Közzétéve: 2020.07.19.
A Nemzeti Semmibevétel Rendszere
Menczer Tamás a köz alkalmazottja. A választópolgárok adójából fizetett és nekik felelős munkavállaló. Az a dolga, hogy a magyar polgárokat szolgálja, függetlenül attól, hogy azok az általa – immár párttagsággal is büszkén támogatott – politikai szervezetre adták-e a voksukat vagy sem. (Ha csak a Fidesz szavazóit kellene szolgálnia, akkor nyilván a Fidesz állná a fizetését és a juttatásait is) Menczer Tamás ráadásul „tájékoztatásért” felelős államtitkár a külügyi és külgazdasági tárcánál, vagyis nemcsak, hogy közpénzből fizetett alkalmazott, de a munkaköri leírása szerint épp a tájékoztatásért fizetik a magyar emberek adójából. Minimálisan is elvárható lenne tehát tőle, hogy a pártos gáncsoskodás mellett (amely egyébként egy bizonyos szintig még bele is fér a politikai versengésbe) konkrét és tisztességes tájékoztatást adjon azokban a kérdésekben, amelyekkel megkeresik őt. Menczer Tamást azonban láthatóan beszippantotta a narancsos mátrix és rendre csak pökhendi hatalmi arroganciára futja tőle, pedig ennél bizonyára jóval többre képes.
A NER-lovagok semmit nem tanulnak és egyre magasabb lóra kapaszkodnak fel. Az, hogy politikai ellenfeleiket semmibe veszik, még lehet a politikai szkander része, de hogy a magyar választókat köpik arcon a pökhendiségükkel, az már tényleg gyalázatos. Miért írom mindezt? Mert a napokban ismét tájékoztatást kértem a kormánytól, rövid levelemben részletes és korrekt információkat kértem arról, hogy a Pénzügyminisztérium által legutóbb közölt 450 milliárd forintot (amelyet a koronavírus elleni védekezésre fordítottak) pontosan milyen eszközökre költöttük, milyen mennyiségben és honnan vásároltunk, illetve van-e köztük olyan, amely nem kizárólag a járvány elleni védekezésre szolgál, hanem mondjuk a közegészségügyi rendszer hosszú távú megerősítését is segítheti. Nem bonyolult kérdés, ráadásul jogos is: tudni kell, hogy az adófizetők pénzét pontosan mire és miként költötték el. Az államnak kötelessége mindennel megfelelően és érdemben elszámolnia, nincs ebben semmi különös. Ehhez képest a Menczer államtitkár által küldött válaszban nemhogy adatok vagy számok, de jószerivel egy tisztességes mondat nem szerepelt: csak baloldalizás, vádaskodás, terelés. Nem is értem, hogy a kormányzat – és „tájékoztatásért” felelős államtitkára – miért titkolódzik, mire ez a hisztérikus csapkodás válasz helyett. Épp ettől válik az egész végtelenül gyanússá, hogy egy normális, hétköznapi kérdésre pánikszerű hörgéssel és arroganciával reagálnak. Menczer Tamás és főnökei ezek szerint még mindig azt hiszik, hogy a közpénz nem a magyar emberek pénze, hanem az övék, ami felett szabadon rendelkeznek, aki pedig rákérdez az elköltésére, az „akadályozza a védekezést”, de minimum egy hígmagyar hazaáruló.
Lehet ezt így csinálni, fiúk. Csak semmi értelme. Tévedésben vagytok: a pökhendiség és az emberek lenézése nem holmi felsőbbrendűséggel indokolható kurucos bátorság, hanem szégyelleni való primitívség. A zsebre dugott kézzel való közlekedés sem politikusi macsóság, hanem szimplán bunkó viselkedés. A közpénz pedig a köz pénze, nem a ti zsebpénzetek. Ha nem vagytok hajlandóak elszámolni vele – talán azért, mert takargattok valamit – akkor rákényszerítünk titeket arra, hogy megtegyétek. Előbb közérdekű adatigényléssel, majd ha kell, bíróság előtt kiperelve. A mai napon meg is teszem a szükséges lépéseket.
A magyar kormányfő vízválasztó, az illiberális államot meghirdető, 2014-es tusványosi beszéde után megfogadtam, hogy európai képviselőként nyílt levélben fogom minden héten figyelmeztetni a közvéleményt a rezsim bűneire. Kétszázötvenötödik alkalommal kongatom a harangokat, mert úgy látszik, még mindig szükség van rá. És mert radikális európai demokrataként ez a dolgom.
dr. Ujhelyi István
Európai Parlamenti képviselő
2020. július 19.