168Óra: Ujhelyi újraindul

Standard

Istvan UJHELYIEurópai ügyekért felelős vezetője szeretne lenni az MSZP-nek Ujhelyi István. A párt jelenlegi alelnöke, uniós parlamenti képviselője szerint a Fidesz és a Jobbik nyíltan az unió felszámolásán dolgozik, ő pedig ez ellen akar harcolni. Ujhelyi reméli: az MSZP-ben senki nem akar a túlélésre játszani, ez szerinte a maffiaszerű pártokra igaz. Úgy véli, a szocialistáknak nyitottnak kell lenniük, a választásokra olyan személyeket kell találniuk, akikben bíznak a helyiek és képesek legyőzni a kormánypárti indulót.

– Korábban önt is sokan biztatták, hogy induljon az MSZP elnöki posztjáért, de nem akart ringbe szállni. Miért?

– Valóban sokan megkerestek, de én már választottam egy feladatot magamnak. Államtitkár koromban sem voltam időben annyira leterhelve, mint az MSZP „nagyköveteként” Brüsszelben. Az európai kapcsolatrendszer kiépítése és az uniós intézményrendszerek megtanulása aprólékos munka, márpedig ha bele akarunk szólni, hogy milyen módon változzon az európai döntéshozatal, akkor ennek a mélyére kell menni. Hasznosnak tartom Magyarország és a pártom szempontjából, amit ma csinálok. Ez egyben aktív tanulási folyamat is, amely talán később alkalmasabbá tehet otthoni feladatokra.

– Most semmilyen pártszerepet nem vállal?

– De, mindenképpen indulok az MSZP valamelyik tisztségviselői posztjáért. A küldöttek döntenek majd arról, hogy melyik tisztségre tartanak alkalmasnak. Fontosnak gondolom, hogy a pártnak legyen egy olyan vezetője, aki deklaráltan az európai ügyekkel foglalkozik. Ezt a feladatot kívánom vállalni és vinni a jövőben. Tökéletesen látszik, hogy Európa miként robog a szétszakadás, a magországok leválása és egy kétsebességes unió felé. A mai közéletben a legélesebb választóvonal immár nem a baloldali vagy a jobboldali ideológia között van – ha hagyatkozhatunk még egyáltalán ezekre a fogalmakra. Inkább az a kérdés, hogy valaki az európai közösség megmentése és megerősítése iránt elkötelezett, vagy az unió teljes felszámolása és az önálló, kekeckedő, nemzetállami rendszer felé akar menetelni. A Fidesz és a Jobbik nyíltan az unió felszámolásán dolgozik. Akinek számítanak még az európai értékek, a szolidaritás, a szociális biztonság és a felvilágosult, békét garantáló közösség, az a mi oldalunkon áll. Éles harcok jönnek a következő hónapokban és években, nekünk pedig ott kell állnunk az első sorban, ha nem akarjuk, hogy Magyarország és a magyar nemzet megint a világtörténelmi folyamatok vesztes oldalára kerüljön. Én ebből a kétségkívül nehéz feladatból akarom kivenni a részem az MSZP európai ügyekért felelős tisztségviselőjeként.

– Épp egy kvótás népszavazási kampány kellős közepén.

– A józanul és nem pusztán érzelmi alapon gondolkodó választók pontosan tudják, hogy a Fidesz népszavazásának jogi következménye nincs, vagyis nem más, mint a Habony-Rogán propagandaműhelyben kifőzött politikai habverés. Amire újabb milliárdokat lehet majd elszórni. A kormány, ha érdemben akarná kezelni a menekültkrízist, akkor megelőzésre és felkészülésre költötte volna a plakátokra és hecckampányra kidobott milliárdokat. Az uniós tárgyalóasztaloknál pedig nem pusztán a Fidesz hatalommegőrzése szempontjából fontos érdekeket, hanem Magyarország és az általuk oly nagyon féltett „keresztény Európa” érdekeit képviselnék. De nem ezt teszik. A legaljasabb az egész folyamatban éppen az, hogy Orbán Viktornak és kormányának lenne lehetősége érdemben előmozdítani a közös megoldást az Európai Tanácsban, ehelyett csak azzal foglalkozik, hogy botokat dugjon a küllők közé. Mert a káoszban, a romlásban, az unió gyengülésében érdekelt. A felvilágosult európai államokban pontosan látják, hogy Orbán politikája miről szól. Pontosan tudják, hogy mire játszik és, hogy nem véletlenül hazardírozik Magyarország kilépésével. A tragédia – mindannyiunké – az lesz, hogy nem mi fogunk kilépni végül az unióból, hanem a szövetség alapító- és fejlődő országai fognak ellépni tőlünk. Mi pedig ott maradunk majd Európa perifériáján, Putyin rideg leheletével a tarkónkon. Orbán örülhet majd, hogy kevesebb ember, fórum és intézmény szól majd bele az ország vagyonának szemérmetlen elrablásába, a magyar emberek viszont csak vesztesei lehetnek egy ilyen fordulópontnak. És nem vagyunk ettől olyan messze.

DSC09581– Alelnökként, vagy elnökhelyettesként a négy elnökaspiráns közül kivel dolgozna együtt: Tóbiás Józseffel, Harangozó Tamással, Szanyi Tiborral, vagy Molnár Gyulával?

– Mindegyik elnökjelölt régi párttársam, mindegyikükhöz köt valamilyen bajtársias emlék. Majd a kongresszus eldönti, hogy melyiküket tartja a legalkalmasabbnak. Én egy olyan pártelnökkel szeretnék leginkább együtt dolgozni, aki európai demokrataként, az MSZP első embereként igényt tart arra a munkára, amit végzek. Meggyőződésem, hogy újra kormányképes MSZP-t csak együtt építhetünk.

– Diplomatikus. Az önhöz hasonlóan szintén szegedi Botka László Hiller Istvánnal szemben újra beszáll a választmányi vezetői székért folytatott versenybe. Azt mondta lapunknak, ő annál inkább fog a szocialista pártban szerepet vállalni, minél erősebben érződik az a szemlélet, hogy nem a túlélésre kell játszani.

– Pontosan értem Laci intelmét és félelmét; én is remélem, hogy az MSZP-ben senki nem a túlélésre akar játszani. Ez éppenséggel azokra a politikai szerveződésekre igaz, ahol egyetlen, megkérdőjelezhetetlen keresztapa ül a vezetői trónuson és senki nem meri azt mondani neki: én tudnám másképpen, talán jobban csinálni. Az ilyen maffiaszerű pártoknál valóban mindenki a túlélésre játszik, csendben helyezkedik, próbál ülést fogni, hogy jó helyen legyen. Elcsépelt dolog arra hivatkozni, hogy a pártelnöki és tisztségviselői verseny széles indulói köre az MSZP demokratikus jellegét mutatja. Pedig tényleg így van. Programok, elképzelések, tervek ütköznek egymással, nem pedig előre megírt leosztás szerint zajlik az új vezetők kiválasztása. Ezt inkább érzem pezsgő és szabad levegőjű közösségnek, mintsem túlélésre játszó szemléletnek. Az MSZP arra készül, hogy leváltsa az országot szétrabló és tévútra kényszerítő rezsimet, mert Magyarország csak akkor lesz egészséges köztársaság a következő évtizedekben, ha lerázza magáról az orbáni rezsimet és helyette európai demokrataként gondolkodó hazafiakat választ.

– Botka azt üzente a demokratikus ellenzéki oldalnak: felesleges az árnyékbokszolás. Mint fogalmazott: „Ha összeadnánk valamennyi emberünket, most akkor sem tudnánk a győzelemre legesélyesebb jelölti listát összeállítani. Nagyobb merítésre van szükség: új, civil, szakmai indulókra”.

– Bizonyosan. Ez is történik, erre haladunk. Amennyire látom, ebben például mindegyik elnökjelölt azonosan gondolkodik. A Fidesz csak látványpékséget üzemeltet, amikor azt mondja, hogy az „emberekkel közösen kormányoz”. Ez hazugság. Az emberek a pénztárcájukon, a bőrükön érzik, hogy Orbánékat valójában nem érdekli, mi a jó nekik. Csak olyan kérdéseket tesznek fel a választóknak, amelyekre a nekik tetsző válaszokat lehet adni. Ez nem konzultáció, hanem szemfényvesztés. Jómagam, európai parlamenti képviselőként heti rendszerességgel tartok fórumokat Salgótarjántól Pécsig az ország minden részén, de a magyar politikai életben rendhagyó módon több fogadóórát is tartottam Berlinben, Londonban, vagy épp múlt héten Manchesterben, hogy személyesen ismerjem meg a kivándorolt magyarok problémáit. Orbán ezzel szemben csak bértapsolók között érzi biztonságban magát. Ha jobb világot, tisztességesebb és sikeresebb kormányzást akarunk, akkor azt csakis a civilek, a szakemberek, a választók hatékonyabb bevonásával érhetjük el. A Fidesz alkotmányellenes és csalásra épülő választási rendszerében pedig különösképpen rá vagyunk utalva arra, hogy ha kell, unortodox megoldásokat keressünk. Olyan személyeket kell találnunk, akikben bíznak a helyiek, akik képesek legyőzni a kormánypárti indulót. Ehhez erősnek, de nyitottnak és alázatosnak kell lenni. No, meg felkészültnek.

Megjelent a 168Óra online kiadásában, 2016.05.13.-án.