Közzétéve: 2017.01.01.
Beköszöntött a lázadás éve!
Orbán Viktor szereti a képi beszédet, a csavaros retorikai szimbólumokat, a kétértelmű kifejezéseket, azokat a szó-lufikat, amelyek mögé elbújhat. Amelyeket mindenki a maga szájíze szerint értelmezhet, ő pedig szükség esetén felteheti a kezét: „ne azt figyeljék, amit mondok”. A propaganda-tábornok elmúlt éves uralkodása során minden esztendőt külön jelzővel, külön szimbólummal ruházott fel, amelyek egyfajta beváltható ígéretként mutatták az utat. Orbán nyilván azt gondolta, hogy ezek az elpuffogtatott kijelentései majd szintúgy homályba vesznek. Van azonban egy fura eszköz – a neve: internet -, ami nem felejt és Mészáros Lőrinccel sem lehet csak úgy egyszerűen felvásároltatni, hogy aztán becsukja. Így történt, hogy az újesztendő kezdetén közösen emlékezhetünk, mit mondott, mit ígért a szeretett vezér a nemzeti együttműködés rendszerének vidám barakkjában. Orbán szerint 2010 az összefogás éve volt, 2011 a megújulás esztendeje, 2012 az elrugaszkodás, 2013 az emelkedés, 2014 pedig a gyarapodás éve volt. Aki esetleg nem tudná, annak álljon itt bizonyságul, hogy 2015 a teljes foglalkoztatottság és a növekedés éve volt, míg a most elbúcsúztatott 2016-os esztendő az adócsökkentés és az otthonteremtés éve. Nyilván Önök is így érzik: a miniszterelnöknek mindenben igaza volt, most már tényleg minden tökéletes, egyetlen gyerek sem éhezik, mindenkinek a feje felett biztos fedél van, a nyugdíjak valós biztonságban, a hazai oktatás újra ontja a Nobel-díjasokat, most már minden kerítést mangalicakolbászból fonnak. Egyedül a magyar foci gyengélkedik még mindig, de az is csak azért, mert túl kevés közpénzt költünk rá és mert Brüsszel visszafogja az aranylábú fiúkat a pályán. Pfúj, azok a szemét, gáncsoskodó bürokraták.
A valóság eközben az, hogy Magyarország csak a plakátokon és a rokonok bankszámláján erősödik. Valójában négymillió ember él a létminimum alatt, több mint ötvenezer gyermek rendszeresen éhezik, legalább kétszázezer él olyan háztartásban ahol nincs folyóvíz és áram. Mára közel hatszázezer fiatal vándorolt el a kilátástalanság elől külföldre, ezrek állnak sorba meleg ételért a fagyokban, még mindig a magyar emberek fizetik a legmagasabb ÁFA-t az európai országok között, a magyar közoktatás most már bizonyítottan alattvalókat nevel; a teljes foglalkoztatottság pedig igazából csak a Mészáros műveknél valósul meg, ahol a gázszerelők immár autópályát is építenek, tévét és szállodát vezetnek, horvát fociakadémiát működtetnek. Így jutottunk tehát el az összefogástól a megújuláson és elrugaszkodáson át a gyarapodásig; vagyis ahogy a fideszes fiúk összefogtak, megújulásként ledobták magukról az utolsó erkölcsi gátakat is, elrugaszkodtak minden egyetemes valóságtól és addig gyarapodnak, amíg még a békés köznép engedi nekik.
Orbán Viktor azt mondta, hogy 2017 a „lázadás éve” lesz. A magyar kormányfő amolyan radikális, közmegegyezéseket és kompromisszumokat felrúgó, „polkorrektségmentes”, asztalra csapós tökös-kuruc lázadást remél Európa- és világszerte. Vigyázz Viktor, nehogy a nagy „dübörgésben” néhány éhes és megalázott munkáskéz a Te ablakodat dobja be először! Csak azért, mert most az egyszer komoly vették, amit mondasz.
Orbán Viktor vízválasztó, az illiberális államot meghirdető tusványosi beszéde után megfogadtam, hogy európai képviselőként nyílt levélben fogom minden héten figyelmeztetni a közvéleményt a rezsim bűneire. Százhuszonharmadik alkalommal kongatom a harangokat, de addig folytatom, amíg szükség van rá. Mert európai demokrataként ez a dolgom.
dr. Ujhelyi István
az MSZP alelnöke, Európai Parlamenti képviselő
2017. január 1.