Közzétéve: 2023.03.12.
Azt erősítsük, ami összeköt; ne azt, ami szétválaszt!
Nem először jártam a Párizs melletti Versaillesban, a napokban volt szerencsém újból testközelből is megtapasztalni a magyar történelem egyik legfájóbb traumáját jelentő helyszín, a Nagy-Trianon kastély dísztermének testes, kongó szépségét és – számunkra ettől függetlenül – nyomasztó légkörét. A múzeum falai között megállt az idő, de a bennem kavargó érzések sem változnak. Minden alkalommal mellbe vág ez a hely, ott lépdelni a károgva nyikorgó parkettán. Szinte magam előtt láttam, ahogy valamivel több mint száz évvel ezelőtt ezen falak között aláírják a hazánkat megcsonkító diktátumot. Tényleg megrázó élmény, minden magyar iskolásnak hasznos lenne ide is eljutnia, hogy személyesen lássák és tapasztalják meg a magyar történelem egy darabját.
A mi krónikánk tele van traumatikus eseményekkel, amelyeket – legyünk őszinték – hagyományosan nem feldolgozni, tanulni belőle és elengedni szoktunk, hanem leginkább betokosítani, nem elengedni, sőt, újra és újra felnyitni, hogy önsajnálatukat erősítve sót szórhassunk bele. Nincs alkalom, amikor büszke hazafiként ne érzékenyülnék el a Himnusz éneklése közben, de tény, hogy közös nemzetünk legfontosabb szövege és dallama is leginkább azt erősíti bennünk: minket állandóan legyőznek, megvernek, leigáznak, bántanak. Most is ott álltam a versailles-i kastély termében, hazánk egyik traumájának helyszínén és arra gondoltam: miért nem a gyógyírt keressük közös sebeinkre? Vajon egy magát nemzetinek mondó kormányzat, amely ráadásul a magyarság közjogi egyesítését is célul tűzte ki, miért folytat eszeveszett szabadságharcot az európai közösség ellen, amely épp gyógyírt jelentene traumáink egy részére? Nem megoldást, nem feloldást, de legalább tüneti kezelést. Egy határok, kerítések és falak nélküli egységes és erős Európa jószerivel épp, hogy részben felülírja a trianoni békediktátum erőszakos elcsatolásait és áttételesen újraegyesíti a magyarságot az Unióban. Vajon egy nemzeti kormány miért épp a nemzet érdekeivel ellentétesen cselekszik? Miért szítja a nacionalista feszültségeket, miért kekeckedik más szuverén nemzetekkel, mi ebben a haszon? Több tiszteletet követel, de kiérdemelni már nem akarja. Faji alapú bosszúhadjáratokról beszél, de elvárja a józan hangot másoktól. Miért azt erősítjük, ami szétválaszt minket és nem azt, ami összeköt? Hogy lehet, hogy épp egy nemzetinek mondott kormányzat ideje alatt értéktelenedett-használódott el a „nemzeti” kifejezés, miután a gengsztertempójú einstandolás jeligéje lett?!
Az Európai Parlament magyar tagjaként és most már az Esély Közösség alapítójaként is azon dolgozom, hogy olyan ügyeket és programokat karoljak fel, amelyek épp azt erősítik, ami összeköt minket. Amitől erősebb lesz az európai közösségünk és benne Magyarország. Erről szól a részben általam kezdeményezett Európai Egészségügyi Unió programja, amelynek épp az a célja, hogy legyenek olyan minőségi követelmények a közegészségügyi ellátásban, amelyeket minden uniós tagállamban garantálni kell, ezzel biztosítva a megfelelő szintű ellátást és munkakörülményeket, illetve betegbiztonságot. Minél több Európa, annál jobb egészségügy. De ugyanígy az európai közösségünket, egymás jobb megismerését segíti az ingyenes vonatbérlet-program, amelyet néhány évvel ezelőtt még én karoltam fel és mentoráltam a megvalósulásig. A DiscoverEU eredeti ötlete két német fiataltól származik, akik azt javasolták: az Unió adjon minden európai fiatalnak a 18. születésnapjára egy ingyenes vonatbérletet, hogy körbeutazhassák a kontinenst és megismerhessenek más európai kultúrákat, országokat. A kezdeti nehézségek után sikerült hivatalos uniós programmá emelni a javaslatot és ma már ott tartunk, hogy az elmúlt években több mint kétszázezer jegyet osztottunk szét, ebből közel ötezer jutott magyar fiataloknak. A vonatbérlet-program idei első fordulója épp nemzeti ünnepünkön, március 15-én nyílik meg, amely puszta véletlen egybeesés, mégis fontos jel. Nekünk magyaroknak minél jobban meg kell ismernünk saját történelmünket, elődeink és korábbi politikusaink rossz, olykor nemzeti sorstragédiákhoz vezető döntéseit és az ahhoz vezető utakat. Meg kell értenünk, hogy a magyar kormányok miért választották oly sokszor és oly vakon a történelem rossz oldalát, magukkal rántva a teljes magyar nemzetet. Ha képesek vagyunk ezekből tanulni és elfogadni, hogy a saját vezetőink, rajtuk keresztül pedig mi magunk voltunk saját történelmünk rossz döntéshozói, akkor nem vezethetnek meg minket soha többet hazug ellenségképekkel és nem ránthatnak magukkal politikai maffiózok a történelem sötét oldalára. Megint.
A magyar kormányfő vízválasztó, az illiberális államot meghirdető, 2014-es tusványosi beszéde után megfogadtam, hogy európai képviselőként nyílt levélben fogom minden héten figyelmeztetni a közvéleményt a kiépült rendszer bűneire. Háromszáz-kilencvennyolcadik alkalommal kongatom a harangokat és teszem fáradhatatlanul, ameddig szükség mutatkozik rá. Mert új esélyt kell adni a közös hazának.
dr. Ujhelyi István
Európai Parlamenti képviselő / az Esély Közösség alapítója
2023. március 12.