Nem ezt a sorsot kívánom Magyarországnak – interjú Ujhelyi Istvánnal a Brexitről

Standard

DSC03579Körinterjút intéztünk a magyar Európai Parlamenti képviselőkhöz. Ujhelyi István az MSZP képviselőjeként több fórumon is kifejtette már összefoglaló véleményét a Brexitről. Olyasmit is hallottunk már tőle, hogy az Európai Unió a jelenlegi formájában nem fenntartható, változtatásokra van szükség. Most őt kérdezzük a Brexitről és annak 20 részterületet érintő hatásáról. (MindenAmiAnglia.co.uk)

– Mit gondol, a Brexit inkább pozitívan vagy negatívan érinti Magyarországot?

– Mivel hasonlóra még nem volt példa az Európai Unió történetében, így pontos listát egyelőre nem lehet felállítani a hatásokat illetően. Annyi bizonyos, hogy a britek kiválásával egy kétségkívül gyakran kerékkötő, kiváltságokat követelő és akadékoskodó politikát folytató, de mégiscsak egy erős és stabil demokrácia, illetve egy gazdasági nagyhatalom távozik az elitklubból. Ennek nemcsak a britekre, de az Unióban maradó tagországokra nézve is komoly hatásai lesznek; a negatívak egy részét már most érezzük. Sajnálom, hogy az egyébként megtévesztett többség így döntött, de nézzük a jó oldalát: a Brexit után az Unió remélhetőleg megrázza magát és felgyorsulnak azok a folyamatok, amelyek egy jobban működő, mélyebben integrált szövetséggé teszik a reformokra érett együttműködést. Ha valami, ez mindenképpen pozitív hatás lehet. Csak az a kérdés, hogy ebből a folyamatból Magyarország kiveszi-e majd a részét, vagy a kormány szándékainak megfelelően inkább kimaradunk belőle és a perifériára szorulunk.

– A jelenleg tudható információk alapján a Brexit milyen hatással lesz a Nagy-Britanniában élő magyarokra?

– A David Cameron és az EU vezetői között még a referendum előtt megkötött egyezség a Brexit eredményével érvényét vesztette, vagyis az akkor papírra vetett jog- és támogatáskorlátozások nem lépnek hatályba. Ugyanakkor a britek kiválásával újabb, jóval komolyabb korlátozásokkal kell esetleg szembenéznie majd a jelenleg az Egyesült Királyságban élő és dolgozó magyaroknak, ezt csak a válást követően látjuk majd pontosan. Hozzá kell tennem, hogy a kilépési tárgyalások még el sem kezdődtek, a brit kormány a döntést hivatalosan még be sem jelentette, vagyis a hosszú és lassú folyamatnak még a legelején vagyunk. Addig pedig, amíg meg nem szárad a tinta a válási papírokon, minden marad a régiben. Egyet biztosan tudok: európai parlamenti képviselőként mindent el fogok követni, hogy a kint élő és dolgozó magyarokat semmilyen hátrány ne érje a kilépés után sem. Mivel a britek már rádöbbentek, hogy rossz döntést hoztak és az EU-val szoros kapcsolatban kell maradniuk, ezért szerintem a tárgyalási pozíciók nem rosszak. Várható például, hogy a szabad piaci hozzáférés egyik feltétele a szabad mozgás és munkavállalás biztosítása lesz, vagyis ha nem is minden marad a régiben, de nem kell lemondani minden megszerzett jogról és lehetőségről.

– Vajon a Nagy-Britanniában élő magyarok a helyzetük romlásával Magyarországra térnek vissza, vagy egy másik EU-tagállamot keresnek, ahol boldogulhatnak?

– Bárcsak őszintén azt tudnám mondani, hogy biztosan hazatérnek Magyarországra, azonban a kint élő magyarokkal való aktív kapcsolatom és a legfrissebb kutatások tapasztalatai is azt támasztják alá: azok a szociális és társadalmi kényszerek, amelyek miatt annak idején a kivándorlás mellett döntöttek, még nem múltak el. Vagyis, jóval valószínűbb, hogy másik uniós tagállamot választ majd a többségük, mintsem a hazatelepülést. Mi, európai demokraták azon dolgozunk, hogy legyen értelme és legyen hova hazaköltöznie a kivándoroltaknak. Olyan országot építünk, amely hazavárja és nem elüldözi ezeket a fiatalokat.

– Merész és dicséretes kiállásnak tartja, hogy a britek megszavazták az Európai Unióból történő kilépést, vagy inkább felelőtlenségnek?

– Egy nép által hozott döntés mindig a demokrácia győzelme. Jelen esetben azonban nehéz elvonatkoztatni attól a ténytől, hogy a Brexit mellett kampányoló politikai kalandorok beismerték, hogy ordas nagy hazugságokkal megvezették és becsapták a választókat. Boris Johnson és Nigel Farage is menekül már a felelősség elől, inkább másnak adják át a kényelmetlen feladatokat. A britek rosszul döntöttek, de ez az ő döntésük. Mi tudomásul vesszük és megyünk tovább. A hazug politikai kufárokkal pedig nekik kell elszámolniuk.

– Vajon a Brexit hatására más országok is népszavazást hirdetnek a kérdésben?

A francia és holland szélsőjobboldal máris bejelentette, hogy hasonló referendumot tartana szükségesnek, de még a cseh államfő is tett ezzel kapcsolatos bejelentést; a dominóelv tehát nem zárható ki. Az a kérdés csak, hogy a tagállamok tanulnak-e a britek tragikus tévedéséből, vagy a saját kárukon akarják megtapasztalni: az Európai Uniónak nincs alternatívája. Jóval veszélyesebb az, amit a magyar kormány művel ebben a kérdésben. Dupla fenekű, kétértelmű mondatokkal uszít, plakátokon hergeli a népet az európai közösség ellen. Orbán és a Fidesz felelőtlenül kiengedte a szellemet a palackból és ha tovább feszíti a hangulatot, a végén már nem fogja tudni visszazárni. Rendkívül veszélyes játékot játszanak és végletesen magukkal ránthatják az egész országot. Feltéve, ha hagyjuk nekik.

DSC00705– Ön szerint az Európai Unió a jelenlegi formájában fenntartható? Ha nem, milyen változtatásokra lenne szükség a javításában?

– Egy jól működő Európai Uniónak nincs alternatívája. Egy rosszul működőnek viszont csak az van. A jelenlegi intézményrendszeri működés nem fenntartható, az európai polgárok eltávolodtak az európai eszmétől, nem feltétlenül hisznek a közösség erejében. Meg kell nekik mutatni, be kell nekik bizonyítani, hogy az Unió békét és prosperitást hozott a kontinensnek, az ezzel szembenálló nemzetállami gőg pedig csakis háborút és feszültséget szít. Átláthatóbb működésre és gyorsabb döntéshozatalra van szükség, a regionális, helyi kérdéseket pedig minél lejjebb kell vinni, nem elefántcsonttornyokban meghozni. Szomorú, de a választók nincsenek tisztában azzal, hogy a fideszes propagandával szemben az Európai Unió mi magunk vagyunk, a döntéseket mi hozzuk, a Fidesz-kormány tagjai is ott ülnek minden egyes, utólag hazug módon kifogásolt döntés meghozatalánál. Csak egyetlen példát hadd hozzak, ami jól mutatja a Fidesz és Orbán hazugságát az európai döntésekkel kapcsolatban. Az Európai Bizottság kezdeményezésére az Európai Parlament – a fideszes EP-képviselők szavazatával – korábban nagy többséggel fogadta el a roaming-díjak eltörléséről szóló javaslatot, amely a mechanizmus értelmében végül a tagállami kormány- és államfőket tömörítő Európai Tanács asztalára került. A vélhetően multiérdekek által befolyásolt vezetők azonban ellenálltak és csak lépcsőzetes, időben kitolt díjcsökkentést engedtek. Tudható, hogy a magyar kormány sem támogatta a mielőbbi és teljes díjkivezetést, vagyis a magyar kormány asszisztálásával fúrták meg, hogy az emberek már az idei nyáron olcsón telefonálhassanak haza külföldről. Fideszes szóhasználattal élve: az emberek helyett a multik oldalára álltak. Hát, ennyit arról, hogy ki és hogyan dönt Brüsszelben. Az Európai Unió átalakítására, a kétsebességes modell létrehozására a Brexit után máris megindultak az érdemi folyamatok; mi azon vagyunk, hogy ennek Magyarország ne vesztese, hanem nyertese legyen. Sajnos, a kormány egyelőre inkább a vesztes oldalra terelné hazánkat.

– Magyarországnak fontolóra kellene vennie, hogy a jövőben az Európai Unió tagjaként kíván-e tovább működni?

– Vállalom, hogy aki az Unióból való kilépés mellett kampányol, vagy csak napi politikai és kommunikációs érdekek miatt belengeti ennek lehetőségét, az bizonyos értelemben hazaárulást követ el. Magyarországnak az Európai Unióban van a helye. Sem társadalmunk, sem gazdaságunk nem elég erős ahhoz, hogy kiszakadjunk ebből a szövetből. Az Európa-pártiság pedig nem jelent kritika nélküliséget. Tudjuk, látjuk, hogy mi az Unió hibája és azon vagyunk, hogy változassunk rajta. De, aki hazardírozik, könnyen úgy járhat, mint Cameron és a britek. Nem ezt a sorsot kívánom Magyarországnak.

– Számos Eu-tagállamban kampányolnak a szélsőséges pártok a kilépéssel már most, napokkal a Brexit után. Várható ezen politikai formációk erősödése a közeljövőben?

– Bár állítom, hogy a szélsőséges és EU-ellenes erők még nem értek csúcsra Európában, mégis szerintem a Brexit épp, hogy faragni fog a követőikből. Azon egyszerű oknál fogva, hogy a brit kilépés tökéletesen megmutatja: milyen károkkal, milyen lemondással és krízissel jár, ha egy ország a távozás mellett dönt. Érdekes egyébként és egyben megnyugtató is, hogy szemben Orbán és a Fidesz politikájával a magyar választók jelentős többsége EU-párti, sőt, a mélyebb integráció híve. Van tehát remény.

– Mennyiben befolyásolja a magyarországi turizmust a Brexit?

– Az már most látható, hogy a brit beutazásokat illetően jelentős változások előtt állunk, bizonyos fapados repülőtársaságok máris átalakításokat, komoly strukturális csökkentéseket lengettek be. Uniós tagság nélkül a szabad mozgás is korlátozottabb lesz, így például a brit fiatalok körében divatos, a budapesti bulinegyedbe történő hétvégi átruccanás is bonyolultabb, sőt, drágább lesz. Turisztikai szakpolitikusként kezdeményeztem az Európai Bizottságnál, hogy tekintsük át a Brexit hatásait az európai piacon és dolgozzunk ki akciótervet az esetleges fékezőhatásokkal kapcsolatban.

– 57 százalékkal nőtt a rasszista bűncselekmények száma a Brexit után Nagy-Britanniában, a Sky News értesülései szerint. Mi a véleménye a jelenségről? Miként lehet megfékezni, illetve várható-e, hogy más tagállamokban is emelkedhet a rasszista indíttatású bűnesetek száma?

– Ez a következménye annak, ha plakátokon uszítunk társadalmi csoportok vagy nemzetek ellen, ha engedjük a populista szélhámosoknak, hogy bűnbakot kreáljanak. Sajnálatos, hogy a Brexit kapcsán testi és verbális erőszakban fakad ki a végletesen felhergelt indulat. Ez egyértelműen a hatalmi vágytól vezérelt és indulatkampányokat folytató politikai vezetők felelőssége. Európai parlamenti képviselőként a rendelkezésemre álló eszközökkel mindent el fogok követni, hogy a külföldön élő magyarokat meg tudjuk védeni a gyűlölettől.

– Pontosan mennyi idő elteltével érezhetünk változásokat szerte Európában, illetve Magyarországon, amelyek közvetlenül a Brexit hatásának tudhatóak be? Melyek lesznek ezek?

– Ahogy korábban is jeleztem már: a Brexit nyomán felgyorsultak azok a folyamatok, amelyek az Unió átformálását, egyfajta kétsebességes Európa létrehozását célozzák. Az erre vonatkozó német-, francia-, olasz elképzelések egy részét már látjuk, de nyilván még további javaslatok is születnek majd. Miután a brit kormány még nem jelentette be hivatalosan a kiválást, így a tényszerűen megvalósuló, formális változásokra még várnunk kell. De, az biztos és személyes tapasztalataimon is érzem, hogy a változás már elindult. Semmi sem ugyanolyan, mint a brit referendum előtt.

– Hogyan befolyásolhatja a magyarországi import-export helyzetet a Brexit?

– Nem volt eddig sem jelentős a magyar export-teljesítmény a britek felé, alig négy százaléka csak a teljes magyar külkereskedelemnek, így jelentős hatású változásra nem kell számítani. Az viszont bizonyos, hogy a Brexit a magyar gazdaságot is érinti, a forint és a tőzsde is esett a kiválás hírére. A kérdés nyilván arra vonatkozik, hogy az uniós tagság megszűnésével újra bevezetik a vámkötelezettséget, ami jelentős drágulást és piaci átalakulást hoz magával. Kétségtelen, hogy az Európai Unió egyik alapértéke a termékek és szolgáltatások szabad áramlása, a határok és korlátozások nélküliség, ez pedig az uniós tagság eldobásával szintén megszűnik. Optimistább vagyok azonban, hiszen bizonyos, hogy egy Uniós kívüli brit állam is szoros kapcsolatra törekszik majd az európai közösséggel, így kizárt, hogy ne szülessen hamar egy szabad piaci együttműködési megállapodás. Az persze kérdés, hogy mikor és milyen feltételekkel.

– Mennyiben járult hozzá az EU-n belüli migráció a Brexithez?

– A magyar kormánypárt és tenyérből etetett médiája azt sulykolja, hogy a harmadik országból érkezett migránsok és Brüsszel elhibázott menekültpolitikája miatt léptek ki a britek az Unióból. Ez hazugság. Ugyanúgy, mint Farage és a UKIP kampányszlogenjei. Persze, nem hagyta nyomtalanul a brit választókat a menekültkérdés sem, de pontosan látható, hogy az EU-val szembeni elégedetlenség egyik legfőbb pontja épp a belső migráció, vagyis a Közép-Kelet-Európából érkező munkavállalók jogai, támogatásai, ellátása volt az egyik erős feszültségpont. Nem véletlenül tárgyalt ezekről a kérdésekről Cameron az EU vezetőivel és nem véletlen, hogy a Brexit után felerősödtek a betelepülő uniós polgárokkal szembeni támadások.

enap12– Mennyiben járult hozzá az EU-n kívülről érkező migráció a Brexithez?

– Ahogy az előző kérdésben jeleztem is, a menekültkérdés is része volt a Brexit-kampánynak (emlékezetes, ahogyan Nigel Farage pózol a migránsokat ábrázoló provokatív plakátok előtt), de állítom, hogy nem ez volt a döntő. Ráadásul az EU-ellenes politikai erők ebben is hazudtak a választóknak. Azt követelték, hogy Nagy-Britannia kapja vissza saját határait, hagy védje meg saját maga az országát. Szeretném jelezni, hogy a britek eddig sem volt részesei a schengeni övezetnek, vagyis eddig is különálló határellenőrzésre voltak jogosultak. Való igaz, hogy a Calais-i kikötőben ma is menekültek ezrei várják, hogy valamilyen legális vagy illegális módon átjuthassanak a szigetországba. De, az igazság az, hogy ez a kérdés ebben a formájában valójában közrendvédelmi és határrendészeti feladat, nem pedig menekültügyi probléma. A Brexit-kampányban a hazug populisták persze a különbségekkel nem foglalkoztak.

– Befolyásolja-e a Brexit az Európai Unió menekültpolitikáját?

– Annyiban mindenképpen, hogy az európai közösségben megerősödik a német dominancia, a britekkel pedig egy jelentős szereplőt veszítünk el, aki egyébként hatékonyan kivenné a részét a közös feladatokból és felelősségből. Az EU menekültpolitikája egyre világosabb megoldási javaslatokat kínál, amelyeket azonban néhány – a brit hazárdpolitikát követő – tagállami kormány rendre megakadályoz.

– Tarthatunk-e csökkenő EU-s beruházásoktól a Brexit hatására?

– A britek kilépése nem csak a brit választók és a brit gazdaság számára jelent majd visszaesést, hanem nyilvánvalóan átalakítja, módosítja az uniós költségvetést is. A britek nettó befizetői voltak az európai közösségnek, vagyis jóval többet tettek be a közösbe, mint amennyit kivettek onnan. Az általuk befizetett pennyknek köszönhetően kapott például Magyarország fejlesztési támogatásokat. Ez a jelentős befizetés hiányozni fog a következő hét éves költségvetésből, a németeknek, franciáknak és más befizető államoknak kell ezt a terhet átvállalniuk, egyúttal bizonyos, hogy az elosztható keretek is csökkenni fognak emiatt. Az EU nyilván még jobban figyelni fog arra, hogy mire költik majd a közösség pénzét: miniszterelnöki kisvasútra vagy az európai polgárok életét megkönnyítő és javító beruházásokra.

– A magyar kormány meglehetősen ellentmondóan kommunikál. Míg a népszavazás előtt EU-párti hirdetést jelentetett meg Nagy-Britanniában, most némely nyilatkozat arra enged következtetni, hogy a Fidesz leginkább Anglia döntését preferálja. Ön szerint melyik a hiteles álláspont?

– Orbán Viktor és a Fidesz mindig is kétkulacsos játékot játszott. Ez a virtigli populista politika. Az sem lehet elhinni nekik, amit kérdeznek. Orbánék a tűzzel játszanak, amikor az Európai Unió ellen hangolják a magyar közvéleményt, mert úgy járhatunk, mint a megtévesztett britek, hogy egyszer csak visszafordíthatatlanul előáll egy kritikus tömeg, amely kilöki Magyarországot az európai közösségből. Az pedig végzetes lehet. Az angol lapban feladott hirdetés ugyancsak provokatív PR-akció volt, amellyel a nemzetközi közvélemény előtt akarta megint megmutatni magát a kormányfő. Ugyanakkor egy párhuzamot kénytelen vagyok felrajzolni. Ha az október 2-i kvótanépszavazás előtt Angela Merkel német kancellár, vagy például Jean-Claude Juncker Európai Bizottsági elnök fizetett hirdetést adna fel a Népszabadságban, amelyben a számukra előnyös álláspontról próbálnák meggyőzni a magyarokat, biztos vagyok benne a kormány és lakájmédiája hörgő, habzó szájjal kelne ki a nemzeti szuverenitás megbecstelenítése és a brüsszeli beavatkozás ellen. Ennyit a kettős mércéről és a populista provokációkról.

– Ha a Nagy-Britanniában élő magyarok nagy része visszatérne hazánkba, képes lenne-e Magyarország visszafogadni őket, és megfelelő megélhetési feltételeket biztosítani számukra?

– Ez az egyik legfontosabb kérdés a kivándorlással kapcsolatban. A válasz ugyanis vélhetően az, hogy nem. A magyar társadalmi és gazdasági berendezkedés nincs arra felkészülve, hogy tisztes megélhetést és szociális biztonságot nyújtson a hazatelepülni vágyóknak. Éppen ennek hiánya miatt mentek el több százezren az országból. Orbán ezért is örül annak, hogy a csalódott, de aktív és tettre kész fiatalok inkább távol vannak az országtól, mert ha maradni kényszerülnének, ez a tömeg már bizonyosan rágyújtotta volna a kormányra a Kossuth teret. Mi, európai demokraták azon dolgozunk, hogy Magyarország mielőbb hazavárja polgárait és biztonságot, tisztes megélhetést tudjon nyújtani nekik.

– Mennyi idő múlva kerülhet sor a tényleges kilépésre?

– Megjósolhatatlan a pontos dátum, mert – ahogy jeleztem is korábban – a brit kormány még nem jelentette be hivatalosan a kilépésről szóló döntést, így a tárgyalások még el sem kezdődtek. A szakértők úgy számolnak, hogy egy-, talán két év is eltelik még, mire sikerül minden kérdésben lezárni a válási papírokat. Személy szerint nem tartom kizártnak, hogy az akkori brit kormány a kilépés záródokumentumairól – amelyben bizonyosan számos húsbavágó és fájó pont lesz a britek számára – újabb népszavazást írnak ki, ami akár a teljes folyamat felülírásával is járhat. Igaz, Nagy-Britannia helyzete akkor sem lesz már a régi.

– Ön személy szerint mit tart a legnagyobb lehetségesen bekövetkező problémának a Brexit után?

– Azt, ha a britek hibájából az uniós tagállamok nem tanulnak, hanem engednek a populisták hazug és megtévesztő kampányának. Ha egyre több helyen győznek a kalandorok és írnak ki hasonló népszavazásokat, az ugyanis az Unió végét jelenti. Ha az Európai Unió szétesik, akkor nem nehéz megjósolni, hogy a kontinensen rövid időn belül egymásnak fognak feszülni a szuverén nemzetállami érdekek és kompromisszumos megoldások helyett az aktuálisan legerősebb fél fogja érvényesíteni az akaratát. Magyarország számára ez pedig ismét csak végzetes lehet számos kérdésben. Ugyancsak instabilitást okozhat, ha a Brexit-tárgyalások értelmezhetetlenül elhúzódnak, ez pedig ismét csak a populisták térnyerését segíti. A brit kilépés kétségkívül fordulópont Európa életében. Az Unió most vagy megrázza magát és összezár, megerősíti bástyáit és szorosabbra fűzi a szövetséget, vagy elpusztul. Elszomorító, hogy a felelős magyar kormány ez utóbbira játszik. Történelmi bűnüket generációk fogják megfizetni.

2016-07-14 / MindenAmiAnglia: JABRONKA RICHÁRD