Közzétéve: 2022.10.23.
Ruszkik haza!
Most először nem tart központi megemlékezést a kormányzó Fidesz október 23-án. Nem világos, hogy mitől félnek jobban: a pedagógusok mellett hamarosan felvonuló tömegtől vagy Putyintól. Szerintem mindkettőtől.
Pedig lenne mit mondani október 23-án, különösen az orosz agresszióhoz és a vágyott béke feltételeihez való magyar viszonyulásról. Elég lenne például felütni a Fidesz 2009-es európai programját. Ebben így írnak: „(…) Ha Európa engedi, hogy a szomszédságában szuverén államok essenek leplezetlen birodalmi önkény áldozatává, akkor azzal saját biztonságát is veszélyezteti. Az Európai Unió csak egységesen tud hatékonyan fellépni a terjeszkedési ambícióit újra nyíltan hirdető Oroszországgal szemben, és csak egységesen tudja nemzetközi szerepét a multipoláris világban megerősíteni, így garantálva polgárai biztonságát (…) Oroszország, mint a fő energiaellátó, sikeresen osztja meg az európai országokat; a döntések javát továbbra is a tagállamok hozzák egyenként, háttérbe szorítva az egységes közösségi fellépés kívánalmát.” Tűpontos mondatok és vállalások egy valaha volt polgári, európai közösség felelős politikai vezetésétől. A Fidesz-elit azóta nemcsak saját értékeit dobta útszélre, de Magyarország – az általuk kampányszlogenek szintjén oly nagyon szeretett Magyarország – megítélését is magukkal rántották az erkölcstelenségük bűzös dagonyájába.
Orbán Viktor és a Fidesz-elit most azt állítja: a béke pártján állnak, mielőbb békét akarnak Ukrajnában. Helyes. Nincs jóérzésű ember, aki ne ugyanezt akarná. Orbán békevágya azonban tartalom nélküli gyáva szövegelés. Nincs ugyanis egyetlen fideszes sem, aki konkrétan fel merné vállalni, aki konkrétan ki merné bontani, hogy számukra mit jelent a béke – amelyet oly nagyon akarnak, ami szerintük minden megélhetési válságunkra azonnali megoldást jelentene. Nincs egyetlen fideszes sem, aki elég bátor lenne kimondani azt, amit én most megteszek: számomra a béke egyetlen és legfontosabb feltétele, hogy az orosz csapatok azonnal kitakarodnak a szuverén ukrán állam területéről. A mielőbbi béke alapvető fontosságú, ez azonban nem járhat semmilyen módon sem az orosz agresszió és vérontás legkisebb mértékű győzelmével sem. Egyszerűen ilyen nincs! A Fidesz vezetői vajon miként képzelik el a sürgetett és szorgalmazott békét?! Nekik belefér, ha az (átmeneti) fegyvernyugvás ára az erőszakkal elcsatolt területek elismerése? Az orosz tömeggyilkosságok megbocsátása? Vagy ha engedünk Putyin eredeti követelésének és a NATO-t visszaszorítjuk az 1997-es viszonyokba, például Magyarországot is kivonva ezzel a katonai szövetség védőernyője alól? Ezek fontos kérdések, amiben a kormánypártiak gyáván sunyítanak. A Fidesz kárpátaljai képviselői mit szólnak ehhez?! Hogyan van lelkiismeretük szemet hunyni és asszisztálni a pártvezetőik pultalatti oroszbarát politikájához? Hogy tudnak nyugodtan aludni?!
Számomra nem kérdés, hogy nem lehet hosszútávú békét teremteni, csakis Putyin vereségével. Ahogyan nem tárgyalunk túszejtő terroristákkal, úgy nem tárgyalunk gyilkos agresszorokkal sem. Nincs miről alkudozni: az oroszoknak el kell hagyniuk Ukrajna teljes területét, ez a béke feltétele – ruszkik haza! A háborúnak minél előbb véget kell vetni, de ezt a háborút csak az fejezheti be, aki elkezdte. Jogos és helyes az állítás: ha az oroszok leteszik a fegyvert, nincs tovább háború; ha az ukránok leteszik a fegyvert, nincs tovább Ukrajna. A Fidesz-vezetői, akik most üresen puffogtatják a békére való felhívást, de – vélhetően sötét, zsaroló kényszereik miatt – tartalommal nem merik azt megtölteni, vajon mit mondanának most ’56 hőseinek? Mit mondanának azoknak, akik annak idején a szovjet tankok útját állták, akik nem kértek az agresszorokból? Hogy tegyék le a fegyvert, mert – ahogy Orbán mondta – az „óriás” ellen a „törpéknek” nincs keresnivalója? Hogy ne dobáljanak annyi Molotov-koktélt, mert túl drága a benzin? Háború idején nincs helye a sunyiságnak, a tömegsírok árnyékában nincs helye a pávatáncnak! 1956 októberében sem mondta az utca hősei közül senki, hogy „pfuj szovjetek, de azért oldjuk meg a bizniszt okosba, drága elvtársak…”
Orbán Viktor azt mondta 2007-ben: „Mióta a Kelet betette a lábát Magyarországra, a magunkfajta szabadságszerető magyarok mindig ugyanazt akarták; szabadulni sorvasztó öleléséből, és elzavarni hazai helytartóikat!” Pontos leírás. A putyini ölelésben vergődő hazai helytartók sorsát pedig előre tudjuk. Csak az a kérdés, hogy mikor teljesedik be. Az idő a helytartók ellen dolgozik.
A magyar kormányfő vízválasztó, az illiberális államot meghirdető, 2014-es tusványosi beszéde után megfogadtam, hogy európai képviselőként nyílt levélben fogom minden héten figyelmeztetni a közvéleményt a kiépült rendszer bűneire. Háromszázhetvennyolcadik alkalommal kongatom a harangokat és teszem, ameddig szükség mutatkozik rá. Mert esélyt kell adni az újjászületésnek és a közös hazának.
Ujhelyi István
Európai Parlamenti képviselő
az Esély Közösség alapítója
2022. október 23.