Közzétéve: 2019.01.20.
Egy újabb ostoba fideszes hazugság leleplezése
Nehéz lehet manapság fideszes EP-képviselőnek lenni. Vélhetően ugyanis ma már nem elég csak követni a pártközpontban megszült ostobaságok sorvezetőjét, de hinni is kell benne. Eddig csak gerincroppantó lehetett a sok buta baromságot elmondani, de most már kifejezetten agylágyító is lehet mindenre csak sorosozni, migránsozni, brüsszelezni. Szomorú, hogy a Fidesz lenézi a saját képviselőit és nem vár el mást az Európai Parlamentbe delegált politikusaitól, minthogy az amerikai kampánytanácsadójuk által nemrég bevallottan hazug és kitalált soros-kampány hülyeségeit felolvassák. Ennél azért többre is tarthatnák saját képviselőiket. Ahogy a Fidesz szokta mondani: Magyarország ennél többet érdemel.
A kormánypártiaktól ezen a héten sem futotta sajnos másra, csak a Finkelsteinék által bekészített sorosozásra, például az uniós alapjogokról szóló éves jelentés kapcsán. Amit egyébként az EP nagy többsége támogatott, egyedül a fideszesek és néhány szélsőjobboldali hőzöngő nyomott csak nemet a dokumentumra. A Fidesz azzal érvelt, hogy a jelentés „túlnyomó részét a migránsok jogai és a hozzájuk kapcsolódó tagállami kötelezettségek, valamint a jogállamisági vizsgálatok kiterjesztése teszik ki” és miközben „hét paragrafust is az illegális migránsoknak szentel” a dokumentum, az európai kisebbségek helyzetéről még csak említést sem tesz az anyag.
Nézzük akkor a tényeket a fideszes ostobaság mögött. A hivatkozott jelentés 25 oldalon keresztül, 48 paragrafusban tárgyalja az alapjogok kérdését, ezen belül is 6 különálló témakörben, amelyek közül csak 1 a migráció kérdése. A dokumentumban az „illegális migráns” kifejezés egyetlen egyszer sem szerepel, ezzel szemben a nemzeti kisebbségek jogaira – általánosságban ugyan, de annál fajsúlyosabban – többször is hivatkozik. A menekültekkel kapcsolatban pedig leginkább (szemben a Fidesz tudatos csúsztatásával és túlzásával) azt rögzíti, hogy milyen humanitárius kötelezettségeink vannak, de az anyag sürgeti például a dublini rendelet reformját is; ahogyan azt a fideszesek is tették korábban. Központilag diktált hazugság az is, hogy az elfogadott jelentés a „jogállamiság feltételéül szabja a migránsok befogadását”, erre vonatkozó kitétel ugyanis megközelítőleg sem szerepel a szövegben.
Ezzel együtt jóval érdekesebb, hogy miről szól a fideszesek által leszavazott jelentés 25 oldalából a további 22. Ebben ugyanis a jelentés elfogadói többek között kiállnak a hatalmi ágak szétválasztása és a bírói kar függetlensége mellett, elítélik az állami szintű korrupciót, támogatják a nők jogainak erősítését, határozott fellépést szorgalmaznak a nők elleni erőszakkal szemben, elítélik a gyülekezési szabadság korlátozását, kiállnak a média sokszínűségének biztosítása és a munkájukat tisztességgel végző civilek mellett, elítélik a gyűlöletbeszédet és a gyűlöletbűncselekményeket és megjegyzik, hogy sem a nemzeti szuverenitás, sem a szubszidiaritás nem indokolhatja, hogy egy tagállam rendszeresen kivonja magát az Európai Unió és a szerződések alapvető értékei alól. Sokkal valószínűbb, hogy ez utóbbiak nem tetszettek a fideszeseknek, értjük is miért. Tényleg nehéz lehet most kormánypárti EP-képviselőnek lenni: dönteni kell, hogy a demokratikus alapjogokat védik vagy az orbáni rezsimet szolgálják. Sajnos megint utóbbit választották. Lelkük rajta.
A magyar kormányfő vízválasztó, az illiberális államot meghirdető, 2014-es tusványosi beszéde után megfogadtam, hogy európai képviselőként nyílt levélben fogom minden héten figyelmeztetni a közvéleményt a rezsim bűneire. Kétszázhuszonhetedik alkalommal kongatom a harangokat, mert úgy látszik, még mindig szükség van rá. És mert radikális európai demokrataként ez a dolgom.
dr. Ujhelyi István
Európai Parlamenti képviselő
2019. január 20.