyitni, aztán azt, hogy zárni kell. Teljes volt a káosz. István januárban például a nyitást követelte.
U. I.: Februárban, és pontosan azt mondtam, hogy átgondolt nyitásra van szükség. El kellett volna kezdeni az állatkertek, vadasparkok, az egyes ven­dég­látóhelyek átgondolt és óvatos nyitását, ki kellett volna tolni a kijárási tilalom határidejét és a boltok nyitvatartását. Ezt csináljátok most!

Korábban kellett volna kezdeni a nyitást?

U. I.: Két hónappal ezelőtt el lehetett volna kezdeni.
B. L.: Éppen felfutóban volt a járvány, nem hiszem, hogy akkor nyitni kellett volna. Most, hogy az átoltottság elérte ezt a szintet, el lehet kezdeni a korlátozások enyhítését. De te január végén azt mondtad, hogy a végét járja a ven­dég­látószektor, ezért nyitni kell.
U. I.: Ma is vállalom a javaslataimat, ezek függetlenek a járvány felfutásától. Úgy fogalmaztam: „Pénzt vagy életet!” El lehetett volna kezdeni a vendéglátásban dolgozók oltását. Most úgy kell nyitniuk, hogy a fiatal dolgozóik nagy része nincs beoltva.
B. L.: Akik regisztráltak, azok legnagyobb részét beoltották. A veszélyeztetett korosztállyal kezdtük az oltást, mert ez az életpárti hozzáállás.
U. I.: Nem januárban, de az utóbbi hetekben már lehetett volna oltani a vendéglátósokat is. Ugyanígy oltani kellene az érettségizőket is. Meg is van hozzá a vakcina.
B. L.: A háziorvosok megkapták a listát, ha nincs elég jelentkező, behívják a fiatalokat is. Tavaly is azt mondtátok, hogy nem lehet megvalósítani az érettségit, mégis flottul lement az egész.
U. I.: Az lett, amit Hiller István javasolt, és még a kormány is elismerte, hogy bölcs javaslat volt.
B. L.: Hiller István bölcs ember.

Eddig 3,5 millió embert oltottak be Magyarországon. Gondolom, abban egyetértenek, hogy ez jó eredmény. Ám mindössze 4,2 millióan regisztráltak, és ha őket beoltják is, még mindig messze leszünk a nyájimmunitástól. Nem aggódnak, hogy megakad az oltási kampány?

U. I.: Politikailag érdekes lehetne, ha a kormány lehetővé tenné, hogy mindenki bizonyítsa az oltáspártiságát, és hajlandó lenne például videókban közösen biztatni az embereket az oltás felvételére. De hogy ne politikai választ adjak: szerintem a megoldás az lenne, ha a kabinet azonnal elkezdené az egyes társadalmi csoportok oltását. Múzeumi, könyvtári dolgozókat, vendéglátósokat, érettségizőket. Olyan rétegeket, amelyek maguktól nem feltétlen regisztráltak. Amennyiben az érdekképviseletük vagy szervezeteik biztatnák őket az oltásra, szerintem napi szinten százezreket lehetne beoltani. Szerintem ez jó megoldás. Én például otthon, a gyerekeim körében komoly oltási kampányt folytattam, és mindenki be is fogja oltatni magát.
B. L.: Biztató a helyzet, egyre többen szeretnék beoltatni magukat, és egyre kevesebben vannak az oltásellenesek. Az emberek látják, hogy azoknak, akik a közvetlen környezetükben megkapták a vakcinát, nem nőtt ki a harmadik karjuk, viszont nagyobb a biztonságérzetük. Egyre nagyobb az oltásba vetett bizalom. Bízom benne, hogy sikerülni fog napi 50-60 ezer embert beoltani, ami jelentős eredmény lenne. Reméljük, hogy június végére meglesz a 6 millió beoltott.
U. I.: Egy dolgot még szeretnék tisztázni, ez számomra becsületbeli ügy! 2018-ban Laci a parlamentben hazaárulónak nevezett engem. Én erre ugrok! Ifjúsági vezető korom óta nemzeti elkötelezettségű baloldali embernek tartom magam. Mindig Magyarország javáért dolgozom! A hazám érdekében cselekszem, akkor is, amikor az európai források átláthatóságát szorgalmazom. Én biztosan nem hazaárulóználak le téged. Szeretném, ha kimondanád, hogy nem tartasz hazaárulónak. Ez egy Mandiner-interjúban szerintem alapvetés, hogy a jövőben is tudjunk beszélgetni.
B. L.: Amennyiben valóban ez lesz a hozzáállásod, akkor egyetértünk, de a Sargentini-jelentésben tett kijelentéseid egészen biztos, hogy nem Magyarország és a magyar nemzet javát szolgálták. Maradjunk ennyiben.

Végül: amennyiben az EU engedélyezi a kínai és az orosz vakcinát, Ujhelyi István teljes mellszélességgel kiáll és kampányol mellettük?

U. I.: Igen. De eddig sem mondtam, hogy más ne oltassa be magát ezekkel!

Amennyiben Ujhelyi István nyilvánosan kijelenti, hogy beoltatná magát az orosz vagy a kínai vakcinával, Böröcz László kampányolna vele közös videóban az oltás mellett?

B. L.: Amennyiben ez bekövetkezik, persze!

Pálfy Dániel Ábel interjúja a Mandiner hetilapban jelent meg

A következő nagy vívmány az Európai Egészségügyi Unió lesz

Standard

PZ__0042Ujhelyi István már hetedik éve az Európai Parlament képviselője, az MSZP és a DK közös delegációjának meghatározó tagja. A Közlekedési és Turizmus Bizottság első alelnöke, de a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság munkájában is kiemelkedően aktív. Jellemző rá, hogy határozottan, gyakran kifejezetten kezdeményezőleg vesz részt az itthoni politikai vitákban is, így a belpolitikában is pártja egyik jól ismert arca.  Az alábbi interjú a Diplomata Magazinban jelent meg 2021 tavaszán. 

– A magyar delegációt tekintve Ön az ellenzéki oldal egyik legnagyobb tekintélyű képviselője az Európai Parlamentben. Hogy érzi magát; miből kap többet, biztatásból vagy sajnálkozásból?

– Mondhatom, hogy a helyemen, elememben vagyok, imádom a munkámat és úgy érzem, ez a terep nekem való. Tele vagyok sikerélménnyel, hiszen a szakmai, szakmapolitikai ügyekben és témákban nem számítok ellenzéki képviselőnek, az európai többséghez tartozom, ezért sok olyan javaslatom van, amelyek mögé akár kétharmados európai parlamenti támogatást is oda tudunk állítani. Ami pedig a hazai közéletben mutatott, sokszor „politikai fenegyereknek” mondott magatartásomat illeti, a kormányzati propaganda hazug gépezetének kétségtelenül sokszor gyűlik meg velem a baja.

–  Persze attól, hogy ideológiailag, világlátásban nem értenek egyet, a konzervatív jobboldal álláspontja is legitim, ha most nem is ez a fősodor Európában. Mivel tud a maga igaza mellett érvelni az ilyen vitákban?

– Európában nincs a hazaihoz hasonló jobb-bal, pontosabban NER kontra demokrata ellenzék megosztottság. Európa-párti progresszívek vannak és EU-ellenes kisebbségben lévők; Brüsszelben a Fidesz utóbbi kis csoporthoz tartozik. Meggyőződésem, hogy az igazi hazafihoz méltó magatartás éppen az, amelyet magam is képviselek Strasbourgban és Brüsszelben. Ha a globális trendeket nézzük, olyan súlyos évtizedeket élünk meg, amikor kis hazánk – egy nagykövet barátom állapította meg, hogy a magyar közmondások közül leginkább azt kell komolyan venni, hogy ’kicsi a bors, de erős’ – a globális krízisekben nem tud önállóan túlélni. Ezért az Európai Unió adhat nekünk csak biztonságot és stabilitást. A jelenlegi kormányzati kurzus véleményem szerint ezt teszi kockára. Vagyis a nemzeti érdekeket nézve is kifejezetten problémásnak látom a kormány magatartását.

– Ön igazi hazafinak tartja magát, miközben itthon ellenfelei részéről azt kapja meg, hogy a hazája, nemzete ellen dolgozik. Lelki teher ez? Mivel biztatja magát?

– Hosszú évek óta ’hazaárulóznak’, ami végtelenül igazságtalan és hazug. Ez a kormányzati propaganda elfogadhatatlan, egyben mély gödör a hazai közélet stílusát nézve. Ugyanakkor nem veszem magamra, mert tudom, hogy igazam van. Valójában tehát az igazságérzetem ad erőt. Nem esik jól, amikor úgy mennek el mellettem az utcán, hogy miközben fogalmuk nincs, hogy mit teszek az országért, kiköpnek, hogy “hazaáruló”. Ugyanakkor egyre többen vannak, akik biztató szavakkal válnak el tőlem a találkozás után. Lelkileg mindez nem sodor válságba, nem veszem magamra, de megállapítom, hogy nem tesz jót a közéletnek az, amit a kormányzati propaganda művel. Tartalmi vitát közben nem lehet velük folytatni, mert nem teremtik meg az alkalmat, hogy valódi érvek, ésszerű javaslatok ütközzenek. Konkrét példa: tudjuk, hogy súlyos uniós milliárdokat tesz kockára a kormány a hazai korrupciós gépezettel. Az igazi kérdés az, hogy ki az, aki árt az országnak. Az, aki felhívja erre a figyelmet és megpróbál tenni ellene, vagy az a kormány, amelyik korrupt gyakorlatával kockáztatja az uniós források lehívását. Szerintem egyértelmű: a bűnösök ártanak a hazánknak, nem pedig aki nevén nevezi őket.

– Valóban ennyire pőrén ott van az utcán a megosztottság, a sok indulat, ahogy említette? Mióta tapasztalja? Új jelenség ez?

– Húsz éves korom óta folyamatosan közszereplő vagyok, sok mindenhez hozzászoktam már. Ennyire érvek nélküli indulatok, ekkora megosztottság azonban korábban nem volt. Voltak konfliktusok már az MDF-kormány idején is, a későbbi kormányok alatt is, de ami a propagandagépezet működése nyomán mára előállt, az korábban nem látott és egészségtelen. Ráadásul generációkra megmérgezték az ország lelkét ezzel a gyűlölködéssel.

– A brüsszeli-strasbourgi légkör meg az itthoni nagyon eltér ezek szerint. A hatalom kérdése viszont Magyarországon dől el. Mivel tudja segíteni a pártját és az összefogó ellenzéket, hogy eredményesebb legyen?

– Ezernyi információt hozunk. Megmutatjuk a valóságot, és rengeteg javaslatot teszünk. Az elmúlt napokban például a kollégáimmal magunk szedtük össze, hogy mekkora segítséget nyújt az Unió a koronavírus-járvány kezeléséhez, miközben itthon folyamatosan azt hallani, hogy Brüsszel nem segít, hanem árt. Be tudtuk bizonyítani, hogy az európai intézmények nélkül nem sikerült volna túlélni a 2020-as évet. Másfelől én vagyok az, aki az MSZP nevében arra próbálom rávenni, ha úgy tetszik rákényszeríteni a kormányzatot, hogy nyújtson be a foglalkoztatottak, munkavállalók érdekében egy olyan pályázatot, amelynek keretében akár 80 százalékos bértámogatást is nyújtani lehetne az Európai Unió segítségével, elsősorban a szolgáltatói szektornak. EP-képviselői lehetőségeimmel élve én magam lobbiztam ki, hogy legyen ilyen pályázat és hozzáférhessünk a forrásaihoz. Az alap létrehozása szakmai siker, és ezt ellenzéki képviselőként is el lehetett érni.

– Ha már a konkrétumoknál tartunk, álljunk meg itt, a szigorúan vett szakmapolitikai munkánál. Beszéljen az eredményekről, a sikerekről!

– Van két olyan program, amely a nevemhez fűződik és mondhatjuk, hogy a következő évtizedekben mindenképpen meghatározó lesz. Az egyik az Európai Egészségügyi Unió. Ennek az alapjait én tettem le és vitattam meg a szakmai szervezetekkel. Idővel sikerült bővíteni, majd elfogadtatni a Parlamenttel, a Bizottsággal, sőt a Tanáccsal is. Ez azt jelenti, hogy a közegészségüggyel is foglalkozó bizottságban meglévő tagságomnak köszönhetően egy nagyon jelentős, az egész európai egészségügyet meghatározó és átalakító programnak lehetek az egyik kezdeményezője és gazdája. A másik példa a fiatalokat megcélzó, DiscoverEU nevet viselő program, amelynek keretében idén újra több mint hatvanezer európai, tizennyolc éves fiatal kaphat egy hónapig érvényes ingyenes vasúti bérletet. Ezzel pedig a pandémia után keresztül-kasul beutazhatják Európát. Ezek a programok hosszú távon segítik, befolyásolják az európai integrációt.

– A TRAN-bizottság első alelnökeként a koronavírus-járvány turizmusra gyakorolt hatásai révén azonnali teendőket kapott.  

– A közlekedést és a turizmust valóban közvetlen közelről érintette a vírus és a károk sürgős intézkedéseket igényeltek és igényelnek most is. Ugyancsak az én javaslatomra már elkezdtünk dolgozni az Európai Egészségügyi Unió mintájára létrehozandó Európai Turizmus Unió keretrendszerén, amely hatékonyabb együttműködéseket és célzottabb támogatási megoldásokat hozhat az ágazatban. Pénzt vagy életet! Ha nem lehet mihamarabb életet lehelni a szektorba, akkor pénzügyi támogatással kell megmenteni annak a 23millió európai polgárnak a munkahelyét, akiknek a turizmus ad megélhetést.

– A következő itthoni nagy politikai összecsapásig bő egy év van. Továbbra is az uniós keretek között látja a jövőjét, vagy itthon folytatná? Indul előválasztáson, egyáltalán, kapott ilyen felkérést?

– Három cikluson át dolgoztam a magyar Országgyűlésben Szeged parlamenti képviselőjeként. Voltam az Országgyűlés alelnöke és voltam államtitkár a Bajnai-kormány idején. Most úgy érzem, hogy a három itthoni ciklus után három európai képviselői megbízatás adhat további fejlődési pályát. Nem tervezek itthon indulni egyik körzetben sem előválasztáson, erre vannak más, kiváló jelöltek.

– Visszatérve oda, hogy húsz éves kora óta… Mindmáig a pártjának országosan ismertté vált utolsó fiatal nemzedékéhez sorolható. Valós szükséglet a fiatalítás, vagy erre igazából csak egy esetleges választási győzelem adhat esélyt?

– Az egész magyar közéletnek folyamatosan szüksége van friss erőkre. Ez nem egyedül az MSZP problematikája. Ugyanakkor örömmel újságolom, hogy nem győzünk eleget tenni a meghívásoknak, egyetemi, szakkollégiumi, középiskolai rendezvényekre várnak – a mostani helyzet miatt leginkább online formában. Érdeklődő, mélyreható beszélgetések ezek, amelyek engem is inspirálnak. Van egy új “forrdalmi ifjúság”, amelynek képviselői rendkívül kritikusak a kormányzattal szemben, rendszerkritikusak is, miközben érdeklődnek a politikai munka iránt. Ez jó jel.

– Rendkívül mozgalmas az élete. Merre vannak a gyökerei, honnan származtatja az identitását, hol talál értékekben meg közösségként is otthonra az ugyancsak népes családja?

– Bihar szülötte vagyok, a felnőtté válásomnak Debrecen és Szeged az állomásai. Politikai pályafutásom eredendően Szegedről indult, de ma már a Budapest–Brüsszel tengelyen mozog. Az igazi családi otthonunk viszont, ahová, mint a meleget adó kályhához mindig visszatérünk, az több nemzedék óta Badacsony. Hat gyerek mellett – közülük a nagyobbakat már fiatal felnőttnek lehet tekinteni – úgy érzem, hogy majd az unokák számára is itt lesz a család találkozópontja.

– Tehát a turbulens életforma és a sok teendő mellett is együtt van a család.

– Ahogy múlnak az évek, egyre inkább úgy érzem, hogy nem hagyunk mást hátra, mint a gyermekeinket. Igyekszem hatással lenni mind a hatukra, feladatomnak, felelősségemnek is tartom ezt. Akinek nem volt módja ekkora családban élni, el sem tudja képzelni, milyen izgalmas egyben tartani a csapatot, vagy éppen csak tudni, hogy ki merre jár és mit csinál.

Diplomata Magazin – 2021