Közzétéve: 2015.07.14.
„Az orbáni rezsim politikai építkezésének két fontos pillére egészen biztosan van: az egyik a közpénz-milliárdok haveri cégeknek való kitolása és újrahasznosítása politikai érdekek mentén, a másik a médiapluralizmus megszüntetése, a nyilvánosság teljes elfoglalása, a kritikus szereplők megfojtása, vagyis egyfajta médiadiktatúra kialakítása. Orbán Viktornak immár brüsszeli papírja is van arról, hogy ezt teszi” – fogalmazott Ujhelyi István, az MSZP európai politikusa brüsszeli sajtótájékoztatóján.
A szocialista képviselő emlékeztetett, hogy a sajtóban megjelent hírek szerint a magyar miniszterelnök idén év elején szűk körben arról tájékoztatta a kormánypárti médiumok vezetőit, hogy átalakítja a hozzá lojális sajtó felépítését és a jövőben az állami cégek hirdetéseit túlnyomórészt már nem ők, hanem az átalakítandó közmédia-csoport és a vele továbbra is lojális új szereplők kapják majd. Ezt követően fordult az MSZP EP-képviselője az Európai Bizottsághoz, hogy tájékoztatást kérjen arról: egy ilyen típusú „médiaszerkezet kormányzati eszközökkel való etetése” megfelel-e az európai értékeknek és nem ütközik-e például a tiltott állami támogatás körébe. Ujhelyi a sajtótájékoztatón ismertette Günther Oettinger, a digitális gazdaságért és társadalomért felelős uniós biztos (aki a német kereszténydemokrata unió politikusaként szerinte nem vádolható baloldali elfogultsággal) válaszát, amelyben az szerepel: bár a közszolgálati műsorszolgáltatók megszervezése és finanszírozása tagállami hatáskör, a Bizottság kiemelten figyeli a felmerülő kockázatokat. Oettinger felhívta a figyelmet arra is, hogy az Európai Unió által finanszírozott, a média sokszínűségét és helyzetét vizsgáló – mindössze néhány hónapja megjelent – független kutatás azt állapította meg, hogy Magyarország esetében „a tömegtájékoztatás szabadságát és sokszínűségét súlyos kockázat fenyegeti”.
Ujhelyi elmondta, hogy a hivatkozott monitoring-jelentés kilenc tagállamban, a semlegesség legmagasabb fokú biztosítása mellett vizsgálta a nyilvánosság helyzetét. A Magyarországról szóló jelentésben közepes, az átlagnál nagyobb kockázati mutató szerepel többek között az információszabadság, az információhoz való hozzáférés, a médiapluralizmus, a sajtómunkatársak jogainak biztosítása, illetve a tulajdonosi háttér átláthatóságának hiánya mellett – ismertette a politikus. Az MSZP képviselője hozzátette, hogy kiemelten magas kockázatot mutattak ki viszont például a médiafelügyeleti hatóságok függetlensége, illetve függősége, a közszolgálati médiában bemutatott híranyagok pártatlan objektivitása, a közmédiában dolgozó, illetve azt irányító személyek kiválasztása esetében. „Ugyancsak kiemelten magas kockázatot mutat – és erre utaltam Oettinger biztosnak írt kérdésemben – a közszolgálati média számára juttatott pénzügyi források következetessége és indokoltsága” – fogalmazott Ujhelyi István.
– Sok-sok példa mutatja ebben a kutatásban, hogy a magyar társadalom tájékoztatását a közszolgálati médián keresztül a kormány nem kívánja fair módon, függetlenül és objektíven ellátni. Több mint 80 milliárd forintból gazdálkodik a közmédia évente, amely különösen felháborító akkor, ha ezt az összeget összehasonlítjuk például a gyermekétkeztetésre, a teljes felsőoktatásra, vagy a szociális kiadásokra szánt forrásokkal – fogalmazott Ujhelyi István, aki egyúttal arra szólította fel a magyar kormányt, hogy mutassa be tételesen a médiában közzétett és közpénzből finanszírozott hirdetéseinek teljes listáját és az elhelyezések pontos indoklását. „Ígérem innen Brüsszelből, hogy a monitoring-vizsgálat és a kormány várható válasza alapján folytatni fogom ezt a csatát, hiszen elvárható a médiapluralizmus és a közpénz forintok európai értékrend alapján történő elköltése” – tette világossá az MSZP EP-képviselője.
Brüsszel, 2015.07.14.