LÉLEKVAKCINA – MENTÁLHIGIÉNÉS JAVASLATOK

Page

nemcikiLÉLEKVAKCINA – Mentális Akcióterv a Post-Covid jelenségek kezelésére

Az elhúzódó járványhelyzet komoly mentálhigiénés kihívás elé állította szinte a teljes emberiséget, benne minket, európaiakat is.

A covid-vírus mentális és lelki hatásai nem csupán a fertőzésen átesett populáció tagjait érintik, de azokat is, akiket bár a vírus elkerült, ugyanakkor a korlátozások, a szociális kapcsolatok beszűkülése, a negatív gazdasági következmények, a kényszerű életmód-változtatás miatt érdemi mentális hatások érték. Vagyis szinte minden embert.

Egy, a „Nature Medical” szakmai folyóiratban publikált bostoni elemzés szerint (amely több ország kapcsolódó kutatásait szintetizálta) kijelenthető, hogy minden harmadik, vírusfertőzésen átesett ember szenved valamilyen poszt-covid betegségtől: vagyis szorongástól, depressziótól, poszt-traumás stresszszindrómától, egyéb neurológiai szövődménytől.

Arra vonatkozóan jelenleg is zajlanak kutatások (például az ELTE-PPK Fejlődéspszichológiai tanszékén, illetve az UNICEF Magyarország kezdeményezése révén), hogy milyen mértékű a mentális megterheltség azok körében, akik a vírust nem kapták el, de a korlátozások, a karantén, a szociális kapcsolatok megtörése, az egzisztenciális bizonytalanság, az extrém stressz miatt roncsolódtak lelkileg.

Azt már most kijelenthetjük, hogy a társadalom jelentős hányadát mentálisan megviselte és megviseli a koronavírus-járvány, illetve azok következménye. Öt gyermekjogi szervezettel együttműködve az Európai Bizottság idén februárban publikált egy felmérést, amely szerint minden ötödik gyermek szorong és boldogtalan a vírus miatt, minden tizediknél pedig konkrét mentális problémákra utaló tünetet (pl: depresszió) találtak. Az UNICEF fiatal nagykövetei, de az SOS Gyermekfalvak által végzett saját kutatások is megerősítették, hogy a fiatalok körében jelentősen megnőtt a szorongás és az ürességérzet, közel kétharmaduk szokatlan fáradtságról, több mint felük pedig rendszeres alvászavarról is beszámolt a covid-karantén időszakkal összefüggésben.

Szakemberek nyilatkozataiból tudható, hogy már a koronavírus-járvány előtt is a magyar fiatalok közel egynegyede küszködött mentális problémákkal: ellátásuk és segítésük azonban erősen korlátozott a szakemberhiány miatt. A nyilvánosan elérhető adatok alapján nemcsak gyermekpszichiáterek, de pszichológusok, gyógypedagógusok, egyéb mentálhigiénés szakemberek is hiányoznak a rendszerből.

Tény, hogy a depresszió már a pandémia előtt is a második helyen állt a tartós munkaképesség-csökkenésért felelős összes betegség között, csak a szív- és érrendszeri megbetegedések előzték meg – vagyis a mentális egészség megkerülhetetlenül fontos annak társadalomra és áttételesen a gazdaságra gyakorolt hatása miatt.

Szakemberek nyilatkozataiból és az állam által korábban közzétett adatokból tudjuk, hogy a Pedagógiai Szakszolgálatok és az iskolapszichológusok radikálisan túl vannak terhelve. Emiatt nem ritka, hogy egy egyéni pszichológiai ellátásra, vagy akár egy szorongás-oldó csoportra féléves várakozás után tud csak bejutni egy szülő a gyermekével. A legtöbb magyar óvoda és iskola rendelkezik pszichológus státusszal, de így is számos státusz betöltetlen az országban, így sok esetben 450 gyermekre jut egy iskolapszichológus és a diákok ezért gyakran ellátatlanul maradnak.

A fizikai- és mentális egészséghez való jog alapvető emberi jog. Ezért nem fordulhat elő, hogy akár egyetlen olyan óvoda-, iskola, vagy más tanintézmény is legyen az országban, ahol nincs elérhető és teljes munkaidőben igénybe vehető mentális segítő szakember.

Az Európai Unió által elindított, 5.1 milliárd eurós költségvetésű „EU4Health”-program egyik célkitűzése többek között a mentális egészség javítása. Civil- és szakmai szervezetekkel együttműködve ki kell dolgozni az „EU4Health”-program hatékony felhasználásának stratégiáját. A részben általam kezdeményezett és kidolgozott Európai Egészségügyi Unió koncepciójában is kiemelt szerep jut a mentális egészség megerősítésének, ezért uniós szinten is megerősített koordináció szükséges ezen közös célok minél hatékonyabb megvalósításához.

Elengedhetetlenül fontos a mentálhigiénés- és lelki segítőhálózat infrastrukturális feltételeinek megerősítése. A Széchenyi2020 programban hatmilliárd forintos fejlesztés szerepel a gyermek- és ifjúságpszichiátriai, addiktológiai és mentálhigiénés ellátórendszer fejlesztésére, de a beruházások többsége egyelőre nem valósult meg, a vonatkozó határidőket két évvel meghosszabbították.

Az Európai Parlament közegészségügyi bizottságának tagjaként és az Európai Egészségügyi Unió koncepciójának egyik kidolgozójaként egy 8 pontos akcióterv javaslatot teszek, amelyet a kormány és a szakmai szervezetek figyelmébe ajánlok:

  1. FELMÉRÉS ÉS NEMZETI AKCIÓTERV

Készüljön azonnali, átfogó felmérés a Magyarországon igénybe vehető pszichológiai- és mentálhigiénés szolgáltatásokról, a tb-alapon igénybe vehető pszichológiai szakrendelések, valamint az iskolapszichológusi hálózat jelenlegi állapotáról, működésükről és hozzáférhetőségükről. Ennek eredményét is figyelembe véve készüljön rendkívüli „Nemzeti Mentális Akcióterv” a járvány mentális hatásainak felmérésére és kezelésére; ennek előkészítésébe vonják be a civil- és szakmai szervezeteket, a segítőszolgálatokat, diák- és felnőtt érdekvédelmi képviseleteket.

2. TÖBB EU = JOBB EÜ

Minden lehetséges uniós programot és európai költségvetési forrást érdemben ki kell használni az egészségügyi programok, benne a megelőzést segítő kampányok és a mentálhigiénés szakmai kezdeményezések népszerűsítésére. Ehhez stratégiai egyeztetésre hívom mind az európai, mind pedig az érintett magyar szakmai- és civilszervezeteket.

3. ÁTFOGÓ KAMPÁNY

Átfogó európai szintű kampány indítására van szükség a mentális egészségvédelem, benne a szakemberek által biztosított lelki segítségnyújtás igénybevételének népszerűsítésére. Tudatosítani kell az emberekben, hogy „nem ciki” pszichológushoz vagy mentálhigiénés szakemberhez fordulni, sőt, a fizikai egészségünk fenntartásához elengedhetetlenül fontos a mentális egészségünk folyamatos karbantartása is.

4. TÖBB IDŐ

Enyhíteni kell a szakemberek általános leterheltségét, ezzel párhuzamosan azonban növelni a gyermekekre szánt rendelési időt. A jelenleg hatályos törvényben (2013. évi CXXIX. – az oktatás szabályozásáról) az iskolapszichológusok számára heti huszonkét óra az előírt munkaidő, ezt szükséges lenne lépésenként heti harminc, vagyis napi hat órára megemelni; így több hasznos idő jutna a gyermekekre. Ez utóbbi azonban csak akkor valósítható és követelhető meg, ha mind a szükséges infrastrukturális-, humán- és finanszírozási feltételeket mielőbb megteremti az állam.

5. TÖBB SZAKEMBER 

A szakemberhiány enyhítésének egyik első lépése, hogy a vonatkozó törvények módosításával bővítjük az igénybe vehető szakemberek körét és lehetővé tesszük például a diplomás mentálhigiénés szakemberek bevonását is az iskolapszichológusi hálózatba.

6. TÖBB KÉPZÉS  

A szakemberhiány felszámolásához erősíteni kell a képzést, ehhez át kell tekinteni a pszichológia és a mentálhigiénés felsőoktatási szakok jelenlegi működését. Meg kell könnyíteni az egyetemi, pszichológia alapképzésre való bejutást a társterületeken már felsőfokú diplomát szerzett (például: mentálhigiénés, óvodapedagógus) szakemberek előtt azzal, hogy jelentkezésük esetén a kapcsolódó szakmai diplomájuk megléte az alapképzésre történő automatikus felvételükhöz elég creditet jelent.

7. FELKÉSZÜLÉS AZ ISKOLAKEZDÉSRE

Rendkívül fontos, hogy a jövőben legyen folyamatosan elérhető mentális támogatás a tanárok és más, gyermekekkel foglalkozó szakemberek számára is. Már most, a szeptemberi újabb iskolakezdés előtt külön, célzott képzést kell biztosítani az óvodai- és iskolai pedagógusoknak a coviddal és annak mentális hatásaival összefüggő jelenségek kezeléséről: mit és hogyan tudnak maguk megoldani és mikor kell segítő szakemberhez irányítani az érintetteket.

8. DEDIKÁLT ÉV – 2022

Az átfogó kampány részeként szorgalmazom, hogy az uniós tagállamok 2022-ben indítsák útjára a „Mentális Egészség Európai Évét”, amely során – a covid időszak tapasztalatai alapján – célzott programokkal erősítjük meg a mentális egészségvédelmet és fejlesztjük a tagállamok közötti együttműködéseket ezen a területen.

✅✅✅

A javaslatcsomag közzétételét megelőzően online kerekasztal-beszélgetésre hívtam néhány szakembert és diák érdekképviseleti szereplőt, hogy megismerjem tapasztalataikat, érveiket. Erről az írásos összefoglaló ITT olvasható el, a felvétel pedig alább visszanézhető:

A javaslatokról és az általam szükségesnek gondolt lépésekről az ATV Egyenes beszéd című műsorában is beszéltem 2021.05.21-én: