Közzétéve: 2021.05.12.
„Tavaly a járvány okozta bezártság miatti, sokgyermekes családapa szituációjában én is olyan élethelyzetbe kerültem, hogy a szorongásaim miatt szakemberhez fordultam és a segítő beszélgetéseknek köszönhetően tudtam csak túllépni ezeken. Azért vállalom ezt fel a nyilvánosság előtt, mert rá akarok mutatni: nem ciki segítséget kérni és fel akarom hívni a figyelmet arra is, hogy jelenleg nem mindenki tud megfelelő módon hozzáférni a mentálhigiénés szolgáltatásokhoz” – ezzel a sajátos és politikusoktól szokatlan önvallomással kezdte Ujhelyi István szocialista európai parlamenti képviselő azt a szakmai kerekasztal-beszélgetést, amelyet a koronavírus mentális és lelki hatásaival kapcsolatban hívott össze független szakértőkkel és a diákság érdekképviselőivel. Az EP-képviselő közösségi oldalán közvetített online fórumon Ujhelyi hangsúlyozta, hogy fájdalmasan keveset foglalkozik a társadalom a covid-járvány okozta mentálhigiénés problémákkal, pedig széleskörű felmérések bizonyítják, hogy a betegségből felépültek egyharmada küzd poszt-covid betegségekkel (például szorongással, depresszióval, alvászavarral), de súlyos mentális károkat okoztak a szociális kapcsolatokat megtörő kényszerű korlátozások is, például a betegséget egyébként elkerülő fiatal diákság körében.
Makai Gábor klinikai szakpszichológus a beszélgetés során többek között azt emelte ki, hogy az emberek többsége nincs tisztában a pszichológiával és mentálhigiénével kapcsolatos kifejezésekkel, illetve lehetőségekkel, így sokan azért nem jutnak el szakemberhez, mert nem tudják, hogy mikor és mire használhatják ezeket a szolgáltatásokat. Makai hozzátette: a gyermekek érzelmi szinten élik meg a mostani járványhelyzet okozta problémákat és nem tudati szinten, vagyis érzik, de nem értik a feszültséget, így ezen kell segíteni. „Pszichés menedéket kell tudni nyújtani, visszaadni a kontroll érzését” – fogalmazott Makai Gábor, hozzátéve: saját felnőtt-praxisában több példa is volt már arra, hogy a felmerülő párkapcsolati vagy más problémák mögött sok esetben a covid-időszak konfliktusai, veszteségei bújtak meg indokként vagy felerősítő hatásként.
Sz. Látó Judit mentálhigiénés szakember, a LelkiTámasz.hu vezetője arról beszélt a fórumon, hogy különösen a második hullám idején növekedett meg a segítő beszélgetések iránti igény, kiemelkedően sok iskolás gyermek és szülő kért szakmai támogatást a covid-járvány miatti időszak konfliktusai miatt. Hozzátette, hogy rendkívül leterheltek a segítő szakemberek, ezen a területen is megmutatkozik a megfelelő szakemberek hiánya.
Szlankó Viola, a UNICEF gyermekjogi szakértője az eseményen rámutatott, hogy az általa képviselt szervezet kiemelten kezeli a lelki egészség ügyét, több ehhez kapcsolódó programot is hirdettek a járványhelyzet kapcsán: ingyenes mentálhigiénés szolgáltatást nyújtanak például a gyermekekkel foglakozó szakembereknek, az elmúlt időszakban már tanároknak is. Szlankó hangsúlyozta, hogy a meglévő kutatások visszaigazolták: már az óvodás korosztályban is jelentős hatással volt a járvány, huszonöt-huszonhét százalékkal növekedtek a depressziós tünetek a kisgyermekeknél. A szakértő hozzátette, hogy minden korcsoportot másként érintette a járvány mentális hatása: a kisebbeknél a szeparációs szorongás erősödött, a középiskolásokat inkább a szociális életük korlátozása, a fontosabb életesemények (például ballagás) elmaradása érintette rosszul, de tanulságos, hogy a korlátozások miatt az online térbe szorult fiatalok körében több mint hetven százalékkal nőtt az online bullying, vagyis az internetes megalázás, zaklatás is, ami további mentális sérüléseket okozott. Szlankó Viola rámutatott arra is, hogy a szakellátásban, nevelőotthonokban élő gyermekek voltak a legnagyobb vesztesei a járványhelyzetnek, a korlátozások miatt ugyanis hónapokig kijárási és látogatási tilalom mellett élték az életüket, ez pedig felerősítette a sok esetben amúgy is meglévő mentális problémáikat. Az UNICEF szakértője arról is beszélt, hogy nemcsak a gyermekeket, de a velük foglalkozó szakembereket is tartós hatások érték, ezért őket is kiemelt figyelem és segítség illeti meg. Szlankó szintén megerősítette, hogy Magyarországon a pszichológiai ellátás nehezen elérhető, különösen az alacsony társadalmi státuszú családok és gyermekek számára. Rámutatott, hogy jelenleg nagy a szakemberhiány: ezer gyermekre mindössze egy pszichológus jut. A résztvevők egyetértettek abban, hogy szükséges az elérhető pszichológusok és segítő szakemberek számának növelése, ugyanakkor – például a diákok esetében – a tanárokat is fel kell készíteni arra, hogy a pszichológus helyett segíteni tudjon a hozzá forduló gyermeknek. „Hagyományosan a magyar oktatási rendszerből ez a fajta támogatás és gondoskodás hiányzik, mondván az iskola nem arra való, hogy megkérdezzük a gyerekektől, hogy hogy vannak, hanem pusztán az egyetemes tudást kell beléjük erőltetni mindenáron” – érzékeltette a helyzetet Szlankó Viola.
Kövécs Laura gimnazista diák, az UNICEF fiatal nagykövete saját tapasztalatairól beszélve elmondta: kettős érzéssel mentek újra jelenléti oktatásra, egyszerre dolgozott bennük a visszatérés öröme és a betegség kockázata miatti szorongás. A fiatal diák szerint társai közül sokan demotiváltak lettek, egyfajta beletörődés és reményvesztettség jellemzi őket az extrém körülmények miatt. Kövécs Laura ismertette annak a – nem reprezentatív – kutatásnak az eredményét is, amelyet saját „mikro-környezetében” készítettek több mint kétszáz, 13-25 év közötti fiatal részvételével. Eszerint a válaszadók szinte csak negatívumokat jelöltek meg az elmúlt időszakkal kapcsolatban, kétharmaduk motiválatlanságról, feszültebb légkörről, stresszesebb mindennapokról számoltak be, de hangsúlyosan megjelent az unalom is, mint lelki értelemben meghatározó tényező.
Schermann Fruzsina, az ADOM diákmozgalom szóvivője a kerekasztal-beszélgetésen ehhez kapcsolódóan arról beszélt, hogy felméréseik azt mutatták: a távoktatás minősége érdemben rányomta a bélyegét a diákok lelki állapotára. A szóvivő rámutatott, hogy a jelenlegi helyzetben a jelenléti oktatás eszközeit próbálták meg online formában használni, ami azonban messze nem egyenlő a távoktatással. Schermann Fruzsina szerint mind a tanárok, mind a diákok több időt és energiát fektettek az extrém körülmények között a tanulásba, így pedig elmosódott a határ a tanulás és a szabadidő között. Az ADOM szóvivője emlékeztetett: évekkel korábban javasolták már, hogy minden iskolában legyen pszichológus, jelenleg ugyanis nem minden diák fér hozzá a mentálhigiénés szolgáltatásokhoz. „Most még aktuálisabb lenne, hogy szakmai segítséghez juthassanak a diákok” – fogalmazott Schermann Fruzsina, hozzátéve: tabuk nélkül szeretnének beszélni a segítő szakemberek hiányáról és a diákok mentális állapotáról, azonban egyelőre erről nem feltétlenül lehet nyílt, szakmai beszélgetéseket folytatni. Rámutatott, hogy az iskolapszichológusok jelenléte azért is indokolt lenne, mert, ha fiatal korban hozzászoktatjuk magunkat ahhoz, hogy a mentálhigiénés állapotunkkal foglalkozni kell, akkor ezek a diákok felnőtt korukban is készek és képesek lesznek időben segítséget kérni, ami jelenleg nem része a magyar kultúrának.
Ujhelyi István a kerekasztalon elhangzott szakmai véleményeket összegezve kiemelte: az Európai Unió hétéves költségvetésében immár megemelt keret áll rendelkezésre az egészségügyi programokra, így többek között a mentálhigiénés segítségnyújtás szükségességének promotálására is. Az EP-képviselő elmondta: megerősítést nyert benne, hogy egy átfogó mentálhigiénés akciótervre van szükség, amely megfelelő választ tud adni a szakemberhiányra és a covid-járvány miatt felerősödött mentálhigiénés problémákra. Ujhelyi azt mondta: többek között arra tesz majd konkrét javaslatot a hazai- és az európai döntéshozóknak, hogy szeptemberben már mentálhigiénés képzésekkel megfelelően felkészített tanárok és érdemi, elérhető támogatói hálózattal megerősített diákság mehessen vissza az iskolapadokba.
Budapest/Brüsszel – 2021. 05. 12.