Szakmai felmérés készül az Európai Egészségügyi Unió magyarországi hatásairól

Közzétéve: 2020.11.28.

euhelathweb„Nem lehetnek boldogok a tagállamok polgárai, nem lehet egészséges az Európai Unió, ha nincsenek a szociális kérdésekben, így például az egészségügyben megfelelő szabályrendszerek, amelyek biztosítják az igazságos és minőségi hozzáférést” – ezt Ujhelyi István szocialista EP-képviselő, az Európai Egészségügyi Unió programjának egyik kidolgozója mondta egy pénteki online konferencián. A Szociális Demokráciáért Intézet és a brüsszeli Európai Progresszív Tanulmányok Alapítványa közös szervezésében létrejött eseményen az MSZP politikusa többek között arról beszélt, hogy a két intézmény közös programjaként egy átfogó felmérést végeznek Magyarországon az önkormányzatok és civilszervezetek bevonásával, amely során többek között arra keresik a választ: milyen minőségi standardokra van szükség a hazai egészségügyi ellátórendszerben a betegbiztonság hatékonyabb garantálásához. Ujhelyi hangsúlyozta, hogy az egészséghez való jog alapvető emberi jog, ezért

nem tartható, hogy jelenleg háromszor nagyobb eséllyel kap valaki kórházi fertőzést Magyarországon, mint Németországban, vagy hogy míg utóbbi tagállamban ezer lakosra tizenkét ápoló jut, addig Magyarországon ez a szám csak hat. Az MSZP európai politikusa szerint a következő évek egyik legfontosabb feladata lesz, hogy minden európai tagállam számára világos legyen az a minőségi ellátási keret, amelyet az európai polgároknak biztosítani kell. Ujhelyi emlékeztetett: az Európai Egészségügyi Unió stratégiai programját először az EP szociáldemokrata frakciója vette a nevére és bővítette ki közös állásfoglalássá, majd a napokban az Európai Bizottság indította el és kezdte kibontani a koncepciót elsőként a járványkezelési és gyógyszer-stratégiai döntésekkel.

Kökény Mihály volt egészségügyi miniszter, a FEPS kapcsolódó kutatási projektjének vezetője a virtuális konferencián azt mondta: tizenegy átfogó szakmai kérdést küldtek meg önkormányzatoknak és szakmai szervezeteknek, az erre adott válaszok képezik majd alapját az egészségügyi unió megteremtésének és hatásainak vizsgálatát képező tanulmánynak. Többek között arra kértek és kapnak folyamatosan válaszokat az érintettektől, hogy szükséges-e európai irányelv a közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatásokhoz történő egyetemes, diszkriminációmentes hozzáférés garantálására, vagy hogy legyen-e előírás az egészségügyi közkiadások minimális mértékére. Felszólalt az eseményen Andor László volt uniós biztos, a FEPS jelenlegi főtitkára is, aki azt emelte ki, hogy a makrogazdasági szabályok vagy nem engednek elegendő beruházást a közszférában, vagy a kormányon lévő csoportok számára – elsősorban Kelet-Európában – az egészségügy nem számít kiemelt területnek. Andor hozzátette: az egészségügyi kapacitások egyenlőtlenségeit fel kell tárni és ki kell küszöbölni, ehhez pedig hosszabbtávú koncepcióra van szükség.

Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara elnöke egy videóüzenetben arról beszélt, hogy az emberi élet és az egészség az egyik legfontosabb érték, ezért ennek is egységesen kell érvényesülnie Európában. Szerinte csak egyforma elvek alapján, igazságosan lehet hatékonyan küzdeni a járvány ellen, majd megerősítette partnerségét az ellátáshoz való igazságos hozzáférés, az azonos minőségű szolgáltatások európai kereteinek kidolgozásában.

Annabel Seebohm, az Európai Orvosok Állandó Bizottságának főtitkára videóüzenetében azt emelte ki, hogy a válság lehetőséget ad a változtatásokra is. Rámutatott, hogy a határokon átívelő szorosabb együttműködés és az uniós ügynökségek megerősítése régi követelése az európai orvosoknak. „Erős politikai felhatalmazással és jelentős egészségügyi költségvetéssel az Európai Uniónak meg kell ragadnia a lehetőséget és fel kell készítenie magát, illetve a tagállamokat a jobb megelőzésre és a jövőbeli válságokra” – fogalmazott Seebohm. Hasonlóképp videóüzenetet küldött a konferencia részvevőinek Sara Cerdas, az Európai Parlament egészségügyi munkacsoportjának társelnöke, aki többek között azt emelte ki, hogy ha együttműködnek a tagállamok, akkor minden polgárnak jobb egészséget lehet biztosítani Európában. „Szükségünk van egy valódi Európai Egészségügyi Unióra, ehhez pedig minimális minőségi követelmények kellenek. Egyelőre ezeket a minimum követelményeket nem sikerült átvinnünk ebben a formában az Európai Parlamentben, de ez a szerződések kérdése és hogyan, mennyit engednek meg. Ezért készítettünk egy ajánláscsomagot, amire szükségünk van azokhoz a minimum célkitűzésekhez, amelyekre mindegyik tagállam egészségügyi ellátórendszerének uniós szinten válaszokat kell tudnia adnia” – fogalmazott az orvos végzettségű portugál politikus.

Az eseményen felszólalt Illés Tamás professzor is, a brüsszeli Brugmann egyetemi kórház ortopéd-traumatológiai intézetének vezetője. A szakember szerint elengedhetetlen egy közös európai egészségügyi program létrehozása, például egy egységes elvrendszer kialakítása a finanszírozás, azon belül is a gyógyszertámogatások területén. Ehhez hozzátette, hogy a gerincbetegségeknél használt gyulladáscsökkentő gyógyszerek ára például Belgiumban alacsonyabb, mint Magyarországon, ami a jövedelmekhez való viszonyításban még inkább tarthatatlannak tűnik.

„Az európai polgárok több mint hetven százaléka több uniós fellépést vár az egészségvédelemben. Az egészségügyi egyenlőtlenségek legyőzése elképzelhetetlen több, hatékonyabb fellépés nélkül. Elfogadhatatlan, hogy pusztán azért, mert valaki itt él, hamarabb hal meg, vagy rosszabb egészségi állapotban kénytelen élni. Főként úgy, hogy ennek nem kell így lennie. Ez politikai döntésekkel, beavatkozással, finanszírozással megelőzhető” – ezt már Massay-Kosubek Zoltán, a brüsszeli székhelyű Európai Népegészségügyi Szövetség munkatársa mondta a konferencia hozzászólójaként. Szerinte az Európai Egészségügyi Unió megvalósítása nem csak hatékony európai, de hatékony tagállami politikákat is megkövetel. „Ha megvalósul a koncepció, az nem valami elvont vízió lesz, hanem egyfajta katalizátorként motiválni fogja a tagállamokat is” – tette hozzá. Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő hozzászólásában elsősorban azt emelte ki, hogy a tagállamok a koronavírus-járvány adatait is különböző módon rögzítik és kezelik, ebben is egységesebb standardok szükségesek. Hozzátette, hogy az egészségügyi unió széleskörű megteremtésének alapját az egységes járványkezelés mellett az egységes sürgősségi ellátás keretei jelenthetik majd elsősorban.

Budapest – 2020.11.27.

copyrighted 2022, Dr. Ujhelyi István