Ki az oltásellenes? – Böröcz és Ujhelyi vitáztak

Standard

468849_oltasellenesMilyen feltételekkel kampányolnának együtt az oltás mellett? Kellenek-e a keleti vakcinák? Jókor jön-e a nyitás? Vitainterjú a Fidesz frakcióvezető- helyettesével és az MSZP-s EP-képviselővel a Mandiner 2021. 04. 28-i számában.

Megkapták már az oltást?

Ujhelyi István: Igen, hathetes „astrás” vagyok.
Böröcz László: Három hete oltottak be, szintén az Astra­Zenecáéval.

Mellékhatások?

U. I.: Másfél nap borzasztó fáradtság, de amikor itthon vagyok, ez hat gyerek mellett ugyanúgy be tud következni, így nem okozott problémát.
B. L.: Egy nappal a feleségem után kaptam az oltást, így egymást váltottuk a gyerekek mellett. Ő épp jobban lett, mire engem utolért a mellékhatás. Négy-öt óra hőemelkedéssel, hidegrázással és egy nap rossz közérzet, ennyi.

Hogyan zajlott az oltás? Mik a tapasztalatok?

B. L.: A háziorvosunk jelezte, hogy ha elfogadjuk az Astráét, mehetünk az oltópontra. Elfogadtuk.
U. I.: A háziorvosom oltott be. Tőle tudom, hogy elképesztően le vannak terhelve, hét napból hetet dolgoznak, így a kormány elsősorban az ő megfeszített munkájuknak köszönhetően teheti közzé a győzelmi jelentéseit.
B. L.: Valóban köszönetet kell mondanunk minden egészség­ügyi dolgozónak, aki részt vesz az oltásban. Mi is azt tapasztaltuk, hogy amellett, hogy lelkiismeretesen végzik a munkájukat, rendkívül figyelmesek és kedvesek mindenkivel. Minden problémát gyorsan megoldottak, és még ebben a helyzetben is százötven százalékos teljesítményt nyújtottak.
U. I.: Pár hónapja volt egy javaslatom, hogy a háziorvosok kapjanak pluszdíjazást oltásonként. Ezzel lehetne segíteni az ő leterheltségükön. A Fidesz persze lehurrogott.
B. L.: Majdnem olyan jó volt a javaslat, mint Fekete-Győr Andrásé, aki szintén oltásonként fizetett volna. A házi­orvosok hétvégi pótlékot kapnak, és a kormány az orvosok bérét is megemelte.

Volt olyan vakcina, amelyet előnyben részesítettek, vagy épp el akartak kerülni?

U. I.: Mindössze egy meghatározó elvem volt: csak az EU által engedélyezett vakcinát fogadok el. Amennyiben az orosz vagy a kínai oltóanyag megkapta volna az uniós engedélyt, azt is elfogadtam volna. Január óta biztatom a kormányt, hogy kérje az orosz és kínai partnereket, nyújtsák be az Európai Unióhoz az engedélyezési kérelmeket.
B. L.: Bármelyik vakcinát elfogadtam volna. De ha jól értem, István szerint senki ne oltassa be magát az orosz vagy a kínai oltóanyaggal.

Valóban így gondolja?

U. I.: Nem…
B. L.: Ezt nem értem. Te nem oltatnád be magad ezekkel a vakcinákkal, de másokat erre biztatsz?
U. I.: Az előző kérdés a személyes preferenciámra vonatkozott. Bármikor megszólaltam a témában, mindenkit biztattam, hogy ha a háziorvosa felhívja, és javasolja neki valamelyik oltóanyagot, akkor fogadja el, mert a betegségnél bármelyik vakcina jobb. A családomban is van olyan, akit Sputnik V vakcinával oltottak be.

A kormány oltásellenességgel vádolja az ellenzék egy részét, utóbbi pedig emberkísérletnek nevezi a keleti vakcinák használatát. Mit gondolnak erről?

U. I.: Jó, hogy ez felvetődik, mert én is szerettem volna tisztázni. Laci, te engem személyesen oltásellenesnek tartasz-e?
B. L.: Aki ilyen kijelentéseket tesz, hogy nem oltatná be magát kínai és orosz vakcinával, azt biztosan nem tudom oltáspártinak nevezni.
U. I.: Mit szólsz ahhoz az interjúhoz, amelyben Orbán Viktor azt mondja, hogy ő beoltatja magát, de a felesége nem?
B. L.: Arról az interjúról beszélünk, amit a Nyugati Fény nevű DK-s álhírportál szemlézett? Ez tizenkét éve, 2009-ben készült, semmi köze a koronavírus-járványhoz. Komolytalan ilyenekkel érvelni.
U. I.: Azok után, hogy ő a H1N1-világjárvány közepén ellenzéki pártelnökként ilyen kijelentéseket tett, minimum kettős mérce rajtunk számonkérni, hogy kétségeket fogalmazunk meg ellenőrizetlen vakcinákkal szemben.

Eszerint oltásellenesnek tartja Ujhelyi Istvánt?

B. L.: Nekünk közszereplőként kiemelt felelősségünk, hogy mit mondunk az egyes vakcinákról, mert befolyásolhatja az emberek véleményét, akik követnek minket. Aki az egyes vakcinák iránti bizalmat gyengíti, az biztosan nem segíti az oltási programot. István és a pártja, valamint a szövetségeseik a kínai és az orosz oltóanyag ellen hergelnek. Tehát ha így gondolja, akkor igen.
U. I.: Nem szeretem a „ti” és „szövetségeseitek” megszólításokat egy beszélgetésben. Mi most egymással vitázunk. Tehát oltásellenesnek tartasz engem, aki az Európai Parlament közegészségügyi bizottságának tagja vagyok, és folyamatosan az oltóanyagok fejlesztésének és beszerzésének gyorsítását, valamint az ehhez szükséges források növelését követeltem, és minden fórumon oltáspárti kijelentéseket tettem? A közlekedési bizottság alelnökeként én nyújtottam be azt a javaslatot, hogy nyitva hagyjuk a lehetőséget, hogy az engedélyezést követően a kínai vagy orosz vakcinával oltott állampolgárok is megkapják az EU-s „vakcinaútlevelet”. Kikérem magamnak, hogy oltásellenes lennék! Nem kérek a politikai szlogenjeitekből!

20200909_FA_209613A kormány szerint azért kellett a keleti vakcinákat beszerezni, mert az EU-s vakcinabeszerzés nem volt elég gyors. Önök hogy látják?

B. L.: A keleti vakcinák mostanáig 1,3 millió magyarországi ember beoltását tették lehetővé. Ennyivel kevesebben lennének beoltva, ha csak az EU-s beszerzésekre hagyatkozunk.
U. I.: Most 840 ezer vakcina van raktáron, ezek jó része uniós beszerzésből származik. A közös vakcinabeszerzés nem az Európai Bizottság, hanem a huszonhét tagállam közös programja; ez akadályozta meg, hogy a tagországok egymással versenyezve tárgyaljanak a gyártókkal, ellenkező esetben Magyarországnak biztosan jóval kevesebb nyugati vakcina jutott volna. A magyar kormány képviselője egyébként végig részt vett a delegáció munkájában. Egyszer sem hallottam, hogy ki akartunk volna szállni a közös beszerzésből. Orbán Viktor már ősszel tudta, hogy eleinte kisebb adagok fognak érkezni, és a negyedév végére pörög majd fel az EU-s szállítás. Miért kellett úgy tenni, mintha késnének a nyugati vakcinák? Az Európai Unió 2,35 millió adag oltóanyagot ígért az első negyedévre, és ezt teljesítette is.
B. L.: Ez rendben van, bár a vállalt kötelesség teljesítéséért talán nem jár dicséret. Csúsztatás a negyedéves adatot nézni, hiszen sok múlik az ütemezésen. Az oltási programban minden hét számít! Nem mindegy, hogy valakit januárban vagy áprilisban tudnak beoltani. Az, hogy a negyedév végére darabra megérkezett minden adag vakcina, nem segít azon, akit februárban nem tudtak beoltani. E tekintetben pedig igenis voltak problémák az unió vakcinabeszerzésével, ezt még a bizottság elnöke is elismerte. Helyes, hogy az EU a közös vakcinabeszerzés mellett döntött, hiszen így alacsonyabb árat tudott kialkudni, de ennek fejében akadozott a szállítás. Épp ezért mind a kínai, mind az orosz vakcina nagyon fontos a járványkezelésben; május végére 3,5 millió embert tudunk velük beoltani. Ellenük hergelni tisztességtelen.
U. I.: Ez nem csak az alacsony árakról szól! A gyártók uniós forrásokat kaptak tavaly nyártól vakcinafejlesztésre és a gyártókapacitás bővítésére. Enélkül ma nem lenne vakcinadömping az európai országokban – így Magyarországon sem. Nem is beszélve arról, hogy az EU vállalja a felelősséget, ha valami probléma történik. A bizottság beperelte az AstraZenecát az elmaradt szállítások miatt, és meg is fogja nyerni a pert. Az unió így tudja érvényesíteni a közösség érdekeit. Ezután pedig berendelte a Pfizertől a hiányzó vakcinamennyiséget. Ráadásul az orosz vakcina gyártója is a megbeszéltnél később szállított. Nem európai sajátosság, hogy a csúcsra járatott gyártás miatt késnek a szállítmányok.

Tehát az unió közös vakcinabeszerzése helyes, de szükség van a keleti vakcinákra is?

B. L.: Nagyon jó, hogy az EU vakcinákat szerez be, minden egyes adagot fel kell használni. De miközben Izrael és Nagy-Britannia vezet átoltottság tekintetében, az Európai Unió jócskán le van maradva. Tehát korántsem olyan csodálatos az EU teljesítménye, ahogy István előadja.
U. I.: Aki figyeli az EP-képviselői munkámat, tudja, hogy talán én kritizálom a legtöbbet az európai intézményrendszert a lassú és nem hatékony működése miatt. Szeretnék rajta változtatni. Sosem mondtam, hogy az EU-ban minden rózsaszín! Az elmúlt év éppen azt bizonyította be, hogy Európa saját erős egészségügyi háttéripar, kutatás-fejlesztés, gyógyszeripar nélkül ki van szolgáltatva a világ többi részének. Ezt tartalmazza az Európai egészségügyi unió programom, amely épp arról szól, hogy az unió az eddiginél jóval több pénzt adjon ezekre a célokra. Európa nem tökéletes, ez fontos tanulsága a járványnak. A melldöngető büszkeség épp a kormányzati kommunikációt jellemzi.
B. L.: Örülök, hogy ti is kritizáljátok az EU lassú és bürokratikus működését. Mi is bírálni szoktuk, de olyankor mindig Brüsszel-ellenesnek állítotok be, pedig csak a rendszer csökevényességeire próbáljuk felhívni a figyelmet. De ami fontosabb, hogy a te álláspontod, miszerint csak az unió által engedélyezett vakcinák a jók, egyrészt semmibe veszi a Nemzeti Népegészségügyi Központ engedélyezését, másrészt ezzel a vakcinagyártók közt zajló versengésbe és vitába állsz bele, és az egyik oldal érdekeit támogatod. Ezzel szemben mi az emberek érdekeit nézzük, és nem akarunk belefolyni a gyártók versengésébe.
U. I.: Eddig nem kaptam választ arra a kérdésre, hogy a kínai gyártó miért nem kérte az EU-s engedélyt. Az orosz vakcinának pedig drukkolok, hogy megkapja.
B. L.: A kínai, az orosz gyártó és a Pfizer vakcináit tízezer emberen tesztelték Szerbiában, és mindegyik kilencven százalék feletti védelmet nyújtott.
U. I.: Azoknál a vakcináknál, amelyek sikeresen eredményeztek antitest képződést?
B. L.: Nem, a kilencven százalék arra vonatkozik, hogy milyen arányban keletkezik antitest. Ti pedig ezeket a vakcinákat támadjátok.
U. I.: Támadás-e, hogy minden beoltott magyar polgár részére biztosítson a kormány tesztet, amellyel megbizonyosodhat, hogy keletkezett-e a szervezetében antitest, vagyis immunis lett-e a betegségre? Erre tettem egy javaslatot, mire a Fidesz lehülyézett.
B. L.: Nem hülyézett le senki. A járvány közepén vagyunk, az egészségügyi rendszer nagy terhelésnek van kitéve. Rengeteg embert kezelnek a kórházakban, és az oltás is gőzerővel folyik, napi 50-70 ezer embert oltanak be. Szerinted emellett még a tesztelést is rá kell erőltetni az egészségügyi ellátórendszerre?
U. I.: Ezt laborokban végzik.
B. L.: A kontaktkutatásokhoz is használják a laborokat. Emellett minden szakember elmondta, hogy a védettséget nem kizárólag az antitestek meglétével lehet igazolni, tehát később lehet, hogy lenne ennek értelme, de most biztosan nincs.

Eddig két vakcinával kapcsolatban vetődött fel annak a veszélye, hogy vérrögképződést és azzal járó egészségkárosodást okozhat. Mindkettőt engedélyezte az Európai Gyógyszerügynökség. Ezek után megbízhatunk az uniós hatóság pecsétjében?

U. I.: Épp ezért bízhatunk meg benne! Az, hogy ezek az esetek kiderültek, az uniós vakcinák használata utánkövetésének az eredménye. Az európai hatóságok nagyon komolyan veszik a dolgukat. Még el sem kezdték alkalmazni a Janssen-vakcinát, amikor a vérrögképződés lehetőségének első gyanújára vizsgálatot rendeltek el. Fogalmunk sincs, hogy az oroszok vagy a kínaiak folytatnak-e bármilyen hasonló, a nyilvánosság számára is elérhető, átlátható vizsgálatot. Ez a problémám a keleti vakcinákkal.
B. L.: Németország 30 millió adag Sputnik V-t rendelt.
U. I.: Pontosan. És mikor fogják használni? Amikor az EU engedélyezi. A német állam ugyanazt mondja, mint én. Ez alapján szerintetek Németország oltásellenes! Én csak azt állítom, hogy egyetlen ember életét sem szabad azzal veszélyeztetni, hogy nem pontosan tudjuk, melyik vakcina milyen hatást eredményez.
B. L.: Igen, de ha mi is az EU engedélyére várnánk, akkor mostanáig 1,5 millióval kevesebb embert tudtunk volna beoltani. A németek sem tudnak visszamenni az időben, és januárban beoltani az embereket azzal a vakcinával, amit most szereznek be.
U. I.: A járványkezelésnek az oltás csak egy eleme a legalább ötből. Amennyiben a kormány a másik négy elemre nem koncentrál, akkor problémák lesznek. Jelenleg világ­elsők vagyunk a halálozások arányát tekintve. Sok súlyos járványkezelési hiba vezetett idáig.

Mire gondol konkrétan?

U. I.: Magyarország tesztel a legkevesebbet, és még a legkisebb felderített esetszám mellett is nálunk halnak meg a legtöbben.
B. L.: Az egyes országokban elhunytak számát az eltérő statisztikai számítások miatt nem korrekt összehasonlítani. Nagy-Britanniában a diagnózist követő 28. napon túl elhunytakat nem számolják a covid áldozataihoz, nálunk minden elhunyt, aki fertőzött volt, beleszámít. De mindez kevésbé fontos annál, hogy nem elegáns az elhunytak számával kampányolni.
U. I.: Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ pontos ajánlásokat tesz a járványügyi adatok tekintetében. Magyarország is ezek alapján dolgozik. Tavaly ősszel, amikor még azt hallottuk, hogy a védekezés teljesítménye az áldozatok számától függ, Orbán Viktor más országokra mutogatott, hogy ott mennyi haláleset történik. Az íz­léses volt?
B. L.: Németországot hoztad példaként: ott ma legalább huszonnégyezer új fertőzött volt, és több mint kétszáz­ötvenen haltak meg. Mi elsősorban az oltásra koncentráltunk. Nem lehet tudni, hogy ott, ahol kevesebb embert oltanak, két hónap múlva milyen lesz a helyzet. Emellett óriási különbség van a német és a magyar egészségügyi ellátórendszer között.

A sajtónak nyilatkozó orvosok rendszeresen elmondják, hogy a halálozások magas számának egyik oka a magyar társadalom általános rossz egészségi állapota. Egyetértenek velük?

U. I.: A magyar emberek rossz egészségi állapota szoros összefüggésben van a magyar egészségügyi ellátórendszer minőségével. A hosszú várólisták és a nehezen elérhető szűrőprogramok miatt sokkal több az alapbetegség Magyarországon. Nem hinném, hogy például a romániai emberek általános egészségi állapota jobb volna, náluk mégis alacsonyabbak a számok.
B. L.: Azt mondják, hogy Magyarország a világ egyik legelhízottabb országa. Románia jóval mögöttünk van. A járvány rámutatott a rossz egészségi állapotra, a tanulság, hogy ebben fejlődnünk kell, többet kellene mozognunk, és kevesebb egészségtelen ételt fogyasztanunk. Az egyes országok halálozási adatait azonban egy-egy pillanatban összehasonlítgatni felesleges. Mindenkit más ütemben ért el a járvány, Németországban most kezdenek nőni az esetszámok, mi pedig épp túl vagyunk a csúcson, és egyre kevesebben fertőződnek meg. Az ellenzék folyamatosan azt csinálta, hogy egyik hónapban ilyen, másik hónapban olyan adatok alapján hasonlította össze a magyar járványkezelést más országokéval. Egyszer azt mondták, hogy nyitni, aztán azt, hogy zárni kell. Teljes volt a káosz. István januárban például a nyitást követelte.
U. I.: Februárban, és pontosan azt mondtam, hogy átgondolt nyitásra van szükség. El kellett volna kezdeni az állatkertek, vadasparkok, az egyes ven­dég­látóhelyek átgondolt és óvatos nyitását, ki kellett volna tolni a kijárási tilalom határidejét és a boltok nyitvatartását. Ezt csináljátok most!

Korábban kellett volna kezdeni a nyitást?

U. I.: Két hónappal ezelőtt el lehetett volna kezdeni.
B. L.: Éppen felfutóban volt a járvány, nem hiszem, hogy akkor nyitni kellett volna. Most, hogy az átoltottság elérte ezt a szintet, el lehet kezdeni a korlátozások enyhítését. De te január végén azt mondtad, hogy a végét járja a ven­dég­látószektor, ezért nyitni kell.
U. I.: Ma is vállalom a javaslataimat, ezek függetlenek a járvány felfutásától. Úgy fogalmaztam: „Pénzt vagy életet!” El lehetett volna kezdeni a vendéglátásban dolgozók oltását. Most úgy kell nyitniuk, hogy a fiatal dolgozóik nagy része nincs beoltva.
B. L.: Akik regisztráltak, azok legnagyobb részét beoltották. A veszélyeztetett korosztállyal kezdtük az oltást, mert ez az életpárti hozzáállás.
U. I.: Nem januárban, de az utóbbi hetekben már lehetett volna oltani a vendéglátósokat is. Ugyanígy oltani kellene az érettségizőket is. Meg is van hozzá a vakcina.
B. L.: A háziorvosok megkapták a listát, ha nincs elég jelentkező, behívják a fiatalokat is. Tavaly is azt mondtátok, hogy nem lehet megvalósítani az érettségit, mégis flottul lement az egész.
U. I.: Az lett, amit Hiller István javasolt, és még a kormány is elismerte, hogy bölcs javaslat volt.
B. L.: Hiller István bölcs ember.

Eddig 3,5 millió embert oltottak be Magyarországon. Gondolom, abban egyetértenek, hogy ez jó eredmény. Ám mindössze 4,2 millióan regisztráltak, és ha őket beoltják is, még mindig messze leszünk a nyájimmunitástól. Nem aggódnak, hogy megakad az oltási kampány?

U. I.: Politikailag érdekes lehetne, ha a kormány lehetővé tenné, hogy mindenki bizonyítsa az oltáspártiságát, és hajlandó lenne például videókban közösen biztatni az embereket az oltás felvételére. De hogy ne politikai választ adjak: szerintem a megoldás az lenne, ha a kabinet azonnal elkezdené az egyes társadalmi csoportok oltását. Múzeumi, könyvtári dolgozókat, vendéglátósokat, érettségizőket. Olyan rétegeket, amelyek maguktól nem feltétlen regisztráltak. Amennyiben az érdekképviseletük vagy szervezeteik biztatnák őket az oltásra, szerintem napi szinten százezreket lehetne beoltani. Szerintem ez jó megoldás. Én például otthon, a gyerekeim körében komoly oltási kampányt folytattam, és mindenki be is fogja oltatni magát.
B. L.: Biztató a helyzet, egyre többen szeretnék beoltatni magukat, és egyre kevesebben vannak az oltásellenesek. Az emberek látják, hogy azoknak, akik a közvetlen környezetükben megkapták a vakcinát, nem nőtt ki a harmadik karjuk, viszont nagyobb a biztonságérzetük. Egyre nagyobb az oltásba vetett bizalom. Bízom benne, hogy sikerülni fog napi 50-60 ezer embert beoltani, ami jelentős eredmény lenne. Reméljük, hogy június végére meglesz a 6 millió beoltott.
U. I.: Egy dolgot még szeretnék tisztázni, ez számomra becsületbeli ügy! 2018-ban Laci a parlamentben hazaárulónak nevezett engem. Én erre ugrok! Ifjúsági vezető korom óta nemzeti elkötelezettségű baloldali embernek tartom magam. Mindig Magyarország javáért dolgozom! A hazám érdekében cselekszem, akkor is, amikor az európai források átláthatóságát szorgalmazom. Én biztosan nem hazaárulóználak le téged. Szeretném, ha kimondanád, hogy nem tartasz hazaárulónak. Ez egy Mandiner-interjúban szerintem alapvetés, hogy a jövőben is tudjunk beszélgetni.
B. L.: Amennyiben valóban ez lesz a hozzáállásod, akkor egyetértünk, de a Sargentini-jelentésben tett kijelentéseid egészen biztos, hogy nem Magyarország és a magyar nemzet javát szolgálták. Maradjunk ennyiben.

Végül: amennyiben az EU engedélyezi a kínai és az orosz vakcinát, Ujhelyi István teljes mellszélességgel kiáll és kampányol mellettük?

U. I.: Igen. De eddig sem mondtam, hogy más ne oltassa be magát ezekkel!

Amennyiben Ujhelyi István nyilvánosan kijelenti, hogy beoltatná magát az orosz vagy a kínai vakcinával, Böröcz László kampányolna vele közös videóban az oltás mellett?

B. L.: Amennyiben ez bekövetkezik, persze!

Pálfy Dániel Ábel interjúja a Mandiner hetilapban jelent meg

A következő nagy vívmány az Európai Egészségügyi Unió lesz

Standard

PZ__0042Ujhelyi István már hetedik éve az Európai Parlament képviselője, az MSZP és a DK közös delegációjának meghatározó tagja. A Közlekedési és Turizmus Bizottság első alelnöke, de a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság munkájában is kiemelkedően aktív. Jellemző rá, hogy határozottan, gyakran kifejezetten kezdeményezőleg vesz részt az itthoni politikai vitákban is, így a belpolitikában is pártja egyik jól ismert arca.  Az alábbi interjú a Diplomata Magazinban jelent meg 2021 tavaszán. 

– A magyar delegációt tekintve Ön az ellenzéki oldal egyik legnagyobb tekintélyű képviselője az Európai Parlamentben. Hogy érzi magát; miből kap többet, biztatásból vagy sajnálkozásból?

– Mondhatom, hogy a helyemen, elememben vagyok, imádom a munkámat és úgy érzem, ez a terep nekem való. Tele vagyok sikerélménnyel, hiszen a szakmai, szakmapolitikai ügyekben és témákban nem számítok ellenzéki képviselőnek, az európai többséghez tartozom, ezért sok olyan javaslatom van, amelyek mögé akár kétharmados európai parlamenti támogatást is oda tudunk állítani. Ami pedig a hazai közéletben mutatott, sokszor „politikai fenegyereknek” mondott magatartásomat illeti, a kormányzati propaganda hazug gépezetének kétségtelenül sokszor gyűlik meg velem a baja.

–  Persze attól, hogy ideológiailag, világlátásban nem értenek egyet, a konzervatív jobboldal álláspontja is legitim, ha most nem is ez a fősodor Európában. Mivel tud a maga igaza mellett érvelni az ilyen vitákban?

– Európában nincs a hazaihoz hasonló jobb-bal, pontosabban NER kontra demokrata ellenzék megosztottság. Európa-párti progresszívek vannak és EU-ellenes kisebbségben lévők; Brüsszelben a Fidesz utóbbi kis csoporthoz tartozik. Meggyőződésem, hogy az igazi hazafihoz méltó magatartás éppen az, amelyet magam is képviselek Strasbourgban és Brüsszelben. Ha a globális trendeket nézzük, olyan súlyos évtizedeket élünk meg, amikor kis hazánk – egy nagykövet barátom állapította meg, hogy a magyar közmondások közül leginkább azt kell komolyan venni, hogy ’kicsi a bors, de erős’ – a globális krízisekben nem tud önállóan túlélni. Ezért az Európai Unió adhat nekünk csak biztonságot és stabilitást. A jelenlegi kormányzati kurzus véleményem szerint ezt teszi kockára. Vagyis a nemzeti érdekeket nézve is kifejezetten problémásnak látom a kormány magatartását.

– Ön igazi hazafinak tartja magát, miközben itthon ellenfelei részéről azt kapja meg, hogy a hazája, nemzete ellen dolgozik. Lelki teher ez? Mivel biztatja magát?

– Hosszú évek óta ’hazaárulóznak’, ami végtelenül igazságtalan és hazug. Ez a kormányzati propaganda elfogadhatatlan, egyben mély gödör a hazai közélet stílusát nézve. Ugyanakkor nem veszem magamra, mert tudom, hogy igazam van. Valójában tehát az igazságérzetem ad erőt. Nem esik jól, amikor úgy mennek el mellettem az utcán, hogy miközben fogalmuk nincs, hogy mit teszek az országért, kiköpnek, hogy “hazaáruló”. Ugyanakkor egyre többen vannak, akik biztató szavakkal válnak el tőlem a találkozás után. Lelkileg mindez nem sodor válságba, nem veszem magamra, de megállapítom, hogy nem tesz jót a közéletnek az, amit a kormányzati propaganda művel. Tartalmi vitát közben nem lehet velük folytatni, mert nem teremtik meg az alkalmat, hogy valódi érvek, ésszerű javaslatok ütközzenek. Konkrét példa: tudjuk, hogy súlyos uniós milliárdokat tesz kockára a kormány a hazai korrupciós gépezettel. Az igazi kérdés az, hogy ki az, aki árt az országnak. Az, aki felhívja erre a figyelmet és megpróbál tenni ellene, vagy az a kormány, amelyik korrupt gyakorlatával kockáztatja az uniós források lehívását. Szerintem egyértelmű: a bűnösök ártanak a hazánknak, nem pedig aki nevén nevezi őket.

– Valóban ennyire pőrén ott van az utcán a megosztottság, a sok indulat, ahogy említette? Mióta tapasztalja? Új jelenség ez?

– Húsz éves korom óta folyamatosan közszereplő vagyok, sok mindenhez hozzászoktam már. Ennyire érvek nélküli indulatok, ekkora megosztottság azonban korábban nem volt. Voltak konfliktusok már az MDF-kormány idején is, a későbbi kormányok alatt is, de ami a propagandagépezet működése nyomán mára előállt, az korábban nem látott és egészségtelen. Ráadásul generációkra megmérgezték az ország lelkét ezzel a gyűlölködéssel.

– A brüsszeli-strasbourgi légkör meg az itthoni nagyon eltér ezek szerint. A hatalom kérdése viszont Magyarországon dől el. Mivel tudja segíteni a pártját és az összefogó ellenzéket, hogy eredményesebb legyen?

– Ezernyi információt hozunk. Megmutatjuk a valóságot, és rengeteg javaslatot teszünk. Az elmúlt napokban például a kollégáimmal magunk szedtük össze, hogy mekkora segítséget nyújt az Unió a koronavírus-járvány kezeléséhez, miközben itthon folyamatosan azt hallani, hogy Brüsszel nem segít, hanem árt. Be tudtuk bizonyítani, hogy az európai intézmények nélkül nem sikerült volna túlélni a 2020-as évet. Másfelől én vagyok az, aki az MSZP nevében arra próbálom rávenni, ha úgy tetszik rákényszeríteni a kormányzatot, hogy nyújtson be a foglalkoztatottak, munkavállalók érdekében egy olyan pályázatot, amelynek keretében akár 80 százalékos bértámogatást is nyújtani lehetne az Európai Unió segítségével, elsősorban a szolgáltatói szektornak. EP-képviselői lehetőségeimmel élve én magam lobbiztam ki, hogy legyen ilyen pályázat és hozzáférhessünk a forrásaihoz. Az alap létrehozása szakmai siker, és ezt ellenzéki képviselőként is el lehetett érni.

– Ha már a konkrétumoknál tartunk, álljunk meg itt, a szigorúan vett szakmapolitikai munkánál. Beszéljen az eredményekről, a sikerekről!

– Van két olyan program, amely a nevemhez fűződik és mondhatjuk, hogy a következő évtizedekben mindenképpen meghatározó lesz. Az egyik az Európai Egészségügyi Unió. Ennek az alapjait én tettem le és vitattam meg a szakmai szervezetekkel. Idővel sikerült bővíteni, majd elfogadtatni a Parlamenttel, a Bizottsággal, sőt a Tanáccsal is. Ez azt jelenti, hogy a közegészségüggyel is foglalkozó bizottságban meglévő tagságomnak köszönhetően egy nagyon jelentős, az egész európai egészségügyet meghatározó és átalakító programnak lehetek az egyik kezdeményezője és gazdája. A másik példa a fiatalokat megcélzó, DiscoverEU nevet viselő program, amelynek keretében idén újra több mint hatvanezer európai, tizennyolc éves fiatal kaphat egy hónapig érvényes ingyenes vasúti bérletet. Ezzel pedig a pandémia után keresztül-kasul beutazhatják Európát. Ezek a programok hosszú távon segítik, befolyásolják az európai integrációt.

– A TRAN-bizottság első alelnökeként a koronavírus-járvány turizmusra gyakorolt hatásai révén azonnali teendőket kapott.  

– A közlekedést és a turizmust valóban közvetlen közelről érintette a vírus és a károk sürgős intézkedéseket igényeltek és igényelnek most is. Ugyancsak az én javaslatomra már elkezdtünk dolgozni az Európai Egészségügyi Unió mintájára létrehozandó Európai Turizmus Unió keretrendszerén, amely hatékonyabb együttműködéseket és célzottabb támogatási megoldásokat hozhat az ágazatban. Pénzt vagy életet! Ha nem lehet mihamarabb életet lehelni a szektorba, akkor pénzügyi támogatással kell megmenteni annak a 23millió európai polgárnak a munkahelyét, akiknek a turizmus ad megélhetést.

– A következő itthoni nagy politikai összecsapásig bő egy év van. Továbbra is az uniós keretek között látja a jövőjét, vagy itthon folytatná? Indul előválasztáson, egyáltalán, kapott ilyen felkérést?

– Három cikluson át dolgoztam a magyar Országgyűlésben Szeged parlamenti képviselőjeként. Voltam az Országgyűlés alelnöke és voltam államtitkár a Bajnai-kormány idején. Most úgy érzem, hogy a három itthoni ciklus után három európai képviselői megbízatás adhat további fejlődési pályát. Nem tervezek itthon indulni egyik körzetben sem előválasztáson, erre vannak más, kiváló jelöltek.

– Visszatérve oda, hogy húsz éves kora óta… Mindmáig a pártjának országosan ismertté vált utolsó fiatal nemzedékéhez sorolható. Valós szükséglet a fiatalítás, vagy erre igazából csak egy esetleges választási győzelem adhat esélyt?

– Az egész magyar közéletnek folyamatosan szüksége van friss erőkre. Ez nem egyedül az MSZP problematikája. Ugyanakkor örömmel újságolom, hogy nem győzünk eleget tenni a meghívásoknak, egyetemi, szakkollégiumi, középiskolai rendezvényekre várnak – a mostani helyzet miatt leginkább online formában. Érdeklődő, mélyreható beszélgetések ezek, amelyek engem is inspirálnak. Van egy új “forrdalmi ifjúság”, amelynek képviselői rendkívül kritikusak a kormányzattal szemben, rendszerkritikusak is, miközben érdeklődnek a politikai munka iránt. Ez jó jel.

– Rendkívül mozgalmas az élete. Merre vannak a gyökerei, honnan származtatja az identitását, hol talál értékekben meg közösségként is otthonra az ugyancsak népes családja?

– Bihar szülötte vagyok, a felnőtté válásomnak Debrecen és Szeged az állomásai. Politikai pályafutásom eredendően Szegedről indult, de ma már a Budapest–Brüsszel tengelyen mozog. Az igazi családi otthonunk viszont, ahová, mint a meleget adó kályhához mindig visszatérünk, az több nemzedék óta Badacsony. Hat gyerek mellett – közülük a nagyobbakat már fiatal felnőttnek lehet tekinteni – úgy érzem, hogy majd az unokák számára is itt lesz a család találkozópontja.

– Tehát a turbulens életforma és a sok teendő mellett is együtt van a család.

– Ahogy múlnak az évek, egyre inkább úgy érzem, hogy nem hagyunk mást hátra, mint a gyermekeinket. Igyekszem hatással lenni mind a hatukra, feladatomnak, felelősségemnek is tartom ezt. Akinek nem volt módja ekkora családban élni, el sem tudja képzelni, milyen izgalmas egyben tartani a csapatot, vagy éppen csak tudni, hogy ki merre jár és mit csinál.

Diplomata Magazin – 2021

Jön az uniós stresszteszt a magyar egészségügyben

Standard

1281452Az EU meghatározhatja, hogy mi az a minimum, amit az egyes nemzeti egészségügyi rendszereknek nyújtaniuk kell a polgáraik számára – mondja a Népszavának adott interjújában Ujhelyi István, szocialista EP-képviselő.

Az Európai Parlament a napokban elfogadta a közegészségügyi stratégiáról szóló 56 pontos állásfoglalást. Benne azt az „Európai Egészségügyi Unióról” szóló javaslatot is, aminek ön volt az egyik készítője. Elégedett?
Hogyne volnék az! Ami történt az óriási siker. Olyan jelentős, átfogó állásfoglalás még nem született az Európai Parlament történetében, mint a pénteki plenáris ülésen, amikor a képviselők nagy többséggel megszavazták koronavírus utáni időszakra vonatkozó közegészségügyi stratégiát. Benne az MSZP által szorgalmazott Európai Egészségügyi Unió koncepcióját. Amikor néhány éve elkezdtem házalni az ötlettel, leginkább csak legyintettek, sokan azt mondták: az egészségügy nemzeti hatáskör, nem jutok semmire, eleve vesztes helyzetbe sodrom magam. Igaz, akkora áttörésre, hogy a javaslatainkat az Európa Parlament a COVID-19-járvány utáni uniós népegészségügyi stratégiájáról szóló állásfoglalásával el is fogadják,  magam sem számítottam.

Nyilván az áttörést a COVID-járvány is segítette.
Valóban. A vitában is sokan beszéltek arról, hogy mennyire szükség lenne a politikai és gazdasági együttműködés mellett egy erős egészségügyi unióra is. Az új koronavírus-járvány azt is megmutatta, hogy sokak életét mentheti meg, ha a tagországok között van közvetlen és gyors adatcsere. Sőt egy olyan együttműködés kívánalma is szerepel az elfogadott pontok között, amely segítené, hogy akár speciális tudású szakemberek, vagy nagy értékű eszközök „utazhassanak” oda, ahol a legnagyobb szükség van rájuk. Egy ilyen rendszerben a gyógyszerek és az orvosi berendezések stratégiai készleteinek jobb koordinálásával lehetne reagálni egy-egy egészségügyi válságra. Az európai gyógyszerstratégia, ami hamarosan nyilvánosságra is kerül, már tartalmazza azokat az uniós eszközöket, amelyekkel biztosítható a létfontosságú szerek azonnali elérhetősége.

Mit jelent majd a gyakorlatban az, hogy van közegészségügyi stratégiája az unióinak?  
Az öt nagy párt a közös állásfoglalásként jóváhagyott 56 pontban konkrét feladatokat szab meg az Európai Bizottságnak. Záros határidőn belül e határozatnak megfelelő irányelveket kell készíteniük, s e munka állásáról időről időre be is kell számolniuk a parlamentnek. A gyakorlatban ez azzal is jár:  az unió meghatározhatja, hogy mi az a minimum, amit az egyes nemzeti egészségügyi rendszereknek nyújtaniuk kell a polgáraik számára. Ez következik abból a „tizedik pontból”, amely az egyik azok közül, amit magam képviseltem és amiért olyan erősen lobbiztam is.

Hogyan érik majd el, hogy a magyar egészségügyben ugyanazt kapja a beteg, mint a például hollandban?
Ez nem azonnal következik be, de az oda vezető folyamat már elkezdődött. A most készülő hétéves költségvetésben a korábbi 300-400 millió eurónál bizonyosan jóval több jut majd egészségügyi programokra. A járvány okozta válság orvoslására készült újjáépítési csomagban pedig máris soha nem látott összeget, 9,4 milliárd eurót szánnak az egészségügyi rendszerek fejlesztésére. Nem mindegy, hogy a forrásból kinek, mennyi jut. Amikor erről döntenek, nyilván előveszik majd azt is, hogy ki, hogyan szerepelt az úgynevezett stresszteszten. A bank-, és az energiaszektorban már jó ideje úgynevezett stressztesztekkel vizsgálják ily módon, hogy e rendszereknek milyen az állapota. Most az egészségügy is sorra kerül. Minden kormányzatnak – valószínűleg az év végéig – egységes módszerekkel el kell végeznie ezt a tesztet. Az eredmények alapján majd meg tudjuk határozni azt is, hogy mi az a minimum, amit valamennyi tagállam képes teljesíteni. Azt is látjuk majd, hogy mit kell fejleszteni, és az alapján lehet majd a szükséges forrásokat odairányítani az uniós költségvetésekből.
Pontosan mit vizsgál, mit mér ez a teszt?                                               
Erre még a bizottságnak kell javaslatot készítenie a parlament számára.  De a tesztnek már a következő költségvetési ciklus elején meg kell lennie. Szerintem elsősorban azt kellene vizsgálni, hogy a különböző egészségügyi ellátórendszerekben mik azok a tényezők, amelyek a leghatékonyabban szolgálják az ellátottak és a dolgozók biztonságát. S ha ezeket azonosítottuk, már láthatjuk azt is, hogy ezekben nekünk hol vannak a gyengeségeink. A javításukra pedig pályázhatunk az uniós forrásokért. Arra nem tudok még válaszolni, hogy nálunk kinek kellene elvégeznie ezt a tesztet. Az eljárás részletei – és így a végrehajtói – nem ismertek, várjuk a Bizottság javaslatát. A magyar kormányban nincs túl nagy bizalmam. Ezzel együtt is, ha fel akarjuk használni az egészségügy fejlesztésére szánt uniós forrásokat, és ez gondolom a kormány érdeke is, akkor be kell mutatnia a valóságot. Ezt segítheti az is, hogy mostantól miden évben az európai szemeszter keretében elkészülő ország-jelentéseknek külön is ki kell térni, hogy az adott ország hol tart, mi jellemzi éppen a jóléti és egészségügyi rendszereit.

Mennyi juthat az említett 9,4 milliárd eurós összegből Magyarországnak?
Még nem tudom, mert nincs elfogadott költségvetés, de azon dolgozom, hogy ne csak a kormány, hanem az önkormányzatok és a civil szervezetek is közvetlenül is pályázhassanak egészségfejlesztő, vagy az ellátást javító programjaikkal. Ezért hamarosan országjárásra indulok, minél több önkormányzathoz szeretnék eljutni azzal a kéréssel, hogy vegyék elő, vagy ha nincs, készítsenek koncepciót arra, hogyan tudják megerősíteni a településeiken például az alapellátást. Vagy milyen népegészségügyi eszközzel tudnak az önkormányzatok tenni helyben azért, hogy a polgáraik minél később szoruljanak rá orvosi ellátásra. Ez az első lépés ahhoz, hogy akár saját maguk is sikeresen pályázhassanak a reményeim szerint közvetlenül elérhető uniós forrásokra.

Danó Anna (Népszava) – 2020.07.16.

Az azonnali.hu olvasói kérdezték

Standard

602x338_cmsv2_1336294c-0c23-5cc4-a3bd-d24039391d0b-4541990Annyi interjút készítettünk már politikusokkal és egyéb közszereplőkkel az Azonnalin, hogy úgy gondoltuk, most rajtatok a sor! Kérdéseiteket az Azonnali Instagram-oldalán, a sztorinkban tehettétek fel, és az volt az egyetlen megkötésünk, hogy a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban kérdezzetek. Így is tettetek.

10-es skálán mennyire tartja ijesztőnek a szabadságjogokra nézve, hogy a járvány alatt az ellenzék és a társadalom nagy része a kijárási szabályok szigorítását követelte?
Ujhelyi István: „Ha a kérdés arra vonatkozik, hogy mennyire ijesztő az, ha maga a társadalom többsége követeli saját maga szabad mozgásának az elrendelését, akkor mindenképpen 5 feletti lenne az osztályzat. Ez ugyanis két dolgot jelent: vagy valóban nagyon komoly veszély van, aminek megfékezésére az egyetlen józan megoldás a kijárás korlátozása vagy pedig a társadalom többségével egy mocskos propaganda-gépezet agymosással elhitetett valamit, amitől ezért – egyébként alaptalanul – rettegnek. Előbbire a koronavírus-járvány a példa, amely során a korlátozások (legalábbis jelen tudásunk szerint) megfelelő válaszok voltak és csökkentették a kockázatokat. Az iskolák bezárását például az ellenzék jogosan és helyesen követelte, ezt a kormányzat először még feleslegesnek mondta. Utóbbira pedig jó példa a Fidesz aljas játékára, amellyel állandó feszültségben és harci állapotban tartja az ország egyik felét: éppen mindig attól kell rettegni, akit plakátra raknak. Utóbbira láttunk már példát a múltban is, ezek társadalmi hatásairól azóta a történelemkönyvek sötét lapjain olvashatunk.”

Mi a véleménye az EU járvány elleni fellépéséről?
Ujhelyi István: „Számtalan alkalommal elmondtam már, hogy az EU messze nem tökéletes intézmény, de jelenleg nincs jobb megoldásunk arra, hogy az európai közösség békében éljen és fejlődjön. Az Unió ugyanakkor cselekszik és a lehető legtöbb segítséget nyújtja a tagállamoknak, még akkor is, ha csatahajóként lassabban fordul, mint egy gyorsnaszád. Az azonban szánalmas hazugság, amikor a kormánypártiak azzal hergelnek, hogy az EU nem tett semmit: csak én magam 12 olyan uniós eszközt mutattam be az elmúlt időszakban, amely Magyarország számára is rendelkezésre állt a védekezés során, annak ellenére, hogy az Orbán-kormány ezek közül csak néhányat vett igénybe és még azt is igyekszik eltitkolni. Csak egyetlen példa: az Európai Globalizációs és Alkalmazkodási Alapban több mint százmillió eurós keret áll rendelkezésre ahhoz, hogy tömeges elbocsátások esetén célzott módon adjunk pénzt továbbképzésre, vállalkozás beindítására, átmeneti időszak finanszírozására. A magyar kormány az elmúlt tíz évben egyszer sem igényelt pénzt ebből az alapból, pedig lett volna rá lehetősége és most sem teszi, amikor a gyárak sorban rúgják ki a munkások százait. Az EU válságkezeléséhez tartozik még egy fontos tény, amelyet sokan nem tudnak, vagy nem tartanak fontosnak. Az egészségügy teljes egészében tagállami hatáskör, vagyis az Unió intézményei csak ajánlásokat, javaslatokat tehetnek a kormányoknak arra, hogyan tudják jobban és hatékonyabban működtetni az egészségügyi rendszereiket. Azok tehát, akik most az EU válságkezelését kritizálják az egészségügy területén, de közben vasvillával tiltakoznak az uniós hatáskörök megerősítésével szemben, jobb lenne, ha inkább szép csendben lecsoszognának a pályáról. Én azon dolgozom, hogy létrejöjjön az Európai Egészségügyi Unió, benne egyik fontos pillérként azok a minőségi kötelező ellátási minimum-sztenderdek, amelyeket minden tagállamban biztosítani kell. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a koronavírus felgyorsította az ezzel kapcsolatos folyamatokat, immár egyre többen álltak be a kezdeményezésem mögé, így a megvalósítás is egyre közelebb kerül. De arra is büszke vagyok, hogy ’benne van a kezem’ abban, hogy a most bejelentett újjáépítési terv egészségügyi részében a forráskeretet a huszonháromszorosára emelték. Azért ez nem kis dolog.”

Mit gondol a deglobalizációról a járvány után?
Ujhelyi István: „A járvány csak megerősített abban az álláspontomban, hogy mélyebb integráció és együttműködés nélkül szétesik az európai közösségünk és azzal nemcsak a béke projektje dől össze, de a gazdasági fejlődés és a szociális biztonság is szétporlad. Amikor a Fidesz „erős nemzeti tagállamok laza szövetségéről” beszél, akkor valójában megint csak blöfföl és hülyíti az embereket. Nem tudom feltűnt-e bárkinek is, hogy nem is szokták ezt a víziójukat kifejteni. Azért nem, mert a szlogenen túl nincs mögötte semmi. Nemzeti máz mögé bújva bomlasztanak, miközben a mélyebb integráció, a szorosabb összekapcsolódás nemhogy a nemzeti identitás elvesztését, de épp hogy megerősítését jelentheti. A járvány azoknak is bebizonyította, hogy mélyíteni kell az integrációt, akik eddig a laposföld-elméletet is belájkolták a közösségi oldalakon. Ideje végre felfogni, hogy jelen generációnk olyan kihívásokkal néz szembe, amelyekre csak és kizárólag közös válaszokat lehet adni. A globális felmelegedést nem állítja meg egy határkerítés. A világjárványokat nem lehet kétharmados parlamenti többséggel betiltatni. De a világhatalmi játszmákban sem lehet sikerrel kártyázni, ha csak egy szál huszárgatyában kuruckodunk. Az európai közösség akkor erős és befolyásos, ha egységes szereplőként lép fel. Aki ez ellen dolgozik, az a magyar sorsközösség jövője ellen is dolgozik.”

EP-097553F_Plenary_6Milyen hatással lesz a járvány a társadalom összetartására vagy polarizációjára?
Ujhelyi István: „Én bevallom, azt gondoltam, hogy ez a krízis be fog temetni bizonyos árkokat és – talán végleg – félretol bizonyos politikai abszurditásokat. De miközben a magyar emberek képesek voltak az összefogásra, segítették egymást és bizonyították ennek a nemzetnek a valós összetartó erejét, addig a Karmelita kolostor magaslatain tovább tobzódott a bosszúszomjas leszámolási őrület és a bödőcsi közpénzbulémia. Már az első pillanatban világossá tette a hatalom, hogy a nagy nemzeti összefogást csak hercig facebook-posztokban hirdeti, de amikor tenni is lehetne érte, máris ugyanaz a pökhendi ficsúrsereg bújt elő a fideszes sorokból. Sajnos, az a tudatos hergelés megint, amit ebben az időszakban is képesek voltak elkövetni – tudniillik, hogy az „ellenzék a vírusnak drukkol” vagy az a végtelenül gusztustalan és igaztalan hadjárat, amit a főpolgármesterrel szemben folytattak -, mind tovább mélyíti az árkokat a társadalomban. Orbán Viktorék újabb lehetőséget szalasztottak el arra, hogy végre egyszer ne csak hazugmód beszéljenek, de tegyenek is a nemzet egységéért. De úgy tűnik, nekik ez tényleg nem fontos. Nem úgy a közpénzek kitalicskázása, amelyre azért még a veszélyhelyzet alatt is figyelmet tudtak fordítani.”

Milyen új káros szokása lett a járvány alatt (Netflix binge watching, házhoz rendelés stb.)?
Ujhelyi István: „Káros szokásom nem feltétlenül lett, hacsak nem az, hogy a „home office” miatt felfedezett új lehetőségeknek köszönhetően kényelmesebben és így sűrűbben, többféle platformon tudtam immár elérni a brüsszeli csapatom tagjait, akik ennek nyilván rendkívüli mód örültek. De az online találkozók egyszerűsége azonnal le is terhelte a naptáramat: reggeltől estig tele vagyok hivatalos találkozókkal, webkonferenciákkal, hiszen a Brüsszelben vitt területeim (turizmus, közlekedés és egészségügy) vastagon érintettek a válságkezelésben. A karantén időszak számomra azért is volt különleges, mert a krízis legerősebb napjaiban született meg hatodik gyermekem, Bercell. A politikában eltöltött elmúlt húsz évem szinte állandó rohanással és munkával telt – nincs ez másként most sem, ha nincs járvány -, így bevallom kevesebb időt tudtam a gyermekeimmel tölteni, mint egyébként szerettem volna. Ez a pár hét azonban kényszerűen lelassított és sok mindent be tudtunk pótolni a családdal. Nem is emlékszem, hogy mikor játszottam ennyit egy mini műanyag-konyhában guggolva, nem létező teát töltögetve a babák csészéibe.”

Nem úgy kellett volna a kórházi ágyakat felszabadítani, ahogy a járvány alakul, tehát fokozatosan?
Ujhelyi István: „A kórházi ágyak felelőtlenül elrendelt kiürítése az orbáni válságkezelés legnagyobb és legsúlyosabb hibája. Ezt ők is pontosan tudják, csak nem merik bevallani. Kásler Miklós bebizonyította a tökéletes alkalmatlanságát, azok a magyarázkodások pedig, amelyek azóta születtek és a kiürítést elrendelő miniszter helyett az orvosok, sőt már a betegek nyakába varrják a felelősséget, egyszerűen kritikán aluliak. Káslernek távoznia kell, az egészségügy irányítását pedig átszervezni, külön minisztérium és felelős vezetők kezébe adni. A kormányzat szégyenletes titkolózása miatt egyelőre még nem látunk tisztán ebben a kérdésben, de ki merem jelenteni, hogy sok ártatlan életbe került ez a felelőtlen és érzéketlen döntés. Idővel minden részlet ki fog derülni, a felelősök pedig nem kerülhetik el a felelősségre vonást: nemcsak a politikait, de akár a büntetőjogit sem.”

Megjelent az azonnali.hu oldalon 2020.06.05.-én

Ujhelyi: A Fidesz képviselői is megszavazták a szerintük nem létező uniós mentőcsomagot

Standard

14327Adok-kapok alakult ki az elmúlt napokban az Európai Unió által a koronavírus-járvány kezelésére Magyarország számára biztosított források kapcsán Ujhelyi István szocialista európai parlamenti képviselő és a Fidesz potentátjai között. A Fidesz részéről a vitában megszólalt Hollik István, a párt kommunikációs igazgatója, valamint Deutsch Tamás európai parlamenti képviselő, mindketten azt állítják, hazánk nem kapott anyagi segítséget az Európai Uniótól. Az összeütközés másik oldali szerepelője Ujhelyi István, a Magyar Szocialista Párt EP-képviselője, aki a Magyar Hangnak adott interjújában azt mondja, „a Fidesz szánalmas védekezése összességében egy nagy hazugsághalmaz”. Nézzük a részleteket!

— Szombati közleményében tizenkét különböző uniós eszközt és programot sorolt fel, amelyeket a kormány használhatna a járvány elleni védekezésben, ha jól számolom összesen úgy 500 milliárd forint értékben. Nem a hajánál előrángatott források ezek? Ezeket az összegeket fordíthatjuk akár a védekezésre is, de ez nem törvényszerű és nem automatikus. Nem lehetséges, hogy a kormány már elkötelezte magát ezen források tekintetében?

— A dolog elsőre bonyolultnak hangzik, pedig egyszerű. A Fidesz szánalmas védekezése és érvelése is részigazságokon alapszik, összességében azonban mégiscsak egy nagy hazugsághalmaz, hogy az Európai Unió semmilyen segítséget nem nyújt hazánknak a védekezésben. Ezt a Fidesz politikusai is pontosan tudják, éppen ezért mérhetetlenül gerinctelen az a propaganda, amit az EU ellen folytatnak ebben a helyzetben. Világos, hogy miután tíz éven keresztül – ráadásul alkotmányozó többség birtokában – nem voltak képesek érdemi fejlesztéseket végrehajtani az egészségügyben, hanem inkább hagyták lerohadni az egész intézményrendszert, most bűnbakokat keresnek a járvány feszítő kihívásai idején, hogy tudjanak kire mutogatni. Ebben nagyon jók. Most is megtalálták: Soros után ezúttal az ellenzék, a szakértő szervezetek és az Európai Unió lesz a hibás mindenért. Pedig ők a felelősek.
De lássuk akkor a lényeget: az Európai Bizottság korábban bejelentette azt a nyakatekert elnevezésű „koronavírus-reagálási beruházási kezdeményezést” (Coronavirus Response Investment Initiative), amely egy 37 milliárd eurós mentőcsomag. Ebből a Magyarország számára felhasználható teljes keretösszeg nagyságrendileg 5,6 millió euró, vagyis átszámolva kétezer-milliárd forint. Érdekes, hogy a Fidesz ezt is eltagadja, pedig EP-képviselőik is megszavaztak ezt a csomagot múlt csütörtökön az Európai Parlament rendkívüli ülésén. Amit ugyanakkor ezzel kapcsolatban tudni kell: ennek a felszabadított hatalmas összegnek egy részét – a strukturális és beruházási alapokból – már vagy elköltötte, vagy lekötötte a kormányzat.
De, ami az Európai Bizottság által kiadott hivatalos válaszból is kitűnik: a 2019-es, illetve a 2020-as előfinanszírozás vissza nem térítéséből bizonyosan felhasználható egy 1,496 milliárd eurós, vagyis megközelítőleg 520 milliárd forintnak megfelelő összeg. A kormány arra hivatkozik, hogy minden forrást lekötöttek és előre elköltöttek már, ami azonban csak részben igaz. Az EU épp most adott lehetőséget arra, hogy presztízsberuházások, elhalasztható fejlesztések helyett most a védekezésre, az emberek egészségére és a munkahelyek megvédésére költsünk. De ott van az Európai Szolidaritási Alap, amelyet megnyitottunk, a Globalizációs Alkalmazkodási Alap és számos más keret, amelyek használhatóak, ha a kormány akarja. Sőt, több elérhető, pontosabban átirányítható forrás van a kormány kezében is: a Miniszterelnökségnél van például egy közel 13 milliárdos büdzsé, amit az operatív programok kommunikációjára kaptunk. Most van lehetőség ezt inkább védekezésre költeni, a kormány döntése, hogy megtesszük-e.

— Látta a Fidesz kommunikációs igazgatójának az ön közleményére adott videós válaszát? Ebben azt állítja Hollik István, hogy Brüsszel semmilyen új forrást nem biztosít Magyarországnak. Ugyanezt állítja vasárnapi Facebook-bejegyzésében Deutsch Tamás fideszes képviselő. Ki hazudik? Ön vagy a Fidesz?

IMG_4366-15— Nem velem vitatkoznak, hanem az európai intézményekkel. Én csak az igazságról tájékoztatom az aggódó magyar közvéleményt. Elég annyit mondanom, hogy miközben a Fidesz szerint Brüsszel nem segít semmit, tegnap a belügyi tárca bejelentette, hogy nagy örömmel csatlakoznak ahhoz a stratégiai készlet-felhalmozási programhoz, amely uniós pénzből lélegeztető-gépeket, védőmaszkokat és egyéb egészségügyi eszközöket biztosít a rászoruló tagállamoknak. Ahogy Deutsch kolléga szokta mondani: „ennyi”. Az alapvető probléma persze ott van, hogy a magyar kormány súlyos kijelentéseket tesz és ezzel az amúgy is megrogyott bizalmi helyzetén ront. Nem állítom, hogy az Európai Unió nem lehet kritika tárgya, sőt. Jómagam is rengeteget kritizálom az európai intézményrendszert, sok mindent újra kellene gondolni a működésben, hogy hatékonyabb legyen és jobban kiszolgálja az emberek mindennapi érdekeit. Azt állítani viszont, hogy egyedül Kína és a Türk Tanács kipcsak testvérei segítenek Magyarországon, az Európai Uniótól pedig semmilyen támogatás vagy segítség nem érkezik, az vaskos és gerinctelen hazugság.
Március elején Kásler Miklós és Palkovics László miniszterek kapták meg azt a levelet, amelyet Elisa Ferreira kohézióért és reformokért, valamint Nicolas Schmit foglalkoztatásért és szociális ügyekért felelős biztos küldött a koronavírus elleni védelem kapcsán felhasználható forrásokról és lehetőségekről. Ebből egyértelműen kiderül, hogy a rendkívüli helyzetben az Európai Unió által biztosított források egy része az az 520 milliárd forint, amely hazánk rendelkezésére áll és amelyet a Fidesz sunyiban tagadni igyekszik. Ami pedig a már lekötött és nem lekötött források lehetséges átcsoportosítását illeti: ideje, hogy a kormány feketén-fehéren elszámoljon azokkal a programokkal, amelyeket ugyan előre lekötött már, de most ebben a súlyos válsághelyzetben sem képes elhalasztani, esetleg leállítani. Vajon milyen fontos látványberuházás, esetleg stadionépítés van, amelytől nem akarják megvonni a pénzt és inkább az emberek védelmére költeni? Mit ígértek meg Mészáros Lőrincnek és a többi humánperselynek, hogy nem merik újranyitni ezeket a pénzeket? Inkább erről adjanak számot.

— A Fidesz azt állítja, hogy a kormány eddig már 245 milliárd forintot költött a védekezésre. Ön tudja, hogy ez a gigantikus összeg mire ment el, mit sorolnak ide a fideszesek? És azt lehet tudni, hogy a kormány által hangoztatott Türk Tanácstól és Kínától érkezett segítség mit takar, és milyen összegű volt ez?

— A szomorú az, hogy ezekről mind csak kormányzati szereplők közösségi oldaláról lehet értesülni, pontos információink nem lehetnek. Amióta a kormányzati tájékoztatókat virtuálisan tartják, azóta az újságírók dolga is jóval nehezebb. Valóban jó lenne tisztán látni és érdemben közzé tenni, hogy pontosan mire megy a védekezésre elköltött pénz. Nem feltételezem, hogy rossz helyre kerülne akár egyetlen forint is ebben a súlyos válsághelyzetben, de a bizalom jegyében teljes átláthatóságra lenne szükség. Ami a Kínából érkező felszereléseket illeti, arról a külügyminiszter azt írta a közösségi oldalán, hogy „nagy mennyiségben rendeltünk eszközöket Kínából.” Nos, ha valaki „rendel” valamit, azért nyilván fizet is és nem ajándékba kapja. Elképzelhető, hogy a kínai szállítmány ingyen érkezett hozzánk, de akkor ezt is jó lenne egyértelműen és világosan megosztani a nyilvánossággal. Ha pedig fizettünk érte, akkor azt, hogy mennyit és miből.
Itt szeretném megismételni, hogy volt egy közös európai közbeszerzés is a napokban – amelyben 25 tagállam vett részt, vélhetően Magyarország is –, amelynek során az Európai Bizottság kedvezményes ajánlatokat szerzett be egészségügyi eszközökre és a védelemhez szükséges felszerelésekre. Ezekre a magyar kormány is igényt tarthatna és köthetne rájuk szerződést. Erről is titkolóznak, közben meg azt mondják: Brüsszel nem segít semmit. Azért ez így több mint problémás.

— Ha a politikai vetületét nézzük a mostani vitának, nem tartja groteszknek, hogy önnek, egy szocialista EP-képviselőnek „kell” megvédenie a jobboldaliak által dominált Európai Parlament és Európai Bizottság becsületét a jobboldalinak mondott magyar Fidesz-kormány ellenében?

— Az a groteszk, hogy ilyen kérdést egyáltalán fel kell és lehet tenni. Nem lehet ugyanis mindent jobb- és baloldali szemüvegen keresztül nézni. Ez a Fidesz rideg polgárháborúja, amely kettészelte a nemzetet és mindenkit megbélyegez, aki egy kicsit is ellent mer neki mondani. A „magunkfajta” és a „magukfajta” hátborzongató világa. Ott volt például Jean-Claude Juncker, aki mellett a kiváló Deutsch Tamás és a nagyhangú Dömötör Csaba még EP-jelöltként papírmasé figurákkal kampányolt a Hősök terén, majd alig néhány év és már részeges idiótának állították be és plakátokon hergeltek ellene.
Az Európai Parlamentben nincs jobb- vagy baloldali ellentét. Szeretném jelezni mindenkinek, hogy a keresztény-konzervatív Európai Néppárt és a szociáldemokraták az Európa-párti többség koalíciójának pillérei. De, hogy a frászt hozzam a hazai illiberálisokra: a jobboldali Európai Néppárt kiemelt együttműködő partnere most nem is a szociáldemokraták csoportja, hanem a liberális ReNew frakció. Brüsszelben nem jobb- és baloldaliság van, hanem európaiság és Európa-ellenesség. Ezért is szorul Orbán Viktor és a Fidesz az európai partvonalra, mert szélsőséges, putyinista, csontvelőig korrupt és EU-ellenes politikája egyszerűen nem kompatibilis az európai fősodorral.
Én tehát nem az európai jobboldalt, vagy a néppárti vezetőket védem meg, amikor kimondom az igazságot az orbáni hazugságokról, hanem az európai értékeket, a magyar emberek érdekét és – bocsánat, de ilyen egyszerű – az igazmondást védem. Állítom, hogy Magyarország nem lehet Európa ellenzékében. Voltunk már ebben a pozícióban a világtörténelem során, soha nem lett jó vége. Éppen ezért végtelenül veszélyes az, amit a Fidesz csinál. Kritizálja az európai vezetést, kritizálja nyugodtan a saját párttársait és a Bizottság néppárti elnökének döntéseit, ez bőven belefér. Sőt! De az, hogy nettóban hazudnak a magyar embereknek arról, hogy az európai közösség miként igyekszik erősíteni a védelmüket és segíteni a sorsukat, az több mint gazemberség.

Az interjú a Magyar Hang oldalán jelent meg 2020.03.30-án.

Ujhelyi István az Alfahírnek: még léteznek kibékíthetetlen különbségek a Jobbikkal

Standard

BB_L3843Ujhelyi Istvánnal, szocialista EP-képviselővel, az MSZP jelenlegi EP-képviselőjelöltjével beszélgettünk volna az európai parlamenti választásokról, azonban közbejött Bangóné Borbély Ildikó patkányozása… Mindenesetre az interjúnkból kiderül, hogy a szocialista politikus hogyan látja a zöld politikát, és a Jobbikkal kapcsolatos viszonyát. (Alfahír)

Jegyezzük fel, kedd délben beszélgetünk, és Bangóné Borbély Ildikó az MSZP-frakció tagja. Marad is?

Attól még, hogy a Fidesz kipécéz egy MSZP-s politikust, és külön stábot állít fel, hogy leszedjék őt a sakktábláról, arra nem az a megfelelő reakció, hogy megijedünk. Németh Szilárdéknak nagyon szúrja a szemét, hogy Ildikó és a csepeli ellenzékiek nagy valószínűséggel megnyerik az önkormányzati választásokat.

De ez nem felelőtlenség?

Tegnap adtunk egy sokkoló választ. Nincsen hozzászokva sem a Fidesz, sem pedig a közvélemény ahhoz, hogy egy párt néhány óra alatt így beleáll, és megvédi a politikusait, és a támogatóbázisát. De ebből nem csinálunk kampányt. A tegnapi egy válaszreakció volt, amit ma reggel én magam vettem le a Facebookról. Megyünk tovább, folytatjuk a saját kampányunkat.

Pedig pont Ön ígérte meg tegnap, hogy a “patkánykormányzás” kifejezést a következő hetekben használni fogja.

Én azt mondtam, hogy ahányszor a fideszes média nekünk ugrik hamis vádakkal, akkor nekem az lesz erre a válaszom, hogy patkánykormányzás. De nem szeretnénk a Fidesszel együtt elmerülni a mocsárban. Egy különb Magyarországot akarunk.

De néha vissza kell ütni, és szerintem ezt az Alfahír olvasói is megértik.

Viszont Tamás Gáspár Miklós szerint is azért kellene visszahívni Bangóné Borbély Ildikót, mert ez a dehumanizálás nem fér bele abba az új Magyarországba, amiért elvileg küzd az ellenzék. Ebbe mondjuk szerintem az MSZP-s válaszvideó is beletartozik.

Azt pedig Ön is beláthatja, hogy ha elindít egy milliós értékű Facebook-hirdetéssel megtámogatott kampányt a Fidesz, akkor arra nekünk hatásos, csattanós választ kell adnunk. De ismétlem, mi ebből kiléptünk ma reggelre, és folytatjuk az Európai Unióval, és Magyarország jövőjével kapcsolatos kampányunkat.

De a Fidesz ebből nem fog kilépni, nyilván folytatni fogják. Jönnek majd a telefonhívások, stb.

És mindennap kipécézhetnek egy jobbikos, egy LMP-s, egy momentumos, egy DK-s, egy P-s, vagy egy szocialista politikust, állíthatnak róluk bármit, arra hazugságkampányt építhetnek, és akkor együtt fogjuk követelni, hogy az egész ellenzék gyilkolja le magát?! Meg fogjuk védeni a közösségünk tagjait!

Persze, emlékezhetünk a Vona Gábor elleni lejárató-hadjáratokra. Azonban a Jobbik korábbi elnökével szembeni vádak, a homoszexualitás, az iszlámra való áttérése egyszerű hazugság volt. Viszont a patkány szó valóban elhangzott az ATV-ben.

BB_L3820Én is sorra nyerem a pereket a fideszes hazugsággyárakkal szemben, pontosan tudom, hogyan működik a lejáratás. Másrészt, Ön hallott olyat, hogy Ildikó a Fidesz támogatóit, 2,8 millió embert lepatkányozott?

Mindenki értse úgy, ahogy akarja.

Ezt állítja a Fidesz. Erre épít hazugságkampányt. Hagyjuk, hogy három hétig ez menjen?

Ez fog menni.

Válaszoltunk. És akik látják ezt a fizetett fideszes Facebook-hirdetést, azok tudják, hogy hazugság. Örülök, ha végre tovább léphetünk ezen.

Én esküszöm, hogy tovább lépnék, de Ön szerint az MSZP válasza, vagy a Fidesz kampánya fog több emberhez eljutni?

Hadd kérdezzek vissza! Egy ilyen ocsmány, közpénzből fenntartott hazugságrendszerrel szemben az Ön felvetése szerint az lenne a megfelelő reakció, hogy hagyjuk az egészet a csudába, és mindenki tegye fel a kezét, mert a Fidesz győzött? Mi kint vagyunk a barikádokon, lőnek minket, így aztán kénytelen vagyunk visszavágni. Ha nincs válasz, az a gyengeség jele.

Tudom, hogy telik az idő, és még mindig nem beszéltünk az EP-választásokról… de Ön most tényleg azt mondja, hogy Bangóné patkányozása nem az volt, aminek értettük?!

Azzal kezdtük a beszélgetést, hogy tegnap megválaszoltam ezt a kérdést, és ma is elég egyértelműen elmondtam a véleményem. A továbbiakban nem akarok ezzel a kérdéssel foglalkozni. Kért egy interjút tőlem, ami az európai jövőről szólna, és még mindig azzal a kérdéssel foglalkozunk, amit én ma reggel lezártam. Nem az a bajom, hogy nem akarok válaszolni, de így az interjú megjelenésével újra ez lesz a téma.

Ezt értem, de erről meg nem én tehetek.

Megválaszoltunk egy fideszes hazugságot. Lelkük rajta, ha ezt ők folytatják. Mi visszatértünk a „Haza. Szeretet. Európa” kampányunkhoz.

Rendben. Számomra legalábbis meglepő, hogy az MSZP EP-programjában felmerül az uniós alapszerződés módosításának igénye. Ez hogyan valósítható meg a magországokkal szemben?

Az Európai Unión kívül nincs élet számunkra. Ez az egyetlen olyan szövetségi rendszer, amelyben Magyarország szavatolni tudja a magyar emberek jövőjét, biztonságát. De ez nem azt jelenti, hogy az EU egy jól működő intézményrendszer lenne. Az Unió nem volt felkészülve a bővítési hullámra. Az elmúlt években nem működött az immunrendszere sem a külső, sem pedig a belső ellenségekkel, vetélytársakkal, ellenfelekkel szemben. A 10 évvel ezelőtti gazdasági válság pedig rámutatott, az európai intézményi rendszer radikális változásokra szorul. De ez nem az, amiről Orbán Viktor beszél, nem szabad szétszakítani az erős európai szövetet, az csak a korábbi vetélkedést, ellenségeskedést erősítené. Mélyülő európai együttműködésre van szükség, ehhez viszont alapszerződést kell módosítani. Amíg ez nem sikerül, azt kell megvizsgálni, hogy a jelenlegi rendszeren belül milyen belső tartalékok vannak. Ha azt tapasztaljuk, hogy egy tagállami kormányzat, mint például az Orbán-kormány, kifejezetten az európai alapértékek ellen cselekszik, akkor felhatalmazást kell adni az Európai Bizottság és az Európai Parlament számára az azonnali válasz megadására. Mert ez egy vírus, ami terjedni fog, ami tönkreteszi Európát. És ha már az Orbán-kormány kezébe láthatóan egyre kevésbe akarnak pénzt adni az európai adófizetők, akkor közvetlenül az EU-s intézményekben dönthessenek például egy-egy magyar önkormányzati projekt uniós támogatásáról.

Milyen lehetőségeink vannak?

Orbán rendszere, Orbánisztán összeegyezhetetlen az Európai Unióval. Csak idő kérdése, hogy mikor válnak el az útjaik egymástól. Ahhoz, hogy ezt megakadályozzuk, nekünk kell leváltani az Orbán-kormányt. Ugyanakkor, ha az EU-ban lefektetnek végre olyan szociális minimumokat, amelyek minden tagállami kormányzat számára kötelezőek, az Orbán-kormány feje felett tudunk a magyar emberek javát szolgáló döntéseket hozni. Ilyen az európai minimálbér, a minimálnyugdíj, vagy épp a szociális bérlakás-építési program. Erről szól a szociális Európa.

BB_L3873Az Európai Szociális Alapban ezekre Önök szerint sincs pénz.

Mai árfolyamon számolva 240-250 ezer forintos kötelező európai minimálbért javaslunk. A tagállamok feladata egy olyan adó- és járulékreform végrehajtása a vállalkozások terheinek átcsoportosításával, melynek eredményeként több pénz maradna a munkavállalóknál.

Ha a jelenlegi magyar elitista kormány nem hajlandó a családi pótlékot hosszú évek óta emelni, nem hajlandó milliók szociális kérdésével foglalkozni, akkor vegyük tudomásul, Európa is megsegíthet minket.

A ma szinte adót alig fizető óriás techcégek számára bevezetett szolidaritási adó után létrehozott büdzséből pedig fedezhetnénk az európai családi pótlékot. Orbán Viktornak ott kellene ülnie a brüsszeli tárgyalóasztaloknál, hogy megküzdjön a magyar érdekekért, mert most dől el a következő uniós költségvetési ciklus, ehelyett a kormányfő háborút folytat az Unió ellen, amiből hazánk csak rosszul jöhet ki.

Viszont a szociális Európával a fideszes logika szerint jogköröket adunk át a brüsszeli bürokratáknak.

Orbán Viktor a gyenge Európában érdekelt, mert csak a gyenge Európa tudja eltűrni azt, amit Magyarországgal művel.

Egyébként eldöntötte már az MSZP és a DK, hogy melyikük találta ki először az európai minimálbér ötletét?

Ennek elég gyorsan utána lehet nézni, mert ez már 5 évvel ezelőtt is benne volt az EP-programunkban, és az Európai Szocialista Párt programjában is szerepel. A DK pedig nem tagja a pártcsaládunknak.

Hangsúlyozták, hogy zöld is ez a program. De az MSZP honlapján elérhető leírásban sem az atom, sem pedig a nukleáris szóra nincs egyetlen találat sem.

A korábbi szocialista programokhoz képest mindenképpen nagy előrelépés, hogy a fenntartható fejlődés kérdése ilyen szinten szerepel a programunkban. Mi egy piros-zöld szövetségben indulunk, vállalva, hogy Jávor Benedek az Európai Parlament Zöld frakciójába, azaz egy másik frakcióba fog beülni. Ez is az elköteleződésünket bizonyítja.

Jávor Benedek valóban hiteles, ismert az atomenergia-szektorral szembeni fellépése is. Akkor ez most háttérbe szorul?

Neki köszönhető, hogy Paks 2 anomáliáit megismerhettük, és ő derítette ki, hogy micsoda felháborító szerződéseket írt alá az Orbán-kormány az oroszokkal. Jávor Benedeknek, szakemberként nyilván megvan a véleménye az atomenergiáról is, de ezek az ügyek kifejezetten Paks 2-ről szóltak. A Zöldeknek és nekünk lehet eltérő álláspontunk a nukleáris energia kapcsán, de az közös bennünk, hogy amit az Orbán-kormány művel Putyin palotapincsijeként, elfogadhatatlan.

Jó, hogy így fogalmazott, mert 2009. március 30-án Ön is, Szanyi Tibor is megszavazta a paksi bővítés elvi felhatalmazását.

És ez ellentmond azzal, amit eddig mondtam?

Nem. Éppen ez az. Csak ez így nem egy zöld program.

Attól még, hogy az energiaellátás, az energiafüggetlenség kapcsán valaki mást gondol, még lehet egy környezettudatos, a jövő generációkért felelősséget vállaló politikus. Nem itt látom a választóvonalat. 2009-ben pedig mi még nyilvánvalóan nem tudhattuk, hogy Orbán Viktor milyen szerződést készít elő Putyinnal, és hogy hány évtizedre adósítja el még az unokáimat is. De egyébként nincs MSZP-P közös EP-program, nincs is rá igény.

Amúgy mi a bajuk az LMP-vel? Szanyi Tibor például kétségbe vonta azt is, hogy az LMP egyáltalán zöld párt lenne.

Nemcsak neki, ahogy láttam Szél Bernadettnek is volt hasonló megjegyzése: ő nem a korábbi pártjára szavazna, Jávor Benedekben látja a zöld ügy képviselőjét. Sok jó LMP-s ismerősöm van, de a párt kacskaringós pályája nem meggyőző. Most, amikor az LMP 5 százalék alatt fog teljesíteni, sajnos ki kell mondani, aki zöld ügyet támogatja, annak egyedül Jávor Benedekre, és a Párbeszédre érdemes szavaznia.

Cél még a Jobbik legyőzése május 26-án?

Azért nem beszélnék erről szívesen, mert, ahogy járom az országot, azt tapasztalom, hogy nagyon komoly a helyi együttműködés az önkormányzati választásokra készülve. A célunk az EP-, és a helyhatósági választásokon is a maffiakormány leváltása, és a helyi kiskirályok eltakarítása. Az én viszonyom a Jobbikkal eléggé viharos volt az elmúlt évtizedben, ehhez képest itt ülök Önnel, és az első interjúkérelemre válaszoltam. Léteznek azok a kibékíthetetlen ideológiai különbözőségek, amelyek miatt soha nem leszünk a Jobbikkal egy politikai közösségben, de az is biztos, hogy Magyarországnak demokráciára, többpárti versengésre van szüksége. Szóval, most inkább nem élezném a feszültséget az ellenzéki oldalon. Az EP-választáson mindenki győzze meg a saját szavazóit, aztán pedig az önkormányzati választáson, ahogy látom, együtt fognak működni a helyi erők.

Budapesten elsőre ez miért nem sikerült?

Ezt kérdezze meg az LMP és a Jobbik budapesti elnökeitől.

Hány hellyel számolnak az EP-ben?

Legalább háromra, de megvan az esélye ennél több mandátum megszerzésének is. Összességében a cél az, hogy az ellenzéki erők a Fideszt megelőzzék, vagy legalábbis megakadályozzák, hogy a 21 mandátum kétharmadát megszerezzék. Ezért járjuk az országot.

Szerző: Sarkadi-Illyés Csaba
Megjelent az Alfahír oldalán 2019.05.04.-én

Ujhelyi István: Az MSZP az elmúlt években határozott baloldali fordulatot vett

Standard
Ujhelyi Istvánnal, az MSZP európai parlamenti képviselőjével a Tabumentes Országmentés diákcsoport rendezvénye után beszélgettünk a budapesti Ellátó Kertben, ahol Deutsch Tamással vitatkozott aznap este a szocialista EP-képviselő. A vitát, amit élőben közvetített a Mérce, itt lehet visszanézni. A rendezvény végén Ujhelyivel a Fidesz felfüggesztéséről, az MSZP múltjáról és jövőjéről beszélgettünk, és megkérdeztük arról is, hogyan győzné meg a választókat, hogy az MSZP európai listájára szavazzanak. Szadai Levente interjúja a Mérce.hu oldalon. 
Mérce: Március 20-án felfüggesztették a Fideszt az európai néppárti tagságából. Mit gondol, hogyan lehet, hogy teljesen máshogy érzékelte és kommentálta – miszerint önként felfüggesztette magát a Fidesz – a Fideszhez közeli, kormányközeli sajtó az eseményt, ahhoz képest mondjuk, ahogy a világsajtónak a nagy része és a kormánytól független magyarországi médiumok többsége is tette?
 Ujhelyi István: Orbán Viktor mint európai politikus megbukott, és ezt ő is tudja. De ahhoz, hogy ennek az odakozmálásnak itthon ne legyen a kelleténél nagyobb szaga, hogy ezt a bukást a magyar társadalom ne vehesse észre, azonnal beindították a hazugsággyárat. Előző nap még a Fidesz-közlöny, fedőnevén a Magyar Nemzet is a kormány hazugságaira készítette fel a saját olvasói bázisát. Azt próbálta minden erővel elmagyarázni a jobboldali szavazóközönségnek, hogy ha esetleg kizárják a Fideszt, akkor ez jobb is a kormánypártnak. Közben pedig Orbán Viktor azon dolgozott, hogy még ha a szégyenpadra is ültetik, de maradhasson, mert ő is tudja, hogy az európai pártcsaládja nélkül nem tud egy métert sem tenni az Európai Unióban. A döntéssel Orbán tehát teljesen világosan egy bukott politikus lett. Az, hogy kínos magyarázkodásukban képesek voltak azt állítani, hogy ezt ők kérték: több, mint nevetséges. Aki megnézte a Néppárt vezetőinek nyilatkozatait, az láthatta, hogy egyértelműen fogalmaztak: a jogállamisági problémák miatt, az orbáni politika miatt függesztették fel a tagságukat.
M.: Ez tehát egy visszajelzés Orbán Viktor hazai és uniós politikájára a saját pártcsaládja felől. Mi az MSZP európai programja, és miben tud alternatívát nyújtani a Fidesz politikájához képest?
U.I.: Nyilvánvalóan kevesebb európai parlamenti képviselőnk lesz a következő ciklusban, mint a Fidesznek – mert kisgömböcként felfalt mindenkit, működik az agymosás -, de még ezzel a kevesebb képviselővel is komolyabb befolyásunk lesz az európai szocialisták bivalyerős közösségében, mint Orbánéknak a néppártban. A Fidesz szövetségeseinek és barátainak a száma folyamatosan csökken, a mi erőnk és befolyásunk pedig folyamatosan nő. Nekünk több lehetőségünk lesz most befolyásolni például az európai politikát, mint egy szégyenpadon ülő és az érdekérvényesítési képességét elveszítő Orbánnak. Ezért látom egy óriási lehetőségnek, hogy a „Haza. Szeretet. Európa.” címet viselő programunkat átvigyük. Annak a Szociális Európának a programját, amely végre az emberekbe szeretne fektetni, a mindennapjainkba, az egészségügybe, az oktatásba, a szociális minimum megteremtésébe minden egyes európai polgár számára. És hiába mondta itt Deutsch Tamás, hogy a Szociális Európa Programja arról szól, hogy a gazdagok többet kapnának. Hát azt hittem, ránk szakad a plafon. A Szociális Európa Programja pont arról szól, hogy a jobboldali elitizmussal szemben mást és másként kell csinálni. Az Orbán-kormány a gazdagoknak többet és többet ad, egy szűk elitet kedvezményez, miközben társadalmi csoportok sokaságát hagyja éhbéren, szociális és méltó egészségügyi-, illetve oktatási ellátás nélkül létminimum alatt megélni. A mi programunk egy olyan szociális Európa, amelynek a támogatója Frans Timmermans, az európai szocialisták csúcsjelöltje, és bárhogy is alakul az európai parlamenti választás, abban biztos lehet mindenki, hogy én ezért fogok küzdeni a következő öt évben.
M.: Ebben az európai programban több szociáldemokrata, baloldali elem és javaslat is feltűnik. Ehhez adja magát a kérdés: mit jelent ma a párt nevében az, hogy szocialista?
U. I.: Számomra azt jelenti, hogy nem lehet egyetlenegy magyar család sem, amelyik nem tud biztonságos életet teremteni a család minden tagjának, a nagymamának is és a most születendő gyermeknek is. Számomra csak olyan világ képzelhető el, amelyikben ugyanakkora esélye van a jó oktatáshoz hozzájutnia bármelyikünk gyermekeinek. Nekem, a magyar viszonyokhoz képest kiemelkedően magas fizetésű európai parlamenti képviselőnek is, de azoknak a rokonaimnak is, akik pedig közalkalmazottként a magyar közalkalmazotti lét hétköznapjait élik. Mindenkinek ugyanakkora esélyt kell tudjunk adni egészségügytől az oktatásig. Számomra ma ezt jelenti baloldalinak lenni, ez az a bizonyos szociális pillér, amelyet meg akarunk valósítani, és egy nagyon fontos dolgot hadd tegyek még hozzá. El kell jönnie ismét az érdekképviseletek és benne a szakszervezetek időszakának. Mert lehet, hogy ma már nem a klasszikus, több évtizeddel ezelőtti, gyáripari munkások tömegeit megmozdító, az érdekeiket képviselő szakszervezetek vannak fő hangsúlyban, de a kereskedelemtől a közszféráig rengeteg olyan érdekképviselet működik, ahol sokkal keményebb, határozottabb, harciasabb kiállás kell az emberek hétköznapjainak, a munkavállalók érdekeinek a megvédésére.
LEZ_9760M.: Azért kérdeztem ezt, mert több társadalomelméleti publicisztika is egyetért abban, hogy a szimbolikus politizáláson túl a Fidesz és az MSZP ugyanabban a hegemonikus mezőben mozog, ha mondjuk a gazdaságpolitikát nézzük. Mikor fog baloldali fordulatot venni az MSZP, ahogy az történik éppen a brit Munkáspárt esetében, vagy az amerikai Demokratáknál, és számol le neoliberális múltjával?
U. I.: Ismerem ezeknek az írásoknak a jogos, vagy néha szerintem jogtalan, esetleg ránk nézve nem feltétlenül igazságos kritikai mondatait. Nyilván ellenzékiként is más politikai programot megfogalmazni, mint egy gazdasági válság idején kormányzó pártként, egy liberális koalíciós partnerrel. De az MSZP az elmúlt években határozott baloldali fordulatot vett. Említhetem a szociális bérlakásépítéssel, a lakhatással kapcsolatos programpontjainkat, de hivatkozhatok ismét a „Haza. Szeretet. Európa.” címet viselő európai programunkra, amely egy nagyon karakteres és egyértelmű európai, baloldali, magyar program.
M.: Viszont ez a választópolgároknak még nem feltétlenül ment át. Nem gondolja, hogy jobban tudatosítani kellene bennük akkor, hogy az MSZP ismeri és reflektál erre a múltra, és azokra a hibákra, amiket elkövetett, és már nem ugyanaz a párt többé?
U. I.: Hát, ha erre szükség van, akkor nyilván ezt nem tettük meg kellőképpen. De az MSZP a következő európai parlamentben nyilván nem a liberális pártcsaládhoz veszi az útját, hanem egy erős, szocialista, szociáldemokrata pártcsaládban akarja képviseli a magyar érdekeket.
M.: Az Ön által említett baloldali fordulat azt is jelentheti, hogy a szakszervezetek és a munkavállalók számíthatnak az MSZP politikájára és támogatására?
U. I.: Az elmúlt hónapokban ezt nagyon határozottan megmutattuk. A legegyértelműbben mi álltunk a szakszervezetek mellé, és mi kockáztattuk a legtöbbet a parlamentben, például azokkal a parlamenti megmozdulásokkal, amit az MSZP pártelnök-frakcióvezetője indított. A válaszom tehát határozottan igen.
 M.: Mit üzenne a választópolgároknak, és a kormány politikája miatt az út szélére sodródott társadalmi csoportoknak, miért szavazzanak a pártra az EP-választáson?
U. I.: Muszáj a programunk esszenciájára visszatérjek. A „Haza. Szeretet. Európa.” hármasban benne van például, hogy a gyűlöletpolitikával, a mai kormány által lenézett társadalmi csoportok felé való gyűlölködő és lenéző politikával szemben mi szeretnénk egy szerethető, és mindenkinek biztonságot nyújtó jövőképet adni, és ezért köti össze számunkra a szeretet kifejezés a haza és az Európa szót, és ezért beszélek ennyit arról, hogy egyébként az Európai Uniónak forrást kell arra biztosítania, hogy létminimum alatt senki ne élhessen; de, hogy még egy példát mondjak, ezért van az, hogy a devizahitelesek különböző érdekképviseleteivel csak mi tartjuk intenzíven a kapcsolatot, csak nálunk van az európai parlamenti listánkon fent a devizahitelesek képviselője. Mi küzdünk az ő jogaikért, nem csak utólag, hanem a jövőre nézve is. Azt hiszem, és abban bízom, hogy látszik végre, hogy amit mi akarunk, az nem az elitek Európája, hanem a minden európai polgár biztonságát nyújtó közösség.
Megjelent a Mérce.hu oldalon 2019-04-03-án

Ujhelyi: próbálkozzanak csak a karaktergyilkossággal

Standard

7CxCll6ZnLIPuGbWsFelkészült rá, hogy a kormánymédia megpróbálja ízekre szedni, a választmányon történteket nem hajlandó minősíteni, és mindjárt felveszik a Párbeszédet az MSZP EP-listájára – interjú Ujhelyi Istvánnal, az EP-kampány vezetőjével. A Népszava interjúja.

Hónapokon át egyértelműnek tűnt, hogy ön vezeti az MSZP EP-listáját. Csakhogy Tóth Bertalan került a névsor élére, saját javaslatára. Mi történt?

Párton belül többször – például ősszel is – felmerült annak lehetősége, hogy legyen egy szimbolikus jelölt a lista élén. Tóth Bertalan most úgy döntött, hogy személyesen áll bele ebbe a kampányba és mutatja meg, hogy ez az EP-választás valóban mindennél fontosabb. Ha egy pártelnök vezeti a listát, az mindig szimbolikus. Hadd emlékeztessek mindenkit: 2004-ben Kovács László állt az MSZP lista élén – ugyanis a legnagyobb eséllyel így volt megmozdítható a párt egésze. Tóth Bertalan lépése azt üzeni: egységes és erős csapat vagyunk. A párt felsorakozott mögötte és a lista mögött, tudom, hogy mindenki beleteszi a magáét a kampányban a közös siker érdekében.

Ön szimbolikus döntésről beszél, mások pragmatikus okokról, mondván: azért vállalta a lista vezetését, hogy ne bontakozhasson ki egy konfliktus – mint ismert, Szanyi Tibor és támogatói erősen küzdöttek az EP-lista átrendezésért.

Nem titok, volt a pártban egy egészséges versenyfutás a jelöltek között, de nincs olyan konfliktus, amire Ön utal és ami megkérdőjelezné az egységünket. Két dolgot hadd szögezzek le: egyrészt megtisztelőnek tartom, hogy a pártelnök olyan listát javasolt, aminek első mandátumszerző helyén én szerepelek, és az EP-kampány vezetőjeként folytathatom a megkezdett munkám…

Biztos benne, hogy folytathatja? A kormánypárti sajtó jól érezhetően célkeresztbe vette a Szeviép-ügy miatt.

Régóta a Fidesz célkeresztjében vagyok, az elmúlt időszakban számos fenyegetést kaptam a híveiktől, nem véletlenül akasztottak fel egy engem formáló bábut az egykor volt Köztársaság téren.  Gondolom a PestiSrácoknál, az Origón vagy a propaganda-kiadvánnyá silányított Magyar Nemzetben – most, hogy az EP-lista elején vagyok – elkezdődik a karaktergyikosság. Hadd kezdődjön! Én ezután is a legkövetkezetesebb ellenfele leszek az orbáni rendszernek. Ami az úgynevezett Szeviép-ügyet és a tényeket illeti: egy hosszú éveken át tartó eljárásról beszélünk, amelyben a Fidesz az elmúlt években mindent elkövetett, hogy valahogy belekeverjen, de semmilyen módon nem voltam érintett, sem a vádiratban, sem a tavaly decemberben meghozott ítéletben.

LEZ_0763Ön felsorakozásról és egységről beszél, ám egyes hírek arról szóltak, hogy már a lista megszavazásának körülményei kapcsán is éles vita volt a választmányi ülésen, és állítólag volt olyan felszólaló is, aki már egyenesen belső puccskísérletet kiáltott.

Soha nem szoktam belső fórumaink és döntéseink körülményeit a nyilvánosság előtt értékelni. Sajnos vannak, akik forró dróton juttatnak ki belső információkat a fideszes média legsötétebb szereplőinek. Igen, volt vita és versengés a lista összeállítása kapcsán, ez természetesen nem titok. De egy demokratikus és tisztességes közösségben ez a szokás. A kongresszus nagy többséggel fogadta el az EP-listánkat, élén a pártelnökkel. Innentől megyünk előre és mindent annak vetünk alá, hogy a szövetségeseinkkel együtt megroppantsuk a fideszes rezsimet. Az MSZP egy nyílt listát fogadott el, amihez lehet csatlakozni. Jövő héten összeül a Párbeszéd küldöttgyűlése, deklarálja, hogy szeretne közösen indulni velünk, Tóth Bertalan és az elnökség egyeztet a konkrét helyről, a végső döntést pedig a választmány hozza meg.

Tóth Bertalan világossá tette, hogy nem kíván Brüsszelbe menni. Hogy alakul Önök között a munkamegosztás – a pártelnök a kampányban is csak szimbolikus szereplő lesz?

Határozottan be akar szállni a kampányba. De, mi egyébként is csapatban gondolkodunk és csapatban dolgozunk. Mindenkinek fontos szerep jut, hiszen mindenki különböző karakterrel és különböző értékkel, de azonos céllal rendelkezik. Tüttő Kata például kiváló várospolitikus, Harangozó Gábor elismert agrárpolitikai szakember, Szanyi Tibor rutinos EP-képviselő, de ott van az egyik meglepetésemberünk, Kálló Dániel a Független Diákparlament képviseletében. Aki maga az üzenet arról, hogy az MSZP komolyan veszi a civilekkel való együttműködést.

Mégis: nem morgott a párt, hogy az 5. helyre egy 19 éves fiatal kerül?

Sőt! Látnia kell mindenkinek, hogy az MSZP milyen innovatív és előremutató változásokon megy keresztül, miként nyit és miként bővül. Fontos fegyverténynek és a fejlődés alapkövének tartom a Párbeszéddel való szövetségkötésünket, ahogy fontos döntésnek tartom Kálló Dániel szerepeltetését is a listán. Komoly üzenete van, hogy velünk van, hogy a mi közösségünket támogatja. Egyébként soha nem volt ennyire fiatal az MSZP listája, számos harminc alatti/közeli fiatal szerepel rajta, például Mester Barnabás, a Radikális Európai Demokraták (RED Mozgalom) alapítója és meghatározó arca, vagy Bárány Balázs, a párt kiváló nemzetközi titkára.

Korábban úgy fogalmazott, egy olyan szociális Európát akar, amelyik az emberekbe fektet be. Mit mondana egy magyar faluban élő fiatalasszonynak, miért az önök Európa-víziójára voksoljon?

Mert Európa ad védelmet egy magyar családnak. Európa véd meg egy gazdasági válságtól, Európa véd meg az újabb háborútól. Európa véd meg a politikai zűrzavartól, és igen, Európa véd meg egy migrációs válsághelyzettől. Mi egy olyan Európát szeretnénk, amelyik az említett fiatalasszony mindennapjaival törődik: a lakhatásával, az egészségével, a fizetésével, szülei nyugdíjával. Az utóbbi kettőre a legjobb példa, hogy létezik egy erős törekvés, ami egységes színvonalú minimálbért és minimál-nyugdíjat szeretne. Ez azt jelenti, hogy a nehéz helyzetben lévőknek nagyjából azonos szociális ellátást és életminőséget biztosítana a rendszer – azon vagyunk, hogy ez minél előbb megvalósuljon. Kollégáimmal együtt sok munkánk van a „Haza. Szeretet. Európa.” címet viselő pártprogramban, büszke vagyok arra, hogy ezt is nagy többséggel fogadta el a kongresszus. Ez a dokumentum pontos és hiteles alternatívát mutat fel a Fidesz rombolásával szemben. Ez az MSZP európai víziója és vállalása: az elitek Európája helyett az emberek Európája!

Népszava – 2019.02.17. – Szerző: Ny.B.Gy.

Ujhelyi: Orbán Viktor és Matteo Salvini Európa belső ellensége

Standard

Istvan UJHELYI“Van rá esély, hogy a szocialista Frans Timmermanst választják meg az Európai Bizottság következő elnökének, aki elvezetheti az EU recsegő-ropogó intézményrendszerét egy szociálisan érzékeny Európa felé” – vélekedik Ujhelyi István, az MSZP európai parlamenti képviselője. Szerinte az EP-választás után is megmarad az Európai Parlament integráció-párti többsége, akik összefoghatnak Orbán Viktorral és a támogatóival szemben. Az európai szociáldemokrata pártnak kevesebb képviselője lesz, mint most, de a kormányok között marad ereje, és éles baloldali fordulatot fog venni. Strasbourgban beszélgettünk a szocialista politikussal, akit az MSZP pénteki választmányi ülése várhatóan listavezetőnek jelöl a májusi választásra.

Mit gondol, mi történik a májusi EP-választás után?

Azt várom, hogy megmarad a többsége az Európa-párti erőknek, és meglesz az elszántság arra, hogy az EU intézményrendszeréhez hozzányúljunk. Mert habár az EU értékei maradandóak, az intézményrendszer recseg-ropog. Látszik ez a gazdasági válságból való lassú és bizonytalan kilábalásból. Látszik abból, hogy a külső kihívásokban, amelyeket például Moszkva és az amerikai-kínai kereskedelmi háború támaszt, Európa nem játékos, hanem inkább kényszerű megfigyelő. És Európa a belső ellenségeivel sem tudott mit kezdeni. Orbán Viktor és Matteo Salvini Európa belső ellensége.

Mit jelent az, hogy valaki Európa belső ellensége? Az olasz kormány kifejezetten szeretné, ha többet foglalkozna a gazdasági problémáikkal az Európai Unió. Nem lehet azt mondani, hogy ellene vannak az egész integrációnak. Orbán Viktor is többször elmondta, hogy nagyon helyes, hogy tagjai vagyunk az Európai Uniónak, csak ebben a formában sokminden nem tetszik neki.

Oda egyszerűsítik le ezek az erők az ideológiáikat, hogy erős nemzetállamok laza szövetségévé kellene formálni az Európai Uniót. De ez azt jelenti, hogy visszalépünk a történelemben az EU-t megelőző együttműködési fázisba. Az integráció azért vált egyre mélyebbé politikai–gazdasági–kereskedelmi értelemben, mert fölfogta Európa, hogy csak így tudja megvédeni a saját állampolgárait, biztosítani a piacát, és hatalmi tényező lenni a világban. Ráadásul: ha annyira jó lenne nemzetállamok laza szövetségévé válni, akkor mit mondanak erről a fideszes kollégák az erdélyi és a felvidéki magyaroknak? Akkor például Románia, mint erős román nemzetállam felejtse el az ott élő magyarság államalkotó szerepét? A nacionalista erőfitogtatásból még soha nem született gyümölcsöző együttműködés.

Erre mondja azt Orbán Viktor, hogy nemcsak együttműködés az Európai Unió, hanem érdekeknek a nagyon komoly ütköztetése is, ahol a kelet-európai országok ráadásul hátrányban vannak az erős gazdaságú nyugat-európaiakkal szemben, tehát csak úgy lehet fellépni, ha nagyon határozottan kiállnak bizonyos témák mellett.

Sorolni tudnám azokat az eredményeket, amelyeket a kormányfők tárgyalóasztalnál, ügyes egyezségek mentén értek el a saját országuknak. Attól, hogy valaki Budapestről kígyót-békát kiabál és köpköd Európa felé, nem lesz erősebb, legfeljebb hangosabb. Az osztrák kormányzat simán elvette az Ausztriában dolgozó magyar családoktól a családi pótlék egy részét, és a magyar kormány fényévekre lemaradva próbált utánamenni az eseményeknek. Ráadásul úgy tudtuk, hogy az osztrák kancellár, Sebastian Kurz nagy barátunk. Rengeteg dolog van, amelyekben, ha nem harcolna a magyar diplomácia, hanem okos alkukat kötne, akkor előrébb lennénk.

Ki lesz az európai integráció-párti többségnek a vezető ereje?

Leader-hiány van. De a mai világban könnyebb Trump-féle populizmussal, orbáni illiberalizmussal nemzetmentőként megmutatkozni, mintsem csendes, szorgalmas ügymegoldó menedzserként. Ezt kell túléljük most az EP-választásokon. Bízom benne, hogy ez megtörténik, és akkor Frans Timmermansnak, aki az Európai Bizottság egyik legfelkészültebb tagja, esélye lesz, hogy megnyerje a meccset a Bizottság elnöki tisztségéért. Merthogy a Néppárt jelöltjének, Manfred Webernek nem bocsátja meg az Európa-párti parlamenti közösség, hogy lepaktált Orbánnal. Ezért is érdekes, hogy szombaton Timmermans a mi vendégünk az MSZP-kongresszuson, és megtartja az egyik legizgalmasabb kampánynyitó beszédét.

Nem úgy néz ki, mintha az Európa-párti többség bánná azt, hogy az Európai Néppártban „lepaktálnak” a Fidesszel. Az Európai Néppárt önmagában is egy Európa-párti közösség, mégsem léptek ők sem.

Ezért kell a fejükre olvasni, hogy Orbán és az orbánizmus térnyerése az a Néppártnak egy elévülhetetlen bűne. Hibás az a politika, ami egyébként Angela Merkeltől jön, hogy jobb, ha házon belül tartjuk, mert úgy kordában lehet tartani. Szerintem a Néppárt az EP-választásig tud várni ennek a kérdésnek az élére állításával, és ott el kell, dőljön, hogy az orbánizmusé lesz a Néppárt, vagy pedig kivágják onnan.

Plenary session - Week 17 2017 in Brussels - Situation in HungaryNehezen tudom elképzelni, hogy az Európai Néppárt megszavazza a szocialista Frans Timmermanst a saját eredeti jelöltjükkel, Manfred Weberrel szemben.

De ha mondjuk Weberből parlamenti elnök lesz? A parlament ragaszkodik ahhoz, hogy csak a csúcsjelöltekből lehessen választani, mert fontos az európai demokrácia további fejlődése érdekében, hogy ne a kormányfők alkudozzanak róla, hogy melyik pozíció kinek jut, hanem a parlament döntse el. Viszont Weberre annyira ki van akadva mindenki, hogy könnyen lehet, hogy összeáll egy olyan parlamenti többség, ahol a Néppárt egy része, a liberálisok és a Zöldek is azt mondják Timmermansnak, hogy ismerjük a munkádat, tudjuk, hogy alkalmas vagy elvezetni a Bizottságot, és adunk mögéd parlamenti többséget. Weber meg lehet a parlament elnöke. Vannak ilyen sakkjátszmák. Nem véletlen, hogy Orbán és az otthoni kormányzati sajtó Timmermanst kezdte el beállítani mumusnak. Eddig Sargentini volt, Soros volt, és most hirtelen megtanítják a magyar olvasóval Timmermans nevét. Azért, mert Orbán tudja, hogy Timmermans érdemi ellenfele Európában.

Mennyire állja meg a helyét, hogy „mindenki ki van akadva Manfred Weberre”? Róla azt lehet tudni, hogy egy nagyon kompromisszumképes figura, finoman fogalmazva. Ő az, aki mindenkivel megtalálja a közös hangot. És ráadásul a német kormány támogatását is bírja.

Van egy személyes jó viszonyom Weberrel, mert közösen gondozzuk a Free Interrail programot a fiataloknak. Az a benyomásom róla, hogy egy kedves, joviális bajor úriember. Nem tudom, hogy politikai számításból vagy gyengeségből hagyta, hogy a fejére nőjön Szájer, Deutsch és az ő vállukon állva Orbán. De ma az az általános vélekedés, hogy Weber nem tudta kezelni ezt a problémát. A Néppártnak az a része, amelyik megszavazta a Sargentini-jelentést, szintén így vélekedik. Nem csodálkoznék, ha a német központi kormányzat számára sem lenne elsődleges cél Weber bizottsági elnökké varázslása. A német érdekeknek van más megjelenési lehetősége is. És azt sem tudjuk, hogy Angela Merkel meddig marad kancellár, hogy kitölti-e a ciklusát.

Ha vezetőhiány van az integráció-párti oldalon, akkor lehet Emmanuel Macron egy ilyen, alapvetően baloldali csoportosulásnak a vezetője?

Macron Európa-pártiságát elismerem, de az őáltala alkotott világkép nagyon távol áll az enyémtől. Mi szociáldemokraták és az MSZP is otthon egy szociális Európáért akar vívni, ahol sokkal több energia, forrás és politikai programalkotás történik az emberek hétköznapi jólétéről. Munkavállalói jogok, munkanélküliségi biztosítási rendszer, európai egységes sztenderdek alapján eldöntött minimálbér. Egy ilyen szociális Európa lehet az egyetlen ellenszere a populisták térnyerésének. Az emberek azért mennek a populisták után, mert érzékelik, hogy az elmúlt években az Európai Unió az elitek kiszolgálójává vált. Macron nem ez a világ. Ő egy nagyon-nagyon liberális, és ahogy láttuk a francia történéseket is, a hétköznapi emberek napi problémáit kevéssé érzékelő politikát folytat. Európával kapcsolatban ugyanazt fogjuk gondolni, de mi nem Macront akarjuk követni. Ez egy éles változás lesz a szociáldemokrata frakcióban és az európai szocialista párt működésében is. A német szociáldemokraták is elfogadták a programjukat hétvégén: az is egy erőteljesen baloldali, szociális program. A miénk is, amit most fogunk elfogadni szombaton.

Mire számít az Európai Szocialisták Pártja (PES) a választások után? Ha végignézzük, akkor nincsen igazán erős miniszterelnökük.

Spanyolországban és Portugáliában győzött és erős a baloldal. Finnországban perceken belül szocialista győzelem várható, Svédországban megmaradt a szociáldemokrata kormány, és Kelet-Közép-Európából sem lehetett kisöpörni a baloldalt. Ez nem azt mutatja, hogy ne lenne erő. Az elmúlt években az európai baloldal képtelen volt mit kezdeni a gazdasági válság beköszöntével, de ezen ma már túl vagyunk. Az európai baloldal balra fordult, és megfogalmazta az európai szociális pillért. Ez egy közös vízió, és van hozzá Frans Timmermans, aki vállalja az ezért való küzdelmet.

Hány képviselői helyre számít a szociáldemokrata frakció (S&D)  a választás után?

Nyilván kevesebbre, mint most, de alapvetően azért, mert kiválik a brit Munkáspárt, akik egy elég vaskos küldöttség voltak az S&D-n belül. Van, ahonnan növelni tudjuk a képviselőink számát, és van, ahol csökkenünk. Magyarország esetében a mai négy képviselőhöz képest szolid növekedésre számítunk. Nyilvánvaló például, hogy a Párbeszéddel való együttműködésünk azt is jelenti, hogy Jávor Benedek, hogyha a közös listánkról bejut, akkor a Zöldekhez fog ülni, hiszen ő abban a frakcióban tekintélyt vívott ki magának.

Arról is szól a mostani választás, hogy meg lehet-e erősíteni a következő öt évben a szociális intézkedéseit az Európai Uniónak?

Számunkra erről szól. Olyan tabukat kell megdönteni, mint hogy az egészségügy például csak tagállami hatáskör. Milyen egységes Európa az, ahol az egyik országban az ellátás a harminc évvel ezelőtti minőséget sem üti meg, a másikban pedig világszínvonalú? Az egységes európai minimumellátás szintjét meg kell tudni határozni. A 2017-es göteborgi nyilatkozatban a jobboldali vezetésű Európa is kénytelen volt elismerni a szociális pillér létjogosultságát, mint az új tartóoszlopát az európai közösségnek. Egyetlen kormányfő volt, amelyik tiltakozott és a nemzet szuverenitását sértő intézkedések sokaságaként írta le a szociális Európát: ez Orbán Viktor volt. Merthogy olyan kérdésekbe akar belenyúlni a szociális Európa, mint a társadalombiztosítás, egészségbiztosítás, nyugdíjbiztosítás, és egy minden munkavállalóra érvényes közös munkaügyi szabályzat. Ehhez tesszük mi hozzá otthon a saját problémáinkból kiindulva az egészségügy, az oktatás, a kivándorlás problémájának kezelését. A szabad munkaerő-áramlás beindítása után rácsodálkozott a nyugat-európai társadalom, hogy egyszer csak megjelentek náluk milliók Kelet-Európából. Az ebből származó feladatokkal viszont semmit nem akar kezdeni. Mi lesz például a külföldön dolgozók nyugdíjával? Nincs ma olyan egységes, harmonizált nyugdíjrendszer az Európai Unióban, ami alapján meg tudná mondani valaki, hogy egy most elvándorolt magyarnak harminc-negyven év múlva ki garantálja a nyugdíját.

UJHELYI, Istvan (S&D, HU)Nem pontosan ez volt a célja a piacok megnyitásának? Hogy Nyugat-Európában legyen még több, olcsóbb munkaerő, akik keletről elmennek oda dolgozni?

Ha csak azért vettek volna fel minket az EU-ba, hogy mi exportáljunk hatszázezer munkavállalót, az nagy baj lenne. A piacszerzés benne van, de ennek win-win helyzetnek kellene lennie, ami ma nem így néz ki. Mi nettó haszonélvezői vagyunk az Európai Uniónak, ami a magyar költségvetést érinti, a mindennapi életben viszont megmaradtak a súlyos egyenlőtlenségek.

Hogy EU-s szintű elvárásokat lehessen támasztani például minden tagállamnak az egészségügyi ellátásával szemben, ahhoz nem elég a mostani uniós költségvetés, ami az EU-s gazdasági termelés 1 százalékából áll.

Növelni kell a közös költségvetést. Örülünk a BMW-nek, az Audinak és a Mercedesnek Magyarországon, de akárhogy is nézzük, ebből leginkább német tőkekoncentráció keletkezik. Szívesen, nekünk is jó a munkahely, de akkor tessék növelni az unió költségvetését, hogy abból még több uniós lehetőséghez jussunk, ne csak Erasmus programhoz, hanem máshoz is. Ma még ez lehetetlennek tűnik, de néhány évvel ezelőtt a belső határok megnyitása is lehetetlennek tűnt. Az előző magyar EU-biztos, Andor László vetette fel az egységes munkanélküliség-biztosítási rendszert. Öt éve még az is ábrándos elképzelésnek látszott, ma pedig egyre közelebb vagyunk hozzá. Most alakul az európai munkaügyi hivatal. Magyarország nélkül, mert Magyarország tiltakozik, hogy a foglalkoztatási körülményeibe bárki beleszóljon. Egy másik példa az eurózóna-tagság. Az eurózónán belül már nyilvánvalóan arról gondolkodnak, hogy hogyan lépnek még szorosabb együttműködésre: például, hogy legyen pénzügyminisztere az eurózónának, ne csak monetáris, hanem fiskális eszközökkel is támogassák egymást az eurózóna tagállamai. Ha van egy közös pénzügyi politika, akkor lesz közös szociálpolitika is. A kettő kéz a kézben jár egymással. A magyaroktól azt kérdezem: nekünk ez kell, vagy nem kell? Szerintem nagyon kell. Szerintem kihagyhatatlan.

Megjelent az Index.hu oldalon 2019.02.14.-én. A szerző: Kugyela Tamás / Eurológus

InfoRádió “Aréna” – 2019.02.06.

Standard

Az InfoRádió “Aréna” című műsorának vendége volt Ujhelyi István 2019 februárjában, ahol az egyórás beszélgetés során szó esett a májusi EP-választásokról, Magyarország helyzetéről és az ellenzéki együttműködésről is. A beszélgetés az alábbi videókon nézhető vissza: