EP-KÉPVISELŐI NYÍLTLEVÉL-SOROZAT MAGYARORSZÁG POLGÁRAIHOZ (290.)

Standard

reeeMagyarország mikor ratifikálja az újjáépítési pénzekhez szükséges uniós határozatot?

Az elmúlt napokban újabb uniós tagállamok – így például a spanyol, a luxembourgi, a litván és a görög – fogadták el, pontosabban ratifikálták azt az uniós határozatot, amely megnyitja a közös hitelfelvétel, ezzel pedig az újjáépítési csomag forrásai előtt az utat. A huszonhét tagállamból így már tizenhárom megtette, amit kell: Magyarország egyelőre még hiányzik ebből a sorból.

Még tavaly szeptemberben, sürgősséggel fogadtuk el az Európai Parlamentben azt a kulcsfontosságú uniós jogszabályt, amely lehetővé teszi, hogy az EU közös – mintegy 750 millárd eurós – hitelfelvétellel feltöltse a helyreállítási alapot és abból a tagállamok újraindíthassák a gazdaságaikat. Az EU történetében ez egyedülálló, most először adnak a tagállamok közösen engedélyt arra, hogy az Európai Bizottság kötvényt bocsásson ki (hitelt vegyen fel) és az abból befolyó pénzből vissza nem térítendő támogatást, valamint fejlesztési hitelt adjon a tagállamoknak. Ahhoz, hogy ez megtörténjen és elinduljon a folyamat, még szükség van a technikai ratifikációra, amit Magyarország egyelőre még nem teljesített. Kérdés, hogy miért ez a ráérős magatartás?! Elvi és gazdasági ellenvetése nem lehet a Fidesznek, hiszen a tavaly nyáron a kormánypárti kétharmad által áterőltetett határozatuk szerint „a helyzet súlyos, ezért kénytelenek vagyunk elfogadni, hogy az Európai Unió tagállamai közös hitelt vegyenek fel”. Ez utóbbi mondat olvasható abban a határozatban, amely egyfajta menlevél volt Orbán Viktor számára a brüsszeli tárgyalások előtt. Igen ám, de a Fidesz „133 bátor képviselője” azt is feltételéül szabta saját miniszterelnökének, hogy csak akkor járulhat hozzá az unió hétéves költségvetéshez és a most hivatkozott helyreállítási alap létrehozásához, ha a magyar kormány bűnei miatt folyamatban lévő „hetes cikkely szerinti eljárásokat” még a költségvetés elfogadása előtt lezárják, valamint, ha a források feltételeit nem kötik „jogállamisági” kritériumokhoz. Nos, Orbán hiába jött haza később önmagát győztesként mutató harci kiskakasként, pontosan tudjuk, hogy a hetes cikkelyes eljárás azóta is folyamatban van, sőt, a következő időszakban fel is gyorsítják azt; a jogállamisági mechanizmus pedig január elsejével életbe is lépett és máris árgus szemekkel figyelik a Fidesz uniós közpénz-használatát. Vagyis a Fidesz feltételei messze nem teljesültek.

Kérdés tehát, hogy Orbánék megint valami aljas, zsarolós cselre készülnek ezzel az időhúzással, vagy egyszerűen csak patópálosan ráérnek. Mindkettő azért lenne megbocsájthatatlan, mert igencsak sietős lenne a dolog, hiszen Magyarországnak is több mint 5ezer-milliárd forint állhat majd rendelkezésére a helyreállítási alapból, ennek a pénznek pedig lenne helye ebben a válságban. És nem az oligarchák, vagy a Fidesz-vezérkar családtagjainak zsebében. Hasznos lenne, ha a kormánypárt világossá tenné, hogy mi a szándéka és mikor tervezi végre ratifikálni a vonatkozó uniós jogszabályt. Azt látjuk ugyanis, hogy az általuk korábban nemzetközi egyeztetésen egyébként elfogadott és ezt követően kötelezően ratifikálni szükséges dokumentumokkal nem mindig azok rendeltetése és fontossága szerint cselekednek: lásd például az isztambuli egyezményt.

A magyar kormányfő vízválasztó, az illiberális államot meghirdető, 2014-es tusványosi beszéde után megfogadtam, hogy európai képviselőként nyílt levélben fogom minden héten figyelmeztetni a közvéleményt a rezsim bűneire. Kétszázkilencvenedik alkalommal kongatom a harangokat, mert úgy látszik, még mindig szükség van rá. És mert radikális európai demokrataként ez a dolgom.

dr. Ujhelyi István

Európai Parlamenti képviselő

2021. március 21.