Piros könyvvel Brüsszelbe

ujhe
Standard

Nagy B. György (Vasárnapi Hírek) – 2014.05.18.

Ujhelyi Istvánnak megvan a véleménye pártja működéséről – de a köldöknéző vitáknak nem most van az ideje. Arra készül, hogy Brüsszelben kíméletlenül képviseli az érdekeinket. De idehaza akar politikát csinálni, méghozzá baloldalit.

– Menekül?

– Nem.

– Pedig úgy tűnik.

– Tévedés lenne Brüsszelbe – ahogy ön mondta – menekülni, az Európai Unió egyre fajsúlyosabb erőközpont. Tizenkét év országgyűlési képviselőség és többéves állami vezetői munka után úgy éreztem, hogy váltanom kell. De nem tagadom, van egy kis gyomorgörcsöm.

– Hogy oldja majd fel azt a dilemmát, miszerint a jelenlegi médiarendszer Brüsszelből nem közvetít mást, csak azt, ami a szabadságharcos retorikába beleillik, azaz aminek kapcsán a Fidesz azt tudja mondani, hogy ütik?

– Nem lesz egyszerű a dolgunk, mert amikor azt mondom, hogy a magyar érdekek kíméletlen érdekérvényesítője leszek, akkor ez nem azt jelenti, hogy a Fidesz érdekeit szolgálom ki. Felkészültem arra, hogy a fideszes lakájmédia címlapon hozza majd Ujhelyit, a hazaárulót.

– A hírfolyamba így bekerül, de hogy jön át az üzenet?

– Aktív és érdemi módon jelen kívánok maradni a hazai közéletben is. Nem költözöm ki Brüsszelbe, „csak” dolgozni járok majd ki. Mert itthon akarok politikát csinálni, baloldalit.

– És az EU-ban hogy szerez ehhez szövetségeseket – eddig legalább volt egy baloldali EB-biztos, de most egy fideszes politikus ül be a Bizottságba.

– A biztosoknak párt- és országsemlegesen kell dolgozniuk, reméljük, ez az elv most sem sérül. Az Európai Parlamentben viszont hosszú évek után a baloldal szerezhet többséget. Ha ez így lesz, akkor elindulhat az EU versenyképessé tétele, startolhat az újraiparosítás, kezdődhet a fiatalok teljes foglalkoztatottságának uniós forrásból történő megvalósítása. És ebben lehet közös keresnivalónk a fideszes képviselőkkel.

– Ha pártpolitikai feszülésekbe nem is szólalhatnak bele, ideológiai ügyekben ön szerint van dolga a biztosoknak? Például az EB-elnökségre pályázó Schultz Facebook-profilján megjelent egy bejegyzés, amely a megszállási emlékműről szóló Orbán-leveléből idéz, miszerint a megszálló katonai gépezet német volt, illetve nehéz eldönteni, hogy a németek vagy a nácik szállták meg Magyarországot. Ha úgy tetszik, tesz egy egyenlőségjelet a németek és a nácik közé.

– Nemcsak a szociáldemokrata és német Martin Schultz, hanem a konzervatív-jobboldali Néppárt vezető politikusai is egyre komolyabban aggódnak Orbán ördögi terve miatt. Ennek lényege, hogy csak egy putyini világ és egy izmos szélsőjobb legyen a palettán. A magyarországi polgári világ, illetve Nyugat-Európa pedig csak e kettő közül választhat – legalábbis látszólag. Az Európai Szocialista Párt szerint igenis kötelessége a tagországok körmére nézni, ha piszkos ügyletekbe keverednek, ugyanis az EU legtávolabbi szegleteiben sem épülhetnek banánköztársaságok. Orbán Viktor néhány éve azt írta: „Hazánk csatlakozása óta a magyar polgárt sok szempontból az Európai Unió óvja; nem egy esetben saját kormányának politikájával szemben. Az uniós normák sokszor a kormány féken tartását szolgálják”. Igaza volt.

– Ilyen krédóval milyen ügyekben akar együttműködni a fideszes képviselőkkel?

– A következő hét évben majdnem tízezermilliárd forintot használhat fel Magyarország az uniós forrásokból, mindenkinek érdeke, hogy törvényesen és átláthatóan költsük el ezt a pénzt. Minden olyan sikeres, munkahelyteremtő és gazdaságélénkítő program, amivel közösen tudunk kiállni, látványos demonstrációja lesz az ország építésének.

– Honnan lesz lobbierő ezekhez a programokhoz?

– Az önmagában sokat jelent, hogy a legnagyobb EP-frakció jelölheti majd a Bizottság elnökét, így könnyebben valósíthatja meg terveit. A szocialisták többek között azt szeretnék, hogy minden tagállamban kötelezően egy számjegyű áfa terhelje csak az alapvető élelmiszereket, hogy minden fiatalnak legyen valamilyen munka- vagy átképzési lehetősége, hogy legyen egyfajta európai minimálnyugdíj, vagy hogy az átlagbérhez igazítsuk a jövőben a minimálbért. Ez utóbbi szabály megvédené a magyarokat, ha a csapnivaló gazdasági helyzetben az Orbán-kormány vissza akarná nyesni a minimálbéreket.

– Sorolja a terveit, de gondolja, bekerül? Úgy tűnik, az MSZP szavazótábora és tagsága apátiába süllyedt, és a kampányuk sem mondható látványosnak.

– Ami a kampány minőségét illeti: az elmúlt napokban több ezer kilométert utaztam az országban, naponta akár öt-hat településen is személyesen kampányoltam. Rajtam biztosan nem múlik a jó szereplés. Egyébként minden köldöknéző vita, ami nálunk vagy rólunk a nyilvánosság előtt zajlik, egyértelműen rombolja a mozgósító képességünket. Megvan a véleményem a párt működéséről és a változtatási kényszerekről, de most az a felelős politikusi magatartás, ha a mozgósításra koncentrálunk. Utóbbi pedig csak akkor tud sikeres lenni, ha minden szavazónk számára világossá tesszük: ha nem mozdulnak, akkor a Jobbik lesz a második párt Magyarországon.

– A Jobbik a második párt – legalábbis több állami támogatást kap, mint az MSZP.

– Erről beszéltem, amikor Orbán ördögi tervét említettem. Minden afelé mutat, hogy a Jobbikot tudatosan a dobogó második fokára akarják emelni. Folyamatos az összekacsintás a szélsőjobbal, a radikalizmus tűrése és támogatása. Kiváló példa erre az erőszakos múltú Sneider Tamás parlamenti alelnökségének fideszes megszavazása, vagy Balczó Zoltán jobbikos EP-jelölt legutóbbi beismerő vallomása, amelyben kifejtette: azért nem tudnak a Fidesszel vitatkozni, mert „gyakorlatilag ugyanazt képviselik”.

– Vissza az elejére: mégis, miért megy? Szanyi Tiborról, az EP-lista vezetőjéről azt mondják, hogy a balhés kapitánytól így akart szabadulni a párt. Ön sem épp kebelbarátja Mesterházy Attilának. Száműzték?

– Nem. Tiborról kevesen tudják, hogy ő foglalkozik legrégebben az uniós rendszerrel, alapítója és vezetője a párt Európa–Politikai Tagozatának, ennek folytán jelentős kapcsolati hálóval is rendelkezik. Az más kérdés, hogy itthon csak a vagabundságát ismerik. Ami engem illet: én döntöttem úgy, hogy az Európai Parlamentben folytatom, és habár sokan furcsállották a döntésemet, a párton belüli helyzetemet látva ez volt a leghelyesebb. Hiszem, hogy például a turizmus vagy a fejlesztéspolitika területén szerzett tapasztalatommal új szinten tudom majd szolgálni a magyar választókat.

– És mi a helyzet Kínával? Azt mondják, megbecsült partnerként tekint önre a „Mennyei Birodalom”, és egy kicsit a saját EP-képviselőjének is érzi.

– Valóban, kifejezett célom az Európa–Kína kapcsolatrendszerben fajsúlyos szereplővé nőni. Kína szerepe és befolyása a következő évtizedekben még hangsúlyosabb lesz. A következő öt évben lehetőség lesz szélesebbre nyitni a közép-európai régiót egészében érintő infrastrukturális vagy épp gazdasági együttműködéseket. De én is visszamehetek a beszélgetésünk elejére?

– Persze.

– Fontos, hogy itthon továbbra is úgy politizálok majd, mint ahogyan eddig tettem. Személyes kezdeményezésem nyomán a kampányban nyitottam egy „piros könyvet”, amelybe folyamatosan gyűjtöm a választók kéréseit, elvárásait, ha úgy tetszik: megrendeléseit a brüsszeli munkámhoz. Egy percig sem veszíthetjük szem elől a magyar választók érdekeit.

– De azért egy EP-képviselő szavának itthon szolidabb a súlya. Miért figyelne önre akár a saját pártja?

– Olyannyira nem menekülök, hogy az őszi tisztújításon szeretnék bekerülni a megújuló szocialista párt vezetésébe is. Van szándékom és elképzelésem is az újjáépítéssel kapcsolatban.