Közzétéve: 2015.06.08.

Európában hazánk érdekeiért, itthon az európai értékekért
A Magyar Szocialista Párt programja a 2019. évi európai parlamenti választásra
.
ALAPVETÉSEK
.
Magyarország helye megkérdőjelezhetetlenül a békét és fejlődést jelentő európai közösségben van, ezt a csatlakozásunk óta eltelt tizenöt év gyarapodása, eredményei és fejlesztései egyértelműen igazolják. Az európai baloldalnak és a Magyar Szocialista Pártnak kiemelkedő szerepe volt abban, hogy hazánk felvételt nyert az Európai Unióba. Továbbra is határozottan kiállunk a magyar nemzeti érdekek kérlelhetetlen európai érvényesítése és az európai értékek magyarországi képviselete mellett.
.
A jelenlegi populista, jobboldali kormány demokratikus működés helyett vállaltan az illiberális, hibrid államberendezkedés kiépítését választotta, ellenséggyártásával és propaganda kampányaival pedig egyértelműen az európai szövetségi rendszer lebontásán dolgozik.
.
A 2019-es európai parlamenti választásokon éppen ezért minél több európai demokratának kell részt vennie és piros lapot mutatnia az orbáni rezsimnek! Meg kell roppantani a narancs-elit rendszerét és egységben kiállni az európai Magyarországért!
.
Az Európai Unió, mint közösség a kontinens békéjének és gyarapodásának egyik garanciája. Jean Monnet, az EU egyik alapító atyja szerint „az európai gyökerek olyan mélyek, hogy az európai eszme minden válságot, forradalmat túl fog élni”. Jelenleg a populizmus térnyerése miatt az európai közösség a világégések utáni eddigi legmélyebb válságát éli.
.
Az EU-ellenes erők kizárólag az uniós döntések esetleges negatív hatásait emelik ki, az európai közösség eredményeire viszont sajátjukként hivatkoznak. Európa-szerte virágoznak azok a populista pártok, amelyek veszélyes, uszító ideológiá(ka)t követve szélsőséges, xenofób, vagy épp rasszista jelszavakkal és megvalósíthatatlan, de a tömegek számára könnyen befogadható, egyszerű és világos megoldást jelentő szólamokkal igyekeznek minél több választót megszólítani. Ezek a pártok markánsan EU-ellenesek, hiszen jellegükből adódóan minden olyan politikai rendszert elutasítanak, amely bármilyen módon olyan döntéshozatali hatáskörrel rendelkezik, amely a nemzeti törvényhozásra is hatással van.
.
Az úgynevezett illiberális erők az utóbbi időben több tagországban is gyökeret vertek. Sikerük intő jel minden józan és felelős politikai szervezet számára, hogy az EU könnyen visszafejlődhet egy, csupán a tagállamok közötti együttműködést elősegítő platformmá, ahol közös intézmények helyett kizárólag a nemzeti kormányok diktálnak, ami alapjaiban kérdőjelezi meg az európai integráció értelmét, s az elmúlt évtizedek eredményeit.
.
A közelmúltban, mindmáig az európai döntéshozó fórumok élén konzervatív-jobboldali, néppárti vezetők álltak, akik nem tudtak megbirkózni a feladatokkal. Elsősorban az európai multinacionális nagyvállalatok és a nagytőke érdekeit képviselték. Szükség van a változásra, a baloldali fordulatra, a munkavállalók érdekeinek erősebb képviseletére Európában.
.
Minden országnak, amely az Európai Unió tagja kíván lenni, komoly feltételeknek kell eleget tennie a jogállamiság, a demokrácia, az emberi és kisebbségi jogok betartása terén. Az Unió tagjaként azonban már nincs ilyen szoros kontroll. Közös értékeink és elveink érvényre juttatását ugyanakkor nem lehet mérlegelés tárgyává tenni. Fel kell ruházni az Európai Uniót olyan eszközökkel, amelyek lehetővé teszik, hogy a tagállamokat, a tagállami kormányokat folyamatosan a közösen vallott értékek képviseletére és a közösen elfogadott alapelvek betartására késztessék. Támogatjuk ezért azokat a vonatkozó, jogi döntéseket, amelyeket az Európai Bizottság javaslatára az Európai Parlament nemrégiben elfogadott.
.
Az EU jól felépített intézményi struktúrájában dolgozó, válogatott szakembereknek köszönhetően az elmúlt évtizedekben több tízezer, azóta is hatályban lévő, a közösségünk életét előrébb mozdító jogszabály született. Ez az eredmény érték, amelyet megtagadni vagy lerombolni nem engedhetünk. Javítani, hatékonyabbá és eredményesebbé tenni azonban igen!
.
Magyarország uniós tagságának mérlege megkérdőjelezhetetlen: a szabad munkaerő-áramlás és vállalkozás, a külföldön való tanulás lehetősége (Erasmus), az olcsóbb utazás, a fogyasztói jogok erősödése, az agrártámogatások megléte, a kutatás-fejlesztésre kapott uniós források, illetve az elmúlt években érkezett többezer milliárd forintnyi uniós támogatásból megépült új infrastruktúra, azaz sok kilométernyi autópálya, a tucatnyi közlekedési, árvízvédelmi, gáz- és villanyellátást biztosító, vagy épp épületmegújítási, telekommunikációs, avagy regionális beruházás kizárólag csak gyarapította hazánkat.
.
A haza nem lehet Európa ellenzékében!
.
Mi olyan Uniót akarunk, amely:
– az embert, a szociális Európát állítja a középpontba; amely szociális és fizikai biztonságot, széleskörű jogokat és széleskörű szolgáltatásokat garantál a polgárainak
– szorosabb, mélyebb integráció mentén adja meg a teljes európai közösséget érintő problémákra a közös és eredményes válaszokat
– a helyi közösségek életét befolyásoló döntéseket regionális, helyi szinten hagyja
– nagyobb szerepet és felelősséget ad a közvetlenül választott képviselőknek és testületeknek a döntések meghozatalában
– megakadályozza, hogy a fejlesztési forrásokból maffiaszerű hálózatok gyarapodjanak, a lopások pedig következmények nélkül maradjanak
– ellenáll annak, hogy egyetlen tagállam is kiszoruljon a mélyülő együttműködésekből kormánya felelőtlen politikája miatt
– hatékonyan szembeszáll, ha renitens kormányok esetleg megszegik az uniós alapszerződéseket és semmibe veszik az európai értékeket.
.
I. EURÓPA JÖVŐJE
.
Az egyre erősödő EU-ellenes belső populizmus, illetve az Uniót érő külső nyomás felgyorsította az EU-reformok szükségességét, a brit kiválás pedig elengedhetetlenné teszi a változásokat. Több, egymástól független megoldási javaslat is született. Elmar Brok, az Európai Parlament külügyi bizottságának néppárti elnöke és az olasz szociáldemokrata Mercedes Bresso közös jelentése föderalista megoldást szorgalmaz közös pénzügyi és menekültpolitikával, illetve kétkamarás Európai Parlamenttel. Ez utóbbihoz álláspontjuk szerint nincs szükség az alapszerződés módosítására sem. Hasonlóképp konkrét javaslatokkal élt Sigmar Gabriel korábbi német és Emmanuel Macron akkori francia gazdasági miniszter, akik közös dolgozatukban kétsebességes Európáért szálltak síkra: az eurózóna tagországai saját parlamentet kapnának, közös lenne a költségvetési- és adópolitika, összehangolnák a minimálbért és a segélyeket. Az eurózónán kívüli tagállamok is saját parlamentet kapnának, nekik több nemzeti jogosítványuk maradna, de kevesebb támogatáshoz jutnának az EU rendszerében.
.
Az bizonyos, hogy az Európa-párti törekvéseket számba véve, egyelőre érdemi javaslat jobbára az úgynevezett „mag-országokból” érkezik, ennek megfelelően saját érdekeikkel az előtérben. Az alapszerződés-módosítása nélkül mélyreható reformok alig elképzelhetőek, a módosításhoz azonban szinte bizonyosan nem lesz meg a kellő és egységes politikai akarat. Ebből kiindulva továbbra is az valószínűsíthető, hogy az úgynevezett mag-országok technikai módosításokkal fogják biztosítani az integráció további erősödését. A Fidesz ennek alternatívájaként igyekszik saját erőpólust létrehozni a V4-es közreműködésével.
.
A kétsebességes Európa bár logikus és a mag-országok szempontjából kedvező forgatókönyv, az ismét perifériára szoruló további tagországok egyoldalú hátrányba kényszerülése miatt nem támogatható. Magyarország könnyedén az Unió perifériáján találhatja magát, ami az európai közösség biztosította lehetőségek csorbulását jelentheti. Éppen ezért a Magyar Szocialista Párt számára prioritás, hogy Magyarország a populista, EU-ellenes hang képviselete helyett a felvilágosult, az európai értékek mentén haladó európai közösség részese és aktív szereplője legyen, támogassa az integráció további mélyülését.
.
Az Egyesült Királyság kilépése az Unióból megkérdőjelezhetetlen veszteség, ugyanakkor a hatékonyabb EU-reform lehetősége: kérdés, hogy miként tudunk tanulni a folyamatból és miként élünk mindannyian ezzel a lehetőséggel. Minden szélsőséges és populista szólam ellenére az európai felmérések azt mutatják: az európai tagállamok választópolgárainak jelentős többsége az Unió és a mélyebb integráció pártján áll. Ez pedig kiemelt felelősséget és feladatot jelent az európai döntéshozók és az európai magyar hazafiak számára.
Olyan Európai Unióra van szükség, amely a széthúzás és a különállás helyett a szolidaritást és az együttműködést erősíti!
.
II. SZOCIÁLIS EURÓPA: A MI EURÓPÁNK!
.
Mi vagyunk Európa, de ez így nem a mi Európánk! Az eddigi uniós gyakorlat szerint a felzárkóztatásra szánt források elsősorban infrastrukturális beruházásokra kerültek felhasználásra az újonnan csatlakozott tagországokban. Az Európai Uniónak új prioritást kell kijelölnie a forráselosztásban: ideje befektetni az emberbe! Építsük meg a Szociális Európát, amely – azonos minimum jogokkal és azonos minimum szolgáltatásokkal – minden polgára számára garantálja a szociális és fizikai biztonságot!
.
Be kell vezetni az európai minimálbért és az európai minimálnyugdíjat. Egyetértünk az Európai Munka Törvénykönyv mielőbbi megalkotásával, ezért a Magyar Szocialista Párt támogatja az Európai Munkaügyi Ügynökség felállítását.
.
Az EU szociális célkitűzéseit elsősorban az Európai Szociális Alap (ESZA) szolgálja, amely a Kohéziós Politikába integráltan működik. Az átalakuló ESZA+ 101,2 milliárd euróval gazdálkodhat a tervek szerint 2021-2027 között. Mivel a kibővült ESZA lényegében magába olvaszt korábban önállóan működő alapokat, számottevő valóságos növekedésről nem beszélhetünk. A Magyar Szocialista Párt ezért javasolja a szociális célú források jelentős, valódi növelését.
.
Átfogó gazdasági és célzott humán-befektetési terv kell Európában. Az Európai Beruházási Terv mindössze három évre szólt, ehhez képest jóval hosszabb, elnyújtott és a társadalom igényeinek stratégiai figyelembevételével módosított ciklusra van szükség. A Juncker-csomag folytatása és hatékonyabb eszközhasználata szükséges, például olyan közvetlen források megteremtése, amelyeket nem csak a tagállami kormányok, hanem alacsonyabb döntéshozatali szintek számára válnak elérhetővé.
.
Több, mint 20 millió európai polgárnak nincs munkája, jelenleg 4,5 millió tizenöt- és huszonnégy év közötti fiatal sikertelenül próbál elhelyezkedni. A foglalkoztatás nélküli, de oktatásban és képzésben sem részesülő fiatalok száma meghaladja a 7 milliót. Az Európán is végigsöprő gazdasági válság a fiatalokat érintette leginkább. A megfelelő munkahelyek hiánya, illetve az oktatás és a munkaerőpiac összehangolatlansága pedig mind hozzájárulnak az egyre mélyülő szociális válsághoz.
.
A korábbi években sikeres programot indított el az Európai Bizottság az ifjúsági munkanélküliség valós csökkentése érdekében. Az Ifjúsági Garanciaprogramot állandósítani kell, forráskeretét érdemben növelni, és 30 éves korig mindenkire kiterjeszteni. Ezzel párhuzamosan az Erasmus+ programot ki kell bővíteni a középfokú oktatásban és szakképzésben részesülőkre is. Forrását érdemben meg kell emelni. Olyan átfogó Európai Ifjúsági Akciótervet kell kidolgozni, mely kisgyermekkortól egészen a munkaerőpiacra való kilépésig kíséri a fiatalokat. Európa jövője a mai fiatalok kezében van, ezért kiemelten fontos, hogy biztosítsuk számukra az univerzális – és élethosszig tartó – oktatás lehetőségét, az egészségügyi szektorhoz való akadálytalan hozzáférést, valamint a lakhatást és a munkaerőpiacon való elhelyezkedést célzottan támogató programokat. Ahhoz, hogy eladósodás nélkül meg lehessen oldani az önálló életkezdést tisztességes és igazságos szociális bérlakás programra van szükség. Az Unió infrastrukturális támogatásai sorába kerüljön be már a következő pénzügyi ciklusra ennek támogatása.
.
Kezdeményezzük az egységes uniós munkanélküliségi biztosítási rendszer kialakítását, amely hozzájárulhat a kevésbé fejlett régiók munkabéreinek felzárkózásához és a keleti tagállamokat egyre komolyabban sújtó elvándorlás megfékezéséhez, illetve hosszú távon visszafordításához. Ehhez haladéktalanul létre kell hozni egy EU-s szintű munkanélküli biztosítási alapot, amely nagy gazdasági visszaesések (aszimmetrikus sokkok) estén kisegítheti a tagországok hasonló alapjait.
.
Támogatjuk a fizetetlen, baleset- és egészségbiztosítást sem garantáló gyakornoki programok, valamint a kötetlen (nullaórás) munkaidejű szerződések felszámolását és elvárjuk, hogy a sokszor éveket is felölelő gyakornoki időszak számítson bele a nyugdíjjogosultságok kiszámításának folyamatába.
.
Az érintett tagországok gazdasági feszültségei mellett egyre erősebb társadalmi stresszt okoz a tömeges méretű elvándorlás, elsősorban az újonnan csatlakozott kelet-közép-európai országokból. Magyarországról az elmúlt években több mint félmillió, elsősorban aktív és képzett fiatal távozott, jelentősen befolyásolva az ország társadalmi és munkaerő-piaci egyensúlyát. Az Európai Uniónak a szabad mozgás és munkaerő-áramlás alapértéke mellett érdemi figyelmet kell fordítania a kivándorlás társadalmi és gazdasági hatásaira. Kezelésére konkrét programokat, akcióterveket kell készítenie. Az Magyar Szocialista Párt „Hazaváró” programja átfogó és azonnali megoldásokat tartalmaz. Fontos az ügyet európai szinten is kezelni, ezért az érintett országok képviselőinek bevonásával alternatív bizottságot állítunk fel a tapasztalatok és megoldások megvitatására, uniós kezdeményezések kidolgozására.
.
A női jogok erősítése, támogatása és a nemek közötti valós egyenlőség megteremtése európai prioritás kell, hogy legyen. Az Európai Unió számára alapvetés, hogy megszüntesse a férfiak és nők fizetése, valamint nyugdíja közötti különbséget. Határozottan, általános tagállami egyetértést kikövetelő módon biztosítani kell a nők elleni erőszak minden formájának elítélését és üldözését. Egy felvilágosult és jól működő Európában nincs helye szexizmusnak, rasszizmusnak, homofóbiának, transzfóbiának vagy kirekesztésnek. Minden eszközzel rá kell szorítani a tagállami kormányokat, hogy mindenki ratifikálja az isztambuli egyezményt és tegyen érdemi lépéseket a nők jogainak megerősítése érdekében.
.
Az Eurostat adatai szerint Európában 26 millió, vagyis minden negyedik gyermeket fenyegeti a jövedelmi szegénység és társadalmi kirekesztettség. Magyarországon ez az arány 41,4 százalék, ezzel a harmadikok vagyunk az uniós tagállamok között, csak Romániában és Bulgáriában rosszabb a helyzet. Az európai baloldal számára kiemelt cél, hogy azonnali és közös európai fellépés legyen a gyermekszegénység felszámolása érdekében, a közös irányokat pedig minden tagállami kormánynak kötelezően be kelljen tartania. Szorgalmazzuk, hogy a gyermekszegénység csökkentésére tett erőfeszítések konkrét ajánlások alapján legyenek összekapcsolva a szociális beruházásokkal.
.
Az alultápláltság és az éhezés felszámolását segíteni lehet a termelékenység növelésével, a fenntartható és éghajlatváltozáshoz alkalmazkodó mezőgazdasággal és élelmiszertermeléssel. Ezek támogatására uniós programok kiírását támogatjuk. Ugyancsak alkalmas eszköz az élelemhez való hozzájutás megkönnyítése: például az alapvető élelmiszereket terhelő adótartam csökkentésével, amihez EU-s szintű élelmiszer-adóharmonizációra van szükség.
.
A digitalizáció és a technológiai fejlődés újfajta kihívások elé állítja a munkaerő-piacot. A digitális forradalom hatalmas lehetőségeket rejt magában, melyeket ki kell használnunk – azonban nem engedhetjük, hogy munkahelyek százezrei kerüljenek veszélybe miatta. Ezért az Európai Uniónak megfelelő támogatási rendszer kidolgozásával kell ösztönöznie a munkavállalók folyamatos munkahelyi képzését, átképzését és oktatását.
.
FÓKUSZBAN AZ OKTATÁS
.
A hatályos alapszerződés értelmében az Unió kompetenciái az oktatás, képzés területén változatlanul a tagállamok közötti „együttműködés ösztönzésére, bátorítására, szükség szerinti kiegészítésére” korlátozódnak. A tagállamok kizárólagosan döntenek a nemzeti oktatási és képzési rendszereiket érintő valamennyi kérdésről. Az oktatás, képzés mindenkori színvonala, eredményessége és hatékonysága nem csupán a gazdasági versenyképesség, a növekedési potenciál erősítésének kulcseleme, de a jólét gyarapításának, a társadalmi összetartozás megőrzésének és újrateremtésének egyik legfontosabb záloga is. Ezért az oktatás az Európai Unió kiemelt prioritású területe kell, hogy legyen.
.
A World Economic Forum független nemzetközi szervezet vizsgálata szerint az EU-ban a magyar felsőoktatás és szakképzés az egyik legkevésbé versenyképes. A képet még jobban árnyalja, hogy a friss PISA-felmérés szerint 2016-ra a közoktatásban szereplő magyar tanulók annál is gyengébbek lettek, mint amilyenek az utolsó mérésnél, 2012-ben voltak. Minden területen az OECD-országok átlaga alatt vagyunk. Az oktatás területe évtizedekre meghatározza a többi versenyképességi mutató alakulását is, ezért szinte bizonyos, hogy Magyarország versenyképessége hosszú távon is romlik. Radikális fordulat és szemléletváltás szükséges!
.
A magasabb szintű oktatást igénylő munkahelyek EU-n belüli aránya 2020-ra várhatóan 34 százalékra növekszik; miközben az alacsony képzettséget igénylő állások száma csökken. Csak egyetlen példa: jelenleg négy és félmillió fiatal van munka nélkül, miközben kétmillió informatikai állás betöltetlen a szakképzett munkaerő hiánya miatt a kontinensen. Az Európai Bizottságnak ösztönöznie kell az átjárhatóságot az oktatási rendszerek között, segítenie kell a tapasztalatcserét, a „best practice” elv mentén egyensúlyt kell találnia a tagállami oktatási rendszerek között.
.
Az oktatás területén kiemelten fontos a technológiai fejlődés és a digitalizáció nyújtotta lehetőségek mihamarabbi kiaknázása, illetve különösen sürgető a leszakadó régiókban élők számára is elérhetővé tenni ezeket a vívmányokat. Ebben elvitathatatlan az Európai Unió felelőssége és lehetősége!
.
Elemi érdekünk a magyar oktatási rendszer fejlesztése. Olyan iskolarendszer szolgálja a magyar diákok és hazánk jövőjét, amelyik nem kizárólag a XX. századi ismereteket sulykolja, hanem XXI. századi tudást is képes adni. Ezért azt követeljük, hogy 2021-2027 közötti időszakban elérhető EU támogatásokat Magyarország – a társadalmi felemelkedés és az életminőség javításának céljait szem előtt tartva – úgy fordítsa az oktatási rendszer egészének fejlesztésére, hogy az elősegítse a kreativitás, a kritikus gondolkodás, az együttműködés, valamint az új ismeretek folyamatos elsajátítása – különös tekintettel az informatikai és az idegen nyelvi képzésre – és ezek gyakorlati alkalmazásának képességét.
.
EURÓPAI SZINTŰ EGÉSZSÉGÜGYET A MAGYAROKNAK!
.
Az egészségügyi ellátás megszervezése és biztosítása a nemzeti kormányok feladatkörébe tartozik, az EU csupán kiegészíti a tagállamok szakpolitikáit. Az Európai Egészségügyi Fogyasztói Index növekvő egészségügyi szakadékot jelez Európa gazdag, pénzügyileg erős részei és kevésbé gazdag, válság sújtotta részei között. Magyarország ebben az összehasonlításban is inkább sereghajtó.
.
Amikor az Unió tagjai lettünk, körülbelül harmincnyolcezer aktív orvos volt Magyarországon. Ez a szám jelenleg huszonhat-huszonnyolcezer körül van, egyes egészségügyi szakmák teljesen kiürültek. A szakvizsga nélkül külföldre távozók aránya 2010 óta folyamatosan negyven százalék felett van. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy csak Angliában jelenleg dolgozó magyar orvosok száma meghaladja az 1700 főt. Az elvándorlás következményeként hamarosan életveszélyes szakemberhiány fog jelentkezni.
.
Az Európai Bizottság előrejelzése szerint 2020-ra egymillió egészségügyi szakember fog hiányozni Európa egészségügyi ellátórendszereiből, ami azt jelenti, hogy a szükséges ellátási igények tizenöt százaléka ellátatlan maradhat. Átfogó, az Európai Bizottság által kezdeményezett és finanszírozott programra van szükség az egészségügyi rendszer kiegyensúlyozására.
.
Az elérhető uniós forrásokból több pénzt kell fordítani a magyar egészségügyi rendszer modernizálására, a működési módot átalakítva, úgy, hogy kiemelt figyelmet kapjon a megelőzés, az egészséges életmód elősegítése, a korszerű diagnosztikai és gyógyító eljárások, technológiák nyújtotta lehetőségek kihasználása.
.
KLÍMAPOLITIKA – BEFEKTETÉS A JÖVŐBE
.
Európa egyik legnagyobb kihívása továbbra is az éghajlatváltozás elleni küzdelem, amelyre az utóbbi válságokkal teletűzdelt időszakban aggasztóan kevés figyelem jutott. A riasztó előrejelzések és az egyre gyakoribb, az éghajlatváltozással is összefüggésbe hozható szélsőséges időjárási jelenségek ellenére az emberiség gyakorlatilag tétlenül szemléli a folyamatot. Az Európai Unió a világ egyetlen jelentősebb gazdasági térsége, amely számszerűsített módon vállalta az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését. 2020-ig 20 százalékkal az 1990-es szinthez képest. A 2030-ra szóló keretrendszerben már 40 százalék ez a vállalás. Egyes kelet-európai kormányok szerint ez túl sok; szerintük az európai gazdaság szénmentesítése nehezen vállalható extra költségeket okoz, és csökkenti gazdaságuk versenyképességét. Ezt a vonalat erősíti Trump amerikai elnök is, aki a klímaváltozást bulvárkacsának tartja.
.
A párizsi klíma-megállapodás értelmében – amelyből az USA kivonult – az újonnan elfogadandó hétéves pénzügyi keret először 25, majd 30 százalékát az éghajlatváltozás elleni harc és a klímacélok elérésének szolgálatába kell állítani. Az EU keretrendszerének célkitűzése szerint az Unión belüli teljes energia-fogyasztás 20 százalékát 2020-ig megújuló forrásokból kell előállítani. Ezt, az EU egészére vonatkozó célt egy jogszabály a nemzeti lehetőségek figyelembe vételével bontja le az egyes tagállamokra. Magyarországnak 13 százalékos arányt kell elérnie. A kötelező célszám jelentős lökést adott a megújuló források terjedésének. Kétségtelen ugyanakkor, hogy hatékonyabb, a teljesítés hiányát valós szankciókkal sújtó rendszerre van szükség.
.
Ha igaz lenne az állítás, hogy a Fidesznek valóban „Magyarország az első”, akkor fontos lenne számukra a fenntarthatóság, az európaiak és benne a magyarok jövője. A kormánypártok európai parlamenti képviselői azonban a legutóbbi, az egyszer használatos műanyag eszközök betiltásáról szóló EP-i szavazás során, amely a környezetvédelem és a fenntarthatóság szempontjából is fontos történelmi lépés, tartózkodtak. Ez a konkrét eset világosan bizonyítja valós hozzáállásukat a kérdéshez.
.
III. VERSENYKÉPESSÉG ÉS HATÉKONYSÁG
.
Az EU hatékonyságának növeléséhez stratégiai megoldás az Európai Unió mozgásterének bővítése, mégpedig az uniós költségvetés megemelésével. A tagállamok bruttó nemzeti jövedelme után az EU költségvetéséhez történő befizetés összegét az összesített GNI 1,3 százalékára javasoljuk emelni.
.
Ne a betétesek állják a bankcsődök számláját! Szigorúbban, egységesebben szabályozott bankpiacra van szükség, ahol a kisbefektetők és a betétesek állami garanciát kapnak pénzük védelmére. A gazdasági válság óta ingatagabb lábakon álló bankpiacot szigorúbb és transzparensebb pénzügyi szabályozásnak kell alávetni, hogy újabb sokkhatás esetén ne az adófizetők pénzén kelljen felelőtlenül gazdálkodó pénzintézeteket menteni.
.
Elfogadhatatlan, hogy az EU költségvetés bevételi oldalán – a tagállami hozzájárulások mellett –, meghatározó marad az ÁFA-alapú nemzeti befizetés. Új javaslatként ezt ugyan kiegészítik a széndioxid kereskedelmi rendszer bevételei 20 százalékával, a tervezett közös konszolidált társasági adóalapra vetített 3 százalékos befizetéssel és az újrafeldolgozás nélküli műanyagok terhére kirótt nemzeti hozzájárulással. Ez kevés az EU közös céljainak megvalósításához. A tagállamok nagyobb hozzájárulására van szükség. Új bevételi forrásként szorgalmazzuk a kibocsájtási kereskedelmi rendszer bevételeinek felhasználását, és a digitális szektorban bevezetett új típusú társasági adó kivetését – leginkább az ezen a területen működő mamutcégeket célozva.
.
A Magyar Szocialista Párt kiáll amellett, hogy a megnövelt befizetéseknek köszönhetően ne csökkentsék a kohéziós és agrártámogatások szintjét, valamint elzárkózunk a vidékfejlesztési költségvetés csökkentésének gondolatától is. Elutasítjuk, hogy az új költségvetés kedvezményezettjei a nettó befizető országok legyenek, csökkentve ezáltal a felzárkózás esélyeit és sértve a tagállamok közötti szolidaritást. Az MSZP követeli a mezőgazdasági finanszírozás szinten tartását és elutasítja a vidékfejlesztési költségvetés drasztikus 25 százalékos javasolt csökkentését. Követeljük a területalapú támogatások mai árfolyamon számolva 100 ezer forintra emelését. A magyar kormány biztosítsa a vidékfejlesztés tagállami társfinanszírozásához kötelezően előírt 30 százalékos mértékét, fizesse ki a szociális mezőgazdaságnak biztosítandó úgynevezett kistermelői átalány támogatás lehetőségének maximumát, éljen a kárenyhítési rendszeren túl, az ún. jövedelem-stabilizációs eszközzel is.
.
Az MSZP európai parlamenti képviselője, Szanyi Tibor nevéhez fűződik a vidéki térségek felzárkóztatásának új európai koncepciója, az úgynevezett „Okosfalu-program”. A kezdeményezés lényegében a digitális forradalom vívmányainak vidéki kiterjesztését jelenti, az európai tagállamok falvaiban segíti és ösztönzi a korszerű ötleteket és gyakorlatokat. A jelenlegi várakozás szerint a vidéki településfejlesztés „okos” módja az agrárköltségvetés eddigi három pillére (közvetlen támogatások, vidékfejlesztés, piaci műveletek) mellett akár a negyedik pillérré válhat. Támogatjuk a program forrásainak bővítését európai és nemzeti szinten is.
.
A magyar 27 százalékos általános forgalmi adókulcs a legmagasabb az unióban. Magyarországon a nemzeti össztermék (GDP) 39,3 százaléka származik az adóbevételből; a fogyasztásra és a munkára kivetett adók nagyjából egyforma hányadát adják a teljes adóbevételnek. Az egységes európai ÁFA-kulcsok bevezethetősége – szociáldemokrata kezdeményezésre – elérhető közelségbe került. Ennek megvalósulása fontos lépés a Szociális Európa megteremtésében.
.
Az európai szocialisták kiemelten fontos célkitűzése az adócsalás és adóelkerülés tömeges nemzetközi gyakorlata elleni küzdelem, a multinacionális nagyvállalatok rendszerszerű adóelkerülése, az adóparadicsomok létezése, az ÁFA-csalások bevett formái elleni harc. Mindezek súlyos gazdasági és szociális következményekkel járnak, ezért – többek között a versenyképesség növelése érdekében – minden lehetséges eszközzel folytatni kell, nyomást gyakorolva az európai döntéshozókra. Közös európai fellépéssel el kell például érni annak az elvnek az érvényre juttatását, hogy a vállalatok ott adózzanak, ahol a profit keletkezik.
.
A jelenleg erősödő világgazdasági dinamika az innováció fontosságának további növekedését mutatja. Az MSZP szerint Magyarország számára fontos kitörési pont lehet a kutatás-fejlesztés és az innováció, ha a magyar kormány valóban kiemelten kezelné ezt a területet és nem csorbítaná a kutatás szabadságát, az egyetemek és a Magyar Tudományos Akadémia autonómiáját. Magyarországon ahhoz, hogy a digitális technológia nyújtotta lehetőségekkel élni lehessen, kulcsfontosságú az oktatás és az egészségügy, a leszakadó térségi zárványokban élő emberek bevonása „mobilizálása” (többek között a képzéshez és egészségügyhöz való hozzáférésének lehetővé tétele). Mindez csak a digitális technológiákra alapuló termékek és szolgáltatások, az egyre fontosabb adatvagyon és a korszerű információs és távközlési technológiák mozgósításával biztosítható a gyakorlatban.
.
Támogatjuk, hogy háromszorosára kell emelni az Erasmus+-ra programra fordítható keretet, valamint növelni a kis- és középvállalkozásokra, a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére, valamint a Horizon Europe-ra és az Európai Beruházási Tervre fordított költségvetést. A tagállamok kis- és középvállalkozásainak háttérbe szorítása kizárólag a nagytőke érdekeit szolgálja, ezáltal pedig az európai gazdaság egészének hatékonyságát sodorjuk veszélybe az egyenlőtlen fejlesztésekkel.
.
Határozottan el kell utasítani minden olyan tagállami törekvést, amely egyes kormányok holdudvarainak helyzetbe hozását, illetve kizárólag a kormányhoz hű pénzemberek gazdagodását szolgálják a közös források – uniós adófizetői pénzek – lefölözésével. Éppen ezért el kell érni, hogy nagyobb arányban álljanak rendelkezésre közvetlenül lehívható brüsszeli források, amelyekhez az állam közvetítő szerepe nélkül hozzáférhetnek a pályázók.
.
A turizmus a harmadik legerősebb gazdasági ágazat Európában, amely közel huszonötmillió embernek biztosít megélhetést és közel 350 milliárd euró éves bevételt teremt a kontinensen. Folytatjuk azt a sikeres munkát, amely az európai – és benne kiemelten a magyarországi – turizmus támogatását, gazdasági és munkahelyteremtő lehetőségeinek minél hatékonyabb kihasználását szolgálja.
.
Magyarországnak haladéktalanul csatlakozni kell az Európai Ügyészséghez (European Public Prosecutor’s Office – EPPO). A szervezet nem helyettesíti a nemzeti testületeket, hanem együttműködik velük. Csak egy átfogó, minden tagállamra kiterjedő uniós ügyészség tudja felvenni a harcot az EU büdzsét érintő csalásokkal, sikkasztásokkal, korrupcióval és hűtlen kezeléssel. Az Európai Ügyészség felállításának szükségességét az is megerősíti, hogy rekordszámú vizsgálatot folytatott le az Európai Unió csalás elleni hivatala, és ezek alapján csaknem 900 millió euró visszafizettetésére tett javaslatot.
.
Támogatjuk egy olyan átfogó ellenőrzési mechanizmus létrehozását, amely az uniós források elosztását érintő rendszerszintű korrupciót és visszaéléseket hatékonyan tudja szankcionálni. Olyan háromlépcsős szankcionáló mechanizmusra van szükség, amely lehetővé tenné, hogy az EU a) befagyassza; b) megvonja; c) leállítsa a támogatások kifizetését azon tagállamok esetében, ahol a jogállami és ügyészségi keretek nem megfelelő működése miatt a források elosztása nem működik megfelelően. Ezzel párhuzamosan felül kell vizsgálni az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) működését és jogköreit is. Jogos felvetés, hogy az OLAF-jelentéseknek érdemibb következményei legyenek a tagállami szervek felé.
.
Erősebb és a hatékonyságot szigorúan kontrolláló módszerrel kell ellenőrizni az uniós beruházások kommunikációs- és PR-költségeire költött források felhasználását. Az ismertté vált ügyek alapján ezzel rendszerint visszaélnek a tagállami programok végrehajtói. Megoldást jelent, ha az Európai Bizottság a projektek kommunikációjára adott forrásrészeket nem a tagállami projektek végrehajtóinak adja, hanem központilag, Brüsszelből irányítja azok felhasználását. Ez nem csupán a hatékonyabb és eredményesebb kommunikációt segítheti, de megakadályozhatja, vagy legalábbis csökkentheti a visszaélések számát.
.
EURÓZÓNA: A MAGYAR CSATLAKOZÁS
.
Az eurózóna átmeneti válsága, a görög csődhelyzet felemás kezelése mind megerősítették az elmúlt években, hogy felelős, jól kontrollált és közös pénzügyi politika erősítheti meg az európai közösséget. A mag-országok törekvése jól látható abban, hogy az eurózóna tagországaiból egy közös, belső kis-Uniót hozzanak létre, amely közös pénzügyi- és adópolitikával mélyíti saját integrációját. Ebből a folyamatból nem hagyhatóak ki a mélyebb integráció iránt elkötelezett, de az eurózóna-tagság feltételeit teljesíteni még nem tudó – vagy kormányaik által teljesíteni nem akaró – országok sem.
.
Az integráció kontrolljának előnyeit megtartó, de rugalmas feltételrendszert kell kidolgozni, hogy egyetlen, a közös előrelépésben érdekelt tagállam se maradhasson ki az integrált rendszerből.
Az euró az elmúlt időszak pénzügyi és gazdasági válságában is bizonyította, hogy stabil pénznem. Magyarország európai integrációjának része az euró bevezetése, ezért az eurózóna tagországaihoz való tartozás mindenképpen kívánatos cél kell, hogy legyen. A közös pénznem bevezetéséhez szükséges – és Magyarország által is aláírt – maastrichti konvergencia-kritériumokat teljesíteni kell és mielőbbi, konkrét céldátumot kell megnevezni.
.
Az MSZP álláspontja szerint a magyar társadalom érdeke, hogy teljesítsük az eurózóna feltételeit, és akkor lépjünk be, amikor az előnyös a magyar állampolgárok és vállalatok számára. A belépés ugyanis az átváltás árfolyamával több generációra előre meghatározza a magyar magán, vállalati, intézményi- vagyon és jövedelem értékét. A közös valuta biztonságot teremt és csökkenti a termelés és szolgáltatás kockázatait és költségeit, ösztönözve a befektetési hajlandóságot, ami hosszabb távon összességében kárpótolhat a forintárfolyam mozgatásából adódó esetleges rövid távú előnyökről történő lemondásért. Magyarország ezért 2020-ban lépjen be az Európai Árfolyam Mechanizmusba (ERM II.), az euró bevezetésének előszobájába.
.
IV. AZ EURÓPAI UNIÓ POLGÁRAINAK ÉS HATÁRAINAK VÉDELME
.
Tévedés, hogy az európai tagállamok egyedül választ tudnak adni a globális békét és az Európát fenyegető kihívásokra. Különösen igaz azért, mert az Amerikai Egyesült Államok új elnökének védelempolitikai álláspontja felnyitotta a NATO védelmi rendszerének számos kérdését. Csak közös védelmi politikával vagyunk képesek Európa érdekeit érvényesíteni.
.
Szolidaritáson alapuló, de a tagországi sajátosságokat figyelemben tartó új menekültügyi és visszatoloncolási eljárásra van szükség, a dublini rendszer ugyanis jelen formájában fenntarthatatlan. A schengeni határőrizetet közös európai üggyé kell tenni, nem lehet magára hagyni az EU külső határán lévő országokat. Nem tartható, hogy egyes országok saját „mini-Schengent” állítsanak fel. Schengen az európai integráció egyik legnagyobb vívmánya, amelyet minden körülmények között meg kell őrizni.
.
A befogadásnak van határa, a szolidaritásnak nincs. Európának meg kell védenie határait, de humánus menekültügyi eljárásokat kell lefolytatnia, különösen a beteg, várandós, vagy felnőtt kísérő nélküli kiskorú menekültek esetében.
.
Az MSZP nem bontja le a déli határkerítést, de sohasem tesz le arról a céljáról, hogy olyan hazában, olyan Európai Unióban éljünk, ahol nincs szükség kerítésekre.
Nem támogatjuk az illegális migrációt! Sőt, azonnal hatályon kívül helyeznénk az Orbán-kormány pénzen migránsokat betelepítő programját lehetővé tévő törvényt. Migránsokat ugyanis az Orbán-kormány telepített be az úgynevezett letelepedési kötvénnyel. Ilyen konstrukció sehol nincs az Európai Unióban és nem is kell, hogy legyen. A mi hazánkban sem.
.
Támogatjuk az Európai Határvédelmi Ügynökség (Frontex) megerősítését. Egy megerősített Frontex nélkül a szétaprózódottan működő nemzeti határvédelmi egységek nem tudnak hatékonyan fellépni a migrációs nyomás ellen. A Frontex minden műveletét annak a tagállamnak kell jóváhagynia, ahol az aktuális bevetés zajlik.
.
Egységes európai eszköztárral operáló stratégiát kell alkotni a menekültválság kezelésére, külön hangsúlyt fektetve a menekültkrízis elsődleges kiváltó okainak – a terrorizmus elleni küzdelem, a klímaváltozás hatásai, az energiabiztonság garantálására, az észak-afrikai és közel-keleti helyzet (Líbia, Szíria, Irak, Jemen, stb.) rendezése, az EU-Törökország és az EU-Oroszország kapcsolatok normalizálása, vagy éppen az ukrajnai konfliktus – megnyugtató rendezése érdekében.
.
Kiemelt fontosságú az európai intézményeket és a tagországokat érő kibertámadások elleni összehangolt felkészülés és hatékony fellépés. Az EU-nak nem csupán az informatikai hadviselésben kell élen járnia, de hatékony, közös fellépésre van szükség a hazug hírekkel és propagandával szemben is, amely egyre nagyobb teret kap az internetes és a közösségi felületeken.
.
SZOMSZÉDSÁGPOLITIKA ÉS BŐVÍTÉS
.
Az európai szomszédságpolitikát 2003-ban dolgozták ki az EU és a vele szomszédos országok közötti kapcsolatok szorosabbra fűzése céljából. Az európai szomszédságpolitika délen Algériára, Egyiptomra, Izraelre, Jordániára, Libanonra, Líbiára, Marokkóra, Palesztinára, Szíriára és Tunéziára, keleten Örményországra, Azerbajdzsánra, Fehéroroszországra, Grúziára, Moldovára és Ukrajnára terjed ki.
.
Az EU elemi érdeke, hogy a vele szomszédos országokkal erős partnerségeket építsen ki. A régióban legutóbb lezajlott fejlemények az Uniót fokozott kihívások elé állítottak: a gazdasági nyomástól kezdődően az illegális migráción át egészen a biztonsági fenyegetésekig. Az EU saját érdeke, hogy a határain előmozdítsa a békét, a stabilitást és a jólétet.
.
Szükség van az új Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz (ENI) 15,4 milliárdos keretének – amely 16 európai szomszédságpolitikai ország számára nyújtott finanszírozás jelentős részét adja – növelésére és felhasználási hatékonyságának javítására.
.
Az új tagállamok felvétele kezdetben gyors és sikeres volt, mára egyértelműen felmerültek fontos és meggondolandó vitapontok a mechanizmus további irányával kapcsolatban. Az EU bővítését azonban nem szabad leállítani: folytatni kell például a tárgyalásokat a balkáni országokkal, Albániával, Bosznia-Hercegovinával, Koszovóval, Macedóniával, Montenegróval és Szerbiával.
.
Továbbra is partnerként kell tekinteni Ukrajnára, amelynek ugyanakkor fokoznia kell erőfeszítéseit a reformok elfogadásában és végrehajtásában. Az Európai Uniónak meg kell erősítenie jelenlétét Ukrajnában és hatékonyabb kommunikációval tudatosítani kell az ukrán közvéleményben is az EU erőfeszítéseinek súlyát és az EU-val való kapcsolat előnyeit.
.
HAZAFISÁG ÉS EURÓPAISÁG
.
Hazafiság és európaiság kiegészítői egymásnak, nem pedig ellentétei. Csak a Fidesz heccelő propagandája állítja szembe őket egymással a saját politikai haszonszerzése érdekében.
A trianoni döntés máig fájó sebeire éppen hazánk uniós tagsága nyújt részbeni gyógyírt. Épp az EU összetartó és határok nélküli közössége képes ugyanis – egyelőre legalábbis részben – újraegyesíteni a nemzetet.
.
A külhoni magyarság az egyetemes magyar nemzet része. Trianon traumája és következményei csak aktív magyarságpolitikával és a szomszédos országok pozitív kisebbségi politikájával enyhíthetők. Ezért európai szellemű és határozott kisebbségvédelmi politikát folytatunk az Unióban és a nemzetközi gyakorlattal összhangban közösen lépünk fel a többség és a kisebbség megegyezésén alapuló közösségi autonómiaformák megteremtéséért.
.
Támogatjuk, hogy a szomszédos EU-tagországok mielőbb csatlakozni tudjanak a schengeni övezethez, ezzel bővítve a határnélküliség körét. Reméljük, hogy minél előbb és minél több szomszédos EU-tagország csatlakozik az euró-zónához. Egységes eurózóna és egységes schengeni övezet jelent biztonságot és fejlődést!
.
Nem hagyjuk, hogy bárki kisajátítsa a magyar nemzet képviseletét és nemzeti jelképeink használatát! Magyarország mindannyiunké! Büszke magyarként képviseljük hazánk érdekeit az európai döntéshozatalokban és büszke európaiként képviseljük az európai közösségünk értékeit Magyarországon!
.
Történeti tudat nélkül nincs nemzet. Olyan európai magyar nemzettudatra van szükség, amely nem a múltat akarja átértelmezni, hanem a jövőt akarja szolgálni.
.
V. AZ EURÓPAI ESZME – EURÓPAI ÉRTÉKVÉDELEM
.
A Fidesz 2009-es európai parlamenti választási programjában ez olvasható: „Ellentmondás, ha elvárjuk az uniótól, hogy vegye rá a normakövetésre a tagállamok kormányait, de vonakodunk attól, hogy ehhez a szuverenitásunkat esetleg csorbító felhatalmazást adjunk.” A Fidesz hatályos európai vállalása szerint tehát az európai értékek betartatásához a nemzeti szuverenitást csorbító felhatalmazás adható. Mi azt gondoljuk, hogy egyetlen tagállami nemzetet sem érhet hátrány azért, mert kormánya szándékos módon megsérti az európai alapelveket; ugyanakkor egyetlen tagállami kormány sem sértheti meg az európai értékeket következmények nélkül.
.
A Brexit hazug kampányának sikere és a megtévesztett brit választók tömegeinek utólagos tájékozódása is megerősítette: az EU működése, feladata és felelőssége nem látható a társadalom számára, az Unió eredményessége nem egyértelmű az európai polgárok számára. Ezt pedig a populista, EU-ellenes politikai erők tudatosan erősítik is.
Határozott, tudatos, kitartó és az eddigi tájékoztató programoknál sikeresebb kampányra van szükség, amely bemutatja az EU működését, világossá teszi, hogy nem „Brüsszel” hozza a tagállamokat érintő döntéseket, hanem a tagállami vezetők, a tagállami választók által delegált képviselők és szigorú kritériumok alapján kiválasztott, kivételesen felkészült szakemberek.
Kötelezővé kell tenni az európai parlamenti képviselők számára és dokumentálni a nyilvános, előre meghirdetett fogadóórákat.
.
Szorosabb és hatékonyabb együttműködést kell kialakítani a nemzeti parlamentek és az európai intézmények között, ezzel is szélesebb és érthetőbb publicitást generálva a tagállamokban.
Nem a nemzeti identitás és hagyományok elhomályosításával, de erősíteni kell az európai tudatot, a globális viszonylatban egységes, hasonló kultúrkörhöz való tartozás érzését. Az uniós tagállamokon átívelő, a kontinens népeit összekötő hasonlóságokat ünneplő, az összetartozás érzését erősítő programsorozatokra (már meglévő, de továbbfejlesztésre érdemes Európa-napokra) van szükség, amelyek megtartása és szervezése a jövőben a támogatások és egyéb források lehívásának feltétele is lehet.
.
A nemzeti tanrendek kötelező részévé kell tenni az EU történelmével, intézményeivel, döntéshozatali mechanizmusaival foglalkozó tanórát, amely a tudásgyarapítás mellett hozzájárulna az európai identitás kialakulásához.
.
Meg kell vizsgálni az európai médiahálózat bővítésének és erősítésének lehetőségét. Az Európai Bizottság által támogatott uniós hírcsatorna, az Euronews minél több háztartásba való eljuttatása segíthet kiegyenlíteni az olyan tagállamokban (lásd Magyarország) visszaállítani a plurális médiarendszert, ahol a lakosság csak korlátozott módon és tartalommal jut hozzá a tényeket ismertető információkhoz.
.
Az európai identitás és az integráció elősegítésének jó példája a nívó-díjjal elismert ingyenes InterRail-bérlet program. A DiscoverEU elnevezésű projekt – amelynek mentora az MSZP európai parlamenti képviselője, Ujhelyi István volt – keretében többezer 18 éves európai fiatal jut ingyen vonatbérletekhez, amellyel felnőtté válásának évében felfedezheti Európát. A program jövője az EU költségvetésében várhatóan biztosított lesz; ugyanakkor ösztönözni kell a tagállami kormányokat a program segítésére, kibővítésére és saját kampány indítására.
.
VALÓS SZUBSZIDIARITÁS, VALÓS FELELŐSSÉGVÁLLALÁS
.
Minden olyan kérdést, amely tagállami, regionális, közösségi szinten hatékonyabban eldönthető és megvalósítható, nem kell általános, összeurópai jogszabályhoz kötni. Míg kül- és biztonságpolitikában, védelmi és bevándorlás-politikában, pénzügyi- és adópolitikában, forrásfelhasználás-felügyelet kérdésében vagy épp stratégiai tervezésben szükséges az integrált működés, a regionális fejlesztés vagy például a városi, közösségi közlekedés kérdéseiben minél alacsonyabb szintre kell utalni a döntéshozatal felelősségét. Vannak olyan kérdések, amelyekben csak a közös, európai fellépés nyújt biztos megoldást; a helyi közösségeket érintő ügyekben azonban Brüsszelnek nagyobb teret és felelősséget kell adnia a tagállamok, a regionális és közösségi szintek számára.
.
Az Uniónak legyen egy közvetlen legitimációval bíró Bizottsági elnöke. Jelenleg az Európai Bizottság első emberét az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács (EiT) választja ki egyhangú döntéssel, valójában a Tanács legerősebb politikai irányzatához tartozó kormányfők javaslata alapján, lényegében figyelmen kívül hagyva az összeurópai választások eredményét és az európai pártokra, pontosabban tagpártjaikra leadott szavazatok arányát. Ezután az Európai Parlamentnek kell jóváhagynia az EB teljes névsorát, egyetlen közös szavazáson. Javaslatunk szerint az európai választások során a tagországokban a pártok listái mellett az
.
EB-elnökségért induló hivatalos jelöltekre is szavazni lehetne, így nem az Európai Tanács, hanem közvetlenül az európai polgárok választanák meg az elnököt. Az elnöknek így közvetlen felhatalmazása lenne az európai választópolgároktól. Munkáját továbbra is az Európai Parlament felügyelné, a már hatályos szabályoknak megfelelően.
Az MSZP büszkén támogatja az Európai Szocialisták csúcsjelöltjét, az Európai Bizottság jelenlegi első alelnökét, Frans Timmermanst az európai versenyben.
.
Az Európai Tanács szerepe túlzottan is felértékelődött a döntéshozatali folyamatban, azonban ennek semmilyen szabálymódosítás, vagy hivatalosan dokumentált megegyezés nem áll a hátterében. Az állam- és kormányfőket tömörítő Tanács privilegizált módon vétózhat meg vagy üresíthet ki európai kezdeményezéseket az uniós csúcsok során, legtöbbször zárt ajtók mögött, bilaterális egyezkedések után. Javítani kell az EiT-ülések átláthatóságát is, hasonlóképpen a demokratikusan választott vezetők uniós szintű döntéseivel kapcsolatos elszámoltathatóságát.
Meg kell erősíteni az Európai Parlament, mint a tagállami választópolgárok által felhatalmazott népképviseleti szerv szerepét; több és érdemibb döntést, jogosítványt kell az EP kezébe, vagyis a tagállami választópolgárok kezébe adni. Újraértékelésre érett az EU Régiók Bizottságának (CoR) is a szerepe. A Régiók Bizottsága méltatlanul mellőzött a forráselosztások folyamatában, holott az intézmény lokális szintre lebontva rendelkezik megbízható adatokkal az egyes uniós régiókról és azok szükségleteiről. Tagjai közvetlenül választott regionális és helyi képviselők, akik a régiójukra vonatkozó uniós jogszabályokat vitatják meg az intézmény biztosította keretek között.
.
A CoR-nak, illetve egy általa formált platformnak kiemeltebb feladatot kell kapnia a forráselosztásokkal foglalkozó döntéshozatali láncban, illetve az allokációról döntő hatóságok munkájában. Át kell alakítani a CoR tagjainak kijelölési rendszerét. Jelenleg ugyanis a tagállami kormányok helyenként egyoldalúan és sokszor érdemtelenül politikai kifizetőhelyként saját delegáltjaikat ültetik a Régiók Bizottságába. A nemzeti szintű érdekvédelmi szövetségek válasszák meg a CoR nemzeti küldötteit.
.
xxx
.
Haza. Szeretet. Európa. Az MSZP jövőképe minden demokrata számára büszkén vállalható és képviselhető. Céljainkért ugyanolyan határozottsággal fogunk dolgozni, ahogy az elmúlt időszakban is tettük. Kérünk ezért mindenkit, akinek fontos a mi közös Európánk és benne Magyarország, hogy támogassa programunkat és európai parlamenti listánkat!
copyrighted 2022, Dr. Ujhelyi István