Közzétéve: 2022.06.05.
Válságalapok: ennek is pazarlás lesz a vége?
Egyre nehezebb és költségesebb „megvédeni a családokat”, ráadásul a honvédséget is meg akarják erősíteni, ezért a kormány nemrég egy úgynevezett rezsivédelmi és egy honvédelmi alapot hívott életre ezen feladatok finanszírozására. A kormányfő bejelentése szerint adót vetnek ki az úgynevezett piaci extraprofitra és milliárdos befizetéseket várnak a bankoktól, a biztosítóktól, a nagy kereskedelmi láncoktól, az energiaipari és kereskedő cégektől, telekommunikációs vállalatoktól és légitársaságoktól. Szociáldemokrataként természetesen támogatom azt az elvet, hogy a tehetősek vállaljanak nagyobb felelősséget és vegyék ki jobban a részüket a szociális intézkedések finanszírozásából, a válság leküzdéséből. Ez idáig rendben is lenne, a felelős és hiteles döntéshozatal azonban itt bizonyosan nem áll meg. Az ugyanis már komoly kérdéseket vet fel – bár a válaszokat hosszabb gondolkodás nélkül is mindannyian tudjuk -, hogy a kormány miért csak célzott ágazati szereplőket von be egyoldalúan ebbe a jelentős forráselvonásba és miért hagy ki látványosan olyan szektorális érdekeltségeket, amelyek jelentős vagyonokat nyertek az elmúlt időszakban, most mégsem kell részesei legyenek a közös felelősségvállalásnak. Elég csak például a kaszinókra gondolni, amelyeknek még a kiskereskedőkkel ellentétben az online kasszákat sem kellett bekötniük, viszont a válságos idők ellenére is több mint tízmilliárdos profitot termelnek évente a tulajdonosoknak, így például a honvédelmi miniszter Szalay-Bobrovniczky Kristófnak és a kormánnyal ugyancsak szoros viszonyt ápoló Garancsi Istvánnak. De, ha ez nem lenne elég, épp a válságra való hivatkozással kaptak korábban több mint kétszázmilliós állami bértámogatást is. Vagyis, amikor válság van, az adófizetők kisegítik őket, amikor vissza kellene fizetni ebből valamit, épp őket felejti el bevonni a kormányzat. De ugyanez igaz szinte minden, a Fidesz-kormány kegyeiből és segítségével gyarapodó oligarcha érdekeltségeire is: a válságokon ők leginkább csak nyerészkednek, szolidaritást egyáltalán nem vállalnak.
Ugyanilyen fontos megnéznünk azt is, hogy a beszedett pénzekkel mit és hogyan kezd a kormányzat, hiszen nem elég tisztességesen és minden tehetőst egyaránt megadóztató módon gyarapítani a válságkezelő alapokat, hanem tisztességesen, átláthatóan és a valódi céloknak megfelelően kell el is költeni ezeket a pénzeket. Ebben pedig igencsak rossz a tapasztalatunk. Fontos emlékeztetnünk arra, hogy két évvel ezelőtt a Fidesz-kormány a koronavírus-járványra hivatkozással már létrehozott egy úgynevezett Gazdaságvédelmi Alapot, amelyből több mint négyezer-milliárd forintot (!) folyósítottak, azonban közvetlen gazdaságvédelmi támogatásra mindössze ennek az összegnek csak az egynegyedét költötték. Vagyis, több mint háromezer-milliárd forint (!) ebből az alapból olyanokra ment el, amelyeknek valójában a covid-elleni harchoz, a járvány okozta krízis felszámolásához, a kisemberek, a bajba került munkavállalók megsegítéséhez vajmi kevés köze volt. Nehéz elfelejteni, hogy ebből a gazdaságvédelemre szánt keretből milliárdokat költöttek sportlétesítményekre, milliárdokat fordítottak templomfelújítási programra, a miniszterelnöki irodának is helyet adó budai várnegyed rekonstrukciójára, egyszerű stadionépítésre, de százmilliárd forint felett jutott belőle a kormánytagokkal teletűzdelt „közalapítványoknak”, illetve tízmilliárdok a Fideszhez már nem is annyira titkoltan köthető, a kormánypolitikát nyíltan kiszolgáló értelmiségi műhelyeknek. A legszebb azonban az, hogy a koronavírus kapcsán feltőkésített gazdaságvédelmi alapból többmilliárdot kapott a Fidesz-KDNP számára kiemelten fontos vadászkiállítás is, amelyről azóta tudjuk, hogy – minden előzetes propagandával szemben – a töredékét hozta csak bevételként a ráfordított állami forintoknak. Ez nem válságkezelés, ez pénzszórás.
A kormány kríziskezelő intézkedései között a védelmi alapok létrehozása tehát tulajdonképpen támogatható, hiszen valóban szükség van központosított szolidaritási bevételekre és azok súlyozott, célzott felhasználására. A Fidesz azonban egyelőre ebben sem mutat mást, mint korábban: saját zsebébe nem nyúl, csak másokéba, a segítségként kiosztott pénzeket viszont legtöbbször már nem másoknak, hanem tulajdonképpen a saját zsebébe teszi. Ennek a kormányzati gyakorlatnak a legalja akkor érkezett el, amikor a halálos covid-járvány eszközbeszerzésein is milliárdokat nyerészkedtek bizonyos kormányzati érdekkörök. Ha valódi fizikai és anyagi biztonságot akar teremteni a Fidesz ebben a helyzetben, akkor minimális tisztességgel és maximális átláthatósággal jár el az újonnan létrehozott alapok tekintetében is. Abban az esetben pedig, ha hatékony eredményt akarnak elérni a válságkezelésben és nem csak tüneti kezeléseket, akkor megfontolják és beépítik a kormányzati döntésekbe az MSZP „Létbiztonság-csomagjának” konkrét és jól kimunkált javaslatait. Az ugyanis valódi esélyt jelent a válságálló mindennapokhoz.
A magyar kormányfő vízválasztó, az illiberális államot meghirdető, 2014-es tusványosi beszéde után megfogadtam, hogy európai képviselőként nyílt levélben fogom minden héten figyelmeztetni a közvéleményt a kiépült rendszer bűneire. Háromszázötvennegyedik alkalommal kongatom a harangokat és teszem, ameddig szükség mutatkozik rá. Mert esélyt kell adni az újjászületésnek és a közös hazának.
Ujhelyi István
Európai Parlamenti képviselő
2022. június 5.