Közzétéve: 2022.06.18.
Társadalmi vitát kell folytatnunk a négynapos munkahétről!
Vitán felül áll, hogy az elmúlt évek járványidőszakai és társadalmi változásai jelentősen átírták a mindennapjainkat, elsősorban a munkavégzéssel összefüggő rutinjainkat és megszokásainkat. A covid-időszak bizonyította az úgynevezett „home-office” létjogosultságát és a rugalmasabb munkavégzés hatékonyságát bizonyos ágazatokban. Kifejezetten örülök, hogy az elmúlt hetekben egyre többen foglalkoznak a négynapos munkahét bevezethetőségével Magyarországon is, ezzel a kérdéssel ugyanis a covid-időszak óta behatóbban is foglalkozom európai szakpolitikusként és az egyre intenzívebb társadalmi érdeklődés végre meghozta az időt régi tervem megvalósításához: a négynapos munkahét bevezethetőségéről szóló társadalmi vita elindításához hazánkban.
A több szabadidőt, jobb magánélet-munka egyensúlyt, hatékonyabb kreatív időt biztosító négynapos munkahét rendszere természetesen nem jelent azonnal és minden munkavállaló számára pozitív változást, hiszen egyes ágazatokban kivitelezhetetlen a program, az általános bevezetése pedig egyelőre nem ismert hatásokkal járhat. Éppen ezért üdvözlendő, hogy számos ország már megkezdte a négynapos munkahét kipróbálását, sőt, Magyarországon is vannak már olyan kis és nagyobb vállalkozások, amelyek élesben is tesztelik a módszert és gyűjtik annak tapasztalatait. Belgiumban február óta van lehetőség a rövidebb munkahétre (igaz, a napi óraszám magasabb), Angliában is épp júniusban indult el egy átfogó tesztprogram, a skótoknál kormányzati szintű vállalás volt a négynapos munkahét bevezethetőségének vizsgálata és támogatása, Izlandon pedig már a covid-járvány előtt kipróbálták: milyen az, ha egy munkavállaló 40 óra helyett csak 35 órát dolgozik egy héten, viszont a fizetése nem csökken egy fillért, pontosabban ebben az esetben egyetlen izlandi koronát sem. A projekt sikeresnek bizonyult, a tapasztalatok alapján elmondható, hogy a munkavállalókat kevesebb stressz érte, javult az egészségi állapotuk, pozitív hatással volt rájuk a több magánélet és a produktivitásukon a kevesebb munkaóra egyáltalán nem látszott meg. Az izlandiak jelentős része – akik munkájukból adódóan ezt megtehették – át is álltak már erre a rendszerre.
Az természetesen nem jelenthető ki érdemi vizsgálat és mély társadalmi párbeszéd nélkül, hogy Magyarországon is egyértelműen pozitív hatásai lennének a négynapos munkahét bevezetésének, szociáldemokrata politikusként azonban határozott személyes álláspontom, hogy ha bércsökkenés nélkül növelni lehet a munkavállalók rekreációs idejét és arányosítani a munka és a magánélet közötti egyensúlyt, akkor kötelességünk foglalkozni ezzel a lehetőséggel. Az elmúlt hetekben több nemzetközi szervezettel, kutatóval és mozgalommal egyeztettem a négynapos munkahét tapasztalatairól és magyarországi pilot-projektjeinek megszervezéséről. Legutóbb a 4DayWeekGlobal mozgalom két vezetőjével Andrew Barnesszal és Charlotte Lockharttal egyeztettünk a lehetőségekről az Európai Parlamentben, akik nyitottnak mutatkoztak az aktívabb magyarországi építkezésre is. Eljött tehát az idő, hogy az érdemi és valós társadalmi vitát ebben a kérdésben mielőbb megkezdjük, ennek szervezését és támogatását a baloldal európai politikusaként magamra vállalom: a következő hetekben meg is tartom ennek első programját az Európai Bizottság és az Európai Parlament közös, budapesti központjában, ahol Andor László volt uniós biztos mellett szociológiai- és mentálhigiénés szakértőkkel, szakszervezeti vezetőkkel és munkaadói képviselőkkel közösen beszéljük majd át a négynapos munkahét előnyeit és hátrányait. Ha Magyarország tényleg előre megy, akkor meg kell találnunk a magyar emberek életkörülményeit és mindennapjait jobbá tevő lehetőségeket.
A magyar kormányfő vízválasztó, az illiberális államot meghirdető, 2014-es tusványosi beszéde után megfogadtam, hogy európai képviselőként nyílt levélben fogom minden héten figyelmeztetni a közvéleményt a kiépült rendszer bűneire. Háromszázötvenhetedik alkalommal kongatom a harangokat és teszem, ameddig szükség mutatkozik rá. Mert esélyt kell adni az újjászületésnek és a közös hazának.
Ujhelyi István
Európai Parlamenti képviselő
2022. június 19.