HELYREÁLLÍTÁSI ÉS ELLENÁLLÓKÉPESSÉGI TERV – MAGYARORSZÁG

Standard

Brussels,,Belgium.,3rd,February,2020.,Flag,Of,Hungary,And,FlagA koronavírus járvány okozta páratlan gazdasági, társadalmi és szociális válsághelyzetre adott uniós válaszként született meg a NextGenerationEU, vagyis az Európai helyreállítási terv. A teljes 750 milliárd eurós keret mintegy 90%-át jelentő 672,5 milliárd eurós összeggel elinduló Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz a helyreállítási központi, és legjelentősebb eleme. A költségvetésen felüli, válságkezelő, keresletélénítő, reformokat és beruházásokat támogató eszköz az Európai Unió tagállamainak 360 milliárd euró értékben hiteleket, míg 312,5 milliárd eurónyi vissza nem térítendő támogatást nyújt. Legfőbb célja, hogy enyhítse a koronavírusvilágjárvány társadalmi és gazdasági hatásait, és hogy az európai gazdaságokat és társadalmakat ellenállóbba tegye, továbbá, hogy felkészítse őket a zöld és a digitális átállásra.

A tagállamoknak az eszközhöz való hozzáféréshez, és a források felhasználásához saját, nemzeti reformterveket kell készítenie, amelyeknek összhangban kell a legfőbb uniós prioritásokkal úgy, mint a Digitális Európa létrehozása, vagy az Európai Unió új növekedései programjának, a Green Deal-nek az alapvető célkitűzései. Emellett nagymértékben a reflektálniuk kell az Európai Szemeszter központi elemét képező a Tanács által elkészített 2019-es illetve a 2020-as országspecifikus ajánlások megállapításaira.

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében rendelkezésre álló források belső megoszlása 312,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás, míg 360 milliárd euró hiteltámogatás, amely a következő hat európai prioritás mentén használható fel:

 méltányos zöld átállás, figyelembe véve a zöld megállapodás célkitűzéseit;

 digitális átalakulás, figyelembe véve az európai digitális stratégia célkitűzéseit;

 gazdasági kohézió, termelékenység és versenyképesség, figyelembe véve az ipari és a kkv-stratégia célkitűzéseit;

 társadalmi kohézió, figyelembe véve a szociális jogok európai pillérének célkitűzéseit;

 intézményi reziliencia a válságokra való reagálási képesség és az azokra való felkészültségnövelése érdekében

 az Európai Uniós Helyreállítási Eszköz szakpolitikái, figyelembe véve az európai készségfejlesztési program, az ifjúsági garancia és a gyermekgarancia célkitűzéseit.

Az RRF keretében – a kormány hivatalos számításai alapján – Magyaroroszág számára 3382 milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatás, míg 2511 milliárd forintnyi hitelkeret áll rendelkezésre, vagyis összesen a teljes hazai RRF keret összege 5894 milliárd forint, ami nagyságrendileg a 2018-as GDP 13,6%-a.

Az MFF és a teljes NextGenerationEU, a hagyományos többéves pénzügyi keret tagállami borítékaival összesen mintegy 18.500 milliárd forint felhasználást teszi lehetővé Magyaroroszág számára a következő évek során, amely a 2018 -as KSH adatok alapján a teljes magyar GDP mintegy 42,7%-a. Az RRF eredményeként az eddigi évi átlagos 3%-os GDParányos uniós forrás helyett a GDP 5%-ának megfelelő extra összeggel gazdálkodhatunk a következő uniós pénzügyi ciklusban.

MAGYARORSZÁG HELYREÁLLÍTÁSI ÉS ELLENÁLLÓKÉPESSÉGI TERVE MÉRFÖLDKÖVEK – IDŐREND

 2020. november 20-án Magyaroroszág kormánya benyújtja az Európai Bizottságnak a kormány előzetes reformtervét

 2020. december 7-én a kormány közzéteszi Összefoglaló Magyarország Helyreállítási és Alkalmazkodási Tervéről címmel az első RRF-re vonatkozó hivatalos és nyilvános dokumentumot a palyazat.gov.hu url alatt társadalmi egyeztetés 2021-2027 címen ezzel a céllal létrehozott aloldalon.

 2021. márciusában a kormány megkezdi az egyes komponensekre vonatkozó, alfejezetek közzétételét

 2021 március 22-én került sor az ellenzéki pártok által kezdeményezett parlamenti vitanapra, ekkor a 9 komponensből mindössze 4 érhető el a kormányzati portálon.

 2020. április 8-án a magyar kormány elküldi a második, immár javított és részletes Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervét az Európai Bizottságnak

 2020. április 14-én, mindössze 16 nappal a leadási határidő előtt a kormány nyilvánosságra hozza az RRF-re vonatkozó 432 oldalas részletes tervét

ÁLTALÁNOS MEGÁLLAPÍTÁSOK, FORMAI KRITIKÁK

 Az átfogó reformokra és beruházásokra vonatkozó komplex vízió hiánya. A kormány által április 14-én közzétett dokumentumból hiányzik egy komplex, átfogó és koherens vízió arra vonatkozóan, hogy a magyar kormány milyen módon kívánja felhasználni, a történelmi mértékű Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz keretében rendelkezésre álló, mintegy 5900 milliárd forintos keretet. A 432 oldalas dokumentumból, mindössze három bekezdés foglalkozik a vízóval, ez is mindössze az ismert és gyakran használt uniós kifejezések összefoglalása (digitalizáció, zöld átállás, kutatás-fejlesztés, innováció, fenntarthatóság).

 A dokumentum nem tartalmaz indoklást a komponensek számára, illetve a komponenseken belüli belső forráselosztás arányaira vonatkozóan sem. A tervből teljes mértékben hiányzik az indoklás arra vonatkozóan, hogy a kormány miért ezeket a komponenseket/beavatkozási területeket azonosította és priorizálta. Emellett az egyes komponensekhez rendelt források belső eloszlási arányára vonatkozóan sem fűzött magyarázatot a kormány. Miközben a teljes keret majd negyedét, 24,5%-át fordítaná a kormány a fenntartható zöld közlekedésre, és minden ötödik forint, a források 20,4% – a szolgálna az egyetemek megújítására, addig a 2050-es klímasemlegeségi cél eléréséhez és a European Green Deal célrendszerének sikeres teljesítéséhez nélkülözhetetlen energetikai komponens mindössze a 7,4%-al szerepel, a digitalizác ió pedig csupán 4,9%-al. A felzárkózó települések komponensre rendelkezésre bocsátott 3,8% is meglehetősen alacsonynak bizonyul.

 A nemek közötti egyenlőség és esélyegyenlőség kérdése. A kormányzati dokumentum a szociális jogok európai pillérénekek, és a göteborgi csúcson megszülető 20 kulcsfontosságú szociális alapelv megemlítésével és táblázatszerű összefoglalásával rövidre is zárja a kérdést. Az összesítő táblázatot követően a dokumentumban a következő bekezdés szerepel, amelyből egyértelműen kiolvasható, hogy az esélyegyenlőség, és a marginalizált társadalmi csoportok nem képeznek prioritást a kormány Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervében.

„Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve a szükségesnél, az indokoltnál és az arányosnál nagyobb mértékben nem különbözteti meg a fejlesztések célcsoportját nemi, illetve egyéb alapon. Ez alól szándékoltan a Felzárkózó települések komponens egyes intézkedései képeznek kivételt, amelyek kifejezetten a hátrányos helyzetű, elsősorban roma lakosság fejlesztési igényeit helyezik célkitűzéseik középpontjába. A célcsoportok meghatározásánál minden egyes komponens minden egyes beavatkozása esetében különös figyelmet fordítottunk arra, hogy a lehető legszélesebb értelemben inkluzív és befogadó reformok és beruházások jöjjenek létre.”

Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) | Széchenyi 2020 (gov.hu) (27. oldal)

Az esélyegyenlőség és a nemek közötti egyenlőség kérdésének ilyen formában történő rövidre zárása nagyban ellentétes azzal, ami az RRF jogszabályi szövegében szerepel ebben a vonatkozásban. „A helyreállítási és rezilienciaépítési tervnek meg kell határoznia a nemek közötti egyenlőséghez és a mindenki számára biztosítandó esélyegyenlőséghez való várható hozzájárulást”

 A 2020-as országspecifikus ajánlásokban megfogalmazott iránymutatásoknak való megfelelés. Az Európai Bizottság által javasolt, majd a Tanács által elfogadott ajánlások figyelembe vétele és az ajánlásokban megfogalmazott iránymutatásoknak való megfelelés központi eleme az Európai Bizottság által a nemzeti reformtervekkel szemben támasztott elvárásoknak. A magyar beruházási és reformterv ezzel szemben számos országspecifikus ajánlásnak nem tesz eleget.

„Meg kell erősíteni és célzottabbá kell tenni azon egyéb szakpolitikákat, amelyek célja a munkanélküliek és inaktívak álláskeresésének és képzéshez való hozzáférésének hatékony elősegítése. Az álláskeresési járadékok időtartama az EU-ban a legrövidebb, legfeljebb három hónap, amely még kedvező gazdasági körülmények között is jóval a munkakereséshez szükség átlagos időtartam alatt van. A szociális jogok európai pillérének elveivel összhangban a szociális védelmi rendszereknek és az intézkedéseknek meg kell védeniük azokat, akiket munkahelyük elvesztése fenyeget, valamint az önfoglalkoztatókat és a munkanélkülieket.”

„Jóllehet Magyarország általános szegénységi helyzete javult a válság előtt, a visszaesés alatt gyorsan megfordulhat ez a tendencia. A jövedelmi egyenlőtlenségek az elmúlt évtizedben növekedtek, részben az adórendszer és a szociális ellátórendszer változásai miatt. A súlyos anyagi nélkülözésben élők aránya és az anyagi és szociális nélkülözés aránya már a Covid19- járvány kitörése előtt is magas volt, különösen a több gyermeket nevelő háztartások és a roma népesség körében. A kevés önkormányzati szociális bérlakás és a bérlők pén zügyi támogatásának hiánya gátolja a mobilitást. A foglalkoztatást helyettesítő támogatás 2012 óta nominálisan változatlan, és az egyik legalacsonyabb az EU-ban.”

2020-european-semester-csr-comm-recommendation-hungary_hu.pdf (europa.eu) (7. oldal)

TÁRSADALMI EGYEZTETÉS – KONZULTÁCIÓ

A Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközről szóló jogszabály alapján az eszköz keretében támogatásban részesülni kívánó tagállamok többszintű párbeszédet alakítanak ki, amelyben a helyi és a regionális önkormányzatok, a szociális partnerek, a civil társadalmi szervezetek, különösen az ifjúsági szervezetek, az egyéb érdekelt felek és a nyilvánosság aktívan részt vehetnek és megvitathatják a helyreállítási és rezilienciaépítési terv előkészítését és végre hajtását. A terv tervezetét konzultáció céljából a Bizottságnak történő benyújtás időpontja előtt benyújtják a helyi és a regionális önkormányzatoknak, a szociális partnereknek, a civil társadalmi szervezeteknek, különösen az ifjúsági szervezeteknek és más érintett érdekelt feleknek, valamint a nyilvánosságnak, és a szociális partnereknek a partnerség elvével összhangban.

Emellett a jogszabály arra is kitér, hogy a tagállami kormányoknak a helyi és regionális hatóságokkal, a szociális partnerekkel, a civil társadalmi szervezetekkel, az ifjúsági szervezetekkel és más releváns érdekelt felekkel folytatott konzultációs folyamat összefoglalása, valamint annak ismertetése is feladata, hogy az érdekelt felek észrevételei hogyan jelennek meg a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben.

A magyar kormány a konzultációs kötelezettségének, és a partnerség elvének a legkevésbé sem tett eleget az elmúlt hónapok során.

 Az RRF-re vonatkozó első terv tervezetét már november 20-án elküldte az Európai Bizottságnak, ám a konzultációs céllal kialakított honlapra csak több, mint két héttel ezt követően, december 7-én tette közzé az Összefoglaló Magyarország Helyreállítási és Alkalmazkodási Tervéről címmel az első RRF-re vonatkozó hivatalos és nyilvános dokumentumot. Ez a dokumentum egy nem egészen 13 oldalas kidolgozatlan, felületes, a szakmai megközelítést és a pontos pénzügyi 5 allokációkat nélkülöző „kívánságlista” volt, amely ezen formájában teljes mértékben alkalmatlan volt egy széleskörű szakmai és társadalmi konzultáció lefolytatásához.

 2021. március elején a kormány megkezdte az egyes komponensekre vonatkozó, alfejezetek közzétételét. A március folyamán feltöltésre került hat (egyenként 10-12 oldal terjedelmű) szakmai részanyag. Ezek azonban továbbra sem tartalmaztak pontos pénzügyi allokációt.

 2021 március 22-én került sor az ellenzéki pártok által kezdeményezett parlamenti vitanapra, ekkor a 9 komponensből mindössze 4 volt elérhető a kormányzati portálon.

 2020. április 8-án – ugyan erről hivatalos tájékoztatást nem tett közzé – a magyar kormány elküldte a második, immár javított és részletesebb Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervét az Európai Bizottság számára. Ennek a tervnek a részletei nem ismertek, és az sem tudott, hogy mennyiben egyezik a két héttel később a kormányzati portálon közzétett 432 oldalas dokumentummal.

 2020. április 14-én, mindössze 16 nappal a leadási határidő előtt a kormány nyilvánosságra hozza az RRF-re vonatkozó 432 oldalas részletes tervét, amely immáron részletesen tartalmazza a kilenc komponensre vonatkozó pénzügyi allokációt, a kormány által szükségesnek ítélt beruházásokat és reformokat, a célmegjelöléseket, és a várható eredményeket.

Már ebből a kronológiából is egyértelművé válik, hogy a kormány mennyiben kíván eleget tenni a helyi és regionális önkormányzatokkal lefolytatandó konzultációs és a széleskörű társadalmi egyeztetés követelményének. Ám érdemes megvizsgálni a kormány által közzétett magyar HET vonatkozó részét is. A 432 oldalas dokumentum utalást tesz arra, hogy a magyar kormány online kampány indított a HET-ben megfogalmazott intézkedések bemutatása érdekében, valamint a dokumentumból az is kiolvasható, hogy a kormány rendszeres egyeztetést folytatott a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsával. Továbbá megemlítésre kerül, hogy a magyar kormány parlamenti vitanapot tartott az összes képviselőcsoport részvételével.

TARTALMI MEGÁLLAPÍTÁSOK

1. Szociális Európa – befektetés az emberbe

Összességében megállapítható, hogy a magyar nemzeti beruházási- és reformterv szociális aspektusa marginális arányt képviel. A szociális jogok európai pillérének húsz alapvetésével érdemben – a 300 leghátrányosabb helyzetű települést célzó program keretein kívül – nem foglalkozik. Mindez jelentős mértékben kérdésessé teszi azt, hogy a koronavírus járványt követő újjáépítés mennyiben fog hatékonyan hozzájárulni a világhelyzet nyomán fokozódó szociális kihívások mérsékléséhez. A 2021-2027 közötti többéves pénzügyi keret felhasználását célzó operatív programok jelenleg kidolgozás alatt állnak, ezek részben mérsékelhetik a koronavírus járvány előtt is létező, ám a járvány hatására tovább romló szociális kihívásokat. Mindennek ellenére egyértelmű, hogy a magyar RRF terv nem helyez kellő mértékű és indokolt hangsúlyt a program szociális vetületére, annak ellenére, hogy az Európai Bizottság kiemelten fontos prioritásként jelölte meg a társadalmi kohéziót, figyelembe véve a szociális jogok európai pillérének célkitűzéseit. Emellett a szociális kérdésekben a magyar kormány gyakorlatilag az RRF tervezése során figyelmen kívül hagyta a 2020. évi országspecifikus ajánlások szociális területre vonatkozó megállapításait. Erre az egyik tényleges, és kézzel fogható példa az álláskeresési jaradék.

1.1 Álláskeresési járadék

Annak ellenére, hogy a 2020. évi országspecifikus ajánlások között többször is szerepel, hogy az Európai Bizottság és a Tanács véleménye alapján is Magyarországon beavatkozásra van szükség az álláskeresési járadék kérdésében, ezt a magyar kormány teljes mértékben figyelmen kívül hagyta a magyar RRF terv kidolgozása során, annak ellenére, hogy megfelelően előkészített reformok és beruházások révén erre a kormány megfelelő megoldást találhatott volna.

A 2020-as országspecifikus ajánlások vonatkozó része: „Az álláskeresési járadékok időtartama az EU-ban a legrövidebb, legfeljebb három hónap, amely még kedvező gazdasági körülmények között is jóval a munkakereséshez szükség átlagos időtartam alatt van. A szociális jogok európai pillérének elveivel összhangban a szociális védelmi rendszereknek és az intézkedéseknek meg kell védeniük azokat, akiket munkahelyük elvesztése fenyeget, valamint az önfoglalkoztatókat és a munkanélkülieket.”

Az MSZP Korszakváltást! Kormányváltást! programjába a következő vonatkozó rész szerepel:

 Az álláskeresésben aktívan részt vevőknek a bérük 60%-át, de minimum a létminimumot elérő jövedelempótló támogatást, amelynek folyósítási időtartama 9 hónap;

 9 hónapra emelkedjen a munkanélküli ellátás időtartama, és a szakszervezetek váljanak a jövedelempótló támogatás elosztóivá, ezzel is erősítve társadalmi súlyukat

 a munkaügyi kirendeltségnek az álláskereső képzettségének és végzettségének megfelelő munkát legyen kötelező felajánlania

1.2. Nemek közötti egyenlőség és esélyegyenlőség

Ahogy az álláskeresési járadék esetében sem, úgy a nemek közötti egyenlőség és az esélyegyenlőség tekintetében fennálló jelentős mértékű különbségek és egyenlőtlenségek mérséklése és orvoslása tekintetében sem tesz érdemi javaslatot a magyar kormány az RRF tervében. A valós esélyegyenlőség, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség megteremtése össztársadalmi és nemzetgazdasági érdek. A nők számos tekintetben szenvednek jelentős hátrányt, elég csak a nők elleni erőszakra, vagy a nők és a férfiak közötti jelentős bérszakadékra (Magyarországon a 2020-as, legfrissebb EUROSTAT adatok alapján 18,2%-os a férfiak és a nők átlagos bruttó órabére közötti különbség) gondolnunk.

A 2020-as országspecifikus ajánlások vonatkozó része:

„A képzettségi csoportok, illetve a nők és a férfiak közötti foglalkoztatási különbségek továbbra is nagyobbak az uniós átlagnál, utóbbi esetben részben a jó minőségű gyermekgondozási ellátások szűkös kínálata miatt.”

Az MSZP Korszakváltást! Kormányváltást! programjába a következő vonatkozó rész szerepel:

 A Magyar Szocialista Párt azt javasolja, hogy minden dolgozó ugyanazokkal a jogokkal rendelkezzen: ne legyen állás munkaszerződés és tisztességes fizetés nélkül. Az MSZP mindenütt azért fog fellépni, hogy érvényesüljön az „egyenlő munkáért egyenlő bért” elve. Ne legyen különbség az azonos munkát végző férfiak és nők, valamint az ország különböző részein dolgozók bére között.

1.3 Gyermekszegénység

A gyermekszegénység fogalma egyetlen alkalommal sem szerepel a kormány 432 oldalas Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervében. Annak ellenére, hogy az EUROSTAT 2019-ben publikált adatai szerint Magyarországon 23,8% a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett gyermekek aránya. A magyar kormány mindennek ellenére érdemben nem foglalkozik a gyermekszegénység csökkentésének vagy felszámolásának kérdésével.

Az MSZP Korszakváltást! Kormányváltást! programjába a következő vonatkozó rész szerepel:

 Nem csupán a kirívó példák, hanem a százezreket érintő napi nyomorúság lett osztályrésze a gyermekeknek. A Fidesz-KDNP-kormány azonban ezzel mit sem törődve, közömbösen szemléli a sanyarú gyermeksorsokat (leértékelték a CSP-t, mostohán kezelik a GYES-t)

 A gyermeket nevelőknél az anyasági támogatás radikális emelését; az alanyi jogon járó családi támogatások (családi pótlék, GYES, GYET) megduplázását, az ellátások értékállóságának biztosítását;

FENNTARTHATÓ ÉS ZÖLD EURÓPA – ENERGETIKA

Mára már teljes a szakmai konszenzus abban, hogy az épületekbe való befektetés a klíma célok elérésének egyik leginkább költséghatékony és fenntartható eszköze. Emellett, az energiaszegénység csökkentése érdekében tett lépések nem csak a klímacélokat, de a társadalmi felzárkóztatáshoz is nagyban hozzájárulnak.

Az Európai Bizottság 2019-ben közzétette az Európai Zöld Megállapodást, az Európai Unió új növekedési stratégiáját, ami Európa klímasemlegességét tűzte célul 2050-ig. A stratégia egyik központi eleme az energiahatékonyság növelése, amelynek középpontjában az épületek állnak: „Az energiahatékonyság és a megfizethetőség kettős kihívásának kezelése érdekében az EUnak és a tagállamoknak be kell indítaniuk a köz- és magánépületek korszerűsítési programját”, mivel így mérsékelhetők az energiaköltségek, csökkenthető az energiaszegénység, elősegíthető az építőipar fellendítése, a kkv-k és a helyi munkahelyek támogatása.

Az energetikailag elavult épületállomány felelős Európa karbonkibocsátásának több, mint harmadáért. Az épületállomány dekarbonizációját célozza ezért az Unió új, 2020 októberében közzétett startégiája, a Felújítási Hullám is (Renovation Wave), amely az épületfelújítási ráta megkétszerezését tűzte ki célul a következő évtizedekre. Az uniós klímacélok elérésé érdekében nélkülözhetetlen az épületfelújítások felpörgetése, valamint, ezzel párhuzamosana a felújítások mélységének növelése.

Az épületek energetikai felújítása egyike azon területeknek, amit a Bizottság külön kiemel és a tagállamok figyelmébe ajánl a nemzeti helyreállítási tervek kidolgozása során. Egy komplex és kiterjedt lakossági energiahatékonyságot növelő felújítási program jelentős gazdaságélénkítő, munkahelyteremtő, kibocsátáscsökkentő és jólét növelő hatással bír. Ennek ellenére – bár a tervezés egy korai szakaszában még szerepelt, végül a magyar kormány nem épített be egy a lakásállomány energetikai korszerűsítésére vonatkozó átfogó programot.

A Magyarország által 2050-re vállalt klímasemlegesség megvalósítása nem teljesíthető a hazai 3,7 milliós lakott lakásállomány energetikai felújítása nélkül, ami nagyjából évi 130 ezer lakás felújítását tenné szükségessé. Ez az ütem, vagyis egy nagyszabású hazai felújítási hullám jelen helyzetben elképzelhetetlen egy átfogó és jól megtervezett ösztönzőrendszer nélkül, amely összhangban az RRF célkitűzéseivel fedezhető lenne a Helyreállítási és Rezilienciaépíés i Eszköz keretében.

A 2020-as országspecifikus ajánlások vonatkozó része:

„A gazdaság helyreállításának elősegítése érdekében fontos lesz a kiforrott közberuházási projektek előreütemezése és a magánberuházások ösztönzése, többek között kapcsolódó reformok révén. Magyarország nemzeti energia- és klímaterv meghatározza az éghajlati és energetikai átálláshoz szükséges beruházásokat. A válságból való kilábalást követően a digitalizációba és a zöld átállásba történő beruházásokkal együtt ezek fenntarthatóbbá és ellenállóbbá teszik majd a magyar gazdaságot. A lakóingatlanok energiahatékonysága jelenleg alacsony, ami szintén hozzájárul a légszennyezéshez. A levegőminőségi előírások folyamatos megsértése súlyos egészségügyi és környezeti következményekkel jár. A légszennyezés fő forrásai egyebek mellett a háztartások által elégetett szilárd tüzelőanyagok, illetve a mezőgazdaságból és a közlekedésből származó kibocsátások..”

Az MSZP Korszakváltást! Kormányváltást! programjába a következő vonatkozó rész szerepel:

 A Magyar Szocialista Párt széles körű energiahatékonysági, lakásfelújítási támogatási programot javasol indítani, amely egyszerre követ fenntarthatósági és szociális szempontokat. Ennek részeként támogatni javasoljuk az épületek szigetelésének korszerűsítését, a szénnel, fával és gyakran szeméttel fűtött kályhák lecserélését. Ezekkel az intézkedésekkel jelentősen csökkenteni lehetne a szegény háztartások rezsiköltségeit, valamint a súlyosan egészségkárosító, bel- és kültéri légszennyezést. A program ösztönözné a megújuló energiaforrások lakossági felhasználását – még a legszegényebb háztartások számára is.

 A megújuló energia termelésben a napenergia hasznosítása mellett az MSZP indokoltnak tartja feloldani a szélerőművek építésének tilalmát. A lakossági napelemtelepítést a szükséges elosztóhálózati fejlesztésekkel összehangoltan javasoljuk bővíteni

EURÓPAI EGÉSZSÉGÜGY

A koronavírus járvány Magyarország esetében egy strukturális problémákkal és jelentős mértékű szakemberhiánnyal küzdő, uniós viszonylatban alulfinanszírozott, az erőforrásokat nem racionálisan felhasználó, a XXI. század kihívásainak csak részben megfelelő egészségügyi rendszer ismert problémáit és kihívásait tette a társadalom széles köre számára egyértelművé.

A magyar kormány az Európai Unió 2020. évi országspecifikus ajánlásaiból körvonalazódó súlyos, a magyar egészségügyre vonatkozó megállapításaival összhangban, és meghatározó szakmai szervezetek véleményét tükrözve a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv keretében rendelkezésre álló források 21,9%-át, vagyis 1268 milliárd eurót az egészségügyi komponens keretében kíván felhasználni.

Az alapvetően helytálló helyzetértékelést követően azonban ezen komponens esetében is megfigyelhető az az egész RRF-en keresztülhúzódó téves kormányzati elképzelés, amelynek keretében az infrastrukturális és épített környezeti beruházásokat, vagyis a források betonba és acélba öntése kerül előtérbe, a humánerőforrásba és a legmodernebb technológiai megoldásokba való befektetés helyett.

Az infrastrukturális beruházások sorából kiemelkedik az újonnan felépítendő Dél-Budai Centrumkorház, amely becsült költségével (nettó 260,14 milliárd forint, bruttó 330 milliárd forint) az egészségügyi komponens mintegy negyedét ölelné fel. A beruházás számos szakmai kérdést vet fel, többek között azt, hogy a kormány végzett-e érdemi vizsgálatot annak eldöntésére, hogy a jelenlegi ellátórendszer struktúrájának felújítása, vgay esetleges bővítése megoldást jelentene-e. Továbbá szintén megvitatandó szakmai kérdés, hogy indokolt-e ilyen volumenű forrástömeget erre a dedikált célra felhasználni, vagy jelen helyzetben elképzelhető ennél megalapozottabb beavatkozás 300 milliárd forint értékben.

Ahogy az országspeficikus ajánlások is rámutatnak, a magyar egészségügy egyik legjelentősebb problémája a súlyos szakemberhiány. A humánerő hiánya nem csupán az orvosokra – különös tekintettel a háziorvosokra – vonatkozik hanem a szakmai becslések alapján 25.000 ápoló is hiányzik a rendszerből, amely mértékét tekintve már az ellátásbizonságra is jelentős kockázatot jelent. A szakemberek elvándorlási, pályaelhagyási arányának csökkentéséhez, és az orvosi valamint az ápolói életpályák vonzóbbá tételéhez egy egyszerű béremelésnél jóval többre, a szakmai szervezetekkel egyeztetett, átgondolt, átfogó és megalapozott reformprogramra van szükség.

Emellett központi kérdés az, hogy orvosok béremelésének 2021-es költségének RRF-ből való finanszírozása hosszú távon mennyire jelent és eredményez fenntartható pénzgazdálkodást? Továbbá szinten kérdéses, hogy az orvosok mellett a szakápolók és a szakdolgozók bérének rendezését milyen formában kívánja megvalósítani és finanszírozni a kormány. A bérköltségek RRF-ből való egyszeri fedezésének szakmai megalapozottsága erősen vitatható, fenntarthatatlansága borítékolható, ezért az ad-hoc megoldások helyett egy átfogó stratégiai bérfejlesztés jelenthet valós hosszútávú megoldást. A központi költségvetés 300 milliárd forinttal való tehermentesítése a közelgő országgyűlési választások előtt alapvetően politika i indokkal magyarázható.

Miközben a kormány a magyar egészségügyi rendszer átfogó reformját az RRF-ből kívánja finanszírozni, a 432 oldalas magyar RRF tervben egyetlen alkalommal sem kerül említésre a korházi fertőzések, illetve a megelőzhető halálozások kiemelkedően magas aránya.

Továbbá kiemelendő, hogy a modern egészségpolitikai szemlélet alapja, hogy az egészségügyi rendszer feladatai már jóval túlmutatnak a betegek gyógyításán, egy átfogó szemlélet keretében legalább ilyen hangsúlyos a megelőzés, ahol központi szerepet játszik az egészségtudatosság fokozása az egészséges táplálkozás és a rendszeres mozgás népszerűsítése. Ezért alapvető fontossággal bírnak a helyi, a regionális és az országos tájékoztató és megelőző kampányok.

A 2020-as országspecifikus ajánlások vonatkozó része

„Az egészségügyi eredmények több szempontból továbbra is rosszabbak, mint a legtöbb tagállamban, ami többek között a népesség körében a kockázati tényezők nagyarányú elterjedtségét és az egészségügyi ellátás korlátozott hatékonyságát tükrözi. Magyarországon az egészségügyi kiadások állami részaránya jelentősen alacsonyabb volt az uniós átlagnál. A 10 magyarok az uniós átlagnál nagyobb arányban támaszkodnak saját pénztárcájukra, és egyre inkább arra kényszerülnek, hogy magánszolgáltatásokat vegyenek igénybe az egészségügyben. Ez súlyosbítja a pénzügyi nehézségek kockázatát a magyar háztartások szempontjából, és negatívan hat a társadalmi igazságosságra és a lakosság egészségügyi állapotára. További beruházásokra és átfogó reformokra van szükség az egészségügyi rendszer erőforrásfelhasználásának racionalizálása, a hozzáférési egyenlőtlenségek csökkentése és az ellátás színvonalának emelése érdekében. A megelőző és az alapellátás alulfinanszírozott, és nem használják ki a bennük rejlő lehetőségeket az ellátás költséghatékonyságának, hozzáférhetőségének és minőségének javítására. Noha a hatóságok megkezdték az arra irányuló munkát, hogy enyhítsék az egészségügyi dolgozók számottevő hiányát Magyarországon, az egészségügyi dolgozók eloszlásában mutatkozó regionális különbségek továbbra is akadályozzák az ellátáshoz való hozzáférést egyes területeken és egyes veszélyeztetett csoportok, például a marginalizálódott romák esetében, és a fogyatékkal élők is különös akadályokkal szembesülnek. A Covid19-járvány által generált, az egészségügyi rendszereket érintő keresleti sokkhatásra tekintettel gyors intézkedésre van szükség e strukturális kihívások kezelésének megkezdéséhez és a magyar egészségügyi rendszer ellenálló képességének növeléséhez.”

*****