Közzétéve: 2021.10.10.
Európai stratégiát alkotunk a mentális jólét érdekében!
Fontos hírt hoztam a Mentális Egészség Világnapja alkalmából: kezdeményezésemre az Európai Parlament szociáldemokrata frakciója kezdeményezni fogja az Európai Bizottságnál egy mentális egészségügyi stratégia megalkotását, ehhez kapcsolódóan pedig az S&D-frakció már meg is kezdte a munkát és az általunk javasolt kereteket hamarosan asztalra is tesszük. Ez kifejezetten fontos előrelépés ahhoz képest, hogy a mentális egészség, tágabb értelemben véve a mentális jólét ügye az utóbbi időben – elsősorban a járvány miatt – jelentősen felértékelődött, mégsem kap elég figyelmet a döntéshozóktól. Készültek ugyan korábban európai stratégiák, amelyek a mentális egészség megőrzését és javítását tűzték ki célul, de a covid-időszak után egészen új szemszögből és új eszközökkel, figyelemmel kell forduljunk a lelki egészség felé.
Korábban számos alkalommal felhívtam már arra a figyelmet, hogy a koronavírus súlyos következményekkel jár nem csak a fertőzésen átesettek, de a betegséget elkerülő, ugyanakkor a karantén-időszakot és a mindennapi életünk átalakulását depresszíven megélők körében is. Öt gyermekjogi szervezettel együttműködve az Európai Bizottság idén februárban publikált egy felmérést, amely szerint minden ötödik gyermek szorong és boldogtalan a vírus miatt, minden tizediknél pedig konkrét mentális problémákra utaló tünetet (például: depresszió) találtak. Az UNICEF fiatal nagykövetei, de az SOS Gyermekfalvak által végzett saját kutatások is megerősítették ezeket a negatív hatásokat; egy másik szakmai felmérés pedig azt igazolta vissza, hogy az érintettek közül alig néhányan kértek és kaptak csak segítséget. A covid-járvány lelki egészségre gyakorolt hatása ma még valójában felmérhetetlen, de annyi bizonyos, hogy egy teljes generáció fogja a nyomait magán viselni. A már hivatkozott UNICEF egy másik, a mentális egészség általános helyzetével foglalkozó tanulmánya szerint hét serdülő fiatalból legalább egy mentális betegségben szenved, az öngyilkosság globálisan a negyedik vezető halálozási ok a tinédzserek körében; ugyanez Kelet- és Nyugat-Európában már a második. Tény, hogy a serdülők mentális problémáinak közel fele a szorongással és a depresszióval van összefüggésben, vagyis ezzel egyértelműen és hangsúlyosan foglalkoznia kell a környezetüknek, így például a szüleiknek, tanáraiknak.
A mentális egészséghez való jog alapvető emberi jog. A mentális jólét biztosítása pedig nem pusztán humánum kérdése, hanem – bármennyire is érzéketlennek tűnhet – gazdasági is. A London School of Economics megállapította, hogy a 0-19 éves korosztály mentális egészségi állapotából eredő éves humántőke-veszteség közel 390 milliárd dollár. Tény, hogy Magyarországon például a depresszió már a pandémia előtt is a második helyen állt a tartós munkaképesség-csökkenésért felelős összes betegség között, csak a szív- és érrendszeri megbetegedések előzték meg. Világos és egyértelmű, hogy a döntéshozóknak sürgető feladatuk és annál is nagyobb felelősségük van ebben az ügyben; éppen ezért vagyok büszke arra, hogy kezdeményezésemre az Európai Parlament szociáldemokrata frakciója elsőként nevére veszi és képviselni fogja ezt az ügyet. Kollégáimmal és képviselőtársaimmal már formáljuk azt a stratégiai javaslatcsomagot, amelyet az Európai Bizottság asztalára fogunk tenni, szorgalmazva egy átfogó európai program létrehozását a mentális jólét garantálása érdekében. Hozzá kell tennem: nemrég előremutató lépésként hivatkoztam arra is, hogy a pedagógus szakmai szervezetekkel közösen történt egyeztetésünk után a jelenlegi kormányzat is nyitottnak mutatkozott a „Lélekvakcina-program” legalább részben történő megvalósítása iránt. Sajnos, ezügyben egyelőre csak felemás híreket tudok közölni Önökkel: a kormányzat ugyanis tett bizonyos lépéseket a témában, azonban ezekről csak utólag értesített minket – azt is külön kérésre -, az általunk javasolt lényegi pontokat pedig egyelőre átlépte a kormányzat. Nem gondolom, hogy ez a folyamat vége, továbbra is bizakodó vagyok, hogy a szakmai és civil szervezetekkel közösen további eredményeket tudunk a jelenlegi kormánynál elérni ezügyben, de láthatóan dolgozni kell még ezen. Ami tőlem telik, az Európai Parlamenti közegészségügyi bizottságának tagjaként és felelős édesapaként, azt meg fogom tenni. Mert ez a kötelességem.
A magyar kormányfő vízválasztó, az illiberális államot meghirdető, 2014-es tusványosi beszéde után megfogadtam, hogy európai képviselőként nyílt levélben fogom minden héten figyelmeztetni a közvéleményt a rezsim bűneire. Háromszázhuszadik alkalommal kongatom a harangokat, mert úgy látszik, még mindig szükség van rá. És mert radikális európai demokrataként ez a dolgom.
Ujhelyi István
Európai Parlamenti képviselő
- október 10.