Közzétéve: 2021.12.05.
Keleten hajbókolnak, Nyugatra menekülnek
Advent második vasárnapja van, remélhetően egyre több család kucorodik össze ilyenkor és tölti meghitten, együtt az ünnepnapokat. Sajnos a saját környezetemben is ismerek olyan családot, amely ilyenkor sem tud együtt lenni: van, ahol a kormányzati gyűlöletpolitika szakította szét a rokonságot, máshol külföldön élnek a fiatalok és anyagi okokból vagy épp a járványkorlátozások miatt szűkösebbek a hazautazási lehetőségek. A kivándorlás továbbra is az egyik legnagyobb jelenkori tragédiája Magyarországnak, egy újgenerációs Trianon, amelyet a Fidesz-kormány az elmúlt tíz évben csak a szokásos pökhendiséggel, gőggel és kivagyisággal kezelt. Emlékezetes, amikor néhány éve százmilliót költöttek el a „Gyere haza, fiatal!” nevű állami programra, de idővel lefújták, mert mindössze száz fiatalt sikerült csak ennyi pénzből hazacsábítani, köztük is valakit úgy, hogy magánál a programot szervező állami cégnél kínáltak neki átmeneti munkát. A problémát pedig láthatóan a Fideszben is érzékelik, hiszen még az egyre kevésbé beszámítható Kövér László is arról beszélt legutóbb egy vidéki fórumán, hogy az elmúlt harminc évben 25 millió munkavállaló távozott Kelet-Közép Európából nyugatra, ez pedig legalább ezermilliárd eurójába kerül az érintett országoknak; ezért „növelni kell a szülőföld megtartó erejét”. Kövér úrnak üzenném, ő kezdhetné ezt például azzal, hogy nem kiáltja ki rögtön hazaárulónak azokat, akik nem követik vak hittel a Fideszt. Sokan ugyanis most is azért hagyják el az országot, mert egyszerűen élhetetlennek tartják: és nem pusztán a megélheti válságok miatt, hanem amiatt az ótvaros, állott levegőjű, gyűlölettel terhelt társadalmi hangulat miatt, amit a NER-elit tudatosan ráerőltetett a hazánkra. „A szülőföld megtartó ereje” nagyban nőne, ha a Kövérhez hasonló elmebajosok végre nyugdíjba vonulnának.
A kivándorlás veszélyeire és súlyos hatásaira nagyon régóta hívom fel a figyelmet: számtalan alkalommal jeleztem a kormányzat felé, hogy érdemi lépéseket kell(ene) tennie az ügyben, de hiába tettem az asztalra például a „Hazaváró-programot”, a kormányzat természetesen maradt a pökhendi, vállról pöccintő elutasításnál. Pedig a probléma most is súlyos, hiába igyekeznek a NER-celebek és zsebelemzők a változó trendeket és helyenként kiugró pozitív elemeket máris hosszan ható eredménynek hazudni. Miként arra Tóth Bertalan, az MSZP társelnöke is felhívta a figyelmet: a Závercz Research idei kutatása szerint minden ötödik (!) magyar fiatal azt tervezi, hogy külföldre költözik. Ez igazi tragédia, különösen, ha hozzátesszük, hogy az elmúlt években mintegy százezer magyar gyermek született külföldön, volt olyan év, amikor több magyar gyermek érkezett a világra például az Egyesült Királyságban, mint ugyanabban az évben egész Vas megyében.
Orbán Viktor 2012-ben azt mondta: ha a következő választáson kapnak még négy évre lehetőséget, „akkor itt hat év múlva olyan ország lesz, ahova mindenki haza akar jönni.” Ehhez képest Orbán Viktornak és maffiacsapatának mindössze annyit sikerült elérnie a megkapott felhatalmazással, hogy még a saját lánya és veje is Spanyolországba költözött. Igaz, a Kormányinfón legutóbb elhangzottak szerint állítólag csak azért távoztak az országból, mert „a választások előtti fél évben a család egy része úgy gondolhatta, hogy könnyebb, ha nincsenek Magyarországon.” Csak halkan hozzáteszem: a választások után sem lesz nekik könnyebb, mert minden egyes ellopott, elcsalt közpénz-forintért el fogunk számoltatni majd mindenkit, így Orbán rokonságát is. Nincs kivétel, nincs menekülés.
Ami pedig a Fidesz hozzáállását és végtelen álszentségét illeti a nemzeti máz mögött: miközben kipcsak kapcsolatokat gyúrnak, hajbókolnak a keleti végeken és fröcsögnek a nyugati demokráciákra, addig a gyermekeiket rendre nyugati, felvilágosult és jómódú demokráciákban taníttatják. Érdekes módon nem hallani egyetlen Fidesz-vezetőről sem, aki mondjuk Kazahsztánba, a kipcsak törzsi vezetőinket adó Türkmenisztánba vagy mondjuk Moszkvába küldené a gyermekeit jövőjük megalapozásaként. A NER valódi hozzáállása és érzéketlen pitiánersége egyébként leginkább – az egykor még jobb sorsra érdemes – Lánczi Tamás kormánypolitológus, az MTVA állami közmédia online igazgatójának legutóbbi elszólásában nyert értelmet. Azzal érvelt ugyanis az Európai Unióból való kilépés „határozott előnyei” mellett, hogy ezután legalább nem fognak tudni munkát vállalni a magyar fiatalok Nyugat-Európában. Oh, te jó ég. Sokszor tényleg nem tudni, hogy a Fideszben és kiszolgáló udvari körében ez már a teljes őrület jele, vagy tényleg fogalmuk sincs arról, hogy mi történik a világban.
A magyar kormányfő vízválasztó, az illiberális államot meghirdető, 2014-es tusványosi beszéde után megfogadtam, hogy európai képviselőként nyílt levélben fogom minden héten figyelmeztetni a közvéleményt a rezsim bűneire. Háromszázhuszonhetedik alkalommal kongatom a harangokat, mert úgy látszik, még mindig szükség van rá. És mert radikális európai demokrataként ez a dolgom.
dr. Ujhelyi István
Európai Parlamenti képviselő
2021. december 5.