Minden ötödik fideszes szavazó kilépne az EU-ból, de a többség egyetért azzal, hogy az állami korrupció miatt fagytak be az uniós támogatások

Standard

S&D.svgOrszágos reprezentatív közvélemény-kutatást végzett a Publicus Intézet a magyar választók és az Európai Unió viszonyával kapcsolatban, a vizsgálatot Ujhelyi István európai parlamenti képviselő rendelte meg és az EP szociáldemokrata frakciója (S&D) finanszírozta – derült ki az MSZP európai politikusa és Pulai András, a Publicus stratégiai igazgatójának közös online sajtótájékoztatóján.

A még az orosz-ukrán háború előtt, mintegy kétezer fő megkérdezésével rögzített adatok szerint a magyar választók elsöprő többsége (86 százalék) szavazna most is igennel hazánk uniós tagságára, az azonban már tanulságos adat, hogy a kormánypárti szavazók közül minden ötödik a kilépésre voksolna, ha erről írnának ki népszavazást. Pulai András szerint nem meglepő a fideszes szavazók ezzel kapcsolatos magatartása, ez a folyamat ugyanis szerinte már legalább három-négy évvel ezelőtt elkezdődött, amikor a kormány „felcsavarta” az EU-ellenes retorikát. A kutató szerint aggasztó, hogy egyre többen vannak a kormánypártiak táborában, akik ellenzik az uniós tagságot, ugyanakkor – tette hozzá – az mégis jelent valamiféle féket, hogy azok egyelőre még kevesebben vannak, akik a már meglévő EU-tagságunkat mondanák fel, mint azok, akik „csak” a belépésünk ellen voksolnának. Pulai kiemelte, hogy a kormány EU-ellenes retorikájára láthatóan leginkább a Fidesz-bázis erre nyitott része rezonál megfelelően, az ellenzéki oldalon azonban teljesen hatástalan: mára a Jobbik egykor EU-szkeptikus szavazói is az EU-párti egységet erősítik az ellenzéki oldalon.
Ujhelyi István szocialista EP-képviselő egyebek mellett azt a kutatási eredményt emelte ki, amely szerint ma már többen gondolják úgy (48 százalék): Orbán Viktor ki akarja vezetni az országot az Unióból, mint akik biztosak benne, hogy nincs ilyen szándéka a jelenlegi kormányfőnek (43 százalék). Pulai szerint ez azt jelzi, hogy az EU-elleni támadások és az erre épített kommunikáció új szintet ért el. Eddig a magyar szavazók nem akarták elhinni, hogy van egy ilyen politikai cél, de most már „nem tudnak ellenállni ennek a mélyről feljövő érzésnek” – fogalmazott a Publicus stratégiai igazgatója. Ujhelyi István ezzel kapcsolatban magyarázatként hozzátette: Orbánt eddig a pénz tartotta az Unióban, de miután a források a kormányzati korrupció miatt befagytak, ezért ez a kötőszál a választók által is érzékelhetően megszűnhet.
Szintén az átfogó kutatás állapította meg, hogy a magyarok számára a béke és az együttműködés a legfontosabb európai érték (ami a háború kirobbanása óta nyilván csak erősödött), de fontos értéknek tartják a jogállamiságot is, amelyet minden második megkérdezett veszélyben is érez Magyarországon. Sokatmondó adatsor, hogy míg az ellenzékiek táborában a jogállamiság fontossága rendre 90 százalék körüli, addig a kormánypárti szavazók körében ez csak 66 százalékot ért el, vagyis – a kormányzati narratívának megfelelően – a Fidesz támogatóinak kevésbé fontosak a jogállami értékek. Pulai András az adatok értékelése során ugyanakkor arra is rámutatott, hogy amikor a veszélyben lévő európai értékekre kérdeztek rá, akkor a Fidesz szavazóinak 27 százaléka is megjelölte a jogállamiságot, ami azt jelenti: még az állami propaganda ellenére is a kormánypárti tábor negyede ugyancsak érez problémát a magyarországi jogállamiságot illetően.
A kutatás készítői a magyar választóközösség „jó immunrendszerének jelzéseként” értékelték, hogy a megkérdezettek érdemi többsége (62 százalék) hamisnak tartja azt az állítást, miszerint a „nemváltoztató műtéteket propagáló LMBTQ-aktivisták” elleni magyar fellépés miatt tartja vissza Brüsszel az uniós forrásokat, ezzel szemben a válaszadók több mint kétharmada azt állítja: a pénzek befagyasztásának oka az állami szintű korrupció. Ujhelyi fontos adatként emelte ki, hogy a megkérdezettek 65 százaléka szerint azok az EP-képviselők, akik a jogállami problémák miatt támogatják a hazánknak járó források esetleges visszatartását, valójában a „hazájuk érdekében cselekszenek a korrupt kormánnyal szemben”. Pulai András rámutatott, hogy ebben a kérdésben még a fideszes szavazók 15 százaléka is egyetértett és ezzel indirekt módon korruptnak nevezte a jelenlegi kormányt.
Kitért a kutatás számos szakpolitikai területre is, amelyek részben vagy egészben nemzeti hatáskörben vannak. A Publicus Intézet által végzett felmérés adatai alapján a magyar válaszadók jelentős többsége több uniós hatáskört adna a korrupció elleni harcban, a jogállamisági kérdésekben, de az egészségügy és oktatás szervezésében is. Érdekesség, hogy a jogállamiság kapcsán még a Fidesz szavazóinak 18 százaléka is azt mondta: több befolyást adna Brüsszelnek. A kutatást megrendelő szocialista EP-képviselő külön kiemelte az egyébként általa kezdeményezett Európai Egészségügyi Unió több mint kétharmados (73 százalék) támogatottságát a teljes népesség körében, ez Pulai András szerint is nagyon komoly legitimitást biztosít a programnak. Tanulságos, hogy míg az ellenzéki táborban 90 százalék körüli az Európai Egészségügyi Unió támogatottsága, addig a bizonytalanoknál is 70 százalék, de még a nemzeti hatáskörök kapcsán érzékeny fideszes szavazók 29 százaléka is pozitívan nyilatkozott. Utóbbi azért is érdekes, mert amikor csak arról kérdezték őket, hogy adnának-e több befolyást az Európai Uniónak az egészségügy területén, akkor még kevesebb, mintegy 20 százalékuk jelezte egyetértését, amikor azonban már a konkrét programról kérdezték őket, jóval támogatóbbak voltak. Ujhelyi István és Pulai András a sajtótájékoztatón egyetértett abban, hogy a különbség a kormányzati propaganda beágyazottságából adódik: amikor általánosságban kell válaszolni szuverenitást érintő kérdésekre, akkor a kormánypárti tábor alapvetően a fideszes narratívát követi, amikor azonban attól részben eltérő módon megfogalmazva, de például konkrétan az egészségügy működésének európai szintre emeléséről kell válaszolniuk, már átlépnek a kormányzati sablonokon.
Az S&D-frakció által támogatott és a Publicus Intézet által elvégzett átfogó kutatás részletes adatai az alábbi linken érhetőek el: ITT.

Budapest/Brüsszel – 2022.03.22.