Megjött az Európai Bizottság hivatalos válasza: „nincs Soros-terv!”

Standard

Radikális európai demokrataként írásbeli kérdéssel fordultam a napokban az Európai Bizottsághoz, amelyben a Fidesz-kormány közpénzmilliárdokból folytatott kampányában szereplő, állítólagos „Soros-terv” végrehajtásáról kértem tájékoztatást. Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke most megküldött válaszában egyértelművé teszi, hogy nincs semmilyen tudomásuk a kormány nemzeti konzultációjában hivatkozott „Soros-tervről”. Van viszont számos program és európai kezdeményezés, amely a menekültkérdés megoldását segíti elő. Timmermans egyértelművé tette, hogy az egységes menekültügyi rendszernek egyensúlyt kell találnia a felelősség és a szolidaritás között és megoldást kell biztosítania a jövőbeni menekültkrízisek esetében is.
Ordas nagy hazugság tehát mindaz, amit a magyar emberek adóforintjaiból fizetett fideszes propaganda sulykol. Ordas nagy hazugság a Magyarország elleni „háttérösszeesküvés” és rettegéskeltés. A valóság az, hogy az európai közösség – ha döcögve is, de – hosszú távú, közös megoldásra törekszik a menekültkrízis kapcsán, amelyet a Fidesz egyelőre csak akadályozni tud. Ha Orbán Viktor már a saját pártcsaládjához tartozó bizottsági elnökben és parlamenti elnökben is „Soros-bérencet” lát, az már a teljes téboly jele és annak bizonyítéka, hogy a Fidesz politikája miatt Magyarország végletesen ki fog sodródni az európai közösségből.
Le kell szögeznem ugyanakkor, hogy kénytelen voltam tartózkodni, amikor tegnap az új, menekültügyi rendszerről szavaztunk az Európai Parlamentben. Csak a közös megoldásban hiszek, de a LIBE bizottság javaslatainak néhány pontját viszont ebben a formában nem tartom elfogadhatónak és megvalósíthatónak. Az állandó, felülről nyitott kvóta és a rugalmatlan szankciók nem megvalósíthatóak a mai Európai Unióban.

Ujhelyi István európai parlamenti képviselő
Brüsszel, 2017-11-17

timmermansválaszaFrans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnökének levele (magyar fordítás)
„Köszönöm levelüket, melyben a legújabb magyar nemzeti konzultáció egyes elemeivel kapcsolatban afelől érdeklődnek, hogy azok részét képezik-e az Európai Migrációs Stratégiának, vagy a Bizottság által kezdeményezett Közös Európai Menekültügyi Rendszer reformjának. Juncker elnök úr és a magam nevében engedjék meg, hogy tisztázzam álláspontunkat az ügyben.
Először is egyértelműen ki kell jelenteni, hogy a Bizottságnak semmilyen olyan „tervről” sincs tudomása, melynek pontjait Ön levelében említi.
Idén szeptember 27-én a Bizottság bemutatta, hogy milyen lépésekkel igyekszik az EU migrációs és bevándorláspolitikáját erősebbé, hatékonyabbá és méltányosabbá tenni. A 2015-től tartó Európai Migrációs Stratégia eredményeire építve a Bizottság ismertette a kulcsfontosságú területeket érintő tervezett új intézkedéseit: sürgős előrelépés a Közös Európai Menekültügyi Rendszert illetően; legális migrációs útvonalak létesítése az irreguláris migráció helyett (új, 50.000 menekült áthelyezésére alkalmas relokációs mechanizmus és kísérleti programok a legális migrációért a Bizottság anyagi támogatásával és koordinálásával); a visszatérésre kötelezett személyekre vonatkozó intézkedések hatékonyságának növelése, ezzel is a leginkább segítségre szorulókra összpontosítva az erőforrásokat; hatékonyabb együttműködés a származási- és tranzitországokkal, különös tekintettel az uniós szükséghelyzeti alap Afrikáért forrásainak növelésére.
A Közös Európai Menekültügyi Rendszert érintően Juncker elnök úr 2017-es évértékelő beszédében elmondta, hogy a Közös Európai Menekültügyi Rendszer reformjának sikere azon múlik, hogy az érintett felek képesek-e az együttműködésre. A Bizottság mindaddig nyitott marad a kompromisszumokra, míg a végső eredmény kedvező mind az unió, mind pedig a tagállamok szempontjából is. Az Európai Tanács által is képviselt állásponttal egyetértésben elmondhatjuk, hogy a megreformált Közös Európai Menekültügyi Rendszernek meg kell teremteni a szolidaritás és felelősségvállalás egyensúlyát, valamint ellenállónak kell lennie a jövőbeni válsághelyzetekkel szemben.
Egy hatékony rendszert kell tehát kidolgozni, mely képes ellenállni a migrációs nyomásnak, illetve amellyel kiiktathatóak a húzó tényezők és a szabálytalan továbbutazások egyaránt. Az új rendszer a nemzetközi joggal összhangban harcol majd a visszaélések ellen és megfelelő támogatást tud majd nyújtani a leginkább érintett tagállamoknak.
Remélem, a fentiek segítenek a Bizottság pozícióját érintő tisztánlátásban.
Üdvözlettel,
Frans Timmermans”

Ujhelyi & Mester: “Jogunk van a szociális pillérhez”

Standard

nepszavamesAzt szokták mondani, onnan lehet tudni, hogy mely esemény volt valóban történelmi pillanat, hogy pontosan meg tudjuk mondani, épp hol voltunk és mit csináltunk, amikor megtörtént. Nem túlzás állítani, hogy a mai nap is fontos pillanat az európai történelemben, ezért jól nézzenek körbe, mert erre a pillanatra emlékezni fognak. Igaz, a tankönyvek hasábjain nem feltétlenül fogunk 2017. november 17-ről olvasni, viszont ma olyan, közel ötszázmillió ember életére kiható változásoknak ágyaz meg az Európai Unió huszonhét állam- és kormányfője, melyek jelentősége talán csak az euró 1999-es bevezetéséhez mérhető. Ez a Szociális Jogok Európai Pillérének elfogadása, amely leteszi a szociális Európa alapjait. Ez talán egy kis lépés egy ekkora közösségnek, de – radikális európai demokratákként tudjuk – hatalmas lépés minden európai polgárnak.

Continue reading

A Fidesz és a Jobbik hivatalosan is az Európa-gyűlölők koalíciójában

Standard

20151215orban-viktor-szydlo-beataKibiztosította az uniós atomfegyvert a lengyel kormánnyal szemben az Európai Parlament, a jogállamiságot orbáni mintára lebontó Szydlo-kabinet miatt is elindul a 7-es cikkelyes eljárás. Súlyos és sajnálatos, hogy a legdurvább szankciók alkalmazása a magyar kormány után újabb tagállami vezetés kapcsán is napirendre kellett, hogy kerüljön. Radikális európai demokrataként ugyanakkor azt gondolom: ellentmondás, ha elvárjuk az Uniótól, hogy vegye rá a normakövetésre a tagállamok kormányait, de vonakodunk attól, hogy ehhez a szuverenitásukat esetleg csorbító felhatalmazást adjunk. A strasbourgi plenáris ülésen ismét világossá vált, hogy kik állnak az európai közösség oldalán és kik azok, akik a szétverésén dolgoznak. A lengyel kormánnyal szembeni eljárás megindítását ugyanis elsöprő többséggel szavazta meg az Európai Parlament, a Fideszt is sorai közt tudó Néppárt szinte mindegyik képviselője támogatta a javaslatot. A javaslattal szemben tulajdonképpen csak a vállaltan EU-ellenes szélsőjobboldali hőzöngők, valamint a Fidesz és a Jobbik képviselői álltak ki. Ezzel hivatalosan is megmutatta magát az Európa-gyűlölő koalíció.
Miközben tehát minden felmérés szerint a magyar emberek világos többsége az európai közösség, az európai értékek és az Uniós tagságunk mellett áll, addig a Fidesz és a Jobbik vállaltan ezzel szemben cselekszik. Súlyosan téved a rezsim, ha azt hiszi, hogy ha a másik Európa-gyűlölő kormányzattal véd- és dacszövetséget köt, akkor az használ Magyarország fejlődésének. Ez nem nemzeti kormányzás, ez nemzetellenes kormányzás.

Ujhelyi István
európai parlamenti képviselő
Strasbourg, 2017. november 16.

Ideje felébREDni! – Radikális mozgalmat indít Ujhelyi

Standard

redlogokicsiRadikális Európai Demokraták (RED) néven új mozgalmat indított Ujhelyi István európai parlamenti képviselő – erről a politikus számolt be közösségi oldalán. Mint mondta: nem egy új, a jövő évi országgyűlési választáson induló pártot, hanem egy európai ügyekkel foglalkozó mozgalmat indít, amely egyszerre utasítja el a jelenlegi magyar kormány Európa- és Unió-ellenes politikáját, illetve áll ki az EU működésének mielőbbi, átfogó reformja mellett.

„Hazafiság, Európaiság, Szakértelem” – erre a hármas pillérre építve indít új mozgalmat Ujhelyi István, az MSZP korábbi alelnöke. Az európai parlamenti képviselő néhány hete mondott le pártbéli tisztségéről, mondván: nem ért egyet az ellenzék „önsorsrontó politikájával”, az MSZP vezetésének döntéseivel pedig nem tud közösséget vállalni, a párt miniszterelnök-jelöltjének visszalépése után kialakult helyzetért pedig nem akar felelősséget vállalni. Ujhelyi István a közösségi oldalán jelentette be, hogy Radikális Európai Demokraták (RED) néven mozgalmat indít. „Nem új pártot alapítok, nem indulok a jövő évi országgyűlési választásokon, de tétlenül sem tudom nézni mindazt, ami Magyarországon és Európában történik. Dühös vagyok, mint a választók nagy része hazánkban. Dühös vagyok hazafiként, mert látom és érzem, hogy mit tesz az Orbán-rezsim Magyarországgal. Dühös vagyok családapaként, mert tudom, hogy mit kockáztat életveszélyes Európa-ellenes politikájával a magyar kormány. Az Európai Unió és Magyarország az elmúlt években nagyot fordult, ha úgy tetszik kifordult önmagából. Az unió fejlődéséhez és fennmaradásához, egy új Európa megteremtéséhez radikális változásokra és hatékony érdekképviseletre van szükség! Ideje van a józan, de határozott, demokratikus európai radikalizmusnak! Számunkra a radikalizmus nem egyenlő a szélsőségességgel, nem egyenlő a kirekesztéssel, nem egyenlő az alpári stílusú politizálással, nem egyenlő az anarchia támogatásával, de azonos az átfogó, érdemi és mielőbbi változás akaratával.” – fogalmazott Ujhelyi.
23584404_1913445685339350_615273056_nA RED mozgalom szerint az Európai Unió „messze nem tökéletes” és – bár tökéletlenségében sincs érdemi alternatívája – ahhoz, hogy továbbra is a kontinens minden állampolgárának békéjét és gyarapodását garantálni tudja, mélyreható módosításokra és világos szemléletváltásra van szüksége. A mozgalom hangsúlyozza, hogy a hazafias érdekképviselet és az értékvezérelt európaiság nem ellentétei, hanem kiegészítői egymásnak. Szerintük egy mélyebben integrált európai szövetségi rendszerre van szükség, a renitens tagállami kormányok normakövetésének kikényszerítésére pedig hatékonyabb uniós eszközrendszerre. Hozzáteszik ugyanakkor azt is, hogy egy ilyen mélyebben integrált rendszer csak akkor lesz működőképes, ha tagjai együttműködő és egyenrangú partnerei a másiknak; mind az Unió keleti, mind pedig a nyugati felében. A RED célkitűzései szerint Magyarország közép- és hosszú távú érdekeit az szolgálja, ha mielőbb bevezetjük a közös valutát, az eurót. Ujhelyiék azt is hangsúlyozzák, hogy a jelenleginél jóval aktívabb és közvetlenebb módon kell bevonni az európai, így a magyar választókat is az uniós döntéshozatalba. „Elsőként vezetjük be azt a gyakorlatot, hogy minden kiemelt kérdésben online szavazást indítunk, amelynek eredményét érdemben figyelembe vesszük a választói érdekek képviselete során” – olvasható a szervezet honlapján. A Radikális Európai Demokraták mozgalmának alapvetései között szerepel még a „modernkori Trianonnal felérő elvándorlás” ügyének hatékony képviselete, az egészségügyi ellátás minőségi egyenlőtlenségének kezelése, a bérek és nyugdíjak európai garantálhatóságának elérése, az ifjúsági munkanélküliség csökkentése és az európai közösség átfogó biztonsága mellett az új ipari forradalom, a robotizáció begyűrűző társadalmi hatásainak kezelése is.
Ujhelyi István a közösségi oldalon közvetített online sajtótájékoztató során hozzátette, továbbra is várja civil gondolkodók, közéleti szereplők, magánemberek csatlakozását és javaslatait.

Strasbourg, 2017-11-14

Csatlakozott a Nyugdíjas Parlament a Hazaváró-programhoz

Standard

„Nem hagyható, hogy a skype-nagyszülők országa legyünk, ezért érdemi válaszokat kell adni a kivándorlás problémájára” – fogalmazták meg kihelyezett brüsszeli tanácskozásukon a Nyugdíjas Parlament tagjai, csatlakozva az Ujhelyi István európai parlamenti képviselő által meghirdetett, nemzeti minimumnak ajánlott „Hazaváró-programhoz”.

Kétnapos kihelyezett ülést tart Brüsszelben a Nyugdíjas Parlament Országos Egyesülete, az ötven fős magyar delegáció Ujhelyi István európai parlamenti képviselő meghívására érkezett a belga fővárosba. A szakmai tanácskozás során elsősorban a Szociális Jogok Európai Pilléréről, ezen belül is az idősek szociális biztonságáról egyeztetnek a delegáltak, de tárgyalnak az európai idősügyi szervezetek működéséről és az Európai Unió jövőjéről is.
A Nyugdíjas Parlament tagjai a mai napon megvitatták az Ujhelyi István által nemzeti minimumnak ajánlott „Hazaváró-programot” és támogatásukról biztosították a javaslatcsomagot. Mint ismert, Ujhelyi István a napokban hirdette meg azt a tíz pontból álló programot, amelyet a külföldön élő magyarokkal közösen dolgozott ki a kivándorlás negatív hatásainak csökkentése érdekében. Ebben többek között szerepel a kivándorlás ügyének intézményesített kormányzati szintre történő emelése, a konzulátusok számának növelése és ügyfélbarát működésének biztosítása, az egyenlő választójog garantálása, államilag finanszírozott magyar iskolák és kulturális intézmények létesítése, az ifjúsági munkanélküliség felszámolása, adókedvezmény a diákhiteleseknek és egy uniós támogatási alap létrehozása, amely a hazatelepülést segítheti.

sdrA Nyugdíjas Parlament képviselői a Hazaváró-program kapcsán kiemelték: szinte nincs olyan magyar család, amelynek ne lenne külföldre vándorolt, főleg fiatal érintettje. Hangsúlyozták, hogy a szépkorúak körében az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt a „skype-nagyszülők”, vagyis azok száma, akik leginkább csak az interneten keresztül tudják tartani a kapcsolatot a külföldön élő gyermekeikkel, unokáikkal. Mint mondták, éppen ezért állnak ki a Hazaváró-program mellett és támogatják annak javaslatait, többek között az áfa-mentes lakossági internethasználatot is. „A kivándorolt fiataljaink ügyében generációk összefogására van szükség, ezért fontos eredmény, hogy a nyugdíjas társadalom tagjai a program és a hosszútávú megoldások mellé álltak” – tette hozzá Ujhelyi István.
Karácsony Mihály, az Országos Nyugdíjas Parlament Egyesület elnöke Brüsszelben fontos eredménynek nevezte, hogy a napokban a göteborgi szociális csúcson az európai vezetők aláírják majd a Szociális Jogok Európai Pillérjét, amely Karácsony szerint esélyt ad arra, hogy a nyugdíjasok számára is fontos javaslatokból valóság legyen. Karácsony hozzátette, csak remélni tudják, hogy a magyar kormány is aláírja majd a szociális csúcson elfogadásra kerülő dokumentumot.
Némethné Jankovics Györgyi, a Nyugdíjasok Országos Szövetsége elnöke a brüsszeli tájékoztatón megerősítette, hogy a szociális pillérben megfogalmazott pontok a magyar nyugdíjas társadalom érdekeit szolgálják, ezért azt ők is a magyar kormány figyelmébe ajánlják.
Korózs Lajos, az MSZP országgyűlési képviselője a sajtótájékoztatón a „szociális pillér” kapcsán kiemelt fontosságú ügynek nevezte az európai egységes társadalombiztosítási kártya mielőbbi bevezetését, az európai minimál-nyugdíj ügyét és annak felismerését, hogy – elsősorban a Közép-Kelet-Európai országok esetében – alacsonyak a bérek és jövedelmek, jelentős a nemek közötti bérszakadék, ami a nyugdíjas társadalom életét és megélhetését súlyosan megnehezíti.

Brüsszel, 2017-11-08

Ujhelyi: nemzeti minimumot a kivándorlás csökkentésére

Standard

23283089_1901893426494576_701871662_nUjhelyi István, az MSZP EP-képviselője nemzeti minimumnak szánt javaslatcsomagot mutatott be a magyar kivándorlás megállításáért, csökkentéséért vasárnapi budapesti sajtótájékoztatóján.
A politikus elmondta, tízpontos programját a külföldön élő és dolgozó magyarokkal egyeztetve fogalmazta meg, és azt szeretné, ha arról a közelgő választási kampányban minél több parlamenti párt elmondaná a véleményét.
Kiemelte: az elmúlt években 600 ezren hagyták el Magyarországot, felmérések szerint pedig a jövőben további egymillióan követhetik őket. A szocialista politikus úgy fogalmazott: “ez egy újabb, modern kori Trianon lesz Magyarország számára”, hangsúlyozva, a legfiatalabb, vállalkozó- és családalapító kedvű generációk tagjai hagyják el az országot. Ujhelyi István tragikusnak nevezte, hogy a kormány nem vesz tudomást a problémáról, “csupán azt számolja”, hogy a külföldön dolgozók egy év alatt 900 milliárd forintot utalnak haza.
Kifejtette, tízpontos programja egyebek mellett javaslatot tesz egy kivándorlásügyi államtitkárság létrehozására, a külképviseletek megerősítésére, egy bérlakás-építési- és reálbér-növekedési programra, továbbá az első diploma ingyenessé válására és a lakossági internethasználat áfamentessé tételére. Az Ujhelyi István által ismertetett program emellett külföldi magyar iskolák létrehozását is szorgalmazza, elsőként Londonban, továbbá a kivándorolt magyaroknak is lehetővé tenné, hogy levélben vagy elektronikus úton szavazhassanak.
Az MSZP EP-képviselője közölte, programját valamennyi magyarországi párt elnökének elpostázza.

A teljes Hazaváró-program az alábbi linken érhető el: ITT.

A sajtótájékoztató felvétele:

Hazaváró: tízpontos javaslat egy nemzeti minimum programhoz

Standard

hazavárólogoMagyarország az elmúlt években egyértelműen és bizonyíthatóan ‘kivándorló országgá’ vált. Különösen aggasztó, hogy döntő részben a fiatal, gyermekvállalási korban lévők hagyják el hazánkat, amelynek következtében immáron minden negyedik magyar gyermek külföldön születik. A statisztikák egyértelműen azt mutatják, hogy a kivándorlás az elmúlt években gyorsult fel igazán, jelenleg több mint hatszázezer magyar keresi a boldogulását külföldön és további egymillió tervezi, hogy távozik.
A kivándorolt magyarok valós érdekképviselet és a szülőföldről érkező érdemi segítség nélkül maradtak. A jelenlegi Fidesz-kormány nem biztosítja számukra az egyenlő választójogot, az állami bürokrácia leterheltsége és szervezetlensége méltatlan helyzetekbe kényszeríti őket, a külföldön született gyermekek magyar oktatása, a magyar kultúrával való megismertetése esetleges és államilag alig támogatott, a külföldön munkát vállalók érdekeinek és jogainak képviselete elégtelen.
Az elmúlt években kivándorolt tömegekről a jelenlegi hatalom nyíltan lemondott, hazatérésükért és otthoni boldogulásuk érdekében csak kirakat-programok és nem valódi, hosszútávú megoldások születtek.
Az alábbi Hazaváró-program tíz alapvállalását az elmúlt hónapok során tucatnyi konzultáció eredményeként a kivándoroltakkal közösen készítettük el. Nemzeti minimumként ajánlom minden olyan politikai erőnek és szervezetnek, amely felelőssége tudatában valós megoldásokra vállalkozik:

– A 2018-as kormányváltást követően kormányzati szintre kell emelni a kivándorlás ügyét és intézményesített formában szükséges foglalkozni a külföldre távozott magyar állampolgárok érdekképviseletével, a velük való aktív kapcsolattartással és hazatérésük előkészítésével. A 2018-as választás után hivatalba lépő kormányban ezért egy kivándorlásügyi államtitkárságot kell létrehozni, hogy a feladat kiemelt, az elvándorlás súlyos társadalmi és gazdasági hatásainak megfelelő figyelmet kapja meg.

– Minden rendelkezésre álló pénzügyi- és humánerőforrás felhasználásával a legrövidebb időn belül javítani kell a külképviseletek és a magyar államigazgatás kapcsolódó szolgáltatásainak minőségét és gyorsaságát. Tarthatatlan például, hogy a külföldön született magyar állampolgárságú gyermekek iratainak adminisztrációja hónapokat csúszik. Mind a nagykövetségek és konzulátusok működését, mind pedig a kapcsolódó, magyarországi államigazgatási rendszert a megnövekedett igényekhez kell igazítani.

– A következő kormánynak a lehető legpontosabban és naprakészen tisztában kell lennie a kivándoroltak számával és helyzetével, tudnia kell, hogy mely európai vagy más nagyvárosban van megnövekedett létszámú magyar közösség, amely közvetlen képviseletet igényel. Azokban a régiókban, ahol erre érdemi szükség van, állandó képviseletet, megerősített konzuli szolgálatot kell létesíteni. Nem tartható, hogy külföldön élő magyar családoknak nagy számban olykor ezer kilométert is utaznia kell, mire hivatalos képviseletet találnak.

– A magyar külképviseleteknek és intézményeknek pro-aktív módon a jelenleginél fokozottabb figyelmet kell fordítania a kivándorolt közösségek tagjainak érdek-képviseletére, jogi- és mentális tanácsadására, kulturális közösségi életének működtetésére. A rendelkezésre álló eszközökkel, a felmerülő igények és lehetőségek felmérése után minden nagyobb magyar közösség régiójában külön közösségi megbízottat kell alkalmazni a külképviseleteken, akiknek a feladata a helyi magyarokkal való – a fentebb részletezett feladatok mentén történő – aktív kapcsolattartás.

– Az elmúlt években kiugróan megnőtt a külföldön született magyar gyermekek száma, amely értelemszerűen az elvándorlás megnövekedett mértékével van összefüggésben. Megdöbbentő adat, de ma már minden negyedik magyar gyermek valamelyik külföldi városban látja meg a napvilágot és az ismert tendenciák alapján bizonyosan kijelenthető, hogy jelentős részük külföldi iskolákban és közösségekben is fog felnőni. A kivándorolt közösségek között több olyan is van, amely saját szervezésben vasárnapi iskolát, magyar nyelvű magánoktatást szervez, hogy a külhonban született magyar gyermekek ne veszítsenek el minden kapcsolatot a magyarsággal, a magyar kultúrával. Az államnak feladata és kötelessége az igények felmérése után kormányzati dotációval magyar iskolák alapítása és finanszírozása, elsőként Londonban.

– Biztosítani kell a kivándorolt százezreknek azt az alkotmányos jogát, hogy korlátozás nélkül élhessenek választójogukkal és ne érje őket semmilyen módon hátrányos megkülönböztetés. Tarthatatlan, hogy a jelenleg hatályos választási törvény első- és másodrangú állampolgárokra osztja a magyar nemzetet. Az átmenetileg külföldre vándorolt, de hazautalt megtakarításaikkal a magyar gazdaságot sokmilliárddal támogató választókat egyenlő állampolgárként egyenlő jogok illetik meg. Ezért a következő kormány egyik első intézkedése kell legyen, hogy biztosítsa a levélben, vagy elektronikus úton történő szavazás lehetőségét a magyarországi lakcímmel rendelkező, de külföldön élő és dolgozó százezreknek is. Ez alkotmányos és erkölcsi kötelesség, amellyel régóta tartozunk nekik.

– A kivándorlás egyre súlyosabb és gyorsabb mértéke egy modernkori Trianon hatásával ér fel. A kormányváltás után olyan környezetet kell teremteni Magyarországon, hogy minimálisra csökkenjen azok száma, akik megélhetési kényszerből döntenek a költözés mellett. Minden eszközzel törekedni kell a huszonöt év alattiak teljes foglalkoztatottságának elérésére, az Ifjúsági Garancia-programot ki kell szélesíteni és többletforrást rendelni hozzá!

– Kiszámíthatóbb és vonzóbb környezetet kell teremtenünk a fiataloknak az itthonmaradáshoz, a tapasztalatot illetve tudást felhalmozott fiataloknak és szakembereknek pedig a hazatelepüléséhez. Ehhez kirakat-programok helyett érdemi megoldásokra van szükség. Országos és célzott, regionális bérlakás-programot kell indítani, amely kiemelten segíti a fiatalok családalapítását és a munkahelyi mobilizációt. Mielőbb meg kell szüntetni a minimálbér és a létminimum közötti jelentős különbséget, ehhez valós és azonnali reálbér-növekedési programot kell indítani!

– A fiatalok megtartásához meg kell állítani a forráskivonást a felsőoktatásból, vissza kell adni az intézmények autonómiáját, vissza kell emelni az államilag támogatott keretszámokat és ingyenessé kell tenni az első diplomát. Segítő adópolitikával támogatni kell a pályakezdő fiatalokat: a kormányváltás után érdemi adókedvezményt kell adni a diákhitel-törlesztőknek és az őket foglalkoztatóknak, a diákhitel rendszerének egészét pedig az érintettekkel közösen kell a megváltozott igényekhez és lehetőségekhez igazítani. A tanulás támogatásában és a kivándorlás miatt szétszakított családok kapcsolat-tartásában elengedhetetlen lakossági internethasználatot áfa-mentessé kell tenni, az ifjúság számára frekventált közösségi tereken az Európai Unió támogatásával ingyenes wi-fi pontokat kell létesíteni.

– A hazatelepülést és az újrakezdést segítő uniós alapot kell létrehozni a kormányváltást követően, amelyből munkaadók és önkormányzatok pályázhatnak forrásokra. Ez az alap a kivándorlás társadalmi és gazdasági hatásait lesz hivatott csökkenteni, de szerepe lesz a tapasztalatot és gyakorlatot szerzett szakemberek, például az egészségügyi dolgozók hazacsábításában is. Meg kell nyitni annak lehetőségét, hogy az ennek az alapnak nyújtott támogatás is leírható legyen a személyi jövedelemadó felajánlható egy százalékából vagy társadalmi adókedvezmény formájában, a támogatások útját és felhasználását pedig a legszigorúbb átláthatósági elvek mentén megismerhetővé tesszük. Szemben a kormány mostani, a pénzek forrását, mozgását és felhasználását eltitkolni igyekvő gyakorlattal szemben.

Ujhelyi István
európai parlamenti képviselő
2017. november 5.

Ujhelyi Istvánt választották az S&D40 alelnökének

Standard

sd40Magyar alelnököt választott a fiatal szociáldemokrata EP-képviselőket tömörítő S&D40 csoport Ujhelyi István személyében. A progresszív tömörülés legutóbbi strasbourgi ülésén döntöttek a szervezet programjáról és a 2019-es EP-választásig tartó időszak lehetséges politikai akcióiról is. A szervezet alapvető célkitűzései között szerepel többek között, hogy a 2019-es európai parlamenti választásokon már minden 16. életévét betöltő európai állampolgár szavazhasson és megteremtsék az elektronikus voksolás lehetőségét. Ugyancsak szorgalmazzák (az Európai Ifjú Szocialistákkal együttműködve), hogy bővítsék ki az Ifjúsági Garanciaprogram eszköztárát és legyen adómentes a 26 év alattiak foglalkoztatása. Szintén az S&D40 célkitűzései között szerepel, hogy az európai választók közvetlenül döntsenek az Európai Bizottság következő elnökéről, személye ne politikai alkuk eredménye legyen.
Ujhelyi István, a képviselői csoport megválasztott alelnökeként rámutatott: fontos, hogy az Európai Parlament fiatal képviselői az európai fiatalok hangján szóljanak meg és eredményesen képviselni tudják érdekeiket a döntéshozatali folyamatokban. A magyar politikus hangsúlyozta, hogy az európai közösség átalakulása és az újkori digitális forradalom idején olyan radikális európai demokratákra van szükség, akik határozottan kiállnak generációjuk és nemzetük érdekeiért, ugyanakkor tisztelik és óvják közös európai értékeinket is. Ujhelyi hozzátette, hogy továbbra is elsődleges feladatának tekinti a több százezer kivándorolt magyar fiatal érdekképviseletét és az ifjúsági munkanélküliség elleni hatékony küzdelmet.
Az Európai Parlamentben jelenleg 96 olyan képviselő van, aki nem volt még 40 éves, amikor az EP tagja lett, közülük 36-an ülnek a szociáldemokrata képviselőcsoportban. Az általuk alkotott csoport új elnökének a görög Eva Kailit választották, további vezetőségi tag az olasz Brando Benifei, a bolgár Momchil Nekov és a német Tiemo Wölken lett. Tiszteletbeli elnök maradt azt a Victor Negrescu, aki korábban szintén tagja volt az Európai Parlamentnek, jelenleg azonban a román kormány uniós ügyekért felelős minisztere.

Strasbourg, 2017. október 26.

Nem változnak: a Fidesz megint a korrupció oldalára állt

Standard

dbelo20140716010-e1508918721769-1024x576Sokadik alkalommal leplezte le önmagát az Európai Parlament fideszes képviselőcsoportja, amikor a keddi plenáris ülésen nem támogatta a visszás ügyeket feltáró újságírókat, illetve civilszervezeteket. Az EP strasbourgi ülésén tegnap szavaztak Virginie Rozière jelentéséről, amely azoknak a személyeknek a védelmével foglalkozik, akik korrupciós ügyeket jelentenek be akár az állami-, akár a magánszektorban. Az EP többsége által egyébként elfogadott dokumentum kiemeli: érthetetlen és aggasztó tény, hogy a korrupciós ügyeket feltáró polgárok és újságírók – ahelyett, hogy jogi védelmet kapnának – üldöztetésnek vannak kitéve. A szavazáson a Fidesz európai parlamenti képviselői tartózkodtak, vagyis nem támogatták, hogy a visszaéléseket bejelentő személyek és a tényfeltáró újságírók forrásai megfelelő védelmet kapjanak.
A Fidesz magyarországi gyakorlata is az, hogy bírósági végzések ellenére sem hoz nyilvánosságra közérdekű adatokat, azokat pedig, akik feltárják a korrupciós ügyeket, megtorlásként lejáratják, ellehetetlenítik vagy épp ellenük indítanak meg eljárásokat. Az Európai Parlament most az átláthatóságra, a korrupció felszámolására és a visszaéléseket feltáró emberek védelmére szavazott, a Fidesz pedig ismét csak a sunyiság, az átláthatatlanság és a korrupció oldalára állt.

Ujhelyi István
európai parlamenti képviselő
Strasbourg, 2017. október 25.

Európai Médiahatóság felállítását kezdeményezte Ujhelyi István

Standard

UJHELYI, Istvan (S&D, HU)„Elégtelen, amit az európai intézmények tesznek a médiaszabadság és sokszínűség garantálása érdekében Magyarországon és a terjedő illiberalizmustól fertőzött más tagállamokban. Nem nézhetjük tovább, hogy az Európai Unió karba tett kézzel, csak sajnálkozva figyelje az eseményeket!”  – mondta az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésének szünetében tartott sajtótájékoztatóján Ujhelyi István. Az MSZP európai parlamenti képviselője bejelentette, hogy írásbeli kezdeményezéssel fordult az Európai Bizottsághoz annak érdekében, hogy vizsgálják meg egy független Európai Médiahatóság létrehozásának lehetőségét, amely érdemi eszköztárral tudna fellépni a médiatorzulások, az egyre súlyosabb hírhamisítások, valamint a tiltott állami befolyásolással szemben. Ujhelyi rámutatott, hogy az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv módosítására vonatkozó bizottsági javaslat már tartalmaz ezzel kapcsolatos előrelépést, a jelenlegi uniós szabályozási keret azonban nem tartalmaz a médiaügyi szabályozó hatóságok függetlenségére vonatkozó érdemi szabályokat.
Az MSZP európai politikusa emlékeztetett, hogy korábban több alkalommal is írásbeli kérdéssel fordult az Európai Bizottság illetékeseihez a magyar médiaviszonyok kapcsán. Legutóbb Andrus Ansip digitális piacért felelős biztos közölte írásbeli válaszában, hogy a Bizottság tisztában van a tömegtájékoztatás szabadságát és sokszínűségét érintő „kihívásokkal” Magyarországon, ehhez kapcsolódóan pedig számos olyan független projektet finanszíroz, amely vizsgálja és feltárja a kockázatokat, elősegíti a médiapluralizmust a tagállamokban. A sajtótájékoztatón Ujhelyi emlékeztetett, hogy a sokadik független, európai tanulmány állapította meg az elmúlt időszakban, hogy a magyarországi médiaszabadság- és médiapluralizmus súlyos károkat szenvedett az Orbán-kormány ténykedésének köszönhetően. Legutóbb az Európai Politikai Tanulmányok Központjának kutatása jutott ugyanerre az eredményre, de a Freedom House és az Európai Bizottság által támogatott, független Media Pluralism Monitor is hasonló megállapításokat tett éves jelentésében. Sőt, legutóbb David Kostelancik amerikai ügyvivő is – a diplomáciában szokásos udvariaskodást kerülve – arról beszélt, hogy a kormány kézi vezérléssel irányítja a felvásárolt médiumokat és újságíróit, működésüket pedig állami hirdetésnek álcázott támogatásokkal segíti.
Ujhelyi emlékeztetett, hogy az európai szabadságharcok, az elnyomó hatalmak elleni küzdelmek egyik fontos követelése volt a sajtó- és szólásszabadság garantálása. „Most, amikor viták zajlanak arról, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc miként fajult oda, hogy a népnek nem volt más eszköze, mint a felkelés és a hangos tiltakozás, amely sajnos véres csatákba torkollott, tudnunk kell, hogy mi vezetett idáig. Akár a Rákosi-, akár a Horthy-rendszert elemezzünk, mindkettőben az egyik legsúlyosabb probléma a sajtó- és szólásszabadság hiánya volt. Nem véletlen és nem túlzottan erős a párhuzam, ha a magyarországi médiahelyzet jelenlegi állapotáról beszélünk” – fogalmazott Ujhelyi István. Az európai parlamenti képviselő szerint példátlan az a „totális média-diktatúra”, ami kialakult Magyarországon az elmúlt időszakban, erre szerinte az Európai Unió egyetlen tagállamában sincs hasonló példa. „Már-már alig juthat el olyan információ vagy hír a lakossághoz, amely ne az orbáni rendszer által lenne kontrollálva vagy befolyásolva” – hangsúlyozta Ujhelyi, hozzátéve: korábban is zajlottak médiaküzdelmek Magyarországon, de arra még nem volt példa, hogy a hatalom mind az adóforintokból fenntartott közmédiára, mind a piaci alapon működő sajtóra egyaránt rátelepedjen. Az EP-képviselő rámutatott, hogy a tizennyolc megyei napilap közül immár mindegyik kormányközeli kezekben és irányítás alatt áll. Ujhelyi példaként hozta fel a Délmagyarország című napilap „elfoglalását”, amely mögött a fideszes szándékot szerinte jól példázza, hogy a lap új főszerkesztői székébe a Csongrád Megyei Önkormányzat fideszes elnökének kabinetvezetője került, míg a lapot kiadó cég egyik vezetője az a médiaszereplő lesz, aki korábban egy szánalmas hírhamisításba, Lomniczi Zoltán legfelsőbb bíró „kitakarásába” bukott bele. A politikus hozzátette, hogy Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester jelenleg közel kétszáz sajtótermék tulajdonosa, szintén nyilvánvaló szándékból és nyilvánvaló támogatással.
„Ha nem lenne ma online-médiumok komoly választéka, akkor nyugodtan kijelenthetjük, hogy kontrolláltabb és elnyomottabb lenne a magyar sajtó, mint a Horthy-korszak polgárinak mondott világában” – fogalmazott Ujhelyi István.

Strasbourg, 2017.10.24.