Az elhúzódó járványhelyzet komoly mentálhigiénés kihívás elé állította szinte a teljes emberiséget, benne minket, európaiakat is.
A covid-vírus mentális és lelki hatásai nem csupán a fertőzésen átesett populáció tagjait érintik, de azokat is, akiket bár a vírus elkerült, ugyanakkor a korlátozások, a szociális kapcsolatok beszűkülése, a negatív gazdasági következmények, a kényszerű életmód-változtatás miatt érdemi mentális hatások érték. Vagyis szinte minden embert.
Egy, a „Nature Medical” szakmai folyóiratban publikált bostoni elemzés szerint (amely több ország kapcsolódó kutatásait szintetizálta) kijelenthető, hogy minden harmadik, vírusfertőzésen átesett ember szenved valamilyen poszt-covid betegségtől: vagyis szorongástól, depressziótól, poszt-traumás stresszszindrómától, egyéb neurológiai szövődménytől.
Arra vonatkozóan jelenleg is zajlanak kutatások (például az ELTE-PPK Fejlődéspszichológiai tanszékén, illetve az UNICEF Magyarország kezdeményezése révén), hogy milyen mértékű a mentális megterheltség azok körében, akik a vírust nem kapták el, de a korlátozások, a karantén, a szociális kapcsolatok megtörése, az egzisztenciális bizonytalanság, az extrém stressz miatt roncsolódtak lelkileg.
Azt már most kijelenthetjük, hogy a társadalom jelentős hányadát mentálisan megviselte és megviseli a koronavírus-járvány, illetve azok következménye. Öt gyermekjogi szervezettel együttműködve az Európai Bizottság idén februárban publikált egy felmérést, amely szerint minden ötödik gyermek szorong és boldogtalan a vírus miatt, minden tizediknél pedig konkrét mentális problémákra utaló tünetet (pl: depresszió) találtak. Az UNICEF fiatal nagykövetei, de az SOS Gyermekfalvak által végzett saját kutatások is megerősítették, hogy a fiatalok körében jelentősen megnőtt a szorongás és az ürességérzet, közel kétharmaduk szokatlan fáradtságról, több mint felük pedig rendszeres alvászavarról is beszámolt a covid-karantén időszakkal összefüggésben.
Szakemberek nyilatkozataiból tudható, hogy már a koronavírus-járvány előtt is a magyar fiatalok közel egynegyede küszködött mentális problémákkal: ellátásuk és segítésük azonban erősen korlátozott a szakemberhiány miatt. A nyilvánosan elérhető adatok alapján nemcsak gyermekpszichiáterek, de pszichológusok, gyógypedagógusok, egyéb mentálhigiénés szakemberek is hiányoznak a rendszerből.
Tény, hogy a depresszió már a pandémia előtt is a második helyen állt a tartós munkaképesség-csökkenésért felelős összes betegség között, csak a szív- és érrendszeri megbetegedések előzték meg – vagyis a mentális egészség megkerülhetetlenül fontos annak társadalomra és áttételesen a gazdaságra gyakorolt hatása miatt.
Szakemberek nyilatkozataiból és az állam által korábban közzétett adatokból tudjuk, hogy a Pedagógiai Szakszolgálatok és az iskolapszichológusok radikálisan túl vannak terhelve. Emiatt nem ritka, hogy egy egyéni pszichológiai ellátásra, vagy akár egy szorongás-oldó csoportra féléves várakozás után tud csak bejutni egy szülő a gyermekével. A legtöbb magyar óvoda és iskola rendelkezik pszichológus státusszal, de így is számos státusz betöltetlen az országban, így sok esetben 450 gyermekre jut egy iskolapszichológus és a diákok ezért gyakran ellátatlanul maradnak.
A fizikai- és mentális egészséghez való jog alapvető emberi jog. Ezért nem fordulhat elő, hogy akár egyetlen olyan óvoda-, iskola, vagy más tanintézmény is legyen az országban, ahol nincs elérhető és teljes munkaidőben igénybe vehető mentális segítő szakember.
Az Európai Unió által elindított, 5.1 milliárd eurós költségvetésű „EU4Health”-program egyik célkitűzése többek között a mentális egészség javítása. Civil- és szakmai szervezetekkel együttműködve ki kell dolgozni az „EU4Health”-program hatékony felhasználásának stratégiáját. A részben általam kezdeményezett és kidolgozott Európai Egészségügyi Unió koncepciójában is kiemelt szerep jut a mentális egészség megerősítésének, ezért uniós szinten is megerősített koordináció szükséges ezen közös célok minél hatékonyabb megvalósításához.
Elengedhetetlenül fontos a mentálhigiénés- és lelki segítőhálózat infrastrukturális feltételeinek megerősítése. A Széchenyi2020 programban hatmilliárd forintos fejlesztés szerepel a gyermek- és ifjúságpszichiátriai, addiktológiai és mentálhigiénés ellátórendszer fejlesztésére, de a beruházások többsége egyelőre nem valósult meg, a vonatkozó határidőket két évvel meghosszabbították.
Az Európai Parlament közegészségügyi bizottságának tagjaként és az Európai Egészségügyi Unió koncepciójának egyik kidolgozójaként egy 8 pontos akcióterv javaslatot teszek, amelyet a kormány és a szakmai szervezetek figyelmébe ajánlok:
- FELMÉRÉS ÉS NEMZETI AKCIÓTERV
Készüljön azonnali, átfogó felmérés a Magyarországon igénybe vehető pszichológiai- és mentálhigiénés szolgáltatásokról, a tb-alapon igénybe vehető pszichológiai szakrendelések, valamint az iskolapszichológusi hálózat jelenlegi állapotáról, működésükről és hozzáférhetőségükről. Ennek eredményét is figyelembe véve készüljön rendkívüli „Nemzeti Mentális Akcióterv” a járvány mentális hatásainak felmérésére és kezelésére; ennek előkészítésébe vonják be a civil- és szakmai szervezeteket, a segítőszolgálatokat, diák- és felnőtt érdekvédelmi képviseleteket.
2. TÖBB EU = JOBB EÜ
Minden lehetséges uniós programot és európai költségvetési forrást érdemben ki kell használni az egészségügyi programok, benne a megelőzést segítő kampányok és a mentálhigiénés szakmai kezdeményezések népszerűsítésére. Ehhez stratégiai egyeztetésre hívom mind az európai, mind pedig az érintett magyar szakmai- és civilszervezeteket.
3. ÁTFOGÓ KAMPÁNY
Átfogó európai szintű kampány indítására van szükség a mentális egészségvédelem, benne a szakemberek által biztosított lelki segítségnyújtás igénybevételének népszerűsítésére. Tudatosítani kell az emberekben, hogy „nem ciki” pszichológushoz vagy mentálhigiénés szakemberhez fordulni, sőt, a fizikai egészségünk fenntartásához elengedhetetlenül fontos a mentális egészségünk folyamatos karbantartása is.
4. TÖBB IDŐ
Enyhíteni kell a szakemberek általános leterheltségét, ezzel párhuzamosan azonban növelni a gyermekekre szánt rendelési időt. A jelenleg hatályos törvényben (2013. évi CXXIX. – az oktatás szabályozásáról) az iskolapszichológusok számára heti huszonkét óra az előírt munkaidő, ezt szükséges lenne lépésenként heti harminc, vagyis napi hat órára megemelni; így több hasznos idő jutna a gyermekekre. Ez utóbbi azonban csak akkor valósítható és követelhető meg, ha mind a szükséges infrastrukturális-, humán- és finanszírozási feltételeket mielőbb megteremti az állam.
5. TÖBB SZAKEMBER
A szakemberhiány enyhítésének egyik első lépése, hogy a vonatkozó törvények módosításával bővítjük az igénybe vehető szakemberek körét és lehetővé tesszük például a diplomás mentálhigiénés szakemberek bevonását is az iskolapszichológusi hálózatba.
6. TÖBB KÉPZÉS
A szakemberhiány felszámolásához erősíteni kell a képzést, ehhez át kell tekinteni a pszichológia és a mentálhigiénés felsőoktatási szakok jelenlegi működését. Meg kell könnyíteni az egyetemi, pszichológia alapképzésre való bejutást a társterületeken már felsőfokú diplomát szerzett (például: mentálhigiénés, óvodapedagógus) szakemberek előtt azzal, hogy jelentkezésük esetén a kapcsolódó szakmai diplomájuk megléte az alapképzésre történő automatikus felvételükhöz elég creditet jelent.
7. FELKÉSZÜLÉS AZ ISKOLAKEZDÉSRE
Rendkívül fontos, hogy a jövőben legyen folyamatosan elérhető mentális támogatás a tanárok és más, gyermekekkel foglalkozó szakemberek számára is. Már most, a szeptemberi újabb iskolakezdés előtt külön, célzott képzést kell biztosítani az óvodai- és iskolai pedagógusoknak a coviddal és annak mentális hatásaival összefüggő jelenségek kezeléséről: mit és hogyan tudnak maguk megoldani és mikor kell segítő szakemberhez irányítani az érintetteket.
8. DEDIKÁLT ÉV – 2022
Az átfogó kampány részeként szorgalmazom, hogy az uniós tagállamok 2022-ben indítsák útjára a „Mentális Egészség Európai Évét”, amely során – a covid időszak tapasztalatai alapján – célzott programokkal erősítjük meg a mentális egészségvédelmet és fejlesztjük a tagállamok közötti együttműködéseket ezen a területen.
✅✅✅
➡️ A javaslatcsomag közzétételét megelőzően online kerekasztal-beszélgetésre hívtam néhány szakembert és diák érdekképviseleti szereplőt, hogy megismerjem tapasztalataikat, érveiket. Erről az írásos összefoglaló ITT olvasható el, a felvétel pedig alább visszanézhető:
➡️ A javaslatokról és az általam szükségesnek gondolt lépésekről az ATV Egyenes beszéd című műsorában is beszéltem 2021.05.21-én:
➡️ Azt követően, hogy többszöri jelzésem, felszólításom után Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón világossá tette, hogy szakmai javaslatokra nyitottak az ügyben, egyeztetésre és közös javaslatcsomag kidolgozására hívtam az UNICEF Magyarország mellett a Pedagógusok Szakszervezetét és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetét is. Hosszú és érdemi szakmai munka után állt össze az a néhány pontos végső anyag, amelyet 2021. augusztus 16-án Gulyás miniszter asztalára tettünk.
Az alábbi javaslatcsomagot tettük a kormány elé, amelyek alapján konkrét lépéseket várunk és remélünk:
JAVASLATOK A COVID-JÁRVÁNY MENTÁLHIGIÉNÉS KÖVETKEZMÉNYEIVEL ÖSSZEFÜGGÉSBEN A GYERMEKVÉDELEMBEN ÉS OKTATÁSBAN MEGTENNI SZÜKSÉGES KORMÁNYZATI INTÉZKEDÉSEKRE
KIINDULÓPONT:
A fizikai- és mentális egészséghez való jog alapvető emberi jog.
Az elhúzódó vírusjárvány érdemi és hosszan ható poszt-covid mentálhigiénés kihívás elé állította nemcsak a fertőzésen átesett személyeket és környezetüket, de azokat is, akiket bár a vírus elkerült, ugyanakkor a korlátozások, a szociális kapcsolatok beszűkülése, a negatív gazdasági következmények, a kényszerű életmód-változtatás miatt valós mentális hatások értek.
Több szakmai kutatás is bizonyította, hogy nagyságrendileg minden harmadik vírusfertőzésen átesett ember szenved valamilyen poszt-covid betegségtől: vagyis szorongástól, depressziótól, poszt-traumás stresszszindrómától, egyéb neurológiai szövődménytől.
Az Európai Bizottság öt gyermekjogi szervezettel közösen végzett felmérése szerint minden ötödik gyermek szorong és boldogtalan a vírus miatt, minden tizediknél pedig konkrét mentális problémákra utaló tünetet (például: depresszió) találtak. Az UNICEF Magyarország reprezentatív kutatást végzett, amely azt támasztotta alá, hogy a szülők több mint fele (54%) egyértelmű és jelentős romlást érzékelt gyermeke mentális helyzetében a covid-időszak alatt, de kimutatást nyert az is, hogy a szülők kétharmada nem kapott semmiféle segítséget a problémák kezelésében.
Az UNICEF Magyarország már hivatkozott reprezentatív felmérése és több nemzetközi kutatás is összefüggést igazolt a mentális kockázatoknak való nagyobb kitettség és az alacsonyabb jövedelemszint, illetve a „háztartás osztályhelyzete”, vagyis például a szülők iskolázottsága között. Minél alacsonyabb jövedelemből él egy család, minél alacsonyabban iskolázottak a szülők: a kutatások eredményei szerint a gyermekeknél annál erősebben, illetve szélesebb körben jelentkeztek a covid-helyzettel összefüggő mentális tünetek.
Abban a járványügyi szakemberek egyetértenek, hogy ősszel bizonyosan megérkezik a járvány negyedik hulláma, elsősorban a delta variáns agresszív terjedésének köszönhetően. Magyarországon a tanárok oltási kampánya nemrég megtörtént, a diákok/gyermekek szükséges mértékben megtörténő átoltása azonban a néhány hét múlva esedékes iskolakezdés előtt bizonyosan nem garantálható. A 18-24 év közötti polgárok beoltottsági aránya Magyarországon jelenleg 51,4 százalék, a 12 év felettiek esetében egyelőre ennél jóval kevesebb.
Kiemelten fontos kell legyen, hogy az iskolába történő visszatéréskor az intézmények meg tudják teremteni azokat a feltételeket, amelyek erősítik a gyerekekben: bármikor fordulhatnak a szülőkön kívül a pedagógusokhoz is, elmondhatják véleményüket, megélhetik pozitív és negatív érzelmeiket is. A pedagógusoknak jelentős szerepük van a diákok mentális egészségének megőrzésében, hiszen egy jól működő tanár-diák kapcsolat esetén stabilitást jelentenek számukra. Kiemelkedően fontos szerep jut az elkövetkezőkben tehát az osztályfőnököknek, iskolapszichológusoknak, gyermek- és ifjúságvédelmi felelősöknek, iskolai szociális munkásoknak.
A fokozatosság elvét betartva tehát újra kell tervezni az iskolai prioritásokat: a megújult életmódhoz és körülményekhez alkalmazkodó, segítő működést kell kialakítani. Mivel nem kizárt, hogy a negyedik hullám újabb átmeneti intézménybezárásokat és karanténidőszakot követel majd meg, így – még az iskolakezdés előtt – mind a diákokkal foglalkozó szakemberek, mind pedig a gyermekek megfelelő mentális felkészítése több mint sürgető és indokolt.
Az elérhető kutatásokra és szakmai elemzésekre támaszkodva kijelenthető, hogy a covid-járvánnyal összefüggő pszichés terhelés az érintett rizikócsoportokban történő preventív felmérés, valamint az ennek alapján targetált és szakmailag alátámasztott, segítő információk koordinált átadása lehet.
PROBLÉMÁK:
Magyarországon a társadalom alapvetően elutasítja, illetve nem tartja fontosnak a mentális segítségnyújtást; nem foglalkozunk eleget a mentális egészségünkkel.
Szakmai és civilszervezetek számos reprezentatív, vagy célzott kutatást végeztek a covid-járvány mentális hatásaival kapcsolatban: a rizikócsoportokat érintő (például egészségügy, oktatás, fiatalok/gyermekek), átfogó és államilag finanszírozott, illetve koordinált kutatása Magyarországon azonban eddig nem történt meg.
Egészségügyi kimutatásokból tudható, hogy már a koronavírus-járvány előtt is a magyar fiatalok közel egynegyede küszködött mentális problémákkal: ellátásuk és segítésük azonban erősen korlátozott a meglévő szakemberhiány miatt.
Számos iskolai- és óvodapszichológusi státusz betöltetlen, a jelenleg elérhető szakemberek bizonyíthatóan túlterheltek; a jelenleg hatályos szabályozás szerint 500 gyermekre kell jusson egy, részmunkaidőben foglalkoztatott pszichológus.
A jelenlegi intézményhálózat egyértelműen túlterhelt, ezért például a tanárok és egyéb segítő szakemberek, a covid-járvánnyal összefüggő – elengedhetetlenül szükséges – mentálhigiénés képzése bizonyosan nem jelenthet többletterhet az oktatásban résztvevők számára.
JAVASLATOK:
- Készüljön átfogó felmérés a Magyarországon igénybe vehető pszichológiai- és mentálhigiénés szolgáltatásokról, valamint az iskolapszichológusi hálózat jelenlegi állapotáról. Ezzel egyidőben a szakmai szervezetek bevonásával készüljön átfogó, reprezentatív felmérés a covid-járvány mentális hatásairól.
- több mint indokolt minden tanuló mentálhigiénés állapotának felmérése még 2021 szeptemberében: különös hangsúlyt fektetve a coviddal összefüggésben lévő tünetekre, a kényszerű bezártság miatt megnövekedett és káros hatással bíró internethasználat következ-ményeire, a karantén-időszakban az online aktivitással arányosan felerősödött cyber bullying, vagyis online zaklatás hatásaira
- Biztosítson forrást a kormányzat egy általános, az érintett szakmai- és civilszervezetek összefogásában készülő, közérdekű tájékoztató kampányhoz („Lélekvakcina”), amely tudatosítja a mentális egészség fontosságát, illetve a mentális segítségnyújtás lehetőségeit; kiemelten a covid-járvánnyal összefüggő mentálhigiénés problémákra történő figyelemfelhívással. Ezzel együtt kell járjon a tünetek ellátását biztosító, megfelelő szakember kapacitás biztosítása.
- Minél előbb – lehetőség szerint még a szeptemberi iskolakezdés előtt – módszertani képzéseket kell biztosítani és szervezni a pedagógusok számára a covid-járvánnyal összefüggő mentálhigiénés problémák felismerése, kezelése, az érintettek esetleges továbbirányítása érdekében.
- az UNICEF Magyarország által a pedagógusok számára összeállított szakmai anyag, valamint az általuk biztosított szupervízió erre megfelelő alapot biztosít, annak átvétele, esetleges bővítése javasolt
- szükséges, hogy a módszertani képzések tematikája kiterjedjen a távoktatással összefüggésben csökkenő közösségi élet miatti veszteségérzet, valamint a távoktatás következményeként fellépő mentális zavarok felismerésére és kezelésére irányuló tudásanyaggal; illetve egy támogatói rendszer kiépítésére vonatkozó iránymutatással
- biztosítani kell a megfelelő humán- és anyagi hátteret egyéni tanácsadási foglalkozások elindításához azokban az osztályokban, ahol pedagógusi- vagy családi körben a covid-járvány súlyos betegséget, akár halálesetet okozott
- elengedhetetlenül szükséges, hogy ez a szakmai szervezetekkel és szakmai érdekvédő szervekkel közösen kifejlesztett tananyag a Pedagógus-továbbképzés Akkreditációs Rendszerben legyen elérhető a pedagógusok számára; és beszámítható legyen a hétévenkénti kötelező pedagógus-továbbképzés teljesítésébe.
- Meg kell növelni az iskolapszichológusok számát az intézményekben! A jelenlegi 500-zal szemben legalább 250 tanulóra jusson minimum egy elérhető szakember!
- a kötött munkaidő nem haladhatja meg az iskola- és óvoda-pszichológusoknál a 22 órát, a pedagógiai szakszolgálatban dolgozók esetében pedig a 21 órát, hiszen az ezen felüli munkaidő a szükséges felkészülési idő az ellátás biztosításához
- a szakemberhiány felszámolása és az iskolapszichológusi hálózat leterheltségének enyhítése érdekében meg kell vizsgálni, miként lehetnek a szolgáltatói hálózat részei megbízási szerződéses pszichológusok, illetve diplomás mentálhigiénés szakemberek is, akár tan-kerületi szintre bontott szakmai felügyelet (járási pedagógiai szakszol-gálatok óvoda- és iskolapszichológus koordinátorai) mellett
- amennyiben az óvoda-, iskolapszichológiai kompetenciában ellátható a covid-járvánnyal összefüggő mentálhigiénés tüneteket mutató gyermek, úgy a fenntartó biztosítson megbízási szerződéssel megfelelő szakembert az érintett intézményekbe; amennyiben pedig pedagógiai szakszolgálatban dolgozó gyermek- és ifjúsági klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológus kompetenciája indokolt, kapjanak a poszt-covid csoportokat indító intézmények kiegészítő támogatást
- Az Európai Unió által elindított, 1 milliárd eurós költségvetésű „EU4Health”-program egyik célkitűzése a mentális egészség javítása. Hasonlóan az Európai Egészségügyi Unió koncepciójának minél szélesebbkörű megvalósításához, civil- és szakmai szervezetekkel együttműködve ki kell dolgozni az „EU4Health”-program hatékony felhasználásának stratégiáját is.
- biztosítsunk forrásokat a covid-járvánnyal összefüggő, specifikus rehabilitációs és mentálhigiénés programokra; a pedagógiai szakszolgálatok óvoda- és iskolapszichológus koordinátorai, valamint az Iskolapszichológiai Módszertani Bázis (ELTE PPK Szakcsoport) jelenleg is tudáselosztóként működik a rendszerben, rajtuk keresztül eljuttathatók a szaktechnikák a szakemberekhez
A találkozó után az alábbi videóban összegeztük az első találkozón történeteket:
Szomorú tény azonban, hogy több hónapnyi várakozás és levelezés után kiderült: a magyar kormány mégsem gondolja úgy, hogy ez egy közös, nemzeti ügy kell legyen. A megfogalmazott javaslatainkból végül egyetlen egyet sem fogadtak- és valósítottak meg. Ezzel kapcsolatos, 2021. december elsején közreadott, részletes közleményünket ITT lehet elolvasni.
A mentális egészség, a mentális jólét megteremtése és védelme ezzel együtt olyan prioritást élvező ügy, amelyet nem adok, nem adunk fel. Az Európai Parlamentben a szociáldemokrata frakcióban ülő képviselőtársaimmal együtt máris dolgozunk egy olyan átfogó, stratégiai anyagon, amely nemcsak a covid-időszakban, de azon túlmutatva is elősegíti a mentális jólét feltételeit. Részletek hamarosan.