Hazaváró: tízpontos javaslat egy nemzeti minimum programhoz

Standard

hazavárólogoMagyarország az elmúlt években egyértelműen és bizonyíthatóan ‘kivándorló országgá’ vált. Különösen aggasztó, hogy döntő részben a fiatal, gyermekvállalási korban lévők hagyják el hazánkat, amelynek következtében immáron minden negyedik magyar gyermek külföldön születik. A statisztikák egyértelműen azt mutatják, hogy a kivándorlás az elmúlt években gyorsult fel igazán, jelenleg több mint hatszázezer magyar keresi a boldogulását külföldön és további egymillió tervezi, hogy távozik.
A kivándorolt magyarok valós érdekképviselet és a szülőföldről érkező érdemi segítség nélkül maradtak. A jelenlegi Fidesz-kormány nem biztosítja számukra az egyenlő választójogot, az állami bürokrácia leterheltsége és szervezetlensége méltatlan helyzetekbe kényszeríti őket, a külföldön született gyermekek magyar oktatása, a magyar kultúrával való megismertetése esetleges és államilag alig támogatott, a külföldön munkát vállalók érdekeinek és jogainak képviselete elégtelen.
Az elmúlt években kivándorolt tömegekről a jelenlegi hatalom nyíltan lemondott, hazatérésükért és otthoni boldogulásuk érdekében csak kirakat-programok és nem valódi, hosszútávú megoldások születtek.
Az alábbi Hazaváró-program tíz alapvállalását az elmúlt hónapok során tucatnyi konzultáció eredményeként a kivándoroltakkal közösen készítettük el. Nemzeti minimumként ajánlom minden olyan politikai erőnek és szervezetnek, amely felelőssége tudatában valós megoldásokra vállalkozik:

– A 2018-as kormányváltást követően kormányzati szintre kell emelni a kivándorlás ügyét és intézményesített formában szükséges foglalkozni a külföldre távozott magyar állampolgárok érdekképviseletével, a velük való aktív kapcsolattartással és hazatérésük előkészítésével. A 2018-as választás után hivatalba lépő kormányban ezért egy kivándorlásügyi államtitkárságot kell létrehozni, hogy a feladat kiemelt, az elvándorlás súlyos társadalmi és gazdasági hatásainak megfelelő figyelmet kapja meg.

– Minden rendelkezésre álló pénzügyi- és humánerőforrás felhasználásával a legrövidebb időn belül javítani kell a külképviseletek és a magyar államigazgatás kapcsolódó szolgáltatásainak minőségét és gyorsaságát. Tarthatatlan például, hogy a külföldön született magyar állampolgárságú gyermekek iratainak adminisztrációja hónapokat csúszik. Mind a nagykövetségek és konzulátusok működését, mind pedig a kapcsolódó, magyarországi államigazgatási rendszert a megnövekedett igényekhez kell igazítani.

– A következő kormánynak a lehető legpontosabban és naprakészen tisztában kell lennie a kivándoroltak számával és helyzetével, tudnia kell, hogy mely európai vagy más nagyvárosban van megnövekedett létszámú magyar közösség, amely közvetlen képviseletet igényel. Azokban a régiókban, ahol erre érdemi szükség van, állandó képviseletet, megerősített konzuli szolgálatot kell létesíteni. Nem tartható, hogy külföldön élő magyar családoknak nagy számban olykor ezer kilométert is utaznia kell, mire hivatalos képviseletet találnak.

– A magyar külképviseleteknek és intézményeknek pro-aktív módon a jelenleginél fokozottabb figyelmet kell fordítania a kivándorolt közösségek tagjainak érdek-képviseletére, jogi- és mentális tanácsadására, kulturális közösségi életének működtetésére. A rendelkezésre álló eszközökkel, a felmerülő igények és lehetőségek felmérése után minden nagyobb magyar közösség régiójában külön közösségi megbízottat kell alkalmazni a külképviseleteken, akiknek a feladata a helyi magyarokkal való – a fentebb részletezett feladatok mentén történő – aktív kapcsolattartás.

– Az elmúlt években kiugróan megnőtt a külföldön született magyar gyermekek száma, amely értelemszerűen az elvándorlás megnövekedett mértékével van összefüggésben. Megdöbbentő adat, de ma már minden negyedik magyar gyermek valamelyik külföldi városban látja meg a napvilágot és az ismert tendenciák alapján bizonyosan kijelenthető, hogy jelentős részük külföldi iskolákban és közösségekben is fog felnőni. A kivándorolt közösségek között több olyan is van, amely saját szervezésben vasárnapi iskolát, magyar nyelvű magánoktatást szervez, hogy a külhonban született magyar gyermekek ne veszítsenek el minden kapcsolatot a magyarsággal, a magyar kultúrával. Az államnak feladata és kötelessége az igények felmérése után kormányzati dotációval magyar iskolák alapítása és finanszírozása, elsőként Londonban.

– Biztosítani kell a kivándorolt százezreknek azt az alkotmányos jogát, hogy korlátozás nélkül élhessenek választójogukkal és ne érje őket semmilyen módon hátrányos megkülönböztetés. Tarthatatlan, hogy a jelenleg hatályos választási törvény első- és másodrangú állampolgárokra osztja a magyar nemzetet. Az átmenetileg külföldre vándorolt, de hazautalt megtakarításaikkal a magyar gazdaságot sokmilliárddal támogató választókat egyenlő állampolgárként egyenlő jogok illetik meg. Ezért a következő kormány egyik első intézkedése kell legyen, hogy biztosítsa a levélben, vagy elektronikus úton történő szavazás lehetőségét a magyarországi lakcímmel rendelkező, de külföldön élő és dolgozó százezreknek is. Ez alkotmányos és erkölcsi kötelesség, amellyel régóta tartozunk nekik.

– A kivándorlás egyre súlyosabb és gyorsabb mértéke egy modernkori Trianon hatásával ér fel. A kormányváltás után olyan környezetet kell teremteni Magyarországon, hogy minimálisra csökkenjen azok száma, akik megélhetési kényszerből döntenek a költözés mellett. Minden eszközzel törekedni kell a huszonöt év alattiak teljes foglalkoztatottságának elérésére, az Ifjúsági Garancia-programot ki kell szélesíteni és többletforrást rendelni hozzá!

– Kiszámíthatóbb és vonzóbb környezetet kell teremtenünk a fiataloknak az itthonmaradáshoz, a tapasztalatot illetve tudást felhalmozott fiataloknak és szakembereknek pedig a hazatelepüléséhez. Ehhez kirakat-programok helyett érdemi megoldásokra van szükség. Országos és célzott, regionális bérlakás-programot kell indítani, amely kiemelten segíti a fiatalok családalapítását és a munkahelyi mobilizációt. Mielőbb meg kell szüntetni a minimálbér és a létminimum közötti jelentős különbséget, ehhez valós és azonnali reálbér-növekedési programot kell indítani!

– A fiatalok megtartásához meg kell állítani a forráskivonást a felsőoktatásból, vissza kell adni az intézmények autonómiáját, vissza kell emelni az államilag támogatott keretszámokat és ingyenessé kell tenni az első diplomát. Segítő adópolitikával támogatni kell a pályakezdő fiatalokat: a kormányváltás után érdemi adókedvezményt kell adni a diákhitel-törlesztőknek és az őket foglalkoztatóknak, a diákhitel rendszerének egészét pedig az érintettekkel közösen kell a megváltozott igényekhez és lehetőségekhez igazítani. A tanulás támogatásában és a kivándorlás miatt szétszakított családok kapcsolat-tartásában elengedhetetlen lakossági internethasználatot áfa-mentessé kell tenni, az ifjúság számára frekventált közösségi tereken az Európai Unió támogatásával ingyenes wi-fi pontokat kell létesíteni.

– A hazatelepülést és az újrakezdést segítő uniós alapot kell létrehozni a kormányváltást követően, amelyből munkaadók és önkormányzatok pályázhatnak forrásokra. Ez az alap a kivándorlás társadalmi és gazdasági hatásait lesz hivatott csökkenteni, de szerepe lesz a tapasztalatot és gyakorlatot szerzett szakemberek, például az egészségügyi dolgozók hazacsábításában is. Meg kell nyitni annak lehetőségét, hogy az ennek az alapnak nyújtott támogatás is leírható legyen a személyi jövedelemadó felajánlható egy százalékából vagy társadalmi adókedvezmény formájában, a támogatások útját és felhasználását pedig a legszigorúbb átláthatósági elvek mentén megismerhetővé tesszük. Szemben a kormány mostani, a pénzek forrását, mozgását és felhasználását eltitkolni igyekvő gyakorlattal szemben.

Ujhelyi István
európai parlamenti képviselő
2017. november 5.