Közzétéve: 2023.01.29.
Naponta több mint százmillió forinttal nő a kórházak adóssága, ráadásul ez az idei évben csak növekedni fog – ezt Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára mondta az Ujhelyi István EP-képviselővel folytatott online beszélgetésében. A „Heti Kettes Ujhelyivel” címet viselő interjú-sorozat eheti epizódjában az Európai Parlament közegészségügyi bizottságának magyar tagja a hazai ellátásbiztonság helyzetéről és lehetőségeiről kérdezte a szakembert. Rásky László a beszélgetés során többek között azt mondta: azért is várják, hogy a korábbihoz képest jobban és gyorsabban fog nőni a kórházak adóssága, mert az intézmények egy része csak most fogja megérezni az energiaárak növekedését, sokaknál ugyanis most jártak le a korábban egy évre kötött rezsiszerződések. A főtitkár arra is rámutatott, hogy a kórházak újratermelődő adósságának jelentős része éppen az orvostechnikai eszközöket gyártó cégekkel szemben áll fenn, miután rendre ők vannak a „kifizetési sor végén”. Rásky László az online beszélgetésben azt is kiemelte: tíz évvel ezelőtt még az egészségügyi intézmények költségvetésének alig 60-70 százalékát tette ki a bérköltség, ez jelenleg meghaladja a 80 százalékot, de tudni olyan kórházról is, amely nem tudja még a bérköltségeit sem fedezni a neki juttatott állami támogatásból. Ujhelyi István európai parlamenti képviselő ezzel kapcsolatban megjegyezte: az új költségvetés ismeretében is kijelenthető, hogy a közegészségügyi ellátás tisztességes működtetése finanszírozhatatlan, hiszen 2023-ban mindössze kilenc százalékkal emelkedik az egészségügyi költségvetési sor, miközben az infláció legalább tizenöt százalékos. „Egyszerűen nem várható el a magyar egészségügytől, hogy minőségileg jobb szolgáltatást nyújtson, miközben az uniós tagországok között az utolsók között kullogunk a közösségi ráfordítás tekintetében” – tette hozzá Ujhelyi.
Az Orvostechnikai Szövetség főtitkára az online beszélgetésben rámutatott arra is, hogy a hatályos közbeszerzési szabályok értelmében az egészségügyben is ki lehet írni úgy egy eszközbeszerzési pályázatot, hogy a legfontosabb értékelési szempont az alacsony ár legyen. Ez pedig – mutatott rá a szakember – jelentős hatással van a minőségre is, az alacsonyabb minőségű eszközök használata miatt pedig egyértelműen sérül a betegellátás. Rásky László ezzel kapcsolatban elmondta, hogy régóta szorgalmazzák egy szakmai kamara vagy valamilyen minőségbiztosítási kritériumok betartását garantáló rendszer létrehozását az orvostechnikai eszközöket gyártó, illetve importáló-forgalmazó cégek számára, egyelőre azonban nem sikerült érdemi eredményt elérniük. Ezzel a főtitkár szerint ki lehetne szűrni azokat a „csibészeket”, akik átlátható és valós szakmai háttér nélkül importálnak, illetve forgalmaznak silány minőségű termékeket, ezzel jelentős kárt okozva nemcsak a betegeknek, de az egész szakmának. Ujhelyi ezzel kapcsolatban felidézte, hogy a covid-járvány idején a kormányzat sokmilliárd forint közpénz költött el olyan átláthatatlan eszközbeszerzésekre, amelyeknek gyanús politikai háttérrel is bíró, rapid módon megalakított cégek voltak a főszereplői.
A beszélgetés során elhangzott az is, hogy egyre több gyógyászati segédeszköz lett hiánycikk a piacon. Rásky László ezzel kapcsolatban arról beszélt: az ágazat egyik legnagyobb problémája, hogy egy közel húszéves „ársapka” miatt bizonyos termékek esetében egyszerűen már nem éri meg a magyarországi forgalmazás. „Ha valaki például szeretne felnőttpelenkát venni, akkor azt fogja tapasztalni, hogy nincs. És nem azért nincs, mert a piacon nem kapható, hanem azért, mert a boltos drágábban tudja csak megvenni, mint amennyiért adhatná a terméket. Tavaly felhívtuk a kormány figyelmét arra, hogy jó pár eszközt már a nemzetközi piacon sem lehet beszerezni a magyar hatósági áron. Történt is némi korrekció, de a forgalmazói társzervezetünk monitorozása szerint a segédeszközök támogatási listáján szereplő 3400 termék közül 900 van most is, amelyet csak veszteséggel lehet forgalmazni. Elég nagy probléma előtt állunk, illetve már benne is vagyunk” – fogalmazott Rásky László, hozzátéve: a magyar állam láthatóan nem fordít elegendő pénzt és nem fordít megfelelő figyelmet a társadalom leszakadó rétegeire. A főtitkár hangsúlyozta, hogy a magyar állam feladata biztosítani az emberhez méltó életet a polgárai számára, ez a jog azonban most az egészségügyben több ponton is egyértelműen sérül.
Ujhelyi István a beszélgetés során ismét kijelentette, hogy a részben általa kezdeményezett Európai Egészségügyi Unió minél szélesebb megvalósítása jelentene mielőbbi javulást a magyar közegészségügyi ellátásban. Mint mondta, olyan egységes, európai szintű minőségi követelményrendszerre van szükség a közegészségügyben, amely meghatározná a minimum standardokat az ellátásban és amelyet minden tagállamnak kötelezően teljesítenie kellene mind az ellátás minősége, mind pedig a betegbiztonság területén.
A teljes beszélgetés az alábbi linken nézhető vissza: https://www.youtube.com/watch?v=NAMh4wPnEDc
Budapest/Brüsszel – 2023.01.28.