Közzétéve: 2021.05.20.
„A covid lehet, hogy elmegy, de a mentális hatásai még sokáig velünk maradnak, ezért mielőbbi átfogó mentális akciótervre van szükség európai és magyarországi szinten is” – jelentette ki csütörtöki online sajtótájékoztatóján Ujhelyi István szocialista EP-képviselő, az Európai Parlament közegészségügyi bizottságának tagja. Az MSZP politikusa „Lélekvakcina” címmel egy nyolc pontból álló tervet ismertetett, amelynek mielőbbi végrehajtásában a kormányzatra és a civil-, illetve szakmai szervezetekre egyaránt számít.
Ujhelyi hangsúlyozta, hogy a fizikai és mentális egészséghez való jog alapvető emberi jog, utóbbival azonban drámaian keveset foglalkozik a politika és a társadalom. „Ma még ciki ezzel foglalkozni, a politikusoknak nem hoz népszerűséget, de még családon belül is sokszor szőnyeg alá söprik ezeket a problémákat. Az Európai Egészségügyi Unió egyik kezdeményezőjeként és alakítójaként azonban kötelességemben tartom, hogy ezzel kapcsolatban feladatot adjak az európai intézményeknek és a magyar államnak” – fogalmazott a sajtótájékoztatón Ujhelyi. Az MSZP politikusa hivatalos kutatásokra hivatkozva elmondta, hogy a koronavírus fertőzésen átesettek harmada szenved valamilyen poszt-covid betegségtől: szorongástól, depressziótól, egyéb neurológiai szövődménytől. Hozzátette, hogy nem csak a víruson átesett emberekre van mentális hatással a járvány, a szociális félelem, az egészségünkért való aggódás, a mindennapi életünk radikális beszűkülése komoly lelki terheket okozott a társadalom szinte egészében. Rámutatott, hogy öt gyermekogi szervezettel közösen az Európai Bizottság nemrég széleskörű felmérést végzett és kiderült, hogy minden ötödik fiatal szorong, minden tizedik pedig konkrét mentális problémákra utaló tünetektől szenved a járványhelyzet extrém körülményeivel összefüggésben. Ujhelyi idézte az UNICEF fiatal nagykövetei és az SOS Gyermekfalvak által végzett kutatásokat is, melyek szerint a fiatalok körében jelentősen megnőtt a szorongás és az ürességérzet, közel kétharmaduk szokatlan fáradtságról, több mint felük pedig rendszeres alvászavarról is beszámolt a covid kapcsán.
Az MSZP politikusa fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a depresszió már a pandémia előtt is a második helyen volt a tartós munkaképesség-csökkenésért felelős összes betegség között, vagyis a mentális egészség megőrzése és javítása megkerülhetetlenül fontos annak társadalomra és áttételesen a gazdaságra gyakorolt hatása miatt is. Ujhelyi a brüsszeli Európai Parlamentből online közvetített tájékoztatóján elmondta, hogy a magyar Pedagógiai Szakszolgálatok és az iskolapszichológusok túl vannak terhelve, sok esetben 450 gyermekre jut egy szakember és a diákok ezért gyakran ellátatlanul maradnak. Az MSZP politikusa rámutatott, hogy az Európai Unió új egészségügyi programjának (EU4Health) költségvetésében már 5,1 milliárd euró áll majd rendelkezésre többek között a mentális egészséget támogató programokra is, ennek hatékony felhasználása kapcsán ezért egyeztetést kezdeményez az érintett szakmai- és civilszervezetekkel.
Ujhelyi István ismertette a 8 pontból álló akciótervet is, amelynek első intézkedéseként egy átfogó felmérést indítana a Magyarországon meglévő pszichológiai- és mentálhigiénés szolgáltatásokról, a tb-alapon igénybe vehető szakrendelések, valamint az iskolapszichológusi hálózat jelenlegi állapotáról és hozzáférhetőségéről. Ennek eredményét is figyelembe véve egy rendkívüli „Nemzeti Mentális Akcióterv” kidolgozását szorgalmazza, bevonva a civil- és szakmai szervezeteket, a segítőszolgálatokat, diák- és felnőtt érdekvédelmi képviseleteket. Szintén a 8 pontos tervben szerepel egy átfogó kampány indítása, amelyben azt kívánják tudatosítani az emberekben, hogy „nem ciki” pszichológus vagy mentálhigiénés szakember segítségét igénybe venni; ebben az EP-képviselő saját példájával is élt. Ujhelyi konkrét javaslatként fogalmazta meg azt is, hogy a jelenleg hatályos törvényben az iskolapszichológusok számára előírt heti huszonkét órás rendelési időt fokozatosan emeljék fel napi hat-, azaz heti harminc órára, hogy több hasznos idő jusson a gyermekekre. Hozzátette: erre nyilvánvalóan csak azután kerülhet sor, ha az állam biztosítja a szükséges infrastrukturális-, humán- és finanszírozási feltételeket.
Szintén a 8 pontos „lélekvakcina” javaslatcsomag része, hogy a szakemberhiány enyhítése érdekében törvénymódosítással bővítsék az igénybe vehető szakemberek körét és tegyék lehetővé például a diplomás mentálhigiénés szakemberek bevonását is az iskolapszichológusi hálózatba. Ezzel párhuzamosan Ujhelyi azt is javasolja, hogy tekintsék át a kapcsolódó felsőoktatási képzéseket. „Meg kell könnyíteni az egyetemi, pszichológia alapképzésre való bejutást a társterületeken már felsőfokú diplomát szerzett szakemberek előtt azzal, hogy végzettségük megléte automatikus felvételt biztosít az alapképzésre” – fogalmazott Ujhelyi. Az MSZP EP-képviselője a bemutatott javaslatcsomag részeként szorgalmazta, hogy a jövőben legyen folyamatosan elérhető mentális támogatás a tanárok és más, gyermekekkel foglalkozó szakemberek számára is. Kiemelte, hogy a pandémia kapcsán a pedagógusok szinte semmilyen plusz képzést, vagy segítséget nem kaptak az államtól, így még a szeptemberi újabb iskolakezdés előtt célzott képzésekkel kell megerősíteni a szaktudásukat, elsősorban a covid-helyzettel összefüggő mentálhigiénés problémák kezelésével kapcsolatban.
Budapest/Brüsszel – 2021.05.19.