Közzétéve: 2023.01.22.
Miért sérti a kormány szuverenitását, ha javul az egészségügy?
Tényleg nem értem a Fideszt. Fel nem tudom fogni, hogy miért sérti a jelenlegi kormány szuverenitását, ha valaki jobb egészségügyet akar Magyarországon. Ez történik ugyanis: a kormányzati hozzáállás az Európai Egészségügyi Unió programjához eddig merő elutasítás volt, de legalábbis reflexszerű kekeckedés, ha szóba került az uniós hatáskör esetleges bővítése az egészségügy területén. „Nekünk nehogymá’ az Unió mondja meg, hogy mit csináljunk” – ennyire futja a kormányzati érvkészlet.
De, nézzük előbb távolabbról a kérdést! Az Európai Unió működésében – ezt sajnos kevesen tudják – vannak olyan területek, ahol az EU kizárólagos hatáskörrel rendelkezik (ebből van kevesebb, ilyen a vámunió és például az egységes piacra vonatkozó versenyszabályok), vannak olyan területek, amelyek osztott kompetencia mellett működnek (például: környezetvédelem, közlekedéspolitika, energiapolitika, migráció) és vannak olyan területek, ahol az EU-nak tulajdonképpen minimális a szerepe, jószerivel csak tanácsolhat, javasolhat, támogathat és kiegészíthet, de teljes jogkörben a tagállami kormányok döntenek mindenben. Ezek azok a nemzeti hatáskörbe tartozó területek, amelyeket a Fidesz-kormány foggal és körömmel véd, nehogy bárki más beleszóljon. Mert ők jobban tudják, hogy mit kell ott csinálni, hogy mire van szüksége a magyar népnek, különben sem vagyunk Brüsszel gyarmata, ugye. Ilyen terület többek között a kultúra, a turizmus, az oktatás és a polgári védelem. Nem kell különösebb aktuálpolitikai tudás ahhoz, hogy pontosan lássuk: mire ment a kormány az elmúlt tizenkét év korlátlan hatalomgyakorlásával azokon a területeken, ahol teljesen szabad keze volt és van mind a mai napig. A kultúrát einstandolták, az elenyésző valódi kivételtől eltekintve kontraszelektált és korábban sikertelenségre ítéltetett figurákkal rakták tele a kulturális intézményeket és ideológiai alapon szorítják ki belőle folyamatosan a kritikus hangokat. A turizmusról sem kell sok szót ejteni – amely ráadásul európai szakpolitikai területem -, pontosan látja és tudja mindenki miként rabolták le és foglalták el szinte minden szegletét az ágazatnak és pumpálják bele, majd onnan máris ki a közpénzjellegét elveszített nyereséget. Az oktatás ügyét sem kell sokáig magyarázni: a kompetencia mérések mélyrepülést mutatnak, a tanárok és diákok együtt tüntetnek a reformokért és a megbecsülésért; tizenkét év korlátlan hatalommal egyszerűen tönkre vágták a gyermekeink jövőjét jelentő nemzetstratégiai területet. Csak egy pillanatra játsszunk el a gondolattal, ha Orbán Viktor és környezete az oktatásra fordítja azt a figyelmet és támogatást, amit az elmúlt évtizedben a futballnak szenteltek, akkor hol tartana a közös hazánk. Valószínűleg Finnországban épp a magyar-modellről vetítenének dokumentumfilmeket.
Ugyanilyen kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozik az egészségügy területe. Ez azt jelenti, hogy minden, ami a közegészségügyi ellátással történik, az egyedül és kizárólagosan a magyar kormány felelőssége, eredménye, illetve eredménytelensége. Az Európai Unió, egyelőre, ha akarna se tudna javítani közvetlenül és érdemben a közegészségügyi ellátás minőségén, mert az uniós szabályok – na, és persze a magyar kormány – ezt nem engedik. Az Unió, amit tud, azt megteszi: egymás után indítjuk az átfogó európai stratégiai programokat, legutóbb a daganatos betegségek visszaszorítása érdekében megfogalmazott rákellenes stratégiát, vagy a részben szintén általam kezdeményezett mentálhigiénés programot. Az egészségügy egyre több figyelmet kap európai szintén, de hogy ebből a magyar nyilvánosság mit és mennyit érzékel, az leginkább a magyar kormányon múlik. Az Unió, amit tud, azt tényleg megteszi: most például (sokunk sok munkájának köszönhetően) megnyitott egy közel kétezer-milliárd forintos keretet, amelyből a tagállami egészségügyi szervezetek, intézmények forrásokat hívhatnak le a következő években. Létkérdés, hogy ebből a pénzből a magyar érintettek is minél többet és minél hatékonyabban le tudjanak hívni – ennek érdekében február 20-ra közös kerekasztalhoz hívtam az egészségügyi szakmai és érdekvédelmi szervezeteket. Be kell azonban vallani, hogy a részben általam kezdeményezett Európai Egészségügyi Unió minél szélesebb körű megvalósításában még vastag falakat kell átütni. Egy narancsosat például. A Fidesz-kormány ugyanis egyelőre hallani sem akar arról, hogy létrehozzunk egy olyan minőségi minimum-követelményrendszert, amelynek minden tagállamban kötelező lenne megfelelni, ezzel biztosítva egy egységes és minőségi közegészségügyi ellátási szintet. Annak ellenére gáncsolja ezt a kormány, hogy az erről szóló parlamenti állásfoglalásokat a fideszes EP-képviselők darabra megszavazták, a saját kormányuk azonban mégis ellenzi ezt a kezdeményezést. A korábbi egészségügyi kormányzat egy írásbeli kérdésemre kerek-perec közölte: az Európai Egészségügyi Unió bővítése és minőségi követelmények bevezetése az egészségügyben beavatkozás lenne a nemzeti szuverenitásba. Igen, jól értik. A Fidesz úgy gondolja, hogy az sérti a magyarok nemzeti önállóságát, ha valaki arra akarja rávenni őket: legyen magasabb minőségű és garantált színvonalú a közegészségügyi ellátásuk. Szerintem viszont az sérti a magyar szuverenitást és büszkeséget, hogy a magyar kormány a nemrég frissen benyújtott, újraírt költségvetésben is reálértéken kevesebbet akar költeni az egészségügyre, mint korábban. Úgy látszik tényleg mindenre van pénz – bombás plakátoktól mobilszolgáltató felvásárlásig -, csak az emberek egészségének jobb megóvására és helyreállítására nem. Ha valami, akkor ez biztosan nem nevezhető nemzeti kormányzásnak.
A magyar kormányfő vízválasztó, az illiberális államot meghirdető, 2014-es tusványosi beszéde után megfogadtam, hogy európai képviselőként nyílt levélben fogom minden héten figyelmeztetni a közvéleményt a kiépült rendszer bűneire. Háromszázkilencvenedik alkalommal kongatom a harangokat és teszem, ameddig szükség mutatkozik rá. Mert esélyt kell adni az újjászületésnek és a közös hazának.
Ujhelyi István
Európai Parlamenti képviselő
az Esély Közösség alapítója
2023. január 22.